AZ IVARSZERVEK

ANATÓMIÁJA ÉS ÉLETTANA
 Életjelenségek

Létfenntartó Fajfenntartó
Egyed életben maradásához A faj fennmaradásához
kell szükséges

Anyagcsere, mozgás,
növekedés, fejlődés, Szaporodás
szabályozás
 Nemi jelleg
 Elsődleges nemi jelleg
 Másodlagos nemi jelleg
 Ivarmirigyek által termelt hormonok
 Petefészek
 Here

 Lelki, érzelmi különbségek

 Alkati különbségek
 Férfi nemi szervek
Belső nemi szervek
 Here (testis)
 Mellékhere (epididymis)
 Ondóvezeték (ductus deferens)
 Ondózsinór (funiculus spermaticus)
 Ondóhólyag (vesicula semilunaris)
 Dülmirigy (prostata)
 Cowper mirigyek (glandula bulbourethralis)

Külső nemi szervek

 Herezacskó (scrotum)
 Hímvessző (penis)
A hímivarszervek helye a testben és a testen kívül
Férfi nemi szervek helyzete
 Belső nemi szervek
 Here (testis)
 Tojásdad alakú, 20-30g tömegű, páros szerv
 Herezacskóban található (hőmérséklet)
 Állományát felcsavarodott csatornák alkotják
 Belső elválasztású mirigy

 Belső nemi szerv  magzati életben a hasüregben

fejlődik
Termelnek:
 hímivarsejteket (spermium)
 Here csatornarendszere
 Érési folyamatok (Sertoli féle dajkasejtek)

 Érett hímivarsejt (spermium)

Egészséges és kóros hímivarsejt
 hím nemi hormont (androgéneket)
 Leydig-féle sejtek
 Tesztoszteron
 Nemi szervek kifejlődése
 Spermiumtermelés
 Másodlagos nemi jelleg kialakulása, fenntartása

 Mellékhere (epididymis)
 Herék hátsó felszínéhez hozzánőtt, páros szerv
Feladata:
 hímivarsejtek érlelése, tápanyagokkal való ellátása és
tárolása
 Ondóvezeték (ductus deferens)
 Mellékhere csatornájának folytatása
 Kb. 50 cm hosszú, 2 mm vastag cső

 Két ondóvezeték lágyékcsatornán belép a hasüregbe

 Eljut a kismedencébe  egyesül ondóhólyag kivezető

csövével
 Átfúrja a dülmirigyet, és a húgycsőbe nyílik

Feladata:
 spermiumok elvezetése a mellékherékből

 Ondózsinór (funiculus spermaticus)

 Ondóhólyag (vesicula seminalis)
 Tömlőszerű, dudoros felszínű, páros mirigy
 Húgyhólyag hátsó felszínén fekszik

Feladata:
 a hím nemi váladékhoz (sperma vagy ondó) keveredő
nyúlós váladék termelése

 Dülmirigy (prostata)

Feladata:
 a sperma folyékony részének képzése
 Dülmirigy (prostata)
 Gesztenye alakú, nagyságú, páratlan mirigy
 Húgyhólyag alatt található
 Hátsó felszíne érintkezik a végbéllel
 Függőleges irányban átfúrja a húgycső  prosztata
körülfogja a húgycsövet
Feladata:
 a sperma folyékony részének képzése
Ondómirigy és dülmirigy
 Cowper-mirigy
 Gátizomzatban található páros mirigy
 Húgycső két oldalán helyezkedik el
 Nemi izgalom hatására  nyúlós váladékot termel
 Lúgos vegyhatást biztosít
 Külső nemi szervek
 Herezacskó (scrotum)
 Hasfal kitüremkedése
 Fejlődéstanilag a női nagyajaknak felel meg

 Benne a herék, mellékherék

Feladata:
 a herék működéséhez biztosítani az
optimális ( a hasüregnél alacsonyabb)
hőmérsékletet
 Hímvessző (penis)
 Megnyúlt,henger alakú szerv
 Végén a húgycső külső nyílása
Feladata:
 a vizelet és a nemi váladék kiürítése
Férfi nemi szervek metszete
Hímvessző keresztmetszete
Hímvessző barlangos testei
Részei:
 Gyökér szalagok rögzítenek a szeméremcsothoz

 Test  15-20 cm hosszú

 Makk  test végén található kiszélesedő rész

 Barlangos testek  3 szivacsos felépítésű test

 Fityma  makkor borító bőrredő

 Húgycső (urethra)
 Férfi húgycső 20 cm hosszú

 Kétszeresen görbült cső

Feladata:
- Vizelet, nemi váladék kiürítése
 A férfi nemi működés

Ondó: A hímivarszervből ürülő váladék, melyet a hímivarsejtek,

az ondóhólyag és a dülmirigy váladéka alkot.

A nemi aktus két fő szakasza:

Erekció: Szexuális ingerek hatására a barlangos test megtelik
vérrel, megduzzad. Ez a folyamat a merevedés .

Ejakuláció: A makk bőrének tartós mechanikai ingerlése

reflexes úton magömlést idéz elő: ondó távozik a
húgycsőnyíláson.
 Női nemi szervek
Belső nemi szervek
 Petefészek (ovarium)
 Petevezeték (tuba uterina)
 Méh (uterus)
 A hüvely (vagina)

Külső nemi szervek

 Női szeméremtest (vulva)
 Nagyajak (labium majus)
 Kisajak (labium minus)
 Csikló (clitoris)
Női belső nemi szervek helyzete
Női belső nemi szervek helyzete
Belső női nemi szervek
 Hüvely (vagina)
 8-10 cm hosszú, izmos falú, tágulékony „cső”
 Hüvelybemenettel kezdődik, hüvelyboltozatban végződik
 Mellső fala a húgycsővel, hátsó fala a végbéllel határos
 Többrétegű, el nem szarusodó laphám fedi
 Hüvelyfal mirigyeket nem tartalmaz
 Hüvelyváladék képződik savas vegyhatás (pH 4-4,5)

Hüvelyváladék
 Döderlein-bacilusok (hüvelyfal hámsejtjeiben)

Nemi fertőzések
 Méh (uterus)
 Kismedence közepén helyezkedik el
 Előtte a húgyhólyag, mögötte a végbél
 Lapított, körte alakú, üreges, izmos faló szerv
 Feladata
 Megtermékenyített petesejt befogadása
 Magzat fejlődésének biztosítása
 Szülés lefolyásának megvalósítása
 Részei
 Méhtest (corpus uteri)
 Méhfenék
 Belső méhszáj
 Méhnyak (cervix uteri)
Méhfal rétegei
 Méhbelhártya (endometrium)
 Alapi rész  nem válik le
 Funkcionális rész  változik és leválik
 Izomréteg (myometrium)
 Külső réteg (perimetrium)
 Méhfalra ráboruló hashártya képezi
Méhnyak
 Belenyúlik a hüvely felső részébe (méhszáj)

 Többrétegű, el nem szarusodó laphám fedi

Nyakcsatorna
 Méhnyakba fut végig
 Méh felé eső felső részénél  belső méhszáj
 Hüvely felöli alsó végénél  külső méhszáj
 Mirigyei nyákot termelnek (fertőzés)
 Szülés megindulásakor a nyákcsap eltávozik
 Méhtevékenység hatására tágulni kezd
 Méh (uterus)
Méhfenék /fundus
Tuba uterina Tuba uterina méhkürt

Méh üreg/ cavum uteri

Méhtest/ corpus uteri

Belső méhszáj

Méhnyak cervix uteri

nyakcsatorna

Külső méhszáj
A méh rögzítése, a hashártya
- A méhet kötőszöveti szalagok függesztik
környezetéhez (hátul a keresztcsonthoz, oldalt a
csípőcsonthoz)
- Széles méhszalag (hashártyakettőzet)

- Hashártya beborítja a méhet

- Hasüreg legmélyebb pontja – Douglas-üreg

 Petevezeték (tuba uterina)
 Méhkürt
 Páros szerv, 10-12 cm hosszú csöves járat
 Petefészek felöli végi kürtszerűen kitágul 
kürttölcsér (ampulla)
 Szélét kesztyűujj alakú rojtok (fimbria) övezik

 Falának szerkezete
 Külső réteg – hashártya
 Középső réteg – simaizom (perisztaltikus mozgás)
 Belső réteg – csillószőrös hengerhám
 Petefészek (ovarium)
 Mandula alakú, nagyságú, páros szerv
 Kis és a nagymedence határán, kétoldalt
 A méhhez, medencefalhoz szalagok rögzítik
 Belső elválasztású mirigy

Kettős feladata:
- Petesejt és hormontermelés

 Két állománya van

 Kéregállomány (petesejt és hormontermelés)
 Velőállomány
 A petesejt felépítése

Részei:
• sejtmag: DNS tartalom (anyai tulajdonságokat örökít)
• sejtplazma: szikanyagban gazdag (tartalék tápanyagot tartalmaz)
• sejthártya
Tüszőérés
o Leány újszülött  400.000 elsődleges őstüsző
o Tüsző (folliculus)  benne éretlen petesejtek
o Pubertás idején  másodlagos tüszők
o Növekedésnek indult tüsző, benne az érett
petesejt  harmadlagos tüszők (Graaf-tüsző)

o Ovuláció  az érett tüsző felrepedésének, a

petesejt kiszabadulásának folyamata

o Petefészek ciklikusan működik

Az ovuláció előtt hormonális hatásra a méhkürt oldalsó része a
Graaf-tüsző fölé hajlik. A tüszőrepedés után a kisodródott petesejtet
a fimbriák mozgása a petevezetékbe hajtja. Innen a petevezeték
simaizomzatának perisztaltikus mozgása és a csillószőrök
csapkodása továbbítja a méh irányába.
Tuba uterina méhkürt

Petefészek ovarium

fimbriák
A petevezetékben történik meg a petesejt
megtermékenyítése, és a zigota osztódása
már itt megkezdődik, így a méh üregébe
már többsejtes stádiumban lévő zigóta
kerül.
Hormonjai
 Tüszőhormon (oestrogen)

 Sárgatesthormon (progeszteron)

Feladat
- Méhnyálkahártya előkészítése a megtermékenyített
petesejt befogadására

Ha bekövetkezik a megtermékenyítés
 Kialakul a sárgatest (corpus luteum)

Ha a megtermékenyítés elmarad
 Sárgatest elsorvad, fehértest (corpus albicans)
Petefészek működésének szabályozása
• Agyalapi mirigy (hypophysis) szabályozza
• FSH (folliculus stimuláló hormon)
• Tüsző érését, töszőhormon termelését szabályozza
• LH (lutenizáló hormon)
• Sárgatest kialakulását, sárgatesthormon termelését szabályozza
Menstruációs ciklus
Menstruáció
 Menstruáció  a méhnyálkahártya vérzés
kíséretében lelökődik (3-5 nap)
 Gyógyulás (regeneráció)  kb. 3 nap

 Kiépülés, növekedés (proliferáció)  a

nyálkahártya tovább vastagszik (6nap)
 Raktározási, kiválasztási szakasz (secretio) 
nyálkahártya megvastagszik (14 nap)
 Külső nemi szervek
több rétegű elszarusodó laphám fedi őket.
Szemérem domb / mons pubis

clitoris /csikló
Labium minus / kis ajak
Labium majus / nagy a
urethra
Hymen /szűzhártya
Hüvely bemenet
Bartholin vezeték
 Szeméremtest (vulva)
 Szeméremrést határoló összes külső nemi szerv
együttes neve
 Nagyajak (labium majus)
 A szeméremrés két oldalán
 Zsírszövettel bélelt bőrredők
 Szőrzet fedi
 Kisajak (labium minus)
 A nagyajkak feltárása után válnak láthatóvá
 Két kisebb, véknyabb bőrredő
 Szőrzet nem fedi
 Sok benne a faggyúmirigy
 Előcsarnok (vestibulum)
 Húgycső nyílása
 Hüvelybemenet
 Szűzhártya
 Csikló (clitoris)
 Húgycsőnyílás felett
 Hímvessző barlangos testének felel meg
 Érzőidegekben, erekben gazdag
 Szeméremdomb (mons pubis)
 Szeméremcsontot borító
 Bőr alatt vastag zsírszövet található
 Szőrzet fedi
 Gát (perineum)
 Tágabb  a kismedence kimenetét lezáró, több
rétegből álló izmok összefoglaló neve
 Szűkebb  a hüvelybemenet és a végbélnyílás
közötti 2-3 cm-es terület
 Bartholin-mirigy
 Nagyajkak alsó harmadában, bőr alatt
 Babszem nagyságú páros mirigy
 Váladékuk nemi izgalom hatására kiürül
Szaporodás élettana
Megtermékenyítés
 Megtermékenyítés (fertilizáció)
 Petesejt + hímivarsejt egyesülése
 Megtermékenyített petesejt  zigóta (46 kromoszóma)

 Ondó (sperma)
 Fehéres, sajtos szagú, nyúlós váladék
 Hímivarsejtek élettartama kb. 72 óra
 Ejakuláció alkalmával kb. 3-6 ml ürül
 1 ml ondóban kb. 60 millió hímivarsejt
 Petesejt
 Élettartam 24 óra
Megtermékenyítés és beágyazódás
 A méhen belüli élet szakaszai

 Zigóta
 Szedercsíra
 Hólyagcsíra
 Embrió
 Magzat
75 Szülészet-nőgyógyászat
A terhesség első időszaka (1-2 hét)

1. nap zigóta petevezeték

3. nap szedercsíra petevezeték

5. nap hólyagcsíra méhbe ér

beágyazódás
7. nap hólyagcsíra
kezdete
beágyazódás
14. nap hólyagcsíra
vége
77 Szülészet-nőgyógyászat
 Magzat
fejlődése
 A terhesség első szakasza
 Beágyazódástól a 12. hét végéig
tart
 Fejlődő utódot embriónak nevezzük
 Elkülönülnek a szervkezdemények
 A terhesség második időszaka
 13. héttől a 24. hétig terjedő
időszak
 A fejlődő babát magzatnak hívjuk
 Erőteljes mennyiségi növekedés
 A terhesség harmadik szakasza

 25. héttől születésig terjedő időszak

 Nagymértékű súlygyarapodás
A magzat fejlődése
 A magzat védelme

Magzatvíz feladata:
- Védi a fejlődő lényt a mechanikai hatásoktól

- Védelem a kiszáradás ellen

- Egyenletes nyomást, hőmérsékletet, mozgást biztosít

- Megkönnyíti a szülést

Köldökzsinór feladata:
- Összeköttetést biztosít a méhlepény és a fejlődő utód
között
- Oxigén és tápanyag szállítás

- Salakanyagok eltávolítása
Egy és többpetéjű ikrek kialakulása
A sziámi ikrek
 Méhen kívüli terhesség
Méhen kívüli terhesség: a megtermékenyített petesejt nem
kerül a méh üregébe, hanem azon kívül pl. a
petevezetékben
vagy a hasüregben kezd fejlődni embrióvá.
Feladatmegoldás