Debreceni Egyetem ÁOK

 Koponya összeköttetései
 fej érző beidegzése
 A fej izmai, fasciái
 Nyaki izomháromszögek
 Regio colli mediana
 A fej régiói
 Fossa infratemporalis
 Fossa pterygopalatina
 Plexus cervicalis et brachialis
 Orrüreg, szájüreg, fogak
 Sinus paranasales
 Cavum nasi összeköttetései
 CAVUM ORIS
 Dentes
 Fogak áttörése
 Pharynx, spatium retro- et parapharyngeum
 A fej zsigereinek vegetatív beidegzése
 IX, XI és XII agyidegek
 A nyak izmai, fasciái

Anatómia 


A n. vagus (X) nyaki szakasza
Larynx
Fossa scalenotrachealis
Jegyzet  Regio nuchae
 Columna vertebralis
 A mellkasfal csontjai, fasciai, izmai
 A peritoneum és ürege
 Regio inguinalis

2008.
 A koponya összeköttetései

Nyílás neve Hova vezet? Mit tartalmaz?

BASIS CRANII INTERNA

Fossa cranii anterior

Foramina (lamina) cribrosa cavum nasi fila olfactoria

a. et n. ethmoidalis ant.
foramen coecum cavum nasi v. emissaria

Fossa cranii media

canalis opticus orbita n. opticus

a. ophtalmica
fissura orbitalis superior orbita III., IV., VI., V/1
v. et a. ophtalmica sup.
foramen rotundum fossa pterygopalatina V/2

foramen ovale basis cranii externa V/3

foramen spinosum basis cranii externa a. meningea media

r. meningeus V/3
foramen lacerum basis cranii externa n. petrosus major (VII)
n. petrosus minor (IX)
Fossa cranii posterior

meatus acusticus internus cavum tympani VII., VIII.

basis cranii externa IX., X., XI.

foramen jugulare v. jugularis interna
a. pharyngea asc.
canalis nervi hypoglossi basis cranii externa XII

medulla oblongata
agyburkok
rr. spinales (XI)
foramen magnum basis cranii externa
aa. vertebralis
a. spinalis ant. et post.
plexus venosus vert.
 Nyílás neve Hova vezet? Mit tartalmaz?

BASIS CRANII EXTERNA

canalis pterygoideus fossa pterygopalatina n. petrosus major (VII)

fissura petrosquamosa basis cranii interna v. petrosquamosa

fissura petrotympanica cavum tympani chorda tympani (VII)

a. tympanica ant. (a.
maxillaris)
canalis caroticus foramen lacerum a. carotis int.
plexus caroticus
fossula petrosa canaliculus tympanicus IX érződúca
n. tympanicus (IX)
canaliculus tympanicus cavum tympani n. tympanicus (IX)

foramen stylomastoideum cavum tympani VII

canalis musculotubarius cavum tympani tuba auditiva

 A fej érző beidegzése (n. trigeminus)

A fej érző beidegzését a n. trigeminus adja, mely somatosensorosan ellátja az egész arcot,
a szemüreget, szemet, orrüreget, szájüreget, fogakat és a nyelv elülső 2/3-át. Mindezen
képletek általános érzőidege. Ezeken kívül motorosan beidegzi a m. mylohyoideust, m.
digastricus venter anteriort, m. tensor veli palatinit, és a m. tensor tympanit. A n.
trigeminusnak nincs vegetatív része, más idegek vegetatív rostjai csatlakoznak hozzá.

ÁGAI

 n. ophtalmicus

A fissura orbitalis superioron hagyja el a koponyát, a szemüregben oszlik el három fő

ágára:

o n. frontalis: homlok bőre

 n. supraorbitalis

 n. supratrochlearis

o n. lacrimalis: könnymirigy; csatlakozik a n. zygomaticushoz (V/2 ága)

o n. nasociliaris: szem

 n. ethmoidalis anterior: orrüreg felső része, orrhát

 n. maxillaris

A foramen rotundumon lép ki a fejre, rögtön a fossa pterygopalatinába jut, innen a

fissura orbitalis inferioron keresztül belép a szemüregbe, belefekszik a sulcus
infraorbitalisba; innentől n. infraorbitalisnak nevezzük. Ezt követően kilép a foramen
infraorbitalen, ahol seprűszerűen elágazik a felső ajkakhoz, orrszárnyakhoz, alsó
szemhéjhoz adva idegeket.

o n. infraorbitalis (ez a törzs folytatása)

 nn. alveolares superiores: felső fogak

o n. zygomaticus: anastomizal a n. lacrimalissal (V/1 ága), majd kilép az arcra

o nn. palatini: canalis pterygopalatinuson leszáll a szájüregbe

 n. palatinus major: kemény szájpad

 nn. palatini minores: lágy szájpad

 o rr. nasales posteriores: a foramen pterygopalatinumon belép az orrüregbe

 rr. nasales posteriores mediales (septum)

 rr. nasales posteriores laterales (oldalfal)

 n. mandibularis

A foramen ovalen hagyja el a koponyát; vannak motoros és sensoros ágai egyaránt. A

sensoros törzs lefelé halad, a m. pterygoideus medialis és lateralis között elágazik n.
lingualisra (elülső) és n. alveolaris inferiorra (hátulsó).

Érző ágcsoport:

o n. auriculotemporalis: a koponyai kilépés alatt ágazik le két gyökérrel, melyek

közrefogják az a. meningea media-t. Belülről kifelé átfúja, s közben be is idegzi
a parotist. Ezen kívül ellátja még a rágóízületet, elülső hallójáratot, dobhártya
elülső részét.

o n. alveolaris inferior: belép a canalis mandibulaeba

 n. mylohyoideus: MOTOROS, a canalisba belépés előtt ágazik le; m.

mylohyoideus, m. digastricus venter anterior

 rr. dentales et gingivales: alsó fogak, fogíny

 n. mentalis: a n. alveolaris inferior végága, a foramen mentalen lép ki a

canalisból, ellátja az alsó ajkat, áll bőrét.

o n. lingualis: csatlakozik hozzá a chorda tympani (VII ága), bekerül a sulcus

lateralis linguaebe és belép a nyelv állományába; általános érzőidegként ellátja
annak elülső 2/3-át

Motoros ágcsoport:

o n. buccalis: a mozgató ágcsoport ÉRZŐidege, a m. buccinatoron halad a szájzug

felé, ellátja a pofa nyálkahártyáját, külső ínyt, szájzug körüli bőrt

o n. massetericus

o nn. temporales profundi

o n. pterygoideus med. et lat.

o n. musculi tensoris tympani

 A fej motoros beidegzése (n. facialis)

Többére a n. facialis látja el. Ez az ideg a meatus acusticus internus fenekén belép a canalis
facialisba, ebben eleinte a piramis tengelyére merőlegesen halad előre lateral felé a piramis
elülső feszínén lévő hiatus canalis nervi petrosi majorisig. Itt megtörik (geniculum), és leadja
a n. petrosus majort, majd a piramis tengelyével párhuzamosan halad tovább hátra lateral
felé, majd ívben meghajlik és a dobüreg medialis és hátsó fala között halad lefelé s a foramen
stylomastoideumon kilép a koponyából. Itt két ágra válik, átfúrja a parotist, melyben
végágaira válik szét, de a mirigyet nem idegzi be.
A facialison kívül a n. mandibularis motoros ágcsoportja beidegzi a rágóizmokat és a m.
tensor tympanit (a n. buccalis érző!), s a sensoros ágcsoport egyetlen motoros tagja, a n.
mylohyoideus beidegzi a m. mylohyoideust.

A CANALIS FACIALISBAN LEADOTT ÁGAI

 n. petrosus major: a geniculumnál ágazik le, a foramen lacerumon lép ki a

koponyából, itt előre fordul, a canalis pterygoideusban halad a fossa
pterygopalatinába. Ellátja a könnymirigyet, orrnyálkahártyát, szájpad nyálmirigyeit.

 n. stapedius: lásd később

 chorda tympani: ÉRZŐ, a fissura petrotympanican át belép a fossa infratemporalisba,

egyesül a n. lingualisszal (V/3 ága), ízérző rostot adva neki. Ez az ideg szolgáltatja a
ganglion submandibulare számára a preganglionáris rostokat. Ellátja ízérzően a nyelv
elülső 2/3-át, és motorosan a glandula submandibularist és sublingualist.

A CANALIS FACIALISON KÍVÜL LEADOTT ÁGAI

 r. digastricus et stylohyoideus: hasonnevű izmokat látják el

 rr. temporales: homlok, felső szemhéj körüli izmok

 rr. zygomatici: alsó szemhéj körüli izmok, pofagumóról eredő mimikai izmok

 rr. buccales: m. buccinator, száj körüli izmok

 r. marginalis mandibulae: alsó ajakba, arc bőrébe sugárzó izmok

 r. colli: platysma

Az r. digastricus et stylohyoideus a n. facialis foramen stylomastoideumon történő kilépése

alatt válnak le, a többi a parotist történő átfúráskor válik szét.

DÚCAI
  gangl. geniculi: érződúc, a chorda tympani sejtjeit tartalmazza

 gangl. pterygopalatinum: pregangl. rostokat a n. petrosus majortól kap, a postgangl.

rostjai a n. zygomaticushoz csatlakoznak

 gangl. submandibulare: összefogja a n. lingualisból (V/3 ága) a glandula

submandibularishoz tartó szálakat. Pregangl. rostjai a chorda tympanitól vannak,
postgangl. rostjai a glandula submandibularishoz és sublingalishoz tartanak.

A három páros rágóizmot, azaz a m. temporalist, m. massetert, ill. a m. pterygoideus

medialist et lateralist a n. mandibularis (V/3) ágai idegzik be! Ezek sorrendben a nn.
temporales profundi, n. massetericus, n. pterygoideus medialis et lateralis.
 A fej izmai, fasciái

RÁGÓIZMOK

A rágóizmok az 1. kopoltyúívből fejlődtek. Tulajdonképpen három páros izom tartozik ide:

 m. temporalis

 m. masseter

 m. pterygoideus medialis et lateralis

A m. masseter és m. pterygoideus medialis tiszta fogsor zárók, míg a m. temporalis és m.

pterygoideus lateralis egymás antagonistái, alternáló összehúzódásaikkal a caput
mandibulaet mozgatják előre-hátra (őrlőmozgás). Beidegzésük a n. mandibularis mozgató
ágcsoportjától van; nn. temporales profundi, n. massetericus, n. pterygoideus medialis et
lateralis.

MIMIKAI IZMOK

A 2. kopoltyúívből fejlődnek. A n. facialis idegzi be őket. Öt fő csoportjukat különböztetjük

meg:

 m. epicranius:

galea aponeurotica: a koponyatetőt fedő lemez, mely arra szorosan rásimul, de a laza
kötőszövettel együtt jól mozgatható. A fejtető bőrével merőleges kötőszöveti lemezek
kötik össze. Innen tudható, hogy egy, a koponyát ért sérülés a galea alatt vagy felett
következett be, ugyanis ha a púp diffúzan elmozdítható, akkor alatta, ha pedig hegyes,
nem mozdul, akkor felette volt a sérülés (kötőszövetes kötegek miatt).

SKALP rétegei: bőr, bőr alatti kötőszövet, galea aponeurotica, laza kötőszövet,
periosteum

Ezt a sapkát mozgatja a m. epicranius; felhúzza a szemöldököt, harántul ráncolja a

homlokot és előrehúzza a fejbőrt. A m. epicranius két-két venter frontalisból és venter
occipitalisból áll.

 szem körüli izmok

 o m. orbicularis oculi

 pars orbitalis: a külső rész; hunyorítás

 pars palpebralis: szemhéjak; pislogás

 pars lacrimalis: könnytömlőt mozgatja

o m. depressor supercilii

o m. corrugator supercilii

 száj körüli izmok

o m. orbicularis oris

o m. levator labii superioris

o m. depressor labii inferioris

o m. levator anguli oris

o m. depressor anguli oris

o m. zygomaticus major et minor

o m. risorius

o m. buccinator

 orrnyílás körüli izmok

o m. nasalis: nehézlégzéskor használjuk

 áll izmai

o m. mentalis

FASCIÁK

 fascia temporalis: a linea temporalis superioron ered, lefelé halad, majd a járomívnél
kettéválva annak belső és külső felszínén tapad. Erről ered a m. temporalis egy része.

 fascia masseterica: behüvelyezi a m. massetert és a m. pterygoideus internust. Elől

találkozik a fascia parotideaval; a kettőt együtt fascia parotideomassetericanak
nevezik.

 fascia parotidea: a parotist fedi, elől találkozik a fascia massetericaval.

  fascia buccopharyngea: a m. buccinatort fedi, hátrahúzódik a garatra is.

Az arcon lévő fasciák a fascia cervicalis superficialis folytatásai.

ZSÍRTESTEK

A bőr alatt mindenfelé beterjedő zsírszövet található, amely fontos a mimikai izmok
működése szempontjából. A legfontosabb zsírtest a súlyosan lefogyott egyéneknél is
megmarad, a corpus adiposum buccae (Bichat-féle zsírcsomó). Ez a m. masseter és a m.
buccinator közötti zugot tölti ki, szerepe felnőtt korban nem ismert, mégis végig megmarad
az ember élete folyamán. Egészséges újszülötteknél ez alakítja ki a pufók arcot, ez biztosítja a
szopáshoz a pofa mechanikai ellenállását (a szívóhatás ne húzza be a szájüregbe).
 Nyaki izomháromszögek

TRIG. SUBMENTALE

Alját a m. mylohyoideus képezi, benne nyirokcsomók találhatók (nodi lymphatici

submentales).

TRIG. SUBMANDIBULARE

Alját a m. mylohyoideus és m. hypoglossus együttesen képezi. Itt található a glandula

submandibularis, illetve ennek kivezető csöve, a Wharton-vezeték. Ezen izmok nem tapadnak
össze, köztük V alakú rés van, mely bevezet a szájüregbe, a nyálkahártya alá; ez a sulcus
lateralis linguae. A sulcus határai laterálisan a m. mylohyoideus, mediálisan a m. hypoglossus,
felül a szájüreg nyálkahártyája. Ebben a sulcusban halad (cranialtól caudal felé sorolva) a n.
lingualis, a ductus submandibularis és a n. hypoglossus. Az idegek kilépnek a nyelv
állományába, a ductus eléri a glandula sublingualist, és ennek ductusával együtt nyílnak a
szájüregbe, az alsó metszőfogak mögött, a nyelv alatt (caruncula sublingualis).

Itt található még a m. styloideus, mely összefogja a m. digastricus két hasát. Illetve ebben
a háromszögben van a ganglion submandibulare, amely a n. lingualison látató háromszög
alakú képlet. Mivel a n. lingualis somatosensoros ideg, elvileg ennek nincs ganglionja, de
csatlakozik hozzá egy kevert ideg, a chorda tympani (VII ága). A postganglionáris rostok két
irányba mennek; egyik a glandula submandibularist idegzi be, a másik visszatér a n.
lingualishoz és együtt látják el a glandula sublingualist. A chorda tympaninak van egy
viscerosensoros része is (aminek a ganglionja a canalis facialis térdénél van), mely az ízérzést
biztosítja, és együtt halad a n. lingualissal. Ezek együtt látják el a nyelv elülső 2/3-át.

Itt halad még az a. et v. facialis (az a. zegzugos lefutású, beágyazódik a gl.

submandibularisba). Ezen kívül nyirokcsomókat is tartalmaz.

Szintén ennél a térségnél kell megemlíteni a Pirogov-háromszöget, melyet a m.

mylohyoideus szabad széle, a m. digastricus ina és a n. hypoglossus képeznek. Ezen a
háromszögön halad át az a. lingualis, az a. facialis itt adja le két ágát, az a. palatina
ascendenst és az a. submentalist. Szintén itt látható a n. mylohyoideus.

TRIG. CAROTICUM

Ebben a háromszögben található a vagina carotica, melyet a fascia praetrachealis alkot

(nyaki fascia). A vagina carotica képletei az a. carotis communis, v. jugularis interna, n. vagus,
plexus carotici és nodi lymphatici cervicales profundi. Az a. carotis communis oszlásánál van a
sinus caroticus, ami baro- és chemoreceptorokat tartalmaz, melyek a vérnyomást és a vér
CO2 szintjét érzékelik. A sinus a Hering-idegen (IX ága) juttatja el az információt az agyba. Itt
kell még megemlíteni a truncus sympathicust, ami a nyaki gerinc előtt száll lefelé, s melyen a
következő ganglionok vannak: gangl. cervicale superius, medius et inferius. Az inferiusból sok
ideg indul ki, így azt a legfelső thoracalis ganglionnal együtt gangl. stellatumnak is nevezik.

TRIG. OMOTRAPEZOIDEUM

Képletei a plexus cervicalis bőrágai, a v. jugularis externa és ide vetül a hiatus scaleni. A
hiatus scaleni a m. scalenus anterior és medius első bordán történő rögzülése között
található. A m. scalenus anterior a tuberculum musculi scalenin rögzül, a medius az a.
subclavia benyomata mögött. Itt lép ki a mellkasból az a. subclavia, (itt található része a pars
muscularis), s e mögött a plexus brachialis felső és középső truncusa. A m. scalenus anterior
előtt lép be a mellkasba a v. subclavia. Az a. subclavia itt leadott ága a truncus costocervicalis,
ami a. intercostalis supremara és a. cervicalis profundara válik szét.

TRIG. OMOCLAVICULARE

Itt lép ki a karra a plexus brachialis truncus inferiora, itt halad az a. subclavia (pars
cervicalis), v. subclavia, a. cervicalis superficialis, a., v. et n. suprascapularis.

TRIG. SUBOCCIPITALE

Lsd. a regio nuchaenál.

 Regio colli mediana

Határai felül a nyelvcsont, alul a sternum incisura jugularisa, laterálisan felül a m.

omohyoideus venter superior, laterálisan alul a m. sternocleidomastoideus.

Felülről lefelé a régióban kitapintható a

nyelvcsont, cart. thyroidea, cart. cricoidea
arcusa, a sternum incisura jugularisa és
két oldalt a clavicula sternalis vége.

Réteges szerkezete eltér az oldalsó

nyaki tájék szerkezetétől. A középvonalban
ugyanis a bőr alatt nincs platysma, hanem
a következő réteg rögtön a fascia cervicalis
superficialis, amihez közvetlenül
hozzáfekszik a fascia praetrachealis. A
középvonaltól oldalra ezen fasciák fogják
közre a nyelvcsont alatti izmokat és a
pajzsmirigyet. A fascia praetrachealis alatt
a gégét körülvevő laza kötőszövetes rés
van, amely hátrafelé átmegy a spatium
retropharyngeumba. A légcső és nyelőcső
összefekvésénél két oldalt egy vályú
található, ebben száll felfelé a n. laryngeus
recurrens. A fascia praevertebralis szoros
tokot képez a gerincoszlop nyaki szakasza
előtti, és oldal felé a scalenus izmok körül.

A cartilago thyroidean található két lemezének találkozásánál a prominentia laryngea vagy

más néven pomum Adami (ádámcsutka). A cart. thyroidea fölött egy rugalmas rostos
membrán van, mely összeköti a nyelvcsonttal, a membrana thyroidea. A pajzsporc alatt pedig
egy újabb membrán, mely a gyűrűporccal köti össze, a membr. cricothyroidea. A légcső
legszűkebb része, a hangrés, a pajzsporc fölött található, ezért anaphylaxiás sokkban ezt a
membránt, más néven ligamentum conicumot vágják át. A pajzsporc könnyedén kitapintható,
kemény, közvetlenül alatta pedig a ligamentum puhábbá válik, itt kell vágni, középen, mert itt
szinte vérzés nélkül lehet átvágni a bőrt, majd ezt a szalagot. Ez a műtét a conicotomia. A
gyűrűporc és légcső között egy újabb membrana van, a membr. cricotrachealis.

Ebben a tájékban található minden ér- és idegképlet, melyek ellátják a glandula

thyroideát. (Ezek leírása a mirigynél.)
 Glandula thyroidea – pajzsmirigy

A gége alsó és a légcső felső részének két oldalán helyezkedik el. Belső elválasztású mirigy.
Két lebenyből áll; lobus dexter et sinister. A két lebenyt a 2-4 trachealis porcgyűrű
magasságában az isthmus glandulae thyroideae köti össze. Hátul a lobus sinisterből egy
hosszan felnyúló lebeny is lehet, a lobus pyramidalis, mely összeköti a mirigyet a nyelvgyökkel
(fejlődése ugyanis ott történik, majd onnan száll alá, ezért a nyelvgyökön is előfordulhat
pajzsmirigy tumor). Érellátása bő, két nagy artériapár táplálja, az a. carotis externa első ága,
az a. thyroidea superior (ága az a. laryngea superior), és az a. subclaviaból származó a.
thyroidea inferior (a. subclavia - truncus thyrocervicalis - a. thyroidea inferior - a. laryngea
inferior). Vénái részben az artériák mellett futva ömlenek bele a nyaki vénákba (v. thyroidea
superior - v. jugularis interna - v. subclavia), nagyobbrészt azonban egy nagy vénás plexusból,
a plexus thyroideus imparból, a v. thyroidea inferior útján ömlenek a v. brachiocephalica
sinistrába. Nyirokerei a mély nyaki és az elülső mediastinalis nyirokcsomók felé vezetődnek.
Hormonjai: tiroxin, trijódtrionin, kalcitonin.

Glandula parathyroidea – mellékpajzsmirigy

Négy, borsónyi, tömött hámszövetből álló csomó, melyek a pajzsmirigy oldalsó

lebenyeinek hátsó felszínén, azok szövetébe kissé beágyazottan találhatók. A két felső a
lebenyek felső pólusához közel található, míg az alsók helyzete változatos, valamikor nem is
érintkeznek a pajzsmiriggyel. Parath-hormont termelnek, mely a vér Ca 2+ szintjét szabályozza.

Izmok

A regio colli medianaban található izmok a nyelvcsont alatti izmok. Ezek a m.

sternohyoideus, m. thyrohyoideus. Egy ideig ebben a régióban fut lefelé a m. omohyoideus
venter superior, ami egyben a régió felső laterális határát is jelenti. Itt van a m.
crycothyroideus is (ami külső gégeizom).
 A fej régiói

REGIO FRONTALIS

A margo supraorbitalistól a sutura coronalisig terjedő régió. Élőben kitapintható itt az a.

temporalis superficialis (a. carotis ext. egyik végága) r. frontalis lüktetése, ill. a tuber frontale.
Itt találhatók a m. epicranius venter frontalisai is. A tájék beidegzését a n. supraorbitalis adja,
mely a V/1 ága. A vérellátást az a. et v. supraorbitalisok biztosítják, melyek az a. angularis (a.
facialis végága) és a v. facialis ágai.

Klinikum: a n. trigeminus vizsgálata három szétterpesztett ujjal ágainak kilépési helyénél

történik. Ezek a foramen supraorbitale (n. ophtalmicus), foramen infraorbitale (n. maxillaris)
és a foramen mentale (n. mandibularis). Bármelyik ideg érintettsége esetén a beteg fájdalmat
jelez.

REGIO TEMPORALIS

Határai felülről a linea temporalis superior ill. inferior, hátulról a processus coronoideus,
elölről az arcus zygomaticus és a m. temporalis (melyet a nn. temporales profundi - a V/3
motoros ágcsoportjából származik - idegez be, s ellátó erei az aa. et vv. temporales profundi
antt. et postt., melyek az a. maxillaris és v. retromandibularis ágai; ezek a képletek az izmom
belső oldalán futnak). Kitapintható az a. temporalis superficialis (a. carotis ext. végága). Ezzel
az artériával futnak együtt a n. auriculotemporalis rostjai. (A V/3 érző ágcsoportjának
legtekintélyesebb tagja, a koponyai kilépés alatt ered két gyökérrel, melyek közrefogják az a.
meningea mediat, ami az a. maxillaris ága, s a dura matert látja el.)

REGIO INRAORBITALIS ET BUCCALIS

Határai a margo infraorbitalis, os zygomaticum, az apertura piriformis széle, maxilla

processus alveolarisa, a basis mandibulae és a m. masseter elülső széle. Fontosabb ér- és
idegképletei: a. facialis (a. carotis ext. ága), zegzugos lefutású, a száj szögletéig fut a
mandibula basisan, majd felfelé fut a szemzug irányába. A v. facialis az arcon nem követi az a.
facialist, hanem ferdén felfelé halad a medialis szemzug irányába. Anastomizal a v.
ophtalmica superiorral, mely összeköttetésben van a koponya sinus-rendszerével, ezért ha a
v. facialis gyűjtőterületén (ún. halál-háromszög) gyulladás keletkezik, az bejuthat a
vérárammal együtt az agyba, ahol komoly komplikációkat okozhat. (Ugyanígy az a. facialis r.
angularisa is anastomizal az a. ophtalmicaval, az a. carotis interna ágával.) Itt haladnak a n.
facialis végágai, (melyekre a n. facialis a parotist történő átfúrásakor válik szét) vízszintesen,
ill. sugarasan felfelé. Ezek a r. temporalis, r. zygomaticus, r. buccalis és r. marginalis
mandibulae. (A r. digastricus és a r. colli is a n. facialis végágai, de ezek nem ebben a tájékban
haladnak.)
 A térségben a következő izmok találhatók:

 m. masseter (V/3 motoros ágcsoport; n. massetericus)

 m. buccinator (n. facialis r. buccalis), átfúrja a Stenon-vezeték, a parotis kivezető

csöve

 m. levator labii superioris (n. facialis r. buccalis), három feje: m. levator labii
superioris alaeque nasi, m. levator labii superioris, m. zygomaticus minor

 m. zygomaticus major (n. facialis r. buccalis)

 m. levator anguli oris (n. facialis r. buccalis)

 m. orbicularis oris (n. facialis r. buccalis)

 m. depressor anguli oris (n. facialis r. marginalis mandibulae)

 m. depressor labii inferioris (n. facialis r. marginalis mandibulae)

 m. orbicularis oculi (n. facialis rr. temporales)

 m. risorius (n. facialis)

A m. masseter és m. buccinator között található a Bichat-féle zsírcsomó, melynek szerepe

felnőtt korban nem tisztázott. Csecsemőkorban a pofa mechanikai szilárdságát biztosítja, ami
a szopáshoz elengedhetetlen. A zsírtest a kórosan sovány egyéneken is megmarad.

A foramen infraorbitale képletei a n. et a. infraorbitalis (melyek a V/2 és az a. maxillaris

ágai) az alsó szemhéjat, orrszárnyat és felső ajkat látják el. A mandibula foramen mentaléján
lép ki a n. mentalis, mely a n. alveolaris inferior (V/3 ága) végága, illetve a hasonnevű artéria.
Szintén itt kell megemlíteni az a., v. et n. buccalist, melyek ellátják a pofa nyálkahártyáját és
az alsó-felső íny buccalis felszínét. (Az artéria az a. maxillaris ága, a nervus a V/3 mozgató
ágcsoportjának egyetlen érző tagja.)

REGIO PAROTIDEOMASSETERICA

Rétegei a következők: bőr, bőr alatti kötőszövet, fascia parotideomasseterica, glandula

parotis, m. masseter. Fontosabb képletei az a. temporalis superficialis és kísérő vénája, a n.
auriculotemporalis (V/3 érzőága, az a. meningea mediat közrefogó két gyökérrel ered), a n.
facialis végágai (r. temporalis, r. zygomaticus, r. buccalis, r. marginalis mandibulae, r. colli) és a
ductus parotideus (Stenon-vezeték). A n. facialis fonatot képez a parotis állományában, de
nem idegzi be azt! (Az ideg a foramen stylomastoideumon lép ki a koponyából.)

A tájék aljánál látható a parotis csúcsa alól kilépő v. retromandibularis és a v. facialis,

melyek összeömlenek, s a v. jugularis internába vezetik a vért.
 Nidus parotideus:

 elülső fala: m. masseter, ramus mandibulae, m. pterygoideus medialis hátsó széle

 belülről: styloizmok (m. stylohyoideus, m. styloglossus, m. stylopharyngeus; ezek az

izmok képezik a másodlagos tonsillaágyat)

 hátsó fala: m. digastricus venter posterior, m. sternocleidomastoideus elülső széle

 fasciái: felülről fedi a fascia parotideomasseterica, a fascia cervicalis superficialis

folytatása, alulról a fascia praetrachealis folytatása

Parotist átfúró képletek:

 n. facialis (hátulról előre); itt ágazik el öt felé

 n. auriculotemporalis (belülről kifelé; beidegzi a mirigyet!)

 a. et v. temporalis superficialis (alulról felfelé)

 a. maxillaris

FOSSA RETROMANDIBULARIS

A régió parotideomasseterica mély rétege, mely a parotis eltávolítása után látható. Az

angulus mandibulae valamint a ramus mandibulae hátsó széle mögötti, a processus
mastoideus előtti terület. Kitapinthatók a külső hallójárat porca, illetve a caput mandibulae
mozgása a hallójáratban. Nagy részét a nidus parotideus tölti ki. A m. digastricus venter
posteriorja és a külső hallójárat porca közé ékelődik be a mély nyaki nyirokcsomók két
legfelső tagja. A parotis fészek belső falát alkotó három styloizom (m. stylohyoideus, m.
stylopharyngeus, m. styloglossus) mögött halad a v. jugularis interna (mely a régió fenekét
képezi), ettől medial felé fut az a. carotis interna és az azt követő idegek, úm. n.
glossopharyngeus, n. vagus és n. accessorius, (de ezek már a spatium parapharyngeumhoz
tartoznak). A n. facialis a parotisba lépés előtt itt adja le két mozgató ágát a m. digastricusnak,
ill. a m. stylohyoideusnak (r. digastricus et stylohyoideus). A n. auriculotemporalis (V/3 érző
ága) is innen lép át a parotison, s be is idegzi azt. Az a. carotis externa a parotis állományába
ágyazottan fut felfelé, majd oszlik két végágára, az a. maxillarisra és az a. temporalis
superficialisra. Többé-kevésbé az artériával együtt fut a v. retromandibularis, mely beömlik a
parotis alatt a v. facialisba, majd együtt ömlenek a v. jugularis internába.

REGIO INFRATEMPORALIS

Lsd. a fossa infratemporalisnál!

 Fossa infratemporalis

A ramus mandibulae mögötti teret a m. pterygoideusok két részre osztják, a mandibula

ramusának belső felszíne és az izmok közötti felületes résre, ill. a m. pterygoideus lateralis
belső oldalán található mélyebb résre. Ez utóbbi a szűkebb értelemben vett fossa
infratemporalis. Határai elölről a maxilla testének hátsó felszíne, mediálisan a proc.
pterygoideus lamina lateralisa, laterálisan az os sphenoideus ala majorjának facies
infratemporalisa, és hátulról a tuberculum articulare. A felületes és mély szövetrés két helyen
közlekedik egymással, felül a m. pterygoideus lateralis két feje között, alul a m. pterygoideus
medialis és lateralis széttérő hasai között. A fossa infratemporalis közlekedik a fossa
pterygopalatinával medial felé, s hátra a spatium parapharyngeummal.

A foramen ovalen keresztül ide jut a n. mandibularis, melynek mediális oldalán,

közvetlenül a foramen ovale alatt látható a ganglion oticum. (A pregangl. rostok a IX-ből
származnak, a n. petrosus minor által, a postgangl. secretomotoros rostok a n.
auriculotemporalis útján beidegzik a parotist.) A n. mandibularis első ága - r. meningeus - a
foramen spinosumon visszakanyarodik a koponyaüregbe. A második ágcsoport négy részre
válik, és ellátja többek között a rágóizmokat. Ezek az idegek:

 n. massetericus

 nn. temporales profundi

 rr. pterygoideus medialis et lateralis

 m. tensor veli palatinit és m. tensor tympanit ellátó ágak

Az a. maxillaris ebben a régióban halad a fossa pterygopalatina felé, ahol végágaira oszlik,
a. infraorbitalisra, a. sphenopalatinára és a. palatina descendensre, az arckoponya
mindhárom üregének adva ágakat. Az a. infraorbitalis belép a fissura orbitalis inferiorba, a
sulcus, majd a canalis infraorbitalisban halad előre, majd kilép az arcra a foramen
infraorbitalen. Elágazik a felső ajak és az orrszárny felé, ellátja a felső első fogakat. Az a
sphenopalatina a foramen sphenopalatinumon át belép az orrüregbe, ellátja annak hátsó
részét. Végül az a. palatina descendens nagyobb végága a canalis palatinus majuson át lejut a
szájüregbe, s ellátja a kemény szájpad nyálkahártyáját, míg kisebb végágai a canales palatini
minoreseken át szintén bejutnak a szájüregbe, ellátják a lágy szájpadi részeket, s ágakat
adnak a tonsilla palatinához.

Itt vannak a n. alveolaris inferior, n. lingualis és a n. buccalis, melyek mind a V/3 ágai. Az
első kettő az érző ágcsoport tagja, míg a harmadik a motoros ágcsoporté, de e csoport
egyetlen érző ága. A n. alveolaris inferior belép a canalis mandibulaeba, és beidegzi az alsó
fogsort. Belépése előtt leadja a n. mylohyoideust, mely ellátja a m. mylohyoideust és a
digastricus elülső hasát. A n. lingualis a m. pterygoideus medialison halad a nyelv felé;
csatlakozik hozzá a chorda tympani, s együtt ellátják a nyelv elülső 2/3-át (a n. lingualis mint
általános érző, a chorda tympani mint ízérző).

A mélyrétegben, tehát a fossa infratemporalisban vannak az a. meningea media (a.

maxillaris ága, dura matert látja el, a foramen spinosumon jut a koponyába), n.
auriculotemporalis (V/3 érző ágcsoport ága) és a chorda tympani (n. facialis ága, ízérzően
ellátja a nyelv elülső 2/3-át, preganglionáris rostokat ad a gangl. submandibulare számára,
parasympathicusan ellátja a glandula submandibularist és sublingualist). A n.
auriculotemporalis érzően ellátja a halánték bőrét és az állkapocs-ízületet, valamint a
ganglion oticumból származó secretomotoros rostjaival a parotist.

A m. pterygoideusok egész környékét a plexus venosus pterygoideus tölti ki. (A vénás vér a
plexus venosus pterygoideus  v. maxillaris  v. retromandibularis  v. facialis  v.
jugularis interna  v. subclavia  v. brachiocephalica  angulus venosus  v. cava superior
útvonalon vezetődik el.) Ez a vénás plexus többször anastomizal a sinus cavernosus
rendszerével, mely megnöveli az itt kialakuló fertőzések koponyai szövődményeinek
kialakulási valószínűségét.

Az a. maxillaris eloszlása:

Az első szakaszából, a collum mandibulae mögött erednek a dura matert, alsó fogakat,
dobüreget és külső hallójáratot ellátó ágak, mint:

 a. meningea media

 a. alveolaris inferior

 a. tympanica anterior

 a. auricularis profunda

A középső szakaszából pedig a buccát és rágóizmokat, ill. felső, hátsó fogakat ellátó ágak
erednek, mint:

 aa. temporales profundae

 a. masseterica

 rr. pterygoidei

 a. buccinatoria

 aa. alveolares supp. postt.

 a. infraorbitalis (aa. alveolares supp. medii et antt.)

FOSSA PTERYGOPALATINA

A maxilla facies infratemporalisa, az ékcsont ala majorjának facies sphenomaxillarisa és az

os palatinum lamina perpendicularisa, valamint proc. orbitalisa és proc. sphenoidalisa
határolja. Itt adja le az a. maxillaris harmadik szakaszi, a Highmore-üreget, orrüreget, tuba
auditivát, orbita alját, alsó szemhéjat, felső ajkat ellátó ágait:

 a. palatina descendens (aa. palatinae minores, a. palatina major, r. tonsillaris)

 a. sphenopalatina ( aa. nasales postt. laterales et medialesa. nasopalatina)

 a. canalis pterygoidei (garat, tuba auditiva)

Szintén itt található a n. maxillaris oszlása:

 n. infraorbitalis (a törzs folytatása)

 n. zygomaticus

 nn. palatini

 rr. nasales posteriores

Itt van még a ganglion sphenopalatinum, ami preganglionáris rostjait a n. petrosus

majortól kapja. A postganglionáris rostok három részre válnak; ellátják a könnymirigyet (n.
lacrimalis) a n. zygomaticushoz csatlakozva, az orrnyálkahártyát a rr. nasales postt.-ekkel és a
szájpadnyálkahártyát a nn. palatini révén. Mindhárom ideg, melyekhez a postgangl. rostok
csatlakoznak, a n. maxillaris ágai.

A fossa pterygopalatina összeköttetései

Nyílás neve Hova vezet? Mit tartalmaz?

foramen rotundum fossa cranii media n. maxillaris

canalis pterygoideus basis cranii externa n. petrosus major

fissura orbitalis inferior orbita n. et a. infraorbitalis

n. zygomaticus
foramen sphenopalatinum cavum nasi a. sphenopalatina
rr. nasales postt. supp. nervi
maxillaris
canalis palatinus majus cavum oris n. palatinus major
a. et v. palatina desc.
fissura pterygomaxillaris fossa infratemporalis a. maxillaris
 Plexus cervicalis et brachialis

PLEXUS CERVICALIS (C1-4 elülső ágai)

Sensoros ágcsoport:

 n. occipitalis minor (tarkótájék)

 n. auricularis magnus (fülkagyló, állszöglet fölötti bőr)

 n. transversus colli (nyak elülső részének bőre)

 nn. supraclaviculares medialis, intermedius et lateralis (mell felső része,

váll bőre)

Motoros ágcsoport

 n. phrenicus (C4-ből; rekeszizom) a m. scalenus anterior elülső felszínén

száll lefelé. (A rekeszizom a C4 csigolya magasságában fejlődik, majd leszáll
a Th12-ig, s magával húzza az őt ellátó ideget.)

 ansa cervicalis (nyelvcsont alatti izmok); anastomizal a n. hypoglossus

leszálló ágával, ami C1-2 rostokat hoz (nem pedig a sajátjait); ez alkotja az
ansa cervicalis radix superiorját, míg a plexus cervicalisból (C 2-3) érkező
ágak a radix inferiort.

PLEXUS BRACHIALIS

Idegszelvén Truncus Fasciculus Nervus

y

C5 Truncus superior Fasc. lateralis

n. musculocutaneus
C6 n. dorsalis scap., n. thorac. lat. n. pectoralis lat.
n. medianus
n. subclavius, n. suprascapul.

Truncus medius Fasc. posterior

n. axillaris
C7 n. subscapularis
n. radialis
n. thoracodorsalis
 C8 Fasc. medialis n. medianus
Truncus
Th1 n. pectoralis med. n. ulnaris
inferior
n. cut. brachii et
antebrachii med.

Vállövi ágak

 n. dorsalis scapulae (mm. rhomboidei)

 n. thoracicus longus (m. serratus anterior)

 n. supra- et subsapularis (m. supra- et infraspinatus; m. subscapularis, m.

teres major)

 n. thoracodorsalis (m. latissimus dorsi)

 nn. pectorales (med. et lat.) (mm pectorales)

Szabad felső végtagi ágak

 n. axillaris

 n. musculocutaneus (felkar flexorok)

 n. medianus (érző is, motorosan alkar flexorok, kivéve m. flexor digitorum

profundus)

 n. ulnaris (kisujj és gyűrűsujj mozgatása)

 n. cutaneus brachii medialis

 n. cutaneus antebrachii medialis

 n. radialis (extensorok)
 Orrüreg, szájüreg, fogak

CAVUM NASI PROPRIUM

Funkció szerinti felosztása:

 regio respiratorica: feladata a levegő előmelegítése, párásítása, szűrése a

felületnövelő struktúrák segítségével. Jellemző rá a sűrű vascularisatio, speciális
serosus mirigyek jelenléte. A levegő tisztítása kétféle módon megy végbe:
mechanikailag a vibrissae segítségével, mucociliaris transzporttal (0,5 cm/min
sebességű nyákáramlás a kinociliumoknak köszönhetően); ill. immunológiai utakon
a MALT rendszer (mucosához asszociált lymphoid szövet) segítségével. Protektív
reflex: tüsszentés (n. trigeminus). Hangképzés.

 regio olfactoria: szaglószerv (fila olfactoria: primer receptorok, saját nyúlvánnyal)

A cavum nasi osseum:

 teteje: os frontale, os nasale, lamina cribrosa ossis ethmoidalis, corpus ossis

sphenoidalis

 alja: kemény szájpad (palatum durum): lamina horizontalis ossis palatini, processus
palatinus maxillae

 mediális fala: orrsövény (septum nasi);

o septum nasi osseum: os ethmoidale lamina perpendcularisa, vomer

o septum nasi cartilagineum: Jacobson-féle porc (cart. vomeronasalis)

 laterális fala: processus pterygoideus lamina medialis, lamina perpendicularis

ossis palatini, facies nasalis maxillae et hiatus sinus maxillae, labyrinthus ossis
ethmoidalis, concha nasalis inferior, os lacrimale

Laterális falról benyúló képletek:

 concha nasalis superior (csökevényes)

 concha nasalis media (a legtöbb melléküreg ez alá nyílik)

 concha nasalis inferior (külön csont)

Nevezetes nyílások, járatok és összeköttetések:

 meatus nasi communis (septum nasi két oldalán)

o vestibulum nasi  choana  pharynx

o foramina cribrosa fossa cranii anterior (fila olfactoria)

o canalis incisivus  cavum oris proprium (n. nasopalatinus – n. incisivus, a.

sphenopalatina – a. incisiva)

o foramen sphenopalatinum  fossa pterygopalatina (a. sphenopalatina,

vasa lymphatica, nn. nasales posteriores)

 meatus nasi superior (concha nasalis superior alatt)

o cellulae ethmoidales posteriores

 meatus nasi medius (concha nasalis media alatt)

o cellulae ethmoidales anteriores et medii, bulla ethmoidalis

o hiatus semilunaris

 hiatus sinus maxillaris

 infundibulum  sinus frontalis

o hiatus sinus maxillaris (ostium naturale)

 meatus nasi inferior (concha nasalis inferior alatt)

o apertura ductus nasolacrimalis

 recessus sphenoethmoidalis

o apertura sinus sphenoidalis

Érellátása:

 felső elülső rész

o a. ethmoidalis anterior et posterior  a. ophtalmica  a. carotis externa

o vv. ethmoidales  v. ophtalmica inferior

 sinus cavernosus

 plexus venosus pterygoideus felé

 o v. facialis

 v. angularis  v. ophtalmica superior  sinus cavernosus

 v. jugularis interna felé

 alsó hátsó rész

o a. sphenopalatina  a. maxillaris  a. carotis externa

o v. sphenopalatina  plexus venosus pterygoideus  v. maxillaris  v.

retromandibularis  v. jugularis interna

 concha nasalis inferior et media, ill. a szemközti septumfal nyálkahártyájában:

plexus cavernosus concharum (speciális vénás és arteriovenosus plexus). A
septum porcos és csontos komponenseinek találkozásánál van az orrvérzések
predilekciós helye, a locus Kisselbachi. A plexus hormonális befolyás alatt áll, így a
menstruációs ciklussal összhangban fellépő orrvérzések innen erednek

Idegellátása:

 somaticus: n. trigeminus első két ága

o felső elülső rész: n. ethmoidalis anterior ( n. ophtalmicus V/1)

o alsó hátsó rész: nn. nasales posteriores ( n. maxillaris V/2)

 vegetatív: gangl. pterygopalatinumból az erek és mirigyek beidegzése

o parasympaticus: n. petrosus major (n. facialis ága)  átkapcsolódás a gangl.

sphenopalatinumban, innen a nn. nasales posteriores viszi a postgangl.
rostokat

o sympaticus: gangl. cervicale superiusból (truncus sympaticus) jövő postgangl.

rostok csak áthaladnak a gangl. sphenopalatinumon, követik a parasympaticus
rostokat

Nyirokelvezetése a submandibularis, retropharyngealis és felső mély nyaki nyirokcsomók

felé történik.
Sinus paranasales

Név Benyílás Kifejlődés ideje Klinikai vonatkozás

recessus hypophysis műtétnél

sinus sphenoidalis 3. évtől a pubertásig
sphenoethmoidalis behatolási kapu

születéskor néhány
sinus frontalis meatus nasi medius könnyen elzáródik
mm, pubertásig

cellulae ethmoidales gyulladásos

meatus nasi superior születéskor 1-1
posteriores folyamatai
sejtsor, 2. évre
intracraniálisan, vagy
cellulae ethmoidales duplázódik, felnőtt
meatus nasi medius az orbita felé
medii et anteriores korra kb. 20-30 db.
terjedhetnek

születéskor borsónyi, recessus

sinus maxillaris maradandó fogak alveolarisába a nagy-
meatus nasi medius
(Highmore öböl) előtörésekor válik és kisőrlők gyökerei
teljessé nyúlnak be

apertura ductus nem

meatus nasi inferior csak ide nyílik!!!
nasolacrimalis orrmelléküreg!!!

Cavum nasi összeköttetései

Nyílás neve Hova vezet? Mit tartalmaz?

apertura piriformis arc

choana pharynx

foramen sphenopalatinum fossa pterygopalatina a. sphenopalatina

hiatus semilunaris sinus maxillaris

infundibulum ethmoidale sinus frontalis

apertura sinus sphenoidalis sinus sphenoidalis

canalis nasolacrimalis meatus nasi inferior ductus nasolacrimalis

canalis incisivus cavum oris n. nasopalatinus

CAVUM ORIS

Az ajakrés körül található néhány mimikai izom (m. orbicularis oris a legfontosabb). Az
ajkak három részből állnak. A külső pars cutanea, mely többrétegű, elszarusodó laphám, a
belső pars mucosa, mely többrétegű el nem szarusodó laphám. Az ajak külső és belső felülete
közötti átmenet a rubor labii, mely vékony szarurétegű átmenet, magas kötőszöveti
papillákkal. Az ajkak kevert, főleg mucinosus mirigyeket tartalmaznak. Az ajkakat a frenulae
labii superioris et inferioris rögzíti az ínyhez. A felső ajkon található a philtrum, egy középső
mélyedés, és kétoldalt a sulcus nasolabialis. Az alsó ajaknál van a sulcus mentolabialis.

Vestibulum oris

A vestibulum oris az ajkak, ill. a pofák és az arcus dentalisok közötti terület. A pofákat a m.
buccinator, a glandulae buccales és a corpus adiposum buccae (Bichat-féle zsírcsomó) képezi.
A m. buccinator előtt átfúrja a pofát a parotis kivezető csöve, a Stenon-vezeték, és a
vestibulum orisba nyílik a felső 2. molárisnál.

Cavum oris proprium

A cavum oris propriumot oldalról az arcus dentalisok, felül a lágy és kemény szájpad, alul a
lingua és a diaphragma oris határolja. Hátul az isthmus faucium választja el az oropharynxtól.

Diaphragma oris

Három izom alkotja:

 a m. mylohyoideus, mely teljesen lezárja. A mandibula linea mylohyioideájáról

ered és a nyelvcsonton tapad. Megemeli a gégét, nyitja a szájat. Itt kell
megemlíteni a sulcus lateralis linguae-t, melynek laterális fala a m. mylohyoideus,
medialis fala a m. hypoglossus, felülről beborítja a szájnyálkahártya. Ebben fut:

o ductus submandibularis

o n. lingualis (V/3 ága)

o n. hypoglossus XII.

 a m. geniohyoideus, mely a spina mentalison (mandibula) ered, a nyelvcsonton

tapad. Páros izom.

 a m. genioglossus, mely belesugárzik a nyelv állományába.

Lingua

Részei a radix, corpus et apex linguae. A radix a szájfenékről, a gégéről, a nyelvcsontról és

processus styloideusról ered. A radix és az epiglottis között nyálkahártyaredők vannak; a
középső plica glossoepiglottica mediana, és a két laterális plica glossoepiglottica lateralis.
Ezek két vallecula epiglottica-t
fognak közre. Ezekben könnyen
megakadhat a falat.

A dorsum linguae-n látható a

sulcus terminalis, melynek
csúcsában található a foramen
coecum. (Itt kezd el kifejlődni a
glandula thyroidea, itt is képződhet
pajzsmirigy tumor.) A sulcus előtt
közvetlenül vannak a nyelven a
papillae vallatae, ettől még
előrébb, a nyelvháton szétszórtan a
papillae fungiformes et filiformes.
A nyelv szélén pedig a papillae
foliatae. A sulcus mögötti része a
nyelvnek a pars follicularis. A
nyelvet a frenulum linguae rögzíti a
szájfenékhez. A nyelv alatt látható a caruncula sublingualis, mely a glandula submandibularis
et sublingualis kivezető csöveinek közös nyílása az alsó incisorok tövében.

A nyelv izmait két részre tagolhatjuk, a belső és külső nyelvizmokra. A belső (intrinsic),
saját izmok a következők: m. longitudinalis superior et inferior linguae (rövidít, szélesít), a m.
transversus linguae (keskenyít, vastagít), és a m. verticalis linguae (laposít, szélesít). A külső
(extrinsic) izmok pedig: a m. genioglossus (kiölti a nyelvet), m. hypoglossus (lefelé húz), m.
styloglossus (felfelé és hátra húz).

A nyelv artériás ellátása az a. carotis externából származik, az a. lingualis látja el. Vénás
elvezetése a v. lingualison keresztül a v. retromandibularisba onnan a v. jugularis internaba,
onnan a v. brachiocephalicaba majd a v. cava superiorba történik. Motorosan a n.
hypoglossus XII idegzi be. Érzően az első 2/3-ot a n. lingualis (V/3 ága), mint általános
érzőideg és a chorda tympani (VII ága), mint ízérző; a hátsó 1/3-ot a n. glossopharyngeus IX
látja el.

Szövettani felépítése: többrétegű el nem szarusodó laphám borítja. A radix és a nyelv alsó
felszíne sima, míg a nyelvháton papillák vannak. A radixon tisztán mucinosus mirigyek
vannak, a körülárkolt szemölcsök árkaiba tisztán serosus mirigyek (Ebner-féle mirigyek)
nyílnak. Az apexen kevert mirigyek találhatók (Nuhn-Blandin-féle nyelvcsúcsi mirigyek). A
tonsilla lingualis a hám alatti nyiroktüszők tömörülése, melyeket átfúrnak a mirigyek kivezető
csövei. A tunica muscularist a belső nyelvizmok alkotják.

Palatum

A szájpad elülső kb.

2/3-a a kemény szájpad,
a palatum durum, melyet
a processus palatinus
maxillae és az os palatum
lamina horizontalisa
alkot, illetve az ezeket
befedő nyálkahártya. A
hátsó 1/3 a palatum
molle (lágy szájpad), mely
a következő izmokból áll:

 m. levator veli palatini (X)

 m. tensor veli palatini (V/3; nyitja a fülkürtöt!)

 m. palatoglossus (IX; szűkíti az isthmus fauciumot)

 m. palatopharyngeus (X, garatemelő)

 m. uvulae (X). Diagnosztikai szempontból különösen fontos; a vagus egyoldali

bénuláskor ferde állású, aorta regurgitációkor pulzál.

Isthmus faucium

Az oropharynx és szájüreg közötti határ, átmenet. A m. uvulae, arcus palatoglossus (melyet

a m. palatoglossus domborít ki), arcus palatopharyngeus (melyet a m. palatopharyngeus
domborít ki) és a radix linguae alkotja. A két arcus között van a fossa tonsillaris, melyben a
tonsilla palatina foglal helyet, ami a Waldeyer-féle lymphaticus gyűrű legtekintélyesebb tagja.
A szájpadi mandulák körül a styloizmok egy másodlagos tonsilla ágyat képeznek.

Vérellátás, nyirokelvezetés

A szájüreg artériás vérellátásában az a. carotis externa ágai vesznek részt. Az a. palatina

ascendens, mely az a. facialis ága, és melynek van r. tonsillarisa. Az a. palatina descendens az
a. maxillarisból, a. lingualis, melynek szintén van r. tonsillarisa, és az a. pharyngea ascendens,
szintén r. tonsillarissal rendelkezik. A vénás elvezetés a hasonnevű vénákból történik a v.
jugularis internába.

A nyirok a nodi lymphatici submandibularesokon keresztül a nodi lymphyatici cervicales

profundi felé vezetődik el.

Glandulae salivares – lsd. a szövettani részben

Dentes

Tejfogakból (dentes decidui) 20 db van, quadránsonként 2 incisivus, 1 caninus, 2 molaris. A

maradandó fogakból (dentes
permanentes) 32 db van,
quadránsonként 2 incisivus, 1
caninus, 2 premolaris, 3 molaris.
Fogfelszínek: facies occlusalis et
incisalis (rágó és harapó felszín), f.
labialis et buccalis (vestibulum
felé), f. lingualis et palatinalis
(szájüreg felé), és facies mesialis
et distalis (kontaktfelszínek). A
felső fogak érellátása az a.
infraorbitalisból történik, ami az
a. maxillaris ága. Idegellátásuk a
n. infraorbitalisból (V/2), nn. alveolares superiores postt., antt. et medii. Az alsó fogak
artériákat az a. alveolaris inferiorból kapnak, ami szintén az a. maxillaris ága. Idegellátásuk a
n. alveolaris inferioron (V/3 ága) keresztül történik.

A fogak jelölése leginkább a Zsigmondy-féle módszerrel történik.

 Fogak áttörése

Maradandó fogak Áttörés

Tejfogak Áttörés ideje
ideje

alsó, első metszők 6. hónap alsó és felső, első őrlők 5-6. év

felső, első és oldalsó metszők 10-12. hónap alsó, első metszők 6. év

alsó, oldalsó metszők 14. hónap felső első és alsó oldalsó metszők 7. év

felső és alsó, első őrlők 15-16. hónap felső oldalsó metszők 8. év

felső és alsó szemfogak 19-20. hónap alsó szemfogak 9-10. év

felső és alsó, második őrlők 24-25. hónap első kisőrlők 10-11. év

második kisőrlők és felső

11-12. év
szemfogak

második őrlők 12. év

harmadik őrlők (bölcsességfogak) 18-20. év

Cavum oris összeköttetései

Nyílás neve Hova vezet? Mit tartalmaz?

foramen incisivum cavum nasi n. nasalis post. et med.

a. sphenopalatina
canalis palatinus majus fossa pterygopalatina n. palatinus major
a. palatina desc.
canales palatini minores fossa pterygopalatina nn. palatini minores
 Pharynx, spatium retro- et parapharyngeum

PHARYNX

A garat a koponyaalaptól az ötödik-hatodik nyaki csigolyáig tart, a gyűrűporcnál megy át a

nyelőcsőbe. Több helyről ered, melyek:

 tuberculum pharyngeum, az os occipitalen

 processus styloideus

 os sphenoidalis processus pterygoideusának töve

 raphe ptreygomandibularis

 a mandibula linea et ramus mylohyoideaja

 os hyoideum

 cart. thyroidea et cricoidea

Három részre tagolható, a legfelső a pars nasalis vagy epipharynx, alatta a pars oralis vagy
mesopharynx, és végül a pars laryngis vagy hypopharynx. Az epipharynx a choanakon
keresztül közlekedik az orrüreggel. Ide nyílik még az Eustach-féle kürt (fülkürt, nyílása az
ostium pharyngeum tubae auditivae, más néven torus tubarius). A pars nasalisban található
két tonsilla tubaria, a fülkürt nyílásánál, és egy tonsilla pharyngea (a serdülőkorra
visszafejlődik), mely a plica salpingopalatina (m. sphenopalatinus emeli ki) és plica
salpingopharyngea (a fülkürt medialis porca emeli ki) között található. A mesopharynxba az
isthmus fauciumon keresztül vezet a szájüregbe. Alján található az epiglottis, melynek két
szélén vannak a plicae glossoepiglotticae laterales és ezek között a plica glossoepiglottica
mediana. Ez utóbbinak két oldalán található a két vallecula epiglottica. A hypopharynxban
van az aditus laryngis, melyet a gégefedő (epiglottis) zár le nyeléskor. Ekkor ennek két
oldalán, a recessus piriformison jut le a táplálék a nyelőcsőbe. A garat izmait két csoportba
oszthatjuk, a garatemelő izmokra és garatfűző izmokra.

 garatemelő izmok

o m. stylopharyngeus (IX)

o m. salpingopharyngeus (IX)

o m. palatopharyngeus (X)
  garatfűző (garatszűkítő) izmok

o m. constrictor pharyngis superior (IX)

 pars pterygopharyngea

 pars buccopharyngea

 pars mylopharyngea

 pars glossopharyngea

o m. constrictor pharyngis medius (IX)

o m. constrictor pharyngis inferior (X)

 pars thyropharyngea

 pars cricopharyngea

Artériás vért az a. carotis externa ágaiból, az a. pharyngea ascendensből, a. palatina

descendensből (a. maxillaris ága), a. palatina ascendensből (a. facialis ága) és az a.
lingualisból kap, a vénás vért a plexus venosus pterygoideus et pharyngeus vezeti el a v.
jugularis interna felé.

Érzően és mozgatóan a garat felső részét a n. glossopharyngeus IX, alsó részét a n. vagus X
látja el, de kap ágakat a truncus symphaticusból is.

SPATIUM RETROPHARYNGEUM

A garat hátsó fala és a fascia

cervicalis lamina praevertebralisa
közötti kötőszövetes tér. Két oldalról
a vagina carotica zárja le. Lefelé
közlekedik a mediastinum
posteriusszal, ami igen fontos a
gyulladások terjedése miatt, melyek
súlyos szövődményeket okozhatnak.
Egy vénás plexus és nyirokcsomók
találhatók itt.

SPATIUM PARAPHARYNGEUM
 A m. stylopharyngeus és a vagina carotica körüli kötőszövet választja el a spatium
retropharyngeumtól. Mediálisan a garat fala, hátulról a styloizmok, laterálisan a m.
pterygoideus medialis határolják. Felül a corpus adiposum buccaeig tart. Itt futnak lefelé a n.
glossopharyngeus IX, n. vagus X., n. accessorius XI. és a n. hypoglossus XII., ill. itt található
még a plexus venosus pharyngeus. A vagina carotica képletei az a. carotis interna, v. jugularis
interna, n. vagus, plexus caroticus és ramus ext. nervi accessorii. A vaginát a fascia
pretrachealis képezi.

WALDEYER-FÉLE LYMPHATICUS GARATGYŰRŰ

Fontos megjegyeznünk, hogy a mandulák olyan nyirokszervek, melyek csak efferens

nyirokereket tartalmaznak. A MALT rendszer (nyálkahártyához asszociált lymphoid
szövetrendszer) részei, feladatuk a kórokozók és a szájüreg saját flórája elleni védelem, az
orális tolerancia („nem minden veszélyes, amit megeszünk”). Részei:

 tonsilla lingualis

 tonsilla palatina

 tonsilla tubaria

 tonsilla pharyngea

A mandulák krónikus gyulladása esetén gócként állandó gyulladást tarthatnak fenn,

mellyel inkább káros hatással vannak a szervezetre. Megnagyobbodásuk esetén
akadályozhatják a fülkürtből a váladékelfolyást, annak szellőzését (tons. tubaria), a légzést
(tons. palatina et pharyngea), az immunrendszer működését.

A tonsilla palatina ellátásában résztvevő erek:

 a. palatina asc. r. tonsillaris (a. facialis)

 a. lingualis r. tonsillaris

 a. palatina desc. r. tonsillaris (a. maxillaris)

 a. pharyngea asc. r. tonsillaris (a. carotis ext.)

A tonsilla palatina a két szájpadív (elülső: arcus palatoglossus, hátsó: arcus

palatopharyngeus) közötti fossa tonsillarisban foglal helyet. Másodlagos ágyát a styloizmok
alkotják.
 A fej zsigereinek vegetatív beidegzése

GLANDULA PAROTIS

Secretoros ellátását a ganglion oticumból (vegetatív dúc) származó, a n.

auriculotemporalishoz csatlakozó rostok révén kapja. A ganglion preganglionáris rostjait a n.
glossopharyngeusból származó n. petrosus minortól kapja.

GLANDULA SUBLINGUALIS ET SUBMANDIBULARIS

A ganglion submandibulare (a n. lingualisból a mirigyekhez futó idegszálakat összefogó

lapos csomó) postganglionáris rostjai idegzik be. A ganglion pregangl. rostjai a n. facialisból
származnak (annak vegetatív preganglionáris rostrendszeréből), a chorda tympani
közvetítésével jutnak el a n. lingualishoz, végül a ganglionhoz.

LINGUA

A nyelvet mozgatóan a n. hypoglossus látja el. Az elülső 2/3-ának általános érzőidege a n.

lingualis (V/3 ága), ízérzője a chorda tympani. A hátulsó 1/3-ot érzően a n. glossopharyngeus
idegzi be, míg a nyelvgyököt a n. vagus.

GANGLION PTERYGOPALATINUM

A ganglion a preganglionáris rostokat a n. petrosus majortól kapja, a postganglionáris

rostok három részre válnak; ellátják a könnymirigyet (n. lacrimalis) a n. zygomaticushoz
csatlakozva, az orrnyálkahártyát a rr. nasales postt.-ekkel és a szájpadnyálkahártyát a nn.
palatini révén. Mindhárom ideg, melyekhez a postgangl. rostok csatlakoznak, a n. maxillaris
ágai.
 IX, XI és XII agyidegek

N. GLOSSOPHARYNGEUS (IX)

A 3. kopoltyúívből származó képletek idege. A garat felső részének mozgató és érző, a

nyelv hátsó 1/3-nak érző és ízérző, az isthmus faucium alsó részének érző és a parotisnak
secretoros idege. Speciálisan ellátja a sinus caroticust. A foramen jugularen hagyja el a
koponyát. Közvetlenül ez alatt a ganglion inferiusával belefekszik a fossula petrosába. Innen
lefelé száll az a. carotis interna és a v. jugularis interna között, majd a m. stylopharyngeus
mentén. A garathoz ad ágakat, majd belép a nyelvgyökbe.

Ágai:

 n. tympanicus – (végága a petrosus minor a foramen lacerumon kilép a koponyából, és a

ganglion oticumban végződik, secretorosan ellátja a parotist; a tympanicus érzően látja el
a dobüreget)

 rr. pharyngei (garat felső része, érző és motoros)

 r. sinus carotici (carotis sinus reflex)

 r. tonsillaris (érzőág a tonsilla palatinához)

 rr. linguales (nyelvgyököt ízérzően, érzően, secretorosan ellátó ág)

Dúcai:

 két érződúc, a ganglion superius et inferius

 ganglion oticum (parotis)

N. ACCESSORIUS (XI)

Ez is a foramen jugularen lép ki a koponyából, még itt kettéoszlik a r. internusra és

externusra. Az internus egyesül a vagusszal, segít ellátni a gégeizmokat, főleg a mm.
arytenoideit. Az externus átfúrja, és közben beidegzi a m. sternocleidomastoideust, majd a
m. trapezius széle alá kerül, belenyomul, és részben beidegzi.

N. HYPOGLOSSUS (XII)

A nyelv izmainak mozgató idege, de felvett rostok révén részt vesz a nyelvcsont alatt izmok
beidegzésében is az (ansa cervicalis). A canalis nervi hypoglossin jut ki a koponyából. Fent a
n. vagus mediális oldalán száll lefelé, közben felveszi a C 1-2-ből azokat a rostokat, mellyel részt
vesz a nyelvcsont alatti izmok ellátásában. Előrefurakszik, a m. digastricus hátsó hasánál bejut
a trigonum submandibulareba. Innen a sulcus lateralis linguaeben halad előre, majd beidegzi
a nyelv izmait és a m. geniohyoideust. A vagina carotica felszínén száll lefelé az az ága, mely
az ansa cervicalis felső gyökerét adja (nem a saját rostjai! C1-2 rostok!).
 A nyak izmai, fasciái

FELÜLETES NYAKIZMOK

 m. sternocleidomastoideus

A n. accessorius idegzi be, manubrium sternin és a kulcscsonton ered, proc.

mastoideuson tapad. A fejet biccenti, előrehajtja, forgatja.

 nyelvcsont feletti izmok

o m. mylohyoideus (diaphragma oris), a linea mylohyoidea mandibulaen

ered, rostjai középen a raphe mylohyoideaban találkoznak, majd a
nyelvcsonton tapadnak. A n. mylohyoideus (V/3 ága) idegzi be.

o m. digastricus mandibulae, hátsó hasa a proc. mastoideuson ered, tört ínba

megy át, elülső hasa a fossa digastrica mandibulaen ered, és az ínban
találkozik a hátsó hassal. Az inat aponeurózis szorítja a nyelvcsonthoz. A
hátsó hasat a n. facialis, az elülsőt a n. mylohyoideus idegzi be.

o m. stylohyoideus, rostjai közrefogják a m. digastricus inát. A n. facialis idegzi

be.

o m. geniohyoideus, a mandibula spina mentalisán ered, beidegzi a n.

hypoglossus XII.

 nyelvcsont alatti izmok

o m. sternohyoideus

o m. sternothyroideus

o m. thyrohyoideus

o m. omohyoideus

Mindegyiket az ansa cervicalis idegzi be, de a rostok főként a nyaki idegekből vannak.
Egységesen, a nyelvcsont feletti izmokkal összhangban a száj nyitásában, ivásban, nyelésben,
szopásban vesznek részt. A m. omohyoideus segít a nyaki vénák tágan tartásában.

MÉLY NYAKIZMOK

Ide tartoznak a mm. scaleni, melyek az 1. és 2. bordán erednek, sátorszerűen haladnak a

nyakcsigolyákhoz (scalenus-sátor), ebben található a cupula pleurae ill. a tüdőcsúcs.
Tulajdonképpen már a mellüreghez tartozó terület. A plexus brachialis idegzi be őket.
Együttesen előre hajtják a fejet, külön-külön az azonos oldalra.

 m. scalenus anterior (1. borda tuberculum musculi scaleni, C 3-6 harántnyúlvány

elülső gumója)

 m. scalenus medius (1. borda sulcus arteriae subclaviae mögött, C 2-7

harántnyúlványának hátsó gumóin)

 m. scalenus posterior (C5-6 harántnyúlvány hátsó gumóin)

FASCIA CERVICALIS

A fascia cervicalis három részre tagolható, az egységes felszíni lamina superficialisra, a

több részre tagolt lamina praetrachealisra és a szintén egységes lamina prevertebralisra.

 lamina superficialis – egységes lemezt alkot a platysma alatt. Az arcon a fascia

parotideomassetericában folytatódik. Behüvelyezi a m. sternocleidomastoideust és
hátul ráhúzódik a m. trapeziusra.

 lamina pretrachealis – behüvelyezi az összes nyelvcsont alatti izmot és szinte tokot

képez a glandula thyroideának. A középvonalban különösen erős lemezzé olvad
össze. Kihorgonyozza a m. omohyoideus inát a sternoclavicularis ízülethez. Ez képzi
a vagina caroticát, a vena jugularis interna össze is nő vele.

 lamina prevertebralis – beborítja a scalenus-izmok által képzett sátorszerű

képződményt, illetve behüvelyezi a nyaki gerinc elülső izmait (m. longus capitis et
colli). Ezáltal három részre osztja a csontos mellkas feletti teret, két oldalt a
scalenusok által képzett kúpszerű üregre, és középen a nyelő- és légcsövet, ereket,
idegeket befogadó részre, mely lefelé folytatódik a mediastinumban. Hátul a gerinc
elülső izmain leszáll a mellkas felé és beleolvad a mellkas mély fasciájába.
 A n. vagus (X) nyaki szakasza

A vagus motorosan ellátja a garat- és lágyszájpad-emelő izmokat, a garat alsó 2/3-ának

constrictor izmait, a gégeizmokat (és a nyelőcső harántcsíkolt izmait). A garat alsó részének,
gégebemenetnek és –nyálkahártyának (és más, mellűri képleteknek) általános érző idege. A
foramen jugularen lép ki a koponyából (a IX, XI idegekkel együtt). A v. jugularis interna és a.
carotis interna között fut lefelé, bekerül a vagina caroticába. Jobboldalon az a. subclavia
eredésénél adja le a visszakanyarodó n. laryngeus recurrenst, míg baloldalon az aortaívnél.
Lefelé az eosophagus előtt és mögött lép át a rekeszizmon.

Nyaki szakaszának ágai:

 r. auricularis (dobüreg, külső hallójárat)

 rr. pharyngei (garat alsó része)

 n. laryngeus superior (gégenyálkahártya a hangrésig, m. cricothyroideus)

 rr. cardiaci superiores (részben a n. laryngeus sup.-ból ered, a szív idegfonatához

tart)

Mellkasi szakaszának egy olyan ága van, a n. laryngeus recurrens, mely visszakanyarodik,
és ellátja a tracheát, eosophagust, bejut a gégébe, beidegzi a m. cricothyroideus kivételével
az összes gégeizmot és a hangrés alatti gégenyálkahártyát.
 Larynx

A gége szerepe a hangképzés, a légutak védelme, a hasprés létrehozása, részt vesz a

nyelésben (csecsemőkorban a gége magasabban van, az epiglottis felemelkedik egész a
nyelvgyökig, így a falat a nélkül fut le a recessus piriformisban, hogy az alsó légutat
veszélyeztetné, így a csecsemő egyszerre tud inni és lélegezni).

PORCAI

 cart. thyroidea

 cart. cricoidea

 cart. arytenoidea (páros)

 epiglottis

 cart. cuneiformis

 cart. corniculata

 cart. triticea

ÍZÜLETEI

 art. cricothyroidea (henger)

 art. cricoaritenoida (forgó)

SZALAGJAI

 külső szalagok

o lig. hyoepiglotticum (epiglottis rögzítése nyeléskor)

o membr. thyrohyoidea (megvastagodásai a lig. thyrohyoideum medianum et

laterale (2db))

o lig. cricothyroideum (lig. conicum; conicotomia)

o lig. cricotracheale
  belső szalagok

o lig. vocale (ez nem a hangszalag, az ugyanis a plica vocalis, melyet a lig.
vocale és a m. vocalis együtt domborítanak ki)

o membr. quadrangularis (oldalról zárja le a gégebemenetet, a vestibulum

laryngis oldalsó fala; alsó széle a plica ventricularis)

o conus elasticus (felső széle a plica vocalis; kidomborodó nyálkahártya,

melyet a lig. vocale és m. vocalis együtt emelnek ki; a cavum subglotticum
oldalsó fala, első része érintkezik a lig. conicummal)

IZMAI

A gégeizmokat a m. cricothyroideus kivételével a n. laryngeus recurrens (vagy inferior)

idegzi be.

 m. cricothyroideus (n. laryngeus superior)(nyújtja a hangszalagot, hangmagasság

szabályozása)

 m. cricoaritenoideus post. (ez az egy tágítja a hangrést, idegrostjai sérülése esetén

fulladás)

 m. cricoaritenoideus lat. (szűkíti a hangrést)

 mm. arytenoidei

o m. aritenoideus transversus (mélyebben, vízszintes)(hangrés zárása)

o m. aritenoideus obliquus (felületesebben, keresztezve)(aditus laryngis

szűkítése nyeléskor)

 m. vocalis (feszesíti a plica vocalist)

 m. thyroaritenoideus (tágítja az aditus laryngist)

ÜREGEI

 aditus laryngis – gégebemenet; az epiglottis zárja, amit a plica aryepiglottica rögzít

körben. Az epiglottis tetején, középen egy plica glossoepiglottica mediana, két
oldalt plicae glossoepiglotticae laterales látható, köztük két vallecula epiglottica.
(Ebben könnyen megakad a falat.)

 vestibulum laryngis – előcsarnok

 ventriculus laryngis Morgagni – felső széle a plica ventricularis, alsó széle a plica
vocalis; MALT szerv, lobbanékony, laza nyálkahártyával, gyulladása fulladást
okozhat
  rima glottidis – hangrés; pars intermembranacea (a valóban hangadásra szolgáló
rész) és pars intercartilaginea (vagy respiratorica)

 cavum subglotticum – hangrés alatt, a tracheaban folytatódik

EREK, IDEGEK

A gége érellátása és nyirokelvezetése a pajzsmirigyével közös. Artériákat kap az a. carotis

externától (a. thyroidea sup.  a. laryngea sup.) és az a. subclaviától (truncus thyrocervicalis
 a. thyroidea inf.  a. laryngea inf.). Vénás elvezetése kétfelé történik, egyrészt a v.
laryngea sup.  v. thyroidea sup. útvonalon a v. jugularis internába, és a v. laryngea inf. 
plexus thyroideus impar  v. thyroidea ima (vagy inf.) úton a v. brachiocephalica sinistrába.
Nyirokelvezetése a felső mély nyaki és a légcső körüli nyirokcsomók felé történik.

Szomatikus beidegzésében a n. laryngeus recurrens (vagy inf.), a n. vagus mellkasi

szakaszából, és a n. laryngeus sup., a n. vagus nyaki szakaszából vesz részt. A recurrens ellátja
a m. cricothyroideus kivételével az összes gégeizmot, és a plica vocalis alatti nyálkahártyát. A
superior beidegzi a hangrés feletti nyálkahártyát és a m. cricothyroideust.
 Fossa scalenotrachealis

A m. sternocleidomastoideus átvágása után bejutunk a légcső és a mm. scaleni által

határolt térségbe. Megtalálható itt a vagina carotica (benne az a. carotis communis, v.
jugularis interna, n. vagus, plexus carotici, mély nyaki nyirokcsomók), emögött a gerinc
melletti truncus sympathicus. A n. phrenicus (plexus cervicalis, C 4-ből) is itt száll lefelé, a m.
scalenus anterioron. A n. laryngeus recurrens (n. vagus ága) a nyelőcső és légcső közti
vájulatban száll visszafelé, baloldalon az arcus aortae alatt, jobboldalon az a. subclavia alatt
fordul vissza. A gége elérése előtt keresztezi az a. thyroidea inferiort (a. subclavia  tr.
thyrocervicalis ága). Lefelé megtalálható a v. jugularis interna beömlése az angulus
venosusba. Ugyanide ömlik a ductus lymphaticus, mely a test jobb felső 1/4-éből, és ductus
thoracicus, ami a maradék részből szállítja a nyirkot.

Látható az a. subclavia eredése, jobboldalt a truncus brachiocephalicusból, baloldalt az

arcus aortaeből. Az a. subclavia első szakasza, a pars thoracica a m. scalenus anteriorig tart.
Ebből ered az a. vertebralis, a. thoracica interna és a truncus thyrocervicalis. Ez utóbbi ágai az
a. thyroidea inferior, a. suprascapularis, a. cervicalis superficialis és az a. dorsalis scapulae. Az
a. subclavia második szakasza, a pars muscularis, a hiatus scaleniben fekszik, innen adja le a
truncus costocervicalist, melyből az a. intercostalis suprema és az a. cervicalis profunda
erednek. Innen már átér az a. subclavia a regio supraclavicularisba, ez a pars cervicalis,
melynek ága az a. transversa colli.
 Regio nuchae

Felső határa a protuberantia occipitalis externa, oldalsó a proc. mastoideus, alsó a

vertebra prominens (C7). A bőr alatt találhatók a tájék érzőidegei, a n. occipitalis minor
(plexus cervicalisból) et major (C2 hátsó ágából). A felületes izmok a m. sternocleido-
mastoideus, m. trapezius, és az utóbbi által nagyrészt fedett m. splenius capitis. (Az első
kettőt a n. accessorius idegzi be.) Ez utóbbi alatt van a m. semispinalis capitis.

A tájék mély része a trigonum suboccipitale. Ezt alulról a m. obliquus capitis inferior,
felülről a superior, a középvonal felől pedig a m. rectus capitis posterior major et minor
határolja. A háromszögben látható a n. suboccipitalis, mely ezen izmok motoros idege. A
háromszög mélyén, a m. obliquus capitis inferior fölött látható az a. vertebralis (a. subclavia
ága, a nyaki csigolyák foramen transversaliumán halad felfelé), ami innen a membrana
atlantooccipitalis posteriort átfúrva a foramen magnumon belép a koponyaüregbe. A
processus mastoideus mögött látható az a. occipitalis, mely saját barázdájában fut.

Klinikai vonatkozása e területnek, hogy itt van a cisterna punctio preferált helye, ami a
membr. atlantooccipitalis posterioron keresztül történik. Illetve ugyanitt lehetséges az
agykamrák levegővel történő feltöltése röntgenvizsgálatokhoz.
 Columna vertebralis

A gerincoszlop nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti és farkcsonti szakaszokra tagolható. A

csigolyák száma ezeken a szakaszokon sorban 7, 12, 5, 5 (ezek összenőttek), 3-5 db. A
csigolyák alakjuk, méretük alapján elkülöníthetők.

Cervicalis csig. Thoracalis csig. Lumbalis csig.

Corpus téglatest kártyaszív vese
Foramen tág háromszög kerek szűk háromszög
Proc. spinosum fecskefarok szerű lefelé hajlik bárd alakú
 A csigolyák általánosan egy corpusból, egy arcusból (ennek van pediculus és lamina része),
a foramen vertebraeből (ebben található a gerincvelő) és processusokból (proc. spinosus
(1db), proc. transversus (2db), processus articularis superior et inferior (2-2db) állnak. Ezen
kívül a különböző szakaszi csigolyáknak sajátos tulajdonságaik is vannak.
A cervicalis csigolyák corpusán található a processus uncinatus. Ez a szakasz egyébként is
különbözik, ugyanis az első két nyakcsigolya jelentősen különbözik a többitől. Az első az atlas.
Ennek nincs corpusa, ehelyett a massa lateralis alkotja a fő tömegét; ezen felül a fovea
articularis superior, alul pedig a facies articularis inferior található. Itt kell megemlíteni, hogy
az atlas beleolvadhat az os occipitaleba (atlas assimilatio), vagy éppen ellenkezőleg, az os
occipitaleból leválik egy plusz csigolya (occipitalis vertebra manifestatio). A második nyaki
csigolya az axis. Ennek van egy nyúlványa, a dens axis, amelyet ligamentum rögzít az atlashoz,
s rajta facies articularis anterior et posterior található. Az axis keskenyebb, mint az atlas, ez
okozza az a. vertebralis első megtörését. A hetedik nyakcsigolya abban különbözik a többitől,
hogy ennek van a legjobban kiugró proc. spinosusa, mely tapintható a nyakon. Ennek egyik
lehetséges variációja a costa cervicalis (nyaki borda) kialakulása, mely TOS-hoz (thoracic
outlet syndrome) vezet.
A hátcsigolyák corpusán alul és felül ízületi felszínek találhatók a bordák számára; fovea
costalis superior et inferior (art. capitis costae). Az első, és a 10-12 hátcsigolyákon csak egy
ilyen ízfelszín van, ugyanis ezek a bordák csak egy csigolyához kapcsolódnak, míg a többi
borda kettőhöz. Ezeknek a csigolyáknak a proc. transversusán is van a bordák számára
ízfelszín, a fovea costalis transversalis, melyhez a tuberculum costae ízesül (art.
costotransversaria), kivéve a 11-12, mert ezekhez a costae fluctuantes kapcsolódnak.
A lumbális csigolyák proc. transversusa elcsökevényesedik, maradványa a proc.
accessorius (laterálisan) és a proc. mamillaris (medialisan). Ezeknek van még proc. costariusa
is, mely bordacsökevény.
A sacrális csigolyák összenőttek, s a sacrumot alkotják. (Teljesen a 20-25. év körül
csontosodnak össze.) Részei a basis ossis sacri, promontorium, az apex ossis sacri, a partes
laterales. Ez utóbbi részei az alae sacrales, facies auricularis (art. sacroiliaca) és a tuberositas
sacralis (ligg. sacroiliaca interossea). Ezeken kívül a foramina sacralia pelvina et dorsalia
(ezeken lépnek ki a spinális idegek ramus anterior et posteriorjai). Az összenövés utáni
maradványok a crista sacralis mediana (proc. spinosusok), intermedia (proc. articularis) et
lateralis (proc. transversus). A sacrum rendellenességei:
 sacralisatio: L5 vagy Co1 synostosisa a sacrummal (fő tünet a lumbago)
 lumbalisatio: S1 nem csontosodik össze az S2-vel
 spina bifida: nem záródik a canalis sacralis, súlyos formájában alsó végtagi plegia,
incontinentia
A coccygealis csigolyák is összenőnek, s az os coccygist alkotják. Számuk változó, 3-6
közötti.
 A mellkasfal csontjai, fasciai, izmai

CSONTOK
 sternum: rajta angulus sterni Ludovici (itt tapad a 2. borda, számoláskor jó
támpont), fontos a sternum punctio, mely vörös csontvelő vételére szolgál
 costae: három típusuk van, a costae verae (valódi bordák), 7pár, costae spuriae
(álbordák), 5 pár, és végül costae spuriae (repülő bordák), 2 pár. Lapjukra és élükre
is görbülnek (kiv. az 1., ami csak élére görbül), s tengelyük körül csavarodnak. A
bordák részei: caput (csigolyatesthez kapcsolódik, facies articularis costae et crista
capitis costae), collum, tuberculum (harántnyúlványhoz kapcsolódik; art.
costotransversaria), angulus, corpus (lapjára és élére görbül, tengelye körül
csavarodik), sulcus (ebben futnak a vv. et aa. intercostales)
Az 1. bordán (hátulról előre, lateráltól mediál felé) a következő képletek láthatók:
sulcus arteriae subclaviae, tuberculum musculi scaleni anterioris, sulcus venae
subclaviae.
ÍZÜLETEK
 artt. costovertebrales
o art. capitis costae: facies articularis capitis costae + fovea costalis sup. et
inf. (a borda két csigolyához kapcsolódik, kivéve 1, 11, 12)
o art. costotransversaria: facies articularis tuberculi costae + fovea costalis
transversalis
o szalagok: lig. capitis costae radiatum, lig. tuberculi costae, lig.
costotransversarium
o típusa art. throchoidea
 art. sternocostalis: az 2-5 bordáknál igazi ízületi kapcsolat, az 1, 6, 7 bordák
synchondrosissal kapcsolódnak a sternumhoz
IZMOK
 légző izmok (saját izmok)
o mm. intercostalis externi et interni (nn. intercostales)
o
 A peritoneum és ürege

A test egyik legnagyobb savós hártyája, az intrauterin élet negyedik hetében már
fejlődésnek indul, ekkor jelenik meg két összefüggő lemezével, melyek mesodermalis
eredetűek; lamina parietalis et visceralis peritonei). A két lemez között található a cavum
peritonei. A lamina parietalis ligamentumok (kettőzetek) által hajlik át a lamina visceralisba. A
primitív bélcső rögzítésében a mesenterium ventrale et dorsale vesz részt. Ennek
következtében a cavum peritonei (kezdetben coeloma üreg) két részre oszlik. Később a
mesenterium ventrale felszívódik, csak a duodenumig marad meg, majd ebbe a megmaradó
részbe nő bele a májtelep. (A maradványok: lig. falciforme hepatis alsó széle lig. teres
hepatis, a v. umbilicalis maradványa; omentum minus  lig. hepatoduodenale (benne a
portalis triász képletei) és a lig. hepatogastricum. A mesenterium dorsale felső részében a lép
és a pancreas telepe jelenik meg.
Ezután a tápcsatorna elkezd forogni, mely maga után vonja a mesenterium dorsalet is,
melynek legszembetűnőbb eredménye az omentum majus kialakulása (mely a „peritoneum
kettőzet kettőzete”, tehát négyrétegű). A mesenterium dorsale részei a meso-
oesophageum, mesogastrium dorsale ( omentum majus), mesoduodenum dorsale,
mesenterium, mesocolon, mesosigmoideum, mesorectum. A forgás miatt a mesenterium
ventrale is elfordul, így mögötte és a gyomor mögött kialakul a bursa omentalis, mely a
peritoneum legnagyobb recessusa. A bursa közlekedik a peritoneum üregével a foramen
epiploicum Winslowi-n keresztül.
A peritoneum fejlődése:
A peritoneum részei:
 peritoneum parietale (a hasüreg fali részét borítja)
 peritoneum viscerale (zsigereket borítja)
 duplicatura peritonei (a peritoneum viscerale kettőzete, ezen kersztül rögzülnek a
szervek a hátsó hasfalhoz, tartalmazza a szervekhez futó vér- és nyirokereket,
idegeket, ill. zsírszövetet)
 cavum peritonei (savós folyadékot tartalmaz, mely ha felszaporodik ascitesről
(hasvízkórról) beszélünk
A szervek peritoneumhoz viszonyított helyzetük alapján lehetnek
Intraperitonealis szervek:
 eosophagus – meso-oesophageum
 gaster – omentum minus, lig. gastolienale
 intestinum tenue
o pars horizontalis superior duodeni – lig. hepatoduodenale, lig.
duodenorenale
o jejunum et ileum – mesenterium
 intestinum crassum
o coecum et appendix verniformis – mesocoecum, mesoappendix
o colon transversum – mesocolon transversum
o colon sigmoideum – mesosigmoideum
o rectum felső 1/3-a - mesorectum
 hepar – lig. falciforme hepatis, lig. coronarium, lig. triangulare dextrum et
sinistrum, lig. hepatorenale, omentum minus
 lien – lig. gastrolienale, lig. lienorenale, lig. phrenicolienale, lig.
phrenicocolicum
 uterus – mesometrium
 tuba uterina – mesosalpynx lig. latum
 ovarium – mesovarium
Extraperitonealis szervek:
 retroperitonealis szervek
 pars descendens, pars horizontalis inferior et pars ascendens duodeni
 colon ascendens et descendens
 rectum középső 1/3-a
 pancreas (a farka intraperitonealis!!!)
 area nuda hepatis
 ren et ureter dextra et sinistra
 gl. suprarenalis
 testis – proc. vaginalis testis
 epididymis
 nagy vér- és nyirokerek (ao. abdominalis, VCI, trunci lumbales)
  truncus sympathicus et gangll. paravertebrales
 plexus lumbalis ágai
 infraperitonealis szervek
 rectum alsó 1/3-a
 vesica urinaria, urethra
 cervix uteri
 vagina
 prostata
 vesicula seminalis

A peritoneum recessusai
NAGY RECESSUSOK
 rec. subphrenicus (lig. falciforme hepatis két oldalán)
o subphrenicus tályog
o relatív májtompulat eltűnhet a beszorult levegő miatt
o transthoracalis transdiaphragmaticus májbiopszia
 rec. subhepaticus sinister=BURSA OMENTALIS
o virtualis csúszórés a gyomor számára
o bejárata a foramen epiploicum Winslowi
o része a rec. lienalis
o Winslow sérv!!! (belső sérv)
 rec. subhepaticus dexter – Morrison féle árok
o a cavum peritonei legmélyebb pontja fekvő helyzetben, ascites
diagnosztika!
 rec. duodenalis sup. et inf.
 rec. para- et retroduodenalis
 rec. ileocoecalis sup. et inf.
 rec. retrocecalis
 rec. pracolici
 rec. intersigmoideus
 Regio inguinalis

A tájék alsó határa a lig. inguinale (Poupart-féle szalag), felső határa a kétoldali spina iliaca
aterior superiort összekötő vonal (linea intercristarum), mediális határa pedig a tuberculum
pubicumon átmenő vertikális vonal.
A térség legfontosabb része a canalis inguinalis, egy 4-5 cm hosszú csatorna, a tájék alsó
határa fölött található. A canalis a hasüregből az elülső hasfalon kívülre, a bőr alá vezet. Falait
a hasfal rétegei hozzák létre: elülső falát a m. obliquus externus abdominis bőnyéje, alsó falát
maga a lig. inguinale, tetejét a m. obliquus internus abdominis és a m. transversus
abdominis, belső falát pedig a fascia transversalis alkotja. Képletei férfiakban a funiculus
spermaticus (ductus deferens, a. ductus deferentis, pl. pampiniformis, a. testicularis), ami a
herezacskóba húzódik, a pl. testicularis és a vasa lymphatica; nőkben a lig. teres uteri, mely a
nagyajkakba sugárzik. Ezeken kívül mindkét nemben megtalálható a n. genitofemoralis és a n.
ilioinguinalis. A csatorna belső nyílása az annulus inguinalis profundus, ami a plica umbilicalis
lateralis kűlső oldalán található (a fossa inguinalis lateralisban). Vetülete a medioinguinalis
vonalon van. A külső nyílás az annulus inguinalis superficialis, az előzőtől lejjebb és
mediálisabban, a subcutan kötőszövetben található (a hasfal belső felszínén ugyanitt van a
fossa inguinalis medialis, a plica umbilicalismedialis belső oldalán).
A terület orvosgyakorlati szempontból az itt kialakuló lágyéksérvek (hernia inguinalis)
miatt fontos. A lágyéksérv lehet direkt és indirekt; szerzett vagy veleszületett. A direkt hernia
a fossa inguinalis medialistól az annulus inguinalis superficialis felé vezet. Az indirekt hernia a
lágyékcsatornán keresztül vezet, a herezacskóba, nagyajkakba vezet. A veleszületett sérvek
általában indirektek.
A tájékban találhtók az a. et v. epigastrica superior (az a. et v. thoracica interna
folytatásai). A lágyékszalag mentén nyirokcsomók vannak.
A funiculus spermaticus részei: ductus deferens az a. ductus deferentis (a. iliaca interna
ága) kíséretében, a. testicularis (ao. abdominalis páros zsigeri ága) az őt kísérő pl.
pampiniformisszal (a v. testicularisba ömlik, ami a jobb oldalon közvetlenül a VCI-ba,
baloldalon a v. renalis sinistran keresztül vezet a VCI-ba), n. genitofemoralis r. genitalisa ( a pl.
lumbalisból származó ideg (L1-2), beidegzi férfiban a m. cremastert motorosan és érzően a
here burkait;nőkben érzően a nagyajkakat) és a n. ilionguinalis (pl. lumbalis ága (Th12-L1),
érzően ellátja a herezacskó bőrét, a nagyajkakat és az ezekkel szomszédos combfelület bőrét).
Trigonum inguinale (punctum
minimum resistanciae abdominis;
Hesselbach terület): a hasfal
leggyengébb pontja. Mediálisan a
linea semilunaris, laterálisan az a. et
v. epigastrica inferior, alulról pedig a
lig. inguinale alkotja. A direkt
lágyéksérv kilépési helye.