Az immunrendszer

Az immunrendszer
 Alapvető feladata:

 a szervezet sajátos strukturáinak minőségi

ellenőrzése

 az egyéni sajátosságoktól eltérő idegen

szerkezeteknek, immunreakciók segitségével
történő kiküszöbölése
Az immunrendszer
 Minden olyan anyagot amely immunreakciót
válthat ki antigen-nek (Ag) nevezzük

 a behatoló kórokozók vagy anyagok

(exoantigenek)

 a szervezetben keletkező sejtek struktúrái

(endoantigenek)
Az immunrendszer felépítése
 mozgó sejtekből:
 lymphociták (vérből, nyirokból, szövetekből)
 magrophagok
 granulocyták, mastocyták és trombocyták

 szövetekből
 amelyekben a sejtek keletkeznek, differenciálódnak
 amelyek sajátos szerkezetü szerveket alkothatnak
 tymus, csontvelő, nyirokcsomó, lép
 amelyek külömböző szervek nyálkahártyájában
limphoid beszűrődéseket formálnak
 MALT szövet – Mucosa Associated Lymphoid Tissue
A szervezet védekezési mechanismusai
 Két tipusú:
 Nem specifikus védekezési mechanismus
 felszíni védekezés
 bőr - keratin rétege,
 légzőrendszer+tápcsatornában - a nyák
 hüvely - a savos környezet
 gyulladások
 az elhalt szövetek felemésztését és újraképződését (hegek
kialakulásást) eredményező folyamatok
 neutrophil granulociták és mastociták vesznek részt

 Specifikus védekezési mechanismus

 immun védekezés
 a szervezet számára, jól meghatározott idegen
anyagokkal szemben történő védekezési folyamat
 az antigének lehetnek microorganizmusok, saját
sejtjeinknek átalakult formái
Az immunválasz
 természetes
 neutrophil, macrophag
 a mikroorganismusokra függetlenűl reagálnak,
felemészik, megsemisítik

 örökőlt vagy adaptativ

 az idegen anyagokat felismerik és specifikus
modón (antitestek - ellenanyagok által)
megsemisítik
A természetes immunválasz
 legegyszerübb mechanismus
 egy folytonos védekezési rendszer
 bőrben
 béltraktus szintjén
 légzőkészűlékben

 hámokon keresztűl az idegen

elemek+mikroorganismusok a
szervezetben juthatnak
Az örökőlt vagy adaptativ immunválasz

Két féle lehet:

 humorális immunválasz
 sejteken kivűl vagy sejt felszinén elhelyezkedő
antigenek ellen alakúl ki
 BLy → plasmasejtek által termelt antitestek (Ig)
révén tőrténik

 sejtes immunválasz
 phagocytált antigenek ellen való immunválasz
 TLy, Ag-t bemutató sejtek
Az örökőlt vagy adaptativ immunválasz
 elsődleges - az antigennel való első érintkezése
folyamán
 másodlagos - a már ismert antigénekkel való
érintkezés folyamán

 aktiv - pathogen érintkezése után létrejött immunválasz

 passziv (átmeneti) - serum vagy Ly áthelyezése után jön
létre - óltóanyagok
Az örökőlt vagy adaptativ immunválasz

 résztvesznek:
 lymphocyták
 az antigéneket bemutató sejtek (ABS):
makrophag
 járulékos sejtek: neutrophil,
eosinolphil granulocyták, mastocyták
Immun/lymphoid rendszer
Az immunrendszer fő sejtjei
 a lymphocyták:
 BLy
 TLy
 NKLy – Natural Killer

 elhagyák az elsődleges nyirokszerveket

 vérben keringnek
 magas endothelé sejtekkel rendelkező venulákon
 másodlagos nyirokszervekben
A lymphocyták
 Immunkompetens sejtek:
 felismerik a szervezet számára ú.n
antigeneket - idegen anyagokak - „non self”

 megkőlömböztetik a szervezet számára

normális molekuláktól „self” –től

 tulajdonságaiknak köszönhetően képesek a

„non-self”-et inaktivvá tenni vagy
megsemmisíteni
A lymphocyták
 Felszini IHC markerek →specifikus felszini molekulák
(receptorok):
 amely segitségével felismernek és kapcsolatban léphetnek
 egymással
 Ag
 más sejtekkel

 T-sejt receptor (TCR) – csak a T Ly felszinén

 CD (CD- cluster of differentiation) rendszer által jelőlt felszini

Ag – nagyon különböző funkciókkal –T Ly osztályozása
*jelen vannak más sejteken is

 immunoglobulinek (Ig) – B Ly által termelt és a

sejtmembránba beépűlt fehérjék →Ag-nekre való receptorként
szerepelnek
B-lymphocyták
 a lymphoid stem sejtből alakulnak ki - vörős
csontvelőben
 érési folyamatuk közben →BLy felszinén →antigen
(Ig) receptorok jönnek létre
**a éretlen B-sejtek felszinén az IgM – található nagyobb mennyiségben
**az éret B-sejtek (immunkompetens sejtek) – IgD található nagyobb
mennyiségben

 benépesítik a specializált nyirokszerveket

 nyirokcsomók
 lép
 nyálkahártyák
 ki vándorolnak a szövetekbe ahól betőltik szerepüket
B-lymphocyták
B-lymphocyták
 antigenek hatására
 blastos transformátiót (blastosodás) szenvednek
 átalakulva plasmasejtekké
 specifikus fehérjéket termelnek – Ig
 a humorális immunválasz fő elemei
B-lymphocyták
 egyesek átalakúlnak alvó sejtekké =
memoriával rendelkező BLy

 hosszú ideig megőrzik az érintkezet antigen

jelképét

 ugyanazzal az antigennel való újra érintkezés

során gyórsan proliferálnak kialakítva a II-
lagos immunválaszt
B-lymphocyták
T-lymphocyták
 lymphoid stem sejtből alakulnak ki a
vörős csontvelőben

 a thymusban maturálódnak

 specializált nyirokszövetekben
vándorolnak
 nyirokcsomókban
 lépben
 nyálkahártyában
T-lymphocyták
 Műkődési szempontból:
 LTH - helper
 elősegíti a többi fajta Ly-át, hogy szerepüket
betőlthessék
 fő szerepe, hogy az ABS által kimutatott

idegen anyagokat felismerje és IL

(interleukineket) termeljen
 amelyek aktiválni fogják a többi fajta Ly
(TC és B) és az immunválaszban
résztvevő járulékos sejteket – amelyek
felemésztik és megsemmisítik a
bemutatott antigéneket
LTH - Thelper Ly
T - lymphocyták

 LTC – citotoxikus/citolitikus
 szerepük, hogy megsemmisítsék a
 virusok által befertőzött sejteket,
 a daganat eredetű sejteket
 vagy minden olyan sejtet amelyet a
szerevezet nem ismer fel mint saját
alkotó eleme „self”
LTC – Tcitotoxikus/citolitikus
T-lymphocyták
 LTS- supresor
 az immunválaszt szigorú figyelem alatt
tartják
 és az ezt kiváltó antigének eltűntével

leálítják az immunreakciót
 szabályozzák az immunválszt az antigénktől

függően
 visszatart olyan immunválaszokat amelyek

saját sejtjeink ellen alkulhatnak ki,

létrehozva az ú.n saját toletanciát „self
tolerance”
NK-lymphocyták
 hasolítanak a TLy-hoz – ugyanabból az őssejből
alkulnak ki

 működés szempontjából viszont külömböznek

 képes felismerni és megsemisíteni az
antigeneket, anélkűl, hogy ezek be lennének
mutatva az ABS által
 perforineket és fragmentineket termelnek –
indukálják a virusok által befertőzött vagy
kórósan elváltozott sejtek apoptozis során való
elpusztulását
NK-lymphocyták
Az antigént bemutató sejtek
 a belső környezetet ellenőrzík
 felismerík a kűlvillágból származó idegen
elemeket → feldarabolják – antigen peptid
fragmentumokat létrehozva
 megkötve a felszínükhöz (MHC)→ bemutatják a
specializált effektor sejteknek = lymphocyták
 MHC (major histocompatibility complex)-
rendszer →histokompatibilitási fehérjék → a
szervezet sajátos sejtjeinek a felszinén
→amely segitségével a szervezet felismeri mint
„self”
 proliferálnak (felszaporódnak)
 kiváltva az immunválaszt
Az antigén bemutató sejtek
 Macrophagok
 a nyiroksejtekaktiválódását, osztódását és
differenciálódását befolyásoló sejtek
 Ag bemutatásra alkalmasak MHC-II molekulákat
hordoznak
 specifikus receptorok által
felismerik és phagocytálják az apoptoticus sejteket
lebontják az Ag-Ac komplexeket
 BLy
Az antigén bemutató sejtek
-dendritikus sejtek
-interdigitáló dendritikus sejtek
-lymphoid és myeloid dendritikus sejtek
(csontvelő prekursorokból származnak)
-a bőrben (Langerhans sejtek - LC), valamint az orr,
tüdő, gyomor, bél nyálkahártyában
-interstitialis dendricus sejtek (iDC)

-follicularis dendriticus sejtek

a nyirokcsomó csiracentrumaiban
nem származnak csontvelő prekursorokból
-M sejtek
Járulékos sejtek
 sejtek melyek a vérképző őssejtekből
differenciálódnak

 szerepük nélkülözhetetlen az immunválasz során

 neutrophil granulociták
 eosinophil granulocyták
 basophil granulociták
 mastocyták
Neutrophil granulociták

 szerepük:
 nemspecifikus
védekezésben
/phagocytosis
 az antibakteriális
védekezés első vonalát
alkotják
 Eosinophil granulocyta
 Szerepe:
 biztósítja az-antigén-
antitest komplexek
endocytosissal való
felemésztését

 felismeri az
ellenanyaggal beborított
(opszonizált) féreg
parazitát
→antiparazitáris
hatásal

 hisztamint inaktiváló
anyagaikkal →
csökkentik a
gyulladásos reakciót
Mastocyta - hizósejt

 Szerepét:
 a citoplazmában található
szemcsék tartalma
határozza meg
 degranulációs
folyamat során
szabadulnak fel
 az antitumorális
védekezési
reakciókban
Hemato- és limphopoetikus szövetek

Általános felépitésük közös

 Tok/kapszula
 kötőszövetes (kollagén-, rácsrostok, kevés sejt)
+erekben gazdag sövények indulnak lebenyekre
felosztják
 Stroma
 rácsrostos kötőszövet háromdimensionális hálozat

 Parenchyma
 nyiroksejtek képviselik
Hemato- és limphopoetikus
szövetek/szervek
 Elsődleges/ primer szervek:
 vörös csontvelő
 tymus

 a sejtek felszaporodási helye

 érési folyamatokon keresztűl differenciálódnak
 átalakulva immunkompetens sejtekké
Hemato- és limphopoetikus
szövetek/szervek

 Másodlagos/ sekunder szervek

 nyirok csomó
 lép
 MALT
 limphoid beszűrődések

 az immunkompetens sejtek
effector sejtekké alkulnak át
Vörős csontvelő
 a magzati élet II-III hónapjában jelenik meg
a kulcs-csontban

 elterjed az összes hosszú, rövid, lapos csontokban

 a 7.életkórtól fokozatosan helyete sárga

csontvelő szűrke

 felnöttnél: kulcs-csontban, csigolyákban,

bordákban
Vörős csontvelő

 a szivacsos csontszövet
areoláiban
 a mieloid, eritroid és
limphoid elemek
progenitor sejtjeit -
megakaryocyták
 macrophagok
 zsírsejtek
Csecsemőmirigy - thymus

 a mediastinum
kötőszövetében -
lebenyezett nyirokszerv
 a csontvelőből
származó lymphoid
progenitor sejtek,
TLy-ká
differenciálódnak
 Thymus
 kötőszövetes tok (capsula) →sövények (interlobularis septum) →kisebb
egységekre - lebenykékre (lobulus) tagolják, de nem tökéletesen
 stroma →hámreticulum sejtek
 parenchima →nyiroksejtek
 Thymus
 lebenykék
 egy széli, sötétebben festődő, tömöttebb szerkezetű perifériás része -
kéregállomány (cortex)
 egy centrális, világosabb állomany → velőállomány (medulla)
A hámreticulum sejtek

 nagy, ovális és eukromatikus

sejtmaggal
 nagy méretűek, csillag alakúak
 sejtnyúlványokkal
→anasztomozálódnak egymással
→sejthálózatott létrehózva
 A hámreticulum sejtek
 a velőállomány egyes helyein→a hámreticulum sejtek→ellapulva és
koncentrikusan egymásra rétegződve
 hagymalevélszerűen elrendeződött sejtekké alakulnak át
A hámreticulum sejtek
 ú.n Hassal-testek alkotják
 életkorral, stressz után→nagyobbak

 Szerepűk:
 vér-thymus barriert képezík
 a TLy maturációját (érést)

indukálják
Lymphocyták
 a kéregállományba→túlnyomó részben
 kis Ly
 nagy LY
 thymocyták

 nagy részük osztódó sejtek

 a thymociták érése során több mint 90%-a apoptosissal elpusztul
A nyirokcsomó
 bab alakú szerv 0,1-2,5 cm-es képlet

Szerkezete:
 tok
 tömött rostos kötőszövetes tok
 kötőszöveti sövények indulnak ki (trabeculák)
 stroma
 reticularis kötőszövet
 A nyirokcsomó

 Parenchyma
 kéregállomány (cortex)
 a parenchyma

legnagyobb részét
 külső zónája

 nyiroktüszők
 belső zónája

 paracortex
A nyirokcsomó

 velőállomány
(medulla)
 velőkötegek – a
kéregből származó
nyúlványok
 velősinusok

 nyiroksinusok
 endothel-lel bélelt
járatok
 labirintikus
sinusok rendszere
 nyiroknedv kering
Nyirokcsomó
 Kérégállomány perifériás zónája
 másodlagos nyiroktüszők/folliculusok- BLy
 két zónával:
 világos, központi centrum clarum/germinativum/csiracentrum

 nagy lymphocytákból áll

 sötétre festödő köpeny határól

 kis lymphocytákból álló

A nyirokcsomó
 A kéregállomány mélyebb zónája - paracortex
 kis lymphocytákat túlnyomórésze TLy
 kisszámú dendriticus sejtek, macrophagok
 antigenek feldolgozását, bemutatását

 magas endothel sejtekkel bélelt venulák

 Ly kivándorlásáért felelősek
 A nyirokcsomó
 A velőállomány felépítése:
 velősinusok
 egymásba ömlő járatok
 elapult reticulumsejtek
határolják
 nyirok tölti ki

 velőkötegek
 sinusok között tömött
nyirokszövet
 kevés TLy, BLy, plasmasejtek
A nyirokcsomó

 Nyirokcsomó sinusai
 a vasa afferentia tok alatt széli sinus/subcapsularis vagy sinus
marginalisba végződik

 a trabeculák mentén befelé vezető sinusok ágaznak le

trabecularis/intermedier sinus – parafollicularis sinusokat alkotva

 a velőállomány tágas öbleibe velősinus vagy sinus medularis  össze

ömlenek vasa efferentia
A nyirokcsomó
•A sinusok hálozatos szerkezete egy
fontos mechanikai és biológiai szűrőt
képez:
•lassitja a nyirokáramlást
•megkönnyiti a macrophagok számára
a nyirokban keringő antigenek
felvételét
 A lép
 vérkeringésbe iktatott nyirokszerv
 elsősorban a vérben megjelenő
antigének elleni immunválaszra
speciálizálódott szerv

 Szerkezete:
 kötőszövetes tok (capsula)
 simaizom rostok

 melyből sövények
(trabeculák) irányulnak a lép
parenchymájába
 stróma
 retikuláris kötőszövet alkot
 A lép
 parenchyma – léppulpa

 vörös pulpa 80%-át teszi ki

 lazább szerkezetű

 az arteriák és venák közötti

kapcsolatot létesitő
sinusokból
 vörősvérsejt kötegeket

tartalmaz + makrofágok, Ly
A lép
 fehér pulpa20%-át teszi ki –
nyirokszövet képviseli
 periarteriolaris lymphoid hüvely

 egy arteriola körül -

lymphocytákból és járulékos
sejtekből hengeres sejthüvely
 másodlagos tüsszők –folliculusok

+ arteriola -Malpighi-testecskék
 az ezeket köpenyszerűen körülvevő
marginalis zona a fehér pulpát a
vörös pulpától elhatárolja
A lép funkciói
 Az elöregedett vörösvérsejtek eltávolitása
 az megváltozott alakú, a merevebbé vált, elöregedett
erytrocyták berekednek a vörös pulpába a pulpa
macrophagjai felismerik és phagocitálják

 Immunológiai műkődése - a vérben lévő antigenek a nyitott

capillarisokon keresztűl a fehér pulpa nyirokszövetébe –
immunválaszt válthatnak ki
MALT
Mucosa Associated Lyphoid Tissue

Nyálkahártyák nyirokszövete:
 tápcsatorna,
 légutak,
 női ivarutak,
 húgyutak nyálkahártyájában
 MALT
 nem rendelkeznek saját tókkal
 egy hámszövet allat elhelyezkedő nyirok képletek
 megjelenhetnek
→diffúz lymphoid beszűrődések formájában (légcső, hörgők,
bél) – T Ly
→folliculusok formájában – B Ly:
-egyedülálló f. (folliculi solitari)
-csoportokban (folliculi aggregati - Peyer plakkok,
mandulák, féregnyúlvány)
MALT
Mandulák
 szájnyálkahártyába beágyazott nyirokszervek
 a garat bejáratánál körben helyezkednek el →
WALDEYER-féle lymphaticus gyűrűt alkotva;
 tagjai:
-garatmandula (tonsilla pharyngea)
-szájpadmandula (tonsillae palatinae)
-fülkürtmandula (tonsillae tubariae)
-nyelvgyöki mandula (tonsilla lingualis)
Mandulák
 a hám betüremkedik
→cryptákat
létrehozva (fossulae
tonsillares):

 crypták üregében
→gyakran láthatók
→baktériumok,
fehérvérsejtek,
levált hámsejteket
 Mandulák

 A hám alatti nyirokszövet

 szekunder folliculusok, nagy
csíra centrumokkal - B-Ly
 diffuz interfollicularis
nyirokszövet: számosT-Ly
kis lymphocyta +
lymphoblastok, macrophagok,
plasmasejtek
A Peyer- plakkok

 A csipőbél nyálkahártyájában
 másodlagos nyiroktűszök
–BLy
 interfollikuláris
beszűrődések - TLy