Anatómia, Élettan, Egészségtan tételek

Szoc. Ped. Szak.

I. évf. I. félév

1. Tétel: Az egészség fogalma. A hazai egészségügy helyzete. A szem felépítése. Szembetegségek.

2.Tétel: Az emberi szervezet felépítése. A törzs csontjai. Csontsérülések és ellátásuk.

3.Tétel: Idegrendszer. Elsősegély nyújtás általános szabályai. A vérzések ellátása.

4.Tétel: A kiválasztás szervrendszere. Drogmegelőzés. A drogok hatása a szervezetre.

5.Tétel: A gerinc fiziológiás görbületei. Gerinc deformitások. Az alkohol hatása a szervezetre.

6.Tétel: A nyirok- és vérkeringés. A szív felépítése és működése. A felső végtag izmai

7.Tétel: Vázizmok felépítése és működése. A mell- és hasizmok.

8.Tétel: Levegő, víz, és az ásványi sók. Az alsó végtag izmai.

9.Tétel: A belső elválasztású mirigyek. A végtagok csontjai. Elsősegélynyújtás áramütés,

mérgezés, vízbe fúlás esetén.

10.Tétel: Általános járványtan. A fertőzések. A csípőizület. A csípőficam.

11.Tétel: Betegséget, megromlott egészséget jelző tünetek. A légzés szervrendszere. Az AIDS.

Gondozási, testápolási feladatok

12.Tétel: Fertőző betegségek előfordulási módjai. Bárányhimlő, kanyaró, mumpsz, rubeóla,

szamárköhögés, vörheny.

13.Tétel: Az emésztő szervrendszer. A korszerű táplálkozás. Gondozási, testápolási feladatok a

gyermekintézetekben.

14.Tétel: Jellemző heveny betegségek: nátha, influenza, kötőhártya gyulladás, torokgyulladás,

orrüreggyulladás, mandulagyulladás, heveny hörghurut. A bőr.

15.Tétel: A végtagok izületei. Bőrbetegségek.

16.Tétel: Érzékszervek. A hallás és egyensúlyozás szerve. A gyermekintézmények

infrastruktúrájával szemben támasztott egészségügyi követelmények.

17.Tétel: A legfontosabb tápanyagok. A szaglás és ízlelés.

l8.Tétel: A vitaminok. A hát izmai. Gondozási feladatok az általános iskolában.

1. Az egészség fogalma. A hazai egészségügy helyzete. A szem
felépítése. Szembetegségek.

Egészség: a WHO 1972-es meghatározása szerint teljes testi, lelki, szociális jólét állapota. Biztosítja a
szervek kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, lehetővé teszi az élőlény beilleszkedését a
környezetbe. Nemcsak egyszerűen a betegségek hiánya. Változó és dinamikus egyensúlyi állapot.
Egyensúly a szervezet és környezet között.
Popper Péter szerint a lelki egészség feltételei:
- képességeknek megfelelő teljesítmény
- életörömökre való képesség - élni tud a munka, evés, ivás, stb. örömeinek.
- Emberi közösségekbe való beilleszkedés képessége – az ember vagy tervezi életét, hogy
másokét nem teszi tönkre.
Halálozási statisztika:
- szív és érrendszeri megbetegedés: 54 %
- Daganatos megbetegedés: 20 %
- Baleset, mérgezés: 9%
- Idült légzőszervi megbetegedés: 5%
- Emésztőszervi megbetegedés: 5 %
- Egyéb: 7%
Egészségi állapotra ható tényezők:
munkahelyi környezet
lakóhelyi környezet
táplálkozás
életmód – napirend, étrend, viselkedés, családi élet, társadalmi környezet.
Az egészség megőrzése szempontjából fontos a baleset megelőzés, fertőzések, rendellenességek
megelőzése. Kiemelkedő szerepet kell juttatni a testedzésnek, sportolásnak.

Szem felépítése:
A szem a környezetéből fényingereket vesz fel, amelyek révén a tárgyak formájáról, színéről kapunk
információt.
A szem részei:
- szemgolyó
- szemmozgató izmok
- szem védőkészüléke
- könnykészülék
Szemgolyó:
Gömb alakú test, amely a szemüregben zsíros kötőszövetbe ágyazva, szemmozgató izmoktól
körülvéve helyezkedik el. Külső védő, középső tápláló és belső ingerfelvevő funkciójú burkolatból áll.
A szemgolyó belsejében fénytörő közegek vannak.
Külső burok: szemgolyó váza, megadja a szem alakját, ezen rögzülnek a szemizmok. Első része a
szaruhártya, hátulsó része az ínhártya. A szaruhártya a szem egyik fő fénytörő közege.
Középső burok: érhártya, sugártest – csarnokvíz termelés, szemlencse beállítása közel vagy
távollátásra, szivárványhártya közepén a pupilla.
Belső burok: pigment réteg, retina, ebben van a látóidegfő és a sárgafolt. Látásidegfő nem tartalmaz
fényfelvevő elemeket. Az éleslátás helye a sárgafolt. A retinában vannak a fényérzékeny pálcikák és a
színérzékeny csapok.
Csarnokvíz: víztiszta folyadék, a szemcsarnokokat tölti ki. A sárgatest érnyúlványai termelik.
Szemlencse: kétszer domború, átlátszó, víztiszta test. A szem fő fénytörő közege.
Üvegtest: lencse és retina közötti részen, a szemgolyó és a burok megfelelő feszességének
fenntartásával a szemgolyó alakját biztosítja.
Szemmozgató izmok: szemüreg hátsó csontos falán eredő és a szemgolyón tapadó 6-6 karcsú, lapos
izom mozgatja. 4 egyenes külső, belső, alsó, felső és 2 ferde alsó, felső lefutású izom.
A szemgolyó mozgásai több izom kombinált működése révén keletkeznek.
Szemvédőkészülékei: Szemhéjak és a kötőhártya.
Szemhéj: Bonyolult felépítésű bőrredők, amelyek a szemgolyót először befogadni és védeni képesek
és a szemrést fogják közre.
Kötőhártya: érzékeny, vékony hártya, amely beborítja a szemhéjak belső felszínét és a szemgolyó
szemrésében szabadon álló részt.
Könnykészülék: a könnyet termelő mirigyekből és az elvezető rendszerből áll. A könnyet a szemüreg
oldalsó – elülső részén található könnymirigy termeli, a váladék a szemgolyó elülső felületére jut. A
szaruhártyát védi a kiszáradástól, fagyástól, baktériumoktól is.

Szem részei:
1. A szemgolyó hátsó részei:
- felső izom - ideghártya
- látóideg - érhártya
2. A szem elülső részei:
- alsó szemizom - kötőhártya
- szivárványhártya - szaruhártya
- lencse - elülső szemcsarnok
- pupilla - hátsó szemcsarnok
- függesztő rostok - sugár test
- ínhártya

Szembetegségek: árpa, jégárpa, szemhéjszél gyulladás, csomók és daganatok a szemhéjon, alsó

szemhéj be- vagy kifelé fordulása, könnyelvezető utak elzáródása, kötőhártya gyulladás, szaruhártya
gyulladás, szaruhártya fekély, szürke-, zöld hályog, ideghártya középső részének megbetegedése,
retina vérellátási zavarok, ideghártya leválás, örökletes retinabetegségek, megvakulás.
Árpa: A szemhéj megduzzad, és erősen fáj, a szemhéjszél gennyesen gyulladt, a kötőhártya vörös. A
verejtékmirigyek gennykeltő baktériumokkal történő fertőződése a szemhéj szélein vagy belsejében
gyakori kézmosással megelőzhető.
Jégárpa: kemény, nem fájdalmas csomó a szemhéj külső felében, gyakran hetekig változatlan, a
csomó
felett a bőr szabadon mozgatható. A zsírmirigyek kivezető csövében lévő pangás okozza. Megelőzni
nem lehet.
Szemhéjszél gyulladás: a szemhéjszél vörös, viszket és ég. A szempillák között pikkelyek vannak. A
pillák kihullnak, alvás közben a szemhéjak összetapadnak a kiszáradás miatt. Lehetőség szerint az
irritációkat kerülni kell.
Csomók és daganatok: esetükben a szemhéjon panasz nincs.
Alsó szemhéj befelé fordulása: esetén a pillák irritálják a kötőhártyát, szaruhártyát.
Alsó szemhéj befelé fordulása: esetén a kötő- és szaruhártya, a szemhéj belseje kiszárad, fáj.
Kötőhártya gyulladás: a kötőhártya vörös, duzzadt, viszket és váladékozik.
Szaruhártya gyulladás: a szem vörös és fáj, a látásélesség csökken. (okozhatja: hegesztés)
Szürkehályog: hosszú ideig tartó folyamat alatt a látás élessége egyre csökken.
Zöldhályog: lappangó betegség, a látótér a periféria felől károsodik, végül csőlátás alakul ki.
Farkasvakság: látóbíbor hiánya, valamit A vitamin hiánya a sötétben való alkalmazkodási
képtelenséghez vezet.
Szemtengelyferdülés: a szemizom nem megfelelő beidegzése, kancsalságot eredményezhet.
Kettőslátás: a tárgypont képe az egyik szemben nem a sárgapontra, hanem a retina perifériás részére
esik.
2. Az emberi szervezet felépítése. A törzs csontjai. Csontsérülések és
ellátásuk.

Az emberi test fő részei:

- fej
- nyak
- törzs: mellkas, hasüreg, medence
- végtagok: alsó és felső
A törzs nagy üreget zár magába, melyet a rekeszizom mell- és hasüregre oszt. A törzs alsó részén a
medenceüreg helyezkedik el, melyet erős csontok vesznek körül. A medenceüreg alsó fala a két comb
közé esik, ez a terület a gát.
Az emberi szervezet felépítése:
A sejt: citoplazmából, magból, járulékos alkotórészekből áll. A legkisebb egység mely önálló
életjelenséggel rendelkezik. Alakja rendkívül változatos. Formájukat környezetük és működésük
szabja meg. Mérete tág határok között mozog (idegsejt › simaizom sejt). Vannak két- és több magvú
sejtek is. Az egysejtű élőlények képesek az életre jellemző összes funkció elvégzésére.
Sejtjellemzések: anyagcsere, mozgás, ingerlékenység, növekedés, osztódás.
A magasabb rangú szervezetben az egyedi fejlődés során a sejtek kizárólag egy- egy funkció
végzésére
differenciálódnak. Az így elkülönült, azonos alakú és működésű sejtek összessége a szövet. A
szövetek – a hámszövet kivételével- a sejten kívüli sejtközti állomány is alkotja. Mindegyik szövetfajta
meghatározott feladatot tölt be.
Négy alapszövet:
- hámszövet
- kötő- és támasztószövet
- izomszövet
- idegszövet
Hámszövet: működés szerint: fedő vagy védőhám, érzékhám, felszívó- és mirigyhám.
Kötőszövet: kitölti az egyes szervek közti tereket, összeköti e szöveteket, szerveket és a szervezet
belső közegét alkotja.
Támasztószövet: (porc-, csontszövet) alkotja testünk vázát. Különböző mechanikai igénybevételek
alkotják.
Izomszövet: olyan sejtek, melyek inger hatására rövidülnek.
- simaizom: vegetatív idegrendszer hatására
- harántcsíkolt izom: akarattagos mozgás, vázizom
- szívizom: különleges felépítésű, harántcsíkolt izom
Idegszövet: a szervezetek fejlődése, bonyolultabbá válása során különült el. Biztosítja a test egyes
részeinek összekapcsolódását, szabályozza az egyes szervek működését, összeköti a szervezetet a
külvilággal.
Az azonos működés szolgálatában álló különböző szövetek szervekké egyesülnek.
Egy – egy működés végzésében több szer is részt vehet, ez a szervrendszer.
Szervrendszerek:
I.
- mozgásrendszer
- csontváz rendszer
- izomrendszer
II.
- Keringési szervek rendszere
III.
- Zsigeri rendszerek
- Emésztőrendszer
- Légző rendszer
- Vizelet kiválasztás
- Nemi szervek
IV.
- szabályozási szervek
- belső elválasztású mirigyek
- idegrendszer
V.
- érzékszervek rendszere. A szervrendszerek összessége a szervezet.

A törzs csontjai:
A törzset alkotócsontok alaki sajátosságaik szerint három csoportra oszthatók:
Csigolyák – a törzs tengelyét képező gerinc csontos elemei
Bordák – a mellkast abroncsszerűen határolják
Szegycsont

A gerinc: 32-33 csigolya alkotja, S alakú görbület, nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti és farki
szakaszt különböztetünk meg. A nyaki, háti, ágyéki csigolyák önálló csontok, a keresztcsonti illetve a
farkcsonti csigolyák egymással összecsontosodtak és egységes csontot, a keresztcsontot illetve a
farkcsontot képezik.
I. és II. nyakcsigolya: fejhordozó csigolyák.
A csigolyákat izületek, szalagok és porckorongok kapcsolják össze.
Csigolya részei:
- test és a hátrafelé induló ív
- oldalirányba induló harántnyúlványok, hátulsó tövisnyúlványok és izületi nyúlványok.
Az ív a testtel lyukakat zár közül. A lyukak összessége a gerinccsatorna.
Farkcsont: elcsökevényesedett csigolya.
Mellkas: a gerinc háti része, a bordák, és a szegycsont alkotja.
A mellkasnak a be- és kilégzéskor van szerepe. Női és férfi mellkas eltér egymástól. A mellkas a
mellüreget és a hasüreg nagy részét határolja.
Borda: 12 pár, szegycsonthoz kapcsolódó bordák Ezek: valódi bordák, közvetve kapcsolódó bordák -
állbordák, és a nem kapcsolódó bordák – lengőborda.
Minden bordának van feje, nyaka, teste.
Szegycsont: A mellkas elülső falának képzésében vesz részt. Részei: markolat, test, kardnyúlvány. A
szegycsont a kulcscsonttal és a felső 7 pár bordával képez izületet.
Medence: medencecsontok, keresztcsont, farkcsont és alsó ágyéki csigolyák alkotják. Egy körbefutó
csontos határvonal két részre, kis-, és nagymedencére osztja.
Nagymedence: teljes csontok veszik körül, nagy szerepet játszik a szülésben. A női medence általában
szélesebb, mint a férfi medence éppen ezért.

Csontsérülések és ellátásuk:
Csonttörés: a csont folyamatosságának megszakítása, hirtelen ütés, lökés, esés hatására következik
be.
Lehet:
- darabos: a törés helyén csonttöredéket vagy szilánkok vannak.
- egyszerű: a törés környékén nincs más sérülés
- komplikált: szomszédos szervek is sérülnek
- nyílt törés: csontvég szabadon kiáll a sérült bőr, izomzat közül
- fedett törés: csont feletti lágy részek épek. A törés környékén a végtag alaki elváltozása
szembe
ötlő.
Fontos a sérült testrész nyugalomba helyezése, mozdulatlanság biztosítása. A törött csontra és a
szomszédos izületre kiterjedő rögzítőkötést kell alkalmazni – kórházba szállítás szükséges.
Nyílt törés esetén először a sebet kell ellátni, ma jd a törött részt rögzíteni.
Felső végtag – kendővel, pólyával rögzíteni
Alsó végtag – sínnel rögzíteni. A sín ne nyomja a törött végtagot, és ne sértse azon a bőrt.

3. Idegrendszer. Elsősegély nyújtás általános szabályai. A vérzések

ellátása.

Az idegrendszer feladata a külvilágból jövő ingerek felvétele és feldolgozása, és a szervezet

működésének harmonikus összerendezése. Az idegrendszer az emberben érte el fejlődésének
legmagasabb fokát. A kialakult tudat, és a gondolkodás révén a külvilág ingereire adott válasz már
nem ösztönös, hanem tudatos. Az idegrendszer neuronokból áll. Ezek működése az idegi
szabályozás. Ez kiterjed összes szerveinkre, szöveteinkre.
Idegrendszer működésének részfeladatai:
- ingerek felvétele a külvilág felől és a szervezetből
- inger feldolgozása és vezetése ingerület formájában
- megfelelő idegimpulzusok küldése az egyes szervekhez.

Idegszövet alapja a neuron, nyúlványos sejt. Ez lehet:

- hosszú nyúlvány: - axon vagy neurit.
- rövid nyúlvány: - dentrit.
Plazmanyúlvány: dentrit – különböző hosszúságúak - mindazokat az anyagokat tartalmazzák, amit a
sejttest.
Idegnyúlvány: neurit – nem tartalmaz Nisse- anyagot.
Végfácska: neuron faágszerű végződése, ingerület átvételre szolgál.
Nyugalmi membránpotenciál: az idegsejtben káliumionok bent, nátriumionok kívül. Ingerület
hatására
Na be, K ki.
Ingerküszöb: a legkisebb inger, ami az ingerületi állapotot kiváltja.

Az idegrendszer két fő részére tagolódik:

- szomatikus – akarattól függő
- autonom vagy vegetatív – akarattól független.
Szomatikus:
- központi idegrendszer: agy és gerincvelő- magasabb idegtevékenység
- környéki idegrendszer: agyból és gerincvelőből kilépő idegek- motoros és érző idegek útja.
Vegetatív: anatómiailag központi és környéki részből áll funkcionálisan szimpatikus és
paraszimpatikus.
A vegetatív idegrendszer elsősorban a belső szervek tevékenységét szabályozza, valamint a
mirigyeket, simaizmokat, ereket. A vegetatív idegrendszer anatómiailag és funkcionálisan
kapcsolatban áll a szomatikus idegrendszerrel.
Szimpatikus izgalom: a vérnyomásemelés, sejtanyagcsere fokozódás, fokozott szervezeti aktivitás.
Paraszimpatikus hatás: helyreállító folyamat.
Vegetatív tónus: a szervek folyamatosan kapnak kis frekvenciájú impulzusokat mind a szimpatikus,
mind a paraszimpatikus részről.

Elsősegélynyújtás általános szabályai:

Elsősegélynyújtó feladatai:
- nyugodtan, gyorsan, de sietség, kapkodás nélkül nyújtson segítséget
- meg kell tudni, hogy mi történt saját maga veszélyeztetése nélkül
- a sérültet meg kell óvni a további veszélyektől
- a mentőautónak helyet kell biztosítani
- eszméletlen beteget stabil oldalfekvésben kell elhelyezni
- erős vérzés csillapítása
- súlyos égési sérüléseket a lehetőségekhez képest azonnal kezelni kell
- átjárható légutak biztosítása
- befúvásos lélegeztetés
- vérkeringés fenntartása

Vérzések ellátása:
Nagy felületű, mély sebek erősen vérezhetnek, fennállhat az elvérzés veszélye. 1 liter vérveszteség
sokkot, 2 liter halált okozhat. A vérzést azonnal, erős nyomással csillapítani kell.
Teendő: Nyomókötés kötszeres csomagból vagy több réteg papír zsebkendőből. A nyomásnak
kellően
erősnek kell lennie, de pangást ne okozzon. Ha a vérzés nem csillapodik, combon vagy felkaron
végezzük el az erek elkötését. A vérzéscsillapítást csak fekvő betegen végezzük, a sérült testrészt
emeljük fel.
A vérzés lehet hajszáleres vagy visszeres.
Hajszáleres vérzés: sok pontból történő állandó vérszivárgás – kevés vérveszteséggel jár.
Ütőeres vérzés: bíborvörös, szökőkútszerűen, ütemesen lüktető vérzés.
Visszeres vérzés: sötétpiros, lassú, megszakítás nélküli vérzés.
A kisebb vérzések spontán megszűnnek. A véralvadék kitölti és elzárja a seb nyílását, a sérült ér
nyílása összehúzódik.
A serültet le kell fektetni, szükség esetén le kell vetkőztetni, a seb környékét meg kell tisztítani.
Idegen test eltávolítása orvosi feladat.
Vérzésfajták ellátása:
Hajszáleres vérzés: fedőkötés, sebkörnyék tisztítás, steril gézre vattát helyezünk, pólyával rögzítjük.
Gyűjtőeres vérzés: nyomókötés, végtag felemelése. A kötés fedőkötéshez hasonló, 2-3 pólyamenet
után tojás nagyságnyi csomót teszünk gézből a sebre, majd azt odaerősítjük.
Ütőeres vérzés: gyors beavatkozás szükséges. Ujjnyomással az ütőeret a szív és a seb között össze kell
nyomni. Felkarnál hónaljban nagy vattacsomót kell helyezni és a kart a mellkashoz kell rögzíteni.
Alkar, könyék, térdhajlat, lábszár vérzése esetén a hajlatba kell a vattacsomót helyezni, a végtagot
behajlított állapotban kell rögzíteni.
4. A kiválasztás szervrendszere. Drogmegelőzés. A drogok hatása a
szervezetre.

A zsigerek közé azok a szervek tartoznak, melyek az anyagcsere, a fajfenntartás és a kiválasztás

szolgálatába állnak. Ugyanazon zsigerrendszerhez a legkülönbözőbb felépítésű, és működésű szervek
tartozhatnak, amelyek azonban azonos élettani funkciót szolgálnak.
A szervezetben folyó állandó égési folyamatok közben káros bomlástermékek keletkeznek, amelyeket
a kiválasztó szervek távolítanak el. Kiválasztást végez a tüdő, a belek, a nyirokmirigy és a vesék.
A vesék a vizeletben oldható, hasznosíthatatlan anyagcseretermékeket szűrik ki a vérből és képezik
belőle a vizeletet. A vizeletet a vese választja ki, a húgyhólyag gyűjti össze, és a húgycső vezeti ki. A
vesét a húgyhólyaggal a húgyvezeték köti össze.
Ezek a szervek mindkét nemben azonosan feladatokat töltenek be, kivéve a férfi húgycsövet, amely a
nemi váladék kiürítésére is szolgál.

Vese: két sötét, vörösesbarna, bab alakú szerv a hasüreg felső, hátsó részén, az ágyéki gerinc két
oldalán. A vese belső, homorú szélén bevágás, a vesekapu van, amelyben a vese erei, idegei, és a
kivezető vezeték található.
A szervet három tok veszi körül:
- külső kötőszövetes tok: vese rögzítésére szolgál
- középső zsírszövetes tok: felső pólusban a mellékvese
- belső kötőszövetes tok
A vese veseállományra és gyűjtőrendszerre osztható. Külső, szemcsés része a kéregállomány, belső,
szélesebb, csíkolt rész a velőállomány. A gyűjtőrendszerben a vesekelyhek és a vesemedence
helyezkedik el. A kéreg és a velőállomány fogaskerékszerűen kapcsolódik össze.
A vese szövettani és funkcionális egysége a nephron. A nephronnok száma kb. 1 millió.
Részei: Malphigi - testecske és a hozzácsatlakozó csatornarendszer. A Malphigi – testecske egy
hajszálerekből álló érgombolyag, és az azt körülvevő kettős falú tok (Bowman – tok) alkotja.
A vese munkája a vér szűrése, bomlástermékek kiválasztása. Ehhez a működő vérnek rövididőnként
át
kell áramolnia a vesén. 1000 liter vérből 1,5 liter vizelet választódik ki. A vizelet kiválasztásának két
szakasza az elsődleges és a végleges kiválasztás. A veseműködés lehet idegi és bomlási szabályozású.

Húgyvezeték: a vesemedencét a húgyhólyaggal összekötő izmos falú, kb. 30 cm hosszú, lúdtoll

vastagságú cső a hátsó hasfalon, a hashártya mögött. Falát nyálkahártya, izom-, és kötőszöveti réteg
képezi.
Húgyhólyag: a kismedence elülső részében fekvő, izmos falú tömlő melynek 200-300 ml az űrtartama.
Falát nyálkahártya és több rétegű simaizom képezi. Alsó részén gyűrűs alakú, akaratunktól
függetlenül
működő társizom fogja körül. Az akaratlagos, harántcsíkolt rostokból álló záróizom a hólyag alatt 1-2
cm-re helyezkedik el.
Húgycső: nemi különbségek figyelhetők meg.

A vizeletürítés mechanizmusa: a vizeletürítés reflexfolyamat, amely bizonyos határok között

akaratlagosan szabályozható. A reflex receptorai a hólyag falában helyezkednek el, a reflexközpont a
gerincvelő alsó szakaszában található. A felgyülemlő vizelet feszíti a hólyag falát, a receptorban
ingerület keletkezik, mely eljut a reflexközpontba. Innen egy érzőpályán az agykéregbe jut, és
tudatosul a vizelési inger.

Drogok hatása a szervezetre, drogmegelőzés

Kábítószereknek nevezzük azokat a gyógyszereket, ill. más, a gyógyászatban nem használt anyagokat,
melyeknek rendszeres vagy túlzott mértékű fogyasztása az ember testi és lelki működéseire káros
hatást fejt ki, és egyben a társadalom szempontjából is veszélyes. A kábítószer fogalmába azok a
kóros
élvezet keltésére alkalmas szerek tartoznak, melyek megváltoztatják a szervezet funkcióit, és
amelyekkel szemben ún. hozzászokás alakul ki. A kábítószerek közé sorolt gyógyszerek és más
anyagok hatása nem egységes. Közülük egyesek valóban kábultságot okoznak, míg mások éppen
ellenkezőleg, élénkítenek és emelik az alaphangulatot. Az ember már ősidők óta próbálkozik azzal,
hogy testi és lelki panaszait, szorongásait, nyomott kedélyét gyógyszerek és más anyagok
segítségével
ellensúlyozza.
Az ópium szívása először Ázsiában terjedt el, míg Európában inkább a morfin vált ismertté. A heroin a
gyógyászatban nem használatos, de viszonylag könnyű előállíthatósága miatt a kábítószerpiacon a
morfiumot fokozatosan háttérbe szorította.
Az ópium és a morfium erős fájdalomcsillapító, ugyanakkor javítja a hangulatot, esetenként kellemes
megnyugvást, máskor eufóriát eredményez. Folyamatos használat során az euforizáló hatás csökken
és
csak az adag emelésével érhető el újra.
Az altatók pl Sevenal főként bódultságot okoznak. Ezekkel a szerekkel szemben igen nagy a
hozzászokás veszélye, az ún. gyógyszerfüggőség kialakulása viszonylag gyakori. A gyógyszerek
elhagyásakor heves izgalmi jelenségek, sőt epilepsziás nagyrohamok léphetnek fel. Az elmondottak
több nyugtató gyógyszerre vonatkozóan is érvényesek. Pl.: Andaxin, Seduxen. A megvonási tünetek
még súlyosabbak, ha a gyógyszerek használatához alkoholfogyasztás is társul.
Az indiai kender leveléből, gyantájából és fiatal hajtásaiból készül a hasis és a marihuána. Ezeket a
gyógyászatban nem használatos szereket ételbe, italba keverve fogyasztják, ill. cigarettába sodorva
szívják. A hatás először jóleső testi - lelki nyugalom formájában jelentkezik, majd emelkedő hangulat
mellett érzékcsalódások lépnek fel. A túladagolás napokig tartó tudatzavarhoz, súlyos esetben
halálhoz
vezethet.
Az ún. hallucinogének csoportjába tartozó szerek közül az LSD a legismertebb. Ezek hatására
kezdetben túl éber állapot alakul ki, majd a legkülönfélébb (hallási, látási, tapintási} érzékcsalódások
jelentkeznek. A hallucinogének huzamosabb élvezete súlyos személyiségváltozáshoz vezet. A
magatartás aszociálissá, antiszociálissá válik.
A ragaszók és különféle szerves oldószerek szippantói főként gyermekkorúak és fiatalok. Ezek a
zsigeri szerveket és a központi idegrendszert is súlyosan károsító anyagok emelik a hangulatot, és
hatásukra sajátos mámoros állapot alakul ki, melyben az egyén testi erejét, képességeit
megsokszorozottnak érzi, túlértékeli, olyan cselekvéseket hathat végre, amelyekkel önmagát
veszélyezteti. A mámor végül zavartságba csap át, megszűnik a mozgások koordinációja. A fejre
húzott műanyag zacskótól, amiből a szippantás történik a kábult egyén gyakran nem tud
megszabadulni. Fulladásos halál áll be.
Aki a kábítószerek rabjává válik, még bűncselekmények elkövetésétől sem riad vissza annak
érdekében, hogy a kívánt szerhez hozzájusson. Egészsége hosszabb-rövidebb idő múltán súlyosan
károsodik, testi és szellemi teljesítménye csökken, életvitele torzul.
A magyarországi viszonyokra még ma is főként a gyógyászatban használt bizonyos szerekkel való
visszaélés az elsődlegesen jellemző, bár az idegenforgalom növekedésével egyre inkább terjed a
valódi
kábítószerek az ím. kemény drogok élvezete is. A már említetteken kívül súlyos veszélyekkel jár a
szerek injekció formájában történő alkalmazása az AIDS-szel való fertőződés lehetősége miatt.
Az állam, az egészségügy és az egész táradalom legfontosabb feladata a megelőzés. Ezt a célt
szolgálja
az egészségügyi télvilágosítás, a kulturális színvonal emelése és minden olyan intézkedés, ami
csökkenti a veszélyes szerekhez való hozzájutás lehetőségét. Következetesen, szigorúan kell eljárni
azokkal szemben, akik az országba kábítószert csempésznek be, ill. részt vesznek ezen szerek
terjesztésében. Az évezők számának emelkedése miatt Magyarországon is működnek olyan
gondozóintézetek, ill. fekvő beteg gyógyintézetek, melyek speciális feladata az ilyen betegek
gyógykezelése és ellenőrzése.

5. A gerinc fiziológiás görbületei. Gerinc deformitások. Az alkohol

hatása a szervezetre.

A gerinc kétszer S görbületű, nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti, és farki szakaszokat különböztetünk
meg.
- 7 nyaki-
- 12 háti-
- 5 ágyéki-
- 5 keresztcsonti-
- 3-4 farkcsigolya építi fel.
A nyaki, háti, ágyéki csigolyák önálló csontok; keresztcsonti és farkcsonti csigolyák összenőve
egységes csontot képeznek, a keresztcsontot és a farkcsontot.
Csigolya: bab alakú test, hátrafelé induló ív, oldali harántnyúlványok hátsó tövisnyúlványok és izületi
nyúlványok alkotják.

Az S ív a testtel lyukat zár körül, a lyukak összessége a gerinccsatorna, benne a gerincvelő. I. és II.
nyaki csigolyák a fejhordozásra alakultak át, formájuk eltér a többiekétől. Az első és a második
nyakcsigolya között, valamint az első nyakcsigolya és a nyakszirtcsont közti izületben mozdítjuk a
fejünket.
A keresztcsont ásó alakú, felső része alap, alsó része csúcs. Elülső, homorú felszíne s kismedence
hátsó falát alkotja. Hátsó részén szalagok és izmok erednek és tapadnak. A gerinccsatorna beszűkülve
a keresztcsontban is folytatódik.
A csigolyákat összetartó porckorongok, szalagos összekötések, és az izületi nyúlványok közti
kisizületek a gerincnek nagy szilárdságot adnak, kizárják a szomszédos csigolyák nagyon fokú
elmozdulását egymástól. A porckorongok rugalmassága folytán a kis mozgások összegzéseként a
gerinc mégis egész terjedelmében jelentős mozgásra képes. Így lehetséges az előre- hátra, oldalra
hajlás, rugózás.
A kétszer S alakú görbület az ember egyenes tartásának következménye. A görbületeket fő részben a
porcogók teremtik, azáltal, hogy ék alakú formát vesznek fel, és a görbület iránya szerint, hol elől, hol
hátul nyomódnak össze. Kisebb fokban a csigolyatestek is kiveszik részüket a görbület kialakításából.
A gerincnek 4 görbülete van:
- előre gyengén domború nyaki
- hátrafelé domború háti
- erősebb előre konvex ágyéki
- hátra domború keresztcsonti görbület.
A görbületek kiegyenlítik egymást, így a gerinc alsó és felső pontja egy függőlegesbe esik, így a gerinc
egyensúlya biztosított.
Újszülött gerince csaknem egyenes, a hajlatok csak az egyenes testtartással kapcsolatban alakulnak
ki.
Fejtartás – nyaki görbület,
Ülés következtében - háti görbület,
Állás, és különösen a járás – ágyéki és keresztcsonti görbület.

Gerinc deformitások:
Gerincferdülés:
- a gerincszakasz jobbra vagy balra ívszerűen a hát síkjában meggörbül
- a csigolyák függőleges tengelyük körül is elfordulnak.
Az elforduló csigolyák a velük ízesülő bordákat is elfordítják, és az egyik oldalon kiemelkedő
bordapúpot hoznak létre.
A gerincferdülés okai:
- kimutatható pl: Angol - kór
- ismeretlen
Kezelése: fűző hordása, gyógytorna végzése.

Az alkohol hatása a szervezetre:

Az alkohol színtelen, égető ízű, gyúlékony, gyorsan elég, jól oldja a zsírokat, gyorsan felszívódik a
szervezetben. Oxigént von el az agytól, megzavarja az idegrendszert, és a sejtfal áteresztő
képességét.
Koncentrációs zavarok jelentkeznek, megnyúlik a reakcióidő, szédülés jelentkezik. Érzékszervi
zavarok alakulnak ki, a periférikus látás kiesik, csőlátás alakul ki. Csökken a látásélesség, kettős látás
alakul ki.
Verejtékezéssel csak 10 %-a távozik a szervezettől. A feketekávé, hidegzuhany, levegőztetés
éberebbé
teszi az ittas embert, azonban a bőséges táplálkozás késlelteti az alkohol felszívódást, hatása ezáltal
lassabban érezhető.
6. A nyirok- és vérkeringés. A szív felépítése és működése. A felső
végtag izmai

A nyirokrendszer a vérerek mellett, nyirokerekkel hálózza be az egész szervezetet. Ezeknek az

ereknek
a tartalma a nyirok, nem mindenütt azonos összetételű.
A nyírok
A nyirok a nagy vérkör hajszálérhálózatának területén képződő folyadék, amely a vérplazmából
származik, a kapilláris falán keresztül lép ki a sejtközi térbe, és onnan nyirokerek vezetik el. Gyengén
lúgos vegyhatású plazmafehérjéket a s táplálkozástól függően változó mennyiségű zsírt tartalmaz.
Termelődése a szövetekben állandó.
Nyirokszervek
A termelődött nyirok a szövetközti résekben található, a kesztyűujj szerűen vakon kezdődő
nyirokkapillárisokba kerül, amelyek nyirokerekbe szedődnek össze. A nyirokerek végül útjában
nyirokcsomók találhatók. A nyirokerek végül nyiroktörzsekbe szedődnek össze. A nyirok tehát a nagy
vérkör kapillárisainál a vérplazmából képződik, a s vénás vérbe jut vissza.
A nyirokcsomó
A nyirokcsomó bab alakú, változó nagyságú képlet. A felületesen elhelyezkedő nyirokcsomók a bőrön
át jól tapinthatók. Domború részén ömlenek be az odavezető nyirokerek, a homorú oldalon lépnek ki
az elvezető nyirokerek. A nyirokcsomót kívülről kötőszövetes tok veszi körül. Szöveti szerkezete
alapján kéreg- és velőállományra tagolódik.
A nyirokcsomó különböző funkciókat lát el:
- Lymphocyta termelés a kéregállomány nyiroktüszőiben
- Védekező működés - a nyirok által a nyirokcsomóba került baktériumokat a fagocitáló sejtek
megkísérlik elpusztítani - az immunrendszer fontos elemei.
A fej nyirokcsomói: az állkapocs alatti háromszögben találhatók.
A nyak nyirokcsomói: a fejbiccentő izom előtt gyöngyfüzérszerűen helyezkednek el, a száj, torok,
mandula és a garat körüli nyirkot vezetik el.
A felső végtag nyirokcsomói: a hónaljárok területén helyezkednek el. Összegyűjtik a felső végtag, az
elülső mellkasfal valamint az emlő nyirkát.
A hónalj nyirokcsomói: felső végtagi, válltájéki, mellkasfali és az emlők nyirkát gyűjti össze.
A mellüreg nyirokcsomói: a tüdőkapuban, a főhörgők, a légcső valamint az aorta 2 oldalának nyirkát
gyűjti.
A hasüreg nyirokcsomói: két csoportját különböztetjük meg:
- hasfalon fekvők: a hátsó hasfalon találhatóak
- zsigerekhez kapcsolódók: gyomor, máj, hasnyálmirigy, belek nyirkát szállítja.
A medence nyirokcsomói: a hólyag, dülmirigy, végbél, méh valamint a hüvely nyirkát gyűjti össze.
A lágyék nyirokcsomói: közvetlenül a bőr alatt a gáttájéki, fartájéki, külső nemi szervi, elülső és az
elülső hasfal alsó részsének nyirkát gyűjti össze.
Az alsó végtag nyirokcsomói: a comb felső részén, a comb hossztengelyével párhuzamosan
helyezkednek el.

A mandula
Hámmal borított nyirokszervek. A szervezetben több helyen található:
- orr vagy garatmandula: a garat orri szakaszában található.
- szájpad mandula: a torok oldalfalán lévő két redő között helyezkedik el.
- nyelvmandula: a nyelvgyök állományába beágyazva helyezkedik el.
- Lymphocyta termelésűk következtében fontos szerepet játszanak az immunvédekezésben.
Lényeges a helyi védő szerep is, amelyet a légző ill. emésztőrendszer „bejáratánál" biztosítanak.

A lép
Kékes vörös színű, puha tapintású páratlan szerv, amely közvetlenül a rekesz alatt a hasüreg
baloldalán, a 9-70 borda magasságában helyezkedik el. Érintkezik a gyomorral, a hasnyálmiriggyel, a
bal vesével, a vastagbéllel. A lépet vékony, sérülékeny tok veszi körül.
Szöveti szerkezete:
- fehér pulpa, mely a lép vázát képezi
- vörös pulpa, melyet a SIN-ban lévő vér alkot.
A lép számos funkciót lát el:
- lymphocyták képzése, mely a fehér pulpában történik
- a vér „raktározása"
A lép a teljes vérmennyiség közel 7/6-át képes befogadni. A lép szűri ki és bontja le a kiöregedett
vagy
károsodott vérsejteket és thrombocytákat. Annak ellenére, hogy ilyen szerteágazó tevékenységet
folytat, nem életfontos szerv. Műtéti úton eltávolítható, a ilyenkor funkciói jelentős részét a máj veszi
át.
A csecsemőmirigy
A mellüregben, közvetlenül a szegycsont mögött helyezkedik el. Szöveti szerkezete alapján a
nyirokszervekhez tartozik, de bizonyos funkciói belső elválasztású mirigy jellegűek. A szerv két
lebenyből áll. Szöveti szerkezete az élet folyamán jelentős változásokon megy át. Legnagyobb
fejlettségét a csecsemő ill. kisgyermekkorban éri el. A pubertás idején sorvadásnak indul, helyét
nagyrészt zsírszövet foglalja el. Valódi működése csak a `60-as évek elejétől vált ismertté. A szerv a
celluláris immunválasz egyik igen fontos szabályozója.

A szív
A szív 350 g tömegű, izmos falú, üreges szerv, amely a két tüdő között, nagyobb részével bal oldalán
helyezkedik el. Külső alakja kúp alakú, szélesebb része felül található. Elkeskenyedő része /csúcs/ alul
helyezkedik el. A bázis két oldalán a jobb fülcse és bal fülcse van, ezek a szív pitvarainak
kiöblösödései. A szív felső és középső harmadának határán körkörös barázda húzódik. Ezekben
futnak
a szív falát ellátó koszorúerek. A szív üregét hosszanti irányban szívsövény jobb és bal szív félre
osztja. Mindkét szív félben felül elhelyezkedő pitvar, alatta pedig kamra található.
A jobb pitvar fala mindössze 2 mm vastag. 3 fontos véna ömlik bele:
- felső üres visszér
- alsó üres visszér
- sinus coronarius
A jobb pitvarban vénás vér található.
Jobb kamra: kb. 5 mm vastag. Innen indul ki a tüdőartéria, mely a jobb kamra vénás vérét szállítja a
tüdőbe. A jobb kamrában vénás vér található.
A bal pitvar: kb. 2 mm vastag. Ide ömlik a négy tüdővéna, amelyek a tüdőből artériás vért szállítanak
a
bal pitvarba. A bal pitvarban tehát artériás vér található.
A bal kamra: fala kb. 15-20 mm. Ez nem véletlen, mivel a bal kamra végzi a legnagyobb munkát.
Innen indul ki az aorta, a legnagyobb verőér, mely a bal kamra artériás vérét a szervezet szerveihez,
szöveteihez juttatja el. A bal kamrában artériás vér található.
A szív billentyűi biztosítják a vér megfelelő irányú áramlását oly módon, hogy rendellenes irányú
áramláskor záródnak.
A szívizomréteg a szív falának középső rétege, melynek vastagsága a szívfal különböző részein eltérő.
A szív működése
A szív összehúzódása a systole, elernyedése a diastole.
A szív működése során először a két pitvar húzódik össze. A pitvarokban ekkor a vérnyomás megnő,
ez a csúcsos billentyűk vitorláit lecsapja a kamrák ürege felé, s a kamrába áramlik. Ezután a kamrák
összehúzódása következik, eközben a pitvarok elernyednek, mialatt a vénák felől újra vérrel telnek
meg. A kamrai összehúzódás kezdetén a vénás szájadék még nyitva van. A felfelé áramló vér azonban
a csúcsos billentyűk vitorláit nagy erővel becsapja, s a szájadét ezzel záródik. Mivel a szájadékok
záródtak, a vér csak egy irányba áramolhat: a bal kamrából az aortába, a jobb kamrából a
tüdőartériába. A kiáramló vér a zsebes billentyűket az érfalhoz nyomja, emiatt az ív ürege megnyílik, s
a vér szabadon áramolhat.
A vérkeringés
Szervrendszerének részei: a vér, a szív és a vérerek.
Ez a szervrendszer szállítja az oxigént és ~a tápanyagokat a szövetekbe, valamint elszállítja onnan az
anyagcsere során keletkezett salakanyagokat.
A vér
A vér különleges szövet, mivel sejt közötti állománya, a vérplazma folyékony. A test súlyának kb.
1/12 részét adja, mennyisége 5-5,5 liter. Sejtből és sejt közötti állományból épül fel. A vér 44%-át, a
plazma 56%-át sejtek /vörösvérsejtek/ alkotják.
A vérben 3 sejttípus van:
- vörösvérsejt
- fehérvérsejt
- vérlemez
A vörösvérsejt: felülről korong alakú, átmérője 7-7, 5nm. Átmetszetben súlyzó vagy piskóta formájú.
A magzati élet kezdetén a vörösvérsejtek a szikhólyag falában, majd a 2-7 hónap közt a májban és a
lépben képződnek. A 7. hónaptól kezdve a képzés fokozatosan a vörös csontvelőbe tevődik át, s a
születés után már csak a vörös csontvelőben folyik. A fiziológiás vörösvérsejtképzéshez különböző
anyagokra van szükség:
- vitaminok, elsősorban B12 vitamin
- vas, mely a vörösvérsejt fontos alkotóeleme
- aminosavak
Élettartamuk kb.120 nap. A kiöregedett ill. károsodott vörösvérsejteket a lép szűri ki. A vörösvérsejt
hemoglobint tartalmaz /vastartalmú, fehérje természetű anyag/.
Hem és gobin részből épül fel. A hemoglobin, s ezen keresztűi a vörösvérsejtek legfontosabb feladata
az oxigén szállítása a tüdőből a szövetekhez. Lényeges szerepet játszanak a vér állandó vegyi
hatásának biztosításában is valamint a C02 szállításában is.
Fehérvérsejt
Alakjuk meglehetősen változatos, nagyságuk 5-20nm között változik. 2 nagy csoportba sorolhatók:
- granulocyták
- agranulocyták
Granulocyták: közös jellemzőjük, hogy plazmájukban szemcsék találhatók.
Szerepük: a szervezetbe került baktériumok elleni védekezés.
Agranulocyták: 2 csoportba oszthatók
- nyiroksejt /lymphocyta/
- monocyta
Nyiroksejt: a nyirokcsomóban, a lépben, csecsemőmirigyben, a mandulában, a nyiroktüszőkben
képződnek. Élettartamuk változó, 1-2 hét, de lehet több év is.
Osztályozhatjuk:
- nagyság alapján
- eredet és működés szerint T és B lymphocyták lehetnek.
T lymphocyták: fejlődését és érését a csecsemőmirigy irányítja. Ezek biztosítják a sejtek vagy cellulám
immunválaszt. Részt vesznek a szervrendszerbe került baktériumok, gombák és vírusok elleni
védekezésben, a rosszindulatú daganatok elleni védekezésben, a beültetett idegen szövet, szerv
elleni
védekezésben.
B Lymphocyta: a csontvelőben, a lépben, a nyirokcsomókban képződnek. Biztosítják az antitestes
immunválaszt.
Monocyta: kb. 20 nanométer nagyságúak. Fontos szerepük van a baktériumok, gombák elleni
védekezésben, az elpusztult vagy károsodott sejtjeinek lebontásában, valamint a daganatsejtek elleni
védekezésben. Fontos szerepük az is, hogy az antigéneket a T és B lymphocyták számára
felismerhetővé teszik.
A vérlemez /thrombocyta/: 2-4 nanométer nagyságú, korong alakú. A vörös csontvelő plazmájában
alakulnak ki, majd a keringésbe jutnak. A véralvadásban játszanak fontos szerepet.
A vérplazma: A vér folyékony sejt közötti állománya, a vér kb. 56%-át teszi ki.
Összetétele: 90%- a víz- alapvetően befolyásolja a vér sűrűségét.
- fehérjék véralvadási faktorok
- komplement komponenedósek - immunreakciók
- oldott állapotú ionok : Na, K Cl, Ca
- cukor: vérszintjét különböző hormonok -inzulin, glükagon, adrenalin..
- bilirubin: a hemoglobin anyagcsere - terméke
- maradék nitrogén

A felső végtag izmai

A felső végtagokon négy izmot különböztetünk meg:
- vállizmok
- felkarizmok
- alkarizmok
- kézizmok
Vállizom: a vállizületeket oldalról, hátulról, és felülről körülvevő izmok. A vállizületben hoznak létre
mozgást. Erősségük a váll alakját határozza meg. A vállövön (kulcscsont, lapocka) erednek és a
felkarcsonthoz tapadnak. Itt található a deltaizom is, mely szélesen ered a vállövön és a felkar
csonton
vastagon összeérve tapad. Összehúzódásával a felkart emelni, előre-, és hátrahúzni, a felkart ki-, és
befelé fordítani képes. Megbénulása esetén a váll leesik.

Felkarizom: két csoportja van:

- elöl hajlító
- hátul feszítő
Ezen izmok működése a könyökizületre hat. Elöl a kétfejű karizom található: hollócsőr-karizom és
karizom. A felkar hátulsó részén a háromfejű karizom, amely a vállizületi árok alatti gumón ered, és a
singcsont könyöknyúlványain tapad. Nyújtja a könyökizületet.
Alkarizom: ezen izmon a felületi és mélyrétegben fekszenek. Itt található a hajlítóizmok, amelyek a
felkarcsont alsó részén erednek, lefelé haladva az ínba mennek át, és a tenyéren inasan folytatódnak.
Az alkar elülső izmai az ujjakat hajlítják. Itt találhatóak továbbá a feszítőizmok, amelyek az alkar
hátsó az ujjakat és a kézizmokat feszítik.
Kézizom: A kéz külső formáját a tenyéri oldal felől az izmok fejlettsége, a háti oldalon a
középcsontok körvonalai szabják meg. A tenyéren a hüvelykujjnak, és a kisujjnak megfelelően két
erősebb kiemelkedés van. A hüvelykujj sok féle mozgást végez, ezért izomzata fejlettebb. A tenyéren
a
középső, behúzódott rész a tenyérárok, melyet a bőr alatt erős lemez takar. A kézközépcsontok apró
közeit kis csontközi izmok töltik ki.
7. Vázizmok felépítése és működése. A mell- és hasizmok.

A mozgás aktív szerve az izom. A vázizmok harántcsíkolt izmok, számuk átlagosan 350. A testsúlynak
több mint a harmadát teszik ki. Az izomállomány színe friss állapotban sötétvörös.
Az izom részei:
- összehúzódásra (kontraktilis) képes középső rész: izom has
- két végén elernyedő inas rész.
Az izomrostokat kötőszövet egyesíti izommá. A kötőszövet megakadályozza az izom passzív
túlnyújtását, és az összehúzódáskor történő túlzott megvastagodást.

Ín: fehér, selymes fényű, tömött kötegű, nem nyújtható és nem rövidíthető meg. Az izmokat inak
rögzítik a csontvázhoz. Az izom egyik rögzülési pontját eredésnek, a másikat pedig tapadásnak
nevezzük. Az izom összehúzódásakor utóbbi elmozdul. Az izmok változatos alakúak (hosszú, rövid,
lapos, gyűrű alakúak lehetnek). A gyűrű alakú izom záróizom. Az ín az izmos résznek megfelelő
alakú. Némely izom több fejjel ered, lehet tehát 2-3-4 fejű izom. Az izom húsos részét is ín szakítja
meg, így keletkezik a két hasú izom.
A két hasú izom gazdag érhálózattal és ideg ellátással rendelkezik. A sok rostocska izomrostot, ezek
izomköteget, majd izom hasat alkotnak pólyává összekötődve.
Egy mozdulat végrehajtásában sok izom vesz részt. Az azonos működésű, egy irányba dolgozó
izmokat társ-, vagy szinergistaizmoknak, e csoporttal ellenkezően működő izmokat pedig autogonista
izomnak nevezzük. Egy izom csak egy fő működést végezhet. Az izom fő működése az összehúzódás,
mely megrövidülésben vagy megvastagodásban nyilvánul meg.
Az izmok állandó, kisfokú összehúzódásban vannak, ez az izomfeszesség az izomtónus. Egy izom
annál nagyobb erőt képes kifejteni, minél nagyobb az izom keresztmetszete. Az izmok részt vesznek
az izületek rögzítésében, anyagcserében, hőtermelésben, és a vérkeringés serkentésében. Az izom
működése összehúzódó képességén alapszik.
Izotóniás összehúzódás: az izom inger hatására megrövidül, a felhasznált energiával elmozdulást
végez. Ilyenek a végtagokat mozgató izmok.
Izotermiás összehúzódás: az izom nem húzódik össze, csak feszülése és tónusa nő, a felhasznált
energia hővé alakul. Ilyen a normál testhelyzet fenntartása.
Az izom összehúzódása képes elemei két fehérjéből, miozinból, és aktinból állnak. 1 miozinszálat 6
aktinszál vesz körül. További fontos szerves anyag a kreatin, kreatinfoszfát, adrenalin – trifoszfát,
karbamid. Szervetlen anyag pl. a kálium.
Fajtái szerint megkülönböztetünk:
- sima izmot, ilyen a zsigeri izomzat
- harántcsíkolt izmot, ilyen a vázizomzat, ami akarattól függő
- szívizmot.

Mell-, és hasizmok:
Ezen izmok a törzs izmai közé tartoznak.
Mellizmok: a mellkas elülső, oldalsó, és belső oldalán elhelyezkedő izmok. Megkülönböztetünk:
Nagy-, és kisizmot: a mellkastól a felső végtaghoz húzódnak, annak mozgásában vesznek részt. Másik
részük a bordákat kapcsolja össze, ezek a bordaközti izmok, melyek a bordák emelkedésében és
süllyedésében van szerepük.
A mellkas oldalán a fűrészizom az első kilenc bordán ered, fűrészfogakhoz hasonló csipkézéssel. A
lapocka gerinc irányú peremén tapadnak, mozgásukkal a felső végtag vízszintes fölé emelkedik.
A mellkas saját izmai:
- bordaközi izmok
- rekeszizom
- haránt mellkasi izmok
Bordaközi izmok: külső és belső lehet; a külső a bordákat emeli, a belső a bordákat süllyeszti.
Rekeszizom: a mellet és a hasüreget választja el egymástól.
Haránt mellkasi izom:

Hasizmok:
Ezen izmok a hasfal elülső, oldalsó és hátsó részén található izmok. Megkülönböztetünk:
- Egyenes hasizmot
- Külső, ferde hasizmot
- Belső, ferde hasizmot
- Harántizmot

Egyenes hasizom: a bordaívektől szalagként húzódik a középvonal két oldalán a szeméremcsonthoz.

A
has préselésében, és a törzs mozgatásában vesz részt.
Külső, ferde hasizom: alsó borda külső felszínétől ered, és a csípőlapáthoz tapad.
Belső, ferde hasizom: a csípőlapáttól a 3. borda alsó szélén ered a külső, ferde hasizom alatt.
Haránt hasizom: a 6. alsó borda belső felszínéről, ágyéki csigolyákból, és a csípőlapátból ered,
kötőszövetes lemezhez (linea alba) tapad.
8. Levegő, víz, és az ásványi sók. Az alsó végtag izmai.

A légkör földet körülvevő rétege az életfolyamatok szempontjából nagy jelentőséggel bír. Az

emberi szervezet életfunkcióihoz a levegőből felvett oxigén a legfontosabb eleme a levegőnek. A
levegő legnagyobb részt nitrogénből áll, amely a föld légkörébe érve fokozatosan oxigénné alakul,
hogy az emberi létfenntartáshoz hasznosítható legyen.
A víz a sejtek és a szervezet igen fontos alkotórésze. Testünk 60-70 %-a víz. Ebből:
- 45-50 %-ot intracellurális, sejten belüli
- 20 5-a extracellurális, sejten kívüli.
A víz megtalálható a vérplazmában, valamint a kötőszöveti folyadékban. Ez a folyadék tartalmazza
oldott állapotban a szervezet különböző szerves és szervetlen alkotórészeit. A sejtekben magas a K
ion,
azonban alacsony a Na és Cl koncentráció, sejten kívül mindezek aránya fordított. A szervezet
állandóan veszít folyadékmennyiségéből, azonban ezt a táplálékokból és az égési folyamatokból
folyamatosan pótlódik. Legjelentősebb a folyadék formájában történő vízbevitel a szervezetbe. Ennek
nagysága felnőtt szervezet esetén: 2-2,5 l/nap.
Ezen fontos elemek mellett a szervezetnek még tápanyagokra, ásványi sókra is szüksége van.
A tápanyagokkal együtt különböző ásványi sók jutnak a szervezetbe, amelyek a sejtek
építőanyagaikét
szolgálnak. Ezek közül is legfontosabb a konyhasó, melyből 10-12 g-ra van szükség naponta. Az
átlagos, változatosan vegyes étrend elegendő kalciumot, vasat, káliumot és magnéziumot biztosít a
szervezet napi szükségletének kielégítésére. Azonban a gyermekek, a várandós anyák, szoptatós
kismamák, betegek és idősek szervezetének nagyobb kálium és vas igénye van az egészség
fenntartásához.

Alsó végtag izmai:

Négyféle izomcsoportot különböztetünk meg:
- csípőizmok
- combizmok
- lábszár izmok
- lábizmok
Csípőizom: áll belső és külső csípőizomból.
Belső: a csípőlapát belső felszínén, az ágyékcsigolyán erednek és a combcsonton tapadnak. Itt találjuk
a csípőhorpasz izmot, a körte alakú izmot, és a belső, elfedett izmot.
Külső: a medencecsont külső felszínén, valamint a keresztcsonton erednek, és a combcsonthoz
tapadnak. Nagy-, középső-, kis farizom, combpofa feszítőizom, négyszögletű combizom, és külső
elfedett izom alkotja.
Combizmok:
Ennek az izomcsoportnak három részét különböztetjük meg:
- elöl feszítőizom
- hátoldalt hajlítóizom
- belső oldalon közelítő izom
Elöl feszítőizom: két része:
- négyfejű combfeszítőizom
- szabóizom
Hátoldalt hajlítóizom: három részből tevődik össze:
- félinas izom
- félhártyás izom
- kétfejű térdhajlítóizom
Belső oldalon combközelítő izom: részei:
- nagy combközelítő izom
- rövid combközelítő izom
- hosszú combközelítő izom
- karcsú izom
Lábszárizmok:
Ez az izomcsoport három részre osztható:
1. Elöl, sípcsont és szárkapocscsont között feszítők:
- elülső sípcsonti izom
- hosszú öregujjfeszítő izom
- hosszú lábujjfeszítő izom

2. Hátsó oldalon hajlítók két rétegben:

- háromfejű lábszárizom › felül – lábszár jellegzetes alakja, alul a sarokcsont
- hátulsó sípcsonti izom
- hosszú lábujjhajlító izom
- hosszú öregujjhajlító izom
3. Külső oldalon szárkapocs izmok: ezek a lábboltozat tartását szolgálják:
- hosszú szárkapocs izom
- rövid szárkapocs izom.
Lábizmok:
A talpizomnak három csoportját különböztetjük meg, melyek a talpon állást és a járást szolgálják:
- öregujjpárna izmai
- kisujjpárna izmai
- talpközép izmai
9. A belső elválasztású mirigyek. A végtagok csontjai.
Elsősegélynyújtás áramütés, mérgezés, vízbe fúlás esetén.

Testünk váladéktermelő szerveit mirigyeknek nevezzük. A mirigyek egy része váladékát

valamilyen üregbe, másik része a vérbe juttatja. Ez utóbbiak a belső elválasztású mirigyek Ezeknek
a mirigyeknek kivezető csövük nincs, váladékaik távol fejtik ki hatásukat.
A testműködés szabályozását az endokrin rendszer az idegrendszerrel együtt végzi. Az endokrin
mirigyek termékei a hormonok, speciális kémiai felépítésű anyagok.
A belső elválasztású mirigyek:
- Tobozmirigy
- Hipofízis vagy függelék
- Mellékpajzsmirigy
- Pajzsmirigy
- Csecsemőmirigy
- Mellékvese
- Hasnyálmirigy
- Petefészek
- Here
A hormonokat két csoportba osztjuk:
- lokális vagy helyi: ennek hatása a termelés helyén jelentkezik.
- általános: ennek hatása távoli szervekben jelentkezik.
Kémiai felosztásuk:
- szteroid hormonok ( mellékvese, nemi hormonok)
- peptid hormonok (inzulin)
- aminosav származékok (adrenalin)

Hipofízis: bab alakú és nagyságú, a koponyaalap ékcsont árkában helyezkedik el. Elülső, hátulsó,
és közti lebenyre osztható.
Elülső lebeny: mirigysejtekből áll, háromféle sejt építi fel.
Itt termelődik a növekedési hormon, pajzsmirigyre, mellékvesekéregre ható hormon, valamint a
tüszőérést serkentő hormon, sárgatest képződést serkentő hormon, sejtelválasztást szabályozó
hormon is.
Középső lebeny: a festékanyag termelését szabályozó hormon termelődik benne.
Hátulsó lebeny:
- antidiuretikus hormon termelése, amely a vesében szabályozza a vízvisszaszívást.
- oxitocin hormon termelése, amely a szüléskori méhösszehúzódást, az emlőmirigy működését,
és a szoptatást szabályozza.
Pajzsmirigy: vörösesbarna színű, gazdagon erezett, két lebenyből álló szerv, ami a nyak területén,
a pajzsporc alatt helyezkedik el. Állománya egyetlen sejtsor által határolt kis gömböcskékből áll,
melyet belül fehérjében gazdag kolloid anyag tölt ki. Anyagcsere folyamatok (O2 felhasználás,
zsíranyagcsere, szénhidrát-anyagcsere) és a szervezet növekedéséhez, éréséhez termel hormonokat.
Hiányos működésében a testi és szellemi működés lelassul, túlműködése testsúlycsökkenéshez,
szívritmus felgyorsuláshoz, fokozott hőtermeléshez, ingerlékenységhez vezet.
Mellékpajzsmirigy: 4 lencse alakú képlet a pajzsmirigy lebenyének hátsó részén, eltávolításuk
halálhoz vezet. Hormonja a parathormon, a szervezet kalcium és foszfátion forgalmában játszik
szerepet.
Mellékvese: páros, piramis alakú szervek a vesék felső csúcsán, a vese zsíros tokjában. Külső
kéreg és belső velőállományra osztható.
Kéregállomány:
- mineralokoltikoid hormon: só-, és vízháztartás szabályozás
- glükorlikoid hormon: szénhidrát, fehérje, zsíranyagcsere folyamatok szabályozása
- androgén hormon: a férfiak másodlagos nemi hormonja
Velőállomány: adrenalin és koadrenalin hormonok, melyek szimpatikus hatásra ingerület átvitelt
okoznak.
Nemi mirigyek:
Here: Páros szerv, melynek szerepe a másodlagos nemi jelleg kialakulásában, izomzat
fejlődésében, növekedésében, testosteron hormon termelésében, a herék és a többi nemi szerv
növekedésében, és a spermiumtermelésben nyilvánul meg.
Petefészkek: páros szerv, mely az ösztrogén és a progeszteron hormonok termelésében játszik
szerepet.
Ösztrogén: tüszőhámsejtek választják el, és a méh izomzat, a medencejelleg, a testforma
lányságának alakulásában játszik szerepet.
Progeszteron: a megrepedt tüsző helyén kialakult sárga test terméke, és a petesejt befogadását,
megtapadását segíti elő.
Csecsemőmirigy: Nem szigorúan endokrin szerv, hanem inkább nyirokszerv, amely a
csecsemőkorban a növekedést szabályozza. A nagyvénák előtt elhelyezkedő, két lebenyből álló
szerv, amely a pubertáskor után a szervezetben visszafejlődik.
Tobozmirigy: a agyereszték hátsó részétől takarva, a III. agykamra tetejéről nyúli hátra. A
pubertáskor korai kialakulásának gátlására szolgál.
Hasnyálmirigy: szövetében szigetszerű sejtcsoportok alkotják. A cukoranyagcserében játszik
fontos szerepet. Ez termeli:
- glükagon: ami a májban tárolt glikogén glükózra bontását végzi.
- inzulin: ami a cukor sejtbe juttatását végzi.

A végtagok csontjai:
Felső végtag:
- vállöv csontjai: kulcscsont, lapockacsont
- felkar csontjai: hosszúcsöves csontja a felkarcsont
- alkar csontjai: orsócsont (hüvelyk) és singcsont (kisujj), inas hártya
- kéz csontjai: kéztőcsont (8 db alsó és felső sorban), kézközépcsontok (5 csöves csont),
ujjperccsontok (1.ujj 2, a többi 3 csontú, a harmadik ujjperc a körömperc)
Alsó végtag:
- medenceöv csontjai
- combcsont
- lábszárcsont
- lábcsont
Medenceöv: kétoldali medencecsont és a keresztcsont alkotja. A medencecsont elülső része a
szeméremcsont, alsó az ülőcsont, felső a csípőcsont, melyeknek végleges összecsontozódása a 20-
25. életévre valósul meg. Legnagyobb része a csípőlapát, amelynek hátsó részéhez a keresztcsont
ízesült. A medencecsont külső felszínén húzódó mély izületi árok a combcsont feje.
Combcsont: hosszúcsöves csont, ez a csont a csontvázból a legerősebb.
Lábszárcsont:
- sípcsont: vastagabb
- szárkapocs: vékonyabb
Láb csontjai:
- lábtőcsontok: (7) sarokcsont, ugrócsont, sajkacsont, köbcsont, ékcsont
- lábközépcsont (5) ujjaknak megfelelően
- Ujjperccsontok: I. ujj 2 db, a többi 3 db.

Elsősegélynyújtás mérgezés, áramütés és vízbefúlás esetén.

Áramütés: Áramütés esetén az áramkört meg kell szakítani, de csak akkor, ha az nem veszélyes. Ha
szükséges, a sérültet újra kell éleszteni, fektetni kell, és mielőbb kórházba kell juttatni. A mentő
érkezéséig az esetleges égési sérüléseket el kell látni.
Vízi baleset: a parton szájából, orrából, és a garatból az idegen anyagok és a vizet el kell távolítani. Ha
szükséges, újra kell éleszteni, majd szárazra törlése után stabil oldalfekvésbe kell helyezni, míg
kórházba szállítása meg nem történik.
Mérgezés: A beteg környezetétől mielőbbi információt kell szerezni a méregről, hogy annak
szervezetbe való továbbjutását, illetve felszívódását meg tudjuk akadályozni. A szervezetbe jutott
anyagot mielőbb semlegesíteni kell a szervezetben, vagy hánytatással el kell távolítani a belőle.
Bőrön lévő mérgező anyag esetén: a ruhát el kell távolítani, a beteg bőrét teljesen meg kell tisztítani.
Gyomorba lévő mérgezéskor: eszméletén lévő beteget azonnal hánytatni kell, eszméletlent azonban
tilos. Vagy itatni kell: keserű sót, orvosi szénport, enyhe savat, híg citromlevet, ecetet, szem-bórsavat,
vagy lúgos anyagból itatni lehet nátrium-karbonátot, magnézium-oxidot vele.

Leggyakoribb mérgezések:
- Növényvédő szerek: ilyenkor a ruhát el kell távolítani, a beteget le kell mosni, kórházba kell
vinni.
- Szénmonoxid mérgezés: ilyenkor a beteget tiszta levegőre kell juttatni, majd amint lehet,
kórházba kell vinni.
- Altatószerek: hánytatással, has hajtással kezelendő, és mielőbb kórházba juttatni.
- Ételmérgezés: hánytatással, has hajtással, és só pótlással kezelhető, valamint kórházi
ápolásra
van szükség.
- Gombamérgezés: a gyomor tartalmát mielőbb ki kell üríteni, majd kórházba kell szállítani.
- Maró méreg: súlyos szövetkárosodást okozhat, ezért mielőbb hígítani, vegyszerrel
közömbösíteni kell, majd a fájdalmat kell csillapítani, és mielőbb kórházba kell szállítani a
beteget.
- Tüdőméreg: maró gázok belégzésekor következik be. A betegnek tökéletes nyugalomra van
szüksége, mielőbb kórházba kell juttatni, és amennyiben köhögés lép fel, akkor garatöblítést
kell alkalmazni.
10. Általános járványtan. A fertőzések. A csípőizület. A csípőficam.

Járványtan: Egy, a különböző fertőző betegségek keletkezésnek okával terjedési módjával,

megelőzésével, felszámolásával foglalkozó orvostudományi szakterület. A járványfolyamatok
törvényszerűségeit, összefüggéseit vizsgálja. Eljárásmódokat alkalmaz, melyek segítségével ezeket a
járványokat megpróbálják mielőbb megelőzni, terjedését megfékezni, és felszámolni. Az
orvostudomány több területével áll kapcsolatban. Felméréseikhez statisztikákat alkalmaznak.

Járvány: nagyobb kiterjedésű területen válik fertőzővé, nő a megbetegedések szám.

Fertőzés: infekció, szindróma: tünet együttes, melynek inkubációs ideje van.

Betegségek lezajlási ideje szerint megkülönböztetünk:
- heveny, vagy akkut-betegséget, melynek lappangási ideje 2 hét körüli.
- Krónikus-, vagy idült betegséget.
A fertőzés terjedhet élettelen közvetítők segítségével. Ilyenek:
- közvetlen érintkezés
- cseppfertőzés
- vízzel, élelmiszerrel történő bejutás
- talajról, tárgyakról
- méhlepényen át.
Élő közvetítők:
- a rovarok

Szervezetünk immunitással rendelkezik a fertőzéssel szemben. Megkülönböztetünk:

Aktív immunitás: védőoltással gyengített kórokozók, a szervezet emellé ellenanyagot termel.
Passzív immunitás: kész ellenanyag jut a szervezetbe, a szervezet azonnal védetté válik, de ez az
állapot csak 2-6 hétig tart.

A fertőzéseket kórokozók idézik elő. Ezek lehetnek vírusok, baktériumok, férgek, protozonok. A
kórokozók behatolnak a szervezetbe, megtelepednek, és elszaporodnak. A behatolás helyét nevezzük
a
fertőzés kapujának.
A kórokozók bejuthatnak:
- bőrön keresztül, pl. tetanusz bacilus
- légutakon, pl. szamárköhögés
- tápcsatornán, pl. tífusz, kolera
- véráram útján, pl. malária, HÍV
A kórokozók bejutása után biológiai küzdelem indul meg, és ha a szervezet gyenge, akkor
megbetegedik. A biológiai küzdelem ideje a lappangási idő, ami egyes fertőzések esetén különböző
ideig tarthat. Lehet:
- néhány órás, pl. ételmérgezés
- néhány napos, pl. vörheny
- 2 hét, pl. hastífusz
- 25 nap, pl. járványos májgyulladás
- több év, pl. lepra, AIDS
A fertőzés forrása lehet:
- beteg ember
- nem beteg, de kórokozó hordozó
- fertőző állat.
A szervezte a lappangási idő alatt is fertőzőképes.
Fertőzés terjedése: a kórokozó a fertőző forrást elhagyva, más élő szervezetbe jut.
Bizonyos betegségek bizonyos hónapokban jelennek meg. Ilyen például, hogy tavasszal elszaporodik
a
vitaminhiány, a gümőkor, és a légúti megbetegedések.
Fertőzésről akkor beszélünk, ha a kórokozó legyőzi a szervezetet, megtelepszik, és elszaporodik. A
fertőzés hatására a szervezet különféle nedveket, ellenanyagokat termel, mozgósítja a kórokozókat
elpusztító falósejteket. A fertőzéskor megindul a küzdelem a szervezet és a kórokozók között. Ez a
küzdelem eredményezi azokat a tüneteket, melyek a fertőzést követik, é s betegséget jellemzik. A
lappangási idő alatt szaporodnak el a kórokozók a szervezetben.
Vírusbetegségek: nátha, agyhártyagyulladás, bárányhimlő, influenza, tüdőgyulladás, kanyaró,
hepatitisz, mumpsz, rubeóla.
Bakteriális: diftéria, hastífusz, lépfene, skarlát, TBC, vérhas
Bélfertőzés: a kórokozó a bélből kerül ürülékkel a külvilágba, majd onnan újra szájon át az új
egyedbe.
Légutak fertőzése: a kórokozó a felső légútban telepszik meg, onnan cseppfertőzéssel terjed.
Vér útján: vérszívó élőlények segítségével a bőrön át jut a hajszálerekbe.
Kültakaró: haj, bőr, köröm, szem, nyálkahártyák a behatolási kapuk, és bejutás után helyben okoznak
fertőzést.
Állatról emberre jutó fertőzés: veszettség.

A csípőizület
Az alsó végtag izülete, a combcsont gömbölyű fejrésze a medencecsont izületi árkával képezi.
Gömbizület, minden irányú mozgás létrejöhet benne. A vállizülethez képest tokja és szalagjai is
erősebbek. A medencecsonti izületi árkában a combcsontfej 2/3 része elfér. Ez hozzájárul a
csípőizület
teherbíró képességének növeléséhez. Az izületi tokon belül is van izületi szalag, ami fontos a
combcsont fej táplálásában.

Csípőficam:
A combcsont felső izületi része elhagyja a medencecsontok által létrehozott izületi vápát. A
veleszületett csípőficam lánygyermekeknél gyakoribb. Ennek okai lehetnek:
- születéskor a csípőizületet alkotó csontok még fejletlenebbek
- a vápa sekélyebb
- a combnyak és a combfej vízszintes irányban elcsavarodott
- a combfej részben az izületi vápán kívül helyezkedik el.
Szűrővizsgálattal a csípőizület elváltozása még a ficam kialakulása előtt észlelhető.
Kezelése: Fryka párna, abdukciós szíj, gipsz
Kialakult ficamot műtéttel lehet gyógyítani úgy, hogy a combcsontot átvésik.
Baleset következtésben kialakulhat: traumás ficam, combfej a nagy erőbehatás következtében
elhagyja
az izületi vápát, vagy betöri falát, és a medencébe hatol.
11. Betegséget, megromlott egészséget jelző tünetek. A légzés
szervrendszere. Az AIDS. Gondozási, testápolási feladatok

Betegséget, megromlott egészséget jelző tünetek

A betegségek jeleinek megfigyelését megkönnyíti az, ha a pedagógus jól ismeri a gyermeket. A
betegségnek általános és helyi tünetei vannak. A pedagógus számára a megbetegedések kezdeti
jeleinek felismerése a legfontosabb.
Feltűnő a gyermek köhögése, tüsszentése, náthája = légúti betegség.
Hirtelen fellépő nehézlégzés, nyelészavar = idegen test.
Arcszínváltozás, izzadás, fájdalom, rossz közérzet = lázmérés

A beteg gyermeket le kell fektetni, maximum lázcsillapító és citromos tea, keksz adható neki.

Sápadtság: Alsó szemhéj lefele húzásakor a kötőhártya igen halvány. Ez a sápadtság leggyakrabban a
vérszegénység jele. Sápadtsággal járhat minden kezdődő heveny megbetegedés.
Pirospozsgás arc: kezdődő lázas állapotot jelző tünet.
Hőemelkedés, láz: 37, 0-38, 0 C hőemelkedés, ennél magasabb értéket láznak nevezünk. A
hőemelkedés lehet egy kezdődő fertőző betegség előjele. A hőemelkedéses, lázas emberágyban
fekvő
betegnek minősítendők.
Kiütések a bőrön: Gyakran fordul elő kiütéssel, emelkedett hőmérséklettel járó fertőző betegség (pl.
skarlát, bárányhimlő). Ha a gyermek lázas és kiütései vannak azonnal haza kell vinni, és orvost kell
hívni.
Viszketéssel járó kiütések: túlérzékenységi, allergiás reakciók kapcsán alakulnak ki. Ezek azok a
kiütések, amiket „csalánkiütésnek" nevezünk. A bőr gombás megbetegedései is viszkető kiütéssel
járhatnak.
Duzzadtabb arc: a fül körül kialakult duzzanat akkor, járványos fertőző betegség a mumpsz jele. Az
alsó szemhéjak duzzadtak vese megbetegedésre kell gyanakodni.
Fáradtság: Megváltozott egészségűnek kell tekinteni azt a gyereket aki gyakran borul a padra,
figyelme, reakciói lelassulnak.
Látás problémák: ha a gyermek túl közel olvas távol látásra lehet gondolni. Hunyorít, ha a tábláig kell
ellátnia, akkor rövidlátásról beszélünk.
Színtévesztés: nem tud különbséget tenni a színek között a gyermek. Gyakori a piros és a zöld szín
tévesztése. Öröklött tulajdonság, megváltoztatni nem lehet.

Hallási problémák: nagyothallás az, aminek már a beiskolázás során ki kell derülnie. Ha gyakran van
középfülgyulladás, később kialakulhat bizonyos súlyosságú nagyothallás.
Fájdalmak: Leggyakrabban a fejfájás fordul elő. Hasfájás alattomos és veszélyes. Lehet gyomorrontás
tünete is. Különösen 10 évesnél idősebb gyermek esetében jelezheti a vakbélgyulladást.

A légzés szervrendszere
Feladata: a szervezet gázcseréjének biztosítása, az oxigén felvétele és a széndioxid leadás. A
magasabb
rendű élőlények szövetei is csak rövid ideig képesek elviselni az oxigénhiányt, ezért fontos a szövetek
folyamatos oxigénellátása.
A légző rendszer részei:
- orr
- garat egy része
- gége
- légcső
- tüdő
Az orrnak két része van:
- külsőorr
- orrüreg
A külső orr: határolja a 2 orrnyílást. Vázát porc és csont alkotja, külső felszínét bőr borítja. Az orrüreg
bonyolult falú, nyálkahártyával bélelt üregrendszer, melyet az orrsövény 2 részre oszt. Oldalfalán 3
orrkagyló van: felső, középső, alsó.
Ezek alatt az orrjáratok helyezkednek el. Az orrüreg belső felszínét több magsoros csillószőrős
hengerhám borítja. Az orrüreg belső falán vannak a szaglóhámsejtek, ezek a szaglás receptorai. Az
orrüreg hátsó nyílása a garat orri szakaszába nyílik.

Az orrüreg szerepe: a belélegzett levegő előmelegítése, páratartalmának növelése és tisztítás a

szennyeződésektől.
- szaglóhámsejtjei révén a szaglás szerve
- hangok képzésében, beszédben fontos a szerepe
Az orrmelléküregek: a koponyacsontok belsejében nyálkahártyával bélelt üregek vannak, melyek
összeköttetésben állnak az orrüreggel. Ilyének az arcüreg, homloküreg, ékcsonti üreg, rostacsonti
üreg.
Az orrmelléküregek részt vesznek az orron át belégzett levegő előmelegítésében, páratartalmának
növelésében.
A garat: az orr- és szájüreg mögött függőlegesen elhelyezkedő, izmos falú cső, mely felső végével a
koponya alapjához rögzül. Belső felszínét nyálkahártya béleli, falában vastag izomréteg van. 3
szakasza van:
- orri szakasz: melybe az orrüreg hátsó nyílása vezet. Itt található az orrmandula; fülkürt, ami
biztosítja a nyomás kiegyenlítődését.
- száji szakasz: az orri szakasz alatt található, ide nyílik a torok. A garatnak e szakaszán a levegő
és a táplálék útja közös.
- gégei szakasz: innen indul ki a gége. A garat felé a nyelőcsőbe folytatódik.
A gége a nyak területén helyezkedik el. Vázát gégeporcok alkotják. Belső felszínét nyálkahártya béleli.
A gége porcai:
- pajzsporc
- gyűrűporc
- kannaporc
Gégefedő: megakadályozza a táplálék gégébe jutását. A hangszalag a pajzsporc és a 2 kannaporc
között feszül ki. A 2 hangszalag közti terület a hangrés.
A légcső a gége folytatása. 2 főhörgőre oszlik: - jobb; - bal. A vázát „C" alakú porcok alkotják.
A tüdő
Páros szerv, amely a mellüregben helyezkedik el. Felső része a tüdőcsúcs, alsó része a bázis.
Felszínei: borda felszín, rekeszi felszín, mediastinalis felszín. A mediastinalis felszínen van a
tüdőkapu. A 2 tüdő nem egyforma nagyságú. A szív miatt a bal kisebb.
Szerkezete:
a tüdő lebenyekre tagolódik:
- jobb tüdő: 3 db - alsó; - középső; - felső
- bal tüdő: 2 db - alsó; - felső
A tüdőnek kettős vérellátása van. A tüdőben gázcsere folyik, amit külső légzésnek nevezünk. A
belélegzett levegő több 02-t, kevesebb C02-t tartalmaz, mint a kilélegzett levegő.
A légzés mechanizmusa
Nyugalomban a percenkénti légzésszám: 12-16. A belégzést a nőknél külső bordaközti izmok,
férfiaknál hasizmok és rekeszizmok biztosítják. A bordák emelkedésekor a mellüreg tágul. Ilyenkor a
mellüregi negatív nyomás /szívóhatás/ növekszik, a tüdők tágulnak, és a levegő beáramlik. A nyugodt
kilégzéskor a belégzést létrehozó izmok elernyednek, s a mellkas saját rugalmasságánál fogva,
visszanyeri eredeti alakját. Ilyenkor a negatív nyomás csökken, a tüdőből a levegő kipréselődik. A
kilégzőizmok csak erőltetett kilégzéskor műkődnek. Egy nyugodt légzéskor kb. 0, 5 L levegőt szívunk
be, illetve lélegzünk ki.
Védekező légúti reflexek: tüsszentés, köhögés.

A légzés szabályozása
A légzőközpont az agytörzs területén helyezkedik el, több részből áll. A belégző és kilégzőközpontok
kőzöl a belégzőközpont dominál. A kilégzőközpont csak akkor működik, ha a belégzőközpont leáll. A
légzőközpont szabályozható kémiai és reflexes szabályozással.
A központi idegrendszer hatása a légzőközpontra: gátló vagy serkentő ingerek indulnak ki. A légzés
fokozódik: idegesség, izgalom, ijedtség hatására. Ijedtség hatására le is állhat!

Az AIDS
Az AIDS-et az ún. HIV vírus (Human Immundeficiencia Vírus) okozza. A fertőzés következtében
évek múltán lassan, de jellemző módon csökken egy bizonyos fehérvérsejt féleség száma. Ezek a
sejtek képezik a szervezet „őrcsapatának" egy részét, melyek a kórokozók elleni védelmért felelősek.
A fertőzés 3 úton következik be:
- védekezés nélküli szexuális kapcsolatok
- HIV vírust tartalmazó vér átvitele
- fertőzött anya gyermekére történő átvitel

Panaszok: hónapokig, évekig tünetmentes lehet valaki, míg kitör rajta a betegség.
- légszomj, száraz köhögés, láz, tüdőgyulladás tüneteivel
- súlyos hasmenés
- nyelőcső gombás betegsége i lázkiütés
- daganatos megbetegedés
- tuberculosis
- bőrkiütés
- személyiség változások
A legyengült szervezet nem képes ellenállni, és a halált egy influenza is okozhatja.
12. Fertőző betegségek előfordulási módjai. Bárányhimlő, kanyaró,
mumpsz, rubeóla, szamárköhögés, vörheny.

A fertőző betegségek előfordulási módjait vizsgálhatjuk területi jellegzetessége, és időbeli

jellegzetessége szerint.
Területi jellegzetesség:
- sporadikus: szórványos – térben és időben elszigetelt
- endémiás: egy adott területen állandóan előfordul
- epidémiás: járvány – egy adott területen hirtelen nagy számú megbetegedés fordul elő, a
megbetegedések száma nagyobb, mint az adott területen megszokott
- pandémia: egész földrészt érintő járvány
Időbeli jellegzetesség:
- szezonalitás: egy adott fertőző betegség, egy adott évszakban gyakrabban fordul elő, pl.:
nátha
gyakoribb ősszel, télen.
- ciklicitas vagy periodicitas: egy adott fertőző betegség 2-3-4 évente okoz járványokat. Oka:
fogékony populáció felnövése.

Bárányhimlő (Varicella):
Vírus okozta, hólyagos kiütéssel járó, jóindulatú, spontán gyógyuló gyermekbetegség. Lappangási
időszaka: 2-3 hét.
A kiütés előbb apró piros folt, majd harmatcseppszerű hólyag lesz. Inkább arcon, és a törzsön, mint a
végtagokon jelentkezik. 2-3 hét alatt gyógyul, szövődmény ritkán fordul elő. Cseppfertőzéssel, vagy a
kiütés hólyagtartalmának szétkenése útján terjed. Kiállása életre szóló védettséget nyújt az egyed
számára.
Kanyaró:
Vírusos, lázzal, légúti tünetekkel, jellegzetes kiütésekkel járó, erősen ragályos betegség. Lappangási
ideje a tünetek megjelenéséig 10, a kiütések megjelenéséig 14 nap. A kiütések először a fülek mögött,
majd az arcon, 2-3 nap elteltével az egész testen megjelennek. Általában 1 hét leforgása alatt gyógyul
a
fertőzött.
Szövődményei: tüdőgyulladás, középfülgyulladás, gégegyulladás, ritkán agyvelőgyulladás. Fontos a
megfelelő folyadék ellátás, láz-, és fájdalomcsillapítás. Cseppfertőzés útján terjed. Megelőzhető az
orvostudomány által kifejlesztett védőoltással.
Mumpsz (járványos fültőmirigy gyulladás):
Vírus okozta, a nyálmirigyek nem gennyes gyulladásával járó, heveny, járványos, jóindulatú betegség.
Lappangási ideje 14-21 nap. Néhány nap alatt a fültőmirigy duzzanata leapad, a láz megszűnik.
Szövődménye: ritkán lehet heregyulladás.
Cseppfertőzéssel terjed, védőoltás ellene létezik, azonban Magyarországon nem vezették be.
Rubeola (rózsahimlő):
Vírus okozta, enyhe lázzal, kiütéssel, nyirokcsomó duzzanattal járó, járványos formátumba keletkező
betegség. Lappangási ideje 14-21 nap. Lázzal kezdődik, 1-2 nap után jelentkeznek a kiütések is.
Szövődménye: terhes anyák megfertőződése esetén a születendő gyermeknél fejlődési
rendellenességet
okozhat.
Cseppfertőzéssel terjed.
Szamárköhögés:
Baktérium okozta, köhögési rohamokkal járó, járványos, fertőző betegség. Lappangási ideje 14 nap.
Előbb hörghurut, majd köhögés jelentkezik, ami a későbbiekben rohamosba fordulhat.
Szövődménye: tüdőgyulladás, középfülgyulladás.
DPT védőoltással megelőzés lehetséges. Cseppfertőzés útján terjed.
Vörheny (skarlát):
Streptococcus Pyogenes baktérium toxintermelő törzsei által okozott lázzal, torokgyulladással,
kiütéssel járó, járvány formájában jelentkező, fertőző megbetegedés. Lappangási ideje 2-7 nap.
Tünete: málnanyelv. Gyógyulási ideje 3 hét.
Szövődményei: középfülgyulladás, nyaki – nyirokcsomó gyulladás, vesegyulladás.
Védőoltás ellene nincs, jelentkezése esetén a beteg környezetében élőket is. Penicillinnel kell kezelni.
13. Az emésztő szervrendszer. A korszerű táplálkozás. Gondozási,
testápolási feladatok a gyermekintézetekben.

Az emésztő szervrendszer
Az emésztőszervrendszer feladata a tápanyagok felvétele, építőkövekre való bontása, majd azok
felszívása és az emészthetetlen salakanyagok eltávolítása.
A tápcsatorna szerkezete:
- nyálkahártya
- nyálkahártya alatti réteg
- izomréteg
- savós hártya alatti réteg
- savós hártya réteg

Az emésztőrendszer 3 szakaszra különíthető el:

1. Felső szakasz: szájüreg; - garat egy része; - nyelőcső
2. Középső szakasz: gyomor; - vékonybél
3. Alsó szakasz: vastagbél
Az emésztőrendszerhez tartozik még a máj és a hasnyálmirigy.

Felső szakasz
Szájüreg: 2 részre különíthető el
- előcsarnok: kívülről az ajak, a pofa, belülről a fogak határolják.
- szájüreg
Nyelv: izmos szerv, a szájfenékhez rögzülve helyezkedik el.
Felépítése:
- nyelvgyök
- test
- nyelvcsúcs
A nyelv háti felszíne érdes, ezt az apró szemölcsszerű kiemelkedések okozzák. /papilla/
Mechanikai papilla: nyelés megkönnyítése
Ízérző papilla: ízlelőbimbókat tartalmaz
A nyelv állományát izmok alkotják, sok idegvégződés van rajta.
A nyelv szerepe:
- a falat kialakítása, a nyelés megindítása i egyes hangok képzése
- az ízérzés biztosítása
Nyál: - hígan folyó, víztiszta folyadék
Szerepe:
- a szájnyálkahártya nedvesen tartása, ezzel a szájüreg öntisztulásának biztosítása
- falat kialakítása, nyelés megkönnyítése
- az összerágott szilárd táplálékot összeragasztja, csúszóssá teszi
Nyálmirigyek
Külső elválasztású mirigyek. Nagy és kisnyálmirigy különböztethető meg. A nagy nyálmirigy
csoportjába 3 páros mirigy tartozik:
- fültőmirigy
- állkapocs alatti mirigy
- nyelv alatti mirigy
A nyál elválasztás reflexfolyamat.
A fog
A felső állcsontba és az alsó állkapocsba beékelődve helyezkedik el. Részei:
- korona
- nyak
- gyökér
Felépítése: fogzománc borítja, melyet zománcprizmák építenek fel. A fogzománc szervezetűnk
legkeményebb szövete. Keménységéhez fluorra van szükség ivóvíz/. A fogat kívülről cementállomány
borítja. Ez alatt dentinállomány van. A dentin alatt üreg van, ez a gyökércsatorna. Az üregben van a
pulya, ami ereket, idegeket tartalmaz.

Maradandó fogak: a felnőtt embernek 32 foga van, mindkét sorban 76-76 fog található. A fogsorok
negyedekre oszthatók:
- 2 db metszőfog: véső alakú, 1 gyökere van /harapás/
- 7 db szemfog: kúp alakú, 7 gyökere van /durva táplálék aprítása/
- 2 db kisőrlő: 1 gyökere van, a táplálék finom őrlése
- 3 db nagyőrlő: alsóknak 2, felsőknek 3 gyökere van. Az utolsó nagyőrlő a bölcsességfog.
A kisgyermeknek 2-5 év között 20 foga van. Negyedenként:
- 2 db metszőfog
- 7 db szemfog
- 2 db őrlőfog
Az első fog 6 hónapos korban jelenik meg. 2 éves korig valamennyi kinő. A fogváltás 6 év kőről
kezdődik.
A szájüregben tápanyagemésztés nincs, a tápanyag nem, de mérgek, gyógyszerek, alkohol
felszívódhat.
A torok: szájüreg hátsó nyílása
Nyelőcső: ujjnyi vastag, izmos falú, nyálkahártyával bélelt, kb.25 cm hosszú cső. A nyelés reflex
folyamat, központja: agytörzsben. Van egy akaratlagos és egy akarattól független fázisa.

Középső szakasz

A gyomor a tápcsatorna tágult szakasza, közvetlenül a rekesz alatt. Érintkezik az elülső hasfallal, a
rekesszel, léppel, bal vesével és mellékvesével, hasnyálmiriggyel, a haránt vastagbéllel és a máj bal
lebenyével. Patkó alakú vagy „J" alakú.

Részei:
- gyomorszájjal kezdődik, itt megy át a nyelőcső a gyomorba
- gyomorfenék innen indul ki, itt mindig levegő van
- gyomortest a „J" alak függőleges szára
- gyomorkapu a „J" visszahajló része

Gyomornedvet a gyomor mirigyei termelnek (1-1, 5 nap).

Tartalmaz: vizet, ásványi sót, 0,1 normál erősségű sósavat, enzimeket: - pepszin: fehérjebontó; -
kimozin: folyékony tejfehérjéket csapja ki; - ligáz: zsírbontó
Emésztés: a fehérjék a pepszin hatására kisebb egységekre hasadnak. Nincs: szénhidrátemésztés,
zsíremésztés. A gyomorból tápanyag nem szívódik fel.
A gyomor mozgása: perisztaltikus mozgás = a táplálék keveredik a gyomornedvvel. Ha a gyomor üres
= éhség. A gyomoremésztés után a gyomorkapu gyűrűs záróizmai megnyílnak és a perisztaltikus
mozgás a gyomortartalmat a vékony bélbe juttatja.
Vékonybél: Az emberben a tápanyagok a vékonybélből szívódnak fel. Aminosavak, egyszerű cukrok,
zsírsavak és glicerin formájában szívódnak fel. A vékonybélben perisztaltikus és keverő mozgás
figyelhető meg.
A vékonybél a tápcsatorna 5 méteres szakasza. 3 része van:
- patkóbél
- éhbél
- csípőbél
A csípőbél utolsó kacsa a jobb oldalon a vastagbél első részébe jut, a vakbélbe. Vékonybél tartalmaz
bélbolyhokat, a felszívó felületet sokszorosítják meg.
Az emésztőcsatorna nagy mirigyei:
A máj: vörösbarna színű, kb. 1,5 kg tömegű szerv. Szerepe van:
- epe termelésében
- epesav termelésben
- epefesték termelésben
- vérképzésben
- vérraktározásban
- fehérje anyagcserében
- szénhidrát anyagcserében
- zsíranyagcserében
- vitaminok anyagcseréjében
- méregtelenítésben
Epehólyag: lúdtojás nagyságú. Itt tárolódik emésztés szünetében az epe.
Hasnyálmirigy: 15 cm hosszú, kutyanyelvhez hasonlító mirigy.
Külső elválasztású része: mirigy végkamrákból áll. Pancreasnedv termelődik: vizet, ásványi sókat,
enzimeket tartalmaz.
Belső elválasztású része: mirigy végkamrák kőzött szétszórva helyezkedik el.

Alsó szakasz

A vastagbél: mintegy 1, 5 m hosszú, a vékonybelet keresztszerűen veszi körül.

Részei:
- vakbél: jobb csípőárokban helyezkedik el
- vastagbél felszálló ága
- haránt vastagbél
- leszálló vastagbél
- szigmabél
- végbél
A vastagbélben nincs tápanyagemésztés. A víz felszívódása után itt alakul ki a bélsár, ami a végbélen
keresztül távozik a szervezetből.
Emésztés: tápanyagemésztés nincs, ide kerülnek az emészthetetlen salakanyagok /cellulóz,
emészthetetlen tápanyag maradványok/. Itt vannak a Coli- baktériumok, amik kellenek a vastagbél
normális működéséhez. A baktériumok rothasztó tevékenysége miatt bélgázok keletkeznek.
Tápanyag
felszívódás nincs. Felszívódnak: víz, ionok, gyógyszerek.
Mozgása: a vastagbél tartalmát szabálytalan időnként jelentkező mozgások a végbél irányába
juttatják.
A széklet: a vastagbélben alakul ki úgy, hogy a tápanyagmaradványokat a bélbaktériumok
elrothasztják.

A korszerű táplálkozás

Az éhség és a szomjúság érzet a szervezet jelzésére alakul ki, amit táplálkozással és ivással tudunk
csökkenteni, illetve megszűntetni.
Korszerű táplálkozáson az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozást értjük, ami annyit jelent, hogy
kellő mennyiségben szükséges biztosítjuk a szervezet számára naponta szükséges szénhidrát, fehérje,
zsír, valamint vitamin és ásványi anyag mennyiséget.
A táplálkozási szakemberek által összeállított étrendben ezek megoszlási aránya a következő:
- 60 % szénhidrát
- 10 % fehérje
- 30 % zsír.
A napi étkezések alkalmával ügyelni kell arra is, hogy a szervezetbe jutatott ételek rostban kellően
gazdagok legyenek. Míg az ásványi anyagok mennyiségét élelmiszereink biztosítják, addig a
vitaminokat gyümölcsök, zöldségek rendszeres fogyasztásával tudjuk szervezetünkbe juttatni ahhoz,
hogy szervezetünk minél tovább megőrizze egészségét.

Gondozási, testápolási feladatok a gyermekintézményekben.

Gondozáson a gyermek testi szükségleteiről való gondoskodást, a test ápolását, az egészségkultúrális
szokások gyakorlását, a test edzését, a mozgásszükségletek kielégítését értjük.
Testápolás: Az óvoda csak a tisztán, és tiszta ruhában érkező gyermekeket fogadja be. Fontos a
rendezettség, és a következetesség. A gyermek saját testápolásában maga is tevékenyen részt vesz. A
helyesen, és közösen végzett testápolás segíti az óvónő és a gyermek közötti személyes kapcsolatok
elmélyülését.
Alapkövetelmény: minden gyermek számára biztosított, jellel ellátott, külön tárolható, és szükség
szerint cserélhető személyi higiéniai felszerelés (tisztasági csomag).
Fontos, hogy a gyermekkel megtaníttassuk, hogy a kezét minden étkezés előtt, bármilyen
szennyeződés miatt, illetve WC használata után mossa meg. Az ehhez szükséges eszközöknek, mint a
szappan, körömkefe, törölköző, a saját tisztasági csomagjában megtalálható kell, hogy legyen.
A gyermekeknek meg kell tanulniuk a száj-, és fogápolási higiéniáz is. Óvodában ezt úgy alkalmazzák,
hogy a kicsik étkezés után szájat öblítenek, a nagyobbak pedig fogat mosnak.

Köhögés, tüsszentés esetén kezüket tartsák a szájuk elé, forduljanak félre a társaság többi tagjától, és
használják a zsebkendőjüket.
Intézmények számára előírás, hogy a vizes blokk már óvodai korban nemnek megfelelően elkülönítve
legyen biztosítva.
14. Jellemző heveny betegségek: nátha, influenza, kötőhártya
gyulladás, torokgyulladás, orrüreggyulladás, mandulagyulladás,
heveny hörghurut. A bőr.

Nátha: az influenza vészjelensége is lehet. Az orrnyálka és a garatgyulladásával járó heveny, fertőző

betegség. Lappangási ideje 1 - 2 nap.
Tünetei: Először feszítő fájdalom, a homlok és az orr táján, majd tüsszögés, orrváladékozás, ami 24-48
óra múlva gennyessé is válhat. Általában 4-5 nap alatt gyógyul.
Influenza: Vírus okozta fertőző betegség.
Tünetei: Hirtelen hidegrázás, magas láz, étvágytalanság, végtagfájdalom és köhögés. A valódi
influenzánál nátha nincs jelen. A beteg általában egy hét alatt meggyógyul.
Kötőhártya-gyulladás: Akkut és idült formában jelentkezhet.
Akkut kötőhártya-gyulladáshoz párosul a hirtelen magas láz, rossz közérzet hidegrázás, fejfájás.
Mindkét szem megbetegedik, viszkető-idegentest érzet lép fel. A kötőhártya élénkvörös, duzzadt, a
szem bedagadt. Nyom nélkül gyógyul.
Oka: lehet baktérium, vírus, hő, sugárzó energia, allergia. Borogatással és antibiotikumos kezeléssel
gyógyul.
Idült kötőhártya-gyulladás: A gyulladás elhúzódó. Tünetszegényebb az akkut fajtájánál. Az itt
jelentkező tünetek kínzó, viszkető érzés, égésérzet, álmosság, szemszárazság.
Oka: lehet füst, por, meleg, gáz. Cseppekkel és szemkenőccsel kell kezelni, a kiváltó okot
megszüntetni.
Torokgyulladás: A torok és a garat lobos betegségei lehet. Akkut és idült formája ismert. Oka
legtöbbször a légutakat ért fertőzés, de előidézheti meghűlés, vagy hideg ital fogyasztása is. A
gyulladás a szájgaratra, majd az orrgaratra terjed ki.
Tünetei: A torok kellemetlen szárazsága, szúró fájdalom. Szövődménye nátha lehet.
Orrüreg-gyulladás: Az orrüreg illetve a légutak gyulladásaihoz társul. Nátha, influenza
szövődményeként alakulhat ki. Előfordulhat melléküreg, arc, homloküreg-gyulladás is. Kezelése
fájdalomcsillapítással, antibiotikummal és orrcseppekkel történik.
Mandula-gyulladás: A torok és a garat lobos megbetegedéseihez tartozik. Tüszős mandula-gyulladás
esetén, a mandulákat fehéres, foltos lepedék borítja. Tünetei: rossz közérzet, magas láz, nyelési
fájdalom. Kezeléssel napok alatt gyógyítható.
Hörghurut: A légutak részét képző hörgők gyulladása. A torok és légcső megbetegedéseihez tartozik.
Köhögés, izzadás, láz jelzi. A levegő áramlása zörejt okoz. A kezelésére lázcsillapítást és köptetőt
alkalmaznak.

A bőr

Az emberi test egészét kívülről bőr borítja. Legnagyobb érzékszervei az ingerfelvevő képesség,
valamint fontos funkciója a védelem.

Rétegei:
- felhám
- irha –kötőszövetes bőr
- bőr alatti kötőszövetes rész

Rugalmas elemekből áll, mechanikai igénybevétellel szemben ellenálló. A mirigyek savas vegyhatású
váladéka védőburkot képez. Fontos szerepet tölt be a hőszabályozásban, egyben kiválasztó szerv is.
Felhám - epidermis: Többrétegű, elszarusodó láphám. Vastagsága összefüggésben van a mechanikai
igénybevétellel. Így tehát pl. a talpbőr vastagabb mint az arcbőr. Nem tartalmaz ereket, a kötőszövet
táplálja. Ez a elszarusodott felületű réteg állandóan kopik, alulról pótlódik.
Irha: Kollagénből és elasztikus rostokból álló kötőszövet, a bőr szilárdságát és rugalmasságát adja. A
felette lévő felhámot finom redőkbe kiemeli (ujjlenyomat) idegekben és erekben gazdag.
Bőr alatti kötőszövet: Testtájékonként változó vastagságú, laza, zsíros kötőszövetek alkotják.

Bőr származékai:
- szőrzet
- köröm
- faggyú
- verejtékmirigy
A szőrzet piheszőrök formájában szinte az egész test felületét beborítják, hol hosszabb, hol rövidebb
formában. Fejlettsége összefüggésben áll a nemi jelleggel. Gyökérrésze a bőrben foglal helyet, a
szőrtüsző tokként veszi körül, melyhez faggyúmirigy csatlakozik. A gyökérhez finom izomrostok
kapcsolódnak a szőrszál mozgatásához.
Köröm: epidermis származék, lapos lemez, körömágyban fekszik, a bőr által fedett része lágyabb. A
körömgyökér az ujjbegy alátámasztására szolgál.
A bőr mirigyei:
- faggyú mirigy
- verejtékmirigy

Faggyúmirigy: A szőrtüszőkkel áll kapcsolatban, a bőr rugalmasságát segíti, és a folyadékokkal

szembeni átjárhatóságot biztosítja.
Verejtékmirigy: A bőr felületen mindenhol található, váladéka összetételében a vizelethez hasonlít,
hőháztartás szabályozásában vesz részt.
15. A végtagok izületei. Bőrbetegségek.

Felső végtag:

Vállöv: két izület alkotja:

- szegycsont és kulcscsont közötti izület
- kulcscsont és lapocka közötti izület.
Ezen izületekben korlátozottan ugyan, de minden irányú mozgás létrejöhet. Pl.: vállemelés, eresztés.
Vállizület: A felkarcsont és a lapocka izülete. A gömbölyű ízfelszín, és az azt befogadó homorú izületi
árok alakja folytán a vállizületben minden irányú mozgás lehetséges, pl.: hajlítás, feszítés,
forgómozgás. Ez a izület a legszabadabb izülete a szervezetnek. Amennyiben az izületi tok aránylagos
gyengesége alakul ki, előfordul, hogy a váll gyakrabban kificamodik.
Alkar: A két alkarcsont és a felkarcsont képezi a könyökizületet. Benne a singcsont a felkarcsonthoz
(hengerizület), az orsócsont a felkarhoz (gömbizület), és a két alkarcsont egymáshoz (forgó izület)
kapcsolódik. A könyökizületben kétirányú mozgás jöhet létre: hajlítás-feszítés, forgó mozgás.
Kéz: A kéz csontjai és izületei három jól elhatárolható csoportra különülnek:
- kéztőcsontok
- kézközépcsontok
- ujjperccsontok és izületek.
Izületesen a kéztőcsontok felső sora az orsócsonthoz kapcsolódik, így képezve a csuklóizületet. Az
izületet a singcsonttól vékony porclemez választja el. A csuklóizület ellipszoid alakú. A kéztőcsontok
egymás közti, valamint a kéztő és a kézközépcsontok összeköttetése feszes izület, bennük mozgás
nem
jön létre. Kivétel a hüvelykujj, amelynek kéztő – kézközép izülete igen mozgékony (nyeregizület) és
benne a hajlítás-feszítés, valamint a távolítás-közelítés kombinálódása a többi ujj elé való helyezését
is
lehetővé teszi. A kézközépcsontok alsó végrészükkel az első alapujjpercekhez ízesülnek. Ezek
gömbölyűizületek, amelyekben minden irányú mozgás létrejöhet. Az ujjperccsontok egymás közti
összeköttetéseiben csak hajlítás-feszítés lehetséges.

Alsó végtag:

A keresztcsont és a csípőcsont feszes izülete a kereszt-csípőizület, ami semmiféle elmozdulásra nem

képes rá nehezedő terhelés miatt.
Csípőizület: A combcsont gömbölyű fejrésze a medencecsont izületi árkával a csípőizület képezi. A
csípőizület gömbizület, benne minden irányú mozgás létrejöhet. A vállizülethez képest mozgásai
sokkal korlátozottabbak, az izület tokja és szalagjai erősebbek.
Térdizület: Ez az izület az emberi test legnagyobb és legbonyolultabb izülete. Fő mozgása hajlítás,
feszítés, kis fokban azonban a behajlított izület, forgó mozgásra is képes. Alkotásában a
lábszárcsontok
közül s sípcsont vesz részt, így nevezhetnénk combcsont-sípcsonti izületnek is. A combcsont és a
sípcsont kissé homorú felszínei között félhold alakú porclemezek feszülnek. Feladatuk az íz felszínek
egyenetlenségeinek kiküszöbölése. Elöl, az izületi tokban ablakszerűen illeszkedik bele a térdkalács.
Ez részben izmok tapadására szolgál, részben hajlításkor kitölti a két csont között előálló üreget. Az
izületet erős belső és külső szalagkészülék tartja össze.
Lábszárcsont: A sípcsont és a szárkapocs felső végrészét izület, alsó végdarabját szalagok kapcsolják
össze. Az összefekvő lapos ízfelszínek, a feszes izületi tok és szalagok, valamint a csontközti hártya
kizárják a mozgások lehetőségét.
Boka vagy felső ugróizület: Alkotásában három csoport vesz részt: a sípcsont, a szárkapocscsont
bokanyúlványa, és az ugrócsont. A két lábszárcsont bokanyúlványa lefelé néző „U" alakú villát, ún.
bokavillát hozza létre. Ebbe illeszkedik bele az ugrócsont henger alakú izületi felszíne. Az izületet erős
oldalszalagok biztosítják a ficamok ellen. A bokaizület henger izület, amelyben csupán hajlítás és
feszítés lehetséges.
Alsó ugróizület: Az izületet az ugrócsont, a sarokcsont, valamint a sajkacsont ízfelszínei képezik.
Működésileg forgóizületnek nevezhetjük, amely mozgások létrejöttekor a talp kifelé, illetve befelé
tekint.
Lábtő többi izülete, valamint a lábtő – lábközép és lábközépcsontok közötti izületeket működésileg
feszes izületek, amelyekben az ízfelszínek legfeljebb csak oly fokban csúszhatnak el egymáson,
amennyit a feszes tokszalag és a rendkívül erős szalagok rugalmassága megenged.
A lábközép-ujjizületek csak a hajítás-feszítés lehetséges. Az ujjízületek hasonlóak a kéz megfelelő
ízületeihez, de szerkezetük és működésük annál csökevényesebb.

Bőrbetegségek

Bőrbetegségnek nevezhetőek a bőrön lévő olyan elváltozások, amelyek duzzanat, dudor formájában
jelentkeznek a bőrön. A duzzanat kiszorítja a vért a bőrből, a dudor teteje ez által elhalványul, viszket.
Lehet egyszeres, vagy visszatérő.

Csalánkiütés: a bőr kivörösödik, a kitáguló erekből kilépő vérsavó duzzanatot hoz létre, ez a rész
elhalványul, környezete vörös lesz. Okozhatja allergia, vagy élelmiszerek, ezek adalékai, vegyszerek,
gyógyszerek vagy rovarcsípés.

Ekcéma: tünetileg alig különbözik a bőrgyulladástól. Az elmosódott hatású folt gyorsan tovább terjed
a bőrön. Két változata ismert, a heveny és az idült.

-Heveny: a gyulladt bőrön apró hólyagok jelentkeznek, melyek viszketést okoznak,

felpattogózva nedvedzenek.
-Idült: a gyulladt bőr szárazon hámlik. Általában allergia okozza, ezért nagyon fontos a kiváltó
ok megtalálása.

Pikkelysömör: gyakori, ismeretlen okú, öröklődő betegség. A bőrön -szarusodási zavara miatt-
pikkelyek képződnek, ezek megvastagodhatnak, és a szarulemezek közéé szoruló levegőtől
„faggyúcsepp" szerűen fénylenek. Izületi panaszokat is okozhat. A tünetek enyhíthetőek napozással
és
gyakori fürdéssel.

Bőrgomba: a bőrön fillérnyi nagyságú, kerek, érdes foltok jelentkeznek. Külső fertőzések okozhatják,
küldő ingerek hatására kialakuló elváltozás. Kezelése bőrgyógyász feladata.

Rózsás bőrhámlás: a megbetegedés többnyire a törzsön kezdődik, egy vagy több nagy,
világospirostól halványrózsaszínig terjedő hámló bőrfelülettel.

Orbánc: Élesen elhatárolt, fájdalmas, kivörösödött, duzzadt bőrterület. A betegség lázzal,

hidegrázással jár. Okozói baktériumok, amelyek a bőrsérüléseken keresztül a nyirokerekbe kerülnek
és
ott elterjednek.

Lábszár fekély: rosszul gyógyuló sebek többnyire a lábszáron, a boka környékén. Oka majdnem
minden esetben vénás keringési zavaron alapul.

Lábgomba: eleinte kivörösödő, később nedvedző és viszkető bőr, amely lehámlik és a szaga is
kellemetlen. A betegség további folyamatában a bőr fájdalmasan berepedezhet. A lábgomba
legtöbbször a lábujjak között telepszik meg, de előfordulhat a talpon, lábujjhegyeken, vagy a talp
szélein is. Oka gombafertőzés. Megelőzés: a fürdés után a lábujjak közét a lábujjakkal együtt jól
megszárítani. Lehetőleg csak természetes anyagból készült zokni és cipő viselése ajánlott.

Tyúkszem: fájdalmas bőrmegvastagodások a lábakon, általában ott, ahol a cipő a legjobban szorít.
Okát ezáltal leggyakrabban a szűk, vagy magas sarkú cipő használata okozza. Megelőzni a kényelmes
lábbeli viselésével lehet.

Bőrkeményedés: a megvastagodott bőrrészek általában a talpon és a tenyéren jelentkeznek.

Szemölcs: kiemelkedő elszarusodott, bőrszínű csomók jelentkeznek a bőrön. Ez a betegség a test

bármely részén jelentkezhet. A szemölcs közvetlen érintkezéssel vihető át.
16. Érzékszervek. A hallás és egyensúlyozás szerve. A
gyermekintézmények infrastruktúrájával szemben támasztott
egészségügyi követelmények.

A hallás és egyensúlyozás szerve:

A halló- és egyensúlyozó szerv két érzékszerv, amelyek anatómiailag szorosan összefüggenek
egymással. Köznapi elnevezése, a fül. Anatómiailag három részre különül: külsőfül, középfül és
belsőfül. A külsőfül és a középfül kizárólag a hallás szervrendszere, a belsőfül a halló- és az
egyensúlyozó szerv receptorait tartalmazza.

Külsőfül:
- Fülkagyló: rugalmas porc, csökevényes izomzat alkotja, bőr borítja. Alsó része a fülcimpa, itt a
porc helyett zsírszövet található. Feladata a hangrezgések hallójáratba való irányítása.
- Külső hallójárat: a fülkagyló közvetlen folytatása. Részben porcból, részben csontból áll. S
alakban görbült járat, amelynek belső végét a dobhártya zárja le a dobüreg felé. Bőr borítja,
amelyben védő szerepet betöltő faggyúmirigyek és szőrszálak vannak.
- Dobhártya: kb. 10 mm, majdnem kerek, rugalmas hártya, amely a középfület a külsőfültől
elválasztja. A külső hallójárat felől bőr, a dobüreg felől nyálkahártya fedi. Belső felszíne a
kalapáccsal szorosan összenőtt.
Középfül:
- Dobüreg: A középfül fő része, a halántékcsontnál elhelyezkedő üreg. Nyálkahártyával bélelt,
légtartalmú üreg, amely a belső- és a középfül között helyezkedik el. Külső fala a dobhártya.
Belső falán két nyílás található: alul egy kerek, melyet egy másodlagos hártya zár le, és felül
egy ovális, ide fekszik bele az egyik hallócsontocska, a kengyel talpa, és azt lezárja.
- Hallócsontok: A dobüregben három, egymással ízesülten kapcsolódó hallócsontocskát
találunk.
Kívülről befelé: kalapács, üllő, kengyel. Két apró, de jelentős izom: a dobhártyafeszítő és a
kengyelizom.
- Fülkürt: A dobüreget köti össze a garat orri szakaszával. A dobüreg felöli szakasz csontos, a
garati porcos. Belül mirigyekben gazdag nyálkahártya béleli
Belsőfül: Labirintust képez, amely két részből áll.
- Csontos labirintus: Külső csontos tok, benne folyadék található. Részei: az előcsarnok, a csiga
és a félkörös ívjáratok.
- Hártyás labirintus: A csontos labirintus belsejében található. Közte és a csontos fal között
folyadék kering. A labirintuson belül is folyadékot találunk. Részei: két hártyás tömlő, hártyás
ívjáratok és a hártyás csiga. A tömlők és az ívjáratok az egyensúlyozó szerv receptorai, a
hártyás csiga a hallás végkészülékeit foglalja magába.

Érzékszervek:
Az érzékszervek ingerfelvevő berendezések, amelyek a bel- és a külvilág ingereit felfogják és az
idegrostok útján az idegrendszer felé továbbítják. Általuk veszünk tudomást a környezet
változásairól.

Az ingerek lehetnek:
- fizikaiak (nyomás, hőmérséklet, fény, hang )
- vagy kémiaiak ( gázmolekulák, oldatban levő molekulák ).

Adekvát inger: Minden érzékszerv csak egyfajta, adekvát ingert képes felvenni Tehát minden
érzékszervnek speciális érzés felel meg.
Küszöbérték: Ha az adekvát ingerek nem érnek el bizonyos ingererősséget (ez a küszöbérték), akkor
hatástalanok maradnak.

A következő érzékszerveket különböztetjük meg:

- látószerv
- halló- és egyensúlyozó szerv
- szaglószerv
- ízlelőszerv
- bőr, mint érzékszerv (tapintás és hő)

A gyermekintézmények infrastruktúrájával szemben támasztott egészségügyi követelmények:

Általános egészségügyi követelmények:

Fontos az óvodások egészséges ivóvízzel való ellátása. A szennyezett víz kórokozó
mikroorganizmusokat terjeszthet, melyek a víz fogyasztásával bekerülnek a szervezetbe, és fertőző
betegségeket okozhatnak. Ezért az óvodában az iváshoz, főzéshez, de még a mosakodáshoz is
kifogástalan minőségű víz szükséges. Ezt vizsgálja az ANTSZ.

Az óvoda területén a talajt is védeni kell a szennyeződésektől, a szeméthulladékot jól záró könnyen
tisztítható tároló edényben kell gyűjteni.

A tiszta levegő az ember egészségének fenntartásában nagy szerepet játszik. Ha az óvoda helységeit
nem megfelelően tisztítják, a porban baktériumok, a penészgombák spórái stb. is megtalálhatóak.
A levegőszennyezés olyan egészségkárosodást okozhat, amelyek tekintélyes része a légutakat érinti.
Az utcai por elleni védekezést szolgálják az épület körüli kertesítés (fák, sövények). A bokrok és a fák
megszűrik a levegőt, csökkentik a port.

Az emberi szervezetet károsíthatja a zajártalom is. A zaj a központi idegrendszer működését

korlátozza, fárasztja, -idegességet, ingerlékenységet válthat ki-. Az óvodákban az utcai zaj
csökkentésére előterek kialakítását lehet alkalmazni, előkertet bokrokkal fákkal, amik felfogják,
visszaverik a zajt. Továbbá a beltérben zaj elnyelő padlózat alkalmazásával lehet a belső zajok elleni
védekezés, pl.: PVC padló (műpadló), szőnyegek.

Az óvodarendszer helyes kialakítása:

- az óvodához tartozó udvart be kell keríteni (élősövény használatával kombinálva)
- csapadékvíz elvezetését megoldani
- közlekedő utak kialakítása az udvaron (fák helyes elrendezésű telepítésével)
- virágos és veteményes kertet is ki lehet alakítani
- helyesen megtervezett játszóudvart kell kialakítani
? homokozó
? lubickoló medence
? természetes anyagú játékszerek
? természetes anyagú mászókák
17. A legfontosabb tápanyagok. A szaglás és ízlelés.

A legfontosabb tápanyagok:
A sejtek és szövetek felépítéséhez, az élet fenntartásához, új sejtek képzéséhez, és a szervezet hő- és
energiaellátásához szükséges anyagok. Ezek részben szerves és részben szervetlen anyagok.

Szervetlen anyagok: a víz és az ásványi sók.

Szerves anyagok: a fehérjék, szénhidrátok és a zsírok. És ide tartoznak még a vitaminok.

A tápanyagok funkciójuk alapján három, csoportra oszthatók:

1. Elsősorban sejtalkotórészként szereplő anyagok, ilyenek a fehérjék.
2. Energiát szolgáltató anyagok, a zsírok és a szénhidrátok.
3. Kizárólag sejtépítőként szereplő anyagok, a víz, ásványi sók és a vitaminok.

Fehérjék: A fehérjék építőkövei az aminosavak. Bonyolult felépítésű, nagy molekulájú anyagok. A

fehérjék azok a polipeptidek, amelyek specifikus szerkezetűek és az élő szervezetben specifikus
funkciót látnak el. A testfehérjék felépítésében 21 aminosav vesz részt, amelyek egy részét a
szervezet
más aminosavakból állít elő. Ezek az esszenciális aminosavak. A hiánya súlyos növekedési
zavarokhoz vezethet. Az esszenciális aminosavakat döntően állati eredetű fehérjék tartalmazzák. Az
aminosavak szénen, hidrogénen, oxigénen kívül nitrogént, vasat, ként, foszfort is tartalmazhatnak.

Egyszerű fehérjék, a proteinek: lebontáskor csak aminosav keletkezik. Ide tartoznak a vázfehérjék, pl.
a keratin
Összetett fehérjék, proteidek: lebontásakor aminosavakon kívül más anyagok is keletkeznek. Közülük
a legfontosabb a nukleinsavakkal kapcsolódó, nukleoproteid.

A gazdag állati eredetű táplálék (tej, hús, tojás) fehérjéi mellett a növényi eredetűek (bab, borsó, stb.)
sem elhanyagolható. A normál táplálkozásban az állati és a növényi eredetű tápanyagoknak fele-fele
arányban kell lennie.

Szénhidrátok: A szénhidrátok a Föld szerves anyagainak legnagyobb hányadát alkotó vegyületek.

Főleg a növények legjellemzőbb vegyületei. Alkotóelemei: szén, oxigén és hidrogén (H és O aránya,
mint a vízben). Szénhidrátok = cukrok (szacharidok). Vannak egyszerű szénhidrátok, ezek a
monoszacharidok: pl. szőlőcukor (glukóz), gyümölcscukor (fruktóz). És vannak összetett szénhidrátok:
a diszacharidok, ilyen a répacukor (szacharóz); és a poliszacharidok, pl. a cellulóz és a keményítő.
Szénhidrátban gazdag táplálékaink: a gyümölcs, a főzelékfélék, a kenyér, a burgonya, stb.

Zsírok: Vízben nem, csak organikus oldószerben, pl. éterben, alkoholban, acetonban, oldódó
vegyületek. Alkotóelemeik: szén, hidrogén és oxigén. Az állat- és növényvilágban bőven találhatók A
zsírok zsírsavakból, és glicerinből épülnek fel. Lehetnek telítettek (palmitinsav, sztearinsav) és
telítetlenek (oleinsav). Ismerünk még zsírnemű anyagokat (lipoidokat) is, amelyek C, H, O mellett
foszfort és nitrogént is tartalmaznak. Minden állati és növényi sejtben előfordulnak. Sok található az
idegrendszerben, a vérben, a csontvelőben, továbbá a tojássárgájában, a tejben, a halikrában. A
zsírok
és lipoidok együtt a lipidek.

A szaglás és ízlelés:
Szaglószerv: A felső légutak kezdetén az orrüreg felső részének nyálkahártyájában elhelyezkedő,
körülírt szaglómező. Alkalmas a belélegzett levegő szaginformációinak felvételére. A szaglómező, a
felső orrkagylónak és az orrsövény felső részének megfelelő nyálkahártya terület. A szaglómező
támasztósejtek közé ékelt érzősejtekből, a szaglósejtekből áll. E sejtek rövid nyúlványai a
nyálkahártya
felszíne felé tekintenek, hosszú nyúlványai a felvett szaglási ingerületet vezetik a szaglóközpontba. A
szagérzéseket a belélegzett levegővel az orrüregbe jutó gáz vagy gőz alakú anyagok váltják ki, melyek
a szaglómező területén oldódnak. A szaglósejtek ingerei tehát kémiai anyagok, szaganyagok.

Ízlelőszerv: A szájüregben elszórtan elhelyezkedő ízlelőbimbókból áll. Ezek legnagyobb számban a

nyelv háti felszínén, kisebb számban a lágyszájpadláson, a garatívek és a gégefedő felszínén
találhatók. Az ízlelőbimbók sejtjei az alapízeket érzékelik (savanyú, édes, keserű, sós). Ezek
kombinációja adja ízérzetünk gazdagságát. A nyelv különböző területei különböző ízekre érzékenyek.
A nyelvhegy az édes, a széli rész a sós és savanyú, a nyelvgyök a keserű ízeket érzékeli. Az ízeket az
ízlelőbimbók továbbítják az ízlelési központba. Ízlelést kizárólag oldott kémiai anyagok váltanak ki.

A szaglás és ízlelés szoros kapcsolatban állnak egymással. Így válik érthetővé, hogy amikor a szaglási
képesség erősen korlátozott, az ízérzés is jelentősen csökken.
l8. A vitaminok. A hát izmai. Gondozási feladatok az általános
iskolában.

A vitaminok:
Életfontosságú tápanyagok, amelyek nélkülözhetetlenek az enzimek működéséhez. Nem
energiaforrások vagy építőanyagok, hanem biokatalizátorok, és mint ilyenek elengedhetetlenek a
normális életfolyamatokhoz. Ha hiányoznak a táplálékból, hiánybetegség alakul ki, amelynek tünetei
a
megfelelő vitamin beadásával megszűnnek. Gyakori a hiányos vagy egyoldalú táplálkozás
következtében kialakult részleges vitaminhiány, amely a szervezet teljesítő- és ellenállóképességének
csökkenéséhez vezet.
A vitaminokat az ábécé nagybetűivel jelöljük.
Megkülönböztetünk:
- zsírban oldódó (A-, D-, E-, K)
- és vízben oldódó (B-vitamin csoport és C) vitaminokat.

Zsírban oldódó vitaminok:

A vitamin: Főleg a májban, tejben, répában található meg. Elő-anyaga (provitaminja) a béta-karotin,
melyet a máj alakít át A vitaminná. Szükséges a hámszövet sejtjeinek a működéséhez. Jelentős
szerepe
van a látásban. Hiánya farkasvakságot okoz
D vitamin: A kalcium és foszfor ellátást szabályozza. A bőr alatti kötőszövetekben képződik, UV
sugárzás hatására. Hiánya angolkórt okoz, túladagolása pedig érelmeszesedést, vesekövességet
okozhat.
E vitamin: A csírázó növényi magvakban található meg. Az ivarmirigyek működéséhez, ivarsejtek
képzéséhez és a terhesség megtartásához szükséges. Antioxidáns, öregedést késleltető vitamin.
Hiánya
vetéléshez vezethet.
K vitamin: Elsősorban a paraj, a kelvirág, a zöld levelek tartalmazzák. A bélbaktériumok is képesek
szintetizálni. A K vitamin bélből való felszívódásához epe szükséges. A véralvadásban játszik fontos
szerepet. Hiányaesetén nő a trombózis veszély.

Vízben oldódó vitaminok:

B vitamin-csoport: Számos vitamin tartozik ide, amelyek rendszerint együtt fordulnak elő. Az élesztő
pl. a csoport valamennyi tagját jelentős mennyiségben tartalmazza. Hiányuk az idegrendszer, a bőr és
a
nyálkahártya megbetegedésében és a vérképzés zavarában jut kifejezésre.
- B1: Megtalálható a gabonaneműek magvában és a rizs héjában. Az anyagcserében játszik
fontos szerepet. Hiánybetegsége beriberi néven ismeretes.
- B2: Élesztő, tojás, tej, máj, hús tartalmazza nagyobb mennyiségben. Sejtekben a biológiai
oxidációs folyamat szabályozója. Hiánya nyálkahártya- és bőrelváltozást okoz, és a növekedés
megszűnését eredményezi.
- B6 Az aminosav-anyagcsere fontos koenzimje. Hiányában bőrtünetek, gyermekeknél
idegrendszeri zavarok lépnek fel.
- B12: A folsavval együtt nélkülözhetetlen a csontvelőben, a normális vörösvértestképzéshez.
Hiánya vérszegénységet okozhat. Nagyobb mennyiségben a májból állítható elő.

C-vitamin: Gyümölcs- és főzelékfélék nagy mennyiségben tartalmazzák. Különösen gazdag C

vitaminban a narancs, a citrom, a csipkebogyó, a káposztafélék, a paprika, a paradicsom stb. Kémiai
szerkezetét először Szent-Györgyi Albert határozta meg, paprikából. Ezért 1937-ben Nobel-díjat
kapott. A C-vitamin hőre, fényre érzékeny, gyorsan elbomlik. Teljes hiánya súlyos vérzékenységgel
jár, ez a skorbut. A C-vitamin a sejtek működésének szabályozója, és a kötőszövet kialakításában van
fontos szerepe.
Részleges hiánya a C-hipovitaminózis. Jellemző tünete a gyors fáradás, a szervezet
ellenállóképességének csökkenése és fogínyvérzés.

A hát izmai:
A törzsizmokhoz tartoznak. Több rétegben helyezkednek el. Ide soroljuk a tartóizmokat is. A, felületi
hátizmok széles, lapos izmok, és nagyobb részük a csuklyásizom a széles hátizom, a rombuszizom. Ez
a mellkastól a felső végtaghoz húzódik. A mély hátizmok az egyes csigolyák, illetve a csigolyák és a
bordák között helyezkednek el. A mély hátizmoknak az egyenes testtartás biztosításában van fontos
szerepük (gerincmerevítő izmok).