28. A hallás és az egyensúlyozás élettana.

A hang útja: • Fülkagyló->• Hallójárat-> dobhártya->• Dobüreg

->kalapács,üllő,kengyel->
• Ovális ablak->• Scala media ->endolympha + corti-szerv
->perilympha

Az emberi fül hangvezető rendszere a levegő nyomásingadozásai a fülkagyló és a külső hallójárat

útján először a dobhártyát hozzák rezgésbe, amely azokat hozzácsatlakozó hallócsontok láncolatának
adja át. A középfülben részben tompított, részben felerősödött rezgések a kengyel talpának útján a
csontos csiga járatait kitöltő perlymphára terjednek át. Míg a külső fül kizárólag a hanghullámok
vezetésére szolgál, a középfül a belső fül védelmére már szabályozza a rezgéseket. Rezgések
erősségének szabályozását a középfülben elhelyezkedő két kis izom végzi, amelyek egyrészt a
dobhártya feszességi állapotára, másrészt a kengyel talpának az ovális nyílásba való befekvésére
hatnak. Erősebb hangingerek hatására az izmok megfeszítik a dobhártyát, fékezik a kengyel lengését,
ezáltal a rezgésátvivő rendszer merevsége fokozódik, és a hanghullámok átvitele a belső fülre
csökken.

Külsőfül: • Összegyűjti,formálja a hangot

• Védelem
• Rezonátor

Középfül: • Erősít
• Hallócsontocskák feladata:minél kisebb energiaveszteséggel
történő átvitel alacsony hullámellenállási közegből (levegő), nagy
hullámellenállásúba(folyadék)
 • Hullám egy másik közeg határához érkezik, ezért egy rész
visszaverődik, egy rész tovább terjed a folyadékban

Belsőfül: • A hang frekvencia szerinti szétbontása

• A belsőfül áll egy egyesúlyszervből és egy csiga alakú járatból
• A corti-szervben ú.n. szőrsejtek találhatóak hang felismerése
• Mechanikai rezgés megrezegteti az alapstruktúrát •
Alapmembrán a folyadék rezgéseit továbbítja,hullámhegyeket és
hullámvölgyeket hozva létre • Ezek nagyon pontosan egy adott
helyen érik el a maximumukat,majd csillapodnak • Kb. 3000 belső
szőrsejt képes átfogni ezt a hatalmas frekvenciasávot

A Corti-szerv működése: A hallás receptorai itt helyezkednek el. A Corti –szerv specifikus
érzékhám, amelynek hanginger érzékelő elemi: a szőrsejtek. A szőrsejtek alapi részéből indulnak ki a
hallóidegek rostjai, amelyek a keletkezett ingerületet vezetik a központi idegrendszerbe. A hallócsont
lánc által továbbított rezgések a csontos csiga járatát kitöltő perlymphára terjednek át. A perlymphára-
rezgések áttevődnek a hártyás csiga alaphártyájára és
falára, majd másodlagos dobhártyába ütközve
csillapodnak. Az alaphártya kimozdulása
mechanikus inger a rajta fekvő szőrsejtek számára,
amelynek ingerülete a hallás idegi folyamatának
alapja. A csiga alaphártyája alapállományba
ágyazott, erősen megfeszített kereszthúrokból áll,
amelyek a csiga bázisától annak csúcsa felé egyre
hosszabbodnak. A húrok meghatározott rezgésszámú
hangnak megfelelően rezonátorként rezgésbe jönnek,
rövid húrok a magas, a hosszú húrok a mély
hangokra rezonálnak. A hangérzékelő
szerv

A csiga felépítése

.
A halló- és egyensúlyozó szerv

Ha valamelyik félkörös ívjárat síkjában szöggyorsulással járó mozgás jön létre, az ebben az ívjáratban
a szőrsejtek ingerületét okozza, mert a folyadék a forgással ellentétes irányban mozdul el, mindez
nyomást gyakorol a szőrsejtekre is. Ugyanez következik be a forgómozgás lassulásakor is. Az egyenes
vonalú, gyorsuló mozgás feltehetően nem hozza ingerületbe a szőrsejteket.

Az egyenes vonalú gyorsulásra a tömlőcske és a zsákocska szőrsejtjei reagálnak. A tömlőcske a

vízszintes, a zsákocska pedig a függőleges irányú gyorsulásra érzékeny. A belsejükben lévő kristályok
nagyobb sűrűségűek, mint az endolimfa, így gyorsuló mozgáskor az ellenkező irányba mozdulnak el,
elhajlítják a szőrsejtek nyúlványait, ami az idegrostokban akciós potenciált alakít ki. Ezeknek a
szőrsejteknek fejmozgás nélkül is van ingerületleadásuk, mert a kristályokra a nehézségi gyorsulás hat.

A térbeli orientációban nemcsak a helyzetérzékelő szerv működése fontos, hanem a vizuális

információk is. Az orientációban fontosak az ízületek és a bőr nyomásérző receptoraiban keletkezett
ingerületek is. A különböző helyekről érkezett impulzusok végül az agykéregben szintetizálódnak.

-Tájékoztatja a KI
- a fej térbeli helyzetéről
- lineáris gyorsulásáról
- szöggyorsulásról
- testtartás megőrzése, kijavítása, tekintet irányítása
-Receptorok-
 Félkörös ívjáratban – ampuláris
taraj -szöggyorsulás érzékelők
 Tömlőcske, zsákocska falában-
érzőfolt–egyenes vonalú
gyorsulás, fej helyzete

Félkörös ívjáratok működése

-Oldalsó ívjárat - vízszintes síkban (a fej
hátradöntésekor kerül vízszintes síkba)
-Elülső és hátsó ívjárat –függőleges

-Ampulláris taraj – szőrsejtek,

támasztósejtek, cupula
 -A fej elfordulásakor a szöggyorsulás kezdeti szakaszában az endolimfa tehetetlensége
következtében az érzőtarajok ellentétes irányba térnek ki sejtek
-Szőrsejtek kitérnek- egyik oldalon depolarizáció, másik oldalon hiperpolarizáció, AP
fokozódás v. csökkenés
-Endolimfa együtt mozog az ívjárattal, sejtek kitérése megszűnik, AP visszaáll a
kezdeti állapotra
-Fej elfordulása befejeződött, az endolimfa tehetetlensége következtében az ellenkező
irányba mozog → szőrsejtek az előzővel ellentétes irányba térnek ki → MP ellenkező
irányú változása
-Endolimfa áramlásának megszűnésével áll helyre a kezdeti AP
- Ívjáratok párként működnek
-A pár egyik tagjában jelentkező AP frekvencia fokozódás a pár másik tagjában AP
csökkenésével jár
-Együttesen a fej bármelyirányú elmozdulását érzékelik
-Tekintet beállítását szolgálják

Érzőfoltok –macula
-Tömlőcskében vízszintes, zsákocskában függőleges helyzetű
-Sűrűségük a víz kétszerese
-A kristályok az aktuális gravitációs erőnek megfelelően változtatják helyzetüket és húzást
gyakorolnak egyes szőrsejtekre