2

Tartalomjegyzék

Bevezető gondolatok 5

1. BEVEZETÉS

1.1. Az intézmény önmeghatározása 7

1.2. Az iskola története és bemutatása 8
1.3. Személyi, tárgyi feltételek 9
1.4. Jövőkép 10
1.5. Küldetésnyilatkozat 11
1.6. A pedagógia program szerkesztésének elvei 12

2. NEVELÉSI PROGRAM

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka általános pedagógiai alapelvei,

céljai, feladatai 14
2.2. A kompetencia alapú oktatás alapelvei, céljai, feladatai, módszerei, eszközei 17
2.3. A kompetencia alapú oktatás keretében alkalmazott módszerek 21
2.4. A személyiségfejlesztés feladatai 26
2.5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 33
2.6. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével
kapcsolatos pedagógiai feladatok 41
2.7. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos alapelvek,
célok, feladatok, módszerek, eszközök kompetencia alapú értelmezése 50
2.8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma,
az osztályfőnök feladatai 55
2.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
helyi rendje 56
2.10. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai 70
2.11. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának
formái 71
2.12. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei 76
2.13. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 79
2.17. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 80

3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSE,

SZERVEZETI EGYSÉGEK

3.1. Óvodai csoportok 84

3.2. Az enyhén értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulók 88
3.3. Középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) tanulók 93
3.4. A súlyos és halmozottan sérült tanulók (rehabilitációs program) 103
3.4. Az autisztikus spektrumban élő tanulók 109
3.6. Utazó Tanári Intézményegység 117

3
4. HELYI TANTERV

4.1. Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete 123

4.2. A kerettantervek kiegészítése 124
4.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei 133
4.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai
feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 135
4.5. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja 135
4.6. Választható tantárgyak, foglalkozások 135
4.7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 136
4.8. A tanulók ellenőrzése, mérése, értékelése, feladatainak és
beszámoltatásának meghatározása 138
4.9. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,
szorgalmának értékeléshez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 147
4.10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 152
4.11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 153
4.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló elvek 157

5. SZAKMAI PROGRAM

5.1. A készségfejlesztő iskolai képzés sajátosságai 159

5.2. A készségfejlesztő iskolai képzés felépítése 161
5.3. A beszámoltatás rendje a szakmai ismeretek megszerzéséről 163

6. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

6.1. A Pedagógiai Program hatályba lépése 165

6.2. A Pedagógiai Program nyilvánossága 165
6.3. ZÁRADÉK 165

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet – Óvodai Nevelési Program (2017.)

2. számú melléklet - Az enyhén értelmi fogyatékos
(tanulásban akadályozott 1-10. évfolyam) tanulók helyi tanterve (2010.)
3. számú melléklet - Középsúlyos értelmi fogyatékos
(értelmi akadályozott 1-8. évfolyam) tanulók helyi tanterve (2010.)
4. számú melléklet - A súlyos és halmozottan sérült tanulók helyi tanterve (2010.)
5. számú melléklet - Az autista tanulók helyi tanterve (2010.)
6. számú melléklet - A készségfejlesztő speciális szakiskola helyi tanterve (2014.)
7. számú melléklet - Az enyhén értelmi fogyatékos
(tanulásban akadályozott 1-8. évfolyam) tanulók helyi tanterve (2014.)
8. számú melléklet - Középsúlyos értelmi fogyatékos
(értelmi akadályozott 1-8. évfolyam) tanulók helyi tanterve (2014.)

4
Bevezető gondolatok

A Liget Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és

Készségfejlesztő Iskola többcélú közoktatási intézmény, amely a gyógypedagógiai ellátásra
szoruló gyermekek, tanulók nevelését-oktatását látja el és utazó tanári szolgáltatást működtet.

Pedagógiai Programunkat az érvényes jogszabályok alapján, a tanulók, szülők igényeit szem

előtt tartva állítottuk össze.

Törekedtünk arra, hogy bemutassuk iskolánk múltját, jelenét, s megismertessük a jövőre

vonatkozó elképzeléseinket.

Legfontosabb szempontunk a program összeállításánál az volt, hogy a legjobb pedagógiai

módszerekre alapozva, segítsük gyermekeink sokoldalú fejlődését, környezetük befogadóvá
válását, előtérbe helyezze a minőségi követelményeket, folyamatosan megújítva önmagunkat.

„Száz év múlva mindegy lesz,

milyen házban laktál,
milyen autód volt,
hány forint volt a bankszámládon,
de egy picivel jobb lehet a világ,
mert ott voltál, amikor
egy gyermeknek szüksége volt rád.”
(Paul Newman)

5
1. Bevezetés

6
1.1. Az intézmény önmeghatározása

Az intézmény hivatalos elnevezése:

Liget Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda,
Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskola
OM azonosító: 038405
Az intézmény címe: 5000 Szolnok, Liget utca 10.
Az intézmény telefonszáma: 56/421–103, 56/514–190

Az intézmény e-mail címe: ligetaltisk@liget-szolnok.sulinet.hu

Az intézmény honlap címe: http:/www.ligetutiiskola.hu

Az intézmény emblémája

Iskolánk dala

Aranyfényű napsugárban
összefognak a kezek.
Szeretetben együtt dalol
minden felnőtt és gyerek.

Nem baj, hogyha másmilyen vagy,

lehet tiéd a világ.
Hidd el azt, hogy értékes vagy,
s csodák ezre vár még rád.

Úgy érezzük, kezeinkkel

elérhetjük a napot.
Szeretetről, barátságról
szólnak most e dallamok.

Közösen mi így zenélünk,

És a nap mosolyog ránk.
Lépj be te is velünk együtt
a szeretetnek ajtaján!

7
1.2. Az iskola története és bemutatása
Múlt-jelen
A Liget Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és
Készségfejlesztő Iskola Szolnok városában egyedülálló, bejáró jellegű, gyógypedagógiai
intézmény.
Iskolánk történetének legfontosabb eseményei:
 Szolnokon az értelmi fogyatékosok oktatása 1947 őszén a Sípos téri Általános Iskolában
kezdődött, az általános iskola mellett önálló gyógypedagógiai osztályok beindításával.
 1961-ben a Szolnok Városi Tanács a gyógypedagógiai osztályokból kisegítő iskolát hozott
létre.
 A tanulólétszám növekedése, és az épület folyamatosan romló állapota megkívánta, hogy
az iskola végleges épületet kapjon.
 1979 őszére megépült egy modern, a gyógypedagógiai nevelés-oktatás célját kiszolgáló,
egyemeletes iskola – a Liget úti Általános Iskola.
 A bejáró jellegű intézmény az enyhe fokban sérült gyermekek nevelését-oktatását látta el.
 1980-1998-ig az iskola alapfeladatai közé tartozott a város logopédiai ellátása is.
 1987-től – a szülők igényéhez igazodva – bejáró jelleggel foglalkoztató tagozatot
indítottunk a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére.
 1996-tól 10 osztályos iskolaként működünk.
 Iskolánkban a tanulók egyéni szükségleteihez és a családok igényeihez igazodva a
2000/2001. tanévben beindítottuk az autisztikus spektrumban élő tanulók ellátását
szolgáló csoportot.
 A 2004/2005-ös tanévtől kezdve felmenő rendszerben bevezetésre került az
iskolaotthonos oktatás a tanulásban akadályozott tagozat 1-4. évfolyamán.
 A 2007/2008-as tanévtől az értelmileg akadályozott tagozat a 11-12. évfolyammal bővült.
 A 2008/2009-as tanévtől intézményünk EGYMI-ként működik.
 A 2009/2010-es tanévben elkezdődött a fejlesztő iskolai oktatás.
 A 2009/2010-es tanévben bevezettük a kompetencia alapú oktatást.
 A 2011/2012-es tanévben ünnepélyes programsorozattal emlékeztünk meg iskolánk
50 éves évfordulójáról.
 2013. január 01-től intézményünk állami fenntartásba került.
 2014. január 01-től az utazó tanári szolgáltatás intézményegységként működik.
 A 2014/2015-ös tanévtől kifutó rendszerben megszűnik a tanulásban akadályozott tanulók
előkészítő speciális szakiskolai oktatása.
 A 2016/2017-es tanévben 55 programmal ünnepeltük meg iskolánk 55. évfordulóját.
 2017. szeptember 01-től alapfeladatunk óvodai ellátással bővült.

8
1.3. Személyi, tárgyi feltételek

Személyi feltételek
Iskolánkban az oktató-nevelői munkát gyógypedagógusok, illetve az ő szakmai segítségükkel,
olyan pedagógiai végzettségű szakemberek végzik, akiknek a gyógypedagógiai diploma
megszerzése folyamatban van.
A nevelőtestület tagjai jól képzett, magas empátiás készséggel rendelkező szakemberek, akik
képesek tudással és szeretettel a kitűzött célok megvalósítására, az intézmény hírnevének
megőrzésére.
A pedagógusok az iskolai oktató-nevelő munkán túl bekapcsolódnak a város és a környező
települések sajátos nevelési igényű tanulóinak ellátásába, vezetik a gyógypedagógiai
hallgatók szakmai gyakorlatát. Szakmai tudásuk korszerűsítése érdekében rendszeresen
továbbképzéseken, tanfolyamokon vesznek részt.

A pedagógusok munkáját pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek segítik.

Tárgyi feltételek
Iskolánk épületét 1979-ben adták át. Az intézményben 21 tanterem található, melyek 12-15 fő
befogadására alkalmasak. A tantermek berendezése nagyobb részben korszerű, alkalmazkodik
a tanulók sérüléseihez, életkori sajátosságaihoz. A tantermek egy része a délutáni
foglalkozások színtere is.

Az intézményben oktatási és egyéb célra használt helyiségek: fejlesztő szobák, logopédia

szoba, tornaszoba, gyógytornaszobák, informatika terem, életvitel oktatáshoz szaktantermek,
könyvtár, olvasószoba szertárak, öltözők, aula.
Az esztétikus, biztonságos környezet kialakítására nagy hangsúlyt fektetünk. Folyamatosan
törekszünk arra, hogy pályázati lehetőségeket is kihasználva, olyan eszközöket szerezzünk be,
amelyek a leghatékonyabban segítik oktató-nevelő munkánkat, biztosítják a korszerű oktatás
feltételeit.
Az iskola udvarán megszervezhető a mindennapos testedzés, a szabadidős, szabadtéri
programok, és a játékos foglalkozások.
Az ebédlő a menzás, iskolaotthonos és napközis tanulók számára kultúrált körülményeket
biztosít az étkezéshez.

9
1.4. Jövőkép

Iskolánk a jövőben is meg kívánja őrizni a város oktatási intézményei

között elfoglalt sajátos helyzetét.

Olyan iskolát szeretnénk ....,

ahol tanulóink számára használható tudást biztosítunk, melynek
birtokában képessé válnak a társadalomba való beilleszkedésre,
ahol a gyógypedagógiai nevelés korszerű gyakorló terepet, követendő
mintát, szemléletet nyújt a gyógypedagógus jelölteknek, továbbképzésen
résztvevő pedagógusoknak, pedagógiai segítőknek.

A jövőben is kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a következő területekre:

 A habilitációs, rehabilitációs feladatok olyan széleskörű értelmezésére,
amely az egész intézmény működését áthatja.
 Esélyteremtésre a súlyosan és halmozottan sérült tanulók és családjaik
számára.
 A kompetencia alapú oktatás beépítésére az oktató-nevelő munkába.
 Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók megsegítésére a
többségi általános és középiskolákban.

Arra törekszünk, hogy intézményünk továbbra is családias,

gyermekközpontú, jó hangulatú iskola legyen. Mindehhez olyan iskolai
légkört teremtünk, ahol az emberi, társas kapcsolatok a kölcsönös
tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti
meg önmagát, a különösségét, a másságát is elfogadva.

10
1.4. Küldetésnyilatkozat

11
1.6. A pedagógia program szerkesztésének elvei

A Pedagógiai Program az első két fejezetében azokat az elveket rögzíti, amelyek a teljes
intézmény működését átfogják.
Az ezt követő fejezetekben az intézmény működési egységeinek speciális sajátosságait,
céljait, feladatait ismertetjük. Ezekben a részekben már nem ismételjük meg az általános
fejezetekben meghatározottakat.

A pedagógiai program magában foglalja:

 a nevelési programot
 a helyi tantervet
 a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztését, a szervezeti egységeket
 az óvoda nevelési programját
 a készségfejlesztő iskola szakmai programját

A többcélú közös igazgatású intézménynek a fogyatékosság típusához és súlyosságához

igazodó helyi tanterveit a pedagógiai program mellékletei tartalmazzák.

Iskolánk szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatokat a Szervezeti és

Működési Szabályzat tartalmazza.

12
 "... az élet egyszerű, de gyönyörű paradoxonja, ha úgy érezzük,
hogy valaki őszintén elfogad olyannak, amilyen vagyok.
Akkor máris hajlandó vagyok elmozdulni e pontról:
elgondolkozni, hogyan szeretnék megváltozni, fejlődni,
mássá válni, még inkább azzá, amivé válnom csak lehetséges."
(Thomas Gordon)

2. Nevelési program

13
2.1. Az iskolában folyó nevelő–oktató munka általános pedagógiai alapelvei,
céljai, feladatai

Iskolánk által kiemelten fontosnak tartott értékek

 humanizmus
 esélyegyenlőség
 személyiségfejlesztés
 értékorientált, konstruktív életvezetés
 differenciált fejlesztés
 felzárkóztatás
 gyermek- és ifjúságvédelem
 egészség- és környezetvédelem
 lokálpatriotizmus
 partnerközpontúság
 folyamatos szakmai fejlődés

Az intézmény általános célkitűzéseit meghatározza a fogyatékos gyermekek különleges

gondozási és nevelési-oktatási igénye, a biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságok
együttese, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan a gyermekek nevelhetőségének,
oktathatóságának jellegzetes különbségeit fejezi ki.

14
 Alapelvek
A kor követelményeinek megfelelő
általános műveltség, tudás, kompetencia és
előkészítő, speciális szakmai ismeretek
biztosítása.
Az egész életen át tartó tanulás
megalapozását szolgáló képességek
differenciált, egyénre szabott fejlesztése.
Értékorientált, konstruktív életvezetés
Gyermekközpontúság.
Humánus, pozitív magatartási minták,
emberi kapcsolatok kialakítása, fenntartása.
Az intézmény nyitottságának elve.
Lokálpatriotizmus
Az itt megjelölt célok és feladatok a nevelőtestületnek azt a törekvését mutatják, hogy minden
gyermeknek a lehetőségeihez mért legteljesebb fejlődését kívánja biztosítani. Az általános
célok megvalósítását lehetővé tevő feladatrendszer a sajátosságokat tekintve különbözik a
fogyatékosságok
intézményegységekre lebontva a helyi tantervekben találhatók.
Célok
A nevelő-oktató munka középpontjában a
sajátos nevelési igényű tanulók tudásának,
képességeinek, egész személyiségének
fejlesztése áll, az alapkompetenciákat
érintve.
Az általános műveltség megalapozása az
életkor, a tanulási és értelmi
akadályozottság, a fejlettségi szint
figyelembevételével.
A tanulók képességeinek tudatos
fejlesztése, értékeik, adottságaik
megismerése, önbecsülésük erősítése. A
sérült funkciók javítása.
Önálló vagy minél kevesebb segítséget
igénylő, egészséges életmód kialakítására
nevelés.
Szakmai együttműködés biztosítása
tagozatonként, a harmonikus együttélés
szabályainak és napi gyakorlatainak
befogadása és követése.
A gyermek életkori sajátosságainak
megfelelő gyógypedagógiai
(gyermekközpontú, elfogadó, elfogadtató)
bánásmód alkalmazása a nevelés-oktatás
valamennyi mozzanatánál.
A tanuló autonómiájának tiszteletben
tartása.
Oldott, humánus légkör megteremtése az
intézményben, ahol az értelem, az érzelem
szabadon kibontakozik, és az emberi
kapcsolatok kiteljesednek.
Fő célkitűzésünk a szülőkkel való
együttműködés, kapcsolattartás erősítése.
A pedagógiai tevékenység alapja legyen a
tanuló, nevelő, szülő együttműködése. Az
iskola legyen a társadalmi élet és
tevékenység számos fóruma is.
Módszertani központként az elért
eredményeink, módszereink közvetítése
partnereink, óvodai, általános iskolai és
középiskolai pedagógusok, valamint
gyógypedagógusok felé.
A pedagógusok horizontális
együttműködési, tanulási lehetőségeinek a
megteremtése, a hálózati tanulásban való
aktív szerepvállalás.
A természeti és társadalmi környezet
ismerete, ápolása.
típusa, súlyossága
Feladatok Sikerkritérium
Az egyéni adottsághoz mért ismeretközvetítés, Eredményes, sikeres ismeret elsajátítás önmaga
minden gyermeknél a saját fejlődési ütem képességeihez mérten. Továbbfejleszthető,
figyelembevételével. Minden tanulónak a továbbépíthető tudás, törekvés a
sérülésspecifikusság szerint, őt megillető továbbtanulásra, a szakmaszerzésre. Az enyhe
fejlesztés, speciális terápia, egészségügyi és értelmi fogyatékos tanulók legalább 90 %-a
pedagógiai habilitációs és rehabilitációs továbbtanuljon. A középsúlyos értelmi
foglalkozások biztosítása. fogyatékos tanulók legalább 70 %-a képes
legyen a társadalmilag hasznos, elemi szintű
munkavégzésre.
Valamennyi tanuló képességeinek Az iskola befejezésére tanulóink hasznosítható
megismerése. Differenciált képességfejlesztés tudással rendelkezzenek. A felmérések
tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, eredményei folyamatos fejlődést mutassanak.
egyéni fejlesztési tervek alapján habilitációs
órákon. A fogyatékosságból eredő hátrányok
csökkentése, kompenzálása, a képességek
kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük,
sérülésspecifikus szempontú támogatása. A
hátrányos szociokulturális környezetből
érkezett tanulók felzárkóztatása, beilleszkedési,
magatartási, és tanulási nehézségeiknek a
leküzdése.
Kitartó munka vállalása, illetve a monotónia A mindennapi élethez, munkához szükséges
tűrésének kialakítása. Állóképesség, kitartás, önállóság, erőfeszítések, monotónia tűrés
akaraterő fejlesztése. meglapozása. A rendszeres és állandó
Intézményünk környezetésben végzett önkéntes munkavégzés iránti igény felébresztése.
munkavégzés, a támogatásra szoruló tanulók Évente legalább egy alkalommal végzett
fokozott megsegítése. önkéntes tevékenység.
Tanulóink számára minél több, színes A sajátos nevelési igényű tanulóink pozitív
szabadidős tevékenység, ünnepi megemlékezés vélemény alkotása iskolájukról. A partnerei
biztosítása. A mindennapokban is megteremteni elégedettségmérések eredménye minimum 80
a gyermekek komfortérzetét, az öröm, a %-os legyen.
boldogság, a megelégedettség és a biztonság
érzetét.
A tanulók személyiségének fejlesztésével az Harmonikus személyiségű felnőtté válás.
önelfogadás, mások elfogadása, a toleráns Reális önismeret, a másság elfogadása.
magatartás kialakítása, az általános emberi
értékek elsajátítása. A szokások, hagyományok
megismertetése, elfogadtatása a tanulókkal, más
értékek tiszteletére nevelés, az erkölcsös
viselkedés, önzetlenség, szeretet, segítőkészség,
szorgalom megkövetelése.
A nevelési célok megvalósítása érdekében Széles körű szakmai kapcsolat, együttműködés
együttműködés a szülőkkel, gondviselőkkel. partnereinkkel, társintézményekkel,
Szülői főrumok, tanácsadások tartása. szervezetekkel, a fenntartóval.
A szülők, az intézmények bevonása az iskola
pedagógiai tevékenységébe.
Partnereink elvárásainak, véleményeinek
beépítése pedagógiai munkánkba.
Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése.
Intézmények közötti szakmai együttműködések,
műhelymunkák megvalósítása.
A tanulók értelmi képességeik és Iskolánk esztétikus környezetének,
életkoruk függvényében ismerjék meg a tisztaságának megőrzése.
város természeti, kulturális értékeit. Minden osztály legalább egyszer vegyen
Olyan esztétikus iskolai tanulási részt városismereti programon.
környezet kialakítása, amely tükrözi a Minden osztály fogadjon örökbe egy-egy
város értékeit. udvarrészt, melyet folyamatosan gondoz.
szerint. A sajátos célkitűzések feladatai
15
A nevelés-oktatás eszköz- és eljárásrendszere
A nevelés-oktatás eszköz- és eljárásrendszerét a sajátos nevelési igényű tanulók
képességeinek, életkori sajátosságainak megfelelően, a humánus emberi viszonyok elvének
szellemében alkalmazzák az intézmény pedagógusai.
Iskolánkban a nevelés-oktatás eszköz- és eljárásrendszerét az alábbi tényezők befolyásolják:
 a nevelőtestület elhivatottsága, szellemisége
 a nevelőtestület magas szintű szakmai felkészültsége
 a folyamatos szakmai megújulás igénye
 korszerű készség és képességfejlesztő eszközök alkalmazása a mindennapi pedagógiai
gyakorlatban
 a nevelőközösség, a tanulók valamint a szülők közössége érdekérvényesítő
tevékenységének harmonizálása az iskolai célkitűzések megvalósulása érdekében
A felsorolt tényezők hatása folyamatosan érvényesül és keretet ad az alkalmazott
eszközöknek, eljárásoknak.
A nevelő-oktató munka céljainak megvalósulását szolgálják az alapelvek figyelembevételével
megfogalmazott általánosan és széles körben alkalmazott módszerek, eszközök és szervezési
módok.

16
2.2. A kompetencia alapú oktatás alapelvei, céljai, feladatai,
módszerei, eszközei
A kulcskompetenciák fejlesztésének területei a szervezeti egységek helyi tantervében találhatók, a NAT által
meghatározottak szerint, az irányelvekben szabályozottak beépítésével.
ALAPELVEK
Iskolánk nevelő – oktató
munkájában a
demokratizmus, a
humanizmus, az egyén
tisztelete, a lelkiismereti
szabadság, a személyiség
fejlődése, az alapvető
közösségek (család,
nemzet, az európai
nemzetek közössége, az
emberiség)
együttműködésének
kibontakoztatása, a népek,
nemzetek, nemzetiségi,
etnikai csoportok és a
nemek egyenlősége, a
szolidaritás és a tolerancia
értékei hatják át a tanítási-
tanulási folyamatokat.
Iskolánk a tanulók
képességeihez igazodva
felkészíti a tanulókat az
önálló ismeretszerzésre és
önművelésre.
Ennek feltétele a tanulási
képességek és
alapkészségek kialakítása.
Az egyéni adottságokat
figyelembe véve alakítjuk
tanítványainkban a
teljesítmény-központú
beállítódást (attitűd), az
önálló tanulás képességét.
A kiemelkedően jó
adottságokkal és
képességekkel rendelkező
tanulóknak lehetőséget
teremtünk tehetségük
kibontakoztatására.
CÉLOK FELADATOK
Alakítsuk ki az alapvető Fejlesszük az egész életen
kulcskompetenciákat a át tartó tanuláshoz
tanulókban: szükséges motívumokat
- anyanyelvi, (önfejlesztő elképzelések)
- idegen nyelvi, és tanulási képességeket
- matematikai, (stratégiákat és
- természettudományos, módszereket)!
- digitális,
- a hatékony önálló
tanulás, A kulcskompetenciák
- szociális és állampolgári NAT és irányelvek által
kompetencia
meghatározott rendszere
- kezdeményezőképesség járuljon hozzá a szükséges
és vállalkozói komp.,
ismeretek, képességek és
- esztétikai-művészeti attitűdök közvetítésével a
tudatosság és kifejező-
kritikusgondolkodás, a
képesség kreativitás,
Minden kompetencia-
kezdeményezőképesség, a
terület tartalmazza a problémamegoldás, a
szükséges ismeretek,
kockázatértékelés, a
képességek és attitűdök döntéshozatal és az
tárházát a NAT szerint érzelmek kezelése
elsajátításához.
A tanulás tanítását és az A tanulási stratégiák,
önálló ismeretszerzés módszerek és technikák
képességének kialakítását megtanítása minden
minden pedagógus tanulónak.
tekintse kiemelt A mérés, mint a
feladatának! képességfejlesztés
alapeleme. Nem az
elsajátított ismeretanyag
mennyiségének, hanem a
kompetenciák szintjének
meghatározását szolgálják
Minden kolléga helyezzen Differenciált nehézségű
kiemelt hangsúlyt a feladatokkal, testreszabott
kreativitás fejlesztésére és egyéni és csoportos
a (belső) tanulási foglalkoztatással
motiváció erősítésére! lehetőséget adunk az
egyéni haladási ütem
kialakítására.
A képességfejlesztés és A tehetséges gyermekeket
tehetséggondozás minden valós szükségleteik
tantárgy keretében legyen szerint segítsük a saját
kiemelt szempont – mind önfejlesztő stratégiájának
a tanórai és tanórán kívüli kialakításában és
foglalkoztatási formákban megvalósításában.
17
MÓDSZEREK ESZKÖZÖK
Az egyes kompetencia-
A modern területekre készített
személyközpontú, programcsomagok
interaktív, tapasztalati (tanulói, tanári segédletek,
tanulásra alapozó demonstrációs eszközök,
tanulásszervezési stb.)
eljárások, módszerek,
pedagógiai kultúra A képesség-
általánossá tétele. kibontakoztató felkészítés
megszervezhető integrált
felkészítésként is, ha a
A tanulás tervezésében, közösségfejlesztés és a
szervezésében és
személyiségfejlesztés a
irányításában a halmozottan hátrányos
tevékenység-központú
helyzetű és az e körbe
tanítási gyakorlatot nem tartozó tanulók közös
honosítjuk meg, mely
felkészítése keretében
életszerű helyzetek valósul meg;
teremtésével alkalmat
nyújt konkrét élmények és
tapasztalatok gyűjtésére;
A mérési, ellenőrzési, A mérések mérőeszközeit
értékelési és iskolai szinten készítjük el
minőségirányítási
rendszerben
meghatározott rend
szerint funkciójuknak
megfelelően elvégezzük a
méréseket.
Gazdagító feladatokkal, Egyéni fejlesztő
programokkal és valódi programokkal
problémák megoldásával (felzárkóztató, fejlesztő,
alkalmazkodunk a tehetséggondozó), és a
különböző tanulói modern informatikai
képességekhez.. eszközök alkalmazásával
(internet, interaktív tábla,
SDT, iskolai könyvtár,
digitális tananyagok,
CD/DVD.) segítjük az
egyéni haladási ütem
követését, differenciálást.
A tanórai és tanórán Kreativitás - fejlesztő
kívüli tevékenységekben egyéni programokkal.
történő felkészítéssel, A komplex
szerepléssel. személyiségépítés teljes
eszközrendszerével.
 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK MÓDSZEREK ESZKÖZÖK
Iskolánkban egy idegen Az idegen nyelvek Minél több tanuló legyen Az idegen nyelv tanulását, A modern nyelvoktatási
nyelvet (angol) oktatunk a tanulása iránti igény képes egyszerű az idegen nyelvi technikák, módszerek és
tanulók képességeihez felkeltése. információkat kérni és kompetencia kialakítását eszköztár alkalmazása, a
nagymértékben igazodva, adni. az adekvát stratégiák nyelvi labor, digitális
az irányelvekben megválasztásával és a taneszköz, SDT, internet
megfelelően a tanulók programok / taneszközök lehetőségeinek
képességétől függően. kiválasztásával segítsük! kihasználása.
Természetesen az életkori
sajátosságok és egyéni
képességek
figyelembevételével.
Alkotó pedagógiai klímát Jellemezze munkánkat Demokratikus alapokon Növeljük a tanulók aktív Az ismeretek és
teremtünk az eredményes egyfelől a álló, integratív tanár – részvételét igénylő összefüggések tanulói
munka érdekében. következetesség és diák viszonyt alakítunk ki. ismeretszerzési módok felfedezése, a
igényesség, másrészt a A tanítási órák légköre, arányát (megfigyelés, szemléltetés, cselekvés, az
tanulók jogainak, emberi hangulata oldott, a kísérlet, új információs és aktivizáló módszerek
méltóságának tiszteletben tanulók sikerorientált kommunikációs alkalmazása jellemzi a
tartása, a velük szemben beállítódással dolgoznak. technikákat alkalmazó tanulási – tanítási
megnyilvánuló pedagógiai anyaggyűjtés, szerepjáték, folyamatokat.
tapintat, bizalom, drámapedagógia stb.).
megértés, türelem,
igazságosság,
segítőkészség!
Támogatást adunk a Akadályozzuk meg azt, A rászoruló gyermekeket Differenciált Felzárkóztató,
szociokulturális hátrányok hogy a szociokulturális hatékony felzárkóztató foglalkoztatással, az differenciált csoportos
leküzdéséhez. hátrányok tanulási munkával, napközi és egyéni haladási ütemhez foglalkozás keretében és
esélyegyenlőtlenséget iskolaotthonos ellátással igazított fejlesztő egyéni felzárkóztató
eredményezzenek! segítjük. terheléssel. korrepetálással.
Alkalmazzuk a kooperatív
tanulási-tanítási technikák
és módszerek közül
azokat, amelyek a
tanulóink képességeihez
igazodnak!
Az általános társadalmi Minden pedagógus tanulja Tanórai keretben és azon A fejlesztő programok Alsó tagozatban már
modernizációt követve meg és alkalmazza a kívül megtanítjuk alkalmazásával lehetővé megismerkednek a
lépést kell tartanunk az modern gyermekeinknek a tesszük minden tanulónak számítógéppel,
informatika fejlődésével. infokommunikációs számítástechnika alapjait. az egyéni tanulási utak barátkoznak játékos
A kompetencia alapú technikákat, a érvényesítését. képességfejlesztő
oktatás fokozatos számítástechnikai - programokkal, a felső
kiépítésével alkalmazzuk informatikai eszközöket a tagozaton és a 9-10
az SDT – programokat. saját tantárgya oktatása osztályban az iskola
során! profiljának megfelelő
informatikai képzést
nyújtunk.
Minden iskolai Következetesen a Növeljük tanulóink A pedagógus a A pozitív motivációs
tevékenységünket - az „bátorító – megengedő” önbizalmát és „megszólíthatóság” eszközökkel, a jutalmazás
oktatás és nevelés terén nevelői magatartást önértékelését, építsük a közelségében él és büntetés módszereinek
egyaránt - a gyermekek alkalmazzuk, amely pozitív énképét, erősítsük tanítványaival, az mértéktartó (nem
szeretete hatja át. pozitív szociális tükör a a belső kontrollos interperszonális szélsőséges)
gyermekek számára! beállítódását fokozzuk a kapcsolatai építő alkalmazásával.
Személyes példával felelősségvállalást, az jellegűek.
adjunk mintát a önállóságot!
gyermekeknek az Tudatosan neveljünk jó
empátiás személyközi komfortérzésű fiatalokat!
kapcsolatokra!
A közösségek A tanulási tevékenységek Az elemi és politikai A kortárs kapcsolatok Személyes
biztosítanak terepet a közben és a tanulói szocializáció megerősítésével, elemi példamutatással neveljük
növendékek közösségben való élet folyamatainak tudatos állampolgári és a gyermekeinket a
önállóságának, során fejlessze a tanulók irányítása, elősegítése. mindennapi életvitellel változatos
öntevékenységének. önismeretét, összefüggő praktikus kommunikációs technikák
együttműködési ismeretek nyújtásával. alkalmazására,
készségét, akaratát, A diákönkormányzat toleranciára, a másság
segítőkészségét, érdemi működtetésével. elfogadására, empátiára,
szolidaritásérzését, A különböző az emberi jogok
empátiáját! kommunikációs technikák tiszteletben tartása, a
és konfliktuskezelési konfliktusok kezelésére.
stratégiák elsajátítása. Gyakorlás és tréningek
beiktatásával.

18
 ALAPELVEK
A szociális, életviteli és
környezeti kompetencia
fejlesztése a nevelési
célrendszer központi
eleme; a konstruktív
életvezetésre történő
felkészítés feltétele.
Ezáltal válhat a fiatal
egyénileg sikeressé, és
társadalmilag hasznossá.
A SZÉK kompetenciák
fejlesztését valamennyi
tantárgy és műveltség-
terület kitűntetett
kötelességének tekinti
A szociális, életviteli és
környezeti kompetencia
fejlesztését az „Ember és
társadalom” műveltségi
területen belül a
történelem a
társadalomismeret a hon-
és népismeret a
környezetismeret
tantárgyakban valósítjuk
meg.
Pozitív életfilozófiát
közvetítünk,
megalapozzuk a
konstruktív életvezetés és
egészséges életmód
készségét.
Reális önismeret és
életszemlélet-formálással
segítjük a továbbtanulási /
pályaválasztási döntések
kialakítását.
CÉLOK FELADATOK MÓDSZEREK ESZKÖZÖK
A pozitív tartalmú társas Az alsó és középfokú Ezek: A programcsomag részét
kapcsolatok építése, az oktatásban alkalmazzuk a Én és a világ képező tanulói és tanári
egyéni életélés kerettantervi jellegű – Én és a másik eszközök.
kultúrájának műveltségterületeken Az én dimenziója Kooperatív tanulás-
megalapozása, a átívelő hat Polgár a demokráciában tanítási technikák,
természeti - társadalmi és programcsomagot, amely Felnőtt szerepek drámapedagógiai
emberi környezet felelős lehetőséget kínál a Toleranciára nevelés módszerek, demonstrációs
alakításában való aktív képességek és készségek eszközök, SDT-anyagok.
részvétel. kialakítására, valamint az
attitűdök formálására
Tudatosan tervezze és A programok tartalmát Összehangoljuk a Az életkori
valósítsa meg minden beépíteni a különböző tantárgyi, a műveltség- sajátosságoknak
pedagógus tanórai és tantárgyak, illetve területi (ember és megfelelő aktivizáló
tanórán kívüli műveltségterületek természet, ember és kooperatív módszerekkel
foglalkozásokon a tananyagába, a tanári társadalom, földünk és dolgozunk.
szociális, életviteli és tanmenetekbe, a tanórák környezetünk,
környezeti /SZÉK/ anyagába. művészetek), valamint az
kompetenciák fejlesztését! osztályfőnöki és modulok
(ember-és társadalom-
ismeret, etika;
egészségtan; hon-és
népismeret
modulprogramok
tematikáját.
Az emberismeret az etika, Kiemelt feladatunk: a Az egyes tanulókat és Digitális tananyagok,
az antropológia és a személyiség és az emberi csoportjaikat aktivizáló SDT-anyagok,
pszichológia jogok tiszteletére nevelés, módszerekkel (kooperatív programcsomagok.
alapfogalmainak, a nemzeti identitás, a tanulási technikák) alkotó
értelmezési kereteinek történelmi és állampolgári folyamatokat
bemutatásával járuljon tudat erősítése, a szociális kezdeményez a
hozzá a tanulók érzékenység, az pedagógus.
önismeretének életkornak megfelelő Az iskolaotthonos nevelés
elmélyítéséhez! Nyújtson társadalmi problémák és oktatás - a nem
betekintést az embert iránti nyitottság, a szakrendszerű oktatásra
másokhoz és önmagához, környezetért érzett alapozva - egységes
a társadalomhoz és a felelősség, más kultúrák keretbe foglalja a tanulók
természethez fűző megismerése és egyéni képességéhez
szellemi kapcsolatok elfogadása, a humánus, igazodó fejlesztés teljes
világába! értékeket védő folyamatát, biztosítva a
magatartás, valamint a tanulóknak a pihenés, a
Tanuljanak meg a fiatalok demokratikus kikapcsolódás, a
globálisan gondolkodni és intézményrendszer szórakozás és a
lokálisan felelősséggel használatához, az egyenlő testmozgás lehetőségét;
cselekedni! bánásmóddal és
esélyegyenlőséggel
kapcsolatos ismeretek és
képességek fejlesztése.
A kommunikációs - és Tudatosítjuk a A környezettudatos Gazdag tevékenység-
viselkedéskultúra gyermekben a szűkebb és magatartást, a pozitív repertoár kialakításával
elsajátíttatásával alakítsuk a tágabb környezetből életvezetési és kulturált gyakorló terepet
ki tanítványainkban a megismerhető erkölcsi társas kapcsolati formák biztosítunk az életszerű
tárgyi és személyes értékeket, erősítjük a elsajátítását lehetővé tevő tapasztalatok
világukban való pozitív szokásokat és a játékoktól a megszerzéséhez.
eligazodás képességét! humánus drámapedagógiai
Tudják helyesen megítélni magatartásmintákat. eszközökön át a valós élet
az emberi kapcsolatok Választási /döntési problémáinak kezeléséhez
jelentőségét és minőségét! helyzetekben felelősen mintákat adó szituációk
cselekedni. megélésével segítjük a
SZÉK kompetenciák
fejlődését.
Pozitív énkép és reális A pedagógusok sajátítsák A tanuló-megismerési Vizsgálati módszerek,
önfejlesztő stratégiák el és adekvát módon technikák és eljárások tesztek rendszerbe
kialakítása minden alkalmazzák a tanuló- elsajátítása és szükség állítása, a tapasztalatok
tanulóban. megismerési eljárásokat szerinti alkalmazása az fejlesztő hatású
és módszereket! iskola belső mérési- visszacsatolása.
Alakítsuk ki ellenőrzési- Az eljárások
tanítványainkban az minőségbiztosítási alkalmazásához szükséges
önmegismerés és programjának tudás megszerzése.
önkontroll; az önmagukért megfelelően.
vállalt felelősség, az
önállóság; az önfejlesztés
igényét és képességét!
19
 ALAPELVEK
A testi, szellemi és lelki
fejlődés harmóniájának
integrációja a
személyiségben.
A NAT valamennyi
műveltségi területe szolgálja a
kulcskompetenciák
fejlesztését:
- a magyar nyelv és
irodalom;
- az élő idegen nyelv;
- a matematika;
- az ember és társadalom;
- ember a természetben;
- földünk – környezetünk;
- a művészetek;
- az informatika;
- az életviteli és gyakorlati
ismeretek;
- a testnevelés és sport;
A kompetencia központú
matematikatanítás alapja a
matematika-specifikus
készségek, képességek,
motívumok és attitűdök
fejlesztése.
A mennyiségi oktatás helyett
a minőségi oktatás előtérbe
helyezése a matematika
órákon.
A hatékony
matematikatanulás érdekében
megfelelő tanulási környezet
kialakítása.
A kompetencia alapú
anyanyelvi nevelés
szempontjából kiemelten
fontos a produktív nyelvi
tevékenységek fejlesztése,
ezeken belül a szóbeliség
prioritást élvez.
Az írásbeli szövegalkotás
fejlesztése is alapvetően
fontos a mai modern
világunkban
A szövegértés a beszédértés
és az olvasás kompetenciáját
foglalja magában.
A projektmunka minél
szélesebb körű bevezetése és
alkalmazása a tanulók nyelvi
készségeit integrálja és
fejleszti az általános tanulási
képességeket is mint tervezés,
információszerzés, kooperatív
tanulás.
CÉLOK
Fejlesszük a
munkavállaláshoz szükséges
kompetenciákat: rugalmasság,
kreativitás, önállóság,
döntéshozatal,
cselekvőképesség,
magabiztosság, kritikus
szemlélet, felelősségtudat.
Cél: Az emberi élet
harmóniájának megtalálása, a
boldogságélmény megélése, a
konstruktív életvezetés az
egyén hasznára és a
társadalom javára.
Sokoldalú kompetenciákkal
bíró ifjúság nevelése, akik a
felnőtt életben megtalálják
helyüket és boldogulásukat.
A mindennapi pedagógiai
munkánk fejlesztő jellegű
legyen!
Biztosítsuk az alkalmazható
tudást minden tanuló
számára!
A tanulási környezet indítson
aktív, konstruktív elsajátítási
folyamatokat a tanulókban!
A beszédfejlesztés fő céljai:
- interakció
- összefüggő beszéd
Növekedjen a tanuló kreatív
íráskészsége, ezzel képes lesz
meglévő ismereteit ötletesen,
újszerűen, szokatlan
funkcióban használni.
A cél, hogy a tanuló fő
vonalaiban képes legyen
megérteni a köznyelvi
beszédet, a legfontosabb
információkat ki tudja szűrni,
tudjon követni részletesebb
instrukciókat. Továbbá, hogy
megértse a közlésekben
kifejezett érzelmeket.
A projektmunka során a
tanulók átélhető, valós
élményeket szereznek,
tevékenységüket önmaguk
irányítják,a csoportban való
együttműködés a
kommunikatív
nyelvhasználatot erősíti.
FELADATOK
Az egyéni munkakultúra
kialakítása, a kötelességekhez
való pozitív viszonyulás
(attitűd) kiépítése.
Kiemelt fejlesztési
feladataink:
- énkép, önismeret,
- hon-és népismeret,
- európai azonosságtudat
- egyetemes kultúra,
- aktív állampolgárságra, - -
demokráciára nevelés,
- gazdasági nevelés,
- környezettudatosságra
nevelés,
- a tanulás tanítása,
- testi és lelki egészség,
- felkészülés a felnőtt
szerepekre
Az egyéni fejlesztési szint
felmérése, személyre szabott
tanulási módszerek keresése
Szakmai és módszertani
megújulás a már jól bevált
hagyományos módszerek
mellett.
Egyensúlyt kell találni az
egyéni tanulás, a
felfedeztetés, a
problémamegoldás, a
szervezett oktatás és irányítás
között.
A tanuló az alapvető
szükségleteinek kielégítése
céljából egyszerű közléseket
tud tenni, felszólítani, kérni,
utasításokat adni.
Személyekről, tárgyakról,
helyekről egyszerű közléseket
tud tenni.
Tudjon írni:
- üzeneteket
- feljegyzéseket
- életrajzot
- magánlevelet
- egyszerű történéseket
A legfontosabb feladat, hogy
a hétköznapi témákról szóló
szövegeket megértse a tanuló.
Hosszabb szövegeket hallva,
olvasva a kívánt információt
megtalálja, megértse.
A tanulók képesek:
- egy adott modellt követve
saját szöveget alkotni
- saját munkájukat bemutatni
- követni tudja a
projektkészítés lépéseit
- megérti a projekt
forrásaként használt szöveg
üzenetét és a fő információt
20
MÓDSZEREK
Emberléptékű következetes
követelés.
Fejlesztő hatású
visszacsatolás, mérés-
értékelés.
A sokoldalú módszertani
kulturáltság és változatos
eljárások gazdag tárházából
minden fejlesztő hatású
adekvát eljárás alkalmazható.
A pedagógus munkája a
professzionális mesterségből
ezáltal válik alkotó
művészetté.
Egyénre szabott fejlesztési
módok kidolgozása,
differenciálás.
A hatékony tanulási technikák
megismertetése a nevelőkkel.
Önszabályozási stratégiák,
autentikus, életszerű
helyzetek kialakítása,
amelyek során szerzett
kompetenciákat a
későbbiekben alkalmazniuk
kell.
Betanult szerepeket el tud
játszani.
Csoportos páros felkészülés
után interakcióban vesz részt
Felkészülés után ismerős,
személyes témában informál.
Ajánlott nyelvi
tevékenységek:
- vázlatkészítés
- életrajz írása
- élménybeszámoló
- üzenet
- feljegyzés írása
- történet tömörítése
Mindenféle szövegtípus
hallgatása és olvasása a
megfelelő nyelvi szinthez
igazodva.
- hírműsor
- filmrészlet
- interjú
- történetek, mesék,
- versek
Szabad interakció:
- feladatfelmérés
- tervezés
- követés
- értékelés
- megvitatás
ESZKÖZÖK
Önértékelés, önkontroll,
önfejlesztő stratégia. Pozitív
tartalmú szociális kapcsolatok
építése.
A kultúrált és egészséges
életvitel kialakítása.
A hagyományos és digitális
ismerethordozók sokaságából
kiválasztva az adott
életkorban célszerű
módszereket és eszközöket;
egyéni és csoportos
aktivitásra serkentő
munkaformákkal.
Mérőlapok, feladatlapok,
differenciált feladatok a
gyorsan, az átlagosan, a
lassan haladó tanulók
számára.
Differenciálás
Kooperatív technikák
Projektek
Szituációs játékok
Gyakorlati életből vett
problémák megoldása.
Viták indítványozása
A párban és csoportban
dolgozzák fel az adott
témákat, szituációkat.
Minták, vázlatok,
produktumok elemzése,
alkotása.
Gyakorlás
Autentikus olvasott és
hallható anyagok.
Különböző anyag és
eszközhasználat, minél
szélesebb választékban.
2.3. A kompetencia alapú oktatás keretében alkalmazott módszerek

Cselekvés- és tevékenység-központúság

Az ismeretek átadására mindig valamilyen tevékenység végzésekor, illetve tevékenység által

kerül sor. Vagyis az elmélet a tevékenység során realizálódik.

Lépéseire bontott cselekvéssor

Az apró lépésekre, algoritmusokra bontva tanítjuk meg a műveletet. Ahhoz, hogy ez

automatikussá váljon, sok gyakorlás szükséges. Ehhez időt kell biztosítanunk. Az
automatikussá vált lépést, mozzanatot csak ezután szintetizálhatjuk. A végeredmény egy
tudatos, jól kivitelezett munkafolyamat.

Gyermekre szabott, adekvát feladatok

Minden gyermek önmaga képességstruktúrájának megfelelően kapja meg a feladatot

mennyiségileg és minőségileg.
A pedagógusnak ismernie kell a gyermekek pszichikus funkcióit, képességeit, különösen
megfigyelő, tervező, ellenőrző, utánzó és teherbíró képességüket, manuális készségüket,
monotónia tűrésüket, kreativitásukat stb.
Személyiség-adekvát feladatokat kell adnunk minden gyermek számára. Olyan feladatot,
amely kis erőfeszítéssel eredményhez vezet, hiszen ez adja a sikerélményt, amely a
legfontosabb motivátor. A sikeres produktum létrehozását még folyamatos ellenőrzéssel,
segítségadással biztosíthatjuk.

A munka örömének megélésére való lehetőség biztosítása

Ennek mozzanatai:
 A nyugodt munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek biztosítása. A foglalkozásokat
úgy kell terveznünk, szerveznünk, hogy a gyermekek rendelkezésére álljanak a
megfelelő eszközök és munkaanyagok.
 A biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése.

21
  A tantervi tananyag elsajátítása során különféle szervezeti formákat alkalmazhatunk.
Ezek a tanulásszervezési módok a csoportmunka, a páros munka és az individuális
tevékenység.
 Jó, oldott, nyugodt légkör megteremtése.
 Fontos a munka esztétikumára és higiénéjére szoktatás, nevelés.
A legjobb példa maga a pedagógus, aki átéli az alkotás örömét, és a gyermek ezt modellálja.
Legfőbb célunk a készség-, képességfejlesztés mellett, hogy a gyermek szeresse meg a tanult
tevékenységeket, és az örömteli tevékenységek során sikeres, hasznos és esztétikus
produktumok szülessenek.

Kooperatív tanulás
A kooperatív tanulásszervezés alapelvei:
 építő egymásrautaltság
 egyéni felelősség
 egyenlő részvétel
 párhuzamos interakció
A pedagógus – ugyanúgy, mint a projekt alapú tanításnál – támaszkodhat a gyermekek
előzetes ismereteire és az együttműködésükre, miközben tevékenykedteti őket. A tanulók
ezáltal aktív befogadóvá válnak, érdeklődőek az órán, jobban elfogadják egymást órán kívül
is.

A közvetlen valóság megtapasztalása, megfigyelése

A tapasztalatszerzés során szükséges, hogy a tanulók keressenek meg, fogalmazzanak meg

olyan szempontokat, amelyek irányítják a figyelmet.
Lépések:
 a megfigyelés ráirányítása a megismerendő dologra (minél több érzékeléssel és
észleléssel)
 megfigyelési szempontok keresése, megfogalmazása, kiemelése kérdésekkel:
tanár/gyermekek részéről egyaránt
 a figyelem tartósságának, intenzitásának javítása a kérdések megválaszolásával
 a megfigyelési eredmények pontos megfogalmazása
 egymás megfigyelési eredményeinek összehasonlítása

22
A lényegkiemelés technikáinak gyakorlása

Vázlatírás, jegyzetelés, lényegkiemelés

Minden tanulási folyamatnak, témakörnek, problémának vannak olyan mozzanatai, elemei,

részei, amelyek a megértés, a bevésés, a későbbi alkalmazás szempontjából jelentőségük
folytán kiemelkednek az „egész”-ből. Ezt a kiemelkedést – a lényeget – gondolkodással lehet
felismerni. Ezért törekedni is kell a lényeges mozzanatoknak, a lényegkiemelés technikáinak
megtanítására. Ez a tanulási idővel való alapvető gazdálkodást teszi lehetővé.

Gyakorlati technikák

A szövegben lényeges szavak, gondolatok megkeresése (aláhúzása); történetekből a

legfontosabb mondanivaló kigyűjtése, sűrített megfogalmazása (tömörítéses gyakorlattal:
„Foglald össze egy mondatban!”), vázlatok készítése (bővítéses gyakorlattal: „Bővítsd a
kérdések alapján!” típusú feladatok), megfigyelések, feladatvégzési tapasztalatok tömörítése
szabályokban; tanórák, témaegységek végén összefoglalás.

A rögzítési módszerek kiválasztása

Kiemelt jelentősége van a tanulásban akadályozott tanulóknál a rövid és hosszú távú
emlékezet fejlesztésének. Nélkülözhetetlen számukra, mert nem szeretnek mindenben a
tankönyvre és az írásbeliségre támaszkodni.

Az emlékezet komplex fejlesztését többféle tanulási módszer összekapcsolásával, a

különböző rögzítési módok (vizuális, hallásos, mozgásos, tapintásos, szaglásos) együttes
alkalmazásával érjük el. Ily módon egymást kiegészítve, erősítve hatékonyabb,
eredményesebb tanulást tudunk elérni. Tanítványainknál dolgoztassuk a képi megjelenítő
gondolkodást, a reprodukciós és az alkotó képzeletet.

Gyakorlati technikák:
 memoritertanulás (pl. versek, szabályok, szövegrészek megtanulása)
 a memoritertanulás gyakorlása (a szövegösszefüggések megértése, a szavak
jelentésének ismerete, a szöveg tagolása kisebb értelmes egységekre)

23
  egyes szavak, nevek, adatok megtanulása (pl. szókincsbővítés, idegen szavak,
történelmi személyiségek neve, évszámok)
 egyes szavak, nevek, adatok megtanulása, gyakorlása: az írott alak bemutatása, majd
leírása, megkeresése a nyomtatott szövegben, elhelyezése saját fogalmazású
szövegkörnyezetben
 megerősítés rajzzal: megfigyelt dolgok, jelenségek, események ábrázolása (pl. téli fa
lerajzolása, illusztráció készítése egy történethez, különböző háromszögek
szerkesztése), lerajzolás előtt a részletek felidézése, megnevezése, rajztechnikai
tanácsok kérése
 eszközök használata a bevéséshez (a szorzótábla megtanulásához, a mértékegységek
átváltásának gyakorlásához, a földrajzi ismeretek elmélyítéséhez stb. táblázatok,
térképek, ábrák szükségesek; ezek használatát meg kell tanítani/tanulni)

Játékos gyakorlatok, játékok

A játékos gyakorlatok és a játékok beépítésének a nevelő-oktató munkába a gyógypedagógia

körében nagy hagyományai vannak. A játékos gyakorlatok, játékok a feldolgozás alappillérei.
Minden más módszer, eljárás, tevékenység a játékhoz kapcsolódjon. Ez a helyzet a
felszabadult, a spontaneitást, az ötletközlési, önkifejezési, kapcsolatalakítási,
helyzetmegoldási bátorságot és a lelkes részvételt támogatja. Oldott, elfogadott,
megítélésmentes és minősítésmenetes klímát teremt. A nyílt, őszinte, a visszautasítástól és a
kudarctól megkímélő légkörben könnyebben kialakul a gyermeki aktivitás, a kölcsönös
támogatás és támogatottság, valamint a csoportszabályok betartása és az elvárásoknak való
megfelelés.

A játékok vezetésében a pedagógusnak ki kell lépnie hagyományos szerepéből. Új szerepe:

 Operátorként: tervezi, szervezi, vezeti a játékokat, műveleteket és a feladatokat.

 Facilitátorként: serkenti a részvételt, a történéseket, a megnyilatkozásokat.
 Interpretátorként: értelmezi és segít értelmezni a megfigyeléseket, a jelenségek,
történések üzenetét, hátterét, összefüggéseit, fogalmait, a tapasztalatok lényegi
elemeit, interiorizálandó tartalmait.

24
A sajátos vezetői szerep megkívánja, illetve megkívánhatja a pedagógustól, hogy:

 együtt dolgozzon a csoporttal;

 előkészítse, bemutassa a játékokat, gyakorlatokat, helyzeteket;
 aktív részesként mintát nyújtson;
 szembesítsen, megfigyeljen, tükrözzön;
 javítson, segítsen, támogasson;
 aktivizáljon, jutalmazzon, dicsérjen;
 belépjen, beavatkozzon;
 elősegítse a csoport norma- és rítusképző munkáját;
 újranevelő pszichopedagógiai tevékenységet folytasson;
 szabályozza az előrehaladást a fejlődés céljával.

25
2.4. A személyiségfejlesztés feladatai

A tanulói személyiség életkori és egyéni jellemzőinek megismerését és fejlesztését csak

tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített tartalmakkal
valósíthatjuk meg.
Az iskola célja a nevelés, a személyiségfejlődés segítése szervezett, tervszerű fejlesztéssel. A
személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek
önmagához és különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is.
Az életkori sajátosságoknak a fogyatékosság által okozott részleges körű módosulása
szükségessé teszi a személyiségfejlesztés folyamatában a sajátos fejlesztő, korrekciós,
habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását. A sérült
személyiség egészének figyelembevételével kell kijelölnie az iskolai pedagógiai programnak
azon nevelési területeit, amelyeknek kitüntetett helye és szerepe van a tanulók
személyiségfejlesztésében, a sérült, a hiányos funkciók alakításában.

Célok

 A gyermeki személyiség megismerése.

 A sérült pszichikus funkciók, a tanuláshoz szükséges képességek, a gondolkodási
műveletek terápiás fejlesztése.
 A kommunikációs hátrányok csökkentése.
 Pozitív viszony kialakítása a társakhoz, a környezethez.
 Az egészséges életmód fontosságának megismerése, és alkalmazása.
 Az együttműködésre való nyitottság kialakítása, a konfliktuskezelési technikák és a
megfelelő kommunikációs készség fejlesztése.

Feladatok

 Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és a gondolkodási műveletek

fejlesztése.
 Tanulási technikák megtanítása: a közvetlen valóság megtapasztalása, a legalkalmasabb
eszközök használata, rögzítési módszerek kiválasztása, az információkeresés megtanulása,
a lényegkiemelés technikájának elsajátítása, a kooperatív tanulási technika megismerése,
változatos beépítésük a tanítási órákba, foglalkozásokba.

26
 Segítségadás a reális önértékelés kialakításához. A tanuló azon tulajdonságainak
megerősítése, melyekkel felelősségteljes döntést tud hozni. A családból hozott értékek
beépítése, a negatív nevelési minták, szokások ellensúlyozása.
 A család, a környezet és az iskola nevelő, ható tényezőinek összehangolása a gyermek
egészségének megőrzése érdekében.
 A tanulói magatartását meghatározó okok megkeresése, a motiváltság és az akarati
tulajdonságok vizsgálata.
 Konstruktív konfliktuskezelési technikák átadása tanulóinknak, melynek módszerei a
személyi fejlődést segítő, önismerettel kapcsolatos beszélgetések, a pozitívumokra való
támaszkodás, a mintanyújtás és az élménybeszámolók meghallgatása.

E feladatok nem köthetők konkrét időpontokhoz, tanévekhez. Nevelési szempontból csak a

gyermekek (1-6 évfolyam) és a serdülők (7-12 évfolyam) között célszerű különbséget tenni. A
személyiségfejlesztés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, valamennyi
tantárgyban érvényesítendők.

Célok, feladatok az 1-6 évfolyamon

 Az óvodás korból, illetve a családi életből való zökkenőmentes átvezetés az iskolai

életformára.
 Szilárd szokásrendszer kialakítása.
 Megfelelő feladat- és szabálytudat kialakítása és fejlesztése.
 Igény kialakítása a tevékenység, a rendszeres munka iránt, felkészítés a terhelés
növekedésére.
 A pszichés funkciók, mint az érzékelés, észlelés, figyelem, koncentráció, gondolkodás
fejlesztése tervszerű gyakorlatokkal.
 A játék megszerettetése élmények nyújtásával.
 A kortársak felfedeztetése, barátságok kialakulásának elősegítése.
 Reális énkép megalapozása, az önismeret fejlesztése.
 A közösségi tudat fejlesztése, az érzelmi élet gazdagítása élményadással.
 A kommunikáció fejlesztése - hangsúlyt helyezve a beszédre, a rajzra, a viselkedésre, mint
a kommunikáció eszközére.

27
 Élmények nyújtása az ismeretszerzéshez, a képességfejlesztéshez, a személyiség
fejlesztéséhez.
 A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának fejlesztése, a személyiségben rejlő
pozitív tulajdonságok kiaknázása.
 A szociokulturális hátrányok csökkentése, felzárkóztatás.
 Az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál a szakasz végére a kulturtechnikák (írás, olvasás,
matematikai alapműveletek) eszközszintű elsajátíttatása.
 A mind önállóbb feladatvégzésre, majd a tanulási technikák megismertetésével az önálló
tanulásra való felkészítés.

Célok, feladatok a 7-12 évfolyamon

Az előző korosztály számára megfogalmazott célok és feladatok továbbra is áthatják az

iskolai tevékenységet, de tartalomban és mennyiségben követik a tanulók életkori
sajátosságait, fejlettségét, a terhelhetőséget, az elvárható tudást.

A személyiségfejlesztés tekintetében kiemelt területként kezeljük:

 a szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítését,
 az egészségmegőrző, óvó attitűd kialakítását,
 a tanulást az egész személyiség fejlődése, fejlesztése érdekében,
 a kommunikációs nevelést és kultúrát.
 a természet- és környezettudatos magatartásformákat,

Az egyes tanuló sikeres szocializációjának, a tudásának gyarapítását szolgáló rendszer

gondozását is kiemelten építjük be a személyiségfejlesztés területei közé. A személyiség
alakulása, alakítása nem független az adott közösségtől. Az egyén a maga tulajdonságaival
hatással van a közösségre. Ez az együttes hatás még erőteljesebb a sérült tanulóink esetében.

A szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítése

A szocializáltság fontos mutatója az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak
megértése és alkalmazása, az egyéni a közösségi érdekérvényesítés ön- és mások elfogadása.
Az életkort és a fejlettséget vesszük figyelembe a tartalom, az elvárható szint és a
tevékenységek meghatározásánál.

28
Feladatok, tevékenységek 1-6 évfolyamon
 az iskolai hagyomány és szokásrend értelmezése, megértése - együttműködés a társakkal,
a pedagógussal - például a teremrend, a tanszerek rendje, saját felszerelés elhelyezésének
rendje, sorakozások, a tanórai megnyilvánulások, a közös étkezések, óraközi szünetek, a
szabadidős foglalkozások terén,
 a pozitív szokásrend megerősítése az önellátásban, az öltözködésben, az elemi
tisztálkodásban (kézmosás, fogmosás), a WC. használatának elemi szabályai, következetes
betartása, működtetése,
 a felelősi rend értelmeztetése, a felelősi munka elvégzése, a saját, a társak tulajdonának,
felszerelésének óvása, tiszteletben tartása.
Az érzelmi kötődések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása a tanulók formálásának
fontos eszköze.
A gyakorlást összekötjük az egyén képességeinek legmegfelelőbb feladattal, tevékenységgel.
A nagyobb önállóság, a visszajelzések, a korrigálások, a megerősítések dominanciája jellemzi
ezt a szakaszt.

Feladatok, tevékenységek a 7-12 évfolyamon

Ebben a szakaszban már az alkalmazási szintig juttatjuk el a tanulókat. Célunk, hogy az
elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások már belsővé vált szinten működjenek.
 A szituációk széles körét felkínálva kívánjuk eljuttatni a tanulókat az együttélési normák,
az írott és íratlan szabályok megismeréséig, értelmezéséig és azok elfogadásáig,
alkalmazásáig.
 A serdülőkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a
barátságokra, tartós kapcsolatra, az egymás problémáinak kezelésére, a közösségi
atmoszféra megteremtésére. A normaelfogadás mindenkor együtt jár a másság, a más
kultúrából hozott értékek megerősítésével, tolerálásával.

29
Fontosnak tartjuk, hogy:
 a tanulás személyes tapasztalaton alapuljon
 a program vegye figyelembe a gyermekek érdeklődését, fejlődési szükségleteit
 aktívan vegyenek részt a saját tanulási folyamatuk alakításában
 a tanulókat a közösség ügyeiben való aktív részvételre, a közösségért felelősséget érző
polgárrá neveljük
 legyenek széleskörűen tájékozottak, legyenek képesek - ha kell, ehhez segítséget kérve
- felelőséggel dönteni, együttműködni
 rendelkezzenek a problémamegoldás és a konfliktuskezelés képességével-az
önmagukhoz képest elvárható módon.
Olyan feladatokra helyezünk hangsúlyt, amelyek lehetőség szerint önálló gondolkodásra,
értékelésre, döntéshozatalra, saját tapasztalatok felhasználására, kezdeményezésre,
találékonyságra, önfegyelemre és együttműködésre serkentik a gyermekeket.
Alapértékként tekintjük az alábbiakat:
 a másság elfogadása (másságon a különböző szociális hátterű, kultúrájú, képességű
embereket értjük)
 a bizalom megerősítése
 az erős szolidaritásra való képessége
Ennek érdekében érzékenyítő tréningeket szervezünk a többségi iskolák pedagógusai, tanulói
számára, ezzel példát mutatva az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák formai
kereteinek és tevékenységeinek a kialakítására, ápolására.

Célunk:
 Az emberek személyiségi jogainak tisztelete, előítéletektől mentes szemlélet formálása
 A sérült emberrel való együttműködésre való nyitottság kialakítása
 Megfelelő kommunikációs és együttműködési készség jelentőségére a figyelem
felkeltése
 A kölcsönös egymásra figyelés fontosságának a megértetése
 Az emberi, társas kapcsolatok erősítése, új kapcsolatok kialakításának elősegítése
 A szülők bevonásával a partnerközpontúság erősítése

Hatása:
 Az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak megértése és felhasználása, az
egyéni a közösségi érdekérvényesítés ön- és mások elfogadása.
 A sérült emberek mindennapi nehézségeinek megtapasztalása, jobb megértése
 Szemléletváltozás
 Pozitív viszony kialakítása a sérült emberekhez
 Együttműködésre való nyitottság

30
A személyes motívumrendszer általunk előtérbe helyezni kívánt elemei:
 Önellátási motívumok: biológiai-, komfort-, mozgás-, élményszükséglet;
 Önvédelmi motívumok: egészségvédő, identitásvédő motívumok, szabadságvágy,
önállósulási, öntevékenységi vágy,
A szociális aktivitás pszichikus rendszerének elemei:
 Kommunikatív képességek: érzelmi és verbális szociális kommunikáció (azaz az ember
nem magában, hanem társas helyzetben beszél), beszélgető kör fontossága
 Együttélési képességek: kötődési-, kapcsolatkezelési-, csoportkezelő képesség,
utódgondozó, nevelő képesség
 Érdekérvényesítő képességek: proszociális (a szociális kompetencia fejlesztésének
képessége) versengési, vezetési képesség.
Az intézmény az eredményeit csak valamennyi pedagógusnak, pedagógiai segítőnek,
munkatársának egységes elvek szerinti együttműködésével érheti el. Ebben a folyamatban
meghatározó a családi háttér megnyerése, támogató megerősítése (szülőcsoport, SZMK,
kerekasztal beszélgetések, nyílt napok, közös programok a szülők bevonásával, részvételével).
A személyiségfejlesztés színterei

A feladatokat a nevelés szokásos színtereire értelmezzük: a tanórai, a tanórán kívüli iskolai és

az iskolán kívüli területekre.

 Tanítási óra;
 Tanórán kívüli tevékenységek;
 Nyitott iskola: többszöri találkozás, közös programok ép kortársakkal;
 Mozgásterápián keresztül történő komplex személyiségfejlesztés: alapozó terápia;
 Iskolai ünnepélyeken való részvétel;
 Iskolapszichológus által vezetett önismereti, szorongásoldó, önelfogadást segítő
csoportban való részvétel;
 Egyéni, ill. csoportos segítő beszélgetések, esetkonferenciák;
 Alkalmanként és igény szerint probléma-megbeszélő támogató csoport szervezése
szülőknek;
 Cirkusz, színház, bábszínház látogatás;
 Tanulmányi és kulturális versenyeken való részvétel;
 A „jó gyakorlat” bemutatók;

31
A személyiségfejlesztő program sikerkritériuma

A gyerekek sérüléséből adódó speciális szükségleteiből/állapotából indul ki és az integratív

hatásrendszer előnyeire épül.
 pozitív hatást fejt ki a tanulmányi munkára
 a humán értékek átadására törekszik
 az életre készíti fel a tanulókat
 segíti a kommunikációs nevelést
 segíti az egészségmegőrző szemlélet kialakítását
 elősegíti a természet- és környezettudatos magatartásformák kialakulását
 közösségépítő hatású

Kiemelt feladata az egyéni bánásmód, az egyénre szabott eljárások alkalmazása, amelyeknek

a csoportban végzett foglalkozásokon belül is érvényesülnie kell.

32
2.5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.5.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

Az egészségfejlesztés és ennek egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az
egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik az egészséges táplálkozás, a
szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly
megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a
családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az
egészségkárosító magatartásformák elkerülése.

Az iskolai egészségnevelés célja:

A tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben
egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő, és felhasználni tudó egészséges életvitelhez.
Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel
kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak
meg.

A fenti célok a következő feladatokon keresztül valósulnak meg:

 Segítségnyújtás annak érdekében, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy
az egészség megőrzése illetve annak esetleges elvesztése az egyéni tetteken és
választásokon múlik.
 Az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakítása és az
ezeket befolyásoló tényezők ismertetése.
 Támpontok adása az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az
egészséget támogató magatartásformák megjelenjenek a tanulók mindennapjaiban.
 Segítségnyújtás a tanulóknak abban, hogy készségszinten alkalmazzák azokat a
megküzdési stratégiákat, melyek segítségével megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük
egyensúlyát.
 Pozitív beállítódások, motivációk kiépítése az egészségmegőrzéssel kapcsolatban.
 Az egészségi állapotot javító, fejlesztő magatartás és szokásrendszer kialakítása.
 Törekvés a tiszta, egészséges környezet megteremtésére.
 Felismertetni a helyes döntések szerepét a felnőtt életre, önálló életvezetésre
vonatkozóan, a döntési kompetenciák kialakítása.

33
 Önmaga megismerése, sérülésével való együttélés elfogadása, törekvés a teljes életre. A
másság elfogadása, tolerancia, segítőkészség.
 Képesség az életet, az egészséget veszélyeztető anyagok, helyzetek felismerésére, azok
elutasítására.
 Képesség az örömteli párkapcsolatra, a felelős családi életre, a harmonikus életvitelre.
 Képesség a folyamatos testmozgásra, a testfejlesztésre, az erőnlét, állóképesség
karbantartására.
 Képesség a szűkebb és tágabb környezettel való konfliktusmentes együttélésre, a
konfliktusok kezelésére, a közösségi lét ápolására.
 A veleszületetten, vagy korai élet szakaszban szerzett krónikus megbetegedésekkel élő
tanulók esetében közreműködés a gondozásukban és az esetleges másodlagos pszichés
sérülések megakadályozásában.

Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola:

 Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók egészségének védelmét, az
egészségfejlesztést és az eredményes tanulást.
 Együttműködést alakít ki a pedagógiai egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a
szülők és diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.
 Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást
biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel, és
hasonló programjaival.
 Kiemelt jelentőséget tulajdonít az étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos
eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást
biztosító programoknak.

Az egészségnevelési célok megvalósulásának pedagógiai feltételei:

 A fejlesztési folyamat vegye figyelembe a tanuló sajátos fejlődési ütemét, sérülésének
típusát és súlyosságát, életlehetőségeit.
 A nevelési folyamat minden elemében alkalmazza a sérülés specifikus eljárásokat,
terápiákat, szociális tréningeket.
 Teremtsen folyamatosan élet közeli társas helyzeteket, amelyekben konkrét
tapasztalatokat szerezhet, szokásrendeket sajátíthat el, hatékonyabban tanulhat.

34
 Valamennyi nevelési folyamatban építsen a tanulók előzetes tudására - az elsajátított
ismeretek megőrzésére, beillesztésére és fordítson kiemelt figyelmet alkalmazására.
 A fejlesztés a kívánt magatartás, és a konstruktív életvezetés elérése érdekében
szövetkezzen a szülőkkel, építsen a gyermek természetes nevelő környezetére.
 Az értékelés, a nevelés legyen jelen az egészségnevelés egész folyamatában:
- Indirekt formában, óvakodva az ítélkezéstől
- A másságot, a szociokulturális különbségeket maximálisan vegye figyelembe,
építsen a tanulók értékeire.
- Alakítsa ki a rendszeres testmozgást, az egészséges táplálkozás igényeit.

Az egészségnevelési program megvalósulásának színterei

A tanórák, valamennyi tantárgy bekapcsolásával, de meghatározó jellegűek az osztályfőnöki

órák, a természetismeret, a kommunikáció, környezetismeret, társadalmi ismeretek,
önkiszolgálás, életviteli és gyakorlat, mozgásnevelés, testnevelés tantárgyak.

A tanórákon kívüli szabadidős tevékenységek, önismereti foglalkozások, szakkörök,

könyvtári órák, a szabadban végzett tevékenységek.

Az iskolán kívüli programok: tanulmányi kirándulások, túrák, célséták, táborok, és egyéb

rendezvények.

Tanórai tevékenységek

 Testnevelés, mozgásnevelés és gyógytestnevelés órák

Ezek az órák teljes egészében szolgálják az egészségneveléssel kapcsolatos célokat.

Legfontosabb feladatok:
- A mozgás megszerettetése.
- Minden testnevelés órán érvényesüljön a sport személyiségfejlesztő hatása.
- A testmozgás örömöt és sikerélményt nyújtson még az eltérő adottságú
tanulóknak.
- A mozgás, a sport legyen mindennapos, melyet egy életen át lehet (kell) folytatni
az életminőség megőrzése, javítása érdekében.

35
 - A TÁMOP 3.4.2.A-1/2-2012-0009 „Mozdulj! - Gyógyulj!”- Láb-és tartásjavító
játékos mozgások az iskolában c. adaptált „Jó gyakorlat”elemeinek beépítése az
értelmileg akadályozott tagozat és a tanulásban akadályozott tagozat
mozgásnevelés és testnevelés óráinak tananyagába.

 Osztályfőnöki órák
Az egészségvédelmi, egészségfejlesztő ismeretanyag, valamint az attitűd – alakító
tanácsadás, gyakorlat az osztályfőnöki órák szerves része. Az egészségvédelmi
egészségnevelési feladatok több „csatornán” kapcsolódnak az osztályfőnöki
munkához.

Az egyes évfolyamok témakörei egymásra épülnek, a tanulók életkori sajátosságait

figyelembe véve készültek. Az eredményesség fokozása érdekében külső segítséget,
hiteles szakembereket kérünk fel rendhagyó osztályfőnöki órák tartására.
Kiemelt témakörök
- Egészséges ember – személyes egészségvédelem
- Egészséges környezet – közösségi egészségvédelem
- Életbiztonság megőrzése - életvédelem
- Serdülőkori változások – lelki egészségvédelem
- Szexuális nevelés- egészséges párkapcsolat
- A változás kézben tartása – mentálhigiéné

 Környezetismeret – természetismeret – biológia – órákon az enyhe értelmi

fogyatékos tanulók osztályaiban
A tantárgyak valamelyike által – a tantervi követelményeknek megfelelve – az
egészség fogalomköréhez kapcsolódóan számtalan esetben egymást kiegészítve,
erősítve, lehetőség van az egészségnevelésre.

A tanuló
- Megismeri az életműködések (mozgás, táplálkozás, légzés stb.) főbb jellemzőit,
élettani sajátosságait (pihenés, hőháztartás, tápanyagok stb.) és a leggyakoribb
betegségeket.
- Megérti a serdülés folyamatát és megnyilvánulásait (bőr változásai, hangmagasság,
másodlagos nemi jellegek stb.)
- Megtanulja a személyi higiénia fontosságát.
- Megfigyeli saját testének élettani jellemzőit.

36
 - Felismeri az életműködései változásait, az egészségestől eltérő állapotát, a serdülő
szervezet egészséges működését befolyásoló környezeti hatásait, a mozgás
fontosságát.
- Tudja legfőbb testméreteit (magasság, tömeg, mellbőség, stb.) és életműködésének
jellemző értékeit (légzésszám, pulzusszám, testhőmérséklet).
 Önálló témakörként jelenik meg a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók
következő tantárgyaiban
Kommunikáció 1- 8. évfolyam
- Testrészeink és azok működése, védelmük.
- Érzékszerveink és azok működése, védelmük
- Tisztálkodás eszközei, rendje
- Étkezés eszközei, rendje
- Öltözködés rendje
- Együttműködés a szociális kapcsolatokban.
- Helyes –és helytelen viselkedés

Környezetismeret 5–8. évfolyam

- A testrészek nevének, funkciójának ismerete
- A belső szervek (szív, tüdő, máj, vese) működése.
- Érzékszervek működése, védelme (a károsodás megelőzése, javításának módjai).
- Segédeszközök használatának fontossága, védelme, kezelése.
- Tisztálkodás eszközei, rendje.
- A test tisztán tartása.
- A vitaminok szerepének megismerései
- A napozószerek, bőrvédő- és bőrápoló szerek önálló, szükség szerinti használata.
- Egészséggel kapcsolatos panaszok tömören, lényegre törően megfogalmazása.
- Egészségügyi szolgáltatások alapformái.
- Az orvos utasításainak, tanácsainak követése.
- Betegségmegelőzés, védőoltások szükségessége.
- Az elsősegélynyújtás elemeinek gyakorlása.
- A káros szokásokkal kapcsolatos betegségek, kóros állapotok megelőzésének
fontosságát.
- Szexualitással kapcsolatos ismeretek.

37
 Társadalmi ismeretek 5–8. évfolyam
- Saját tulajdonságok megismerése, törekvés a hibák javítására.
- A helyes viselkedés formáinak, fordulatainak ismerete, érzelmeinek kezelése
- Egészségügyi szolgáltatások alapformái és igénybe vételük.

Önkiszolgálás 1 - 2. évfolyam
- Alapvető tisztálkodási szokások (test, haj, köröm, száj).
- Az elvárásoknak megfelelő, tiszta öltözködés, gondozott megjelenés.
- Étkezés során az evőeszközök használata.
- A táplálkozás higiéniai, esztétikai szabályai.
- Helyes táplálkozási szokások.
- Szűkebb és tágabb környezet rendje.
- A tárgyak rendeltetésszerű használatának és megóvásának megismerése.

Életvitel és gyakorlat 3–8. évfolyam

- Alkalomnak és az időjárásnak megfelelő öltözködés.
- A rendszeres tisztálkodást rendje, eszközei.
- A rendszeres, kulturált étkezés.
- Egészséges egyszerű ételek, italok és elkészítésük.
- A tárgyak rendeltetésszerű használatának és megóvásának megismerése.

Mozgásnevelés 1–6. évfolyam, testnevelés 7–8. évfolyam

- Váljon szükségletükké a rendszeres testmozgás.
- Rendelkezzenek életkoruknak megfelelő állóképességgel és terhelhetőséggel.
- Alakuljon ki pozitív szemléletük, amely megteremti a további élet folyamán az
életmódszerű mozgás igényét.

Tanórán kívüli tevékenységek

 Tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások
A tanórákat és a tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervező pedagógusok közötti jó
kapcsolat, együttműködés a biztosítéka annak, hogy kiegészítik, teljessé teszik a
feladatok teljesítését.

Figyelmet fordítanak:
- Az étkezések előtti, utáni alapos kézmosásra.

38
 - A rendszeres étkezések utáni fogápolásra.
- A kulturált étkezési szokások kialakítására, a szalvéta, az evőeszközök helyes
használatára.
- Az ebédlő, a tanterem rendjére, tisztaságára.
- A megfelelően ápolt külsőre, öltözködésre.
Időt biztosítanak:
- A rendszeres mozgásra
- Játékokra (kiütő, sorverseny, foci, asztalitenisz, szánkózás)
- Sétákra, kirándulásokra
Tudatosítják, hogy környezetük tisztasága, védelme egészségük megőrzése érdekében
történik.
Törekednek a helyes napirend kialakítására.

 Délutáni szabadidős programok

- Iskolán belüli sport programok:
o Szakkörök
o Sportkör, sportági foglalkozások
- Iskolán kívüli sport programok:
o Társintézmények, civil szervezetek, más iskolák által szervezett
versenyeken való részvétel
o Megyei, regionális, országos versenyek (Diákolimpiák)
 atlétika, terematlétika
 kispályás labdarúgás, labdarúgás
 asztali tenisz, tenisz
 sorverseny
 zsinórlabda
 tenisz
 bowling
o Városi sportrendezvények
- Vetélkedők, versenyek, „jeles” napok
- Önismereti foglalkozások, fogadóórák, segítő beszélgetés
- Környezetvédelmi napok
- Egészségvédelmi napok
- Kiállítások, vetélkedők, rendhagyó órák, pályázatok – külön program szerint
- Kirándulások

39
2.5.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon valósul meg. Ezt a feladatot
az iskolai védőnő, vagy olyan pedagógus látja el, aki védőnői diplomával rendelkezik.

Az iskolai elsősegély oktatásának legfőbb célja

 megismertetni a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a
veszélyes anyagok - egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,
 felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére,
 fejleszteni a beteg, sérült ember iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

40
2.6. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével
kapcsolatos pedagógiai feladatok

A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amely a közös érdek, közös
cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Az igazi tanulói és más emberi közösség a
legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója,
közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait.

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot

kialakítja, megteremti.
A szocializáció pedagógiai megvalósulása az iskolai közösségbe való beilleszkedés. A
közösségben erős, ösztönző hatás, cselekvésre indító szuggesztív erő rejlik, amelynek
személyiség formáló hatása van. Az egyén a közösségben erősebbnek, boldogabbnak érzi
magát. Ha a tanuló átéli az együttes élmény erőt sugárzó érzéseit, egyre inkább
szocializálódik, olyan érzelmi biztonságot szerez, amely segíti őt a nehezebb feladatok
megoldásában.

A közösségi nevelés általános célja:

A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek biztosítását úgy, hogy azok egyéni
lehetőségeik maximumára jussanak el.

A közösségi nevelés területei:

 család
 iskola
 iskolán kívüli közösségek
 társadalom
Az iskola vezetőinek, a tantestület tagjainak nemcsak a tanítás, hanem a közösségteremtés is
feladatuk. A közösség létrehozása, majd vezetése nem könnyű, de a közösségi létforma
megélése a tanuló szempontjából terápiás jelentőségű is lehet. A közösség megtartó erejű. A
közösségben megélhető a valahová tartozás érzése, a megértés és az elfogadás. Megtanulható
az alkalmazkodás, a segítőkészség. Érdemes tehát odafigyelnünk arra, hogy az iskolánk
tanulóit közösségi élményhez, tapasztalathoz juttassuk és ezzel is felkészítsük őket a felnőtt
életre.

41
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt céljaink:
 Az emberi, társas kapcsolatok erősítése, új kapcsolatok kialakításának elősegítése.
 A kortárscsoportok befolyásoló szerepének tisztázása, hangsúlyozása.
 Az emberek személyiségi jogainak tisztelete, előítéletektől mentes szemlélet kialakítása.
 Megfelelő kommunikációs és együttműködési készség és képesség kialakítása. A
kölcsönös egymásra figyelés fontosságának megértése.
 Saját vélemény kifejezésre juttatása, érdekek ütköztetésének helyes módjai -
konfliktuskezelési technikák kialakítása, fejlesztése.
 A szociális és életvitel kompetencia fejlesztése.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt feladataink:

 A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez)
kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű,
nevelői fejlesztése.
 A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele.
A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral
változó közösségi magatartáshoz.
 A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
A tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe kapcsolódjanak be, azokban
aktívan vegyenek részt, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartás és
viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtsenek.
 Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák,
formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
 Az önkormányzás képességének kialakítása.
A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői
segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon
tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

42
Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei:
 Tanítási órák
 Tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások
 Szabadidős tevékenységek
 Diák-önkormányzati munka

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben csak azonos korú tanulók
csoportja. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola
valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe
van az osztályfőnöknek.
Célunk ebből a csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely a közös cél érdekében
hajlandó a közös értékrend elfogadására és képes az iskola szervezett keretein belül ennek
megfelelően viselkedni, munkálkodni.
A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja.
Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-
egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka
érdekében.
Feladatok:
 a tanulás támogatása:
- kölcsönös segítségnyújtással,
- közösségi ellenőrzéssel,
- tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével
 a tanulók kezdeményezéseinek segítése
- a közvetlen tapasztalatszerzés segítése
- a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással,
helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével)
 a tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése
 a tanulók jogainak érvényesítése mellett, a közösség iránti kötelességtudat kialakítása
 a folyamatosság biztosítása, a már elért eredmények továbbfejlesztése
 változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való felelősség
érzésének erősítése.

43
  a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések
levonása
 jutalmazás és büntetés alkalmazása
 a másság elfogadása
 váljon érzékennyé környezete állapota iránt
 ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és
ezek elkerülési módját

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

Az egyéb foglalkozások során szerveződött iskolai csoportok kerete túlmutat az osztály

keretén. Azonos illetve különböző életkorú tanulók- gyakran alkalmi szerveződésű- csoportja.
Az így kialakult heterogén összetételű csoportok közösséggé formálása mindig az adott
foglalkozást szervezők és vezetők aktuális feladata.
Célunk az adott csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely a közös cél érdekében
hajlandó a közös értékrend elfogadására és képes az iskola szervezett keretein belül ennek
megfelelően viselkedni, munkálkodni.

Feladatok:
 Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítani, hogy a
különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a
közösséghez való tartozás érzését.

 A tanórák közti szünetekben folyamatosan gyakoroltatni kell egymás elfogadtatását,

segítését (öltöztetés, vetkőzés), a másság megítélését, így alakítva az iskolai közösség
teljességét

 Az iskolai könyvtár használatával a tanulók életre szóló tanulási igényének a

megalapozása.

 Közös étkezéseknél az együttétkezési szokások etikájának megismertetése és

gyakoroltatása.

 Tanulóink megtanítása az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.

 Sokoldalú és változatos szakköri fogalakozások (sport, aerobic, tánc, képzőművészeti,

kézműves, stb.) szervezésével a közösségi magatartás erősítése.

44
 A séták, a kirándulások által a természetszeretetet és a környezet iránti felelősség
elmélyítése.

 Ösztönözés a hagyományok (családi, iskolai, lakóhelyi, népi) feltárására, ápolására, az

ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai

Diákönkormányzatunk célja, hogy iskolánkban a diákok összetartó közösséget alkossanak,

programjaik jó hangulatban teljenek úgy, hogy közben tanulóink segítsék egymás és tanáraik
munkáját. A diákönkormányzat munkájának, rendezvényeinek segítése minden pedagógus, de
különösen az osztályfőnökök feladata. A fokozott felnőtt segítségre minden estben szükség
van.

Feladatok:
 A közösség iránti felelősségérzet, felelősségtudat kialakítása, fejlesztése
 Harmonikus emberi kapcsolatok megteremtése
 A tanulók bevonása az őket érintő döntésekbe
 Testvérosztályi kapcsolatok ápolása, erősítése
 A régi hagyományok mellett új hagyományok teremtése
 Tartalmas szabadidős programok szervezése, lebonyolítása (DÖK-nap, Gyereknap, Ki
Mit Tud?)
 Bekapcsolódás az iskolai rendezvényekbe
 Házi versenyek kiírása, koordinálása, kihirdetése
 Papírgyűjtés szervezése
 Diákok bevonása a városi programokba
 DÖK - gyűlések létszámának növelése
 DÖK küldöttek szerepének erősítése
 Külsős segítők (középiskolások) bevonása az iskola programjaiba

45
A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai
A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások,
amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása
nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. E
tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni.
Feladatok:
 Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet
segítő szakemberekkel.
 Olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem a tevékenységük
által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket.
 A csoporton belüli kapcsolatok erősítése.
 A csoportokban végzett közös munka során az önismeret és az önfegyelem fejlesztése,
a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása,
fejlesztése.
 Olyan csoportok kialakításának ösztönzése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív
irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással
vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos intézményi feladatok

Az iskola szereplőinek: a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek a hatékony

együttműködése különböző pedagógiai feladatok összehangolása és megvalósítása során
érhető el.

Ennek keretében: a tanulók

 egyéni problémáikkal megkereshetik tanáraikat
 jogaik érvényesítéséhez, kötelességeik teljesítéséhez segítséget kapnak;
 megismerhetik és gyakorolhatják a demokrácia elemeit;
 gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élés szabályait, a
közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez;

46
Az intézmény feladata ennek megvalósítása érdekében:
 az osztályközösségek és a diákképviselői fórumok tevékenységének segítése és
koordinálása;
 az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása;
 az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán
kívüli programjainak meghatározása.

A pedagógusok:
 a kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal folyamatos kapcsolatot tartanak,
feltárják a problémákat, meghallgatják a véleményeket, javaslatokat;
 alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és
elemzőkészséggel rendelkeznek a hatékony és eredményes kapcsolattartás érdekében.

Az intézmény feladata:
 a kapcsolattartás kommunikációs csatornáinak kialakítása és azok hatékony
működtetése;
 a szakmai műhelymunkák, a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeinek
megteremtése az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével;
 a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusainak konzultációs lehetőségek
biztosítása;
 a pedagógusok, a tanulók és a szülők közötti igény szerinti érintkezési lehetőségek
megszervezése;

A szülők (gondviselők):
 mindenkor bizalommal fordulhatnak véleményeikkel, javaslataikkal vagy
problémáikkal a pedagógusokhoz;
 támogatást kapnak az iskolától problémáik megoldásához;

Az intézmény feladata:
 a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos
kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával;
 igazgatói tájékoztatás a különböző szülői összejöveteleken
 a szülőkkel való találkozás alkalmával a gyermek pozitívumainak erősítése, a
felmerülő problémák őszinte megbeszélése, különböző alternatívák nyújtása
 a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba.

47
Hagyományos intézményi szintű rendezvényeink
 Tanévnyitó ünnepély – első osztályosok fogadása
 Őszi kirándulás – DÖK nap
 Mikulás
 Karácsony
 Farsang
 Anyák napja
 Gyermeknap
 Osztálykirándulás
 Föld napja – végzős diákok faültetése
 Tanévzáró ünnepély – ballagás
 Nyári tábor
 Projekt - témahetek
Tantárgyakhoz kapcsolód versenyek, vetélkedők
 Komplex tanulmányi verseny (megyei, országos)
 Koncz Dezső tanulmányi verseny (megyei, országos)
 Kárpát-medencei mesemondó verseny
 Felfénylő szavak versmondó verseny (regionális, országos)
 KI-MIT-TUD (iskolai, megyei, országos)
 Matematika verseny (iskolai)
 Olvasási verseny (iskolai)
 Egészségnevelési vetélkedő (iskolai, regionális)
 Közlekedésbiztonsági vetélkedő (iskolai)
 Állatok világnapja vetélkedő
 Környezetvédelmi vetélkedő
Sportrendezvények, versenyek (megyei, országos)
 atlétika
 labdarúgás
 asztalitenisz
 sorversenyek
 bowling
 tollaslabda
 úszás
 tenisz
 zsinórlabda

48
Az inklúziót szolgáló közös rendezvények

 játékos délután

 kézműves foglalkozások

 játszóház

Cél:

 SNI- s és ép gyermekek nevelői segítséggel közösen tudjanak egy adott cél eléréséért
összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elért eredményt értékelni tudják.
 társaik iránti kötelességtudat kialakítása
 önfegyelem fejlesztése
 az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
Hatása:

 épek részéről a másság megismerése és elfogadása

 a sérült gyermekek részéről a megértés és elfogadás megtapasztalása
 az alkalmazkodásban és segítőkészségben rejlő öröm átélése
 pozitív viszonyulás kialakítása a sérült társakhoz
 közös cselekvés öröme

49
2.7. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos alapelvek,
célok, feladatok, módszerek, eszközök kompetencia alapú értelmezése
ALAPELVEK
Nevelő - oktató munkánk
során komplex
személyiségfejlesztésre
törekszünk. Ezért
megismerjük
tanítványaink
szükségleteit, motivációs
bázisát.
Az iskolai élet szervezé-
sének és a pedagógiai
hatásrendszer alakításának
meghatározó szempontja
a tanulói szükségletek
mind teljesebb kielégítése.
Igyekszünk megismerni
minden tanítványunk
személyiségszerkezetét, s
elősegítjük a reális
önismeretük alakítását,
formáljuk az önmagukhoz
és társaikhoz fűződő
(szociális) viszonyukat
(attitűdjüket). Az ember
személyiségét tükrözi
viszonyulásainak
rendszere: az önmagához,
a szűkebb - tágabb
emberi- és természeti
környezetéhez, a munká-
jához való viszonya.
Az életkori pszichikus
sajátosságokhoz
alkalmazkodunk.
A pedagógus
személyisége alapvető
motivációs tényező,
közvetett módon
meghatározója a tanulói
teljesítménynek, a
tantárgy iránti
érdeklődésnek, a
személyes kapcsolatok
minőségének (magatartási
modell, irányító személy).
A kompetencia-alapú
oktatás részprogramjait is
magába foglaló pedagó-
giai programunk össze-
állításánál elsődleges
szempont a nevelés -
oktatás
személyiségfejlesztő
hatásának érvényesítése.
CÉLOK
Az iskolai
tevékenységrendszer
minden eleme segítse a
tanulók testi, értelmi,
érzelmi, akarati és
jellembeli
tulajdonságainak
harmonikus fejlődését!
A fiataloknak legyen
áttekintése saját
személyisége
összetevőiről, képességei
és tehetsége határairól és
lehetőségeiről, legyen
betekintése a viselkedése
hátterébe, motívum-
rendszerébe, helyesen
ítélje meg az emberi
kapcsolatokban játszott
szerepét, hatását!
Az egyes életkori
fejlődési szakaszok:
latencia kor (6-8 év);
prepubertás kor (9-11 év);
pubertás kor (12-16 év)
jellemzőit vegyük
figyelembe
(terhelhetőség, motiváció,
viselkedési sajátosságok,
társas kapcsolatok stb.)!
Lehetőleg alakítsunk ki
minden tanulóban
sikerorientált beállítódást,
ennek érdekében
alkalmazzon minden
pedagógus hatékony
tanítási stratégiákat,
nevelési stílusa legyen
integratív felismerhető
együttműködéssel!
Az iskola pedagógiai
gyakorlata adjon teret: a
színes sokoldalú iskolai
életnek, az egyéni és
csoportos tanulásnak,
játéknak, munkának;
fejlessze a tanulók
önismeretét,
együttműködési
készségét, eddze akaratát!
FELADATOK
Támogassuk a fiatalokat a
reális önismeret
kialakításában, az erkölcsi
és jellembéli
tulajdonságok
felismerésében és tudatos
formálásában!
Teremtsük meg a
feltételeit tanulóink
szükségleteinek
kielégítéséhez: biológiai;
biztonságérzet, a
közösséghez tartozás, az
intellektuális-esztétikai és
az önmegvalósítás.
Segítsük felfedezni és
fejleszteni minden
gyermekben / fiatalban a
személyiségének saját
értékeit; keressük minden
gyerekben az egyedit, a
megismételhetetlent,
támogassuk őket
önmaguk kiteljesítésében!
Az érzékelés, észlelés,
figyelem, emlékezet,
képzelet és gondolkodás
pszichikus funkcióit
tudatosan fejlesszük a
nevelési - oktatási
folyamatokban! Ezzel
megalapozzuk a
tanuláshoz szükséges
alapkészségeket.
A pedagógus szerezze
meg azokat a
professzionális szakmai-
módszertani tudás
elemeit, amely a tanuló
személyiségének
megismeréséhez
szükséges tudással, a
tanári-tanulói interakciós
és kommunikációs
készségekkel, a
konfliktusok kezeléséhez
és megoldásához
szükséges képességekkel
Az értelem kiműveléséhez
kapcsolódó tanulási
motívumok és tanulási
módok, a megismerési
vágy fejlesztése, a játék-
szeretet és az alkotásvágy
fejlesztése, a tanulási
teljesítmény optimalizá-
lását segítő
személyiségjegyek
erősítése minden
pedagógus napi feladata.
50
MÓDSZEREK ESZKÖZÖK
Folyamatosan Tesztek, tréningek,
megismerjük, követjük és dramatikus játékok,
elősegítjük személyiségük önmegvalósítási
fejlődését. lehetőségek, szereplési
Tapasztalatainkat alkalmak teremtésével
megosztjuk a kollégákkal segítjük tanítványainkat
és a szülőkkel. saját személyiségük
Alkalmazzuk a tanuló megismerésében és
megismerési technikákat. fejlesztésében..
Reális önértékelésre Követjük a tanítványaink
késztetjük a tanulókat. magatartásában
Valós életszituációk megnyilvánuló SZÉK
teremtésével segítjük az kompetencia-elemek
önálló, aktív, fejlődését! Folyamatos
felelősségteljes visszacsatolás a reális
személyiség kialakulását. énkép alakítása érdekében
A valós állapotból „szociális tükör” évén.
kiindulva fogalmazzunk Mind az alacsony, mind a
meg egyénre szóló túl magas önértékelés
személyiségfejlesztő esetén a realitásokkal való
programot! szembesítésre, a reális
önkritika / kritika
kialakítására törekszünk.
Valamennyi pszichikus A kreatív személyiség-
funkció működését beállítódást erősítjük
fejlesszük, de a A tágan értelmezett
serdülőkorban már a tanulási folyamatokban a
produktív gondolkodásra az aktivizáló módszereket
helyezzük a hangsúlyt. részesítjük előnyben.
Ezzel alapozzuk meg a
kreatív személyiségjegyek
kialakulását.
A szociális befolyásolás A tanulókkal a „megszó-
folyamataiban líthatóság” közelségében
interiorizációra élnek a pedagógusok.
törekszünk, amelyet nem Demokratikus együtt-
a hatalmi tekintéllyel, működési készséget
hanem a hitelességgel és tanúsítanak korlátozottan
értékeink vállalásával tekintélyelvű nevelési
kívánunk elérni. gyakorlatot folytatnak..
Kognitív képességek A kompetencia területekre
fejlesztése: kognitív készített tanulói eszközök
rutinok (műveletek), (tankönyvek,
kognitív kommunikáció, munkafüzetek,
problémamegoldás, a feladatsorok, fejlesztő
tanulási életforma programok,
kialakítása a pedagógusok demonstrációs anyagok és
és szülők együttműködése mérőeszközök stb.)
révén. Az egyéni (önálló) célszerű alkalmazása.
tanulási stratégiák és
módszerek kialakítása a
tanulásmódszertani
epocha beépítésével a
tanrendbe.
 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK MÓDSZEREK ESZKÖZÖK
Megalapozzuk a szociális A tanulók ismerjék meg Olyan iskolai életrend Az iskolai társas Élményszerű, pozitív
(társas) kompetencia, a és sajátítsák el a szociális kialakítása, működtetése,
szituációk az iskolai / minták felkínálása,
pozitív szociális szokások, viselkedés alapvető amelyben a tanulók osztály közösség szociális szokások,
kialakulását. Tudatosan szabályait, alakítsuk ki biztonságban érzik mindennapi életében attitűdök bemutatása,
fejlesztjük tanítványaink bennük az egyéni magukat, mivel a „terepgyakorlatként” meggyőződések,
társas hatékonyságát. szociális értékrendet, a magatartási szabályok szolgálnak a tanulóknak értékítéletek, ismeretek és
A pedagógusok - a segítő döntési szabadság és átláthatóak, az egyének és csoportok készségek nyújtása,
életmódra nevelés - sikere felelősség összhangját. kiszámíthatóak, kölcsönös megértésének, személyes példamutatás,
érdekében rendszeresen Formáljuk tanítványainkat mindenkitől egyértelműenegyüttérzésének, történelmi személyiségek,
pozitív mintákat belső kontrollos, asszertív és következetesen segítőkészségének irodalmi, drámai hősök
nyújtanak a segítő személyiségekké! elvártak. élményszerű tetteinek, magatartásának
együttműködés változatos Legyenek tisztában a Tudják higgadtan kezelnimegtapasztalásához; a átélési lehetőségeivel, a
formáival. mindenkori szociális a konfliktusos pozitív és negatív érzelmi negatív, antiszociális
státusukkal. szituációkat is. viszonyulások minták pusztító hatásának
kezeléséhez (szimpátia – csökkentése, fékezése.
antipátia kapcsolatok).
A személyes kompetencia Személyes képességek A tanuló tudatosan Az önellátó és Beszélgetés, vita,
fejlesztésével az fejlesztése: önkiszolgálás, alakítsa egészséges identitásvédő képesség, véleménycsere,
egészséges és kulturált önellátás, önkifejezés, életmódját, tevékenységformáinak élethelyzetek, szituációk
életmódra nevelést önvédelmi (egészségvédő, szokásrendszerét! gyakoroltatása az életkori eljátszása, azok elemzése,
szolgáljuk. A identitásvédő, önreflexív A tanuló személyiségébe sajátosságoknak kiselőadások,
harmonikusan fejlett képességek (önértékelő, építsük be a jóléti modell megfelelően a SZÉK dramatizálás, kiállítások,
személyiség szükségleteit önmegismerő, önfejlesztő központi kategóriáit. program szerint. vetélkedők, irodalmi -
meghatározó életfilozófia képesség). - egészség, A személyiség egészséges zenei - képzőművészeti
részévé válik. Kiépítjük és A tanuló legyen tisztában - önmegvalósítás –alkotás, önérvényesítéséhez, alkotások, tablók,
az egyéni életélési kultúra a személyiséget - minőség mindenben, ugyanakkor a függőségi sajtófigyelés, videofilmek,
részévé tesszük a pozitív veszélyeztető negatív - egyéni életélés kultúrája, relációk bábozás, tematikus gyűjtő
tartalmú viszonyulásokat, hatásokkal (negatív hatású megtapasztalására is munka, fénykép-és
szükségleteket, társas viszonyok, káros alkalmas szituációk videofelvételek, riportok.
motívumokat, szokásokat. szenvedélyek - drog, teremtése.
alkohol, dohányzás,
elégtelen táplálkozás,
mozgásszegény életmód.
Az iskola szakmai Az értelmi és érzelmi Az önfejlesztő képesség Minden korosztály jusson A testi - lelki jó komfort-
profiljának megfelelő intelligencia fejlesztése alapozásával, a saját hozzá az életkornak érzés érdekében a sport-
speciális - szakmai mellett a pozitív tartalmú adottságok, képességek és megfelelő művészeti: foglalkozások, vetélke-
kompetenciák fejlesztését, jellem és akarati tehetségük felmérésével zenei, vizuális esztétikai dők, szervezett játékok,
az alkotó képesség tulajdonságok segítsük tanulóinkat befogadás és megismerés kulturális programok,
kibontakoztatását személyiségbe ágyazása. megtalálni erősségeiket! lehetőségéhez, és kapjon versenyek, képesség-
vállaljuk. Az önkifejezés gazdag és Indirekt módon segítsük a inspirációkat a művészi fejlesztő és önismereti
igényes tárházának saját önfejlesztő önkifejezésre. foglalkozások szervezése.
bemutatása, befogadó- és stratégiáik kialakítását! Az iskola esztétikus külső Legyen
alkotó képesség, és belső környezete
improvizációs képesség, fejleszti ízlésüket,
verbális és nem verbális, igényességüket.
valamint vizuális kifejező
képesség.
Frusztrációs nevelési A nevelő A verbális és nonverbális A kortársi interakciókat A nevelőtestület elsajátítja
szituációkban adekvát személyiségének fontos kommunikációs indirekt módon irányítjuk, a neveléssel összefüggő
konfliktus-megoldási eleme a hitelesség, az képességek változatos s a pozitív tartalmú mérési – értékelési
stratégiákat alkalmazunk: elfogadás és az empátia, formáinak megtanítása. csoportnyomás eszközét a ismereteket és
problémamegoldó önmaga állandó A problémamegoldás kívánt nevelési hatások készségeket, igény szerint
(győztes-győztes), fejlesztésére, lépéseit tudatosan elérésének szolgálatába alkalmazza azokat:
alkalmazkodó, elkerülő, interperszonális betartjuk. állítjuk. A szempontváltás neveltségi szint
kompromisszumkereső, készségeinek javítására képességét gyakorlással vizsgálatok, szociometriai
versengő (győztes- kell törekednie! sajátíttatjuk el. mérések, tanulási
vesztes). Követendő mintákat motiváció,
nyújtunk a kommuniká- szorongásvizsgálat,
cióban és a konfliktusok attitűdvizsgálat,
kezelésében! szociometria,
személyiségvizsgálat.
A pedagógus tekintélyét a Korlátozottan A szociális befolyásolás Változatos, a A bevezetőben vázolt
szakmai - emberi tekintélyelvű és magas fokozatait a helyzetnek szituációkhoz adekvát valamennyi nevelési
autoritásra alapozzuk. szintű demokratizmusra megfelelően alkalmazni: módon megválasztott módszernek
épülő nevelési stílusra behódolás (alapja a nevelési eljárásokat és létjogosultsága lehet, de
törekszünk, a hatalom), azonosulás módszereket annak eldöntése, hogy
pedagógusok bánásmódja, (alapja a vonzerő)és alkalmazunk. mikor, melyik megoldást
kontrollmódszerei a interiorizáció (alapja a alkalmazza a pedagógus,
nevelés folyamán, hitelesség). az kizárólag a nevelő
alkalmazkodjanak a döntésének a függvénye.
gyerek életkorához, Az építő és estleges
alkatához, romboló következményeit
reakciómódjaihoz! egyaránt vállalnia kell.

51
 ALAPELVEK
Az iskolánkban folyó
pedagógiai tevékenység
alapja a tanuló, nevelő,
szülő együttműködése
A SZÉK kompetenciák
fejlesztése a készségek és
képességek fejlesztése,
pozitív attitűdök
kialakítása szintézisében
történik.
Tanulóink személyiségébe
építjük a szociális (társas)
kapcsolatok, a konstruktív
életvezetés, és az emberi-
természeti-társadalmi
környezet alakításának
képességét.
A különböző érdeklődésű,
értelmi, érzelmi, testi
fejlettségű és motivációjú
gyermekeket felkészítjük
a tovább tanulásra
CÉLOK FELADATOK MÓDSZEREK ESZKÖZÖK
A pedagógus bánásmódja Formáljunk sokoldalú Az ember és Sokféle ismerethordozó,
és nevelési stílusa legyen társas kapcsolatokra társadalomismeret médiaanyag,
szociál-integratív! képes, környezettudatos, keretében összehangoltan demonstrációs eszköz,
egészséges életmódot az osztályfőnöki infokommunikációs
közvetítő, kialakító témákkal. technika rendelkezésünkre
személyiségeket áll.
valamennyi tantárgy Ezeket az egyéni és
tanítása során, kiemelten csoportos ismeret-
az osztályfőnöki órák elsajátítás szolgálatába
témakörének körültekintő állítjuk.
megválasztásával.
A nevelési területek Az életkornak és A közösségi nevelés Konkrét megélt
kölcsönös fejlettségi szintnek módszereinek, a életszituációk elemzése,
hatékonyságának megfelelő prioritások szociálpszichológiai megoldási alternatívák
megteremtése a megtalálása, a csoportnyomás kidolgozása, alkotó viták
személyiség harmonikus nevelőhatások eszköztárának lefolytatása, az egyéni
fejlődése érdekében. összehangolása. alkalmazása felelősségvállalás
fokozása, a belső kontroll
attitűd erősítése.
A következetes követelés Az önellátó képesség, Egészséges és kulturált A formális és informális
és igényesség, másrészt a viselkedés étkezés, öltözködés, szerepek értelmezése,
tanulók jogainak, emberi tevékenységformáinak testápolás, rendszeretet, a elemzése, (szimulatív-
méltóságának tiszteletben megismerése, lakás és az osztályterem játékos) gyakoroltatása, a
tartása, a velük szemben gyakoroltatása, berendezéseinek rendben szerepkonfliktusok
megnyilvánuló pedagógiai tudatosítása változatos tartási igénye, az „megélése”, feloldásuk
tapintat, bizalom, formákban az életkori önkiszolgáló munkák, a lehetőségeinek feltárása.
megértés, türelem és sajátosságoknak közlekedés, és a vásárlás
igazságosság. megfelelően. szokásai, mintái,
készségei.
Az empátiaképesség A harmonikus együttélés A formális és informális A különböző
kialakításával növelni a szabályainak és napi emberi-közösségi kompetencia-területek
másság elfogadásának, a gyakorlatának kapcsolatokat építő programcsomagjai, a
toleranciának a fokát. befogadása, követése. fórumok, rendezvények, hozzájuk készült tanulói
A társadalmi együttélési programok szervezése. és tanári eszközök,
normák és formák demonstrációs anyagok.
kölcsönös alakítása.
52
2.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az
osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját a személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza.
A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai:
 a tanítási órákra való felkészülés
 a tanulók dolgozatainak javítása
 a tanulók munkájának rendszeres értékelése
 a megtartott és helyettesített tanítási órák dokumentálása
 osztályozó, javító és különbözeti vizsgák lebonyolítása
 dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése
 a tanulók fejlesztésével, felzárkóztatásával és tehetséggondozásával kapcsolatos
feladatok
 felügyelet a vizsgákon, versenyeken, iskolai szabadidős programokon
 iskolai kulturális és sportprogramok szervezése
 osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása
 az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása
 szülői értekezletek, fogadóórák megtartása
 részvétel a nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken
 részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken
 a tanulók felügyelete a tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben
 tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények szervezése
 iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel
 tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés
 iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés
 szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása
 osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása

Az osztályfőnököt- a vezetőséggel egyeztetve- az intézményvezető bízza meg minden tanév

júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe
véve.

53
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
 Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája
során maximálisan tekintettel van a személyiségfejlődés sérülésspecifikus jegyeire.
 Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart a
tanulók szüleivel.
 Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
 Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület
elé terjeszti.
 Szülői értekezletet tart.
 Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése,
ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatszolgáltatás, bizonyítványok, törzslapok
megírása, szakértői vélemények rendben tartása, felülvizsgálati javaslatok elkészítése,
hiányzások igazolása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése.
 Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra,
kapcsolatot tart az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelősével.
 Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására,
azokban való részvételre mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek
szervezésében.
 Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.
 Óralátogatásokat végez az osztályban tanító pedagógusok tanóráin, a napközis
foglalkozásokon.
 Szükség esetén esetmegbeszéléseket szervez.

54
2.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
tevékenység helyi rendje

2.9.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

A tehetséggondozás alapja a tanuló, szülő, pedagógusok, szakemberek közötti bizalmon
alapuló együttműködés. A tehetséggondozás az esélybiztosítás fontos területe, amely
középpontjában a tehetség felismerése, azonosítása, a tehetséggondozás, a tehetségek segítése
áll.
Pedagógusaink elkötelezettek annak érdekében, hogy egyenlő esélyű hozzáférést
biztosítsanak tanulóinknak a tehetséggondozás területén is, hiszen a sajátos nevelési igényű
tanulók körében is sok a tehetséges gyermek. Iskolánk tanulói a különböző művészeti
kategóriákban, mozgás, és sporttevékenységekben nyújtanak kiemelkedő teljesítményt.
A tehetséges gyerekek fejlesztéséhez megfelelő programokra nagy szükség van. Az ő
felkarolásuk mind a humánum, mind a tehetségek megbecsülésének és hasznosításának
szükségessége indokolja.
Meggyőződésünk, hogy a tehetséges tanulókat nem kell a többiektől külön választani, de
alkalmat kell adni nekik arra, hogy időnként önállóan kis csoportban dolgozzanak.

Főbb céljaink
 A korlátok és lehetőségek szinkronjának megteremtésével hozzásegíteni a tanulókat
egyéniségük kibontakoztatásához, személyiségük teljessé tételéhez.
 Minden gyermekben az értékek megtalálása és kibontakoztatása.
 Erősíteni a tanulókban az összetartozás érzését.
 Olyan készségek, stratégiák kialakítása, amelyek révén gyermekeink képesek lesznek
kreatívan, önállóan, a maguk megelégedésére tevékenységet folytatni (főként
kézművességgel, rajzzal, tánccal, praktikus tevékenységekkel).
 Élménynyújtás, örömszerzés, érzelmi hatások biztosítása.

55
Feladataink
 Felismerni a tehetséget és megjelenési formáit.
 Segíteni a tehetséges tanulókat abban, hogy felismerhessék és fejleszthessék
képességeiket.
 Kielégíteni a gyerekek (megismerési, alkotási, biztonsági, elfogadottsági) szükségleteit.
 Az alkotó csend és figyelem megteremtésére való képesség gyakoroltatása.
 Megtanítani tanulóinkat látni, érezni, alkotni.
 Ösztönözni intellektusukat és a kreativitásukat.
 Biztosítani tanulóinknak a városi, megyei, regionális, országos versenyeken való
részvételt.

A képességek kibontakoztatását célzó tevékenységek szinterei

A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül

 az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
 a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés
 csoportbontás
 kooperatív tanulási módok
 az iskolai könyvtár csoportos használata
 továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal
 személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazása megfelelő formáinak alkalmazása
 az IKT eszközök alkalmazásával történő egyéni fejlesztések.

A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül

 szabadidős foglalkozások (színház- és múzeumlátogatás, játszóház)
 versenyek, vetélkedők, bemutatók
 az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás
tanulóprogramok)
 tehetséggondozó szakkörök
 projekthetek

56
Szakkörök

A különböző szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja.

A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe
vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Tehetséggondozó, fejlesztő szakköri foglalkozásaink a következő területeken működnek

 A tantárgyi rendszerhez kapcsolódóan:
- informatika
- tanulmányi versenyre való felkészítő szakkörök
- kompetencia alapú oktatásra épülő tevékenységek, szakkörök

 Sportszakkörök:
- atlétika
- labdarúgás
- tömegsport foglalkozások
- aerobik
- asztalitenisz
- bowling
- tollaslabda
- tenisz
- floorball

 Képző- és előadó művészet területén érintően:

- rajz
- kézműves
- színjátszó, kommunikáció, mese
- tánc- és mozgásművészet

 Zenei képességfejlesztés területén:

- énekkar
- hangszeres ritmusfejlesztés

 Egyéb, a kultúra más területeit érintő foglalkozások:

- Jeles napok – népszokások
- Természet- és egészségvédelem
- Drámapedagógia – önismeret

 Kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó szakkörök, melynek célja a szociális, életviteli

és környezeti kompetenciák fejlesztése.

57
2.9.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A gyerekek személyiségfejlődése szempontjából rendkívül fontos elkerülni a gyakori tanulói

kudarcot. A sorozatos kudarcnak egyenes következménye a frusztráció, amely regresszióhoz,
szorongáshoz, vagy agresszióhoz vezet. Az ezekkel együtt járó kóros pótcselekvések,
pszichoszomatikus tünetek, esetleg pszichogén funkciózavarok kialakulása is megelőzhető, ha
a tanulók segítségünkkel elkerülhetik a túl gyakori sikertelenséget.

A tanulási kudarcok bonyolult, összetett problémák miatt alakulhatnak ki.

A kudarcok okai lehetnek:
Pszichikai okok: viselkedési és pszichoszomatikus rendellenességek, figyelemkoncentrációs
nehézségek, magatartási rendellenességek, szorongás, motivációs gyengeség, önértékelési
zavarok
Szomatikus okok: genetikai károsodások, veleszületett károsodások, szülés körüli sérülések,
idegrendszeri funkciózavarok, érzékszervi sérülések, motoros sérülések, különböző
betegségek
Szociális okok: a környezet szociális státusza, különböző nevelési szokások, nyelvi
nehézségek, tanulási késztetések, indítékok, életperspektívák a családban, családtagok
egészségi állapota
Iskolai okok: túlzóan teljesítményorientált iskola, a tananyag túlzott mennyisége, a felfokozott
tanulási tempó, metodikai, didaktikai hibák, a gyermek igényeit figyelembe nem vevő
szervezés

Az iskolai kudarcoknak az oka rendszerint a genetikus és környezeti hatások együttesében

rejlik.

A felzárkózást segítő program célja: A speciális tanulás feltételeinek megteremtése, amely a

tanulóink különleges gondozási igényeire épül és az egyedi képességek, tulajdonságok
fokozatos kibontakozását biztosítja.

58
Feladatok:
 Az oktatás középpontjában ne a tanterv, hanem a gyermek álljon.
 Az ismeretanyag feldolgozásánál, gyakorlásánál, a módszerek megválasztásánál
tekintettel kell lenni a gyermek pszichés állapotára.
 Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.
 Ingergazdag környezet kialakítása.
 Tónusfokozás, vagyis a tanulást segítő belső állapot, a fizikai felfrissülés biztosítása
mozgással.
 Jó közérzet, pozitív alaphangulat megteremtése a tanuláshoz (relaxáció).
 A figyelem fenntartása érdekes, személyre szóló feladatok adásával.
 A bevésés segítése kiemeléssel, kulcsszavakkal, vázlatírással, folyamatos ismétléssel.
 A gyerekek tanórán kívüli tanulási szokásainak felmérése, hatékony tanulási szokások
kialakítása elemi tanulási technikák megismertetésével.
 Egyéni fejlesztési terv készítése a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására,
kompenzálására, az eszközhasználat fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási
technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre
irányul.

A tanulói kudarc elkerülése, a tanulmányi teljesítmény javítása érdekében az osztály

keretében differenciálnunk kell.

Differenciálás a tanulásszervezési folyamatban

A tanulók fejlesztését, elsősorban a tanulás differenciáló irányításával oldhatjuk meg. A
pedagógus elsősorban alapos, részletekbe menő megfigyelésekkel informálódhat a tanulók
közötti különbségekről, amelyek az előzetes tudás, a képességek, az érdeklődés, a késztetések
és motiváció, a tanulási cél, a tanulási stílus, szokások és tempó, a társas kapcsolatok,
valamint az aktuális fizikai és pszichés állapot területén megmutatkoznak. A tanulók egyéni
sajátosságainak ismeretében kerülhet sor a differenciálás különböző módjainak alkalmazására.

Differenciálás a segítségadásban
 a feladat megismétlése a tanulónak megfelelő nyelvi szinten;
 a feladat kis lépésekre bontása;
 minden mozzanat után az eredményes végrehajtás ellenőrzése;
 példa bemutatása;
 analógiák felhasználása;
 mintaadás;
 a tanulók konkrét élettapasztalataihoz kapcsolódás.

59
Differenciálás a feladatok szintjén
A differenciálás jelentkezhet a feladatok mennyiségében. A lassúbb munkatempójú gyermek
ugyanannyi idő alatt kevesebb információ feldolgozására, kevesebb feladat elvégzésére képes,
mint társai. Eleve reménytelen helyzetet teremt számukra, ha ugyanannyi feladat elvégzését
várjuk tőlük is.
Differenciálni lehet a feladatokban a technikai kivitelezés, a visszajelzés módját tekintve is.
Az írás területén nehézségeket mutató gyermekek tudásukat eredményesebben alkalmazhatják
összekötést, színezést, egyeztetést stb. igénylő feladatokban, mint munkafüzetek vagy
munkalapok kitöltésében. Ugyancsak ajánlatos különbséget tenni a feladatok úgynevezett
exteriorizációs, külsővé válási szintjében.

Differenciálás a tevékenységek szintjén

A tanulók tevékenysége különböző szinten folyhat aszerint, hogy használnak-e eszközt, és ha
igen, milyet az adott feladat során, vagy elvont, verbális síkon oldják azt meg. A tanulásban
akadályozott gyermekek általában hosszabb ideig igénylik az eszközhasználatot, a
cselekvések tényleges elvégzését, mint átlagos fejlődésű társaik.
A tevékenységeket illetően a differenciálás abban is megmutatkozhat, hogy kötött vagy
választott tevékenységet végeznek-e a gyermekek. A választási lehetőségek biztosítása
segítheti a tanulásban akadályozott gyermekek tanulási önismeretének fejlesztését,
felelősségérzetük, feladattudatuk, motivált részvételük fokozását.

Differenciálás a szociális keretek szintjén

A tanulók egy része szívesen tanul egyedül, míg mások eredményesebbek a párban vagy
kiscsoportban történő tanulás során. A tanulásban akadályozott gyermekek esetében általában
hasznos, ha társsal vagy társakkal tanulnak. A párban vagy kiscsoportban végzett munka arra
is alkalmas lehet, hogy oldja a tanulásban akadályozott gyermekek esetleges elszigetelődését.

Differenciálás a tanulási stílus szerint

Egy-egy osztály tanulói általában igen változatos képet mutatnak aszerint, hogy milyen
változatos csatornát/csatornákat használnak a legeredményesebben a tanulás során. Vannak
gyermekek, akik vizuális, mások az auditív vagy a motoros területre támaszkodnak
elsősorban, illetve ezek kombinációi is előfordulnak. Érdemes tájékozódni arról, hogy a
tanulócsoportban melyik stílus dominál és milyen kombinációk fordulnak elő, ennek
tudatában szervezni az ismeretek közvetítését. Azt is figyelembe kell venni, hogy míg a
tanulók többségénél félrevezető lehet egyszerre több bemeneti csatorna használata, addig a
szenzoros integrációs zavarral küszködő gyermekek esetében a különböző ingerek egyidejű
alkalmazása megnehezíti a tanulást.

Differenciálás a célok szintjén

A tanulók eltérő képességei, előzetes tudása, fejlődési tempója ismeretében gyakran
irreálisnak tűnik, hogy azonos célokat tűzzünk ki mindenki számára. A tanulásban
akadályozott gyermekek esetében érdemes mérlegelni, mi az a minimális, de működőképes és
szilárd tudás, amelyet egy-egy szakasz határára el kell érniük, amelyre a további tudás
épülhet, és a tanítási-tanulási folyamat során elsősorban ezeket kell kialakítani.

60
2.9.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai
tevékenység

Az iskola, mint a társadalmi elvárások és normák közvetítője - szocializációs funkciót tölt be.
A mi iskolatípusunkba kerülő tanulók jelentős része valamilyen beilleszkedési nehézséggel
küzd. Ennek oka az értelmi fogyatékosság miatt nehezített, illetve sérült szocializációs
folyamat. Mindebből következik, hogy a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel
összefüggő tevékenységünket, mint az intézmény kiemelt szocializációs feladatát
fogalmazzuk meg, ami átfogja valamennyi pedagógiai tevékenységünket.

Célunk a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulóinknál, az egyéni

bánásmód fokozott alkalmazásán túl, sajátos pedagógiai módszerek, tevékenységformák
alkalmazása.

Feladataink:
 Helyi tantervünkben differenciált követelményrendszer felállítása
 Színes, változatos szabadidős tevékenységek megszervezése
 Fejlesztő programok megvalósítása (habilitáció, rehabilitáció)
 Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek
 Minden lehetőség kihasználása a pozitív megerősítésre, a jutalmazásra, dicséretre

Tevékenységformák:
 Differenciál tanulásszervezés
 Kooperatív technikák alkalmazása
 Projekt-módszer elterjesztése
 Tevékenységközpontú pedagógiák
 Individuális tanulás előtérbe helyezése
 Az alapozó időszak elnyújtása
 Fejlesztő értékelés bevezetése
 A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal
 Rendhagyó osztályfőnöki órák szervezése

61
Pedagógusainkkal szemben a következő elvárásainkat fogalmaztuk meg:
 ismerje: a tanulási nehézség, tanulási zavar, tanulási akadály, értelmi akadály tünet
együttesét;
 ismerje és alkalmazza a korszerű tanulásszervezési eljárásokat, az IKT eszközök
használatának lehetőségeit a fejlesztésben;
 tudjon differenciáltan oktatni, nevelni;
 semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót;
 az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit;
 a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is
nézze a fejlődést;
 a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló ki emelkedési lehetőségeit;
 nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására;
 a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon;
 szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében;
 kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét;

A helyes magatartás kialakításában többféle eljárás vezet a normatartó viselkedéshez.

A nevelési módszerek kiválasztásakor, az alábbi törekvések érvényesítése szükséges:
 Okkeresés - a közvetlen vagy a távolabbi ok, háttér feltárása.
 A konstruktív kivezető út megtalálása - a gyerek eredeti szükségleteivel, indítékaival
összhangban.
 A pedagógus és a gyerek közös tevékenységére épülő eljárás - a nevelési szituáció
kialakítása a nevelő és a gyermek együttműködésével.
 A társak, az osztály bevonása a megoldásba - a közös megvitatást követően a
társakkal végzett együttes tevékenység szervezése.
 A gyerek saját aktivitásának ösztönzése cselekvéses vagy verbális formában – az
életkor függvényében.
 A gyermek szükségleteinek kielégítése, indítékainak figyelembevétele.
 Az egyéni értékek pozitív megerősítése.
 Elmarasztalás barátságos, segítő formában - a nevelő őszinte érzelemnyilvánítása; a
negatív megnyilvánulás hatásának, következményeinek a gyerek által történő
észlelése, tapasztalása.

62
  Önkritikus magatartás, a pedagógiai tevékenység megváltoztatása - iskolai,
pedagógiai ártalmak lehetőségének végiggondolása.
 A pedagógus kollégák bevonása a megoldásba.
 A szülők bevonása a megoldásba.
 Pszichológus, gyermekvédelmi felelős, szükség esetén iskolaorvos bevonása a
megoldásba.

Viselkedéskorrekciós módszereink akkor lesznek sikeresek, ha sohasem a bíró, az ítélkező,

hanem mindig a segítő nevelő szerepét alakítjuk.
A normalizálás irányába ható magatartás-korrekció a tanórákon és a tanórán kívüli
tevékenységekben egyaránt kiemelten fontos gyógypedagógiai feladat.

2.9.4. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermekvédelmen egy adott ország azon komplex tevékenységrendszerét értjük, melyet a
gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesíthetősége érdekében
alakítanak ki, problémamegelőző- és problémakezelő céllal.

A gyermekvédelem fajtái
 preventív/megelőző (mindenkire kiterjed)
 problémakezelő (minden rászorultra kiterjed), a rászoruló gyermeknépesség speciális
szükségleteire való reagálás, amely azt célozza meg, hogy a problémát megszűntessük,
vagy legalább enyhítsük
 pénzbeli és természetbeli ellátások
 személyes gondoskodást nyújtó alapellátás, illetve szakellátás
 hatósági intézkedések

Az iskola ebben a rendszerben a preventív gyermekvédelem körébe tartozó feladatokat látja el

pedagógiai eszközökkel és módszerekkel.
A prevenció szorosan kapcsolódik az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a szülőkkel való
kapcsolattartáshoz. Az iskola légköre, a tanuló fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása, a
napközis foglalkozások, a változatos szabadidős programok, az osztályfőnöki órák,
együttesen segítik a tanulók optimális fejlődését. Amennyiben az iskolai lehetőségek
alkalmazása nem vezet eredményre, jelzéssel élünk a Gyermekjóléti Központ felé.

63
A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai más eszközök, és módszerek alkalmazásával
próbálják meg az iskolával együttműködve segíteni a családot, a gyermeket.
Intézményünkben az átlagnál több a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és
a veszélyeztetett gyermek, ezért a gyermekvédelmi feladatokra nagy hangsúlyt kell fektetni.
Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai
hatások, az érték – normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák
emelik a feszültségszintet és csökkentik a feszültségtűrő képességet, ami egyre gyakrabban a
gyereken vezetődik le, otthon és az iskolában.
A fentiek káros hatása megjelenik az iskolában a gyerek viselkedés-, teljesítmény- és
kapcsolatzavarainak formájában.

Cél: a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség

kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség enyhítéséhez segítségnyújtás,
együttműködés a szakemberekkel.

Feladatok:
 probléma esetén jelezni kell az iskola gyermekvédelmi felelősének
 az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka segítése
 a tanulók fejlődését veszélyeztető helyzetek feltárása, megoldási módok keresése
 a tanulókat érintő problémák felismerése, az okok keresése, és segítségnyújtás
 biztosítani kell a tanulók egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkört és testi
épségének megóvását
 figyelemmel kell kísérni a tanuló egészségi állapotát, rendszeres ellátását, biztosítani az
iskolaorvosi szolgálaton keresztül (iskolafogászat, szakorvosi ellátás, segédeszközök
hozzáférhetősége)
 biztosítani kell a tanuló intézményes ellátását, az iskola valamennyi szolgáltatását
(ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatást, stb…)
 a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatások – pénzbeli
és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, valamint tanácsadás a családellátó
tevékenységhez
 segítségnyújtás a kulturált szabadidőtöltéshez, az életkornak, fejlettségnek megfelelő
rendezvényeken történő részvételhez
 nyári napközis tábor, üdülés biztosítása – ehhez anyagi erőforrás keresése
 a tanuló eredményeinek, a rendszeres iskolába járásnak folyamatos ellenőrzése - szükség
esetén eljárás kezdeményezése
 segítségnyújtás a fokozottan hátrányos helyzetű, a cigány etnikumból érkező
gyermekeknek a kulturális, szociális hátrányaik csökkentése érdekében, a szabályok,
normák elfogadásáért

64
 a tanulók életmódjának figyelemmel kísérése, különös tekintettel a káros szokások,
szenvedélyek kialakulásának megelőzésére
 drog- és bűnmegelőzési programok
 a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányok befejezése, a pályaválasztás, az
eredményes beiskolázás érdekében
 az arra rászorulókat bekapcsolni az iskolai tevékenységekbe, felzárkóztatásba,
tehetséggondozásba, a sportköri munkába, az iskolán kívüli kortárscsoportok
tevékenységébe
 életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő kulturális programokra való mozgósítás,
 az igazolatlan hiányzások csökkentése érdekében tett adminisztratív és egyéb
intézkedések

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a

gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
 önismereti, konfliktuskezelő tréningek (iskolapszichológus)
 fejlesztő foglalkozások
 tehetséggondozó foglalkozások
 differenciált oktatás és képességfejlesztés
 pályaválasztás segítése
 személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)
 egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése
 családi életre történő nevelés
 napközis foglalkozások
 iskolai étkezési lehetőségek (tízórai, ebéd, uzsonna, alma, tej)
 egészségügyi szűrővizsgálatok
 a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok)
 a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás)
 a szülőkkel való együttműködés
 tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

65
Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai
Az intézmény valamennyi gyermekére vonatkozóan
 általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet
függvényében
 a mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása
 a diákönkormányzattal való kapcsolattartás
 szociális ellátások számbavétele
 minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete
 a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,
intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak
 családlátogatásokon való részvétel szükség szerint
 tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak
 tájékoztatás a tanulóknak szervezett szabadidős programokról

A hátrányos és veszélyeztetett gyermekekre vonatkozóan

 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű veszélyeztetett tanulók felmérése az
osztályfőnökök közreműködésével.
 Szociális ellátások számbavétele, a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a
különféle támogatásokhoz való hozzájutás lehetősége (ingyenes étkeztetés, térítési
díjtámogatás, közlekedési támogatás, reggeli ügyelet stb...).

Az eredményes gyermek- és ifjúságvédelmi munka érdekében fontos az együttműködés

az alábbi intézményekkel, hivatalokkal, szervezetekkel:
 A Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatával
 Az iskolarendőrrel, a Megyei Kormányhivatal Pártfogó-Felügyeleti Szolgálatával
 A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóival, vezetőjével
 A Megyei Kormányhivatal Gyámügyi Osztályával és a Szociális Támogatások
Osztályával
 Iskolaorvosi hálózat
 Védőnői hálózat
 SZMJV PH Szociális Támogatások Osztálya, Humán Igazgatóság, Oktatási, Kulturális és
Sport Osztály
 Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat – Nevelési Tanácsadó

66
 JNSZM-i Pedagógiai Szakszolgálat
 JNSZM-i Roma Nemzetiségi Önkormányzat
 Családok átmeneti Otthona
 JNSZM-i Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon
 JNSZM-i Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala Szabálysértési Hatóság

67
2.9.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Az intézmény életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a
társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése.

Főbb céljaink
 A pedagógiai, fejlesztő, felzárkóztató, kompenzáló tevékenységek körének bővítése.
 A szolgáltatások minőségének javítása.
 A gyermekvédelmi munka kiterjesztése egy többszintű segítségnyújtás szociálpedagógiai
szolgáltatással.
 Pedagógusaink pszichológiai ismeretinek gazdagítása.

Szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó iskolai feladatok, pedagógiai tevékenységek

 A szociális hátrányok feltérképezése.
 Problémák feltárása és a stratégiák kidolgozása az egyéni megsegítésre.
 Iskolaotthon és napközi biztosítása.
 Szakkörök működtetése a képességfejlesztés, a kulturális hátrányok enyhítésére, a
tehetségesebb tanulók differenciált megsegítésére.
 Sportkör működtetése.
 Eredményeik, fejlődésük nyomon követése.
 Tájékoztató, felvilágosító programok szervezése.
 Felkészítés iskolánk kívüli tanulmányi, kulturális, művészeti versenyekre.
 Kedvezményes táborozások, kirándulások szervezése.
 Pályaválasztási tevékenységek, munkába állás megsegítése.
 Pályázati lehetőségek kihasználása.
 Pedagógusaink számára továbbképzések biztosítása.

Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire

 A gyermekvédelmi tevékenysége hatékonyságának növelése.
 Drog- és bűnmegelőzési program.
 Cigány tanulók felzárkóztató oktatásának – nevelésének programja.
 A szociokulturális hátrányok enyhítésére:
- a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása
- tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek, stb...

68
 - pályaorientációs tevékenységek szervezése
- felvilágosítása nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről
- kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel
- pályázatok figyelése
- a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének
biztosítása (projekt, csoport, páros, individuális munkaforma)
- az érintett tanuló érdek- és esélyérvényesülésének elősegítése

A segítségnyújtásba bevont szervezetek

 „AZ ÉRTELMES ÉLETÉRT” Alapítvány
 A Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatával
 Az iskolarendőrrel, a Megyei Kormányhivatal Pártfogó-Felügyeleti Szolgálatával
 A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóival, vezetőjével
 A Megyei Kormányhivatal Gyámügyi Osztályával és a Szociális Támogatások
Osztályával
 Iskolaorvosi hálózat
 Védőnői hálózat
 SZMJV PH Szociális Támogatások Osztálya, Humán Igazgatóság, Oktatási, Kulturális és
Sport Osztály
 Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat – Nevelési Tanácsadó
 JNSZM-i Pedagógiai Szakszolgálat
 JNSZM-i Roma Nemzetiségi Önkormányzat
 Családok átmeneti Otthona
 JNSZM-i Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon
 JNSZM-i Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala Szabálysértési Hatóság

A szociális hátrányok enyhítésére vonatkozó feladatok végrehajtását éves program, illetve

igény szerint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával, az intézmény
pedagógusainak közreműködésével látjuk el.

2.9.6. A sajátos nevelési igényű tanulók

A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos intézményi feladatokat a Pedagógiai
Program 3. fejezete tartalmazza.

69
2.10. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak.

A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézményvezető hatáskörébe
tartoznak.
A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak
szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által
meghatározott módon.
A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk
annak a lehetőségét, hogy a tanulók- a diákönkormányzat szervezeti keretei között-
kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a
pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök a
diákönkormányzatot patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak és
az értelmi képességeknek megfelelő szinten és tartalommal ismertetik a dokumentumok
tartalmát, biztosítják az egyes tanulók és osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás
lehetőségét.
A dokumentumok véleményezése a diákönkormányzat hatásköre.

70
2.11. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei
kapcsolattartásának formái

2.11.1. A szülők közösségét érintő együttműködési formák

Intézményünk minden területén alapelv a gyermekközpontúság. Alapvető elvárás minden

alkalmazottól, hogy a szülőt partnerként kezelje. Erre az alapelvre épülő pedagógiai
tevékenység csak a gyermek családjával együttműködve végezhető. Ezért elsődleges
fontosságú a megfelelő kapcsolat kialakítása a szülőkkel. Fontos, hogy olyan légkör alakuljon
ki az iskolában, hogy a szülők bátran elmondhassák kéréseiket, véleményüket. Erősítenünk
kell a családból hozott pozitívumokat, gyengítenünk a negatív mintákat. Ez csak
összehangolt, tudatos munkával lehetséges.

Az együttműködés formái:
 Családlátogatás
Feladata:
 a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése,
 tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.
 Szülői értekezlet
Feladata
 a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
 a szülők tájékoztatása,
- az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
- az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
- a helyi tanterv követelményeiről,
- az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
- a gyermekének tanulmányi előmeneteléről, az iskolai magatartásáról,
- a gyermek osztályának tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
- a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
- az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,
problémáiról.

71
 A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola
igazgatósága felé.
Ideje
 osztály szülői értekezlet: év elején és félévkor
 iskolai és rétegszintű szülői értekezlet szükség szerint

 Fogadó óra
Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy
tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes
eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb...)
Ideje
 évente két alkalommal, illetve szükség szerint.

 Nyílt tanítási napok

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba,
ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az
osztályközösség iskolai életéről.
Ideje
 az éves munkatervben meghatározott alapján.

 Írásbeli tájékoztató
Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő
eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

 Esetmegbeszélés
Adódó problémahelyzet esetén igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnökök, gyermek- és
ifjúságvédelmi felelős, társintézmények szakemberei, szülő bevonásával megoldási terv
készítése a gyermek ügyében.

 SZMK értekezlet
Találkozó a szülői munkaközösség tagjaival. Témája az oktatási-nevelési teendők, problémák
megbeszélése, feladatok egyeztetése.
Ideje
 évente legalább 2 alkalom

72
  Fórum szülőknek
Feladata a szülők pedagógiai pszichológiai kultúrájának fejlesztése, otthoni nevelői
munkájuk, érdekképviseletük, önérvényesítésük megsegítése.
Ideje
 az éves munkatervben meghatározott alapján.

 Igazgatói fogadóóra
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával

2.11.2. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek
megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató- nevelő munkában.

A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái

 tanórai munka
 osztályfőnöki óra
 közösségi programok
 egyéni beszélgetések
 diákönkormányzat
 kérdőívek, vizsgálatok
 iskolai weblap

2.11.3. Kapcsolattartás az iskola partnereivel

Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a tankerületi igazgatósággal, a

tankerület, az Önkormányzat és Intézményszolgálat vezetőivel, munkatársaival.
Nagyon fontos a jó kapcsolattartás a megyében működő társintézményekkel, a városi
köznevelési intézményekkel, a gyógypedagógus képző felsőoktatási intézményekkel, és a
gyakorlatukat teljesítő hallgatókkal.
A hatékony kapcsolattartás érdekében a referencia-intézményi szolgáltatások keretében „jó
gyakorlat” bemutatókat, szakmai napokat, fejlesztő műhelyeket, módszertani rendezvényeket
szervezünk.

73
 Az integráló intézményekben tanuló sajátos nevelési igényű tanulók pedagógusai, és szüleik
számára olyan programokat szervezünk, amelyek irányt mutatnak, és konkrét segítséget
jelentenek a sikeres együttnevelés megvalósításához.
Tervezett programok:
 Kerekasztal beszélgetések, szülői fórumok
 Műhelymunkák
 Bemutató órák és azt követő konzultációk
 Hospitálási lehetőségek biztosítása
 Tanulást segítő eszközök bemutatása

Szakmai kapcsolatot tartunk továbbá az alábbi szervezetekkel

Az oktató-nevelő munka
Támogató
SNI tanulók Gyermekvédelem Szabadidő, sport, művelődés
Szakmai munka szervezetek
ellátása
 ELTE Bárczi Gusztáv  Városi  Járási Gyámhivatal  Verseghy Ferenc Könyvtár  „AZ
Gyógyped. Főiskolai Óvodák  Járási Gyámhatóság  Aba-Novák Kulturális ÉRTELMES
Kar  Városi  SZKTT Humán Központ ÉLETÉRT”
 SZTE Juhász Gyula Általános Szolgáltató Központ  Csomóponti Művelődési Alapítvány
Tan.sz. Főiskola Iskolák  GYIVI Befogadó Központ, Könyvtár  Önkéntes
 Nyugat-M. Egy. Győr  Városi Otthon  Damjanich J. Múzeum Centrum
 Autista Kutató Csoport Középiskolák  A város egészségügyi  MSOSZ (Magyar Spec.  Támogató
Budapest intézményei Olimpiai Szövetség) Szolgálat
 Révay György Óvoda,  FODISZ  Impulzus
Általános Isk. Homok (Fogy.Diák Szöv.) Egyesület
 Kádas György Ált. Isk.  SZMJV Roma
Kisújszállás, Karcag Nemzetiségi
 Városi Önkormányzat
Munkaközösségek  Csüllög és
 Gyógypedagógiai Társa Kft.
Munkaközösségek  Magyar
 Szolnoki Pedagógiai Vöröskereszt
Oktatási Központ – Városi
Oktatási Hivatala Szervezete
 Szolnoki Városi  Együtt
Pedagógiai Egymásért
Szakszolgálat – Egyesület
Nevelési Tanácsadó  Egyházak
 JNSZM-i Pedagógiai
Szakszolgálat

74
 „Az életnek értéket csak a szolgálat adhat,
amellyel az emberek ügye felé fordulunk.”
[Márai Sándor]

- Egészségügyi és szociális
ellátás
- Reggeli és délutáni ügyelet
- Napközi otthonos,
- Továbbképzések iskolaotthonos
foglalkozások
- Tréningek - Képességfejlesztő programok
- Szakmai beszélgetések - Tehetséggondozás
- Szakkörök
- Kirándulások, - Iskolai rendezvények,
tapasztalatcserék hagyományok
- Iskolai weblap - Versenyek
- Kirándulások
- Projekthetek
- Alapítványi bál - Táborozások
- Könyvtár használata
- Iskolai weblap

Pedagógusoknak Tanulóinknak

Közvetett partnereknek Szülőknek

- Szülői értekezlet
- Az EGYMI szolgáltatásai - Fogadóórák
- Nyílt nap - Nyílt nap
- Bemutató órák - Esetmegbeszélések
- Esetmegbeszélések - Kirándulás
- Beszámolók, - Iskolai rendezvények
visszacsatolások - Fórumok
mérési eredményekről - Találkozók
- Iskolai weblap - Iskolai weblap

75
2.12. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei

2.12.1.A vizsgaszabályzat hatálya

Ez a vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik:
 az osztályozó vizsgára
 a különbözeti vizsgára
 a javító vizsgára
 pótló vizsgára
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára
 aki osztályozó vizsgára jelentkezik
 akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít
 akit a nevelőtestület határozatával javító vizsgára utasít
 akinek az igazgató különbözeti vizsga letételét írja elő
 aki igazgatói engedéllyel pótló vizsgát tehet

2.12.2. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend

 A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban lehet tenni. Indokolt

esetben az igazgató ettől eltérő időpontot is meghatározhat.
 A vizsga konkrét időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a faliújságon, valamint az
intézmény honlapján közzétesz.
 A vizsga időpontjáról és helyszínéről a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a
szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 5 nappal postai értesítést kap
 Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három
évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet
vizsgázni.
 Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi.
 Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége
alól.
 A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák
meg.

76
  A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel
tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan
megtekinthetők
 A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított
valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság
szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.

2.12.3. A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai

 Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek
kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként maximum 45 perc, magyar nyelv és
irodalom tantárgyból 60 perc.
 Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.
 A szóbeli vizsgát az iskola pedagógusaiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt
kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót
előzőleg tanította.
 Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el.
 A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen
kell lennie.
 A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására
legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt.
 A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc.
 Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg
nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a
vizsgaeredménye: elégtelen.
 Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát sikertelennek kell tekinteni. Az önhibán kívüli;
indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére.
 A vizsga a vizsgázó számára díjtalan
 A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.
 A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola
irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.
 A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel.
 A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni.

77
 A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja. Az írásbeli
feladatlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni.
 A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a
vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet
jegyzőkönyvbe kell venni.
 Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és
aláírásával látja el.
 A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott
záradékokkal be kell vezetni.
 Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát követő második munkanapon meg
kell történnie.

2.12.4. A vizsgatárgyak részei és követelményei

A vizsgatárgyak részeit és követelményeit az iskola helyi tanterve tartalmazza.

78
2.13. A felvétel és az átvétel helyi szabályai

Intézményünkbe a tanulók a Tanulási Képességet Vizsgáló és Szakértői Rehabilitációs

Bizottság szakvéleménye alapján nyernek felvételt.

Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való
döntés az intézmény vezetőjének jogköre. Döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek
véleményét.

Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az
átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak
ütemezetésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy
a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett
tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett
tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a
tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba
kerüljön a diák.

Az átvételnél figyelembe kell venni az adott osztály létszámát, az átvétel indokoltságát, a

tanuló magatartását, szorgalmát.
A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos
helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az
iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges
helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, ha a szülő munkahelye
az intézmény székhelyén van.

79
2.14. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai
terv

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely

sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy
megérkezése előtt.

Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul.

A sérülteknek szakszerű ellátása megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt
kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van osztályfőnöki-, természetismeret-, biológia-,
órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására.

Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető

elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.
Fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet
nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés
során) alkalmával is tudnak használni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

 ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
 ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;
 ismerjék fel a vészhelyzeteket;
 tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható
következményeit;
 sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
 ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
 sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

 a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel
és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
 a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

80
  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)
foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos
legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő

tevékenységformák szolgálják:

 a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi

ismeretek:

Biológia:
- rovarcsípések
- légúti akadály
- artériás és ütőeres vérzés
- komplex újraélesztés

Kémia:
- mérgezések
- vegyszer okozta sérülések
- savmarás
- égési sérülések
- szénmonoxid mérgezés
- fagyási sérülések

Fizika:
- égési sérülések
- áramütés-szívmegállás

Testnevelés:
- csonttörések, ficam, rándulás

Életvitel:
- égési sérülések
- sebek ellátása

81
  Az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott
elsősegély-nyújtási ismeretek:
- Teendők közlekedési baleset esetén,
- segítségnyújtás baleseteknél,
- a mentőszolgálat felépítése és működése,
- a mentők hívásának helyes módja,
- az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe
vétele,
- évente egy-egy osztályfőnöki óra megtartása az elsősegély-nyújtási
alapismeretekkel kapcsolatosan az iskola védőnőjének közreműködésével.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

 évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással
foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók
számára.
 két évenként megyei szintű Egészségnevelési verseny szervezése a Szolnoki
Iskolavédőnők Egyesülete támogatásával.

82
3. A sajátos nevelési igényű gyermekek,
tanulók intézményi fejlesztése
(szervezeti egységek, fejlesztési programok)

83
3.1. Óvodai csoportok

Óvodakép, gyermekkép

„A gyógypedagógiai tevékenység bármely formájáról is legyen szó, a tevékenység, valamilyen

közvetlen, vagy közvetett módon hatást kíván gyakorolni a gyermekre annak érdekében, hogy
a gyermek testi állapota, idegrendszeri működései, pszichológiai funkciói módosuljanak,
tapasztalata, tudása gyarapodjon és ennek nyomán a gyermek teljesítményei, viselkedése is
valamilyen kedvező irányba induljon el”(Mesterházy Zsuzsanna)

A gyermek fizikai (testi), pszichikai (lelki), mentális (értelmi) fejlettsége eltérő. A fogyatékos
gyermek joga, hogy a különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő
gyógypedagógiai ellátásban részesüljön attól a pillanattól kezdődően, ahogy a
fogyatékosságát megállapították. (1998. évi XXVI. évi törvény a fogyatékos személyek
jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról)
Intézményünk óvodai nevelés keretében biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek
harmonikus személyiségfejlődését, családi nevelésének segítését.
Alkalmazott gyakorlatunk komplex szemléletű, fejlesztő eljárásunk módszerei olyan
hatásegyüttesek, amelyek a gyermekek testi állapotát, idegrendszeri folyamatait, viselkedését
kívánják befolyásolni. A kompetencia alapú óvodai nevelés, a fogyatékos gyermekeknél a
nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítása mellett a kulcskompetenciák fejlesztésére
törekszik, ezért a sérülés arányában ki kell alakulni az alkalmazkodás képességének, az
akaraterőnek, az önállóságnak, az együttműködésnek.
A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasz
nyújtásával hozzájárulunk az érzelmi biztonság kialakulásához. Az egész napos
tevékenységünk is a speciális nevelési szükségletű gyermek igényeit szolgálja. A
sérülésspecifikus módszerek, a multiszenzoriális fejlesztés egyéni, kiscsoportos és csoportos
formában jól alkalmazkodik a fejlődés egyéni üteméhez.
A fejlesztés alapja a szakvélemény, majd az azt követő felülvizsgálatok, melynek során a
fejlődés minden változása nyomon követhető.
A diagnózist követően a gyermekek fejlesztésére terápiás terveket dolgozunk ki, amit a
szülővel megbeszélünk.

84
A fejlesztés alkalmazkodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz, sokoldalú
tapasztalatszerzésen alapul és játékos. A fejlesztéshez ingergazdag környezetet biztosítunk.
A nevelőtestület magas szintű gyógypedagógiai tudása, szakvégzettsége szükséges ahhoz,
hogy a fogyatékos gyermekekből kibontakoztathassunk minden olyan képességet, amely az
önálló életvitelhez, társadalmi beilleszkedéshez szükséges.
A szülők kívánságát és elégedettségét figyelembe véve, a családi nevelést kiegészítve, a
gyermek érdekeit mérlegelve alakítjuk ki az óvodai életet.
Ebben a folyamatban a gondjainkra bízott gyermekekkel empátiával, törődéssel és sok
türelemmel bánunk.

Az óvodai nevelés célja, feladatai

Az óvodai nevelés célja

A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentésével teljes értékű embert neveljünk tudással
és szeretettel, így biztosítva a gondjainkra bízott gyermekek számára az esélyegyenlőséget, a
társadalmi integrációt.

Célunk megvalósítása érdekében

 Speciális módszerek, terápiák alkalmazásával, az alapkompetenciák fejlesztésével
segítjük az egyre pontosabb észlelést, a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az
emlékezet, a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását.
 Az érzelmi biztonság megteremtésével támogatjuk az interperszonális kapcsolatok, új
attitűdök, normák megalapozását, az énkép, az önismeret fejlődését.
 A tanulási képességeket meghatározó ismeretek nyújtásával a mozgásos
tapasztalatszerzésre alapozunk.
 Támogatjuk a szülői kezdeményezéseket, a szülőkkel együttműködve szolgáljuk a
gyermek fejlődését. Feladatunk a gyermekvédelmi munka erősítése, együttműködés
kialakítása a gyermekvédelmi hálózattal.
 Felkészítjük az arra alkalmas gyermekeket a többségi intézményes nevelésre
(integrációra). Részt veszünk a befogadó pedagógusok képzésében az esélyegyenlőség
biztosítása érdekében.
 Felkutatunk olyan erőforrásokat (szponzorokat), melynek segítségével javíthatjuk a
tárgyi feltételeket.

85
  Együttműködést alakítunk ki a fogyatékos gyermekek ellátását támogató
alapítványokkal, egyesületekkel, szakszolgálatokkal.
 A gyermekek szakszerű, eredményes fejlesztése érdekében fontosnak tartjuk a szakma
legújabb eredményeinek megismerését, a szakmai ismeretek állandó gyarapítását.

Az óvodai nevelés feladatrendszere

„A nevelés viselkedésformálás, ösztönszabályozás, szabadság adás és önbizalom erősítés

mindezekkel együtt értékközvetítés.” (Pálhegyi)

 A kompetencia alapú óvodai nevelési szemlélet megvalósítása a lehető legmagasabb

szintű társadalmi integráció érdekében.
 A speciális nevelési szükségletű, sajátos nevelési igényű óvodáskorú gyermekek
harmonikus személyiségfejlődésének elősegítése szükségleteik, lehetőségeik
figyelembevételével.
 A gyógypedagógus, pszichológus és a pedagógiai munkát segítők együttműködése a
fogyatékos gyermeket nevelő családokkal annak érdekében, hogy a családok életét
meghatározó elkeseredettség helyett az együttműködés eredményeképpen kialakuljon
a gyermek fejlődését előmozdító fejlesztő beállítódás.
 A pedagógus tiszteletben tartja a család érdekeit, szükség esetén segítséget nyújt, mint
szakember. Segít megérteni az eltérően fejlődő gyermek viselkedését, reálisan feltárja
a gyermek lehetőségeit, a fejlesztés korlátait.
 A speciális nevelési szükségletű gyermekek esetében alkalmazott egyénre szabott
terápiás módszerek nehezítik a közösség kialakulását, a szocializációs folyamatot. A
gyermekkel foglalkozó szakembereknek fokozott a felelőssége, hogy a gyermekek jól
szervezett, harmonikus közösségben, érzelmi biztonságban sajátítsák el a társas
viselkedés szabályait.
 A hagyományos ünnepek közös megtartása az iskolával és a szülőkkel (Évnyitó,
Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák Napja, Gyermeknap, Évzáró), amelyek
elősegítik a bizalmon alapuló családias légkör és az együttműködés kialakulását.
 A gyermeki tevékenységformák közül a játék kiemelt fontosságú az együttműködés
kialakítása, a szabálytudat elősegítése, a kommunikáció fejlesztése érdekében.

86
Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik

 nyitottak, szeretettel fordulnak a felnőttek és társaik felé,

 természetes módon együtt tudnak élni a különbözőségekkel,
 koruknak, sérülésüknek megfelelő mértékben empatikusak, szolidáris játszótársak,
csoporttársak
 sikeres együttműködésre képesek,
 tapasztalatokat szereznek, amelyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális és
intellektuális fejlődésükhöz,
 tisztelik, óvják környezetüket,
 ismeri és szeretik gyökereiket saját és társaik kultúráját és büszkék magyarságukra.

87
3.2. Az enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulók

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az

idegrendszer különféle eredetű, öröklött, vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy
funkciózavarával függ össze. Fejlődésük igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb
érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési rendellenességeket mutatnak.

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének céljai és kiemelt feladatai

Az életkor a tanulásban akadályozottság és fejlettségi szint figyelembevételével a pszichés
funkciók célzott fejlesztése, mely alapot ad a későbbi ismeretszerzésre, kialakítja, erősíti a
tanuláshoz szükséges alapkészségeket, amely lehetővé teszi az alkalmazkodni tudás
kialakítását biztosítva ezzel az élethosszig tartó tanulás megalapozását.
Ennek érdekében szükséges:
 Alapvető pszichés funkciók fejlesztése: mozgás, tájékozódás, figyelem, észlelés,
emlékezet, gondolkodás, beszéd.
 Az alapképzésben az írás, olvasás számolási képességek jártasságok megszerzése,
s az alapvető tanulási képességek fejlesztése.
 A kiemelkedő képességek, készségek (tehetség) felfedezése, fejlesztése.
A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a
konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében.

Kiemelt feladataink így a következők:

 Az általános emberi értékek és a kulturált érintkezési formák, illemszabályok
megismertetése, elfogadtatása. Konfliktuskezelő technikák birtoklása.
 Az alapvető kommunikációs és metakommunikációs képességek elsajátítása (jó
modor, halk beszéd).
 Kötődés a társakhoz, felnőttekhez. Az idősek tisztelete. Büszkeség az iskolai
hovatartozást illetően, részvétel az iskola közösségének életében.
 Szokások, hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, a rongálás
megfékezése, elítélése.
Ön- és környezetellátó védőtechnikák kialakítása, a környezettel való harmonikus együttélés,
a komfortérzet megteremtése céljából. Ennek érdekében a lelki és testi egészség megóvását
elősegítő pedagógiai eljárások tervszerű, tudatos alkalmazása.

88
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza:
Alsó tagozat 1-4. osztály.
Felső tagozat 5-8. osztály.
Nevelési-oktatási és képzési feladatok életkori szakaszokhoz rendelten
1-4. évfolyam
 Az iskolai életbe, az iskolai életformába történő zökkenőmentes bekapcsolódás.
 A társas kapcsolatok, szokásrendszerek pontos elsajátítása.
 A feladat- és szabálytudat erősítése.
 Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása.
 Saját fejlődési ütem figyelembevétele, önismeret alapozása.
 Az érzelmi élet gazdagítása, a közösségi tudat kialakítása, erősítése.
 A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése.
 Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség- és
készségfejlesztéshez, IKT használat.
 Az alapvető kulturtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése.
 A játék öröme, szabályok megismertetése, elfogadtatása és betartása.
 A szociális hátrányok kompenzálása, egyéni képességek fejlesztése.
 A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása.

5-8. évfolyam
 Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, megerősítése.
 Az önálló tanulási technikák elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek
gyakorlott alkalmazása.
 A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása,
kompenzálása.
 Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségiről, korlátairól.
 A kultúrált és adekvát megnyilatkozás és véleménynyilvánítás elsajátítása.
 Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése,
gyakorlása.
 Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes
kapcsolatépítésre, szocializációra.
 Egészségmegőrző, környezetvédő attitűd kialakítása.

89
 A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása.
 A folyamatos munkavégzéshez szükséges kitartás erősítése.
 Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, a pályaválasztásról.

A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs

célú foglalkozásokon

1-4. évfolyam
Az 1-4. évfolyamon a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a pszichés funkciók fejlesztése.
A tanulók közötti eltérések szükségessé teszik a differenciáló eljárások, tartalmak, eltérő
oktatásszervezés és különböző terápiák alkalmazását.
A képesség fejlesztésben hangsúlyos szerepük van:
 mozgás
 észlelés, érzékelés
 tájékozódás,
 figyelem, fejlesztésének.
 emlékezet,
 gondolkodás,
 beszéd
Mindezek fejlesztése konkrét érzékelési tapasztalások, cselekvésbe ágyazott tevékenységek
formájában valósul meg.
A tanuláshoz szükséges készségek, képességek kiemelt fejlesztésével lehetővé válik a
kulturtechnikák eszközszintű elsajátítása. Az állandó, aktív ismétlődő tanulási folyamatában a
tanulóink egyre közelebb kerülnek az önálló tanulási tevékenységekhez.
Alkalmazott módszerek, terápiák
 Gyógypedagógiai módszerek,
 Diszlexia, diszgráfia megelőző módszerek,
 Diszlexia, diszgráfia reedukációs módszerek,
 Diszkalkulia megelőző módszerek,
 Diszkalkulia terápia,
 Gósy beszédészlelés, beszédértés terápia,
 Alapozó terápia,
 Sindelar terápia

90
 NILD terápia
 Neurofeedback terápia
 Snoezelen terápia
 Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére és oldására
 „Félfigyelemből a teljes figyelembe,, Kokas Klára zenéből indított módszere a
személyiség harmonikus fejlesztésére

Mozgásfejlesztés
A nagymozgások fejlesztésének célja a testtudat, testérzékelés, a vesztibuláris, egyensúlyozó
rendszer, mozgáskoordináció, a téri tájékozódás fejlesztése, a két testfél mozgásának
összerendezése, a célirányos mozgásformák kialakítása.
A finommotorika fejlesztésének célja, a mindennapi helyzetekhez, taneszközökhöz,
játékszituációkhoz, alkotótevékenységekhez, írásmozgáshoz és egyéb finommozgáshoz
kapcsolódó mozgások fejlesztése (kar, kéz, ujjak, ajakmozgások fejlesztése). Szem-kéz
koordináció, grafomotoros készség fejlesztése.
E szakaszban fontos az alapvető tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes
kialakítása és megerősítése.

5-8. évfolyam
Az 5-8. évfolyamon a tanulóink megismerő, pszichés funkcióinak fejlesztése továbbra is
fontos feladat. Az 1-4. évfolyamon szemléletes, képi gondolkodás nyomán kialakult
képzetekre, ismeretekre alapozva fokozatosan igyekszünk eljuttatni tanulóinkat az elvontabb,
logikusabb gondolkodás szintjére.
A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül az önálló tanulási tevékenysége és a verbális
szint, de a tanulók fejlettségi szintjéhez igazodva differenciált módon jelen van a
manipulációs és a képi szint is, illetve a tantárgyi tudásban való elmaradások felzárkóztatása.
Fontos a tanulási képességek fejlesztése.

91
Gondolkodási képességek fejlesztése
Az újonnan szerzett és már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges
jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása,
a relációkban való gondolkodás.
A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és
műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a
szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás).

Tanulási képességek fejlesztése

A szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló
tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás
idején, a zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás,
ismétlés.

Kommunikációs képességek fejlesztése

Az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos
nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások
tartalmi – formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés
az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási
hibák elemzése, okfeltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya,
beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer.

92
3.3. Középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) tanulók

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének céljai és feladatai

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló személyiségfejlődését jelentősen módosítja a
kommunikáció, a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a
lassú tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az alacsony fokú terhelhetőség. Mindezek
konkrétan megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz
viszonyítva. A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő egyéni adottságok miatt
fejlesztésükben egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek.

Az oktató-nevelő munka céljai, feladatai

 Egyéni képességeik figyelembevételével bővüljenek tanulóink ismeretei, kiemelten a

NAT és a kerettanterv által meghatározott ismereti területeken
 Egyéni képességeik figyelembevételével bővüljenek a tanulók ismeretei a tantervi
szabályozáson túl, a napi tevékenységekhez, a környezethez való alkalmazkodáshoz
szükséges ismeretek területén.
 Egyéni képességeikhez mérten jussanak magasabb szintű ismeretekhez a tanulók a
társadalmi integrációban, az alkalmazkodásban.
 Alakuljon ki, és kerüljön az egyéni adottság alapján elérhető lehető legmagasabb szintre a
tanulók munkához, önkiszolgáláshoz való viszonya.
 Ismerjék meg a szabadidő eltöltésének hasznos módjait és szeressék meg azokat,
lehetőségeik szerint illesszék be életvezetésükbe.
 Tanulják meg és alkalmazzák a társadalmi érintkezés alapvető szabályait.
 Vegyék ki részüket saját ellátásukban önmaguk és környezetük rendben tartásában,
gondozásában, egyéni képességeiknek megfelelő mértékben.
 Ismerjék meg önmagukat és igyekezzenek egészségesen élni, testüket gondozni, karban
tartani, ápolni.
 Ismerjék meg környezetüket, és kerüljék el a veszélyeket.
 Tanulmányaik befejezése után, egyéni adottságaik és állapotuk figyelembevételével, a
lehető legkisebb külső segítséget és gondozást igényeljék, illetve könnyítsék meg
ápolójuk, gondozójuk feladatát.

93
 Védett munkahelyen, részben felügyelet mellett legyenek képesek egyszerű betanított
munkát végezni.
 Legyenek képesek környezetükkel kultúrált kommunikációra. Értsék a környezet
fontosabb közléseit és jelzéseit, és tudjanak erre megfelelően reagálni.

Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is

kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely törekszik képességeik maximumának elérésére. A
gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi
kötődéseik gazdagságára. A képességelőnyök folyamatos fejlesztésének, aktivizálásának
valamennyi nevelési helyzetben érvényesülnie kell.

A nevelés, oktatás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra.

 Az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos
irányításra van szükség. A szenzorikus és mozgásos közlések befogadására
fogékonyabbak a tanulók, ezért képi szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott
ismeretszerzéssel eredményesebb a fejlesztés.

 Tanulásukban, ismeretszerzésük tervezésénél számolni kell a rövid idejű odafordulással,

tevékenységi kedvvel, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás
nehezítettségével.

 A tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a tanulási helyzetekhez való kötődés, a

bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a sok –
és eltérő helyzetekben végzett – gyakorlást.

 A szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés

képességének zavara, kooperatív készségek hiánya, a kritikátlanság, az önfegyelem
hiánya, kommunikációs zavarok) korrekcióját a fejlesztés, nevelés során folyamatosan
szem előtt kell tartani.

94
  A fejlesztést nehezítő külső tényezők (helytelen szülői magatartás, a diszharmonikus
személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar stb.) esetén különös
hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre.
 Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl.
érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia) jelentős mértékben
befolyásolják az egész személyiség fejlődését. A pedagógiai folyamat során tág teret
kell biztosítani a hátrányok kezelésére, az egyéni bánásmódra.
 A nagymértékű egyéni különbségek miatt a tanulócsoportok összetétele rendkívül
heterogén. Ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni
fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal (habilitációs,
rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna logopédia, különféle terápiák) oldható meg
optimálisan.

Eljárások a célok elérésére

 Differenciált csoportszervezés
 Egyéni fejlesztés
 Csoportmunka kiscsoportban
 Differenciálás feladatokban
 Csoportbontás
 Terápiás foglalkozások
 Rehabilitációs eljárások
 Gyógypedagógiai szakmai rehabilitáció
 Rehabilitációs sportfoglalkozások
 Művészeti foglalkozások
 Dramatikus programok, intézményen kívüli szereplés
 Rehabilitációs munkafoglalkozás
 Kirándulások

95
Az iskolai fejlesztés szakaszai és feladatai

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza:

Alsó tagozat 1-4. osztály.
Az 1-2. évfolyamon a pszichés funkciók fejlesztése képesség- és szokásrendszerek
kialakítása, a játékos fejlesztési formák dominanciájával valósul meg.
A 3-4. évfolyamon a valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása
történik, kiemelve a napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítést, készségfejlesztést.

Felső tagozat 5-8. osztály.

Az 5-6. évfolyam a környezet megismerésének, a környezet problémáinak megoldásaihoz
alkalmazkodás szakasza.
A 7-8. évfolyamon előtérbe kerül az ismeretek bővítése, alapvető kulturtechnikai ismeretek
differenciált alkalmazása, a munkaképességek kialakítása és a normakövetés egyszerű
szociális kapcsolatokban.

A középfokú nevelés-oktatás szakasza:

9-12. osztály.

A 9-10. évfolyam az eddig szerzett ismeretek megszilárdítását a munka és a mindennapi élet

során való adekvát alkalmazását szolgálja.

A 11-12. évfolyamon elsajátítják a munka világában való részvételhez szükséges alapvető

készségeket, bizonyos munkafolyamatokat, munkatevékenységeket.

Képesség szerint differenciált csoportok szervezése a kulturtechnikai és egyéb

foglalkozásokon

A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek különböző fejlődési lehetőségei miatt a tanulók

képesség szerinti differenciált foglalkoztatása váljon az egyéni képességek fejlesztésének
egyik legfontosabb eszközévé.

96
A kulturtechnikai foglalkozások előkészítésére megfelelő időt kell biztosítani. Amennyiben a
tanuló az 5. évfolyam befejezésekor, ezeken a fejlesztési részterületeken a csoport nagy
többségével nem tud együtt haladni, egyéni és kiscsoportos formában vagy a csoportos
differenciált foglalkoztatás keretében kell megkapnia a számára szükséges fejlesztést.
Hasonlóan kell eljárnunk egyéb ismeretek elsajátításának akadályoztatása esetén.

Az adott foglalkozási keretben, a korábbi ismeretek szinten tartása mellett a praktikus

tevékenységek végzésére, életviteli és gyakorlati ismeretek elsajátítására kell törekedni.
Amennyiben a tanuló képességfejlődésében, terhelhetőségében pozitív irányú változás
figyelhető meg, az egyéni fejlesztése során arra kell törekedni, hogy csatlakozhasson a
többiekhez.
A tanulók értékelését, minősítését, az egyes évfolyamoknál való továbbhaladás feltételeit
ennek alapján szabályoztuk. Így lehetővé válik, hogy a súlyosabban sérült, gyengébb
képességű tanulók magasabb évfolyamba lépése automatikus legyen. Ebben az esetben, a
meghatározott követelmények teljesítésére képtelen tanuló számára a pedagógus új, csak az ő
számára érvényes, elérhető követelményeket tűz ki, és ezek teljesítésére programot készít.
Ezeket a követelményeket, illetve az eltérő fejlődésű tanuló számára készített programokat
írásban, a tanmenetek mellékleteként kell rögzíteni.

A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció

A középsúlyosan értelmi fogyatékosokkal végzett pedagógiai munka teljes tartalmában
rehabilitációs foglalkozásnak minősül. Ezen túlmenően szükség van arra, hogy lehetőleg
egyéni, vagy kiscsoportos formában tudatos speciális egyéni fejlesztést is alkalmazzunk
tanulóink oktatása során. Ezt a célt szolgálják az órarendi rehabilitációs foglalkozások.
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók habilitációs és rehabilitációs foglalkozásainak
célja, hogy az iskolai fejlesztéshez, tanórai foglalkozásokhoz szervesen kapcsolódva
jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő, szomatikus és pszichés hátrányokat,
elősegítse a szociális érést.
A habilitációs és rehabilitációs tevékenységek tervezését előzze meg pedagógiai diagnózis
elkészítése. A folyamatos diagnosztizálás segítse a fejlesztéshez szükséges tartalmak,
eszközök, módszerek megtalálását, az egyéni fejlesztési program kidolgozását. A habilitáció
és rehabilitáció kijelölt szakaszai iránymutatók, a szakaszhatárok a tanulók életkorának és
fejlettségi szintjének megfelelően átjárhatóak. Ezeknek a foglalkozásoknak a feladatai
ajánlások a tevékenységi formák megszervezéséhez.

97
1-2. évfolyam
 Ebben az időszakban a habilitációs foglalkozások kiemelt feladata a kognitív funkciók
fejlesztése szenzomotoros tapasztalatszerzés útján.
 Bazális stimuláció.
 Ennek az időszaknak fontos habilitációs feladata a vizuomotoros koordináció és a
grafomotoros ügyesség fejlesztése.
 Feladat a beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot javítása, a szókincs fejlesztése.

3-4. évfolyam
 Az egyéni fejlődési sajátosságokat alapul véve az előkészítő időszak habilitációs és
rehabilitációs fejlesztése, megerősítése történik.
 Az értelmi képességek, a figyelem az emlékezet a gondolkodás fejlesztésére irányuló
tevékenységek csökkentik a nagyfokú egyéni eltéréseket.
 Az orientációs képességek (tér, idő) fejlesztése, az ismeretek gazdagítása, a
cselekvőképesség alakítása segíti a tájékozódó képesség kialakulását.
 A verbális és nem verbális kommunikációs technikák alkalmazásával gazdagodik érzelmi
élete, társas kapcsolata, szociális érzékenysége.
 A helyi sajátosságokhoz, szükségletekhez igazított különféle terápiák alkalmazása
csökkenti a lemaradást az egész személyiség fejlődésében.

5-6. évfolyam
 Ebben az időszakban a habilitációs és rehabilitációs tevékenységek közül kiemelt
jelentősége van az eddig hasznosított terápiáknak, a kommunikációs technikák
alkalmazásának.

7-10. évfolyam
 Ebben az időszakban a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés és a cselekedtetés,
munkáltatás képezi a rehabilitációs tevékenység alapját.

98
A kulcskompetenciák fejlesztése
Anyanyelvi kommunikáció: A fejlesztés fő célterülete a kommunikáció, mint a
kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma
nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a
kommunikációs funkció megértésének sérülése. Minden autizmussal élő gyermeknél -
függetlenül verbális képességeik színvonalától - elsődleges cél az egyén képességszintjének
megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. A cél eléréséhez szükséges lehet
alternatív kommunikációs eszközrendszerek alkalmazására.
A fejlesztés alapvető területei egyéni felmérés és tervezés alapján:
Beszéd előtti csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása.
- Szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása.
- Beszéd vagy - beszéd kialakulásának hiányában - alternatív vizuális eszközzel
történő kommunikáció használatának tanítása.
- Tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása.
- Augmentatív kommunikációs eszközök használatának tanítása napi rutinokban.

Idegen nyelvi kommunikáció: Valamennyi tanulónál megjelenik egyénre szabottan, a

mindennapi életben előforduló idegen szavak megértésének fejlesztése (pl. számítógép
használata kapcsán felmerülő kifejezések).
Az élő idegen nyelv oktatását azoknál a tanulóknál lehetséges megkezdeni, akik már
kommunikatív módon, változatos kontextusokban és funkciókban használják anyanyelvüket.

Matematikai kompetencia: Kiemelkedő jelentőségű a megismerési képességek fejlesztése, a

problémamegoldás menetének tanítása. Különös hangsúlyt kap az oktatás szemléletes és
konkrét jellege, a cselekvéses tanulás alkalmazása.

Természettudományos kompetencia: Sajátos speciális ismeretszerzési nehézségei miatt a

tanítás során nem számíthatunk a gyermekek előzetes megfigyeléseire, élményeire, ezért a
közvetlen tapasztalásra nagy hangsúlyt kell fektetni.

Digitális tanulási kompetencia: Tanulóinknál a szabadidő hasznos eltöltését és motivációját

szolgálja egy esély, az esélyegyenlőségre.

99
Hatékony, önálló tanulás: Minden esetben egyénileg azonosítjuk a hatékony és önálló
tanuláshoz szükséges feltételek meglétét, majd a felmérés alapján egyéni fejlesztési célokat
tűzünk ki. A szükséges feltételek közül a sérülés természete miatt általában számolni kell a
gyenge, vagy sérült a motivációval, az általánosítás és a rugalmas problémamegoldó
gondolkodás sérülésével, valamint azzal, hogy a tanulás társas aspektusai különösen nagy
nehézséget jelenthetnek. Az önállóság és hatékonyság tanításának egyik fontos módszertani
eszköze az élő nyelv, amire tanulóink csak korlátozottan képesek. Az informatikai eszközök
egyénre szabott alkalmazása szintén elősegíti e kompetencia fejlődését.

Szociális és állampolgári kompetencia: Előtérbe kerül az önismeret és a közvetlen szociális

környezet megismerése, a társas viselkedés elemi szabályainak ismerete, betartása. A
történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint az elvont, szociális jelentést hordozó
fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent. Tanulóink
felnőtt életükben is intenzív pedagógiai támogatásra és segítségnyújtásra szorulnak.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Valamennyi tantárgy, fejlesztő program

kiemelten foglalkozik fejlesztésükkel, ill. a hiányok kompenzálásával. Tanulóink sérülésükből
adódóan felnőtt életükben is intenzív pedagógiai támogatásra és segítségnyújtásra szorulnak.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A műveltségi területen megjelenő

valamennyi fejlesztési feladat fontos terápiás lehetőséget jelent. A művészeti tevékenységek a
szabadidő tartalmas eltöltésében is jelentős szerepet játszanak, valamint az önkifejezésnek és
az egészséges személyiségfejlesztésnek fontos eszköze.

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Énkép önismeret: A tanulók fejlesztésében hangsúlyos szerepet kap a saját személyiség, a
külső és belső tulajdonságok megismertetése, a saját viselkedés kontrolljának, a
kooperációnak, szociális normáknak direkt tanítása, mivel azok intuitív megértésére, spontán
elsajátítására korlátozottan számíthatunk. A sikerélményeket biztosító, a gyermek
érdeklődését és motivációját fenntartó oktatási környezet kialakítása kulcsszerepet játszik a
reális önértékelés és pozitív énkép kialakításában.

100
Hon-és népismeret: Kiemelkedően fontos a közvetlen társadalmi és természeti környezet
ismerete, az azokkal való harmonikus kapcsolat. A tanulók elsősorban saját, közvetlen
élményeiken keresztül, esetleg speciális érdeklődési körüknek megfelelően ismerhetik meg
nemzeti kultúránk értékeit. Ezen a területen rendkívül nagy egyéni különbségekre
számíthatunk. A történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint elvont, szociális jelentést
hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában rendkívüli nehézséget
jelent.

Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra: A tanulók számára közvetlen, látható,

megtapasztalható élmények (pl. művészi alkotások, ismeretterjesztő filmek) segítségével
nyújthatunk ismereteket e téren.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: A tanulók nevelésének-oktatásának alapvető

célja, hogy olyan gondolkodási, szociális-kommunikációs készségeket alakítsunk ki, melyek
lehetővé teszik az egyén részvételét szűkebb és tágabb társas környezetében. A részvétel
módja és mértéke nagy egyéni eltéréseket mutat: a tanulók egész életen át tartó támogatást
igényel abban, hogy jogait gyakorolja, társadalmilag elfogadott viselkedésmódokat tanúsítson,
alkalmazkodjon a társadalom írott és íratlan szabályaihoz.

Gazdasági nevelés: E területen a tanulók esetében a pénz értékével és a takarékossággal

kapcsolatos alapvető ismeretek megszerzése kulcsfontosságú, ezért ezek az ismeretek több
tantárgyban, különböző évfolyamokon visszatérően, fokozatosan bővülő tartalommal jelennek
meg. Az alapvető gazdasági összefüggések megértése, illetve azok kamatoztatásának
lehetősége, sérülésük miatt nagy nehézséget jelent.

Környezettudatosságra nevelés: A környezet célzott megfigyelése, felfedezése a pedagógus

aktív közreműködése nélkül elképzelhetetlen. A fejlesztés a közvetlen, mindennapi élettel
kapcsolatos tapasztalatokon alapul. Elsődleges a helyes szokásrend és a személyes
biztonságra való törekvés kialakítása.

A tanulás tanítása: Az értelmi sérülés számos speciális kognitív nehézséggel és a

kommunikáció sérülésével jár együtt. Az egyén motivációs lehetőségeinek ismerete
kulcsfontosságú a tanulás szempontjából. A tanítási és tanulási folyamatot igen tágan kell
tudni értelmezni a pedagógusnak.

101
Testi-lelki egészség:
Ez a feladat kiemelt helyet foglal el az értelmileg akadályozott tanulók oktatásában,
nevelésében és átszövi az iskolai élet minden aspektusát.
Lelki egészség: Az énkép, önismeret fejlesztése. A siker és kompetencia élmény megéléséhez
szükséges feltételek megteremtése. Az értelmi akadályozottsághoz kapcsolódó járulékos
problémák megelőzése, kezelése, megküzdési stratégiák tanítása. (pl. idegesség, szorongás,
depresszió). Pozitív, reális önértékelés kialakulásának elősegítése.
Testi egészség: A helyes étkezési, alvási, önápolási szokások, a rendszeres mozgás iránti
igény kialakítása elsődleges fontosságú. A megfelelő szexuális viselkedés kialakításában a
családok számára hatékony segítséget kell nyújtania az iskolának. A viselkedésproblémák
megelőzése és hatékony kezelése kiküszöbölheti a gyógyszeres kezelést, ami igen fontos az
egészség megőrzése szempontjából.
A testi egészség megóvása, az erőnlét, az állóképesség és az ügyesség egyénre szabott
fejlesztése mellett a legfontosabb fejlesztési feladatok általában a következők:
- A testséma ismeretének kialakítása.
- A testmozgások célszerű összehangolásának tanítása különféle terekben és
aktivitásokban.
- A különböző társas helyzetekben való megfelelő mozgásformák kialakítása.
- Annak tanítása, hogy a gyermek saját ellenőrzése alatt tudja tartani mozgásos
sztereotípiáit.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: Az egyén által elérhető legnagyobb fokú önállóság és a
megfelelő életminőség megteremtése minden esetben kiemelkedően fontos. További fontos
cél, hogy a tanuló lehetőség szerint a speciális érdeklődési köréhez kapcsolódó szakmát
választhasson. Az értelmi akadályozott tanulók egész életen át tartó intenzív, aktív pedagógiai
támogatásra szorulnak.

Az egységes alapokra épülő differenciálás megjelenése:

A tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás.
Sérülés-specifikus tanulásszervezési módok.

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elveinek megjelenése:

Egyéni felmérés és fejlesztés, adaptív tanulásszervezési eljárások.
Egyénre szabott követelmények.

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók helyi tantervét a Pedagógiai Program 3. számú

melléklete tartalmazza.

102
3.4. A súlyos és halmozottan sérült tanulók (rehabilitációs program)

A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók jellemzői

A komplex károsodás következményeként rendkívül változatos formában megjelenő, összetett

tünet-együttes alakul ki, ami a személyiség fejlődésében jelentős eltéréseket, az aktivitásban
súlyos akadályozottságot és a társadalmi részvételben súlyos hátrányokat okoz. A fejlődés
eltérése és a tevékenység akadályozottsága a motoros (komplex mozgásminták
koordinációjának zavarai, beszédszervek funkciózavarai), a kommunikációs funkciók és a
kettővel szoros kapcsolatban álló értelmi funkciók területén a legszembetűnőbb. A motoros
funkciózavarok következtében minden mozgásaktivitást feltételező tevékenység területén
akadályozottság figyelhető meg. A kommunikációs funkciók területén a kifejező beszéd
hiánya, a jelzések alkalmazásának bizonytalanságai a kölcsönös kommunikációs megértés
zavarát okozzák. Ebből következően a környezettel való kapcsolatfelvétel és az
együttműködés nehezített, ami a társadalmi beilleszkedés szempontjából jelent hátrányt.
Mivel a halmozódó károsodások miatt a súlyosan és halmozottan fogyatékos személyek
aktivitásukban a fejlődés kezdeti szintjét mutatják, az értelmi funkciók eltéréseit a szenzoros
(érzékelés-észlelési) és az emocionális-szociális funkciók területén észlelhetjük. A szenzoros
funkciók területén az érzékelés-észlelés organikus és pszichés kiesései okozhatnak
nehézséget. Az emocionális-szociális funkciók területén megfogalmazást nyer a több feltűnő
magatartásforma, így agresszivitás, túlérzékenység, hangulati labilitás, érzelmi kitörések.
Mindezekhez az eltérésekhez társulhatnak még különböző krónikus betegségek, fokozott
görcskészség (epilepszia), tartós gyógyszerszedés és egészségügyi terápiás szükséglet,
megnövekedett balesetveszély és halálozási rizikó. Ezek további súlyosbító,
személyiségfejlődést nehezítő feltételeket teremthetnek.”

A súlyos, halmozott fogyatékosság pedagógiai következményei meghatározzák a fejlesztő

iskolai oktatás célját, feladatait, s az alkalmazott alapelveket is.

103
Célok
A rehabilitációs pedagógiai program iskolai körülmények között olyan fejlesztést nyújt, mely
törekszik képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő
megismerésére, saját életük mindennapi élményeinek megélésére, és az ezekben való egyre
tevékenyebb részvételre, továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására,
aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek.

Feladatok
 A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek,
elsajátított tudásanyag feltérképezése és az iskolai életbe való lehetőség szerinti beépítése
és fejlesztése.
 A súlyosan-halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott tanulók épen maradt funkcióira
alapozva a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetőségeik szerint a kidolgozott fejlesztési
program, egyéni fejlesztési tervek alapján.
 Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről.
 A kommunikáció egyénenként változó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó
ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására,
gyakorlására.
 A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglevő funkciók állandó
fejlesztése, az önállóan kivitelezhető mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása.
 A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése.
 A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése.
 Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülő-gyerek
kapcsolat segítése érdekében.

Alapelvek
A Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai oktatásának irányelve
részletesen ismerteti a gyógypedagógiai nevelés, fejlesztés során alkalmazott alapelveket:
 Komplexitás és személyiségközpontúság elve
 Interakció és kommunikáció elve
 Kooperáció elve
 Differenciálás és individualizáció elve
 Normalizáció és participáció elve

104
A mindennapi fejlesztés során szem előtt tartandó pedagógiai elvek, melyek az intézmény
helyi sajátosságainak megfelelően módosulhatnak:
 A fejlesztés minden esetben játékosan, konkrét tapasztalatok, valósághű szemléltetés útján
történjen.
 Az egyéni adottságok figyelembevétele, ennek megfelelően:
- egyénre szabott fejlesztési terv szerint történő fejlesztés biztosítása
- egyéni foglalkozások keretében és
- csoportban differenciáltan.
 Tanulásszervezési alapelv, hogy a csoportban a különböző fejlesztést végző pedagógusuk
száma a lehető legkevesebb legyen, mivel a személyes kötődések és a szoros team-munka
(amely nagyobb létszám esetén nehezített) fokozzák az eredményességet.
 Ugyancsak tanulásszervezési alapelv, s egyben az eredményesség feltétele, hogy a
csoportos foglalkozások időtartama alatt az optimális fejlesztéshez szükséges számú
pedagógus és asszisztens biztosítása elengedhetetlen (legalább 2 fő). Bizonyos esetekben
(mozgásnevelés órán, étkezéskor, kirándulásokon) ennél több, akár a tanulók létszámával
megegyező felnőtt jelenléte szükséges.
 A team-munka rendszeres és hatékony legyen.
 A szülőkkel való kapcsolattartás lehetőleg napi kapcsolatot, állandó információcserét
jelentsen.

A tanulói jogviszony

A bekerülés feltételei
A fejlesztő iskolai oktatásban azok a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek
részesülnek, akiket a szakértői bizottságok erre a képzési formára javasolnak. Azok a tanulók,
akik értelmi képességeik súlyos, tartós akadályozottsága miatt a Sajátos nevelési igényű
tanulók iskolai oktatásának irányelvében leírtaknak, illetve a kerettantervben megfogalmazott
követelményeknek a különböző egyéni megsegítő stratégiák ellenére sem képesek minden
téren megfelelni, s eredményes fejlesztésük elsősorban különféle egyénre szabott terápiás
fejlesztő eljárások segítségével valósítható meg.

105
A továbbhaladás
A programban rögzített témakörök szerint történik a tanulók fejlesztése. Az ismeretek évről
évre koncentrikusan vagy spirálisan bővülnek, melyek elsajátításában a tanulók egyéni
tempójuk szerint haladnak. Az évfolyamok közötti átmenethez nincs szükség megadott
teljesítmények elérésére, követelmények teljesítésére, az évfolyamok között a továbbhaladás
automatikus.

Átjárhatóság az iskola többi osztályába

Ha a fejlesztő iskolai csoportba járó tanulók közül valaki a személyre szabott fejlesztés
hatására olyan szintre jut, hogy a középsúlyos tanulókkal együtt eredményesen oktatható, meg
lehet kísérelni az áthelyezését a szintjének megfelelő csoportba. Képességeihez igazodva
részleges integrációban részesülhet.

Csoportlétszám
A fejlesztő iskolai csoport létszáma a 22/2006. (V. 22) OM rendelet alapján legfeljebb 6 fő
lehet. Háromnál kevesebb gyermek esetében a csoportos foglalkoztatás előnyei azonban már
nem valósulnak meg, ideális csoportlétszámnak öt fő tekinthető.

A tanulói jogviszony megszűnése

A fejlesztő iskolai csoportból a gyermekek csak szakértői bizottsági javaslatra, intézményi
vagy szülői kezdeményezésre kerülhetnek más intézménybe. A tanulói jogviszony egyéb
esetekben a közoktatási törvényben meghatározott tankötelezettségi korhatár elérésével
szűnik meg.

Az értékelés rendszere a fejlesztő nevelés-oktatásban

Értékelni kell
 a tanulók tudásának mennyiségi gyarapodását
 tudásuk minőségbeli jellemzőinek változását
 önmagukhoz mért fejlődésüket
 a tanulók attitűdjét az ismeretszerzés területén.

Folyamatosan értékelni kell a tanulók munkáját szóban és szimbólumokkal.

A szöveges értékelés félévkor és a tanév végén írásban történik.

106
A fejlesztő nevelés-oktatás feltételei

„A legfontosabb feladat olyan személyközpontú, szükséglet-orientált, komplex szolgáltatások

kialakítása a súlyosan fogyatékos emberek számára, ahol az a meghatározó, hogy kinek mire
van szüksége, és nem az, hogy melyik ellátórendszeren belül, milyen intézmény „lakója,
tanulója, gondozottja, neveltje, ápoltja, kliense”, és az adott intézménytípus milyen
szolgáltatásokat tud nyújtani.

A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeknek minden ellátási területen emelt szintű

szolgáltatásokat kell biztosítani, a többletszolgáltatások teszik lehetővé az egyenlőbb
esélyeket az érintettek és családjuk részére egyaránt.

Bár a súlyos-halmozott fogyatékosság korán felismerhető, az érintett gyermekek, fiatalok,

felnőttek jelentős késéssel jutnak a különböző szolgáltatásokhoz, különösen igaz ez a
közoktatási szolgáltatásokra. Ennek hátterében az áll, hogy az egészségügyi alap- és
szakellátási hálózat felkészületlen, gyakran késlekedik, nem tud mit kezdeni a súlyos-
halmozott fogyatékossággal élő gyermekekkel, fiatalokkal felnőttekkel, illetve a közoktatási
és szociális intézményrendszer sem észleli kellőképpen ennek a népességnek a szükségleteit
és igényeit.

A szolgáltatásokhoz időben történő hozzáférés előfeltétele a megfelelő differenciál-

diagnosztika, mely alaposan feltérképezi a súlyos-halmozott fogyatékosság minden
(egészségügyi, gyógypedagógiai, pszichológiai) aspektusát. Az állapot megítéléséhez és
nyomon követéséhez nem elegendő az egyszeri, vagy a két – háromévente kontrollált
vizsgálat. A halmozott fogyatékosság miatt, ahol szinte minden esetben megtalálható a súlyos
kommunikációs akadályozottság is, elengedhetetlen a folyamatdiagnosztika alkalmazása. A
folyamatdiagnosztika teszi lehetővé a szolgáltatás rugalmas alkalmazkodását a fogyatékos
személy aktuális állapotához, hiszen nagyon fontos, hogy a gondozás, nevelés, fejlesztés,
képzés érzékenyen reagáljon a legkisebb előrelépésre vagy esetleges visszaesésre.

A megsegítés folyamatosságának biztosításához olyan ellátási rendszer kialakítására kell

törekedni, ahol az egészségügyi, a szociális, a gyermekvédelmi és a közoktatási feladatok
megvalósítása együttesen lehetővé válik.

107
A komplex rehabilitációs intézményrendszer hatékonyabb működtetése érdekében szem előtt
kell tartani a multidimenzionális, inter- és transzdiszciplináris team-munka három legfőbb
jellemzőjét.
- Párhuzamosság: az egyes szolgáltatások azonos időben, egymás mellett
zajlanak, a szakemberek folyamatos kapcsolattartás útján tapasztalatot
cserélnek, és közösen alakítják ki az optimális rehabilitációs programot.
- Kontinuitás: a rehabilitációs szolgáltatások egymásra épülve valósulnak meg,
ehhez a szakembereknek megfelelő információkkal kell rendelkezniük azokról
a szakterületekről, melyekkel együtt dolgoznak. Ha egy szakterület eléri
kompetenciája határát, csak úgy „adhatja tovább” a megsegített személyt, ha
megtalálta számára a rehabilitáció újabb szakaszában belépő szereplőket,
szakembereket, intézményeket, szolgáltatásokat.
Komplementaritás: a szolgáltatások nemcsak időben épülnek egymásra, de azonos időpontban
is egyszerre többfajta, egymást kiegészítő tevékenység lehet szükséges, ehhez szintén
elengedhetetlen a megfelelő együttműködés.”

A fejlesztési területek
 Kommunikáció (megértés, önkifejezés, interakció)
 Mozgásnevelés
 A dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése (érzékelés-észlelés és az
értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele).
 A konkrét műveletek és formális műveletek konstrukciójának elősegítése, a cselekvések
logikai struktúrájának kialakítása, a tér, az idő és a tartam, a sorozatok, halmazok elemi
fogalmainak elsajátítása.
 Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés
 Érzelmi, szociális nevelés
 Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés (önállóság és önellátás képességének
elsajátítása, az emberi szükséglet-kielégítés kultúrájának megismerése).

A súlyos és halmozottan sérült tanulók helyi tantervét a Pedagógiai Program 4. számú

melléklete tartalmazza.

108
3.5. Az autisztikus spektrumban élő tanulók

Az autisztikus spektrumban élő tanulók nevelésének céljai és feladatai

Az autisztikus spektrumban élő tanulók nevelési során meghatározónak kell tekinteni azt a
tényt, hogy az autisztikus spektrumban élő tanulók minden más gyermekhez hasonlóan
fejlődő és sajátos személyiségek. Személyiségfejlődésüket azonban genetikai adottságok, a
normál érés törvényszerűségei és a környezeti hatások mellett nagyban befolyásolja az
autizmus, mely az egész személyiséget átható fejlődési zavar, és az egész életen át tartó
sérülés. Az autizmus súlyossága, a tünetek sokfélesége és kombinációja, a gyermek értelmi
szintje és egyéb képességei, a gyermek személyisége, a spontán érés folyamata: alapvetően
ezek a tényezők határozzák meg milyen is valójában és összefüggésében a gyermek.
Nevelésük – oktatásuk során elsődleges célnak tekintjük – a lehetőségek maximumát
kihasználva a személyiség minél harmonikusabb, sokoldalúbb támogatását,
kibontakoztatását.

Cél
A nevelési-oktatási célokat a tanulók szükségletei és a helyi igények határozzák meg.
 A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettségek mellett elérhető legjobb
felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek a megteremtése.
 Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának
specifikus módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek
habilitációs, normalizációs célú fejlesztése, a másodlagos sérülések megelőzése és/vagy
kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek és az adaptált tananyag speciális módszerek
segítésével való tanítása.
 A testi egészség megóvása, az erőnlét, állóképesség, ügyesség egyénre szabott fejlesztése.
 Általános emberi értékek, társadalmi elvásások, szülőföldünk kultúrája, hagyományai,
képességszintnek megfelelő ismeretével a felnőttkori szociális adaptáció segítése.
 Fontos, hogy a tanuló élvezze az iskolában töltött időt, érezze jól magát.

109
Az autisztikus spektrumban élő tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben
helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a szociális adaptáció
kialakításához (az egyén fejlettségi szintjén). Kiemelt cél annak elérése, hogy a tanuló
képessé váljon a család életébe való beilleszkedésre.

Feladatai
 A nevelés-oktatás feladata a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások
kompenzálása a következő területeken:
- elemi pszichoszomatikus funkciók
- szenzomotoros készségek
- szociális készségek
- kommunikációs készségek
- kognitív készségek
 A sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése.
 A biztonságérzet kialakítása a tanuló szükségletének megfelelően és a család igényének
messzemenő figyelembevételével.
 Egyéni fejlesztési tervek kialakítása a tanuló szükségletének megfelelően és a család
igényének messzemenő figyelembevételével.
 A deviáns fejlődés menetből következő zavaró vagy veszélyes viselkedési formák
megelőzése és kezelése.
 A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák kialakítása a családi, iskolai és
iskolánk kívüli környezetben.
 Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szintentartása, általánosítása.
 A felnőttkori adaptációt elősegítve munkára felkészítés.

A nevelés-oktatás szervezési feltételei

Formái
 Speciális csoportban: egyéni és kiscsoportos formában

110
A speciális csoport sajátosságai
 Gyermeklétszám: optimálisan 4-6, maximálisan 8 tanuló.
 Szakember létszám: függ a csoport létszámától, a homogenitástól, az egyéni fejlesztési
szükséglettől (átlagos mentális korral is összefügg), de elsősorban a viselkedésproblémák
súlyosságától, gyakoriságától.
 A csoport beindításakor a gyermekeket egyenként fokozatosan növelt időben kell
beszoktatni.
 A csoport homogenitására a felvett tanulók mért képességei, értelmi képességük fejlettségi
szintje és testi-fizikai adottságai figyelembevételével kell törekedni. A fejlődésük során
mutatott szórás csoportbontást tehet szükségesség az általános értelmi, önállósági,
beszédképességi szint, illetve a viselkedésproblémák jellege szerint egyénileg mérlegelve.

Képzési sajátosságok
Az autisztikus spektrumban élő tanulók sérüléséből fakadó sajátos vezetési igény indokolttá
teszi az 1:2 szakember – tanuló arányát a csoportokon belül.
A szakemberek legyenek az autizmus irányába képzettek.

Szakemberek megosztása csoporton belül

 1 fő csoportvezető – gyógypedagógus
 1 fő fejlesztőpedagógus – az egyéni fejlesztés biztosításához
 Minimum 1 fő gyermekfelügyelő – létszáma a csoport létszáma és a csoporton belül a
tanulók viselkedési zavarától és önellátási készségeitől függ.

A protetikus környezet kialakítása

Az autisztikus spektrumban élő tanulók fogyatékosságából eredően csak korlátozottan
képesek arra, hogy megtanuljanak térben, időben és szociális környezetben tájékozódni.
Fejlesztésük során számolni kell a percepciós és szervezési sorrendiség felidézésében, saját
viselkedésük megtervezésében, figyelmük összpontosításában, személyes emlékeik
felidézésében meglévő sérüléseikre.
Éppen ezért a környezet kaotikus, értelmezhetetlen és félelmetes lehet számukra. A
fogyatékosság követelményeit önállóan nem képesek kompenzálni, a kaotetikusnak megélt
környezetükhöz nem tudnak alkalmazkodni.

111
A protetikus környezet kialakítása a környezet adaptálását jelenti a gyermek speciális
igényeihez, hogy mintegy segédeszközként /protézisként/ működjön a fogyatékos
készségek kompenzálásához, illetve a fejlesztéséhez.

Fejlesztés területei
 A szociális készségek
 A kommunikációs készségek fejlesztése
 Kognitív készségek fejlesztése
 A szenzomotoros készségek fejlesztése
 Elemi pszichoszomatikus funkciók

A kulcskompetenciák fejlesztése
Anyanyelvi kommunikáció: A fejlesztés fő célterülete a kommunikáció, mint a
kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma
nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a
kommunikációs funkció megértésének sérülése. Minden autizmussal élő gyermeknél -
függetlenül verbális képességeik színvonalától - elsődleges cél az egyén képességszintjének
megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. A cél eléréséhez szükséges lehet
alternatív kommunikációs eszközrendszerek alkalmazására.
A fejlesztés alapvető területei egyéni felmérés és tervezés alapján:
Beszéd előtti csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása.
- Szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása.
- Beszéd vagy - beszéd kialakulásának hiányában - alternatív vizuális eszközzel
történő kommunikáció használatának tanítása.
- Tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása.
- Augmentatív kommunikációs eszközök használatának tanítása napi rutinokban.

Idegen nyelvi kommunikáció: Valamennyi tanulónál megjelenik egyénre szabottan, a

mindennapi életben előforduló idegen szavak megértésének fejlesztése (pl. számítógép
használata kapcsán felmerülő kifejezések).
Az élő idegen nyelv oktatását azoknál a tanulóknál lehetséges megkezdeni, akik már
kommunikatív módon, változatos kontextusokban és funkciókban használják anyanyelvüket.

112
Matematikai kompetencia: Kiemelkedő jelentőségű a megismerési képességek fejlesztése, az
önellenőrzés tanítása, az ismeretek önálló, gyakorlati alkalmazásának segítése, a
problémamegoldás menetének tanítása. Különös hangsúlyt kap az oktatás szemléletes és
konkrét jellege, a cselekvéses tanulás alkalmazása.

Természettudományos kompetencia: Az autisztikus tanulók jellegzetesen sajátos speciális

ismeretszerzési nehézségei miatt a tanítás során nem számíthatunk a gyermekek előzetes
megfigyeléseire, élményeire, ezért a közvetlen tapasztalásra nagy hangsúlyt kell fektetni.

Digitális kompetencia: Az informatikai eszközök lehetőséget nyújtanak az élő nyelv és a

szociális közvetítés helyettesítésére, a kölcsönös kommunikáció segítésére, az önálló
ismeretszerzésre. A későbbi munkavállalás szempontjából is szerepe lehet az informatikának,
mivel számos autisztikus tanuló mutat érdeklődést e terület iránt.

Hatékony, önálló tanulás: Az autizmussal élő tanulók esetében minden esetben egyénileg
azonosítjuk a hatékony és önálló tanuláshoz szükséges feltételek meglétét, majd a felmérés
alapján egyéni fejlesztési célokat tűzünk ki. A szükséges feltételek közül a sérülés természete
miatt általában számolni kell a gyenge, vagy sérült a motivációval, az általánosítás és a
rugalmas problémamegoldó gondolkodás sérülésével, valamint azzal, hogy a tanulás társas
aspektusai különösen nagy nehézséget jelenthetnek autizmusban. Az önállóság és
hatékonyság tanításának egyik fontos módszertani eszköze az élő nyelv és a szociális
közvetítés helyettesítése, kiegészítése egyénre szabott vizuális környezeti támpontokkal. Az
informatikai eszközök egyénre szabott alkalmazása szintén elősegíti e kompetencia fejlődését.

Szociális és állampolgári kompetencia: Előtérbe kerül az önismeret és a közvetlen szociális

környezet megismerése, a társas viselkedés elemi szabályainak ismerete, betartása. A
történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint az elvont, szociális jelentést hordozó
fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Az autizmusban azonosított kognitív

sérülések jellege miatt (végrehajtó működések zavara, naiv tudatelméleti sérülés) e
kompetencia fejlesztésekor általában nagyon sokféle képesség, készség célzott, egyénre
szabott, intenzív fejlesztésére van szükség. A szükséges képességek többsége (pl. tervezés,
szervezés, irányítás, hatékony kommunikáció, csapatmunka, kreativitás) az autizmussal élő
tanulók esetében sérült, illetve hiányozhat, ezért a valamennyi tantárgy, fejlesztő program
kiemelten foglalkozik fejlesztésükkel, ill. a hiányok kompenzálásával.

113
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A műveltségi területen megjelenő
valamennyi fejlesztési feladat fontos terápiás lehetőséget jelent. A művészeti tevékenységek a
szabadidő tartalmas eltöltésében is jelentős szerepet játszanak.

Kiemelt fejlesztési feladatok

Énkép önismeret: Az autizmussal élő tanulók fejlesztésében hangsúlyos szerepet kap a saját
személyiség, a külső és belső tulajdonságok megismertetése, a saját viselkedés kontrolljának,
a kooperációnak, szociális normáknak direkt tanítása, mivel azok intuitív megértésére,
spontán elsajátítására korlátozottan számíthatunk. A sikerélményeket biztosító, a gyermek
érdeklődését és motivációját fenntartó oktatási környezet kialakítása kulcsszerepet játszik a
reális önértékelés és pozitív énkép kialakításában.

Hon-és népismeret: Kiemelkedően fontos a közvetlen társadalmi és természeti környezet

ismerete, az azokkal való harmonikus kapcsolat. Az autizmussal élő tanulók elsősorban saját,
közvetlen élményeiken keresztül, esetleg speciális érdeklődési körüknek megfelelően
ismerhetik meg nemzeti kultúránk értékeit. Ezen a területen rendkívül nagy egyéni
különbségekre számíthatunk. A történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint elvont,
szociális jelentést hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában
nehézséget jelent.

Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra: Az autizmussal élő tanulók számára közvetlen,

látható, megtapasztalható élmények (pl. művészi alkotások, ismeretterjesztő filmek)
segítségével nyújthatunk ismereteket e téren. A sajátos érdeklődési körök (pl. térképek,
közlekedési eszközök, különféle adatok, tények gyűjtése) számos tanulót közelebb visznek a
terület ismeretanyagához.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az autizmussal élő tanulók nevelésének-

oktatásának alapvető célja, hogy olyan gondolkodási, szociális-kommunikációs készségeket
alakítsunk ki, melyek lehetővé teszik az egyén részvételét szűkebb és tágabb társas
környezetében. A részvétel módja és mértéke nagy egyéni eltéréseket mutat: a tanulók
túlnyomó többsége jelentős támogatást igényel abban, hogy jogait gyakorolja, társadalmilag
elfogadott viselkedésmódokat tanúsítson, alkalmazkodjon a társadalom írott és íratlan
szabályaihoz.

114
Gazdasági nevelés: E területen az autizmussal élő tanulók esetében a pénz értékével és a
takarékossággal kapcsolatos alapvető ismeretek megszerzése kulcsfontosságú, ezért ezek az
ismeretek több tantárgyban, különböző évfolyamokon visszatérően, fokozatosan bővülő
tartalommal jelennek meg. Az alapvető gazdasági összefüggések megértése, illetve azok
kamatoztatásának lehetősége az egyén mindennapi életében nagy egyéni eltéréseket mutat.

Környezettudatosságra nevelés: A környezet célzott megfigyelése, felfedezése a pedagógus

aktív közreműködése nélkül elképzelhetetlen. A fejlesztés a közvetlen, mindennapi élettel
kapcsolatos tapasztalatokon alapul. Elsődleges a helyes szokásrend és a személyes
biztonságra való törekvés kialakítása.

A tanulás tanítása: Az autizmus számos speciális kognitív nehézséggel és a kommunikáció

sérülésével jár együtt. A tanulási folyamatban az élő nyelv és a szociális közvetítés
megnehezíti, míg a vizuális információhordozók alkalmazása segíti a világ megismerését. Az
állandósághoz való ragaszkodás oldása, valamint az egyén motivációs lehetőségeinek
ismerete kulcsfontosságú a tanulás szempontjából.

Testi-lelki egészség:
Ez a feladat kiemelt helyet foglal el az autizmussal élő tanulók oktatásában, nevelésében és
átszövi az iskolai élet minden aspektusát.
Lelki egészség: Az énkép, önismeret fejlesztése. A siker és kompetencia élmény megéléséhez
szükséges feltételek megteremtése. Az autizmushoz gyakran kapcsolódó járulékos problémák
megelőzése, kezelése, megküzdési stratégiák tanítása. (pl. idegesség, szorongás, depresszió).
Pozitív, reális önértékelés kialakulásának elősegítése.
Testi egészség: A helyes étkezési, alvási, önápolási szokások, a rendszeres mozgás iránti
igény kialakítása elsődleges fontosságú. A helyes szokásrend kialakításakor alapozhatunk a
tanulók merev, szabálytartó viselkedésére. A megfelelő szexuális viselkedés kialakításában a
családok számára hatékony segítséget kell nyújtania az iskolának. A viselkedésproblémák
megelőzése és hatékony kezelése kiküszöbölheti a gyógyszeres kezelést, ami igen fontos az
egészség megőrzése szempontjából.

115
A testi egészség megóvása, az erőnlét, az állóképesség és az ügyesség egyénre szabott
fejlesztése mellett a legfontosabb fejlesztési feladatok általában a következők:
- A testséma ismeretének kialakítása.
- A testmozgások célszerű összehangolásának tanítása különféle terekben és
aktivitásokban.
- A különböző társas helyzetekben való megfelelő mozgásformák kialakítása.
- Annak tanítása, hogy a gyermek saját ellenőrzése alatt tudja tartani mozgásos
sztereotípiáit.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: Az egyén által elérhető legnagyobb fokú önállóság és a
megfelelő életminőség megteremtése minden esetben kiemelkedően fontos. Ennek szintje
nagy egyéni eltéréseket mutat. A pályaorientáció során a munkaképességek mellett a
szociális-kommunikációs fejlettséget és a munkaviselkedés színvonalát is figyelembe kell
venni. Fontos cél, hogy a tanuló lehetőség szerint a speciális érdeklődési köréhez kapcsolódó
szakmát választhasson.

Az egységes alapokra épülő differenciálás megjelenése:

A tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás.
Autizmus-specifikus tanulásszervezési módok.
Számítógép kiemelt szerepe az oktatásban.

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elveinek megjelenése:

Egyéni felmérés és fejlesztés, adaptív tanulásszervezési eljárások.
Egyénre szabott követelmények.

Az autista tanulók helyi tantervét a Pedagógiai Program 5. számú melléklete tartalmazza.

116
3.6. Utazó Tanári Intézményegység

„Tolerancia:megadni másoknak mindazoknak a jogokat,

amelyekre Te magad is számítasz.” (Robert Green Ingersoll)

Intézményünk 2008-tól Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé alakult, s ez

nem csupán névváltozást jelentett, de szükségszerűen mutatja az évek során egyre szélesebb
körű, az igények szerint folyamatosan bővülő feladatok változásait is.
A város általános iskoláiban egyre több sajátos nevelési igényű (SNI) tanulót fogadnak be,
látnak el. Az integrációs tendenciát tekintve szükségszerűvé vált, hogy egyre nagyobb részt
vállaljunk ebben az igen fontos és összetett munkában. Intézményünk utazó pedagógusai
– igény szerint – ellátják a város általános és középiskoláiban tanuló sajátos nevelési igényű
tanulókat.
2014.-től az utazó tanári szolgáltatást külön intézményegység működteti.
Az oktatási rendszer folyamatos változásai során három éven keresztül Jászberény, Jászapáti
és Szolnok járásokban láttunk el utazó tanári feladatokat.
A 2017/2018-as tanévtől Szolnok járás köznevelési intézményeiben fejlesztjük az integrált
keretek között oktatott sajátos nevelési igényű tanulókat.
Az iskolánk fő erőforrása a szellemi tőke, melyet a tantestület képvisel. Jellemzője a
hagyományokra épülő folyamatos megújulás, a gyermekek minél többoldalú fejlesztése,
megsegítése a saját és a többségi iskolákban.
A 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet 138/A.§ szerint: Az utazó gyógypedagógusi,
utazó konduktori hálózat az egységes szakmai eljárás érdekében munkaközösséget működtet,
amelynek tagjai az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működési körzetében
foglalkoztatott együttnevelést segítő pedagógusok.
A 2016. évi LXXX. törvény 138/A 40. Együttnevelést segítő pedagógus: az utazó
gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat által foglalkoztatott gyógypedagógus, konduktor,
továbbá a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló - közös vagy részben közös - nevelésében
és oktatásában részt vevő óvoda és iskola által, a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló
óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása érdekében foglalkoztatott gyógypedagógus,
konduktor.
A törvények értelmében, iskolánkban is működtetünk utazó tanári munkaközösséget, mely
hatékonyabb szakmai együttműködést tesz lehetővé.

117
Az EGYMI céljai
 A hatékony utazó tanári ellátás megvalósítása.

 A gyógypedagógia és a pedagógia között szakmai kooperáció kiépítése és a

folyamatos kapcsolat fenntartása az integráltan nevelt, oktatott SNI tanulók érdekében.

 Segítséget nyújtson gyógypedagógiai szakmai tudásával, eszköztárával a SNI tanulók

életében meghatározó jelentőségű embereknek: pedagógusaiknak és szüleiknek.
 SNI tanulók esélyegyenlőségének és társadalmi beilleszkedésének elősegítése.

Az EGYMI feladata
Az utazó szakember hálózat megszervezése, működtetése

Közvetlen szolgáltatásaink
 Az utazó tanár segítséget nyújt az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók
fejlesztéséhez egyéni és kiscsoportos formában.

 Az egyéni és kiscsoportos foglalkozásokat az egyéni fejlesztési terv alapján végzi.

 Az EGYMI eszközkölcsönzőjéből fejlesztő eszközöket visz a foglalkozáshoz.

 Szükség esetén fejlesztő eszközöket készít.

 Az utazó tanár óráinak többségét a mindenkori törvény által meghatározott keretben a

gyermekkel való közvetlen foglalkozásra fordítja.

 Egészségügyi pedagógiai rehabilitáció.

Közvetett szolgáltatásaink
 A vizsgálatok elvégzése után kiértékeli azokat, az eredményeket rögzíti.

 Feltárja a problémákat, feltérképezi a képességeket.

 Segíti a többségi pedagógust, a diagnózis értelmezésében.

 Kölcsönösségen alapuló együttműködést alakít ki a gyermek pedagógusával.

 Javaslatot tesz a tanuló egyéni igényeihez szükséges tanulási környezet kialakítására.

118
 Egyéni fejlesztési tervet készít, mely tartalmazza a gyermek fejlesztéséhez szükséges
feladattípusokat, fejlesztési területeket, esetleg konkrét feladatokat, gyakorlatokat,
eszközöket.

 Az egyéni fejlesztési terv megvalósítása érdekében megbeszélést folytat a gyermek

pedagógusaival.

 A gyermek pedagógusaival egyezteti a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó

tantárgyi követelményeket.

 Segít az értékelésben.

 A tanuló pedagógusaival rendszeresen egyeztet.

 Szakmai tanácsokat ad a hozzá forduló pedagógusoknak.

 Szakirodalmat, eszközöket ajánl a fejlesztő munkához.

Intézményünk utazó gyógypedagógusai a sajátos nevelési igényű tanulók szüleinek és a velük

foglalkozó pedagógusoknak kívánnak szakmai segítséget nyújtani a következő módon:
 Tanácsadás, konzultáció

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók nevelésével kapcsolatban a szülők is szembesülnek

nehézségekkel és problémákkal. Elengedhetetlen, hogy fórumot teremtsünk számunkra, ahol
szakember segítségével közösen találhatnak válaszokat, megoldási javaslatokat.
 Esetmegbeszélés, kerekasztal megbeszélése

Az SNI gyermek nevelése, oktatása nem történhet úgy, hogy a velük foglalkozó szakemberek,
szülők között ne legyen párbeszéd. Fontos, hogy a pedagógusok az oktatás, nevelés során
felhasználják a szülők gyermekekkel kapcsolatos tudását és tapasztalatát, a pedagógusok,
gyógypedagógusok pedig felkínálják szaktudásukat, ismereteiket. Ehhez teremt fórumot az
esetmegbeszélés, kerekasztal beszélgetés, melynek keretében (igény szerint) egy gyermekkel,
vagy egy problémás helyzettel kapcsolatban oszthatják meg véleményüket az érintettek
egymással, s jelölhetik ki a megoldást hozó mindenki által felvállalandó lépéseket, teendőket.

119
 Fogadóóra

Az utazó tanár egyéni megbeszélés keretében tájékoztatja az általa fejlesztett gyermek

szüleivel a képességfelmérés eredményeit, a fejlesztendő területeket, feladatokat. A szülő és a
pedagógus megosztja egymással a gyermekkel kapcsolatos ismereteit, megbeszélik a
problémákat és keresik a megoldásokat.

 Előadás szervezése, tartása pedagógusok, gyógypedagógusok részére

A szakmai megújulás, felfrissülés minden szakmában elengedhetetlen. Az integrált nevelés

gyakorlati része, számtalan kérdést vet fel. Az eddig szerzett tapasztalatok átadása, nagyban
segít(het)i az együttnevelés-együttoktatás elterjedését, minél sikeresebb megvalósítását.
Működtetjük a városi Gyógypedagógiai Műhelyt, melynek keretében az éves munkaterv
alapján szakmai, módszertani előadásokat, konzultációkat tartunk a többségi iskolák és az
EGYMI pedagógusai részére.
Évek óta hagyományszerűen bemutatkozik a „Kincsesláda” programunk, mely során
különböző terápiákat, képességek fejlesztését, utazó tanári fejlesztéseket mutatunk be.

 Hospitálás

Az óralátogatások lehetőséget biztosítanak a pedagógusoknak, hogy kölcsönösen

betekinthessenek a másik szakmai gyakorlatába, módszertanába, ami a párbeszédek, a
szakmák közötti együttműködést erősít(het)i.
Hagyománnyá vált intézményünkben a nyílt tanítási napok megszervezése, melyen nemcsak a
város, hanem a környező települések pedagógusai is igen nagy számban vesznek részt. Itt a
szülőnek is lehetősége nyílik arra, hogy betekintsen az iskolai életbe, megfigyelhesse
gyermeke tevékenységét a tanítási órán, illetve a szabadidős programokban.

 Információ átadás

Igyekszünk naprakész információkkal segíteni a többségi intézmények pedagógusait, az SNI

tanulók szüleit (érdekérvényesítés, törvényi szabályozók, ellátások, szakemberek
elérhetősége, programok, stb.)

120
 Szakkönyvár működtetése

Intézményünk szakkönyvellátottsága városi szinten is jónak mondható. Folyamatosan

bővítjük állományunkat, a gyógypedagógiai szakirodalom elérhetőségét minden érdeklődő
(szülő és szakember) számára biztosítjuk.

 Eszközkölcsönző működtetése

Pályázati forrásból az intézményünk eszközkölcsönzőt hozott létre. Az itt található játékokat

az utazó tanárok rendszeresen alkalmazzák az óráikon biztosítva, ezáltal a játszva tanulást és a
változatosságot. A fejlesztőjátékokat más pedagógusok, szakemberek és szülők is
kölcsönözhetnek. Iskolánk honlapján megtalálható a kölcsönző fejlesztő játékainak a
katalógusa, leírással együtt, amely lehetővé teszi, hogy előre kiválaszthassák az érintettek a
megfelelő eszközöket.

 Gyakorlóhely biztosítása

Főiskolai hallgatóknak klinikai diagnosztika szakterületen gyakorlóhelyet biztosítunk az

elméleti ismeretek gyakorlatban történő megerősítésére.

121
4. Helyi tanterv

122
4.1. Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete
A 2011. évi CXC. törvény alapján.
A B C D E
nemzetiségi
iskolai
nevelés- sajátos nevelési igényű tanulók heti
1 évfolyam gyermek, tanuló heti osztályok heti időkerete oktatás egészségügyi és pedagógiai célú
óraszáma többlet habilitációs, rehabilitációs tanórai
tanórai foglalkozásainak száma
foglalko-
zásainak
száma
2 BA BB BC CA CB a CC 6 DA EA EB EC EE EF
test- test- órák enge- hittan és 8 nemzetiség értel- gyen- vak, siket egyéb
nevelés nevelés test- délye- többlet évf. mi gén- na- és
nélkül neve- zett óra- gimná- fogya- látó gyot- autista
léssel kerete zium tékos halló,
egy- több- moz-
házi letórái gás-
intéz- és
mé- be-
nyek- széd-
ben fogya-
tékos
3 óvoda 61 61 61 2
4 első évfolyam 20 5 25 52 1 2 3 7 8 10 3
5 második 20 5 25 52 1 2 3 7 8 10 3
évfolyam
6 harmadik 20 5 25 52 1 2 3 7 8 10 3
évfolyam
7 negyedik 22 5 27 55 1 2 3 7 8 11 3
évfolyam
8 ötödik 23 5 28 51 1 2 2 3 8 9 11 3
évfolyam
9 hatodik 23 5 28 51 1 2 2 3 8 9 11 3
évfolyam
10 hetedik 26 5 31 56 1 2 2 4 8 10 12 4
évfolyam
11 nyolcadik 26 5 31 56 1 2 2 4 8 10 12 4
évfolyam
12 Nyelvi 25 5 30 56 2 3 4 9 10 13 4
előkészítő és
Híd-
évfolyamok
13 kilencedik 30 5 35 57 2 2 3 4 9 10 13 4
évfolyam
14 tizedik 31 5 36 57 2 2 3 4 9 11 14 4
évfolyam
15 tizenegyedik 30 5 35 58 2 2 3 5 11 12 15 5
évfolyam
16 tizenkettedik 30 5 35 58 2 2 3 5 11 12 15 5
évfolyam

123
4.2. A kerettantervek kiegészítése

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK 2013. évi KETA alapján

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon

Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6+0,5* 7
Matematika 4+1* 4+1* 3+0,5* 4+1*
Etika 1 1 1 1
Környezetismeret 2 2 2 2
Ének-zene 2 1 2 2
Vizuális kultúra 1 2 2 2
Informatika - - 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1+1* 1+1* 1+1* 1+1*
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Szabadon tervezhető órakeret 2 2 2 2
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

*A szabadon tervezhető órakeret felhasználása

Az órákat a tantervi tananyag elmélyítésére, készségek megerősítésére használjuk fel, az

óraszámok megnövelésével, a tananyag mennyiségének megtartása mellett.

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret

kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy
kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a
pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi
tartalommal tölthet meg.

124
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok

Tantárgyak 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 4 4
Idegen nyelv - -
Matematika 4 4
Etika 1 1
Történelem, társadalmi és 2 2
állampolgári ismeretek
Hon- és népismeret 1 -
Természetismeret 2 2
Földrajz - 1
Ének-zene 2 2
Vizuális kultúra 2 2
Informatika 1+1* 1+1*
Technika, életvitel és gyakorlat 1+1* 1+1*
Testnevelés és sport 5 5
Osztályfőnöki óra 1 1
Szabadon tervezhető órakeret 2 2
Rendelkezésre álló órakeret 28 28
4 4
2 2
4 4
1 1
2 2
- -
4 4
1 2
1 1
1 1
1+1* 1+1*
2+1* 1+1*
5 5
1 1
2 2
31 31

*A szabadon tervezhető órakeret felhasználása

Az órákat a tantervi tananyag elmélyítésére, készségek megerősítésére használjuk fel, az

óraszámok megnövelésével, a tananyag mennyiségének megtartása mellett.

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret

kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy
kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a
pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi
tartalommal tölthet meg.

125
Készségfejlesztő Iskola

9-10 osztályban elkészült az új kerettanterv, melynek jóváhagyása folyamatban van, de az

OFI honlapján közzétették. A fenntartóval egyeztetve az új tanterv szerint folyik a képzés.

Készségfejlesztő iskolai óraterv

Fejlesztési terület Tantárgy 9. 10.

Anyanyelv és
Kommunikáció 4 4
kommunikáció
Számolás - mérés 3 3
Társadalmi környezet Társadalmi ismeretek és
3 3
gyakorlatok
Természeti környezet Környezet és egészségvédelem 3 3
Életvitel és gyakorlati
Életvitel és gondozási ismeretek 4 5
ismeretek
Informatika Információs eszközök használata 2 2
Ábrázolás-alakítás 3 3
Művészetek Ének-zene 1 1
Tánc-dráma 1 1
Testnevelés és sport Testnevelés 5 5
Szakmai tantárgy Szakmai előkészítő ismeretek 6 6
Tanóra összesen 35 36
Fennmaradó finanszírozott 22 21
Habilitációs rehabilitációs órakeret 4 4

A Szakképzési évfolyamokon (11-12) az NMHSZFI honlapján közzétett szakmai

modulokat alkalmazzuk a következő óraszámkerettel:

126
 A képzés óraszáma

Heti óraszám Heti óraszám

Tantárgy megnevezése
11. évfolyam 12. évfolyam
Közismereti tantárgyak
Anyanyelv és kommunikáció 1 1
Számolás és mérési gyakorlatok 1 1
Társadalmi ismeretek 1 1
Életvitel és egészséges életmódra nevelés 1 1
Testnevelés - sporttevékenység 5 5
Szabadon tervezhető órák
Ének-zene 1 1
Tánc-dráma 1 1
Információs eszközök használata 1 1
Osztályfőnöki 1 1
Szakmai elméleti tantárgyak
Szakmai elméleti ismeretek 3 3
Szakmai gyakorlat 20 20
Kötelező óraszám összesen 36 36

A tananyag elsajátításához szükséges ismeretek elsajátítása, és a fiatalok felnőtt életre

történő felkészítésének eredményes magvalósítása érdekében a szabadon tervezhető
órakeretet (rehabilitációs órák, stb.…) is beépítettük az órakeretbe. Az eredeti tervezett
óraszámokat még emeli a mindennapos testnevelés bevezetése is.

127
A 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet 1. mellékletében elfogadásra került a
KERETTANTERV A KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLÁK SZÁMÁRA

Bevezetése felmenő rendszerben történik a 2017-2018-as tanévben a 9. és a 11 évfolyamokon.

A készségfejlesztő iskola 9-10. közismereti évfolyamai az általános iskolai nevelés-oktatás
koncepcionális folytatása. A nevelés-oktatás célja az általános iskolában elsajátított
életkezdéshez, pályaválasztáshoz kapcsolódó ismeretek megerősítése, a gyengébb vagy sérült
funkciók fejlesztése, kompenzálása, a felnőtt életben elérhető munkatevékenységek iránti
motiváció felkeltése, a gyakorlati tevékenységek elsajátításához szükséges kompetenciák,
magatartásformák kialakítása, a gyakorlati képzés sikerének megalapozása. A tanuló
megismeri a gyakorlati évfolyamok munkatevékenységeit, felkészül a gyakorlati ismeretek és
tevékenységek elsajátításának megkezdésére. A képzés során a tanuló megismeri, fokozatosan
magáévá teszi és elfogadja a reális, képességeit, érdeklődését, lehetőségeit figyelembe vevő,
számára elérhető életperspektívát, kialakítja életcéljait.
Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok
A nevelés - oktatás - Tantárgy 9 - 10. évfolyam
fejlesztés területei
9. évfolyam 10. évfolyam
Anyanyelv és Kommunikáció 5 5
kommunikáció
Társadalmi környezet Számolás-mérés 5 5
Társadalmi 1 1
ismeretek
Etika 1 1
Osztályfőnöki óra 1 1
Életvitel és gyakorlati Életvitel és 4 4
ismeretek gyakorlat
Gyakorlati képzés 2+3* 2+4*
előkészítése
Természeti környezet Környezet- és 2 2
egészségvédelem
Művészetek Ének-zene 1,5+0,5* 2
Ábrázolás-alakítás 2 2
Informatika Információs 2 2
eszközök
használata
Testnevelés Testnevelés 5 5
Szabad időkeret 3,5 4
Összesen 35 36
*- a szabad órakeret felhasználása

128
Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 4 óra/hét
Egységesség és differenciálás
A készségfejlesztő iskolában az egységesség és differenciálás elve az azonos életkori
csoportokban történő oktatási rendszerben is biztosítja az egyéni haladási ütemnek, az eltérő
képességeknek, a reális életlehetőségeknek a figyelembe vételét, az adaptív oktatás
alkalmazását. Az adaptív oktatás lehetőséget ad az eltérő képességű, másodlagos sérülésekkel
is küzdő tanulók számára egyéni tanulási utak kijelölésére, a habilitációs és rehabilitációs
foglalkozások támogató jellegének tervezésére. A fejlesztésben a fő hangsúly nem a
műveltségtartalmak elsajátításán, hanem a meglévő képességelőnyökre építve az alapvető
kompetenciák kialakításán van. Az évfolyamokon a tanulók felkészülnek az eltérő érdeklődés
és kompetenciastruktúra szerint a gyakorlati tevékenységek kiválasztására. A 9-10.
évfolyamok során a differenciálást legfőképpen az egyéni életlehetőségek, képességek
felismertetésén keresztül az eltérő felnőtt életkori tevékenységek és a különböző életcélok
kitűzésével kell elérni.
Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok

A nevelés - oktatás -
Tantárgy 11 12
fejlesztésterületei

Heti Heti

Anyanyelv és
Kommunikáció 2 2
kommunikáció

Számolás-mérés 1,5 1,5

Társadalmi környezet Etika 1 1

Osztályfőnöki 1 1

Környezet és
Természeti környezet 1 1
egészségvédelem

Testnevelés Testnevelés 5 5

Szabadon választott 1,5 1,5

Közismeret összesen 13 13

Készségfejlesztő
Gyakorlati tevékenység 20 óra/hét 20 óra/hét
kerettantervek

Szabad készségfejlesztő időkeret 2 2

Készségfejlesztő időkeret összesen 22 22

Összesen 35 35

129
Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 5 óra/hét
Lehetséges képzési modul-összeállítás, ahol a gyakorlati órák száma 20 óra/hét
A modulok összeállításánál minden évben figyelembe vesszük a tanulók érdeklődését,
képességeit és az tárgyi személyi feltételeket.

1 modul 2 modul 3 modul 4 modul 5 modul

1 modul 2 modul 3 modul 6 modul

1 modul 2 modul 7 modul

1 modul 6 modul 8 modul

6 modul 7 modul

Heti 4 órás modulok:

Irodatechnikai eszközök használata Habilitációs célú munkavégzés integrált

munkavégzésre képes tanulók részére
Udvaros (MHGY)

Árufeltöltő Habilitációs célú munkavégzés integrált

munkavégzésre nem képes tanulók részére

Heti 8 órás modulok:

Textil- és fonalmentő Szövött-tárgy készítő

Háztartástan-életvitel Agyagtárgy készítő

Mézeskalács sütő Mosodai kisegítő

Heti 12 órás modulok:

Kisegítő takarító Palántanevelő

Konyhai kisegítő Kisegítő állatgondozó

Kert- és parkápoló Papírtermék készítő

Autómosó

130
Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok ért. ak. 1-8.

A nevelés-
oktatás- 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tantárgy
fejlesztés évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf.
területei
Anyanyelv és Kommunikáció 4 4 4 4 4 4 5 5
kommunikáció Olvasás-írás 2 2 3 3 4 4 2 2
Társadalmi Számolás-mérés 2 2 2 2 3 3 3 3
környezet Játékra nevelés 2 2 2 2
Társadalmi 1 1 2 2
ismeretek
Életvitel és Önkiszolgálás 2+2 2+2*
gyakorlat *
Életvitel és 2+2 2+2* 2+2 2+2 3+2* 3+2
gyakorlat * * * *
Természeti Környezetismeret 1 1 2 2
környezet
Művészetek Ének-zene 2+1 2+1* 2 2 2 2 2 2
*
Ábrázolás- 3 3 2+1 2+1* 2+1 2+1 2+1* 2+1
alakítás * * * *
Informatika Információs 1* 1* 1* 1+1* 1+1
eszközök *
használata
Testi nevelés Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5
Testnevelés 5 5
Szabadon tervezhető órakeret 3 3 3 4 4 4 4 4
Összesen 25 25 25 26 28 28 31 31

*A szabadon tervezhető órakeret felhasználása

Az órákat a tantervi tananyag elmélyítésére, készségek megerősítésére használjuk fel, az

óraszámok megnövelésével, a tananyag mennyiségének megtartása mellett.

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret

kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy
kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a
pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi
tartalommal tölthet meg.

131
 TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK
A SÚLYOS ÉS HALMOZOTTAN SÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA

Tantárgyak Óraszámok
Szűkebb és tágabb környezet 5 óra
Reggeli és búcsúkör 5 x 25 perc
Játék és szórakozás 5 óra
Mozgásnevelés 5 óra
Testi higiénia 5 x 20 perc

132
4.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei

A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől a
gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek
térítésmentesen álljanak rendelkezésre.

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

 Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott
taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb...) használnak a tananyag
feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé
nyilvánított.
 Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező
tanulói taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola
helyi tanterve alapján.
 A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket (minden tanév előtt a megelőző tanév
májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk.
 A tankönyvválasztás joga az adott tárgyat tanító pedagógusé a szakmai munkaközösséggel
való egyeztetést követően. A választhatóság elve csak akkor érvényesül, ha erre lehetőség
mutatkozik az országos tankönyvjegyzék kínálatában.
 Ennek megfelelően olyan tankönyveket kívánunk választani, mely külalakjában vonzó,
esztétikus, magán hordozza, illetve magába foglalja azoknak a gyermekeknek életkori
sajátosságait, akik abból tanulnak.
 Nem választhat a pedagógus olyan tankönyvet, amely nem biztosítható minden tanulónak.
 A helyi tanterv tartalmához, felépítéséhez leginkább illeszkedő taneszközöket,
tankönyveket alkalmazunk.
 A tankönyv feleljen meg tanítványaink fejlettségi szintjének és szolgálják a
követelményekben rögzített ismeretek, készségek, képességek fejlesztését.
 A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű, áttekinthető és időtálló.
 Tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a
tanuló szükségleteihez.

133
 Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez lehetőség szerint
munkafüzet is tartozzon a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a
tudásellenőrzés végett.

A kiválasztás feltételeinek szempontjai

 A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!
 Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,
amelyek több tanéven keresztül használhatóak, tartósak.
 A feldolgozandó tananyag szisztematikusan felépítve, egyértelmű információkat
hordozva, lényegre törő ábrákkal kerüljön a tankönyvbe.
 Vegye figyelembe a tanulók absztrakt gondolkodásának fejlettség szintjét, megfelelően
fejlessze a kognitív képességeiket.
 Fokozatosan fejlessze a tanulók öntevékenységét.
 Adjon lehetőséget a differenciált oktatásra.
 Az ismeretanyag jól olvashatóan, jól áttekinthetően legyen elrendezve.
 Példái a mindennapi életből táplálkozzanak, ne legyenek idealizáltak.
 Tudáspróbái, felmérései a tananyag minimumkövetelményeire épüljenek, lényegre törőek
legyenek.
 A taneszközök legyenek figyelemfelkeltőek, könnyen kezelhetők.
 Adjon lehetőséget változatos munkáltatásra.
 Az ismeretszint több fokán használható legyen.
 Az IKT eszközök minél szélesebb körű alkalmazása.

134
4.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósításának részletes szabályai

A pedagógiai feladatok megvalósításának szabályait a Pedagógiai Program 3. fejezete

tartalmazza.

4.5. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja

A mindennapos testnevelési órákat a kötelező tanórai foglalkozások keretében valósítjuk meg.

4.6. Választható tantárgyak, foglalkozások

2013. szeptember 1-től a tanulásban akadályozott tanulók szülei nyilatkoznak arról, hogy
gyermekük etika, vagy hittan foglalkozáson vesz részt.

135
4.7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

1. A tanuló magasabb évfolyamra akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket a

tanév végére minden tantárgyból sikeresen teljesítette.
2. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az első
évfolyam megismétlését akkor is, ha a tanuló az előír tanulmányi követelményeket
sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a tanuló a megismétlésre kerülő évfolyamról
nem kap bizonyítványt.
3. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkájára
kapott érdemjegyek alapján bírálják el. A magasabb évfolyamon minden tantárgyból
legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a
továbbhaladáshoz.
4. A tanuló javítóvizsgát tehet, ha
- a tanév végén legfeljebb három tárgyból elégtelen osztályzatot kapott
- az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a
vizsgáról engedély nélkül távozik.
5. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a
tanulónak a meghatározott tantárgyakból az osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
- az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
- az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi
követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,
- egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, vagy egy adott tantárgyból az
egész évre előírt óraszám 30 %-át meghaladja,
- magántanuló volt.

Autisztikus spektrumzavarral élő tanulók

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamon előírt
minimális teljesítményeket elérte. Önállónak tekintendő a gyermek teljesítménye akkor, is, ha
valamely vizuális segédeszköz alkalmazásával éri azt el. Ahhoz, hogy ez biztosítható legyen,
a pedagógusnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az egyéni fejlesztési terveket és az
eredményesség érdekében, módosítania kell a célkatalógusokat.

136
Az első évfolyamot - megismerő, felzárkóztató jellegénél fogva - tanulóink két év alatt
végezhetik el. Amennyiben az első évfolyamot tanulóink 2 év alatt végzik el, az első
évfolyam végén csak szöveges értékelést adunk és nem minősítünk.
Az autisztikus spektrumban élő értelmileg akadályozott tanulóknál az első évfolyamon az „A”
(verbális kommunikációt használó) és a „B” (verbális kommunikációt nem használó) változat
tartalma ugyanaz és az itt nyújtott teljesítmény alapján dönthető el, hogy a gyermek melyik
változat alapján halad tovább. Ezt a tanulócsoportok heterogenitása, a sajátos oktatási tartalom
és az egyéni fejlesztési program teszi szükségessé.

137
4.8. A tanulók ellenőrzése, mérése, értékelése, feladatainak és
beszámoltatásának meghatározása

Az egyes tantárgyak sajátos ellenőrzési, értékelési módot igényelnek, amelyeket részletesen

tartalmaz az enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos, halmozottan sérült és az autisztikus
spektrumban élő tanulók helyi tanterve a követelmények meghatározásával együtt.

Értékelési alapelvek
 Objektív
 Fejlődésorientált
 Önmagához mért fejlődés elve

Az enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulók iskolai beszámoltatása,

az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
A tanulók folyamatos tanulását, tantárgyi teljesítményeit rendszeres ellenőrzés kíséri
intézményünkben.
Az ellenőrzésben a következő szempontokat tartjuk irányadónak:
 az ellenőrzés legyen tényszerű és objektív,
 legyen folyamatos és tervezett,
 tartsa tiszteletben a pedagógiai önállóságot,
 kövesse az iskolai nevelés sajátos menetét,
 legyen nyílt és demokratikus,
 írásban rögzített legyen az érintettek tudomásával.

Területei:
 a helyi tantervben előírt követelmények teljesítési szintje
 a tanuló osztályközösségben végzett tevékenysége
 a tanuló viselkedése, magatartása, fegyelmezettsége.

Az ellenőrzés folyamatosan történik az éves ellenőrzési terv alapján.

138
 A tanév folyamán végzett mérések
Mit mérünk? Milyen céllal? Mikor? Melyik Ki méri? Hogyan
évfolyamon? dokumentáljuk?
Képességet, Az iskolai Év elején 1.o. Osztályfőnök, Fejlesztési napló
készséget fejlesztés Szaktanár
alapjainak
vizsgálata

Magyar nyelv Az előző Év elején 2-8.osztály Osztályfőnök, Fejlesztési napló

és irodalom osztályfok Szaktanár
minimum
Matematika követelményei
alapján milyen
tantárgyi tudással
rendelkezik a
tanuló

Magyar nyelv Milyen tantárgyi Félévkor 1- 8.osztály Osztályfőnök, Fejlesztési napló

és irodalom tudással Szaktanár
rendelkezik a
Matematika tanuló a haladási
ütemnek
megfelelően

- Tantárgyi Az éves Félévkor vagy Különböző Mk.vezető Felmérő lapok

mérések munkatervben év végén évfolyamokon Félévi beszámoló
- Képesség megfogalmazott
mérések szempontok
alapján
- Neveltségi
meghatározott cél
szint mérések érdekében

Magyar A tanulói Év végén 1., 3., 5., 7. Osztályfőnök, Fejlesztési napló

Matematika tudásszint osztály Szaktanár
meghatározása a
tantervi
követelményeknek
megfelelően

Magyar A szakaszhatár Év végén 2. osztály Mk.vezető Felmérő lapok

Matematika minimum Év végi beszámoló
követelményeinek Fejlesztési napló
teljesítése

Magyar- A kompetencia Év végén 4., 6., 8.osztály Mk. vezető Felmérő lapok
szövegértés alapú oktatás Év végi beszámoló
Matematika eredményességé- Fejlesztési napló
nek vizsgálata

Magyar- A szakaszhatár Év végén 4., 6., 8. osztály Mk. vezető Felmérő lapok
nyelvtan minimum Év végi beszámoló
követelményeinek Fejlesztési napló
teljesítése

139
A számonkérés formái

 szóbeli felelet: A sajátos nevelési igényű gyermekeknél a szóbeli feleltetés is nagyon

fontos, arányában közelítse meg az írásbeli számonkérések arányát.
A szóbeli feleletekkel fejlesztjük tanulóink kommunikációs készségét, lehetőséget
adunk az írásbeli nehézségekkel küzdő gyermekeknek is, hogy beszámoljanak
ismereteikről.

 írásbeli:
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai
Témazáró dolgozat Röpdolgozat Írásbeli felelet
Időtartam 1 vagy 2 óra max. 45 perc 10-20 perc
Tartalom egy téma lezárása résztéma vagy 1-3 óra 1-2 konkrét kérdés,
anyaga feladat
Érdemjegy színe piros kék kék

- a nagyobb témakörök lezárásakor témazáró dolgozatot íratunk, félévente

minimum egyet

- a témazáró dolgozatot legalább egy héttel a megírás előtt be kell jelenteni

- a tanuló egynél több témazárót ne írjon egy nap

- a témazáró dolgozatot hiányzás esetén pótolni kell

- a dolgozatot a tanárnak egy héten belül ki kell javítania

- szorgalmi feladatért, esztétikus füzetvezetésért zöld érdemjegy adható

 gyakorlati számonkérés: testnevelésből, énekből, rajzból, életvitel és gyakorlati,

szakmai alapozó – előkészítő ismeretekből, informatika tantárgyakból, valamint
projekt, témahét megvalósítása során történik.

Az iskolai beszámoltatások szerepe és súlya a tanulók tudásának értékelésében

 segít a tanulókat rendszeres munkára nevelni
 visszajelzést ad a végzett munkáról, a teljesítményről a tanulónak, tanárnak, szülőnek
egyaránt
 alapját képezi a félévi és év végi osztályzatok kialakításának
 a témazáró dolgozatok érdemjegye nagyobb súllyal kerül beszámolásra.

140
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és
korlátai
 Az otthoni illetve napközis felkészülés segíti az ismeretek rögzítését, a tananyag
elsajátításának, begyakorlásának fontos eszköze.
 Az írásbeli és szóbeli házi feladat számon kérhető.
 A házi feladatok megtervezésénél figyelembe kell venni a tanuló terhelhetőségét,
egyéni képességét.
 Az írásbeli feladatok mennyisége alkalmazkodjon a tanuló egyéni üteméhez.
 Szükség esetén differenciált feladatokat kapjanak a tanulók.
 A szünetekre kötelező házi feladatot ne kapjanak a tanulók. Szorgalmi feladat adható.

Az enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos és autista tanulók teljesítményének értékelése

Az értékelés alapfunkciója a tevékenységbe nyújtott teljesítmények és a tevékenységhez való

viszonyulás megítélése, minősítése, a tájékozódás és a tájékoztatás.
Az értékelés alapelvei:
 terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre és közösségekre is)
 legyen folyamatba ágyazott, kiszámítható, megalapozott
 törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra
 személyre, közösségre szólóan ösztönözzön, fejlesztő szándékú legyen
 az iskolában elfogadott követelményrendszerre épüljön, biztosítva a követelmények
nyilvánosságát (SZMSZ, Házirend, munkaköri leírások, tantervi követelmények)
A tanulók teljesítményének szóbeli értékelése
Személyes szóbeli értékelés történik:
 a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad
 tanórán kívüli tevékenységek során
 projekt, témahét zárásakor
 a fogadóórákon
 a szülői értekezleteken
 az osztályfőnök által a naplók, ellenőrzők havi átnézésekor
 az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, vagy fegyelmi
vétségek kapcsán)

141
A tanulók szöveges értékelése tantárgyanként 1-2. osztály félévig
A tanulók havonta szöveges minősítést, félévkor és évvégén szöveges minősítést és részletes
szöveges értékelést kapnak minden tantárgyból.
A tanulók az alábbi szöveges minősítéseket kapják:
 kiválóan teljesített
 jól teljesített
 megfelelően teljesített
 felzárkóztatásra szorul
A minősítés félévkor a tájékoztató füzetben, év végén a bizonyítványban történik.
Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával
értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó
tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.
Az iskolának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a negyedik évfolyam végére a
meghatározott követelményeknek a tanuló eleget tudjon tenni. Az iskola köteles külön
felkészítést biztosítani a tanuló részére, melyhez szükséges időkeret az egyéni foglalkozások
időkeretének biztosításával rendelkezésre áll az iskolában.

A tanulók értékelése érdemjeggyel, osztályzattal 2. osztály év végétől 12. osztály év

végéig
A tanuló teljesítményének értékelése évközben érdemjeggyel, illetve félévkor, évvégén
osztályzattal történik. A félévi és év végi osztályzatok mellé az autista tanulók esetében
részletes szöveges értékelés készül.
 Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4),
közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
 Magyar nyelv és irodalom tantárgyból külön érdemjegyet, osztályzatot kap a tanuló
magyar nyelvből és irodalomból.
 Félévenként adandó érdemjegyek száma:

- heti egy órás tárgy esetében legalább három jegy

- heti két órás tárgy esetében legalább négy jegy

- heti 3-4 órás tárgy esetében legalább öt jegy

- magasabb heti óraszámú tárgy esetében legalább hat jegy

 A félévi és év végi osztályzat kialakításánál a tanév során szerzett összes érdemjegy
átlagát kell kiindulópontként számolni.

142
Szaktanári mérlegelés esetén a következő szempontokat kell figyelembe venni:

- A témazáró dolgozat érdemjegye súlyozottabban legyen beszámolva, mert

nagyobb időszak anyagát dolgozza fel.

- A félév során megfigyelhető romló vagy javuló tendencia.

- A szorgalom javulása

- Órai aktivitás

- A tanuló önmagához viszonyított fejlődése

 A szülő értesítése az érdemjegyekről: a tanuló a tájékoztató füzetbe az érdemjegyét
azonnal írja be, a tanár lássa el kézjegyével, s a naplóba is vezesse be.
Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök negyedévente ellenőrizze, és az
esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírásra kérje meg a szaktanárt.

A középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) tanulók ismereteinek

ellenőrzése, mérése

Ellenőrzés, mérés
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelésében sajátosan jelenik meg az ellenőrzés
funkciója, jellege. Feladattudatuk, feladattartásuk eltér kortársaiktól, így az ellenőrzésnek
folyamatosnak, kevéssé számonkérőnek, inkább segítőnek és gondoskodónak kell lennie.
Javasolt ellenőrzési formák:
 Folyamatos megfigyelés: játékban, tanulásban, munkatevékenységben és mindennapi
élethelyzetekben.
 Értékelő feladatlapok megoldása: egy-egy témakör lezárásakor.
 A mérések (PAC felmérés év elején és év végén) elsősorban diagnosztikus jellegűek.
Tájékoztatnak a gyermek állapotáról, mérik a fejlesztés eredményességét,
meghatározzák annak további irányát.
 Év elején és évvégén képességmérés, ami tartalmazza a kognitív funkciók, a
kommunikációs és motoros képességek, illetve az önkiszolgálás és praktikus
ismeretek mérését.

143
A súlyos és halmozottan sérült tanulók mérése, értékelése
Mérés:
- a TARC módszer és Walter Straszmeyer által kidolgozott készségszint-felmérő lapok
eredményesen alkalmazhatóak.
A méréseket tanév elején és végén kell elvégezni.

- A mérések a gyógypedagógus által egyedileg kidolgozható feladatsorokkal is

megtörténhetnek. Ezt az alkalmazás előtt a nevelőtestülettel véleményeztetni kell.

Értékelés:
Félévkor és év végén írásos értékelést kell készíteni a tanuló haladásáról:
- Az értékelés tartalmazza a tanuló minden egyes fejlesztési területen elért eredményeit
és nehézségeit
- Kerüljön bele javaslat az újabb fejlesztési terv elkészítésére vagy a meglévő
kiegészítésére, módosítására

A tanév végi értékelés egyben a tanuló bizonyítványaként is szolgál, melynek egy példányát a
haladási naplóhoz kell csatolni, a második példányt pedig át kell adni a szülőnek.

Az értékelést erre központilag kiadott nyomtatványon kell elvégezni.

Az autisztikus spektrumban élő tanulók ellenőrzése, mérése

Az autisztikus spektrumban élő tanulók ellenőrzésének, mérésének alapfunkciója eltérő attól,

amely az oktatásban megszokott.
Az ellenőrzés, mérés célja kettős:
 a tanulók személyiségének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjének folyamatos
alakulását
 adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és
képességek fejlődését

144
A tanulók ellenőrzésének, mérésének alapelvei:
 helyi pedagógiai programra épül
 folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciáló
 egyénre szabott, konkrét, és az egész személyiséget figyelembe veszi
 a személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére irányul
 pontosan feltárja a pozitívumokat, és hiányosságokat a képességek és készségek
területén
 megoldási módokat ad
A nevelés oktatás egész folyamatát végigkíséri az ellenőrzés, mérés.

A mérések
A mérések elsősorban diagnosztikus értékűek.
Tájékoztatnak: a tanulók állapotáról, a fejlesztés eredményességéről, meghatározzák annak
további irányát.
A mérések ideje: tanév eleje, évvége. A tanév folyamán bármikor a helyzetfeltárás céljából, új
tanuló érkezésekor, illetve eredménytelen fejlesztés esetén.
A mérések formái:
 a tanuló személyiségfejlődésének, szocializációjának, attitűdjének mérése

- a tanuló megfigyelése fejlesztések alatt, strukturált és strukturálatlan

szabadidőben

- a családdal folytatott megbeszélések

 a tanulók tantárgyi tudásának mérése
Szempontjai:

- a feladatok begyakorolt, megerősített ismeretanyagra épüljenek

- a feladatok az ismereteken túl mérjék a tanulók önállóságát, tevékenységének

szintjét, viszonyulását, attitűdjét, munkatempóját

- a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat,

tanulási módokat, és eszközhasználatot kérje számon

- minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget.

Eszköze: Az Autista Kutatócsoport fejlesztési kérdőívének adaptációja.
A mérések idejét, körülményeit, eredményeit dokumentálni kell, és ezekről mérési
jegyzőkönyvet kell vezetni.

145
A magántanulók értékelése

A magántanulók munkáját évente két alkalommal osztályozó vizsgán kell értékelni. Ezek
időpontjai az első és a második félév vége. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a
nevelőtestület dönt. Szorgalmi időben folyamatosan értékeljük munkájukat, szöveges
értékelés/érdemjegy alapján.

146
4.9. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,
szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

A tanulók jutalmazásának elvei és formái

 Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, vagy
példamutató magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az
iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.
 Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki
- eredményes kulturális tevékenységet folytat,
- kimagasló sportteljesítményt ér el,
- a közösségi életben tartósan jó munkát végez.
 Az iskolában elismerésként a következő dicséretek adhatók:
- szaktanári dicséret (az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, sorozatos
gyűjtőmunkáért, kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri munkaért)
- osztályfőnöki dicséret (odaítéléséről az osztályfőnök dönt, kiemelkedő munka alapján)
- igazgatói dicséret (városi, megyei, országos versenyeken elért kiemelkedő
teljesítményért)
- nevelőtestületi dicséret (a testület szavazata alapján, a tanév végén adható)
 Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási
dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és
oklevéllel jutalmazhatók.
 A jutalmak odaítéléséről az osztályfőnökök, és a pedagógusok javaslata alapján az
igazgató dönt.
 Az a tanuló, akinek kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola
közössége előtt nyilvánosan veszi át.
 Csoportos jutalmazási forma lehet: kirándulás, színház, mozi, stb...
 A Diákönkormányzat saját szabályai szerint is jutalmazhat.
A magatartás, szorgalom értékelése a félévi illetve év végi osztályozó értekezleten történik.

Módja, formája
Az osztályozó értekezleten az osztályfőnök terjeszti elő a javaslatát (a szaktanárokkal és a
napközis nevelővel történt előzetes egyeztetés után), a tantestület tagjai fogadják el, illetve
vitás esetekben szótöbbséggel döntenek.

147
Az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos (tanulásban és értelmileg
akadályozott) tanulók

Alapelvek
Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és szorgalom értékelésén belül kiemelt
fontosságúnak tartjuk az alábbiakat:
 Segítse az iskola oktatási és nevelési céljainak elérését
 Segítse a tanulók önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is
 Az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon
 Mindig egyénre szabott legyen
 Vegye figyelembe a sérüléseket, az önmagához mért fejlődést.

A magatartás értékelésének szempontjai

 Példás

- Az a tanuló aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó

kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait
ösztönzi.

- Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti.

- A Házirendet betartja és ezzel társainak jó példát mutat.

- Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő,

együttműködő és jóindulatú.

- Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes.

- Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben.

- Megnyilvánulása őszinte.

- Igazolatlan hiányzás esetében a tantestület dönt.

Bukott tanuló magatartása nem lehet példás.
 Jó

- Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb

hiányosságok tapasztalható, de törekszik kijavítására.

- Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi.

- A Házirendet igyekszik betartani.

148
 - Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő – ezek kismértékűek.

- Fegyelmi fokozata legfeljebb írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, vagy

szaktanári figyelmeztetés.

- Igazolatlan hiányzás esetében a tantestület dönt.

 Változó

- Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására

nincs befolyása.

- Viselkedésével szemben kifogás merül fel.

- Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen.

- Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész.

- Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó.

- Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés.

 Rossz

- Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését

hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a
közösségnek.

- A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja.

- A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival

durván beszél, verekedik.

- Igazgatói intése van.

- Egyszeri, súlyos cselekedet miatt is adható.

A szorgalom értékelésének szempontjai

 Példás

- Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle

telhető legjobb eredményre törekszik.

- Munkája pontos, megbízható, precíz, képességeihez képest törekszik a hibátlan

munkavégzésre.

- Többletfeladatokat vállal, feladatait megbízhatóan végzi el.

149
 - Kötelességtudó, munkatempója állandó, folyamatosan készül, figyel,
érdeklődő.

- Érdeklődése sokirányú.

- Szabadidős foglalkozásokon, rendezvényeken részt vesz.

 Jó

- A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra

képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik,
de többre nem törekszik.

- Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját.

- Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a

munkához való viszonya a tőle elvárható szintű.

- Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

- Tantestület dönthet az osztályzatról bukás esetén.

 Változó

- Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó

munkák váltogatják egymást.

- Önállóan, csak utasításra kezd a munkához, azt nem ellenőrzi.

- Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt.

- Bukás 1-2 tantárgyból

 Hanyag

- A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját

nem végzi el.

- Képességeihez, a körülményekhez képest csak vonakodva és keveset tesz

tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan.

- Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz.

- Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.

- Bukás 3 vagy több tantárgyból.

150
Autisztikus spektrumban élő tanulók

Az autisztikus spektrumban élő tanulók számára az iskolai normák, elvárások felismerése és

alkalmazása – a sérülésből fakadóan – akadályozott. A magatartás és szorgalom értékelésének
törvénybeli kötelezettsége csak sajátos tartalommal valósulhat meg.

Magatartás alatt értjük a gyermek adaptív viselkedésének, környezetéhez való alkalmazkodó

képességének szintjét, önkontrolljának mértékét.

Magatartás értékelésének formái

 Példás - A tanult viselkedési szabályokat betartja.
 Jó - A viselkedési szabályokat felnőtt segítségével betartja.
 Változó - A viselkedési szabályokat alkalmanként és segítséggel tartja be.
 Rossz - A tanult viselkedési szabályokat segítséggel sem tartja be.

A szorgalom fogalmával jellemezzük, értékeljük a tanulók motiváltságát, aktivitásának,

aktivizálhatóságának mértékét.

Szorgalom értékelésének formái

 Példás - Tanult aktivitásokat önként, külső motiváció nélkül is elvégez,
teljesítménye egyenletes.
 Jó - Bizonyos motivációs bázissal rendelkezik, teljesítménye egyenletes
 Változó - Bizonyos körülmények között aktivizálható
 Hanyag - Nem aktív, nem motivált, csak teljes irányítással képes elvégezni
aktivitásait.

A súlyos és halmozottan sérült tanulók

Felmentést kapnak a minősítés alól.

151
4.10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei

A csoportbontások megszervezésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: a

csoport létszámát, a képességbeli különbségeket, a tantárgy sajátosságait.

Iskolánkban csoportbontásban tanítható órák: idegen nyelv, informatika, szakmai előkészítő

és szakmai alapozó ismeretek, életvitel- és gyakorlati ismeretek, szakmai gyakorlatok.

152
4.11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

4.11.1. Az iskola egészségnevelési elvei

Alapelvek:
 Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók egészségének védelmét, az
egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.
 Hatékony együttnevelés kialakítása a pedagógusok, a gyermekvédelmi szakemberek, a
szülők és a tanulók között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet
legyen.
 Egészségnevelés és egészségügyi szolgáltatások biztosítása tanulóink számára.
 Az intézmény olyan nevelési-oktatási gyakorlatot folytat, amely figyelembe veszi a
gyermek jól-létét és méltóságát.
 Törekszünk arra, hogy segítsük diákjainkat egészségük megőrzésében.

Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet

fordítunk:
 Az egészséges táplálkozás:
A tanulók megismerik a táplálkozás élettani optimumát, a korszerű táplálkozást, a
káros táplálkozási szokások következményeit.
 Rendszeres testmozgás:
A tanulók szükségletévé válik a rendszeres testmozgás; az életkoruknak megfelelő
állóképességgel, terhelhetőséggel rendelkeznek; olyan pozitív szemléletük alakul ki,
amely megteremti a további életük során az életmódszerű mozgás igényét.
 Higiénés magatartás:
A tanulók mindennapi életében kialakul a személyi higiénia iránti igény, és a
környezet tisztaságára és védelmére irányuló szükséglet.
 Tartózkodás az egészségkárosító anyagoktól:
A folyamatos felvilágosítás a drogok káros hatásairól formálja tanulóink
életszemléletét, növeli problémaérzékenységüket.

153
 4.11.2. Környezeti nevelési elvek

Alapelvek, amelyeket a környezeti nevelés megvalósítása során figyelembe kell vennünk:

 az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése;
 érzelmi és értelmi környezeti nevelés;
 tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés;
 a környezettudatos magatartás és életvitel segítése;
 az egészség és a környezet összefüggései;
 a helyzetfelismerés és felelősség felébresztése;
 a problémamegoldó gondolkodás kialakításának segítése.

Célok Feladatok Várható eredmények

A környezeti nevelés jelenjen meg az
oktatás és nevelés valamennyi területén.
A helyi tantervben műveltségi
területenként és a tanmenetekben is
konkrétan jelöljük meg a feladatokat és
az alkalmazni kívánt módszereket.
Az iskolai élet egészét átfogó környezeti
nevelés valósul meg: - átdolgozott
tanmenetek.
- változatosabb tanítási, tanulássegítési
környezeti nevelési módszerek.

A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a Képzések, továbbképzések és előadások A felnőttek mintaként szolgáljanak a

szülők személyes példájukkal legyenek
a környezettudatos életvitel hiteles
terjesztői.
Az iskola tisztaságának javítása, a
szemét mennyiségének csökkentése.
tartása. környezettudatosság alakítása során.
Egyre többen vegyenek részt ezeken a
programokon.
Tisztasági verseny szervezése. Szelektív Javul az iskola tisztasága, megvalósul a
hulladékgyűjtés (papír és műanyag) szelektív hulladékgyűjtés, csökken az
folyamatos gyűjtése, tárolásának és elszállított szemét mennyisége.
elszállításának megszervezése.

Takarékoskodás a vízzel, a villannyal, a Rendszeres, majd alkalmankénti Észrevehetően csökken az iskola víz-,
gázzal és az adminisztrációhoz ellenőrzések. gáz- és villanyszámláján szereplő
szükséges eszközökkel. Mérések, számítások, következtetések. összeg.

A tanulók ismerjék meg szűkebb
környezetüket, lássák az értékeket,
problémákat, ápolják a hagyományokat.
A tanulók védelmezzék környezetüket,
szülőföldjüket.
Fejlesszük a tanulók önálló
ismeretszerzési képességét, a
problémamegoldó gondolkodás módját.
Tanulmányi kirándulások és nyári Ha ismeri környezetét, jobban szereti,
táborok kapcsán végzett szemlélődés, kötődik hozzá és megóvja.
vizsgálódás.
Kiállítások, vetélkedők szervezése.
„Örökbefogadási” akciók: egy-egy fát, A tanuló kötődik a környezete egy
területet, amihez rendszeresen darabjához, és ezen keresztül átérzi
visszajárnak, figyelik változásait, környezetünk megóvásának fontosságát.
gondozzák.
Fák és más növények ültetése,
gondozása, madáretetés.
Környezettel kapcsolatos szakkönyvek, Az eredmények megmutatkoznak az
folyóiratok, videó- anyag és CD-k iskolai versenyeken.
beszerzése, a könyvtárban való Bővül az érdeklődő gyermekek száma.
hozzáférési lehetőség biztosítása.
Az iskolarádió lehetőségének
kihasználása.

154
Módszerek, tanulásszervezési formák
Környezeti nevelési tevékenységeink során a következő módszereket és tanulásszervezési
formákat alkalmazzuk:
 a tanítási órák klasszikus módszerei
 kooperatív tanulási technikák
 erdei iskola
 osztálykirándulások
 csoportszintű előadás napközis szabadidős időszakban
 csoportszintű gyakorlati foglalkozás napközis szabadidős időszakban
 múzeumi óra
 szakköri foglalkozás
 verseny
 témanap
 a város által szervezett akciók
 tábor

A környezeti nevelés színterei

A környezeti nevelés a tantárgyi keretek közt
1-4. évfolyam
A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy
ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az
érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és
„környezetbarát” szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és
elkötelezettség szintje.
A környezeti nevelés tantervbe illesztésének egyik megvalósítási módja a „beleoldás”.
Beleoldásnak vagy tematikus tanításnak nevezzük azt a módszert, amikor a környezeti
nevelési fogalmakat, feladatokat és példákat a már meglévő tantervi célkitűzésekbe építik be.
Ezt a módszert alkalmazhatjuk egyetlen téma tanításánál, vagy úgy is, hogy az egész tantervet
áthatja a környezeti nevelés szemlélete. A megszokott tananyag kiegészítését és kibővítését
adják a környezeti nevelési témák.

155
5-8. évfolyamon, az előkészítő és készségfejlesztő iskolában
A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz,
fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó
ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit
ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a
szemléletformálás nagyon fontos eszköze is.

A TÁMOP 3.4.2.A-1/2-2012-0017 pályázat keretében vásárolt „Világra-szóló”- Külső világ

tevékeny megismerésének tervezése c. adaptált „jó gyakorlat” elemeit beépítjük az értelmileg
akadályozott felső tagozat és a tanulásban akadályozott tagozat alsó tagozat környezetismeret
tantárgyába.

A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt

A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek.
A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek
alkalmazásához.
 „Szépítsük meg a sulit!” tisztasági verseny
 „Zöld Csapatok” tevékenysége
 A szobanövények folyamatos gondozása
 „Madárbarát kert” program
 Természetismereti terepgyakorlatok
 Városismereti séták
 Hagyományőrző foglalkozások
 Kézműves foglakozások
 Jeles napok
 A környezetvédelem jeles napjai

A tanév során az alábbi napokon szervezünk programokat (előadás, vetélkedő, beszélgetés):

Március 22. Víz Világnapja Május 18. Múzeumi Világnap

Április 22. Föld Napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap
Május 10. Madarak és Fák Napja Október 4. Állatok Világnapja

156
A TÁMOP 3.1.7. projektben vállalt egyéb környezeti nevelési feladataink:
 A kulturált, tiszta környezet fenntartásának segítése önkéntes gondnoksággal;
 A partnerek (szülők, tanulók) számára szervezett környezettudatos neveléshez
kapcsolódó esemény szervezése.

4.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló elvek

Alapvető célunk, hogy biztosítsuk az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes
körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének
biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása.
A hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálása az esélyegyenlőség előmozdítása
érdekében, az intézmény minden tevékenysége során:
 a beiratkozásnál,
 tanításban, ismeretközvetítésben, korszerű oktatási módszerekkel,
 tanulók egyéni fejlesztésében, egyéni fejlesztési terv kidolgozásával,
 az értékelés gyakorlatában,
 tanulói előmenetelben, egyénre szabott számonkéréssel, előmenetel követéssel,
 a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a szülőkkel való szoros együttműködéssel,
 a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában,
 a továbbtanulásban, pályaorientációban,
 a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, módszertani
továbbképzésekkel,
 a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és
társadalmi környezettel.
Intézményünkben nagyszámú egyéni fejlesztő foglalkozást biztosítunk a hátrányok,
elmaradások kompenzálására. A képességek és készségek fejlesztését a tanórába is beépítjük.
A hátránnyal küzdő tanulókat képességeiknek megfelelően differenciáljuk. A 2004/2005-ös
tanévtől az 1-4. osztályban iskolaotthonos rendszerben tanulnak a gyerekek, így aki nehéz
körülmények között él, annak is lehetősége van a házi feladat elkészítésére, tanári
segítségnyújtásra.
A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott
szakvélemény alapján történik meg a tanuló osztályba sorolása.
A tanulók fejlődését folyamatosan figyeljük. Szükség esetén fejlesztő órákat, felzárkóztató
foglalkozásokat biztosítunk számukra, illetve órákon differenciáltan foglalkoztatjuk őket.

157
5. Szakmai program

158
5.1. A készségfejlesztő iskolai képzés sajátosságai
Az intézmény szakmai képzése gyakorlati programokat tartalmaz, alkalmazkodik a
középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok testi és lelki sajátosságaihoz. A képzés során a
fejlesztést úgy kell megvalósítani, hogy biztosítva legyen a tevékenységek változatos,
egymásra épülő folyamata, lehetőséget biztosítson a megfelelő gyakorlásra, figyelembe vegye
az egyéni haladási képesség ütemét és legyen lehetőség a sikerélmény elérésére, amely a
további tevékenységek és gyakorlás alapvető motivációját biztosítja.

A képzés célja
A készségfejlesztő iskola olyan életvezetési ismeretek kialakítását tűzi ki célul, amely a
mindennapi élet gyakorlati ismereteinek felhasználásával képessé teszik a tanulókat
kiscsoportos lakóotthonokban, családban, napközbeni foglalkoztatással, illetve
védőmunkahelyi vagy integrált munkahelyi munkával, viszonylag önálló életet élni.

Megismerteti a tanulókat minden olyan munkaformával, tevékenységgel, amelyek a felnőtt

fogyatékosokat foglalkoztató intézményekben előfordulnak. Széles kínálatot kell nyújtani,
hiszen a tanulók iskola utáni elhelyezése szinte minden esetben egyéni lehetőségek
figyelembe vételével történik, ki kell választani, a tanuló mely tevékenységformában tud a
legjobban teljesíteni.
A képzés célja, hogy legyenek alkalmasak szűkebb környezetük egyéni szükségletük szerint
differenciált támogatással az életkezdéshez szükséges személyiségjegyek, ismeretek és
gyakorlat megszerzésére és a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő
munkafolyamatok elsajátítására.

Szolgálja a tanulók személyiségének formálását, munkaszocializációs képességeik

kialakítását, valamint alkalmassá válásukat a lakókörnyezetük életébe való integrálódásra.

A készségfejlesztő iskolai képzés általános feladatai

Elsődleges, hogy alakítsa ki azokat a kompetenciákat, amelyek alapvetően befolyásolják a
felnőtt élet minőségét, biztosítják a minél teljesebb önállóságot az életvitel során.
Fejlessze és javítsa a tanulók kommunikációs szintjét az elemi szimbólumok, jelzések
felfogásában, a munkautasítások megértésében, a társalgásban.

159
Fejlessze a szociális kapcsolatalakítást, a kulturált magatartási szokásokat, az önellenőrzés
képességét, a társakkal, műhelyvezetőkkel, családtagokkal és idegenekkel való
kapcsolatokban a helyes magatartást.
Gazdagítsa élményeiket a szűkebb emberi környezet történéseiben, a munkaörömök
befogadásában, a természet élvezetében, segítse elő, hogy élményeiket ki tudják fejezni
szóban, képekben.
Fejlessze akaratukat az előre átgondolt cselekvésekben, a magatartás és cselekvés önkritikus
végrehajtásában.
Erősítse testi fejlődésüket, higiénés kultúrájukat, alakuljon ki az egészséges életmód,
környezet tudatos magatartás igénye.
Ismertesse meg a tanulókkal a munkafolyamatokat, a munkahelyet, a baleset megelőzésének
legfontosabb módjait, szokásait, törekedjen a rend, a tisztaság szokásainak kialakítására.
Nyújtson alapvető ismereteket a munkával és a társadalmi együttéléssel kapcsolatos jogokról
és kötelességekről, segítse elő azok megértését és betartását.
Alakítsa ki a monotónia tűrést, hiszen az általuk végezhető munkák általában egyhangúak.

A szakmai programok kiválasztásának alapelvei

 Közel álljon a fiatalok érdeklődéséhez, motiválhatóságához.
 Adjon lehetőséget sikerélményük, kreativitásuk kibontakozásához.
 Biztosítsa az egyszerű betanulást igénylő munkafolyamat elsajátításának képességét.
 Készítsen fel az önálló életkezdésre az egyéni lehetőségek figyelembe vételével.
 Igazodjon a tanulók egyéni képességeihez, és a családok igényeihez.

A tanulók felvételének feltételei

 A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság érvényes
szakvéleménye, melynek alapján intézményünk kijelölése megtörtént.
 A betöltött 16. életév.
 A készségfejlesztő iskola 9 – 10. osztályának eredményes elvégzése.
 Egészségügyi alkalmasság.

160
5.2. A készségfejlesztő iskolai képzés felépítése
Megszilárdító szakasz (9-10. évfolyam)
Iskolánkban a szakmai képzés 9. évfolyamtól indul. A 9. és 10. évfolyamon az általános
ismeretet megalapozó nevelés-oktatás, továbbá szakmaorientáció, szakmai előkészítő
ismeretek oktatása folyik.
A szakmai előkészítő ismeretek oktatásánál lényeges szempont, hogy a tanuló megkedvelje a
képességeihez mért, választott szakmát, fizikálisan erősödjön, állóképessége,
koncentrálóképessége növekedjen.
Különösen hangsúlyozni kell a tanulók testedzését, manuális képességeinek fejlesztését.
Ennek érdekében a testedzés óraszámának emelésével és tanórán kívüli elfoglaltságokkal
megvalósítjuk a mindennapos testedzést. A készségtárgyak témaköreiben azokra a területekre
fektetünk súlyt, ahol a manuális készségfejlesztés a cél.
A szakmai előkészítő ismeretek tanításával a gyermek lehetőséget kap arra, hogy betekintsen
a szakmák rendszerébe és kedvet kapjon a későbbi szakmai tevékenységek elsajátításához.

A szakmai előkészítő oktatást csoportbontásban kell megtartani, és az elsajátítandó

ismereteknek illeszkednie kell a választható szakma alapjaihoz. Ennek tartalma, így minden
tanév elején a tanulók képességeihez és a szülői házzal való egyeztetés alapján kerül
meghatározásra.

Készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamok: Szakképesítés megszerzésére felkészítő

szakasz
(11-12. évfolyam)
A Készségfejlesztő Iskolában a következő, OM által elfogadott szakképzési modulok alapján
folyik a képzés.
A képzés modul megnevezése Jóváhagyási száma
Papírtermék készítő 24112/2001
Parkápoló 11049/22/2004.
Számítástechnikai alapismeretek 19068-3/2009
Szövött tárgy készítő 18246-5/2009
Háztartástan 18246-7/2009. (10.16.)
Mézeskalács-sütő 18246-4/2009. (10.16.)
Udvaros 19068-4/2009. (11.04.)

161
A képzés két évfolyama alatt lehetőség nyílik a fiatalok tanulási tempójához igazodó oktatási
formák megvalósítására. Kis lépésenként sajátítják el a szakmában és a gyakorlati életben
használható fogásokat. A tanulóknak két év alatt egy modult kell elvégeznie. A modulok
kiválasztása függ a tanulók képességeitől, érdeklődéseitől és a szülői ház igényeitől.

A szakmai oktatás során az elméleti ismeretek tanításának mélysége minden esetben igazodik
a tanulók egyéni befogadóképességéhez. A gyakorlati oktatási foglalkozásokon minden
esetben törekszünk a kiscsoportos formához, hiszen az egyéni bánásmód és a differenciált
felkészítés elvét így tudjuk a legjobban megvalósítani.
A készségfejlesztő iskolai képzés folyamán nagy hangsúlyt fektetünk a munkaképesség
kialakítására és megőrzésére.

Valamennyi szakma esetén a képzés struktúrája

Évfolyamok száma: 2
Évfolyamok jelölése: 11 és 12

162
5.3. A beszámoltatás rendje a szakmai ismeretek megszerzéséről
 A szakképzés befejezésével a tanulók gyakorlati munkavégzés közben adnak számot
felkészültségükről, egyéni vagy kiscsoportos formában.
 A minősítést a szakmai követelmények megvalósulásáról az oktató team végzi,
beszámítva a képzési folyamat során elért eredményeket is.
 Írásbeli és szóbeli vizsgára a képzés befejezésével nem kerül sor, mert a középsúlyos
értelmi fogyatékos tanulók korlátai ezt nem teszik lehetővé.

A képzés befejezésekor elvárt teljesítmény

Az értékelés szempontjai:
 a feladatmegértés pontossága
 a kivitelezés színvonala
 az anyagválasztás helyessége
 a higiénés és munkavédelmi szabályok betartása
A tanuló minden évfolyam végén bizonyítványt kap. A képzés befejezésekor az elkészített
munkadarabok, a gyakorlatok során a tevékenységek elsajátításának mértéke alapján a
programban előírt követelmények teljesítéséről tanúsítványt kapnak a tanulók.

A képzésről kiadott bizonyítvány

A Készségfejlesztő Iskola befejezésekor a Bizonyítvány mellé Tanúsítványt adunk a tanulók

fejlődéséről, valamint részletes javaslatot arról, hogy milyen munkatevékenységben milyen
önállósági fokon foglalkoztatható életvitele során.

A Tanúsítványban bejegyzésre kerülnek

 a tanuló azonosító adatai,
 a képző intézmény azonosító adatai, illetve az, hogy a tanuló ismereteit a készségfejlesztő
iskolában szerezte,
 a képzési szakterület, a képzési idő és a képzés engedélyezésének száma,
 A tanúsítványnak tartalmaznia kell a tanuló munkaszocializációs szintjét és az egyes
modulok elsajátításában való jártasságát

163
A Tanúsítvány minősítése
 kiválóan megfelelt,
 jól megfelelt,
 megfelelt,
 a képzésben részt vett* lehet.

*A képzésben részt vett minősítés a követelmények teljesítésének képtelensége esetén kerül

bejegyzésre a képzésben aktívan részt vevő, de a követelményeket teljesíteni nem képes
középsúlyos értelmi fogyatékos fiatal tanúsítványába.

164
165