Anatómia – Élettan –

Egészségfejlesztés
Érzékszervek

Dr. Bártfai Zoltán

Anatómia - Élettan - Egészségfejlesztés

 A szervrendszerek
I. A mozgás szervrendszere
1. csontrendszer
2. csontokat összekapcsoló ízületek és szalagok rendszere
3. izomrendszer
II. Keringési szervek rendszere
III.Zsigeri rendszerek
1. légzőrendszer
2. emésztőrendszer
3. vizelet kiválasztó és tároló rendszer
4. nemi szervek rendszere
IV. A szervezet szabályozó rendszerei
1. idegrendszer
2. belső elválasztású mirigyek
V. Érzékszervek rendszere

Anatómia - Élettan - Egészségfejlesztés

 Érzékszervek

•Látószerv

•Halló- és egyensúlyozó szerv

•Szaglószerv

•Ízlelőszerv

•Bőr

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Látószerv (organum visus)
Érzékeli a környezet fényingereit
Részei:
• A szemgolyó (oculus seu bulbus oculi)
• A szem járulékos szervei
– A szem mozgató készüléke
– A szem védőkészüléke
– A szem könnykészüléke
• A látópálya
– A látóideg
– A látóköteg
– A látókisugárzás
– A látás kérgi központja
• Elsődleges látási központok
• Másodlagos látási központok

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A szemgolyó
Átmérője kb. 24 cm
Zsíros kötőszövetbe ágyazott

Három rétegű fal borítja (burok)

1. Külső burok, védő funkció
2. Középső burok, tápláló funkció
3. Belső burok, ingerfelvevő funkció

Belsejét fénytörő közegek töltik

ki, (szem magja)
Elülső és hátulsó végpontok a szem
kiemelkedő pontjai

Anatómia - Élettan - Egészségtan

Anatómia - Élettan - Egészségtan
 Külső vagy rostos burok
Anyagi szerkezet szerint két részre bontható
• Ínhártya (sclera)
– Fehér színű, átlátszatlan rostos kötőszövetek alkotják (ezt látni, mint
szem fehérét)
– Itt tapadnak a szemet mozgató izmok,
– A hátulsó póluson szitaszerűen átlyuggatott, mivel itt lépnek be az
erek, idegek, valamint a látóideg.
• Szaruhártya (cornea)
– A burok elülső 1/5-e, előredomborodó gömbszelvény,
óraüvegszerűen illeszkedik az ínhártyához
– El nem szarusodó laphám és collagen rostok alkotják
– A mögötte lévő szivárványhártya teljesen áttűnik rajta
– A szem egyik fénytörő közege ( a fény sugarakat részben visszaveri)
– Könnymirigyek, idegvégződéseket tartalmazó hámréteg védik a
kiszáradástól, illetve az erősebb ingerlésektől.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Középső burok vagy érhártya
Anyagi szerkezete:
Rugalmas kötőszövet, érhálózat, fényt át nem eresztő pigmentsejtek,
néhány részen simaizmok
Feladata:
• Ideghártya külső rétegének táplálása, oxigén igény biztosítása,
• A pigmentsejtek segítik, hogy csak a pupillán keresztül jutó fény kerülhessen a
szembe
• A szemlencse alkalmazkodását aktívan segítse, a szem belső nedvkeringését
biztosítsa
Részei:
1. Az érhártya (ínhártya terjedelmű, sűrű érhálózattal rendelkezik, fényt át nem eresztő
sejteket és kötőszöveteket tartalmaz)
2. A sugártest (simaizma az alkalmazkodást segíti, a sugárizom a szemlencse domborúságát
szabályozza, közellátásra állítja, szemlencsefüggesztő készülék, nyúlványaival a vérből
csarnokvizet termel)
3. A szivárványhártya (sugártesthez rögzül, s a szaruhártya mögött helyezkedik el, középen
kb. 4 mm kerek nyílás a pupilla, mely tudja változtatni a nagyságát, nagy fényhatásra
szűkül, kicsire tágul, meghatározza a szem színét, - sok pigment sejt fekete, barna szín,
kevés pigmentsejt kék szín, ha nem tartalmaz, akkor piros (albinó)

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Belső vagy idegburok (retina)
Az agy kihelyezett része

Anatómiai részei
• Látó vagy optikai rész (a sugártesttől hátra felé, a szemgolyó hátsó
felében
• Vak rész a sugártestre és a szivárványhártyára húzódik vékony
rétegben

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Halló és egyensúlyozószerv

https://www.webbeteg.hu/mediatar/ful-orr-gegeszet/50/a-ful-anatomiaja
 Halló és egyensúlyozószerv

• A hallás a hangnak, vagyis a levegő rezgéseinek érzékelése. A fül mindhárom

része részt vesz a hangérzékelésben
• A külső-, a közép- és a belsőfülre különíthető el az emberi fül. A külsőfül része a
fülkagyló, a külső hallójárat és a fülcimpa. A külső fül végén található a dobhártya.
• A dobhártya vékony, rugalmas lemez, ami tehát elválasztja a külső hallójáratot a
dobüregtől. 
• A dobüreg levegővel telt.
• A dobhártya másik oldalán, a középfülben találhatók a levegő rezgéseit továbbító,
egymáshoz ízülettel kapcsolódó hallócsontocskák; a kalapács (ami a dobhártyához
rögzül), az üllő és a kengyel, A kengyel talpa a belső fülbe vezető nyílást, az ovális
ablakot fedi be. A külső fülön bejutó hanghullámok megrezegtetik a dobhártyát,
majd a rezgések végighaladnak a hallócsontocskákon, és közben föl is erősödnek.
A kengyel rezgése végül a belső fület kitöltő folyadékot hozza mozgásba.

https://www.webbeteg.hu/mediatar/ful-orr-gegeszet/50/a-ful-anatomiaja
https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_11/lecke_04_031
 Halló és egyensúlyozószerv

• A középfület egy vékony járat, a fülkürt köti össze a garattal. A fülkürtön

keresztül egyenlítődhet ki a nyomás a dobhártya két oldala között.
• A középfül és a belsőfül között két kis hártyával elválasztott ablakocska
van. Az egyensúlyérzékelésért és a hallásért felelős finom kis egységek
a belsőfülben helyezkednek el.
• A belső fül a halántékcsont csontos üregrendszeréből és az abban található
hártyás falú labirintusszervből áll, amit folyadék tölt ki. A hallás
receptorsejtjei a hártyás labirintus csigaházszerűen föltekeredő részében,
a csigában találhatók (3. ábra). Az érzékszőrökkel rendelkező
receptorsejtek a csiga alaphártyáján ülnek. Az érzékszőrök fölé vékony
fedőhártya nyúlik. A kengyel rezgése a csiga folyadékát mozgásba hozza.
Ennek hatására kileng az alaphártya, és ezért a receptorsejtek
érzékszőrei a fedőhártyának ütköznek. Ennek a mechanikai ingernek a
hatására alakul ki az ingerület a receptorsejtekben. 

https://www.webbeteg.hu/mediatar/ful-orr-gegeszet/50/a-ful-anatomiaja
https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_11/lecke_04_031
 Halló és egyensúlyozószerv

• A különböző magasságú (eltérő frekvenciájú) hangok a csiga

más-más helyein keltenek ingerületet, ez teszi lehetővé a
hangok magasságának megkülönböztetését. A csiga alapját a
magas, a csiga csúcsát pedig a mély hangok ingerlik. Az
ingerület az agyidegek közé tartozó halló-egyensúlyozó
agyideg, majd a halló­pálya idegrostjain a talamuszba jut, ­
onnan pedig tovább a halántéklebenyben található
hallóközpontba. Az agykéregben keletkezik a hallásérzet.
A hallásérzet azonban nem azonos a hangok megértésével.
A további ingerület­feldol­go­zási folyamatok során agyunk
értelmezi a hallott hangokat, például megállapítjuk, hogy ki és
mit mondott.

https://www.webbeteg.hu/mediatar/ful-orr-gegeszet/50/a-ful-anatomiaja
https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_11/lecke_04_031
 Halló és egyensúlyozószerv

• Amikor lifttel (vagy akár repülővel) fölfelé haladunk, a külső

légnyomás egyre kisebbé válik. A dobüregben változatlanul
maradó, magasabb nyomás ennek megfelelően kifelé feszíti a
dobhártyát. A feszülés miatt a hangrezgések egyre nehezebben
hozzák rezgésbe a dobhártyát. Ezt a jelenséget úgy szoktuk
kifejezni, hogy „bedugult a fülünk”. Ha ilyenkor nyelünk
egyet, akkor megnyílik a fülkürt garat felőli nyílása, és ezáltal
kiegyenlítődik a nyomás a dobhártya két oldala között.
Hasonló jelenség játszódik le, ha lefelé haladunk, csak ekkor a
külső nyomás növekedése miatt a dobhártya egyre jobban
bedomborodik a középfül felé, és ez okozza a feszülését.

https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_11/lecke_04_031
 Halló és egyensúlyozószerv

• Békésy György fizikus a hallás mechanikai-fizikai

folyamatainak leírásáért, a halláselmélet
megfogalmazásáért 1961-ben Nobel-díjat kapott.
Kísérleteit, kutatásait kezdetben Magyar­országon,
később Svéd­ország­ban, majd az Egyesült
Államokban végezte.

https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_11/lecke_04_031
 Halló és egyensúlyozószerv

• A hangerősséget általában decibel (dB) mértékegységben szokták

megadni. A suttogás hangereje kb. 15-20 dB, a társalgó beszéd 40-60 dB, a
forgalmas utcazaj 70-80 dB körüli. Az emberi fül számára biztonságos
hangerősség tartománya 30 és 80 decibel között van. A 85 és 110 közötti
érték már veszélyes, tartós hatása már károsítja a hallószervet. A munka-
egészségügyi előírások szerint ilyen hangerőn zajvédelem nélkül legfeljebb
4 órát tölthet a dolgozó, 100 decibeles zajban pedig csak 1 órát. A
könnyűzenei koncerteken 100-110 decibeles hangerő mérhető.
A fülhallgatón zenét hallgatók fülét érő zene hangereje átlagosan 95 dB.
Ha ez a hangerő rendszeresen éri a fület, sajnos gyors hallásromlás lehet a
következménye. A 120 decibelnél erősebb hang pedig olyan ártalmas,
hogy maradandó halláskárosodáshoz, hallásvesztéshez vezethet.
• A halláskárosodáskialakulásakor először általában a magas hangok
érzékelésének képessége tűnik el. Ha a zajártalom tartós, akkor a
hallásvesztés már a mély hangokat is érinti 

https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_11/lecke_04_031
 Halló és egyensúlyozószerv

• A garat gyulladását okozó baktériumok vagy vírusok

a fülkürtön keresztül bejuthatnak a középfülbe és ott
elszaporodhatnak. Ilyenkor középfülgyulladás alakul
ki. Ha a gyulladás következtében a fülkürt tartósan
elzáródik, akkor a középfület kitöltő levegő
felszívódik, és a helyét folyadék tölti ki. Ezt pulzáló
fájdalom és időleges halláscsökkenés kíséri. A
középfülgyulladást orvosnak kell kezelnie.

https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_11/lecke_04_031
 Halló és egyensúlyozószerv

• A külső hallójáratban folyamatosan képződik egy

kevés fülzsír. Az ide kerülő szennyeződések ebbe
beletapadnak, majd a fülzsír a hallójárat hámfelületén
kifelé haladva lassan kiszárad, és a szennyeződéssel
együtt észrevétlenül kipereg a fülből. Ez a legtöbb
embernél kielé­gítő öntisztulást biztosít, ezért a külső
hallójáratot általában nem szükséges külön eszközzel
tisztítani, sőt, a vattás pálcikák használata esetén az
öntisztulás károsodik, a hallójárat hámszövete pedig
megsérülhet.

https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_11/lecke_04_031
 Halló és egyensúlyozószerv

• Az egyensúly-érzékelés a test helyzetének és mozgásának érzékelését

jelenti. A testhelyzet érzékelése több szerv összehangolt működésén
alapul. Lényeges, hogy milyen helyzetben látjuk a környezetünket, és azt is
folyamatosan regisztrálja agyunk, hogy mely izmaink milyen mértékű
összehúzódását szükséges fenntartani ahhoz, hogy a testhelyzet ne
változzon meg. Mindemellett speciális érzékszervünk is van az egyensúly
érzékelésére a belső fülben 
• A hártyás fallal határolt, folyadékkal telt labirintusszerv egyik része,
a tömlőcske és a zsákocska fejünk térbeli helyzetéről szolgáltat
információt. Érzékszőrökkel rendelkező receptorsejtjeik fölött kocsonyás
rétegbe ágyazódva apró mészszemcsék helyezkednek el (6. ábra). Ezek a
kristályok tömegüknél fogva nyomják az alattuk levő érzékszőröket. Ha a
fej térbeli helyzete megváltozik, a szemcsék más irányban, más sejteket
ingerelnek

https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_11/lecke_04_031
 Halló és egyensúlyozószerv

• Fejünk elfordulását, forgó mozgását a három félkörös

ívjárat segítségével érzékeljük. A félkörös ívjáratok egymásra
merőlegesen, a tér három síkjában, félkör alakban görbülő
csövek, belsejüket folyadék tölti ki. Az ívjárat végénél kocsonyás
kúp található, ebbe ágyazódnak bele a receptorsejtek érzékszőrei.
Ha a fej elmozdul, az elfordulás síkjába eső ívjáratban a folyadék
tehetetlensége miatt ellenkező irányba áramlik. Az áramló
folyadék sodrása deformálja a kocsonyás kúpot, ez pedig
meggörbíti az érzékszőröket. Ez kelti az ingerületet.

https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_11/lecke_04_031
 Halló és egyensúlyozószerv

• Az egyensúlyozás érzékszervének receptoraiból az ingerület a

halló-egyensúlyozó agyideg rostjain halad a talamusz felé, ahonnan
átkapcsolás után az agykéreg több részéhez is eljut, így a
halántéklebenyhez és a fali lebenyben található érzőmezőhöz is. Az
ingerület eljut a mozgásszabályozás központjaiba is. Így izmaink
működtetésével azonnal válaszolhatunk az ingerre.

• A halló- és az egyensúlyozó szerv szorosan összefügg egymással,

amit az is jelez, hogy az erős hanghatások szédülést okozhatnak.

https://www.nkp.hu/tankonyv/biologia_11/lecke_04_031
 Szaglószerv

• Az orr az arc legkiemelkedőbb része, s mint ilyen leginkább járul

hozzá az arc jellegzetességének kialakításához. Az orr
egyénenként, családonként és népcsoportokként változó és
jellegzetes alakot mutat. 
• Az orr alakja, nagysága és formája arccal harmonizál, s a
képzőművészek ezt a harmóniát arányokkal igyekeznek kifejezni.
(Fitos orr, nagy orr, kampós orr, karvaly orr, széles orr, ferde orr,
ferde orrsövény). Az orr és arc  legismertebb aránya  Shadow
“Kanon”-ja. A normális orr anatómiai részei között helyes
részarányosság van. Nem csak az orr egyes részei, hanem az orr
és koponya, ill. az arc orr egyes részei között is részarányosság áll
fenn, azaz az orr az arccal harmonizál. Az arc harmóniáját az orr
különböző anatómiai eltérései bonthatják meg.

http://www.fulspecialista.hu/orr
 Szaglószerv

http://www.fulspecialista.hu/orr
Szaglószerv
Szaglószerv
Szaglószerv
Szaglószerv
 Szaglószerv

• Az orr funkcionálisan egyrészt az érzékszervekhez,

másrészt a légzőszervekhez sorolható. Emellett az orr
fő funkciók mellett az orr fontos védőfunkciókat tölt be,
nagymértékben részt vesz az organizmus külvilághoz
való alkalmazkodásában (ez vonatkozik éppúgy a tisztán
fizikális paraméterekre, mint bizonyos immunológiai
védőfunkcióra). Ezen túlmenően az orr szerepet játszik
a hangképzésben,  beszédképzésben is.

http://www.fulspecialista.hu/orr
 Szaglószerv

• Az orr támasztó vázát csontok, porcok és kötőszövet képezi.  Az orr

vérellátását az artéria facialisból eredő artéria dorsalis nasi adja. Klinikai
szempontból fontosa a szemzugban elhelyezkedő véna angularis, ami
összeköttetést biztosít az agyalapon lévő vénás hálózattal. Az orr erek, és
az agyi gyűjtő erek kapcsolatának gennyes fertőzés esetén van klinikai
jelentősége. Az orr érző idegei a nervus. trigeminus II. ága, a mimikai
izmok mozgató idege pedig a nervus facialis.

http://www.fulspecialista.hu/orr
 AZ ORRFŐÜREG ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE
• Az orrüreg, mely az orrnyílásokkal indul, a garat illetve a szaglósejtekfelé
tereli a levegőt.

• Az orrfőüreg középen az orrsövény választja két, többé-kevésbé

szimmetrikus részre (ferde orrsövény).
• Az orrfőüreg oldalán találhatóak orrkagylók, melyek szerepe elsősorban az
átáramló levegő szűrése, felmelegítése és párásítása. Az orr melegítő, és
párásító szerepét az orr dús érellátással rendelkező orrnyálkahártya biztosítja.
• Az orrnyálkahátya sérülése, kiszáradása, gyakori orrcsepp használata, magas
vérnyomás, allergia gyakran vezet orrvérzéshez.
• Az orr szűrő funkcióját a orrnyálkahártyán lévő csillószőrök biztosítják.

http://www.fulspecialista.hu/orr
 AZ ORRFŐÜREG ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE

http://www.fulspecialista.hu/orr
 AZ ORRÜREGBŐL NYÍLNAK AZ
ORRMELLÉKÜREGEK
• Az orrmelléküregek nyálkahártya bélése megegyezik az orrüregével, annak
minden változását (pl. gyulladását) híven követi. Az orrmelléküregein
k: arcüreg, homloküreg, iküreg, rostasejtek, és valójában
a középfül, vagy dobüreg is egy arcüreg.
•  Az orr melléküregek, vagy arcüregek normális esetben nyitottak az orrüreg
felé, mely nyíláson keresztül a termelődő nyák, orrváladék szabadon
távozhat. Ebben az áramlásában az arcüregi nyílások
fele mozgó csillószőröknek van nagy jelentősége. A melléküregek egyben a 
hangképzésben, a hang színének kialakításában is jelentős szerepet töltenek
be, mint rezonancia szekrény. 

http://www.fulspecialista.hu/orr
 AZ ORRFŐÜREG ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE
• A belső orr üregét az orrsövény (septum nasi) osztja két félre. Az orrfőüreg
oldalsó falán helyezkednek el az orrkagylók, az orrjáratok,
a melléküregek kivezető nyílásai, és a könnyvezeték.
• Az orrkagylók duzzadásra képes nyálkahártyával borítottak. 
• Úgy működnek, mint egy radiátor: a nagy felszínükkel a feladatuk a
levegő előkészítése, felmelegítése, szűrése és párásítása.

http://www.fulspecialista.hu/orr
 AZ ORRFŐÜREG ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE
• Az orrfőüreg tetején helyezkedik el a szaglás szerve a szagló hám, ami a 
szaglásért felelős.  Az orrsövény elülső részén, a bemenettől kb. 1,5 cm re
található egy vérbő kapilláris rendszer, a “locus Kiesselbachii”
 (Kisselbanch plesszus). Az orrvérzések jelentős része erről a területéről
származik.Az orrvérzés pontos helyének ismerete az orrvérzés csillapítás
és az orrvérzés prognózisa szempontjából különösen fontos.
• Ha az orrvérzés az orr elülső részéből a Kisselbach plexus területéről
származik, akkor az orrvérzést elülső tamponálással, ha viszont az
orrvérzés hátulról ered, akkor hátsó tamponálással tudjuk csillapítani, ill.
megszüntetni. 

http://www.fulspecialista.hu/orr
 AZ ORRMELLÉKÜREGEK ANATÓMIÁJA
ÉS ÉLETTANA
• Több arcüreg nyílik az orrfőüregből. Ezek az arcüregek, homloküreg, a
rostasejtek és az iköböl. A dobüreget vagy középfület is arcüregnek kell
tekintenünk, amely az orrgarattal a fülkürtön keresztül szellőzik. Az
arcüregek a születés utáni években fokozatosan fejlődnek ki. Zavar esetén
egyes arcüregek csökevényesek lehetnek, vagy akár mint a homloküreg
hiányozhat is. 
• Az arcüregeket csillószőrős hengerhámmal fedett nyálkahártya béleli. A
nyálkahártyák biztosítják a bejutó
levegő melegítését, párásítását és szűrését.  Az arcüreg normális
működéséhez elengedhetetlen az orron keresztüli szellőzés, amit kis
nyílások biztosítanak. Az arcüregi nyílások elzáródása esetén, (megfázás, 
rhinitis, allergia, polip, orrdaganat, orrsövényferdülés, mechanikai
akadály, influenza, orr gyulladás, concha bullosa stb.) az arcüregek
szellőzése zavart szenved. 

http://www.fulspecialista.hu/orr
 AZ ORRMELLÉKÜREGEK ANATÓMIÁJA
ÉS ÉLETTANA

• Ennek következtében az arcüregi nyílásokon a nyálkahártya megduzzad és

az arcüregek elzáródnak, az orrváladék nem tud ürülni. Emiatt az
üregekben először vákuum keletkezik, ami akár már fájdalomhoz is
vezethet. Ezt követően a nyálkahártya felszínén egy vízszerű savó jelenik
meg, ami felgyülemlik az arcüregben (vízszerű orrfolyás, orrváladékozás).
• Ha az arcüreg továbbra sem nyílik meg, s nem jut be a friss levegő, akkor a
folyam tovább romlik, s a nyálkahártyában a nyákot termelő kehelysejtek
fokozottan kezdenek nyákot termelni (nyákos orrfolyás). 
• Mind a savós, mind a nyákos gyulladásos folyamatban bakteriális
felülfertőzés jöhet létre, aminek gennyes váladékozás, arcfájdalom, láz az
eredménye.

http://www.fulspecialista.hu/orr
 A NYELV

A nyelv (latinul lingua, görögül (glossa)) a szájüregben (cavum oris) található

jellegzetes alakú, nyálkahártyával borított, izmos képződmény. Meghatározó
szerepe van a rágásban és falatképzésben, a beszédben, bizonyos 
arckifejezések létrehozásában. Az emberi nyelv két részből áll: az elülső
részből (pars papillaris linguae), amely a külső
csíralemezből (ectodermából) származik, valamint a hátsó részből (pars
follicularis linguae), amely a belső csíralemezből (endodermából) származik.
Ez utóbbit nevezzük nyelvmandulának is (tonsilla lingualis). Ennek
sajátossága, hogy nyiroktüszőit az alatta, a nyelv állományába beágyazott 
nyálmirigyek tisztán nyákos (mucinosus) mirigyek kivezető csövei átöblítik. Ez
megakadályozza a kórokozókat tartalmazó anyagok pangását, így ennek a
mandulának a gyulladásai gyakorlatilag nem fordulnak elő. A két részt egy
enyhén V-alakban széttérő határbarázda (sulcus terminalis) határolja.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyelv_(testr%C3%A9sz)
 ÍZÉRZÉS
A nyelv az ízérzés szerve is. Ebben meghatározó szerepet játszanak a
határbarázda előtt sorban rendeződött, viszonylag nagy, körülárkolt
szemölcsök (papilla circumvallata). Árkaik falának hámjában sok
ízlelőbimbó (caliculi gustatorii) található. Az ízanyagok pangását
kiküszöböli az, hogy az alattuk lévő, a nyelv állományába ágyazott (Ebner-
féle) savós mirigyek kivezető csövei az árkokba nyílnak, így azokat
váladékukkal átöblítik. A nyelv oldalsó szélének hátsó részén egyénileg
változó mértékben kifejlett leveles szemölcsök (papilla foliata) is találhatók,
amelyek hámja szintén sok ízlelőbimbót tartalmaz.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyelv_(testr%C3%A9sz)
 ÍZÉRZÉS
Egy ízlelőbimbóban 50-150 érzékhámsejt van, amelyek apikális régiói egy
pórust formálnak. Az ízérző receptorok az érzékhámsejtek apikális részén
található mikrobolyszerű nyúlványokon helyezkednek el és a pórusban
érintkeznek a nyállal. Csak a nyálban oldott molekulák tudják aktiválni a
receptorokat. A sejtek basalis régiói szinapszisokat formálnak a rajtuk
végződő axonokkal. (i.e., receptor → primary afferent) Secunder
érzékhámsejt. Minden egyes érzékhámsejt csak egy íz ingerre aktiválódik.
A sejtek 10 naponként cserélődnek.
Régóta nem áll már az a nézet, miszerint a nyelv különböző területei
különböző ízeket érzékelnek.

A keserű íz A sós íz érzésének A savanyú íz Az édes íz

érzésének helye helye érzésének helye érzésének helye.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyelv_(testr%C3%A9sz), PZ-Érzékszervek-2018-EUI.pdf
 ÍZÉRZÉS
Az ízlelőszervet az ízlelőbimbók sokasága alkotja. Ezek
a nyelvben, a lágy szájpadon, a garat hátsó falán és a
gégebemenet környékén találhatók. Alkotásában
támasztósejtek, tartalék- és érzékhámsejtek vesznek
részt. Az érzékhámsejtek területén helyezkednek el a
kemoreceptor molekulák, amelyek a nyálban oldott
kémiai anyagokat képesek érzékelni. Érző idegsejtekkel
szinaptizálnak. Három agyideg közvetítésével jut el a
KIR-be: – n. facialis (VII): nyelv elülső kétharmada – n.
glossopharyneus (IX): nyelv hátsó része – n. vagus (X):
nyelvgyök, garat, gége KIR.: elsődleges mag a
nyúltvelőben, kérgi központ a szomatoszenzoros
kéregben és insulában.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyelv_(testr%C3%A9sz), PZ-Érzékszervek-2018-EUI.pdf
 BŐR
• A bőr a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) kívül borító szövet,
egyben a legnagyobb méretű szervük. Legfontosabb funkciója a 
szervezet külső behatásoktól való védelme. A felnőtt ember bőrének
felülete átlagosan 1,5 - 1,8 m², tömege kb. 10 kg (a testtömeg 10-12%-
a).[1] A bőr felszíne, szerkezete, valamint a teljes illetve az egyes
rétegeinek vastagsága testtájanként változó

• Alapvető szerepe van a szervezet hőszabályozásában

A tela subcutanea zsírszövete energiaraktár, emellett hőszigetelő réteg
Bőrlégzés (Ez emberben alárendelt szerepű.)
A tapintás, hőérzés, felszíni fájdalomérzés érzékszerve
Az emberi bőr a szervezetünk első védelmi vonala.

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%91r_(anat%C3%B3mia)
 BŐR
• Három réteg építi fel:
- felhám (epidermis): feladata a bőr legfelső védő rétegének fenntartása
és a pusztuló szaruréteg folyamatos megújítása
- irha (dermis): szerepe a bőr rugalmasságának és tartósságának
biztosítása.
- bőralja (subcutis): feladata az energiaraktározás, hőszigetelés és a
nagyobb fizikai hatások tompítása.

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%91r_(anat%C3%B3mia)
 FELHÁM

• A bőr hámja többrétegű elszarusodó laphám, melynek rétegei az

alapréteg (stratum basale vagy germinativum), a sokszögletű sejtek
rétege (stratum polygonale vagy spinosum), a szemcsés réteg (stratum
granulosum), a fénylő réteg (stratum lucidum) és a szaruréteg (stratum corneum).
Az alapréteg sejtjei állandó osztódással termelik az újabb és újabb sejteket,
melyek kifelé tolódva egyre távolabb kerülnek a hám alatt található ereket
tartalmazó, tápláló irharétegtől , ami differenciálódásuk mellett lassú
pusztulásukhoz vezet. E folyamat közben ellaposodnak, és a védelmet biztosító
szaru előanyag (keratohyalin) halmozódik fel bennük, majd elhalva szaruréteget
képeznek, végül pedig lekopnak.A hám vastagsága a különböző mechanikai
terhelésnek kitett bőrterületeken erősen változó: a legvastagabb a tenyéren,
talpon, ujjakon (vastag bőr), a többi területen lényegesen vékonyabb, és az
elszarusodás mértéke is kisebb (vékony bőr). Az alapréteg hámsejtjei állandóan
osztódnak, a képződő sejtek a felszín felé terjednek, ellaposodnak, végül
leválnak. A hámban a bőr színét meghatározó pigmentszemcsék
 (melanin) vannak, amelyek védik a bőrt a káros sugárzásoktól. Ezeket a 
festéksejtek (melanociták) termelik. A hám sejtsorai között szabad
idegvégződések találhatóak.

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%91r_(anat%C3%B3mia)
 IRHA - BŐRALJA
Az irha (dermis) laza rostos kötőszövet, kollagén és rugalmas rostokból
és kötőszöveti sejtekből áll. Két rétege van a hám alapjába
kesztyűujjszerűen benyúló finom rostos, szemölcsös rétegből (stratum
papillare), és egy mélyebb durvább rostozatú hálózatos rétegből (stratum
reticulare). A stratum papillaréban találhatók a hámot tápláló erek,
valamint a hő-, fájdalom-, nyomás- és tapintás ingereit felfogni képes 
receptorok többsége. A papilláris réteg sajátos rendezettsége a felelős az
ujjakon, a tenyéren és talpon lévő, egyénekre jellemző bőrlécrajzolatért
 is.

Bőralja
A bőralja (hypodermis/subcutis) a bőr legmélyebb rétege, zsíros
kötőszövet alkotja. Fejlettsége testtájanként változó, eloszlásában
jellemző eltérések vannak a férfi és női test között.

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%91r_(anat%C3%B3mia)
 BŐRFÜGGELÉKEK
A szőr:
A kültakaró különböző területein, az irhában szőrtüszőket találunk. A
bőrből kiemelkedő, elszarusodó hámsejtekből felépülő szőrszálat az
erekkel körülvett szőrtüsző/hajhagyma képezi. A szőrszálak anyaga
elsősorban egy fehérje, a keratin. A szőrtüszők felszínközeli részébe
nyílnak a faggyúmirigyek, melyek zsíros váladékukkal védik, fényezik a
szőrszálakat. A szőrtüszőhöz simaizmok szőrszálfeszítő izom
kapcsolódnak. Ezek a szőrmerevítő izmok képesek a bőr felszínéről
megemelni a szőrt (lúdbőrösség).
A köröm:
Az ujjakon a hám felső rétege képezi a körmöt, ami a körömágy
hámsejtjeiből kialakuló lapos szaruképződmény és egész életünkön át
növekszik.
A bőr mirigyei
Ide tartoznak a faggyúmirigyek, a verejtékmirigyek, az 
apokrin (illat) mirigyek, és az emlőmirigy. A bőr mirigyei főleg a bőr
védelmét, és részben a hőszabályozást szolgálják.
Az emlőmirigynek nőknél különleges funkciója a tej termelése a laktációs
periódusban.
https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%91r_(anat%C3%B3mia)
 A bőr érző végkészülékei

A bőr nagyon fontos érzékszerv. A benne levő

nagyszámú és különböző típusú idegvégződés a
környezet tárgyairól nem csupán a tapintás-, a hő-
és fájdalomérzést továbbítja, hanem más és más
típusú receptorok együttes működése révén és a bőr
alatti kötőszövet, valamint az ízületek és
az izmok mély-érző receptorai útján a tapintott tárgyak
minőségéről (fém, fa), nedves vagy száraz voltáról stb.
is tájékoztat

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%91r_(anat%C3%B3mia)
 A bőr érző receptorai
Testszőrök
A szőrtüszőt körülvevő idegvégződések az emelő hatás miatt a
legkifinomultabb tapintásra (légmozgásra) is érzékenyek. 3-5°
szögelhajlás ingerületet eredményez

Vater-Pacini-test
A bőr alatti zsírszövetekben helyezkedik el, nyomásérzékeny,
vibrációérzékelő. Gyorsan adaptálódik, érzékelési területe 10 mm,
vibrációs válasza: 64–400 Hz. Ezek a testecskék a bőraljában, az
izmokban és ízületekben helyezkednek el, gyorsan adaptálódnak. A
gyors mozgások ingerlik még abban az esetben is, ha intenzitásuk
gyenge.

Ruffini-végkészülék
A bőr mélyebb rétegében található, a bőrfelszínnel párhuzamos
elmozdulást (nyújtást) érzékeli. Vibrációs válasza: 1–16 Hz. Érzékelési
területe kiterjedt.

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%91r_(anat%C3%B3mia)
 A bőr érző receptorai
Meissner-test
A bőr felszíni rétegeiben a nyomást érzékeli. Érzékelési területe
3–4 mm. Vibrációs válasza: 8–64 Hz.

Merkel-korong
A bőr felszínéhez közel, nyomás (élek, alakzatok) érzékelését
végzi. Vibrációs válasza: 2–32 Hz, receptív területe: 3–4 mm.

A bőr nyomásérzékenységi küszöbe:

0,5 mikrométer (5×10−7 m). 100-150 ms-ig tartó bőrdeformáció
ingerületet vált ki

Szabad idegvégződések
Magas ingerküszöbű, nem specifikus ingereket, túl erős -
szövetkárosodás veszélyével járó - ingereket fájdalomként
érzékelő receptorok.

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%91r_(anat%C3%B3mia)
 A bőr (védő) funkciói
elválaszt és összeköt
alakot formál
színt ad
védelmet nyújt
részt vesz az érzékelésben, hőszabályozásban

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%91r_(anat%C3%B3mia)
Köszönöm szépen a figyelmet!