Az emberi test felépítése

- A nemi szervek és a
szaporodás rendszere
TNM
 A fajfenntartást szolgáló nemi szervekben (organa genitalia)
A nemi szervek jelentkeznek az elsődleges nemi különbségek nők és férfiak
között.
 A másodlagos nemi jelleg
Az élőlények úgynevezett magasabb rendű csoportjaiban hím és nőnemű
egyedeket találunk.

A hím és nőnemű egyedek nemi szerveikben különböznek, ezek adják az

elsődleges nemi jelleget.

A másodlagos nemi jelleg a nemi érés, vagy más néven pubertás idején alakul ki
nemi hormonok hatására. Az élet későbbi szakaszában a nemi hormonok tartják
fenn a másodlagos nemi jelleget.

Nőknél, szemben a férfiakkal a csont- és izomrendszer finomabb, a csípő szélesebb,

a váll keskenyebb, a bőr alatti zsírpárnák nagyobb aránya miatt a formák
lekerekítettebbek, az emlőmirigyek kifejlettek. A hang magasabb,
szőrzetnövekedés elsősorban a hónalj és szeméremdomb területén kifejezett.

A testi jellegeken kívül a két nem pszichés jellemzőkben is különbözik egymástól.

Ezen különbségek biológiai alapjai egyrészt öröklött tényezők hatásai lehetnek,
másrészt a környezet mintaadó, nevelő hatása is szerepet játszik a kialakulásukban.
 Női nemi szervek
Belső nemi szervek Külső nemi szervek
Petefészek Nagyajkak
Petevezeték Kisajkak
Méh Csikló
Hüvely
 Mandula alakú és nagyságú, páros szerv.
A kis- és nagymedence határán, a közös csípőverőér oszlási
Petefészek - szögletében, a széles méhszalag hátsó lemezéhez rögzítve
helyezkedik el.
ovarium Felszínét hashártya nem borítja
Szövettanilag: külső kéregállományra és belső
velőállományra tagolódik
 Az itt található képletek jelenlétét alapvetően meghatározza
az egyén életkora
Születéstől a pubertásig csak elsődleges tüszők (primer
folliculus) találhatók.
Minden éretlen elsődleges tüsző tartalmaz egy éretlen
Kéregállomány petesejtet (ovum), amelyet egy rétegben granulosasejtek
vesznek körül.
A petesejtek osztódása már a magzati életben megtörténik,
és a két ovariumban 3-400 ezer petesejt alakul ki.
Születés után további tüszők már nem képződnek
Az ovulációs –
menstruációs ciklus
Hozzávetőlegesen 45-50
éves korig (menopauusa), az
elsődleges tüszők
fokozatosan elpusztulnak.
300-400 petesejt 11-12 éves
kortól (pubertás) hormonális
hatásra havi ciklusokban
érésnek indul, ez a folyamat
a tüszőérés, az ovulációs
ciklus.
Az ovulációs ciklust
szabályzó hormonok:
Folliculus stimuláló
hormon (fsh)
Luteinizáló hormon (lh)
Ezeket a hormonokat az
agyalapi mirigy termeli
 Havonként általában egy elsődleges tüsző érésnek indul és
átalakul érő tüszővé (secunder folliculus).
Az érő tüszőben a petesejtet a granulosasejtek több
rétegben veszik körül, emiatt a tüsző növekedni kezd.
Az ovulációs – Már az érő tüszőben megindul a tüszőhormonok
menstruációs ( ösztogének) termelése.

ciklus A termelődött ösztrogének a méh nyálkahártyájának

ciklusos változását indítja meg, ugyanakkor a többi
elsődleges tüszőre is hatnak, megakadályozzák azok
fejlődésnek indulását.
Az ösztogéneknek ezen tulajdonságán alapszik a hormonális
fogamzásgátló hatása
 A graaf – tüsző (tertiaer folliculus), az érő tüszőből alakul ki.
A tüsző tovább növekszik, kötőszövetből álló tüszőtok veszi
körül.
Közben a granulosasejtek egy része elfolyósodik, ezért a
Az érett tüsző tüszőben üreg ( cavum folliculi) jön létre, melyet folyadék
tölt ki.
A petesejtet a megmaradt granulosasejtek (corona radiata)
több rétegben veszik körül – fontos szerepet játszakan a
petesejt táplálásában.
 A petesejt: 150-200 mikrométer nagyságú, a granulosasejtek
által létrehozott tüsződombon helyezkedik el.
A graaf tüsző tüszőhormonokat termel. Közben fokozatosan
növekszik, eléri a néhány mm-es átmérőt és az ovarium
felszínéből kidomborodik.

Tüszőrepedés - A folyadék nyomása egyre fokozódik, végül megrepeszti a

tüszőtokot.
ovuláció A megrepedt tüszőből a folyadék kiáramlik és magával
sodorja a petesejtet a corona radiataval együtt.
A tüszőrepedés a havivérzés első napjától számított 14.-16.
Nap.
Az ovulációt jelzi: bazalis testhőmérséklet emelkedése
(reggel, ágynyugalomban, azonos időpontban mérve)
 A megrepedt graaf tüsző helyén vérzéses test jön létre, mely
általában 1-2 napig marad meg.
A vérzéses testből hormonális hatásra sárgatest (corpus
luteum) alakul ki.
Tüszőrepedés - A tüszőtok sejtjei elszaporodnak, felpuffadnak, bennük sárga
ovuláció színű festékanyag jelenik meg.
A sárgatest is hormont termel ez a progeszteron, amely a
méh nyálkahártyájára hat.
 Amennyiben megtermékenyítés nem jön létre, a sárgatest
mintegy 10 napig marad működőképes, majd elsorvad,
hormontermelését befejezi.
A sárgatest elsorvadása után jön létre a fehértest.

Tüszőrepedés - A petefészek kéregállományában lejátszodó folyamat az

ovulációs ciklus
ovuláció Megtermékenyítés esetén azonban a várandósság során
megmarad, és az általa termelt hormon fontos szerepet
játszik a terhesség megtartásában
A terhesség második felében a placenta által termelt
progeszteron mennyisége lényegesen nagyobb
 Az ovarium kéregállományában a születéstől a pubertásig
csak primer tüszők találhatók.
A pubertástól a menopauzáig megtalálható az ovárium
kéregállományában az elsődleges tüsző, valamint az érő vagy
Tüszőrepedés - érett tüsző, vagy vérzéses test, vagy sárgatest, és mindig
megtalálható a fehértest (a korábbi ciklusok végtermékei).
ovuláció Idős nők ováriumában már csak fehértestek és kötőszövet
található.
Az ovárium velőállományában tágult erek, és kötőszövet
található.
 Méhkürtnek is nevezik
Vékony, ceruza vastagságú, nyálkahártyával bélelt, izmos falú,
szűk lumenű cső, mely a méh két oldalán helyezkedik el.
Petevezeték – Oldalsó vége tölcsérszerűen kiszélesedve szabadon nyílik az
tuba uterina ovarium közelében a hasüregbe.
A nyílás szélén kesztyűujjszerű nyúlványok, fimbriák
találhatók.
A petevezeték másik vége a méh üregébe nyílik
 Az ovuláció előtt - valószínűleg hormonális hatásra - a
méhkürt oldalsó vége a graaf tüsző fölé hajlik.
A tüszőrepedés után a kisodródott petesejtet, amelyet a
corona radiata vesz körül, a fimbriák mozgása a petevezeték
üregeébe hajtja.
Petevezeték – Innen a petevezeték simaizomzatának perisztaltikus
tuba uterina mozgása valamint a belső felszínt borító hám csillószőreinek
csapkodása juttatja tovább a méh irányába. Ez a petevezeték
izomzatának igen fontos feladata, mert a petesejt szemben a
hímivarsejttel önálló mozgásra képtelen.
 A petevezetékben történik meg a petesejt
megtermékenyítése
Amennyiben ez az ovulációt követő 12-36 órán belül nem
következik be, a petesejt még a petevezetékben elpusztul és
fagocitáló sejtek lebontják.

Petevezeték – Megtermékenyítés esetén azonban a zigóta osztódása már

itt megkezdődik, és a méh üregébe többsejtes stádiumban
tuba uterina lévő zigóta kerül.
Kóros körülmények között a zigóta vándorlása zavart
szenvedhet. Petevezeték nyálkahártyájába ágyazódik be és itt
indul fejlődésnek. A rohamosan fejlödő embrió a
várandósság 6-7. Hetében olyan nagyságot ér el, hogy a
petevezetéket megrepeszti. Erős alhasi fájdalom, hasüregi
vérzés, shockos állapot alakulhat ki.
 Megközelítőleg körte alakú és nagyságú 7-8 cm hosszúságú,
páratlan szerv, amely a kismedncében a hólyag és a végbél
között helyezkedik el.
Felső kiszélesedő része a méhfenék (fundus uteri)
Középső része a méhtest (corpus uteri)

Méh - uterus Alsó elkeskenyedő része a méhnyak (collum uteri vagy cervix
uteri)
A méh belsejében üreg található (cavum uteri), mely
elkeskenyedve a nyakban folytatódik, ez a nyakcsatorna
(canalis cervicalis).
A nyakcsatornának a méh ürege felé eső része a belső
méhszáj. A külső vége a külső méhszáj.
 A méh fala

Három rétegből áll.

Belülről kifelé haladva:
Nyálkahártya
(endometrium)
Izomréteg (myometrium)
Külső réteg ( perimetrium)
 Vastagsága a ciklustól függően 1-8 mm között változik.
A nyálkahártya rétege funkcionális és bazális rétegre
osztható.
Endometrium A funkcionális rétege hámrétegből és a kötőszövetes réteg
nagyobb részéből áll. 28 napos ciklusokban kiépül, majd
lelökődik
A bazális réteg a kötőszövetes réteg alsó része, a
nyálkahártya újraépülésében fontos szerepet játszik, a
menstruáció során nem lőködik le.
A kötőszövet ereket és mirigyeket tartalmaz.
 Myometrium
Bonyolult lefutású simaizom alkotja
Várandósság alatt a simaizom tömege hormonális hatásra
sokszorosára növekszik, a méh fala így a várandósság alatt a
Myometrium, magzat növekedése ellenére sem vékonyodik el.

perimetrium A felszaporodott izomzat szerepet játszik a szülésben, a

magzatot kitolja az uterus üregéből
Perimetrium:
A hashártya zsigeri lemeze alkotja, mely hozzátapad a
myometrium.
 A kismedencében a hólyag és a végbél között helyezkedik el.
Nem pontosan függőleges helyzetű, mivel a hüvely
tengelyéhez viszonyítva a méhnyak tengelye előredölt
(anteversio)
A méhtest a méhnyak tengelyéhez viszonyítva pedig
előrehajlott (anteflexio)
A méh helyzete Emiatt a külső méhszáj a hátsó hüvelyboltozat közelébe
kerül, ez megkönnyíti a hímivarsejtek bejutását a
nyakcsatornába.
A nyakcsatorna mirigyei által termelt nyák (baktériumok
bejutását gátolja) megkönnyíti a hímivarsejtek méhüregbe
jutását.
Hátrahajlott, hátradőlt méh – meddőséget okozhat
A méh helyzete
 A hashártya zsigeri lemeze körülveszi a végbél felső
harmadát, a középső harmada előtt elhúzódik, majd áthajlik
a méhre, beborítja és ezzel a méh falának külső rétegét
képezi.
A méh viszony Eközben beborítja a két petevezetéket is és azokról a méh két
oldalán lelóg.
a Így alakul ki a széles méhszalag, melynek két lemeze között
hashártyához kötőszövetes és gazdag vénás hálózat található
A méhről a hashártya a hólyagra hajlik át
A hólyagról az elülső hasfal parietalis hashártyalemzében
folytatódik.
A méh előrehajlott és
előredölt helyzete
miatt a végbél és a
méh között
hashártyával borított
mélyedés jön létre -
douglas üreg – amely
a hasüreg legmélyebb
pontja.
 Kb. 10 cm hosszúságú cső, mely felső végével a méhnyak
közepéhez rögzül
Ezért a méhnyak, hüvely fölötti és hüvelyen belüli részre
tagozódik
Hüvely - vagina A hüvely elülső fala és a méhnyak között található az elülső
hüvelyboltozat
A hüvely hátsó fala és a méhnyak között található a hátsó
hüvelyboltozat, ez a méh anteflexio – anteversio helyzete
miatt magasabban helyezkedik el.
 Belső felszínét nyálkahártya béleli, falát elsősorban
kötőszövet és simaizom alkotja
Gazdagon erezett fala sok érzőideg végkészüléket is
tartalmaz
Hüvely - vagina A hüvelybemenet közelében nyálkahártyából álló redő, a
szűzhártya (hymen) található.
Alakja változatos ( gyűrű, félhold)
Első közösüléskor átreped, ami kisebb vérzéssel jár
Női
medence
 Ide tartozik: nagyajkak, kisajkak, csikló
1., Nagyajkak:
A szeméremrés két oldalán helyezkedik el. Állományát főleg
zsírszövet alkotja.
Itt található a bartholin – mirigy, amelynek kivezetőcsőve a
Külső nemi hüvelybementbe nyílik.
szervek Nemi izgalom hatására a mirigy váladéka a hüvelybementbe
ürül, ami megkönnyíti a hímvessző hüvelybe jutását.
A két nagyajak előrefelé kiszélesedve beleolvad a
szeméremdombba.
A szeméremdombot és a nagyajak területét a pubertás kortól
fanszörzet borítja (másodlagos nemi jelleg)
Külső nemi
szervek
 Kisajak: a nagyajak belső oldalán találhatók, a szeméremrést
közvetlenül határolják, fanszőrzet nem borítja.
Csikló: a két kisajak elülső találkozási pontjánál található a
Külső nemi csikló (clitoris).

szervek Állományát tágult sinusokból álló barlangos test alkotja, sok

érzőidegvégkészüléket is tartalmaz.
Nemi izgalom hatására a barlangos test vérrel telik meg, és
bekövetkezik a merevedés.
A nemiség
kialakulása
 A kismedencét lezáró izmokat és kötőszövetes lemezeket
értjük rajta
Anatómiai gát határai: symphysis, farkcsont, ülőgumók.
Gát - A gát elülső, urogenitális részét a húgycső és hüvely fúrja át.
perineum Itt található a húgycső harántcsíkolt izomból álló gyűrűs
záróizma.
A gát hátsó, analis részét a végbél fúrja át.
A gát hüvely és végbél közötti része a klinikai gát
 FÉRFI NEMI SZERVEK
BELSŐ NEMI SZERVEK: KÜLSŐ NEMI SZERVEK:
HERE, HEREZACSKÓ,
MELLÉKHERE, HÍMVESSZŐ
ONDÓVEZETÉK,
ONDÓZSINÓR,
ONDÓHÓLYAG,
DÜLMIRIGY.
 Galambtojás alakú és nagyságú, páros szerv
A magzati élet 7. Hónapjától a herezacskóban helyezkedik
el.

Here - testis A herék a hasüregben, a vesék magasságában kezdenek

fejlődni, majd fokozatosan egyre lejjebb szállnak, és végül a
lágyékcsatornán keresztül a herezacskóba kerülnek.
Vastag kötőszövetes tok veszi körül, ez alatt található a here
állománya, melyet felcsavarodott herecsatornák alkotnak.
 A herecsatornákat csírahám borítja, pubertástól itt
képződnek a hímivarsejtek.
A hímivarsejt képzés folyamatos
60 mikrométer hosszúságú sejt

Hímivarsejt - Részei: fej, középdarab, farok

spermium A feji részben található a sejtmag, melyben az örökletes

tulajdonságokat hordozó kromoszóma található
A középdarab nyaki részében helyezkedik el a cytocentrum,
melyből a farok indul ki.
A farki rész élénk csapkodása révén a spermium aktív
mozgásra képes
 A csírahámban találhatók még a sertoli sejtek, amelyek a
hímivarsejtek képzésében fontos szerepet játszanak.
A herecsatornák között nagy, világos leydig – sejtek
Hímivarsejt - helyezkednek el, amelyek tesztoszteron hormont termelve
szerepet játszanak a férfi másodlagos nemi jelleg
spermium kialakításában
Másodlagos nemi jelleg: mély hang, férfias izomzat,
testalkat, jellegzetes szörzet, bajusz, szakállnövés,
kopaszodás.
Mellékhere – epididymis

A here hátsó felszínéhez rögzítve helyezkedik el.

Feje, teste és farka van.
Állományát mellékhere csatornák építik fel
A herecsatornák a herében összeszedődnek, és a
mellékhere feji részén összeköttetésbe kerülnek a
mellékhere csatornáival, így a spermiumok a
heréből a mellékherébe jutnak.
A mellékherében hímivarsejt képzés már nem
történik.
Ondóvezeték – ductus
deferens
A mellékhere farki részéből kiinduló izmos falú,
szűk lumenű cső, mely elöször a herezacskóban
halad felfelé, majd a lágyékcsatornán keresztül
a kismedencébe jut.
A hólyag mögött lefelé húzódik
Utolsó szakszába belenyílik az ondóhólyag
kivezetőcsőve
És végül, mint ondókilővellő csatorna nyílik a
húgycsőnek a dülmirigyet átfúró szakaszába.
 Kisujj vastagságú köteg, amely a herezacskóban és a
lágyékcsatornában található meg.
Ondózsinór Ezen a szakaszon együtt futnak a here és mellékhere erei és
idegei, valamint az ondóvezeték
Ondóhólyag – vesica
seminalis
Páros szerv,
A húgyhólyag hátsó –
alsó felszínéhez
rögzítve helyezkedik el.
Végbélen keresztül
rectalis vizsgálattal
tapintható
Belső felszínét
nyálkahártya béleli,
melynek mirigyei
váladékot termelnek
Kivezetőcsőve az
ondóvezetékbe nyílik
 Dülmirigy -
prostata
Gesztenye alakú és nagyságú,
páratlan szerv, mely a hólyag alatt a
gátra támaszkodva helyezkedik el.
A húgycső felülről – lefelé haladva
átfúrja.
A prostata mögött közvetlenül a
végbél található, így rectalis
vizsgálattal jól tapintható.
Állományát sok simaizom,
mirigyvégkamrák alkotják, melyek
váladékot termelnek.
Ezt a váladékot sok apró
kivezetőcső vezeti a húgycső
prostatát átfúró szakaszába, ahová
az ondókilövellő csatorna is nyílik.
 Ide tartozik a herezacskó, himvessző
Herezacskó – scrotum: fejlődéstanilag a nőkben a
Külső nemi nagyajkaknak felel meg, de középen összenőtt.

szervek A hasfal valamennyi rétegét tartalmazza, a hasfal

„kitüremkedése”
Bőre erősebben pigmentált
 Fejlődéstanilag nőkben a clitorisnak felel meg, de annál
sokkal fejlettebb.

Hímvessző - Nagy részét a test képezi, végrésze a makk.

penis A hímvesszőt bőr borítja a makkról hátrahúzható.

Hátrahúzható rész a fityma
Alsó részében húzódik végig a húgycső, mely a makk csúcsán
nyílik a külvilágba.
 Állományát 3 barlangos test építi fel
A barlangos testek közül kettő felül helyezkedik el, ezeket
egymástól csupán egy lyuggatott sövény választja el,
mindkettőt erős kötőszövetes lemz veszi körül, mely a
Hímvessző - merevedés folyamatában játszik szerepet.

penis A harmadik barlangos test alul található, ebben fut a

húgycső és ez alkotja a makkot.
A barlangos testek tágult ereket, kötőszövetet és simaizmot
tartalmaznak.
A hímvessző állományában és a makk területén igen sok
érzőideg – végkészülék található.
 A hímvessző merevedése (erectio) reflexfolyamat
Központja a gerincvelő alsó szakaszában található
Receptorok elsősorban a hímvessző állományában helyezkednek
el, de a reflexet más területről származó ingerek is kiválthatják.
Az agykéreg felől jövő ingerület nemcsak kiválthatja, de
gátolhatja is a reflexet.
Merevedés Nyugalmi állapotban a hímvesszőn viszonylag kevés vér áramlik
mechanizmusa át.
A reflexkp.-Ból kiinduló ingerület hatására a hímvessző
artériáinak lumene kitágul, a barlangos testekbe több vér jut, és
kitágulva neki nyomódnak a tunica albugineanak.
A nyomás következtében a széli részen elhelyezkedő vénák
lumene szűkül, emiatt a vér elvezetése akadályozottá válik, a
barlangos testek megtelnek vérrel,a pénisz hosszában és
vastagságában is megnő.
A létrejövő merevedés a közösülés előfeltétele.
 Az a folyamat, amelyben az orgazmus következményeként a
gát izmai, valamint az ondóhólyag és a prostata izmai
összehúzódnak, és a nemi mirigyek váladéka az ondó
(sperma) kiürül.
Az ondó fehér színű, jellegzetes szagú folyadék, amelynek
mennyisége 3-5 ml.
Ejaculatio Az ondó igen nagy számban tartalmaz hímivarsejteket,
valamint az ondóhólyag, a dülmirigy és a cowper mirigy
váladékát.
Cowper mirigy: páros mirigy, a gát állományába beágyazva
helyezkedik el, kivezetőcsőve a húgycsőbe nyílik. Nemi
izgalom kezdetén csúszós váladékát a húgycsőbe üríti.
 A méhnyálkahártya funkcionális rétege kb. 28 napos
ciklusokban kiépül, majd lelőködik.
Közvetlenül a petefészekben termelödőtt hormonok
szabályozzák, ennek következtében az ovulációs ciklus zavarai
Menstruációs a menstruációs ciklus zavarait idézik elő.

ciklus A menstruációs ciklus 4 fázisra osztható.

Regeneráció
Proliferáció
Szekréciós
Deszkvamációs - menstruáció
Menstruációs ciklus
 A mensrtuáció megszűnése után, a bazális réteg megmaradt
mirigycsonkjainak hámsejtjei gyorsan osztódnak és a méh
felszínét behámosítják, ezzel a méh sebe mintegy begyógyul.
Regenerációs Ez a fázis a graaf tüsző által termelt ösztrogének hatására jön
fázis létre
Időtartalma: 2-3 nap
A fázis végén a nyálkahártya 1 mm vastag
 A nyálkahártya jelentősen megvastagszik.
A kötőszövetes rétegben kiépülnek az erek és a mirigyek,
Proliferációs ezek azonban váladékot még nem termelnek.
fázis Ez a fázis a graaf tüsző által termelt ösztrogének hatására jön
létre
Időtartama: 10 nap
A fázis végén a nyh.- A 5mm vastag.
 A nyálkahártya mirigyei váladékot termelnek
A mirigyváladék, mint az erekből kilépő folyadék, a
méhnyálkahártyát átitatja, szerkezetét fellazítja, így
Szekréciós alkalmassá válik az esetleges megtermékenyített petesejt
befogadására
fázis Ez a sárgatest által termelt progeszteron hatására jön létre
Időtartama: 10 nap
Fázis végén a nyh – a 8 mm-es.
 A méhnyálkahártya vizet veszít és zsugorodik
Több órás érgörcs alakul ki a nyálkahártya ereieben.
Vérellátási zavar miatt elhalások jönnek létre a
nyálkahártyában és az erek falában.
Ezután hirtelen értágulat következik be, a károsodott falú
Menstruáció erek megrepednek.
Vérzés keletkezik a funkcionális és bazális réteg határán,
amely a funkcionális réteget leemeli a méh felszínéről.
Azért jön létre, mert a sárgatest elsorvadt, és a vér
progeszteron színtje gyorsan csökkent
Időtartama: 3-5 nap (1-7 nap)
Várandósság
bekövetkezése esetén a
sárgatest nem pusztul
el, a magas
progeszteron színt miatt
a menstruáció nem
következik be, a
méhnyálkahártyában
megkezdődik a
méhlepény kialakulása
Meg-
termékenyítés
Az ovuláció során kiszabadult petesejt a petevezetékbe jut,
közösüléskor pedig kb. 300 millió hímivarsejt kerül a hátsó
hüvelyboltozatra, onnan aktív mozgással a nyakcsatornán, majd
a méh üregén keresztül, a méhkürtbe.
A hímivarsejtek jelentős része a vándorlás során(1-2 napig tart)
elpusztul, a belőlük felszabaduló anyagok serkentik az élő
hímivarsejtek mozgását.
Amikor az első hímivarsejt eléri a petesejtet, feji részével
áthatol annak sejthártyáján, ezzel a megtermékenyítés
megtörtént, létrejön a zigóta.
A megtermékenyítés pillanatában a zigóta sejthártyája
átjárhatatlanná válik a többi hímivarsejt számára
 A zigóta osztódása a petevezetőben megkezdődik, a méh
üregébe már a barázdálódott zigóta kerül.
Itt hozzátapad a secretios fázisban lévő nyálkahártyához, abba
belesüllyed, kezdetét veszi a méhlepény vagy placenta
kialakulása.
Zigóta – szedercsíra – hólyagcsíra – embriócsomó – embriópajzs.
Az embriópajzs külső lemeze az ECTODERMA, belső lemeze
Egyedfejlődés ENDODERMA. Külső csiralemezből sejtek vándorolnak a két
lemez közé, és létrejön a középső csíralemez MEZODERMA.
ECTODERMÁLIS eredetű: bőr hámja, haj, köröm, idegrendszer,
nyálmirigyek
MESODERMALIS: kötőszövet, izom, vese, csont, porc
ENDODERMALIS: máj, gyomor-béltraktus
Eddigi pajzs alak, fokozatosan hengerré alakul és létrejön az
embrióhenger.
 Egyedfejlődés

Várandósság 4. hete: kialakul az embrió

formája, mely kb. 5 mm hosszúságú.
2. magzati hónapban kb. 2,5 cm.
4. hónapban kezd aktív mozgásokat végezni
(első szülő nő csak az 5. hónap elején észleli)
5. hónap végén 23-25 cm, testtömege kb. 500
gr
6. hónap magzati szőrzet borítja
7.-8. hónap magzatmáz jelenik meg rajta
Magzatburok veszi körül. Belső AMNION és
külső CHORION burkot különíthetünk el.
Amnion ürege fokozatosan nő, benne
magzatvíz jelenik meg, mely folyamatosan
cserélődik.
Magzatvíz mennyisége: 800 ml.
Magzatvíz: véd a mechanikai ártalmaktól,
bekerül a légutakba és a tápcsatornába, ahol
a fejlődét elősegítő és tápláló funkciója is
van.