A BŐR MIRIGYEI

Mirigyhám jellemzése

• Hámszövetek közé tartozik

(Feladat: ismételje át, mit tanult a hámszövetekről!)
• Mirigyhámról beszélünk, amikor a hámszövet sejtjei váladékok termelésére
specializálódtak
• A mirigyek belső falát alkotja
• Feladatuk a szervezet számára káros, felesleges anyagok kiválasztása (exkréció),
ill. hasznos váladékok termelése (szekréció)
 A mirigyek lehetnek a váladék kiürítésének helye
alapján:
• belső elválasztásúak, endokrin mirigyek:
- kivezető csövük nincs
- váladékukat közvetlenül a véráramba ürítik
- általuk kiválasztott anyagok a hormonok

• külső elválasztásúak, exokrin mirigyek:

- a test valamelyik( külső vagy belső) felszínére üríti (váladékát test felszínre
ürül exoepitheliális, test üregeibe: endoepitheliális)
- exokrin mirigyeknek kivezető csöve is van, amely szintén hámszövettel
borított
 Lehetnek egy, ill. többsejtűek

• Az egysejtű mirigyekre tipikus példa a nyálkahártyák ( bélcsatorna,

légutak*) egysejtű mirigye
• Magas szénhidráttartalmú nyálkát termelnek.
• A többsejtű mirigyek nagyon sokfélék lehetnek.
 A mirigyvégkamra alakja és száma, a kivezető csövek
alakja és száma alapján
Így egy többsejtű mirigy lehet:
• egyszerű,
• összetett és elágazó,
• csöves,
• bogyós vagy
• csöves-bogyós
 A BŐR MIRIGYEI:
• Többsejtű
• exokrin; exoepitheliális mirigyek
• faggyúmirigy
• kis verejtékmirigy
• nagy verejtékmirigy
 Mirigyek felosztása váladéktermelés szerint:

- merokrin mirigyek: önálló váladékot termel, amely nem keveredik a sejtek plazmájával
(kis verejtékmirigy)

- apokrin mirigyek: önálló váladékot termel, amely keveredik a felrepedő sejtek

plazmájával- nem szabályos exocitózis játszódik le, hanem a megtermelt anyag a
sejtmembrán egy részével és a citoplazma darabbal kerül ki a sejtből (nagy
verejtékmirigyek)

- holokrin mirigyek: váladékot nem termelnek, azt a felrepedő sejtek plazmája adja:
a váladéktermelés során az egész sejt váladékká alakul (faggyúmirigy)
MEROKRIN APOKRIN HOLOKRIN
 FAGGYÚMIRIGY
• lat.:glandula sebacea
• exokrin mirigy = külső elválasztású, exoepithelialis = külső testfelszínre
ürít
• szőrtüszőhöz kapcsolódik
• pilosebaceus egység= szőrtüsző + faggyúmirigy anatómiai egysége.
• közös kivezető szakasz neve: infundibulum (= a szőrtüsző felső kb. 1/3-a, itt reked meg a
kiürülni nem tudó faggyú → komedó)
• Helye: az irha felső egyharmadában.
• Alakja: elágazó bogyós mirigy
• A faggyúmirigy végkamráit bazális membrán, alaphártya választja el a körülvevő vékony
kötőszövetes hüvelytől.
• Gazdag hajszálérhálózat borítja felszínét.
• Sok faggyúmirigy található:
- arcon: homlok, orr, áll
- hajas fejbőrön szeborreás testtájak
- hát felső része, vállak testtájak
- mellkas, szegycsont környéke (dekoltázs)

• Kevés faggyúmirigy található: végtagokon, hát alsó része, ujjak.

• Nincs faggyúmirigy: tenyér, talp, mozgó szemhéj, körömágy bőrében, ajkak bőre.

• Módosult mirigyek: A test néhány területén, ahol szőrtüszők nem fejlődnek (ajkak, száj
sarkai, emlők, pénisz, csikló, kisajkak), a faggyúmirigyek szőrtüsző nélkül fordulnak elő,
és kivezetőcsövük közvetlenül a bőr felületére nyílik (Meibom –féle vagy Wolff –féle
mirigyek)
• Váladéktermelés (szekréció): holokrin, a mirigy váladékát a sejtek plazmája adja.

• A mirigyhám bazális sejtsora kis, kerek magvú, sokszög alakú hámsejtekből áll
(köbhámsejtek)
• Hasonlóan a bőr bazális rétegéhez a sejtek osztódnak (mitózis), majd a végkamrák belseje
felé nyomulnak, megnagyobbodnak, megnő bennük a lipidmennyiség ( a SER
növekedése), a sejtmagok tömörülnek, a sejtmembrán feltöredezik→ a sejtplazma, a lipid
kiürül → sebum, azaz faggyú.
•
• Egy adott bazális sejt kb. 2-3 hét alatt alakul váladékká.

• A váladék kiürülését a termelődő faggyú nyomása, illetve a hajmerevítő izmocska

összehúzódása segíti.
• Faggyú összetétele:
o di- és trigliceridek, viaszészterek (=lipidek, azaz zsírszerű anyagok)
o kevés szabad zsírsav
o koleszterin
o szkvalén
o fehérjék
o víz
• Szabályozás: vegetatív idegrendszer, hormonális szabályozás (nemi mirigyek)

• Pubertás idején mind a két nemben rohamosan fokozódik a faggyúmirigyek

aktivitása, a heréből, illetve a mellékvesekéregből származó androgének hatására

→ szeborreás bőrkép kialakulása (szeborrea= faggyúáradat)

• Az ösztrogének hatása ellentétes → alipikus (zsírhiányos) bőr

• Komedó: nagy mennyiségű faggyú beékelődik az elszarusodott kivezető nyílásba
(infundibulumba)

→ Gyulladt komedó= akne= a pilosebaceus egység gyulladása

• Faggyúmirigy daganata: atheroma

A faggyú szerepe:
• védelem a külső hatások ellen (vegyi hatások, UV fény, stb.)
• gátolja vízvesztést (TEWL)
• a lipidköpeny alkotóeleme
• bőrfelszíni hidrofil lipid (= bőrfelszíni emulzió, BFE) olajos fázisának
alkotórésze a szaruzsír= intercelluláris lipid mellett
 KIS VEREJTÉKMIRIGY
• Külső elválasztású (exokrin, exoepitheliális) mirigy
• Váladékát (=verejték) közvetlenül a bőrfelszínre üríti
• Alakja: csöves mirigy
• Helye: irha- bőralja határán található
• Önálló váladékot termel ( merokrin mirigy)
• Műűködését a vegetatív idegrendszer szabályozza
• Teljes testterületen megtalálható, születésnél műk ödésbe lépnek
A verejték jellemzői:
• A pH-ja savas (pH 3-5)
• Víztiszta, szagtalan folyadék
• Összetétele: 90% víz+ NaCl +kis Catomszámú karbon savak (tejsav, vajsav,
valeriánsav) + nitrogén tartalmú bomlástermékek(karbamid, húgysav)
• Szerepe:
→Hőháztartás
→Savköpeny kialakítása
→Kiválasztás (vesék!)
→Bőrfelszín hidratációja (BFE vizes fázisa)
NAGY VEREJTÉKMIRIGY
• Külső elválasztású (exokrin, exoepitheliális) mirigy
• Alakja: csöves mirigy
• Helye: irha- bőralja határán
• Önálló kivezető nyílása nincs, szőrtüszőbe szájadzik
• Önálló váladékot termel, melyhez a felrepedő sejtek
plazmája keveredik ( apokrin mirigy)
• Hónalj és a genitéliák területén található
• Működését a neuroendokrin rendszer befolyásolja
• Pubertásban lép működésbe
• Szerepe: nemi illat, illatjegy megadása
Váladéka
• Összetétele: u.a. , mint a kis verejtékmirigy esetében, DE!
- fehérjét tartalmaz (a sejtek plazmájának anyagai)
→ tejszerűen zavaros
• Jellegzetes illatú
• pH: 6,5

MEGEGYEZŐ TULAJDONSÁG
alak
eredés
kiválasztás módja
összetétel *
pH-ja
ELTÉRŐ TULAJDONSÁG:
váladéktermelés módja:
➢ Váladék összetétele:*
➢ Váladék megjelenése
➢ önálló kivezető nyílás
➢ kiválasztó tevékenység időben
➢ szabályozás:
➢ elhelyezkedés
➢ váladék pH-ja**
➢ váladék szerepe, funkciója
kis verejtékmirigy nagy verejtékmirigy
csöves mirigy
irha- bőralja határa
külső elválasztású exokrin, exoepitheliális mirigy
99% víz, 1% NaCl, kis Catomszámú karbon savak (tejsav, vajsav, valeriánsav)*
savas* *
merokrin = önálló váladékot termel apokrin= váladéka keveredik a felrepedő sejtek plazmájával
(diffúzióval ürül→ ekkrin mirigy)
Ld. fent * + fehérjék!
víztiszta, szagtalan tejszerűen zavaros, jellegzetes szagú foly.
van nincs, a szőrtüszőhöz csatlakozik
folyamatos pubertáskortól
vegetatív idegrendszer vegetatív idegrendszer+ endokrin mirigyek (hipofízis,
mellékvese, nem mirigyek)
egész testfelület genitéliák környéke, hónalj
** 3…5 ** 5, 5…..6
- savköpeny alkotója - nemi illat, illatjegy megadása
- a BFE vizes fázisa,
- hőszabályozás
- szerepet játszik a kiválasztásban (segíti a vese
munkáját)