Anyagcsere

legfontosabbak összefoglalása

A felhasznált képek az órán levetített diákról származnak…tehát a Kréta házi feladatokba

csatoltam
 1/A. Szerves tápanyagaink 1/B. Szervetlen anyagok és feladatuk
• Fehérjék:
• Sejtek építőkövei • Szervezet felépítése
• Biokémiai folyamatok résztvevői, katalizátorai • Különböző folyamatok résztvevői
• Tej, hús, tojás, hüvelyesek (bab, borsó, lencse, szója)
• Szénhidrátok:
• Ásványi anyagok, pl.:
• Sejtek energiaforrásai („fűtőanyagok”) • Ca, P: csontok, fogak felépítése
• Tartalék tápanyagok (cukrok, keményítő /növényi/, • Fe: oxigénszállítás
glikogén)
• Na: só-víz háztartás
• Glikogén: a májban és a vázizomzatban
raktározódó keményítőszerű anyag • Víz:
• Répacukor, méz, gabonafélék és a belőlük készült
ételek (kenyér, péksütemények stb.) • Építőanyag,
• Zsírszerű anyagok: • Reakcióközeg
• Nagy energiatartalmú „fűtőanyagok” • Reakciókban részt vesz
• Tartaléktápanyagok • Oldószer
• Sejtépítők (Sejthártya) • Hőszabályozó
• Tojás, zsírok, olajok
• Vitaminok! (kiadott táblázat alapján a jellemzésük) • Kísérő anyagok: színező- és illatanyagok,
rostok
 2. Emésztőrendszer
• Táplálkozás:
• Szűkebb értelemben: táplálék felvétele
• Tágabb értelemben: emésztés + felszívódás + szükségtelen anyagok leadása is
• Emésztőrendszer: a fenti folyamatokat bonyolító szervrendszer (ábrákkal!)
• Részei:
• Tápcsatorna
• Hozzá kapcsolódó emésztőnedveket termelő mirigyek
• Máj
• Fontos!
• az emésztőrendszer szervei és a táplálék útja (hol, mi történik?)
• Fog felépítése
• Emésztőenzimek – Mi termeli? Mi a szerepe + mely szerves tápanyagokat
emészti?
 EMÉSZTŐNEDVEINK

Emésztőrendszer mely részén

Emésztőnedv neve Mi termeli Mit emészt Emésztő enzimje + más összetevői Kémhatás
termelődik

3 pár nyálmirigy (fültő-, álkapocs alatti,

Nyál előbél - szájüreg keményítő amiláz + mucin lúgos
nyelv alatti mirigyek)

gyomornedv előbél - gyomor gyomor falának mirigysejtjei fehérjék pepszin + sósav (gyomorsav) + mucin savas

Középbél – vékonybél – patkóbélbe zsírcseppek

epe máj (epevezeték, epehólyag tárolja) nincs emésztő enzim
ömlik feldarabolása

Középbél – vékonybél – patkóbélbe fehérjék, szénhidrátok, fehérjét, szénhidrátot, zsírt emésztő

hasnyál hasnyálmirigy lúgos
ömlik zsírok enzimek

középbél - vékonybél (patkóbéltől) fehérjék, szénhidrátok, fehérjét, szénhidrátot, zsírt emésztő

bélnedv A vékonybél belső falának mirigysejtjei
távolabbi szakasza zsírok enzimek

A vastagbélben már csak felszívás

 3. Légzőrendszer
• Mi a szerepe?
• Légcsere – gázcsere
• A levegő útja – légzőrendszer részei és hol milyen folyamatok játszódnak le
• Hangképzés helye

CO2 O2
 4. A vér
• A vér folyékony kötőszövet.
• Feladata: tápanyagok, légzési gázok, bomlástermékek szállítása + védekezés
• Mennyisége: kb. 5l
• Részei: vérplazma és alakos elemeinek jellemzése
• ABO vércsoportrendszer legfontosabb jellemzői
 5. Keringési rendszer
• A szív feladata, elhelyezkedése, felépítése
• Kisvérkör és nagyvérkör
• Értípusok feladata és felépítése
 A nyirokkeringés
• Szövetnedv: hajszálerek falán át a szövetek közé kiszivárgó nedv
• A szövetnedv egy része visszaáramlik a hajszálerekbe, a többi folyadékot a
nyirokrendszer gyűjti össze és szállítja a szív felé nyirokként
• Nyirokrendszer:
1. Nyirokhajszálerek (vakon kezdődnek)
2. Nyirokerek (egyre vastagabbak a szív felé haladva)
3. Szív előtt a legvastagabb nyirokér (mellvezeték)
4. Szív közeli vénába torkollik
• Nyirokszervek, nyirokcsomók:
• Nyirokerek mentén találhatók
• Nyiroksejtek – immunrendszer részei
• Pl. mandulák, féregnyúlvány, lép (legnagyobb nyirokszerv +vérraktár + vörösvértestek
lebontása)
 6. Védekezés - immunitás
• Belső környezet:
• A vér, a nyirok és a velük kapcsolatos szövetnedv fizikai és kémiai állapota.
• A belső környezet állapotát egyensúlyban és jellemzőinek változásait határok
között kell tartani – Viszonylagos állandóság – ez a HOMEOSZTÁZIS

• Külső védelmi rendszer:

• A belső környezet állandóságát sokféle hatás veszélyezteti.
• Kórokozók: élőlények melyek a szervezetbe kerülve betegséget okoznak
• Többségük mikroszkopikus: vírusok (nem nevezhető élőlénynek), baktériumok, gombák, állati egysejtűek
• Védőrendszerünk többlépcsős:
• Külső: bőr, nyálkahártya: kémiai és fizikai védelem
• Belső védelmi rendszer - IMMUNRENDSZER
Külső védelemi rendszer

• Fizikai és kémiai gátak

Megakadályozzák a vírusok, kórokozó
baktériumok, gombák és állati egysejtűek
bejutását
 Belső védelmi rendszer – az immunrendszer
• Működésbe lép, ha a kórokozók a szervezetbe jutnak
• Feladata:
• Felismerni a testidegen anyagokat (antigének)
• Védekezés ellenük
• Fehérvérsejtek + nyirokszervek
• Helyi védekezés
• Néha elegendő
• Fertőzés helyén az erek vérellátása, átjárhatósága nő. Több folyadék kerül a szövetek
közé. Bőr kipirul – Gyulladás
• Falósejtek áramlanak a területre. Bekebelezik a kórokozókat miközben maguk is
elpusztulhatnak – Genny
• Ha a helyi védekezés nem elegendő – nyiroksejtek:
• Ellenanyag termelő sejtek: ellenanyag leválik és a vérárammal eljut test szerte

Nyirokszerv belseje (kötőszöveti rostok + nyiroksejtek )

 Immunitás
• Nyiroksejtek védekezéskor osztódnak. Eközben olyan sejtek is létrejönnek, amelyek hosszú életűek:
memóriasejtek
• Megőrzik egy kórokozó elleni hatásos ellenanyag (antitest) „emlékét”
• Így kialakul az adott kórokozóval szembeni védettség v. immunitás
• Természetes védettség:
• Ha nem szándékos beavatkozás eredménye
• A természetes védettség lehet:
• Aktív: Ha betegségen esünk át (pl. rózsahimlő, kanyaró, diftéria stb.)
• Passzív: Kész ellenanyagot kapunk. Pl.: magzati korban a méhlepényen keresztül; később anyatejjel
• Mesterséges védettség:
• Szándékos emberi beavatkozás eredménye – védőoltás
• A mesterséges immunitás is lehet:
• Aktív:
• legyengített kórokozók beadásával:
• diftéria tetanusz, járványos gyermekbénulás stb. védőoltásai
• Passzív:
• másik szervezet által termelt kész ellenanyagot adnak be.
• Hatása nem tartós, csak az ellenanyag kiürüléséig tart.
• Fertőző májgyulladás, terhes nőknél rózsahimlő. Kígyómérgek ellenanyagai
1 2

2
 7. Kiválasztó szervrendszer
• Feladata a vérből a sejtanyagcsere során keletkező bomlástermékek, a felesleges anyagok
elkülönítése és a szervezetből történő eltávolítása.
• Szervei:
• Vesék (páros szerv)
• Húgyvezetékek (páros szerv)
• Húgyhólyag (páratlan)
• Húgycső (páratlan)
• Vese:
• Bab alakú, barna színű páros szerv
• Hasüreg hátsó részén, a legalsó borda magasságában a gerincoszlop két oldalán található
• Hosszmetszetén:
• Kívül – kéregállomány
• Belül – velőállomány
 Vizelet kialakulása
• Szűrlet képződése: hajszálérgomolyag (kéregállományban) → kettősfalú tok → elvezető kanyarulatos csatornák
• szűrlet fehérjementes, kb. 180 l/nap
• Vizelet képződése: kanyarulatos csatornákban, kb. 1,5-2 l/nap
• Visszaszívás: a cukor teljes mennyisége, sok víz, ásványi anyagok (ami szükséges)
• Kiválasztás: gyógyszerek

Só és vízháztartásunk
• Vizelet mennyisége függ:
• Felvett folyadék (víz) mennyiségétől (egyenes arányosság)
• A felvett sók mennyiségétől (fordított arányosság)
• Párologtatás mértékétől. (fordított arányosság)
• A víz- és sóháztartás egyensúlyának fenntartásában fő szerep a kiválasztásé, de szerepük van a
verejtékmirigyeknek is
 8. Anyag- és energiaforgalom-7. osztály!
• Mivel az anyagcserében résztvevő anyagok belső energiájuk révén mindig
energiát is hordoznak, a kettő egymástól elválaszthatatlan
• Az anyagok és energia felvételét, átalakítását és leadását anyag- és
energiaforgalomnak nevezzük
• A lebontó és felépítő anyagcsere elválaszthatatlanok, egymással összekapcsolódó
folyamatok
• Ellentétes irányúak
• Egy időben, de sejten belül elkülönülten mennek végbe
• Egyensúlyban vannak egymással
• Összhangjuk a sejtműködés alapfeltétele
• Az anyagok és energia egy része a sejtből kikerül, ezért folyamatos utánpótlásra
van szükség
 Anyagcsere

Lebontó anyagcsere Építő anyagcsere

A vérből és a lebontó
Sejtben a nagy molekulájú energia dús anyagcsere során keletkező
szerves anyagok lebomlanak kis
építőegységekből nagy
molekulájú energiaszegény anyagokká
számos köztes termék keletkezése közben energiatartalmú szerves
vegyületek keletkeznek
Energia keletkezik,ami energiatároló
vegyületekbe épül v. hő formájába távozik
Energiaigényes folyamatok