29. A bőr szerkezete és származékai. A bőr érzékelő szerepe.

A bőr felépítése

 Felhám. Elszarusodó többrétegű laphám. A hám állandóan elszarusodik és a felső

szaruréteg lelökődik, de állandóan újra is képződik a mélyebb rétegek felől. Rétegei:
(legbelső) csíraréteg -> tüskés sejtek rétege -> szemcsés sejtréteg (melynek sejtjeiben a
szaru előanyaga) -> egy fénylő réteg található-> szaruréteg (legkülső).
A többrétegű laphámban az említett, a szaru-képzés szolgálatában álló sejteken kívül vannak
pigmentet termelő, immunrendszerhez (Langerhans-sejtek) tartozó, valamint receptorként
működő (Merkel-sejtek) sejtek.

 Irha. A hám alatt helyezkedik el, kollagén és elasztikus rostok alkotja. Két rétege van:
 Stratum papillare. A felszínesebb réteg, kesztyűujjszerűen beterjed a hámba és
szemölcsöket, papillákat hoz létre. Ez a réteg okozza a bőrlécrajzolatot (pl.
ujjlenyomat). A papillák erekben és idegekben igen gazdagok (pl. ajakpír).
 Stratum reticulare. a mélyebb, hálózatos réteg, amit szabályos és meghatározott
irányba futó rostok alkotnak. A rostok rombusz alakú területeket fognak közre, ez
testrészenként változó (sebészi beavatkozás szempontjából fontos).

 Bőr alatti kötőszövet. Laza rostos kötőszövet és változó mennyiségű zsírszövet alkotja.
Ez a réteg biztosítja a bőr elmozdulását és ez a fő raktározó réteg.
A bőr mirigyei
 Verejtékmirigy. Testszerte megtalálható gomolyagmirigy. Egyetlen hámcsőből áll, mely
gomolyagszerűen felcsavarodott. A verejtéket termeli. A verejték 1% sót tartalmazó váladék. Vannak
még benne különböző illó zsírsavak, melyeknek bomlása okozza a verejték kellemetlen szagát. A
verejtékmirigyeknek a szervezet hőszabályozásában (hőleadásban) van igen fontos szerepük.
 Illatmirigy. Módosult verejtékmirigyek. A hónaljban, a végbélnyílás stb. körül fordulnak elő
nagyobb számban. Embernél nem lényeges a szerepük (nemi vonzást biztosító szaganyagok
termelése), de nőknél, tőként terhesség esetén működésük erőteljesebb és érezhetőbb.
Faggyúmirigy. A faggyúmirigyek váladéka a faggyú. Kivezetőcsövük a szőrtüszőkbe nyílik és
ezen keresztül ürül váladékuk a felszínre, ahol a bőr rugalmasságát és védelmét biztosítja. Vannak –
főleg a testnyílások körül – szabad faggyúmirigyek is, amelyek nem a szőrtüszőkhöz tartoznak
(végbélnyílásnál, kis szeméremajkakban, szemhéjszélben stb.), ezek a bőr-nyálkahártya átmenet
védelmét szolgálják.
Származékai:A hajszál és a köröm ún. kemény keratinból áll.Ez más,mint a bőr szaruja,az ún. lágy keratin.
 A haj és a szőrzet. A bőr által képzett, fonálszerű képződmények. Szerepük az embernél
alárendeltebb, mint az emlősállatoknál. A szőrzetnek három csoportja különböztethető meg:
 Lanugo. A méhen belüli élet 3–5. hónapjában fejlődik ki a magzat egész testfelszínén.
Később teljesen kihullik,
 Lanugo postnatalis. A születés után kifejtődő piheszőrzet, mely a tenyér és talp
kivételével mindenütt megtalálható,
 Terminális szőrzet. Csoportjai: már a születéskor megvan: -haj, -szemöldök, -szempilla
másodlagos szőrzet, mely a pubertáskor jelenik meg: -fan, -szőrzet, -hónaljszőrzet, –
szakáll, -bajusz, - orr- és fülnyílás körüli szőrzet
A szőrök szőrtüszőkből nőnek ki. A szőrnek van gyökere és szára. Gyökere a szőrtüszőben
foglal helyet, bunkószerű megvastagodása a hajhagyma és abba benyomul a kötőszöveti
papilla. A hagymánaknak a papillával érintkező sejtjei állandóan szaporodva biztosítják a
szőrszál növekedését. A szőrszálat külső kéreg és belső velőállornány alkotja, ez utóbbi
pigmentet tartalmaz. A szőrszálak rendszerint ferdén nőnek ki a bőrből. A szőrszálmerevítő
izmocskák összehúzódására a szőrszál felegyenesedik (libabőrösség).

 Köröm
A körömpercek felszínén, elszarusodott hámsejtekből kifejlődött lapos lemez. A
körömágyban fekszik, aminek hátsó részén van a körmöt állandóan termelő csíraréteg. Ennek
elülső határa a fehér holdacska. A köröm az ujjbeggyel való fogást teszi lehetővé.
A bőrérzékelés (A bőr mint érzékszerv)

A bőr fontos érzékszerv is. Tapintást, nyomást, hőt, fájdalmat érzékelő receptorokat
egyaránt tartalmaz.
A bőr tapintás érzékelésére szolgáló receptoraiból származó ingerületek az érzőneuronok
idegrostján, a gerincvelői idegeken át, a gerincvelőbe jutnak.

A tapintást és a nyomást érzékelő receptoroknak fontos szerepük van a testtartás

szabályozásában és a testhelyzet érzékelésében. A receptorok működése révén általában
becsukott szemmel is pontos képünk van testhelyzetünkről. Állás és járás közben a talpbőr
receptoraiból, ülve vagy fekve a csípőtájék, a comb és a hát receptoraiból származó ingerületek
nyújtanak információt. A bőrben található hőreceptoroknak szerepük van a hőszabályozásba

A bőr beidegzése: Szegmentálisan történik. A törzsön övszerű, közel vízszintes csíkokként

jelentkeznek, tehát legjobban megőrizték a szervezet eredeti szelvényezettségét. A
végtagoknál álló helyzetben ez a szelvényezettség már módosult.
A bőr idegvégződései
 fájdalomérző szabad idegvégződések,
 feszülést érzékelő Krause-féle végtestek,
 mechanikai stresszekre érzékeny
Ruffini-testek,
 a tapintás szolgálatában álló Meissner-
féle tapintótestek,
 nyomást, vibrációt érzékelő Vater-
Pacini-végtestek,
 speciális erogén ingereket felvevő
végtestek.