Idegrendszer – systema

nervosum I.
Gerincvelő – medulla spinalis
Agytörzs – truncus cerebri
Az élőlények a külvilág ingereit felfogják, feldolgozzák,
válaszreakciót hoznak létre, ez biztosítja a környezeti
változásokhoz valóalkalmazkodást.

1. Az idegrendszer működésének részfeladatai:

- Ingereket vesz fel részben a külvilágból, részben magából a
szervezetből.
- A felvett ingereket ingerület formájában vezeti és
feldolgozza.
- Megfelelő idegimpulzusokat küld az egyes szervekhez.
-Ezen feladatok elvégzését az idegrendszer speciális
anatómiai felépítése teszi lehetővé.

2. Az idegrendszer neuronokból épül fel.

Az idegrendszer szöveti felépítése

Az idegszövet elemi egysége a neuron.

1. Pericaryon - soma
- Csak a mag körül tömörülő plazmarészt
értjük rajta, szervesen összefügg a sejt
többi részével.
-Szürkeállományban helyezkednek el.

2. Dentrit - plazmanyúlvány
- Az idegsejt protoplazmájának
nyúlványai, mindazokat az organellumokat
tartalmazzák, amelyeket a sejttest is.

3. Neurit - idegnyúlvány - axon

- 1-2 mm-től 1 m-ig
- Hüvelyek veszik körül

4.Telodendrion - végfácska
- Ingerületátvitelre szolgál
 Elemi reflexív
Az idegműködés elemi folyamata a reflex, ennek anatómiai alapja a reflexív.

Elemi reflexív
1. Receptor
Ingerek felvételét végzik.
A fiziko-kémiai változásokat (inger) fiziológiai folyamattá alakítja.
2. Afferens szár
Érző neuron, a pericaryon gerincvelői dúcban vagy agyideg ganglionjában van.
3. Központi kapcsolókészülék
Synapsis
4. Efferens szár
Egy mozgató neuronból áll.
Pericaryon a gerincvelő szürkeállományában vagy az agyideg mozgatómagjában
van.
4. Effector
Mozgató vagy szekretoros idegvégződés

Monosynapticus és polysynapticus reflexívek

A központi idegrendszer kétféle állományból épül fel:

1. Substantia grisea - szürkeállomány
Idegsejtek, synapsisok
2. Substantia alba - fehérállomány
Idegrostok, idegpályák
 Az idegrendszer felosztása

Működésileg

cerebrospinalis vegetatív
Anatómiailag:
központi perifériás központi perifériás

Funkcionálisan

agyvelő gerincvelő agyidegek gericvelői- szimp paraszimp szimp.

paraszimp.
idegek

Cerebrospinalis: akaratunktól függő

Vegetatív: akaratunktól független, elsősorban a belső szervek

tevékenységét szabályozza
Gerincvelő
Gerincvelő - medulla spinalis
- Gerinccsatornában helyezkedik el.

- Nyúltvelő folytatásaként az öreglyuktól

az L. II. csigolyáig húzódik.

- A gerincvelő alsó részéről eredő

idegek a gerinccsatornában lefelé
futnak kilépési helyükhöz - Cauda equina

- Elülső és hátulsó felszínén hosszanti

barázda húzódik.

- Szelvényezettségét a belőle kétoldalt

szimmetrikusan kilépő gerincvelői
idegek adják.

- Egy-egy gerincvelői ideg 10-15 szárral

ered, kb. 1 cm magas területen - Ez felel meg egy
gerincvelői szelvénynek.

- Az idegek a csigolyák között lépnek ki,

ezért a csigolyaközök jelzik a szegmentumokat.
A gerincvelő szakaszai

A gerincvelőnek az idegek kilépése alapján

következő szakaszai vannak:

1. Cervicalis szakasz - 8 szegmentum

Számozás: azon csigolya szerint amelyik íve
felett az ideg kilép.
A 7. nyakcsigolya alatt lép ki a 8. nyaki ideg.

2. Thoracalis szakasz - 12 szegmentum

Számozás: a háti szakasztól lefelé azon csigolya
szerint amelyik íve alatt az ideg kilép.

3. Lumbalis szakasz - 5 szegmentum

4. Sacralis szakasz - 5 szegmentum

5. Coccygealis szakasz - 1 szegmentum

A nyaki és lumbalis szakasz a végtagokra kilépő

idegeknek megfelelően vastagabb.

A gerincvelő alsó részéről eredő idegek a

gerinccsatornában lefelé futnak kilépési helyükhöz.
- Cauda equina
 A gerincvelő átmetszeti képe

1. Belül szürkeállomány
Vastagabb elülső szarv - motoros sejtek
Vékonyabb hátsó szarv - érző idegsejtek
Oldalsó szarv - vegetatív működést ellátó sejtek
Canalis centralis

2. Kívül fehérállomány
Elülső köteg
Hátulsó köteg
Oldalsó köteg

Az ábra jobb oldalán:

- A fehérállományban az üres területek érző pályák
- A fekete terület a pyramispálya
- A pontozottak az extrapyramidalis pályák
- A rácsozott a vegetatív pályák
- A vonalkázottak a gerincvelő belső pályarendszerei
A gerincvelő pályái
 A gerincvelő pályái (érző pályák)

A gerincvelő fehérállományát hosszú felszálló érző (afferens), hosszú leszálló motoros

(efferens) és belső (saját) pályarendszerek építik fel.

I. Afferens - felszálló pályarendszer - főleg a hátsó kötegben

A periférián a receptorok által felvett ingerület a hátsó gyökéren lép a gerincvelőbe.
1. Hátsókötegi lemniscus medialis rendszer . Goll- és Burdach-pálya
- A felismerést szolgáló érzéskvalitásokat ( vibráció, mélyérzés)
szállítják.

2. Spinothalamicus pályarendszer
- Hő, fájdalom, elemi tapintási ingerületeket szállít.

3. Kisagyi afferens pályák - spinocerebellaris pályák

Ezek viszik a érző ingerületet az agyvelőbe, ahol az motoros impulzust vált ki,
amely ismét a gerincvélőn keresztül a leszálló, efferens rendszerek útján hoz
létre motoros választ.
 A gerincvelő pályái (mozgató pályák)
Efferens - leszálló pályarendszerek - az elülső és oldalsó kötegben

Motoros pályarendszerek

1. Pyramispálya

- Az akaratlagos mozgások centrális neuronja

2. Extrapyramidalis pályák

- Az elülső szarvban, a motoros neuronokon végződnek.

- Már automatikussá vált mozgások ezeken a pályákon jutnak érvényre.
- Koordinálja a mozgásokat.

3. Vegetatív pályák

- Mirigyek, szervek simaizmaihoz szállít impulzusokat.

 A gerincvelő pályái

Belső, saját pályarendszerek

- A gerincvelői reflextevékenység szolgálatában áll.
- Egyes szelvényeken belüli s a szomszédos szelvények közötti
koordinációt,másrészt az akaratunktól független feltétlen reflexválaszokat
szabályozzák.

Gerincvelői reflexek
- Proprioceptív reflexek - az izmok saját reflexe
- Nociceptív reflex - végtagrögzítő, védekező reflex
- Vegetatív reflex
 Proprioceptív reflexek

Megvédi az izmokat a passzív

megnyúlástól.

1. Biztosítja az izmok hosszának,

az ízületek helyzetének állandóságát egy
adott testhelyzetben.
2. Monosynapticus - 2 neuron
- Hátsó gyökéren belépő rost
- Felszálló pályát alkot (lemniscus
pálya), de ad egy kollaterálist az elülső
szarv motoros neuronjához
3. Ugyanazon izomban végződik a mozgató
neuron ahonnan az érző indul.
4. Receptora az izomban lévő izomorsó ill.
az ínorsó.
 Nociceptiv reflex

1.A védekező reflex pályája összetett.

2. Polysynapticus-reflexív

3. Két részből áll:

- Azonos oldali flexorreflex
- Ellenoldali extenzorreflex

4. Az ellenkező oldali extenzorok

motoneuronjához menő neuronok
átkereszteződnek a gerincvelőben, adnak
egy felszálló ágat is az ellenkező oldalon,
ez alkotja a spinothalamicus pályát
- Fájdalomérző pályák
- Thalamusba, majd a kéreg
fájdalomérző központjába - heves
fájdalomérzést vált ki.
Agytörzs – truncus cerebri
 Agytörzs – gerincvelő folytatása
• Részei:
• 1. nyúltvelő: medulla oblongata
• 2. híd: pons
• 3. középagy: mesencephalon
 Nyúltvelő - medulla oblongata
• - fordított csonkakúp alakú:
Alsó határ:
- Foramen magnum
magasságában, a pyramis pály rostjának
kereszteződésénél – decussatio
pyramidum
Felső határ: híd
Ventralis felszín:
- fissura mediana anterior
(gv. folytatása)
- ennek két oldalán pyramisok
( kiemelkedés)
- a pyramisoktól laterálisan
olajbogyó szerű képlet – oliva inferior
- ezt mediális és laterálisan
egy-egy barázda határolja – sulcus
paraolivaris medialis (XII. agyideg
kilépési helye) és lateralis ( IX., X., XI.
agyidegek kilépési helye)
 Nyúltvelő - medulla oblongata
• Dorsalis felszín:
• - alsó zárt és
• - felső nyitott rész

Alsó zárt:
- craniális végénél a kp. vonal két oldalán
Goll és Brdach pályák magjai

Felső nyitott:
- A canalis centralis rombusz alakban
kitágul – IV. agykamra feneke lesz.
- A gv. funiculus posteriorjának
megfelelő részek nyílnak szét és a
nyúltvelőt a kisaggyal összekötő
kisagykocsányok lesznek –
pedunculus cerebellaris inferior
 Híd - pons
• Határai:
• - caudálisan: nyúltvelő
• - craniálisan: középagy

• Ventrális felszíne:
• - kissé domború – benne középen árok:
sulcus basilaris – benne fut az arteria
basilaris

• Oldalt felfelé, kissé hátrahajolva:

hídkarba megy át – brachium pontis –
pedunculus cerebellaris medius

• Agyidegek kilépési helye:

• - V. agyideg: híd-hídkar határ
• - VII., VIII. agyideg alul- oldalt
• - VI. agyideg: híd-nyúltvelő határon
ventrálisan
 Híd - pons
• Átmetszeti kép:
– Felső rész: tegmentum
– Alsó rész: basis
 Fossa rhomboidea
• A nyúltvelő és a híd dorsalis oldalán
elhelyezkedő rombusz alakú terület.
• Közepén végighúzódik: sulcus mediánus.

• Határai:
• - alul: a két pedunculus cerebellaris
inferior
• - felül: a két pedunculus cerebellaris
superior ( középagyat a kisaggyal köti
össze)

• Részei:
• - pars superior
• - pars inferior
• - pars intermedia – area acustica
 Fossa rhomboidea

• Pars superior:
• - középvonal két részén egy-egy
kiemelkedés: eminentia medialis –
ennek az alsó megvastagodott
része: colliculus facialis ( a VII.
agyideg mozgató rostjai kerülik
meg a VI. agyideg magját)

• Pars inferior:
• - felső részében a középvonal
mellett két-két kiemelkedés:
mediálisan – trigonum nervi
hypoglossi (XII.), laterálisan:
trigonum nervi vagi (X.)
• - alsó csúcsa: obex
 Fossa rhomboidea

• Sátorszerűen ráborul a
kisagy – a keletkezett
üreg a IV. agykamra

• A mélyben helyzekedik
el a formatio reticularis
és az V.-XII. agyidegek
magvai
 Formatio reticularis
• Életfontosságú
reflexközpontok helyezkednek
itt el, légzés, szívműködés,
vasomotor, nyálelválasztás.

• Koordináló szerepet lát el az

alacsonyabb és magasabb
agyrészek között.

• Fontos szerepet játszik az

ébrenlét és tudat
fenntartásásban.
 Középagy - mesencephalon

• Az előagyat (rhombencephalon) köti

össze az utóaggyal (prosencephalon)
• Craniálisan: thalamusba,
hypothalamusba folytatódik
• Caudálisan: hídba

• A velőcső ürege itt szűk csatorna –

aqueductus cerebri (Sylvius csatorna)
– a csatorma körüli szürkeállomány:
• substantia grisea centralis a III. és
IV. agyideg magjaival.
 Középagy - mesencephalon
• Átmetszeti képe:
• 1. tectum v. lamina
qeadrigemina
• 2. tegmentum
• 3. basis

7. Colliculus superior
8. Brachium colliculi superioris
9. Colliculus inferior
10. Brachium colliculi inferioris
11. Corpus geniculatum mediale
 Középagy - mesencephalon

• Tegmentumban:
• - nucleus ruber
• - érzőpályák
• - formatio reticularis

• Basis:
• - két agyszár között méllyedés:
fossa interpeduncularis, itt lép ki a
III. agyideg
• - zömében mozgatópályák futnak
benne