Neuroterápia

5.tétel

Az újszülött és a fiatal csecsemő hallása és hallásmagatartása. A korai hallásforrás keresési reakciók jelentősége és agyi
szabályozása. Az agytörzsi auditív kiváltott potenciál vizsgálat szerepe a hallószerv korai vizsgálatában. A hallásmagatartás
elemzése polygraphiával. A habituációs paradigma, mint a hallás és a hallásmagatartás szubjektív vizsgálatának alapja. Az
auditív explorációs magatartás fejlődése. A hallási figyelem és a hallás károsodásainak differenciáldiagnosztikája. A korai
hallókészülék és az auditív fejlődést serkentő programok jelentősége a hallás fejlesztésében az első hónapok során

Az újszülött és a fiatal csecsemő hallása és hallásmagatartása

 az újszülött általában jól hall
 a hallópálya (n. statoacusticus, n. vestibulocochlearis) hamar velődösik (19-20.
gesztációs hét)
 már a magzati élet során is hall az anyaméhben, és használja hallását – a gyomor,
bélrendszer hangjait, édesanyja szívének hangját, az édesanya hangját  ezért tudja már
csecsemőkorában megkülönböztetni az anyja hangját a többi emberi hangtól
 újszülött- és csecsemő korban erősebb hanghatásra összerezzen
 emberi hang hatására a hangforrás felé fordítja a figyelmét (egy hét múlva kialszik ez
a reakció)
 a leggyakrabban felfogott hangot (általában az anyáét) megkülönbözteti a többitől
 új hangingerre reagál, odafigyel
- reakció: mozgással, sírással
- odafigyelés: a hanginger irányába fordul

A korai hallásforrás keresési reakciók jelentősége és agyi szabályozása

 új hangingerre reagál, odafigyel
- reakció: mozgással, sírással
- odafigyelés: a hanginger irányába fordul
 ez a reagálás és odafordulás nagyon fontos a beszéd kialakulásában  figyelem az
emberi hangokra, anyanyelv hangjaira, odafigyelés  szájmozgások észlelése,
utánzása
 és az értelmi fejlődésben is fontos szerepet játszik  környezet felfedezésének
megindulása
 Agyi szabályozás:

 VIII. agyideg: n. statoacusticua, n. vestibulocochlearis

 hallópálya: szőrsejtek  neuron  agytörzsi magvak  (corpus geniculatum laterale)
 halló központ (temporalis lebeny)

Az auditív explorációs magatartás fejlődése

 észleli a hang térbeli elhelyezkedését

 a hallás élessége javul
 emberi beszédet megkülönbözteti más hangoktól
 anyanyelvét preferálja már 4 naposan
 világ összes fonémájának megkülönböztetésére képes 6-8 hónapos korig
/Fejlődéslélektan – 2. féléves diák/

Az agytörzsi auditív kiváltott potenciál vizsgálat szerepe a hallószerv korai

vizsgálatában
Agytörzsi kiváltott potenciál – VEP

 Formatio reticularis különböző magcsoportokat tartalmaz.

 Ezzel a vizsgálati módszerrel megállapítható az agytörzs működési állapota.
 Hangingerrel vizsgálnak: 65-70 dB
 agytörzsi működést vizsgál, nem hallásküszöböt.
 Azt vizsgálják, veszélyezteti-e valami az egy dologra irányuló figyelmet.
 Alkalmas arra, hogy az agytörzsnek a működési állapotáról (funkcionális állapotáról)
felvilágosítást adjon.
 Hallóideg átkapcsolódik három helyen az agytörzsben, és a temporalis lebenyben.
 Az átkapcsolódásnál van egy nagyobb potenciál, amit mérni lehet.
 A vizsgálatkor adnak egy egyszerű „klikk” hangingert, és megfelelő erősítéssel és a
koponyán elhelyezett két-két pár elektróddal mérik az agyi elektromos tevékenységet.
 Nem folyamatosan mérik, mint az EEG-ben, hanem adnak egy ingert, és
meghatározott millisecundumos nagyságrendben mintát vesznek a skalpi
ingertevékenységről 250-szer.
 Ezt a 250 görbét egymásra helyezi a rendszer, az irreleváns hullámok kioltják
egymást, és azok a hullámok, melyek mindig ott vannak azon a helyen, azok
összeadódnak, és létrejönnek az agytörzsi kiváltott potenciálnak az a jellegzetes
hullámformája, melyben minden egyes csúcsnak van egy római számmal jelzett neve,
és minden egyes pont egy megfelelő átkapcsolódási helyhez köthető.
 A hallásmagatartás elemzése polygraphiával
A habituációs paradigma, mint a hallás és a hallásmagatartás szubjektív
vizsgálatának alapja
 polygraphiával lehet vizsgálni
 A polygraphia több élettani funkció egy időben történő regisztrálása. EKG, EMG,
evéssel nem összefüggő (non-nutritív) szopás regisztrálása.
 Vizsgálat: két etetés közötti időszakban történik
 Szelektív hallás-, és hallásfigyelmi vizsgálatok: a csecsemő anyja vagy ápolónője
ölében ül
 szemben vele van a stimuláló berendezés: mikrofonból, és számítógéphez kapcsolt
képernyőből áll.
 A mikrofonon át különböző hangingert lehet a csecsemő felé közvetíteni.
 A hangingert fényingerrel társítva vizsgálni lehet a habituációs paradigma alapján a
csecsemő hangingerre adott reakcióit.
 hirtelen egy feltétel megváltozik a környezetében: viselkedéses válasszal reagál
- pl.: hirtelen, erős hangingerre összerezzen; cochleopalpebralis reflex: hirtelen
hangingerre szembehunyás (ezek a hangingerre történe elsődleges reakciók)
 Ezt a változást nevezzük orientációnak (odafigyelés)
 Ez a reakció bizonyos ideig fennáll, miközben az adott hangingert folyamatosan adjuk
tovább, és bizonyos idő után lecseng, elmúlik
 Visszatér az a magatartás, melyet az inger adása előtt zajlott. Ezt a lecsengő állapotot
hívjuk habituációnak (hozzászokás)
 ha ekkor megváltoztatjuk az ingernek valamilyen paraméterét
 erre a változásra olyan odafigyeléssel reagál, mint legelőször. Ezt a második
odafigyelést nem orientációnak, hanem diszhabituációnak nevezzük.
 Majd ez a gyorsabb frekvenciájú inger megy tovább, és ehhez is hozzászokik.
 Ha ezt a jelenséget végigköveti az ember egy regisztrátumon, akkor mondhatjuk, hogy
a csecsemő használja az összes készségét arra, hogy a környezet hallási ingereit fölfogja.
Csecsemő fölfogja az ingert, közben észleli, hogy megváltozott valami és ennek
következtében megváltoztatja a magatartását. Majd realizálja, hogy ez az inger számára nem
veszélyes, így visszatéríti eredeti nyugalmi magatartását. Majd a gyorsított ingert fölfogja, a
korábbi inger már nincs, tehát az előhívja, összehasonlítja őket, észleli a különbséget, és a
különbség hatására változtatja meg aktuális magatartását.
 Ehhez fölhasználja rövidtávú memóriáját, ez az elemi tanulás primitív
megnyilvánulása.
 a hallás vizsgálatánál nem feltétlenül szükséges a polygraphiás vizsgálat  elég
megfigyelni a csecsemőt ahhoz, hogy eldöntsük szükség van-e a műszeres vizsgálatra

Ha valakinek a hallásfigyelmével probléma van, célszerű különböző jellegű hangokat adni,

kicsivel hangosabban. Célszerű olyan formában adni ezeket a hangokat, ahogy az anya beszél
a csecsemőhöz, és valóban a különböző tevékenységeket szöveggel kíséri (felöltöztetlek,
leteszlek, megetetlek, stb.), lehet zenét biztosítani. Ha valami állandóan szól, az nem jó a
csecsemőnek, a folyamatos inger nem inger. Amit érdemes, hogy beszélgetünk a
csecsemővel: mondjuk vissza azt a hangot, amit ő kiad (ne túlozzuk).

Pszichológusok szerint az ember akaratlanul is másképp beszél a csecsemővel. Nem

javasolják a gügyörészést, ami a felnőttben lévő infantilizmus megnyilvánulási formája. Jó a
babának kimondani a szavakat. Szavaknak az első szótagját mondják.

Ha ez már beindult, ami további, az nem a hallás, hanem a beszédfejlődés.

A hallási figyelem és a hallás károsodásainak differenciáldiagnosztikája

A hallás sokféle úton károsodhat:

- maga a receptor sérül (antibiotikum ototoxikus hatása /életmentő

gyógyszeres kezelés/ – jatrogén károsodás)
- az általános figyelmi-éberségi állapot érintett  leggyakrabban ez a
két károsodás jellemző
- hallópálya érintett (pl. bizonyos agydaganatok)
- hallászavar (olyan mértékben sérült az egész agytörzs strukturálisan
is, amely ilyen problémát okoz)
- temporális lebenyben eltérés (nagyon ritka)

Vizsgálatok:

Hallási figyelem vizsgálata:

Szubjektív vizsgálat:
 Habituációs paradigma vizsgálat
Objektív vizsgálat:
 Agytörzsi auditív kiváltott potenciál vizsgálat

Hallás károsodásának vizsgálatai:

 Otoakusztikus emisszió vizsgálat (objektív) – a csiga membránján szőrsejtek vannak.

Vannak belső szőrsejtek és belső szőrsejtek. A hangok felfogása, átalakítása, vezetése
a belső szőrsejtek tevékenysége. A külső szőrsejtek feladata, hogy azt az állandóan
remegő membránt minden megremegés után kihúzzák, tehát a következő rezgést is
érzékelni tudja rögtön. Miközben ezt a megfeszítést végzik, hangot adnak ki. Ezt a
hangot megfelelő erősítővel fel lehet erősíteni. Ezek a külső szőrsejtek csak akkor
működnek, ha megelőzőleg külső hang éri a fület, ennek folytán jön létre a remegés,
 és erre válaszolva feszítik meg a membránt a külső szőrsejtek. Ez az otoakusztikus
emisszió. A fül tehát nem csak felfogja a hangot, hanem hangot is bocsájt ki. Egy siket
embernek nincs otoakusztikus emissziója. Az ezt vizsgáló műszert a hallójáratba kell
dugni, az kiadja a hangot, és azt méri, van-e válasz erre. Ez az elsődleges vizsgálat.
Nem lehet 100%-os megbízhatóságúnak tekinteni (füldugulás, szűk hallójárat), ezért
néha fals pozitív eredményt ad, de ritkábban ad fals negatívat (tehát hogy nincs hang,
mégis jelzi).

 BERA (hallásküszöb meghatározása – Brainsterm Electric Respons of Auditoin –

objektív audiometria vizsgálat). Különböző dB-el, különböző frekvenciában méri a
hallást. Éber vagy alvó állapotban gyerekben, felnőttben, ha sikerül elérni megfelelő
erősségű (dB) hangingerrel a hallásküszöböt, akkor kiváltódik a válasz, létrejön az
átkapcsolódás. Ezzel megállapítható, hogy mennyire érintett a cochleától a temporális
lebenyig vezető terület. Ha kimutatják ezzel, hogy a csecsemőnek halláscsökkenése
van, ellátják hallókészülékkel (környezet ingereit fölerősíti). Ezzel a vizsgálattal
megállapítható, hogy mennyire érintett a hallópálya.

A hallássérült csecsemők megfelelő ellátása három részből áll:

1. Észre kell venni, hogy idegi eredetű halláskárosodás van – medicinális rész
2. Technikai rész: hallókészülék (miniatűr computer) – önmagában nem oldja meg
a problémát, csak ha megfelelő hangprogram sorozatokkal van kombinálva.
3. Ezek a csecsemők megfelelő szurdopedagógiai ellátásban részesüljenek.

A korai hallókészülék és az auditív fejlődést serkentő programok

jelentősége a hallás fejlesztésében az első hónapok során

Ritkán kialakulhat olyan méretű halláscsökkenés, hogy hallókészülék viselésére kényszerül

a csecsemő. Ha időben észreveszik, sztereophonikus hallókészüléket tesznek a csecsemőre
3-4 hónapos kortól). Egy csecsemőben, akiben ki kell alakítani a hallás készségét, a
hallókészülék önmagában nem sokat ér, csak rendszeres, célirányos programmal lehetséges
(meghatározott rendszerességű, hangmagasságú, gyakoriságú, modalitású, stb.) attól függően,
hogy mennyi idős a csecsemő, és mikor kezdte el viselni a készüléket. Programozott
hangingerrel kell ellátnunk. A csecsemő napi életritmusához kötődő cselekményekhez kell
társítani ezeket a hangokat. Szükséges, hogy az anya beszéljen a csecsemőhöz: mit csinálnak,
felöltöztetlek, megetetlek, elmegyünk a boltba, stb. Ha nem kap a csecsemő megfelelő,
rendszeres hangingert, akkor hiába viseli a hallókészüléket, mégsem fog kialakulni nála a
hallás képessége. A megfelelő ingermennyiséggel azonban néhány hónapos viselet után jó
esetben már nincs szükség hallókészülékre. Ez akkor lehetséges, ha nem a cochlea sérül.
A hallás megléte elengedhetetlen a beszéd szenzoros részének kialakulásához. A hangadás
fejlődése egy bizonyos szintig akkor is megy, ha a csecsemő nem hallja a saját és környzete hangját
(siket). Eleinte változatos hangadásra képes. Van azonban egy olyan fok, ahol hallania kell ahhoz,
hogy tovább fejlődjön. Ha ezt a fázist elveszítjük, nem vesszük észre, hogy nem hall a csecsemő,
akkor nem tud megtanulni beszélni.