Professional Documents
Culture Documents
Határai:
elülső fal:
- sup. kulcscsont (clavicula)
- inf. a nagy mellizom alsó szabad széle
- lat. sulcus deltoideo-pectoralis
- med. kulcscsont közepét a nagy mellizom alsó szabad
szélének a mediális végével összekötő egyenes
alapja: négyszögletes
- ant.elülső honaljredő (plica axillaris anterior)
- post.hátulsó honaljredő (plica axillaris posterior)
- lat. a karon m. pectoralis major és a m. latissimus dorsi tapadási szélét összekötő vízszintes
- med. a m. pectoralis major és a m. latissimus dorsi mellkasról való leválás helyét összekötő vízszintes
Megtekintés (insepctio):
deltoideopectoralis résnek megfelelően, a fossa infraclavicularis (MOHRENHEIM-f. kulcscsont alatti árok)
figyelhető meg.
hónaljpiramis alapja a felszínen mint hónaljgödör (fossa axillaris) látható, ezen terület ivarérés után szörzetet
tartalmaz.
- elülső széle az elülső hónaljredő (plica axillaris anterior) amit a m. pectoralis major alsó szabad széle
képez
- hátulsó széle a hátulsó hónaljredő (plica axillaris posterior) amit a m. latissimus dorsi alsó szabad széle
képez
mélybe tapintva a mellkasfalon érezhető:
- m. serratus anterior
- m. coracobrachialis
- m. biceps brachii – caput breve
- a. axillaris pulzálása
- hónalji nyirokcsomók
- karcsont feje (különösen mozgatásakor)
HÓNALJÁROK FALAI:
elülső fala:
- fedőréteg – elmozdítható bőr
- bőralja – gyűjtőeres hálozat (pectoralisvénás hálozata), Nn. supraclaviculares
- felszínes izmos-pólyás réteg:
m. pectoralis major és az azt elölről borító pólya (fascia pectoralis) képezi.
sulcus deltoideo-pectoralis – a kulcscsont felé kiszélesedve létrehozza:
o deltoideopectoralis háromszög:
v. cephalica – a fascia kettőzetben, mélybe kanyarodik, felveszi a vv.
thoracoacromialist
a. thoracoacromialis – az árok mélyén itt ágazik el
Nodi lymphatici deltoideopectorales (1-2 cs.)- v. cephalica mentén
- mély izmos-pólyás réteg:
m. pectoralis minor, a m. subclavius és a kettő pólyája a fascia clavipectoralisképezi.
o trigonum clavipectorale – GERDY –f. függesztő szalag (lig. suspensorium)
o a trigonum clavipectorale szintjén a fasciát átfúrja a v. cephalica, az a. thoracoacromialis
valamint a nagy mellizmot ellátó erek és idegek.
- a felszínes és mély izmos-pólyás réteg között egy laza kötőszövetes csúszóréteg van, benne a köv:
a. thoracica suprema és a vv. thoracica suprema
Rr. pectorales az a. thoracoacromialisból és kisérő vénái
Nn. pectorales medialis et lateralis
hátulsó fala:
- hónaljárok mély falát a m. subscapularis, a m. teres major, és a m. latissimus dorsi alkotja
hátulsó falán át a mediális hónaljrése (hiatus axillaris medialis) utján a lapockatájékkal köz.
laterális hónaljrése (hiatus axillaris lateralis) utján a regio deltoideaval közlekedik.
o a. circumflexa scapulae(a. subscapularis) – két kisérő vénájával együtt a mediális
hónaljrésen bújik át a lapocka tájékra
o a. thoracodorsalis (a. subscapularis)– kisérő gyűjtőereivel a m. latissimus dorsi elülső
felszínén száll le.
o n. subscapularis– m. subscapularis oldalsó szélét követi
o n. thoracodorsalis– kíséri az a. thoracodorsalist a m. latissimus dorsi elülső szélén
o N.L. subscapulares – a capularis erek mentén
mediális fala:
- mellkas felső-oldalsó része, a m. serratus anteriorral
o a. thoracica lateralis – kisérő vénáival a m. serratus anterior oldalsó felszínén száll le
o n. thoracicus longus(BELL) – a. thoracica mentén halad
o Nn. intercostobrachiales– II-III bordaközti ideg ágaiként, kar bőre felé haladnak
o N.L. pectorales az a. és v.thoracica lateralis mentén sorakozó 5-6ny.cs.
oldalsó fala:
- karpólya által fedett m. coracobrachialis és a m. biceps brachii – caput breve alkotja
alsó fala:
- vékony behúzódott bőr, nagyszámú faggyú- és illatmirigyet tartalmaz
- subcutis – rekeszes szerkezet – számos vérér és ideg mellett sok verejtékmirigy található.
- fascia axillaris(GERDY-f. függesztő szalag) a fascia pectoralisés a fascia clavipectoralisegyesüléséből jön
létre, hátrafelé a m. latissimus dorsi pólyájában folytatódik.
csúcsa:
- egy olyan osteo-fibrosus nyílás (cervico-axillaris nyílás) amelyen át a hónaljárok ér-idegkötege áthalad a
nyak oldalsó tájékából (regio supraclavicularis) a regio axillarisba
ant. kulcscsont és a m. subclavius
post.-lat. a processus coracoideus és a lig. coracoclaviculare
med. a kulcscsont és az első borda kereszteződése
HÓNALJÁROK TARTALMA:
o A. axillaris
o anatómiai helyzetben – az árok közepén egyenes vonalban halad
o sebészi helyzetben – domborulatával a hónaljárok alapja felé hajló ívet ír le
o klinikai helyzetben– homorulatával a hónaljgödör irányába néz
első szakasza (clavipectoralisrésze) a kulcscsont és a m. pectoralis minor felső széle között, a
trigonum clavipectoraleban halad.
második szakaszát (retropectoralis) a m. pectoralis minor fedi.
harmadik szakasza (postpectoralis) a m. pectoralis minor és a m. pectoralis major alsó széle
között van.
Viszonyai:
o a. axillaris első szakasza:
m. pectorali major, annak felszínes pólyája és a fascia clavipectoralis fedi
post. a m. serratus anterior első eredési csipkéi és a megfelelő felső bordák
med. halad a v. axillarisamely fedi annak egy részét
lat. a karfonat található, itt rendeződik nyalábokba
o a. axillaris második szakasza mélyen:
elülső fal 3 rétege mögött halad, a m. subscapularis elülső felszínén
v. axillaris mediálisan van
karfonatnyalábjai körülveszik: mediálisan, laterálisan és posterior helyzetből
o a. axillaris harmadik szakasza:
a m. pectoralis major fedi
post. a m. teres minor és m. teres major, valamint a m. coracobrachialis
körülötte sorakoznak a karfonat nyalábjaiból eredő idegek
Ágai:
o elülső, hátulsó és oldalsó csoportokra oszthatók:
elülső ágai az a. axillaris első szakaszából erednek:
- a. thoracica suprema
- a. thoracoacromialis
- a. thoracica lateralis
hátulsócsoportba tartoznak a második szakaszból eredő ágak:
- a. subscapularis
oldalsó csoport tagjai az ér harmadik szakaszából erednek:
- a. circumflexa humeri anterior
- a. circumflexa humeri posterior
Anasztomózisai:
o periscapularis anasztomotikus rendszer– a. subclavia és az a. axillaris között
a. subclavia ágai:
- a. transversa colli/cervicis ramus profundus
- a. scapularis descendens
- a. suprascapularis
a. axillaris ágai:
- a. circumflexa scapulae (a. subscapularis)
- az oldalkeringés csak akkor lehetséges hogyha a lekötés az a. subscapularis feletttörténik.
o V. axillaris
- az a. axillarist kisérő páratlan véna, mediálisan halad.
- a v. subclaviaba ömlik miután gyűjti a felső végtag összes vénáját
o Plexus brachialis
- hónaljárok csúcsában még másodlagos törzsek képezik (divisiones anteriores et posteriores), az a.
axillaristóllaterálisan találhatók
- lennebb fasciculusokba rendeződik a hónalji verőér körül
- a tájék alsó részében már a nyalábokból kiváló idegek haladnak:
n. musculocutaneus – az a. axillaristól laterálisan halad, majd a m. coracobrachialishoz
csatlakozik, azt átfúrja és a karra jut.
n. medianus – medialis és lateralis fasciculusból eredő gyökerei az a. axillaris előtt egyesülnek,
majd attól antero-laterálisan halad.
n. ulnaris – mediális fasciculusból ered, az a. axillaris és v. axillarissal együtt halad
n. cutaneus brachii medialis – mediális fasciculusból ered, és a n. ulnarissal együtt halad
n. cutaneus antebrachii medialis – a. axillaristól postero-mediálisan
n. axillaris – a. axillaris mögött, a m. subscapularison halad, majd hátra hajlik és a hiatus axillaris
lateralisonhagyja el a hónaljtájékot.
n. radialis – a. axillaris mögött ered.
Nn. pectoralesek az a. axillaris előtt haladnak
n. subscapularis, n. thoracodorsalis és a n. thoracicus longus (BELL) az a. axillaris mögött fut.
o Hónaljárok nyirokképletei
- hónalji ny.cs. (25-30) egy része a hónalji vérereket követi, másik része a hónaljárok falaihoz csatlakozik:
brachialis (lateralis) csoport
centralis csoport
apicalis csoport
pectoralis csoport
subscapularis csoport
- a N.L. axillaresek szűrik a felső végtag, a törzs supraumbilicalis tájékainak valamint az emlőtájéknak a
nyirkát.
- az apicalis ny.cs.-ok a hónalji nyirokrendszer utolsó szűrőállomásai, belőlük indul ki a truncus subclavius,
amely a nyak oldalsó tájékába tart.
REGIO SCAPULARIS
a lapockatájék képletei a lapocka mögött helyezkednek el, a hónaljárok hátulsó falát kettőzik meg.
Határai:
- sup. med. a lapocka megfelelő szélei
- inf. med. a lapocka alsó szöglete és oldalsó szélét borító m. teres major
- inf. lat. a deltaizom hátulsó széle
Lapockatövis fölötti rekesz:
- fossa supraspinata és fascia supraspinatat zárja közre
o tartalma:
m. supraspinatus – inas része az acromion alatt lép ki a rekeszből
a. suprascapularis (a. subclavia) – incisura scapulaeszalaga (lig. transversum scapulae) fölött lép a
rekeszbe – majd fossa infraspinataba jut
n. suprascapularis – incisura scapulaen át, a lig. transversum scapulaealatt lép a rekeszbe – majd a
fossa infraspinataba jut - követi az a. suprascapularis lefutását
Lapockatövis alatti rekesz:
- fascia infraspinatazárja közre a fossa infraspinata csontos alzatával.
o rekesz izmai és izomközti terei:
m. infraspinatus, m. teres major, m. teres minor
m. teres major elölről, m. teres minor hátulról
kerül a humerusra és közben közrefogják a három-
fejű karizom hosszú fejét.
Hiatus axillaris medialis
- m. teres minor és major a m. triceps brachii – caput longummal fogja közre
o összeköti a hónaljárkot a fossa infraspinataval
o itt halad az a. circumflexa scapulae (a. subscapularis)
Hiatus axillaris lateralis
- m. teres major és minora m. triceps brachii – caput longum és a
karcsont között van
o hónaljárkot a regio deltoideaval köti össze
itt halad át a n. axillaris
és az a. circumflexa humeri posterior és kisérő vénáival együtt
Rekesz verőerei:
o a. circumflexa scapulae (a. subscapularis), mediálishónaljrésen át jut a tájékba, majd csatlakozik a lapocka
mediális széléhez
o a. suprascapularis (a. subclavia), a csontos alzaton és az izom állományában elágazik
o a. scapularis descendens (a. subclavia) az a. transversa colli ramus profundusa – a lapocka felső szögelténél
csatlakozik a lapocka mediális széléhez
Periscapularis artériás kör
REGIO DELTOIDEA
váll külső, domború tájéka, amely kiterjedésében megfelel a vállízület borító deltaizomnak.
Határai:
- sup. kulcscsont laterálisrésze, az acromion és a spina scapulaeoldalsó fele
- inf.deltaizom karcsonti tapadása
- ant. és post. a deltaizom megfelelő széle
- mélységben az acromioclavicularis illetve vállízület
Felszínes réteg:
- mozgékony bőr
- felszínes verőerei – a. thoracoacromialis és az a. circumflexa humeri posterior bőrágai
- idegei – nn. supraclaviculares és a n. axillarisból jövő n. cutaneus brachii lateralis superior ága
Deltaizom alatti tér: (subdeltoidealis)
- laza kötőszövet tölti ki
o periarticularis inak – vállízületet veszik körül
ant.m. subscapularis és a m. teres major ina
post.m. infraspinatus és a m. teres minor ina
a m. teres major és minor itt fogja közre a hiatus axillaris lateralist
o synovialis tömlők – a tapadó inakhoz tartoznak
bursa musculi tendinis musculi infraspinatus, -suprascapularis, -teretis minoris, -majoris
o verőerek melyeket a v. axillarisba vezető páros vénák kísérnek:
a. thoracoacromialis – deltaizomba és vállcsúcsba küld ágakat (Rete acromiale)
a. circumflexa humeri anterior – bicepsrövid fejének és a m. coracobrachialisnak a közös eredő
ina alatt haladva, elölről megkerüli a karcsont collum chirurghicumát és a sulcus
intertubercularist
a. circumflexa humeri porterior –hiatus axillaris lateralisonáthaladva hátulról megkerüli a
karcsont collum chirurghicumát
a kéta. circumflexa humeri a karcsont collum chirurghicuma körül egy anasztomótikus
rendszert hoz létre – perihumeralis anasztomotikus rendszer
ehhezágakat ad még az a. profunda brachii és a Rete acromialeis
o tájék nyirka a N.L. brachialesbe (lateralesbe) és a N.L. apicalesbe vezetődik
o idegek:
n. axillaris – az a. circumflexa humeri posterior mögött és fölött halad át a laterális hónaljrésen.
- m. deltoideus
- m. teres minor – mozgató ágak
- bőrágakat ad a karra.
n. cutaneus brachii lateralis superior– deltaizomhátsó széle mentén fúrják át az izompólyát
Felszínes réteg:
- elmozdítható vékony bőr
- bőralja változó vastagságú, benne:
o v. basilica – mediális izomcsoport felett halad a sulcus bicipitalis medialisirányába
o v. cephalica – laterális izomcsoport felöl halad a sulcus bicipitalis laterlaisban
o v. mediana antebrachii – tájék közepén halad
ha két egyforma ággalközlekedik akkor a rajzolata egy M betűre emlékeztet
v. mediobasilicanak és v. mediocephalicanak nevezzük az ágakat
ha a vénás rajzolat egy N betűre emlékeztet, akkor a v. mediana antebrachii már
alacsonyabban közlekedik valamelyik nagyobb gyüjtőérrel
v. mediana cubiti – összeköti a v. basilicat a v. cephalicaval
v. perforantes
o felszínes nyirokerek:
mediális oldalról a felszínes helyzetű N.L. cubitalesekbe vezetnek
laterális oldalról a deltoideopectoralis ny.cs.-ok közvetítésével N.L. apicalesekbe jutnak
n. cutaneus antebrachii medialis – elülső és ulnáris ága a tájék med. és középső részét látja
el
n. cutaneus antebrachii lateralis – tájék oldalsó részét idegzi be
n. cutaneus brachii lateralis inferior – tájék laterális szélének a bőrébe végződik
- izompólya – erősen tapad az epicondylusok szintjén – mediálisan vastagabb, bele sugárzik az aponeurosis
musculi bicipitalis brachii amely áthidalja a sulcus bicipitalis medialisalsó végét
A pólya alatti réteg:
- az izmok 3 csoportba rendeződnek, középső, mediális és lateralis:
o középső csoportban a m. biceps brachii és a m. brachialis van
a biceps ina és a tuberositas radi között synovialis tömlő (bursa bicipitoradialis) található
o mediális csoport izmainak többsége az epicondylus medialisrólered, 6 izom tarozik ide, 3 rétegben:
felszínes réteg (4):
m. pronator teres
m. flexor carpi radialis
m. palmaris longus
m. flexor carpi ulnaris
középső rétegben (1):
m. flexor digitorum superficialis
mély réteg (1):
m. flexor digitorum profundus
o lateráliscsoport izmainak fő eredési helye az epicondylus lateralis, itt 4 egymás főlé helyezett izom:
m. brachioradialis
m. extensor carpi radialis longus
m. extensor carpi radialis brevis
m. supinator
- mediális ér-idegköteg a sulcus bicipitalis medialisizomközti terében van, tartalmazza az a. brachialis és a n.
medianus elágazódását.
o a. brachialis
a biceps ina és a m. pronator teres között található, fedi az aponeurosis musculi bicipitis
brachii,a könyökhajlat felett két harántujjal: a. radialis és a. ulnaris:
a. radialis
o a m. brachioradialis és a m. pronator teres között, a m. supinator felszínén jut
az alkarra. Itt adja az a. recurrens radialist, amely felfelé a sulcus bicipitalis
lateralisfelé halad és keresztezi a biceps inát.
a. ulnaris
o ferdén mediálisan száll le a mediális izomcsoport mélyébe, ahol a m. flexor
digitorum profundus felszínét követi. Röviddel az eredése után két ágat ad:
a. recurrens ulnarist
a. interossea communist
- a. interossea anterior
- a. interossea posterior
n. medianus
o az a. brachialistól mediálisan száll le, a m. pronator teres két eredő feje között a
mélybe jut, hátulról keresztezi az a. ulnarist, majd az alkar középvonalába kerül
(median ideg) a m. flexor digitorum superficialis alá. A könyök magasságában
izomágakat ad az alkar flexor izomcsoportjához.
- laterális ér-idegköteg a sulcus bicipitalis lateralisizomközti térben található, benne halad a n. radialis…
n. radialis
a sulcus bicipitalis lateralismélyén, a m. brachioradialis és a m. extensor carpi radialis
longusmediális széle valamint a m. brachialis laterális széle között, valamivel a
könyökízület vonala felett egy felszínes érző és egy mély mozgató ágra oszlik:
o felszínes ága elöl, a m. brachioradialis mediális széle mentén halad
o mély vastagabb ága spirálisan megkerüli az orsócsont proximális végét és a
hátulsó tájékra jut. A canalis supinatoriusbana m. supinator állományában.
a. collateralis radialis (a. profunda brachii)
a. recurrens radialis (a. radialis)
a sulcus bicipitalis lateralismélyén haladnak, ennek a két érnek az anasztomózisai
alkotják az epicondylus lateralis körüli verőeres íveket, melyek a kar és alkar
oldalkeringését biztosítják.
o II. réteg:
m. extensor carpi radialis longus
m. flexor digitorum superficialis
m. extensor carpi ulnaris
o III. réteg:
m. extensor carpi radialis brevis
m. flexor pollicis longus
m. flexor digitorum profundus
o IV. réteg:
m. pronator qudratus
m. supinator
- a tájék alsó felében az első 3 réteg izmai inakba mennek át
o PIROGOV-PARONA– tér – 3-ik réteg és a m. pronator quadratus között van, itt végződnek a kéz
synovialis ínhüvelyei.
- radialis ér-idegköteget az a. radialis és a n. radialis felszínes ága képezi, a m. brachioradialis mediális széle alatt,
az alkar laterális részében találhatók.
o a. radialis
régió felső részében 2 kísérő vénájával együtt ferdén halad, a m. pronator quadratuson a m.
brachioradialis és a m. flexor carpi radialis ina közötti barázdában
o n. radialis
felszínes ága az a. radialist követi, attól laterálisan helyezkedik, az alkar alsó harmadában
elhagyja az artériát és kilépve a tájékból a m. brachioradialis ina alatt hátrakerül az alkar hátulsó
tájékába.
- ulnaris ér-idegkötegben az a. ulnaris és a n. ulnaris található, az alkar mediális oldalán, a m. flexor digitorum
superficialis és a m. flexor digitorum profundus közötti barázdába illeszkedik.
o a. ulnaris
tájék felső felében a mediális izomcsoport alatt mélyen, ferdén, mediál felé tartva halad. Itt az a.
ulnarist elölről keresztezőn. medianus, amely így laterális oldalára kerül. Utána az a. ulnaris a m.
flexor digitorum superficialis és a m. flexor carpi ulnaris másrészt pedig a m. flexor digitorum
profundus izomközti terekbe kerül.
o n. ulnaris
hátulsó könyöktájékból kanyarodik előre az alkar elülső tájékába, a m. flexor carpi ulnaris alá. Az
alkar felső részében az ulnáris erekhez csatlakozik és azoknak a mediális oldalán száll le a
kéztőig.
- közbelső köteget a n. medianus képezi, az őt kísérő vékony a. medianaval (a. interossea anterior)
o n. medianus
az a. ulnarist az eredése alatt elölről keresztezi, egyenesen lefelé száll a m. flexor digitorum
superficialis és a m. felxorum digitorum profundus közötti kötőszövetes térben. Végül a m.
flexor carpi radialis és a m. palmaris longus ina közé jut.
- csontközötti ér-ideg köteg az a. interossea anteriort és a n. interoseus anteriort(n. medianus mély ága) foglalja
magába
o membrana interosseaelülső felszínén a legmélyebben helyezkedik el, m. flexor digitorum profundus és
m. flexor pollicis longus határol.
Izmok viszonyai:
- m. brachioradialis és a m. flexor carpi ulnaris, a canalis carpalison kívül eső csontfelszíneken tapad
- m. palmaris longus ina a retinaculum flexorumfelett kerül a tenyérre, így ez sem halad át a kéztőcsatornán
- az első rétegből egyetlen izom, a m. flexor carpi radialis ina halad át a canalis carpalison, eléggé felszínesen
- a második és harmadikréteg inai a kéztőcsatorna mediális tágabb rekeszén haladnak át. Összesen 9 ín valamint 1
a n. medianustalálható.
o Képletek topográfiai elrendeződése:
a m. flexor digitorum superficialis inai két réteget alkotnak:
felszínesek a középső és a gyűrűsujjhoz menő inak vannak
mély rétegben a mutató és a kisujjhoz menő inak találhatók
a m. flexor digitorum profundus és a m. flexor policis longus ina az ujjak sorrendjében követik
egymást, egy rétegben az előbbi izmok alatt
- a kéztőcsatornában az inakat ínhüvelyek kísérik, a PIROGOV-PARONAtérig (m. pronator quadratus és az inak
közt keletkezik) A retinaculumalatt két synovialis ínhüvely található, ao laterális
ulnarisaér-idegköteg
m. flexor policis longus inát
az os
követi, a mediális a felszínes és mély ujjhajlító inak közös hüvelye. pisiformetóllaterálisan halad, a
- tájék ér-idegkötegei: retinaculum flexorumrostnyalábjai
o a. radialis között, illetve a retinaculumés az os
pulzusbarázdában helyezkedik el, a processus styloideus pisiforme
radii alapjánál hagyja el aosteofibrozus
által közrezárt tájékot és a
kéztő háti oldalára kerül. csatornában (GUYON-csatorna)
r. carpalis palmaris – a kéztő elülső tájékában adja leamely az a.azulnaris
a. ulnaris
két hasonló
véna ágával
képezi a kéztőízületek előtti verőeres hálozatot (Rete carpi palmaris)jut a tenyérbe.
kíséretében
r. palmaris superficialis – pulzusbarázdában éri el a retinaculum flexorumot,
Ágakat küld majdmajd a
a kéztőhöz,
azon át a tenyérre jut tenyérbe a felszínes tenyéri
verőeres ívet alkotja (arcus
palmaris spf.)
n. ulnarisa verőértől mediálisan
helyezkedik el, az os pisiforme
szintjén egy felszínes tenyéri
bőrágra, és egy mély izomágra
Canalis carpalison halad át:
- m. flexor carpi radialis
- m. flexor digitorum superficialis
- m. flexor digitorum profundus
- m. flexor policis longus ina
- fenti izmok synovialis ínhüvelyei
- n. medianus(ínnal téveszthető össze)
oszlik, valamint egy ágat bocsájt a hüvelykpárna izmai közé.
Retinaculum flexorum állományában halad:
- az ulnaris ér-idegköteg
- az a. radialis ramus palmaris superficialisa
- a n. medianus hüvelykpárnához menő mozgató ága
- m. palmaris longus néhány besugárzása
Inak rétege:
- radio-ulnaris sorrendben:
o I. rekesz:
m. abductor pollicis longus
m. extensor pollicis brevis
o II. rekesz:
m. extensor carpi radialis longus
m. extensor carpi radialis brevis
o III. rekesz:
m. extensor pollicis longus
o IV. rekesz:
m. extensor digitorum (4 ina)
m. extensor indicis
o V. rekesz:
m. extensor digiti minimi
o VI. rekesz:
m. extensor carpi ulnaris
- az I. és III. rekesz inai fogják közre a -tabatiére-t, amelynek az alzatát a II. rekesz inai alkotják.
- vasculáris réteg:
o a. radialis
elhagyva a pulzusbarázdát, megkerüli az orsócsont proc. styloideusát, áthalad a tabatiéren a m.
abductor pollicis longus és a m. extensor pollicis brevis ina alatt és átfúrva az I. csontközti tér
izmait a tenyérre jut.
r. carpalis dorsalis a tabatiérenben ered
Rete carpale dorsale-t
o az a. radialisból és az a. ulnarisból jövő dorsalis kéztői ágak anasztomózisai hozzák létre,
a radio-carpalis ízület hátulsó felszínén, az a. interossea anterior végága is hátrakerül
ebben a tájékban.
aa. metacarpales dorsales – csontközötti terekben haladnak tovább
REGIO PALMARIS
Határai:
- sup. elülső csuklótájék alsó határát jelző határvonal
- inf. a digito-palmaris redők
- kétoldalt a tenyér szélén, az I. és az V. kézközépcsont hosszát követő vonal
Kiemelkedések:
- hüvelykpárna (Thenar) – a tenyér hüvelykujj felöli kiemelkedése, hüvelykpárna izmai hozzák létre
- kisujjpárna (Hypothenar) – a tenyér kisujj felöli kiemelkedése, a kisujjpárna izmainak felel meg
- tenyérközép (Mesothenar) – az előző kettő közötti bemélyedés
- digito-palmaris kiemelkedések – utolsó 4 ujj tövénél láthatók
- a 4 kiemelkedés között van a tenyérközép gödre (Poculum Diogenis)
Redők:
- plica palmaris superior – életvonal a thenart körülölelő redő
- plica palmaris media – cephalikus vagy fejvonal, ferdén keresztezi a tenyér közepét, utolsó 4 ujj flexiós vonal
- plica palmaris inferior – szív vonala, az utolsó 3 ujjpárnát öleli körül
Felszínes réteg:
- bőr vastag
- bőralja – rekeszes szerkezetű, a hüvelykpárna kivételével
o m. palmaris brevis – kisujjpárna bőrizma
o arcus palmaris superficialisbóla tenyéri bőnyén átjövő kis erek
o arcus venosus palmaris superficialis amit igen gazdag nyirokérhálozat követ
o bőridegek:
tenyér laterális2/3-ban a n. medianusból erednek
tenyér mediális1/3-ban a n. ulnarisból erednek
thenarlaterális szélén a n. radialisból származnak
- aponeurosis palmaris
o háromszög alakú tenyéri bőnye, a m. palmaris longus ina folytatásában szétsugárzik és a tenyér közepét
foglalja el
o lumbricalis csatornák– tenyér mély kötőszövetes tere és a subcutis közlekedik
TENYÉR REKESZEI:
- a felületes réteg pólyás-bőnyés képletei és a metacarpusok, meg a csontközötti izmokat fedő, mély tenyéri
fascia között képződnek.
- a III. és az V. metacarpus hosszában rögzülő med. és lat. sövény, elhatárolja a thenar és hypothenar rekeszt a
tenyérközéptől.
Hüvelypárna rekesze:
- a laterális tenyéri sövénytől oldalra helyezkedik el, többi rekesztől teljesen elzárva, csak az alkar PIROGOV-
PARONA féle terével közlekedik, a m. flexor pollicis longus ina mentén.
- hüvelykpárna izmait tartalmazza, a közöttük levő vérerekkel, idegekkel és ínhüvelyekkel együtt:
o thenar izmai 3 rétegben:
felszínes réteg:
m. abductor pollicis brevis
középső réteg:
m. flexor pollicis brevis (két feje között a m. flexor
pollicis longus inával)
m. opponens pollicis
mély réteg:
m. adductor pollicis
o az itt található ínhüvely bevonja a
m. flexor pollicis longus inát.
Kézháti pólya
- erős rostos lemez, átmegy a retinaculum extensorumba
Inak rétege:
- radio-ulnaris irányban az alábbi izmok inai sorakoznak:
o m. abductor pollicis longus
o m. extensor pollicis brevis
o m. extensor pollicis longus
o m. extensor indicis (egybeolvad a
m. extensor digitorum mutatóujjhoz menő inával)
o m. extensor digitorum (4 ina)
o m. extensor digiti minimi
o m. extensor carpi ulnaris
Inak alatti réteg:
- a dorsalis interosseusokat borító vékony pólya és a kézhát verőerei találhatók:
o a. radialis
csak egy rövid szakasza található itt, mivel az első csontközti izom átfúrása után a tenyéri oldalra
kerül
hüvelykujj kézháti verőere, amely a metacarpust követve éri el a hüvelyket
o aa. metacarpeae dorsalesek
a kéztő dorsalis verőeres ívéből erednek (Rete carpale dorsale), az interosseusok pólyája alatt
aa. metacarpales dorsales