Anatómia – Idegrendszer, érzékszervek, fej-nyak

tájékok

64. Gerincvelői szelvény részei:

-
- 65. Agyidegek koponyai kilépéssel:

o I. n. olfactorius: lamina cribrosa

o II. n opicus: canalis opticus
o III. n. oculomotorius: fissura orbitalis superior
o IV. n. trochlearis: fissura orbitalis superior
o V. n. trigeminus:
 V/1: n. ophtalmicus: fissura orbitalis superior
 V/2: n. maxillaris:foramen rotundum
 V/3: n. mandibularis: foramen ovale
o VI. n. abducens: fissure orbitalis superior
o VII. n. facialis: canalis facialis- foramen stylomastoideum
o VIII. n. vestibulocochlearis: fundus meatus acusticus internus
o IX. n. glossopharyngeus: foramen jugulare
o X. n. vagus: foramen jugulare
o XI. n. accessories: foramen jugulare
 o XII. n. hypoglussus: canalis nervi hypoglossi

- 66. Agytörzs azonosítása MRI képen

- 67. Conus medullaris csigolya szintje újszülöttben és felnőttben:

Újszülött: L3
Felnőtt: L1

- 68. Durazsák alsó végének csigolya szintje:

S2

- 69. Circulus arteriosus Willisii ágai:

a. cerebri posterior (2)
a. communicans posterior (2)
a. carotis interna (2)
a. cerebri anterior (2)
a. communicans anterior

- 70. Cornea reflex afferens és efferens szárának megnevezése:

Afferens: nn. ciliares longi, ggl trigeminale.
Efferens: nn. faciales

71. Az iris sympathicus beidegzése (pupillatágulás idegi mechanizmusa)

m. dilatator pupillae- ggl. cervicale superius

72. Az iris parasympathicus beidegzése (pupillaszűkülés idegi mechanizmusa- pupilla

fényreflexe)
m. sphincter pupillae-ggl. ciliare
n. opticus és tractus opticus szállítja az ingerületet a corpus geniculatum laterale felé. Az
opticus rostok többsége itt, kisebb része a regio pretectalisban végződik. Az innen kiinduló
rostok kereszteződnek a commissura posteriorban. A fasciculus longitudinalis medialisban
leszállnak a mesencephalonba a n. oculomotorius magvainak szintjéig. Itt kapcsolódnak az
Edinger-Westphal- mag pupillomotoros praeganglionaris sejtjeihez. A praeganglionaris
parasympathicus rostok a ganglion ciliareba jutnak, ahol postganglionaris neuronokra
kapcsolódnak át. A rostok mint nn. ciliares breves hagyják el a ganglion ciliaret, és a
szemgolyóba lépve beidegzik a m. sphincter pupillaet.
73. Dobüreg falainak megnevezése
 Paries tegmentalis (felső)
 Paries jugularis (alsó)
 Paries caroticus (elülső)
 Paries mastoideus (hátsó)
 Paries membranaceus (oldalsó)
 Paries labyrinthicus (belső)
74. A nervus facialis által beidegzett izmok
 m. digastricus hátsó hasa
 m. stylohyoideus
 m. stapedius
 m. auricularis
 m. epicranius
 m. orbicularis oculi
 m. corrugator supercilii
 m. depressor supercilii
 m. procerus nasi
 m. nasalis
 m. depressor septi nasi
 m. orbicularis oris
 m. levator labii superioris
 m. levator labii superioris alaeque nasi
 m. levator anguli oris
 m. zygomaticus major
 m. zygomaticus minor
 m. depressor labii inferioris
 m. depressor anguli oris
 m. risorius
 m. mentalis
 m. buccinator
75. A rágóizmok felsorolása és beidegzésük
 m. masseter
 m. temporalis
 m. pterygoideus medialis
 m. pterygoideus lateralis
 beidegzésük: n. trigeminus: n. mandibularis (V/3)
76. Vagina carotica képletei
 carotis communis
 v. jugularis interna
 n. vagus
77. A feji parasympathicus dúcok felsorolása
 ggl. ciliare (n. III.)
 ggl. pterygopalatinum (n. VII.)
 ggl. submandibulare (n. VII.)
 ggl. oticum (n. IX.)
 ggll. itramuralia (n. IX. et n. X.)
78.A hátsó kötegi-lemniscus medialis rendszer átkapcsoló állomásai

receptorok: bőr mechano receptorok, izom, inszalag, izületi órsók.

1. neuron: gangialon spinaléban. Hátsógyökéren keresztül lépnek a gv.-be, ahol oszlás
után fasciculus gracilis és fasciculus cuneatus néven futnak a nyúltvelőbe.
2. neuron: a két fasciculus a hasonnevű nucleusba érkeznek, nucleus gracilis és nucleus
cuneatus. (medulla oblongata metszet) és kereszteződnek; Lemniscus medialis, mely
a thalamusba tart.
3. neuron: nucl. Ventralis posterlateralis (VPL) innen a gyrus porstcentralisba
haladnak. (area 3. 1. 2.)

79.A tractus spinothalamicus gerincvelői lokalizációja

fájdalom, hő és durva nyomás/tapintás azaz protopathiás szenzibilitásért felelős köteg.

1.neruon: gangialon spinaléban. Hátsógyökéren keresztül lépnek a gv.-be.
1, tractus spinothalamicus lateralis (keresztezett) FLECHSIG[fájdalom és hőérző] a
hátsó szarv I. és IV-V. sejtlemezeiben, valamint a VII-VIII sejtlemezben foglalnak helyet.
A comissura albában kereszteződnek és haladnak a thalamushoz.
Szompatotopiás elrendeződésű: alsó testfélből érkezők lateralisan hátul, a felsőből
mediálisan elöl.
2, tractus spinothalamicus ventralis (anterior) GOWERS (keresztezett)[durva
nyomás /tapintés] I. és IV-V. ill. VII-VIII sejtlemezben. Ez is szompatotopiás
elrandeződésű.

80.Tájékozódás a gerincvel keresztmetszetén (pályák lokalizációja)

a 80-hoz csak ezt találtam. Ez se rossz, de akit érdekel: vezérfonal 97. oldal.

81.Szemmozgató agyidegek

Nervus occulomotorius
1, ramus superior: m. rectus bulbi superior, m. levator palpebrae superior
2,ramus inferior: m. rectus bulbi inferior+medialis, m. obliquus bulbi inferior
->ggl ciliare-> nervi ciliares breves: m. ciliaris, m. sphincter pupillae
Nervus trochlearis: m. obliquus bulbi superior.
Nervus abducens: m. rectus bulbi lateralis

82.Vegetatív funkcióval rendelkező agyidegek

- N occulomotorius
nucl. Edinger-Westphal -> ggl ciliare, nervi ciliares breves: m. ciliaris, m. sphincter pupillae
- N facialis
Nucl tr. Solit.
nucl saliv. sup.-> ggl pterygopalatimun, n zygomaticus-> n lacrimalis: secretomotosan látja
el a könnymirigyet, orr és szájpadnyálkahártyát.
-> ggl submandibulare, n lingualis: ellátja a gl. Submandibluarist és
sublingualist.
- N glossopharyngeus
nucl saliv. inf. -> ggl oticum, gl parotis
Nucl tr. Solit. -> n lingualis, nyelv első 2/3 ízérző, általános érző és secretomotoros
- N vagus:
nucl dorsalis nervi vagi, nucl alae cinereae medialis,
nucl tr. Solit.
Rami cardiaci superior, rami pharyngei, n laryngeus recurrens, n laryngeus inferior, rami
cardiaci inferiores, rami esophagei, rami tracheales, rr tracheales, rr bronchiales, r esophagei,
rr pericardiaci, rr gastrici ant / post , rr hepatici, rr celiaci

83.Tisztán motoros agyidegek

N occulomotorius: ld. 81.
N trochlearis: ld. 81.
N abducens: ld. 81.
N accesorius: ramus internus: egyesül a nervus vagussal
Ramus externus: m. sternocleidomastoideus, m trapezius
N hypoglossus: nyelv izmok, (nyelv alatti izmokat anastomosis által felvett nyaki idegekkel)

84.Tisztán sensoros agyidegek

N olfactorius
N opticus
N vestibulocochlearis

85. A hypothalamus magnocellularis magjai

 Nucleus supraopticus
 Nucleus paraventricularis

86. Az agyhártyák
 Pachimeninx – Dura mater (képződményei):
o Falx cerebri
o Tentorium cerebelli
o Falx cerebelli
o Diaphragma sellae
o Sinus durae matris
 Leptomeninx
o Arachnoidea
 Villi arachnoideales (granulationes arachnoidei [PACCHIONI])
 Cisternae subarachnoideales
o Pia mater

87. Az agyhártyák közötti terek felsorolása

 Cavum epidurale
 Sinus durae matris
 Cavum subdurale
 Cavum subarachnoideale -> Cisternae subarachnoideales
 Cavum subpiale
 Cavum perivasculare [Wirchov – Robin féle rések]
88. Öt subarachnoidalis ciszterna megnevezése
 Cisterna magna (cerebellomedullaris) – kisagy alsó felszíne és a nyúltvelő
dorsalis felszne között – Apertura mediana ventriculi quartii [MAGENDI]
 Cisterna pontis – a híd 2 oldalán – Apertura lateralis ventriculi quartii
[LUSCHKA]
 Cisterna interpeduncularis – a Mesecephalon ventralis oldalán
 Cisterna venae magnae cerebri – a Splenium corpori callosi és a Tectum
mesencephali közti szögletben a hasonnevű véna körül
 Cisterna ambies – az előző kettőt köti össze
 Cisterna chiasmatis – a Chiasma opticum körül
 Cisterna fossae lateralis cerebri – a Fossa lateralis cerebriben

89. A parasympathicus agytörzsi idegmagok

 Nucleus medialis alae cinereae
 Nucleus lateralis alae cinereae
 Nucleus salivatorius inferior
 Nucleus salivatorius superior
 Nucleus occulomotorius accessorius – [Westphal – Edinger mag]

90. A nervus trigeminus három gyökerének koponyai kilépése

 Nervus ophthalmicus – Fissura orbitalis superior
 Nervus maxilaris – Foramen rotundum
 Nervus mandibularis – Foramen ovale

91. Norma frontalis: a nervus trigeminus három ágának kilépési helyei

N. Ophthalmicus
Foramen/incisura
frontalis (med)
Foramen/incisura
supraorbitalis
(N. Ophthalmicus
Fissura orbitlis
superior)

N. Maxillaris
Foramen infraorbitale

N. Mandibularis
Foramen mentale
 A N. Ophthalmicus a Foramen frontalén N.
Frontalisként, az Incisura supraorbitalison N.
Supraorbitalisként lép ki.
A N. Maxillaris a Foramen infraorbitalén N.
infraorbitalisként lép ki.
A N. Mandibularis a Foramen mentalén N.
Mentalisként lép ki.
(A Fissura orrbitalis superior a N.
Ophthalmicus koponyaalapi kilépési helye.)

92.A liquor cerebrospinalis termelődésének és felszívódásának helye:

Termelődése: A liquor az agykamrák plexus choroideusaiban termelődik, ultrafiltrációval. A
plexus choroideus maga előtt tolva a pia matert és az ependyma réteget, benő a kamrákba és a
tela choroidea-t alkotja. A legtöbb liquor a ventriculus lateralisban termelődik.
Felszívódása: Az agy konvex felszínén a granulationes arachnoideae-k (villi), által, amelyek
főleg a sinus sagittalis superior, de kis mértékben más sinusok képződményei. A liquor az
arachnoidea bolyhainak szövetein keresztül átszüremkedik a sinusok falán, és belekerül a
vénás vérbe.

93.A n. oculomotorius agytörzsi magjainak felsorolása:

Középagy:
a) nucl. n. oculomotorii somatomotoros rostok
b) nucl. oculomotorius accessorius visceromotoros általános
(Edinger-Westphal) (psy. rostokat kap)

94.A n. trigeminus agytörzsi magjainak felsorolása:

Híd:
a) nucl. motorius nervi trigemini visceromotoros speciális
b) nucl. sensorius principalis somatosensoros (epikritikus)
c) nucl. tractus spinalis nervi trigemini somatosensoros(protopathias)

Középagy:
a) nucl. mesencephalicus n. trigemini somatosensoros(proprioceptio)
95.A n. facialis agytörzsi magjainak felsorolása:
Híd:
a) nucl. n. facialis visceromotoros speciális (branchialmotoros)
b) nucl. salivatorius sup. visceromotoros általános, praeganglionáris psy.
c) nucl. tractus solitarii viscerosensoros, ízérző
d) nucl. tractus spinalis n. trigemini somatosensoros

96.A n. glossopharyngeus agytörzsi magjainak felsorolása:

Nyúltvelő:
a) nucl. ambiguus visceromotoros(branchialmotoros)
b) nucl. salivatorius inf. visceromotoros általános, praeganglionaris psy.
c) nucl. lateralis alae cinereae viscerosensoros speciális
d) nucl. tractus spinalis n. trigemini somatosensoros
e) nucl. tractus solitarii viscerosensoros általános

97.A n. vagus agytörzsi magjainak felsorolása:

Nyúltvelő:
a) nucl. ambiguus visceromotoros speciális(branchialmotoros)
b) nucl. med. alae cinereae visceromotoros általános, praeganglionaris psy.
c) nucl. lateralis alae cinereae viscerosensoros általános
d) nucl. tractus spinalis nervi trigemini somatosensoros

98.A capsula interna rostrendszerei:

a) tractus frontopontinus (ARNOLD)
b) elülső thalamusnyél (tractus thalamocorticales)
c) tractus corticonuclearis (piramispálya)
d) felső thalamusnyél (tractus thalamocorticalis)
e) tractus parieto-occipitopontinus (TÜRCK)
f) radiatio acustica
g) radiatio optica
99. Capsula interna és környezetének struktúrái, azonosítás MRI képen:
Transverse MRI of Brain through Internal Capsule

1. Genu of corpus
callosum
2. Forceps minor
3. Anterior limb of
internal capsule
4. Septum
pellucidum
5. Caudate nucleus
6. Putamen
7. Globus pallidus
8. Posterior limb of
internal capsule
9. Thalamus
10. Splenium of
corpus callosum

11. Forceps major

A thalamus, a nucleus caudatus és a nucleus lentiformis között vastag V alakú

fehérállomány réteg látható: ez a capsula interna, amely a féltekék
fehérállományának legfontosabb területe. A capsula interna felfelé a centrum
semiovale-ban folytatódik, lefelé és hátrafelé haladva pedig a pedunculus cerebri-be
megy át. Eközben rostjai némileg megfogyatkoznak, mert a thalamikus axonok a
pedunculusban már nincsenek benne. A capsula internát medialisan a thalamus és a
nucleus caudatus, lateralisan pedig a nucleus lentiformis határolják. A capsula interna
szigorú topográfiai eloszlás szerint a következő rostrendszereket tartalmazza:
Tractus corticospinalis: a gyrus precentralisból ered pyramispálya
axonjai.
Tractus corticobulbaris: a gyrus precentralisban ered és a motoros
agyidegmagokat beidegz , ún. supranuclearis motoros axonok.
Tractus frontopontinus: a hídmagokhoz haladó pálya (lásd kisagy).
Tractus parietopontinus: a hídmagokhoz haladó pálya (lásd kisagy).
Tractus temporopontinus: a hídmagokhoz haladó pálya (lásd kisagy).
Tractus occipitopontinus: a hídmagokhoz haladó pálya (lásd kisagy).
Pedunculi thalami: a thalamus neocorticalis összeköttetései

100. Az agykamrarendszer és összeköttetései

1. Oldalkamrák (ventriculus lateralis): a haemispheriumok kifliszerűen görbült fő
részéből, a pars centralisból, az os frontale felé kitüremkedő cornu anteriusból, az os
occipitale felé kitüremkedő cornu posteriusból , és az os temporale felé kitüremkedő cornu
inferiusból áll.
Medial felé a foramen interventricularén közlekedik a III. agykamrával.
Falai:
- cornu anterius: elülső fal:genu corporis callosi
tető: truncus corporis callosi
medialis fal: septum pellucidum
 lat. fal: caput nuclei caudati
alap: rostrum corporis callosi
nyílás: foramen interventriculare
- pars centralis: tető: truncus corporis callosi
med. fal: septum pellucidum, crus fornicis
lat. fal: corpus nuclei caudati
alap: stria terminalis, lamina affixa, plexus choroideus, crus fornicis
- cornu posterius: tető és oldalfal: tapetum (radiatio corporis callosi, radiatio optica)
med. fal: calcar avis
alap: trigonum collaterale, eminentia collateralis
- cornu inferius: tető és oldalfal: cauda nuclei caudati, tapetum
med. fal: fimbria hippocampi, plexus choroideus
alap: eminentia collateralis, alveus hippocampi
Az oldalkamra fő részeiben (pars centralis és cornu inferius) található az egész kamrarendszer
legnagyobb plexus choroideusa, ez termeli a liquor túlnyomó részét.
2. III. agykamra (ventriculus tertius): A középvonalban található páratlan, sagittalis
kiterjedésű, résszerű üreg. A diencephalon és a telencephalon ürege.
Falai:
Elülső fal: a két columna fornicis és a közötte kifeszülő rostrum corporis callosi folytatásába
eső lamina terminalis
A lamina terminalis és a columna fornicis között a kamra üregébe elölről beboltosuló fehér
köteg a comissura anterior látható. A comissura anterior alatt a lamina terminalis külső
oldalához elölről hozzátapad a chiasma opticum. A chiasma opticum elött és a lamina
terminalis mögött található a recessus opticus, ami a III. agykamra csücsökszerű folytatása.
Alsó fal: az agykamra tölcsérszerű kiboltosulása a recessus infundibuli alkotja, amely beterjed
a tuber cinereumba, sőt még egy kis darabon annak processus infundibuli részébe is.
A kamra elülső része két oldalra a foramen interventricularék útján közlekedik az
oldalkamrákkal. A foramen interventricularét hátulról a thalamus és elölről a columna fornicis
határolja. Lefelé a forament az zárja le, hogy a columna fornicis a thalamus alatt bemélyed a
hypothalamusba.
Oldalfalak felső része: thalamus medialis felszíne
Oldalfalak alsó része: hypothalamus trapéz alakú kamrai felszíne képezi
A thalamus és a hypothalamus határán egy, a foramen interventricularétól az aqueductus
cerebriig húzódó barázda látható,ez a sulcus hypothalamicus. A sulcus hypothalamicus fölött
nő össze kis darabon a két thalamus az adhesio interthalamicával.
Teteje: tela choroidea ventriculi tertii
A tela choroidea ventriculi tertii kamra felöli felszíne, azaz a lamina epithelialis, oldalt a stria
medullarison húzódó tenia thalami mentén rögzül a thalamushoz. Hátrafelé a tenia thalami
átmegy a habenulákra.
Hátsó fal: comissura habenularum; a tela choroidea és a comissura habenularum között
recessus suprapinealis
Előrefelé a kétoldali tenia thalai és a közöttük kifeszülő tela choroidea a foramen
interventricularéig követhető.
A III. agykamrák tetején húzódó plexus choroideus a foramen interventricularén átlépve az
oldalkamrák plexus choroideusaiban folytatódik.
3. IV agykamra (ventriculus quartus): A nyúltvelő nyílt része és a híd közös ürege. A
nyúltvelő zárt részének központi csatornája (canalis centralis) és a középagy szintén szűk
ürege (aqueductus cerebri) között a rombencephalon hólyagból fejlődött szabálytalan alakú
tág üreg.
Falai:
Alapja: fossa rhomboidea
Elülső rész: két pedunculus cerebellaris superior
Hátulsó része: kétoldali tenia choroidea ventriculi quarti
Elülső-felső csúcsa: aqueductus cerebri felé mutat
Hátulsó-alsó csúcsa: canalis centralis felé mutat
A rombusz alakú felszín oldalsó csúcsainál a IV agykamra ürege vékony járattá
összeszűkűlve recessus lateralisként folytatódik oldalsó irányba
Teteje: sátorra emlékeztető, csúcsa benyomul a kisagy gödrébe; híd dorsalis felszíne a velum
medullare superius; a középagy dorsalis része a tectum mesencephali; velum medullare
inferius és a tela choroidea ventriculi quarti
A kamra legmagasabb pontja a fastigium.
A tela choroidea ventriculi quarti területén egy T alakú sűrű érfonat a plexus choroideus
ventriculi quarti található. A T függőleges szárának alsó végpontja az obex felé, a T vízszintes
szárai a recessus lateralisok felé mutatnak. A tela choroideán 3 nyílás található: egy páros
oldalsó és egy páratlan középső, amelyen keresztül a kamra ürege közlekedik az agyvelőt
körbevevő subarachnoidealis térrel. Ezeken keresztül jut ki a liquor cerebrospinalis a
subarachnoidealis résbe. A két oldalsó nyílás: apertura lateralis ventriculi quarti vagy
foramen Luschka. A harmadik középvonali nyílás az apertura mediana ventriculi quarti vagy
foramen Magendie.

101. Dura mater kettőzetek a koponya üregében

Dura mater:a két rész megszakítás nélkül folytatódik egymásba a foramen magnumnál
- dura mater encephali : koponyaüregi rész
- dura mater spinalis :gerinccsatornát bélelő rész
Szövettanilag két rész:
- dura mater periostealis: külső, erekben idegekben gazdag, nagy méretű sejteket
tartalmazó réteg
- dura mater meningealis: belső, kisebb fibrocytákat tartalmazó, lapos sejtekkel
határolt réteg
Kettőzeteik:
- falx cerebri: a nagyagy féltekéket választja el, a fissura longitudinalis cerebribe
nyomul be, előről a crista gallitól indul, hátul a protuberantia occipitalis internáig terjed, a
tentorium cerebellin (kisagysátor) tapad
- tentorium cerebelli: az os temporale pyramisának felső élétől a sulcus sinus
transversii két ajkáig feszül ki, felfelé tekintő csúcsa íves ablakra emlékeztető nyílást
(incisura tentorii) hagy szabadon a középagy áthaladására
- falx cerebelli: a protuberancia occip. Internától húzódik lefelé a foramen
magnum hátsó széléhez
A meningeális réteg a tuberculum sellae és a dorsum sellae között, ill. a proc. Clinoideus ant.
et post. között kifeszülve lefedi a sella turcicat, és elkülöníti a fossa hypophysealist a
koponyaüreg többi részétől. A lemezen kis kerek nyílás ( diaphragma sellae) van, amelyen
keresztül a hypothalamus infundibuluma kapcsolódik a hypophysishez.
A dura mater hüvelyszerűen követi a koponyából kilépő agyidegeket, pl. hüvelyek a lamina
cribrosan keresztül a fila olfactoria mentén az orrüregbe.; a n. opticusnak a szemgolyóig
bocsátott erős tokja, vagy mint zsákszerű tok az V. agyideg dúca számára (cavum
trigeminale).
102. Plexus brachialis: fasciculus medialis, posterior és lateralis ágai a felső végtagon:

Gv.-i szegmens
 n. spinalis Pars supraclavicularis Pars infraclavicularis
 r. ventralis
C5 Truncus superior Fasciculus
C6 lateralis Fasciculus
C7 Truncus medius
posterior
C8 Fasciculus
Truncus inferior
Th1 medialis

1) Pars supraclavicularis: vállövi ágak

2) Pars infraclavicularis: szabad felső végtag idegei

a) Fasciculus posterior (Truncus sup. + T. medius + T. inf.)

i) N. axillaris
- lefutás: fasciculus post.  art. humeri tokja felett  collum chirurgicum humeri
 hiatus axillaris lat.  m. deltoideus alatt ágazódik el
- ágai:
o r. anterior et posterior
o n. cutaneus brachii lat. sup.
- sensoros innervatio:
o Art. humeri
o a kar felső oldalsó bőre
- motoros innervatio:
o m. deltoideus
o m. teres minor
ii) N. radialis
- lefutás: fasciculus post.  a. axillaris et a. brachialis mögött  sulcus nervi
radialis – corpus humeri (a. profunda brachii)  könyökhajlatban 2 végágra válik:
o r. profundus → canalis supinatorius
o r. superficialis (a. radialis)
- ágai:
o rr. musculares
o n. cutaneus brachii post.
o n. cutaneus brachii lateralis inferior
o n. cutaneus antebrachii post.
o r. profundus  n. interosseus post.
o r. superficialis  nn. digitales dorsales communes  nn. digitales dorsales
proprii
- sensoros innervatio:
o Art. cubiti + az összes distalis ízület
o kar és alkar hátsó felszíne
o csukló dorsalis felszíne
o kézhát radialis fele
o radialis-dorsalis 5 ujjszél
 - motoros innervatio: kar és alkar extensorai
o m. triceps brachii
o m. anconeus
o m. supinator
o m. brachioradialis
o m. extensor carpi radialis longus et brevis
o m. extensor carpi ulnaris
o m. extensor pollicis longus
o m. extensor pollicis brevis et abductor pollicis longus
o m. extensor digitorum communis
o m. extensor indicis
o m. extensor digiti minimi

b) Fasciculus lateralis (Truncus sup. + T. medius)

i) N. musculocutaneus
- az EGYETLEN tiszta, karra kimenő fasc. lat. ideg!
- lefutás: fasc. lat. → ÁTFÚRJA a m. coracobrachialist → m. biceps brachii és m.
brachialis közt → biceps inától lat.an lép át a fascián bőrága → v. cephalica
mentén a kéztőig húzódik
- ágai:
o rr. musculares
o n. cutaneus antebrachii lateralis
- sensoros innervatio:
o Art. cubiti
o az alkar radialis oldala
- motoros innervatio: felkar flexorai
o m. coracobrachialis (ÁTFÚRJA!)
o m. biceps brachii
o m. brachialis

ii) N. medianus (ld. a köv. oldalon)

c) Fasciculus medialis (Truncus inf.)
i) N. medianus
- lefutás: fasc. med. et lat.  medianus villa az a. axillaris előtt  sulcus bicipitalis
medialis  m. pronator teres két feje közt  m. flexor digitorum superf. et prof.
között  canalis carpi  palma manus

ii) N. ulnaris
- lefutás: fasc. med.  sulcus bicipitalis medialis  sulcus nervi ulnaris –
epicondylus medialis  m. flexor carpi ulnaris alatt
o r. (palmaris) superf. et prof.  GUYON-csatorna  palma manus
o r. dorsalis  retinaculum extensorum felett  dorsum manus
 N. medianus N. ulnaris
rr. musculares rr. musculares
n. interosseus ant. r. dorsalis  nn. digitales dorsales
Ágrendszer

r. palmaris comm. et proprii

nn. digitales palmares comm. et proprii r. palmaris
r. (palmaris) superficialis  nn.
digitales palmares comm. et proprii
r. (palmaris) profundus
Art. cubiti volaris csukló, tenyér + kézhát ulnarisan
innervatio
Sensoros

volaris csukló és tenyér radialisan ulnaris-palmaris 3 ujjszél és megfelelő

radialis-palmaris 7 ujjszél és megfelelő
dorsalis disztális ujjvégek
m. pronator teres
m. flexor carpi radialis
m. palmaris longus
m. flexor digitorum superficialis
Motoros innervatio
dorsalis disztális ujjvégek
ulnaris-dorsalis 5 ujjszél
m. flexor carpi ulnaris
m. palmaris brevis
m. flexor digitorum prof. ulnaris fele
m. adductor pollicis
m. flexor pollicis brevis – caput prof.

m. flexor digitorum prof. radialis fele

m. flexor pollicis longus hypothenar izmai
m. pronator quadratus mm. lumbricales – 2 ulnaris
m. abductor pollicis brevis mm. interossei volares et dorsales
m. opponens pollicis
m. flexor pollicis brevis – caput superf.
mm. lumbricales – 2 radialis

iii) N. cutaneus brachii medialis

- a kar medialis oldalának bőridege
- anastomosis a Th2 N. intercostalissal  N. intercostobrachialis  kar bőrének
medialis felső része

iv) N. cutaneus antebrachii medialis

- átlép a hiatus basilicuson (v. basilica)  r. anterior et ulnaris
- az alkar medialis oldalának bőridege

(a 99-101 tételeket főként a funkciból írtam, mert nincs nállam a vezérfonal, ezért
ezeket még ki lehet egészíteni)