AZ EMÉSZTÉS

SZERVRENDSZERE
Emésztés szervrendszerének
középső és alsó szakasza
Vékony-, és vastagbelek
Vékonybél (intestinum tenue)
szakaszai
 Patkóbél, nyombél v. epésbél (duodénum)
 homorulatába illeszkedik a hasnyálmirigy feje
 ide nyílik:
 az epehólyag és a máj közös kivezetőcsöve (ductus
choledochus)
 a hasnyálmirigy vezetéke (ductus pancreaticus)

 Éhbél (jejunum)

 Csípőbél (ileum)
Vékonybelek helyzete
Patkóbél (duodenum)
Patkóbél (duodenum)
Patkóbél – Vater papilla
Vékonybelek
Vékonybél fali szerkezete
nyálkahártya – tunica mucosa
Bélbolyhok
 Felszínét felszívóhám borítja
 Kötőszövetben ér- és ideghálózat
 Tengelyében centrális nyirokér fut

 Kesztyűujjszerű kitüremkedések
 A felszívás elemei
 Mozgásra képesek (összehúzódnak,
kinyúlnak)
Vékonybél bélnedv termelő része
nyálkahártya – tunica mucosa
Vékonybél fali szerkezete
nyálkahártya alatti réteg– tunica submucosa
erek, kapillárisok → felszív
Brunner mirigyek → lúgos váladék
Vékonybél fali szerkezete
nyálkahártya alatti réteg– tunica submucosa
Peyer-plaque → nyiroktüszők
B-lymphocyták → humorális immunitás
Vékonybél fali szerkezete
izomréteg– tunica muscularis
körkörös és hosszanti rétegek → perisztaltika

savós hártya alatti réteg– tunica subserosa

erek, idegek → perisztaltika

savós hártya– tunica serosa

a bél melletti hashártya kettőzetbe megy át → bélfodor
Az alsó szakasz
 Vakbél (cecum)

 Vastagbelek
(remesebél)
intestinum crassum

 Végbél (rectum)
Vakbél (cecum) képletei
Vakbél (coecum) képletei
Appendicitis
Remesebél (colon)
Vastagbelek (vékonybelek nélkül)
Vastagbelek
Vastagbél fali szerkezete
nyálkahártya (tunica mucosa)
 a hámban bélbolyhok nincsenek
 felszíne jellegzetes redőzetet alkotnak
 a felszínen csillószőrös hengerhám található
 Lieberkühn-crypták , kehelysejtek = nyák
 nyiroksejtek - B-lymphocyta - humoralis immunitás
nyálkahártya alatti réteg (tunica submucosa)
 vékony kötőszövet
 erek, kapillárisok → felszív
izomréteg (tunica muscularis)
 belső – körkörös, külső – három réteget alkot
savós hártya alatti réteg (tunica subserosa)
 vékony kötőszövet, erek, kapillárisok → táplál, idegek → beidegez
savós hártya (tunica serosa)
 a felszálló-, a leszálló vastagbelet, a végbél középső és alsó szakaszának
kivételével fedi
Végbél (rectum)
- kb. 15-20 cm hosszú
- a kismedencében a sacrum előtt halad lefelé, és ahhoz
szorosan rögzül, átfúrja a gát hátsó részét
Vastagbél
 Vékonybél tartalma már 5-6 órával a táplálkozás
után ürül a vastagbél felé
 Vastagbélben átlag 15 órát időzik
 Itt már NINCS emésztés
 Nagyfokú visszaszívás történik
Máj (hepar)
Máj (hepar)
Bal lebeny (lobus sinister)
Jobb leneny (lobus dexter)
H alakú barázda
1. májkapu (porta
hepatis)
- vena portae
- a. hepatica
- ductus hepaticus
- nyirokerek, idegek
2. Epehólyag (vesica
fellea)
3. Alsó üres visszér (v.
cava inferior)
A májkapu képletei

a májkapu képletei:
 vena portae
 vena gastrica
 vena lienalis
 vena mesenterica superior
 vena mesenterica inferior
 arteria hepatica
 ductus hepaticus
 nyirokerek és idegek
A máj belső szerkezete
A máj
keringése
Az epeutak felépítése
Az epeutak csatlakozása
Máj működése
1. Az epe termelése
2. Epesavtermelés
 Koleszterinből  zsírok emésztése

3. Az epefesték (bilirubin) termelése

 a bilirubin a haemoglobin anyagcsere bomlásterméke
 Indirekt (vízben nem oldódó)  direkt (vízben oldódó) bilirubin

4. Vérképzés
 A magzati életben
5. Vérraktár
6. Fehérje anyagcsere
 Aminosavakból fehérjéket
 Aminosavakból nem esszenciális aminosavakat
 Aminosavakból szénhidrátokat képez
Máj működése
7. Szénhidrát anyagcsere
 Vércukorból glikogén képzése és raktározása
 Glikogént vércukorrá alakítja vissza
 A szénhidrátokat átalakítja zsírrá
8. Zsíranyagcsere
 A zsír zsírsav és glicerinre bontása
 Szénhidrát zsírrá alakítása
 A koleszterin lebontása és kiválasztása
9. Vitaminok anyagcseréje
 Karotinból A vitamin képzése
 B12 vitamin és folsav raktározása
 Hatásos D vitamin képzés
 K vitamin jelenlétében protrombin termelés
10. Méregtelenítés
Az epeképzés
1. májban 0,5-1 liter/die mennyiségben a májsejtek
termelik a világos citromsárga színű májepét

2. emésztési szünetben az epehólyagban raktározódik és

9/ -re besűrűsödik, barnászöld hólyagepévé
10

3. a savanyú gyomortartalom duodenumba jutásának

hatására az epe általában a hasnyálmirigy nedvével
közösen a duodenumba jut és ott a duodenum nedvvel
továbbhígulva aranysárga színű bélepévé alakul
Az epe összetétele
 enzimeket nem tartalmaz!
 epesavak és azok sói
 epefesték (bilirubin - biliverdin)
 koleszterin, lecitin
 szervetlen sók, nyákanyagok, víz
Az epe feladata:
 csökkenti a zsírok felületi feszültségét →
emulgeálnak
 a pancreasnedv emésztőhatását fokozzák – lipázt
aktiválja
Hasnyálmirigy (pancreas)
Hasnyálmirigy (pancreas)

retroperitoneálisan = hashártya mögött

Hasnyálmirigy (pancreas)
Külső és belső mirigyállomány
Külső és belső mirigyállomány
Hasnyálnedv (pancreasnedv)
mennyisége:
 1,5 liter/die pancreasnedv termelődik
 enyhén lúgos
összetétele:
 víz, ásványi sók
 enzimek
 tripszinogén
bélnedv enteropeptidáz hatására → tripszin → albumózokat,
peptonokat aminosavakig bontja
 alfa - amiláz → keményítőt, blikogént - glukózra
 lipáz → lipideket, triglicerideket – zsírsavra és glicerinre
(szabad zsírsavra és monogliceridekre)
 kollagenáz, elasztáz → rostokat bontja
 nukleáz → nukleinsavakat bont - nuklietidokra
Belső elválasztású mirigy -
hormontermelés
Belső elválasztású mirigy -
hormontermelés
sejttípus termelt hormon hatása
- vércukorszintet emeli
- máj glikogénjét
visszaalakítja vércukorrá
A (a) sejt glukagon
- csökkenti a szövetekben a
cukor elégetését
- fokozza az aminosavakból
történő cukor felépítést
- vércukorszintet csökkenti
- vércukorot a májban
B(b) sejt inzulin glikogénné alakítja
- fokozza a szövetekben a
cukor felvételét
- fokozza a szénhidrátok
zsírrá alakítását
- növekedésihormonok (sth)
D (g) sejt szomatosztatin
antagonistája
- ß növekedést gátol
Hashártya (peritoneum)
kettős falú savós hártya
fali (parietalis) lemez:
 a hasfal belső felszínét és a rekesz hasüregi felszínét borítja
zsigeri (visceralis) lemez:
 a hasüregi szervek egyrészét borítja
Hashártya képletei
 kis cseplesz (omentum minus)

hashártya kettőzet,
amely a májról a
gyomorhoz húzódik
Hashártya képletei
 nagy cseplesz (omentum majus)
a gyomor nagygörbületéről
kötényszerűen lelógó
hashártya kettőzet, amely
a beleket elölről takarja
Nagy cseplesz
Hashártya képletei
 bélfodor (mesenterium)
a vékonybél hashártya
kettőzete mellyel a hashártya
a vékonybelet a hátsó hasfal-
hoz rögzíti (benne futnak a
vékonybél erei és nyirokerei)
Bélfodor (mesenterium)
• Külön szerv (2017)
• A vékonybél
rögzítésére és
vérellátására szolgáló
hashártyakettőzet
• Nevezetes helye a
mesorectum
 A végbél itt fúrja
át a peritoneumot
Hashártya képletei
 vastagbélfodor (mesecolon)

a haránt vastagbél és a
szigmabél hashártya
kettőzete
Hashártya képletei
 Douglas – üreg
A szervek hasüregi viszonyai
Intraperitonealis szervek: Infraperitoneális szervek:
- Gyomor
- Hüvely
- Méh
- Húgyhólyag
- Máj
- Végbél
- Belek
- Prostata
- Lép
Retroperitoneális szervek:
- Pancreas
- Vesék, mellékvesék
húgyvezetékek
- Aorta et v. cava inf.