A VIZELETKIVÁLASZTÓ

SZERVRENDSZER I.
(APPARATUS
UROPOETICUS)
 A KIVÁLASZTÁS
• A felesleges víz és a benne oldható
bomlástermékek kiürítése.
• Kiválasztást végző szervek:
– kiválasztó szervrendszer
– tüdő
– belek
– verejtékmirigyek
 A SZERVRENDSZER RÉSZEI
• Vese
• Húgyvezeték
• Húgyhólyag
• Húgycső
 A VESE (REN / NEPHROS)
• Páros szerv
• Helye: a hátsó hasfalon, a hashártyán
kívül, a gerinc két oldalán, a 12. háti és
az 1., 2. ágyéki csigolya magasságában
(a jobb vese lejjebb)
• Vörösesbarna
• 130-140 g, 6 cm széles, 12 cm hosszú
 A VESE MAKROSZKÓPIKUS
SZERKEZETE
• Hármas falú tok
– Belső – rostos tok
– Középső – 0,5-1 cm, zsíros
tok
– Külső – kötőszövetes, a
hátsó hasfalhoz rögzít –
vese-pólya
• Mellékvese – felső
csúcson, nincs
funkcionális kapcsolata a
vesével
• Vesekapu (hilus renalis) –
verőér, visszér,
húgyvezeték
HOMLOKSÍKÚ METSZET
 A VESE VELŐÁLLOMÁNYA
• háromszög alakú piramisok (az eredeti veselebenyeknek
megfelelően összesen körülbelül 30 vesepiramis lehet, amik
kettesével-hármasával összenőnek )
• három piramis csúcsa egyesül egy veseszemölcsben
(összesen 9)
• a veseszemölcsök egyesével a vesemedence kiskelyheibe
nyílnak (összesen 9)
• három kiskehely nyílik össze egy nagykehellyé (összesen 3)
• ezek egyesülnek a vesemedencében
 A VESE MIKROSZKÓPIKUS
SZERKEZETE
• Működési egység:
nefron (nephron)
• Részei:
– Malpighi-féle
– csatornarendszer
vesetestecske
• elsődleges
• hajszálérgomolyag kanyarulatos csatorna
• Bowman-tok • Henle-kacs
• odavezető ér (vas • másodlagos
afferens) kanyarulatos csatorna
• elvezető ér (vas • egyenes gyűjtőcsatorna
efferens)
• érpólus
• vizeleti pólus
 A VESE VÉRELLÁTÁSA
• Veseverőér – arteria renalis (vesekapun belép)
• 2 ág:
– Vesevelőhöz
– Kéreghez
• Odavezető arteriola
• Hajszálérgomolyag (Bowman-tokban)
• Elvezető arteriola (kilép az érpóluson)
• Hajszálerekre ágaznak el (a kéregállományt látják el)
• A hajszálerek összeszedődnek vénákká
• Vesevisszér – vena renalis (vesekapun kilép)
 A VESE MŰKÖDÉSE, A
VIZELETKÉPZÉS
• KÉT SZAKASZ:
– Malpighi-féle vesetestecskékben
elsődleges vizelet/szűrlet képzés
– Csatornarendszerben
másodlagos/végleges vizelet képzés
 AZ ELSŐDLEGES VIZELET
KÉPZÉSE
• Az odavezető arteriola
átmérője nagyobb, mint
az elvezetőé
• A vérnyomás emelkedik
• Fehérjementes
vérplazma átszűrődik a
Bowman-tok üregébe
(ultrafiltráció)
• Elsődleges vizelet: a
vérplazma fehérjementes
szűrlete (170-200 l/nap)
 A MÁSODLAGOS VIZELET
KÉPZÉSE
VISSZASZÍVÁS – a vesecsatornákból a
vérbe
– Víz (99%)
– Glükóz (100%)
– Na+, Cl-, egyéb ionok

AKTÍV/KÖZVETLEN KIVÁLASZTÁS – a
vérből a csatornákba közvetlenül
– Kreatinin
– K+
– Penicillin, stb
 VÍZMÉRLEG
• Felvett/nyert folyadék (táplálékból,
anyagcseréből származik) – 2,5 l/nap
• Leadott folyadék (vizelet, széklet, légzés,
párolgás) – 2,5 l/nap

• Felnőtt napi vízforgalma a testsúly 1/30

része
• Csecsemő napi vízforgalma a testsúly
1/10 része
A VESEMŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA
• Idegi szabályozás:
– Enyhe izgalom – fokozódik a vizelet
kiválasztás
– erős izgalom – csökken a vizelet kiválasztás
• Hormonális szabályozás:
– ADH (agyalapi mirigy) – fokozza a
vesecsatornák vízvisszaszívását
– Aldoszteron (mellékvesekéreg) – Na+
visszaszívás, K+ kiválasztás
A VESE BELSŐELVÁLSZTÁSÚ
FUNKCIÓJA
– Renin (az érpólusnál található sejtek termelik/
Juxtaglomerularis apparatus (JGA) –
vérnyomás emelő hatás)

– Erithropoetin (a vöröscsontvelőre hat, fokozza

vvs-t képzést)