1.

tétel
Az újszülött és a fiatal csecsemő veleszületett, örökletes magatartásmintái.
A magatartásminták átmeneti , ideiglenes, előrehozott szabályozásának
törvényszerűségei.
A szabályozás és a szabályozott funkciók korai vizsgálatának feltételei

A humán központi idegrendszer ontogenezise

Az mozgásszabályozás különböző rendszerei már a magzati fejlődés első hónapjaiban is

együttműködnek.
A korán velősödő vesztibuláris és retikuláris rendszer fontos szerepet játszik a magzati
mozgások szabályozásában.
A vesztibuláris és a vizuális rendszer együttműködése születéstől fogva irányítja és
befolyásolja a mozgás fejlődését. Az antigravitációs testtartási formák kialakulása, a
humánspecifikus végleges mozgásminták kibontakozása nem lehetséges a különböző
receptorrendszerek állandó összjátéka, a folyton működő előre és visszacsatolási folyamatok
nélkül. Ez a kölcsönhatás mind gerincvelői, mint agytörzsi, törzsdúci, nagy-és kisagykérgi
szinten állandóan szerepel „az előrehuzalozott” ideiglenes szabályozórendszerek
működésében.
A mozgásszabályozás ,a tervezés és a végrehajtás ontogenezise során a fejlődő egyén
mozgásdinamikája, élénksége is megnyilvánul.
Ennek egy része ÖRÖKLÖTT, másik rész, SZERZETT, TANULT.
Már a magzati élet alatt megindul a spontán mozgás, és az extrauterin körülmények között is
folytatódik.
Ezzel párhuzamosan minden újszülöttben kiválthatók, meghatározott ingerprogramokkal
az ún. elemi mozgásminták.

ELEMI MOZGÁSMINTÁK:

- Komplex, folyamatos,
- De automatikus és sztereotip mozgások, nem változtatható, tanulással nem
módosítható, de gyakorlással tökéletesíthető mozgásokvagyis a mozdulatsorok
rendszeresebben következnek egymásra és erőteljesebbé válnak
- Spontán nem jönnek létre, teljes kibontakozásukhoz speciális ingerek szükségesek
- Minden ún. ingerhelyzet csak egy-egy elemi mozgásminta aktiválására alkalmas.
 - A mozgásminta addig működik, amíg a kiváltó ingerhelyzet fennáll, vagy a
csecsemőben a fáradtság jelei mutatkoznak.
- Ezeket a 3-5.hónap során lassan felváltanak és gátolnak végleges mozgásminták
Létrejönnek a fejemelés és a rögzített tartás különböző fokozatai, megindul a forgás, a
kúszás, majd a felülés, ülés, a mászás, míg végül állással, járással befejeződik a humán
mozgásformák kialakulásának sora., vagyis az elemi mozgásminták a később
spontán kialakuló humánspecifikus mozgások ontogenetikai
előzményei/előfutárai.

VÉGLEGES MOZGÁSMINTÁK/ SPONTÁN MOZGÁSOK:

- Ezeknek a mozgásoknak az elsajátításában már nem csak a jellegzetes,

fajspecifikus öröklött mozgásprogramok játszik szerepet, hanem az egyéni
tanulás is.
- Spontán jönnek létre
- Nem speciális ingerhelyzet aktiválja
- Nem annyira sztereotip
- Tanulással, utánzással, gyakorlással nagy fokban módosíthatóak

SZABÁLYOZÁS

Általánosan:
Kéreg: tanult mozgások tartoznak ide
Kéreg alatti területek: automatizált mozgások

Fontos, hogy az akaratlagos és a nem akaratlagos mozgások szabályozása nem különíthető el

egymástól! A tanult és automatizált mozgások együtt dolgoznak.

1.alapszint: GERINCVELŐ

a GV-ben lévő motoros sejtek(GV mellső szarvában), jelentik a végső motoros pályát, az
onnan kifutó idegek jutnak el az izmokhoz..
geincvelői reflexek: kiválthatók, de tudatosan felülszabályozhatók, kivéve a propriocerptív
reflexeket
2. AGYTÖRZS
Ide tartoznak a primitív reflexek,amik a kortikális szabályozás által felülszabályozódnak
A primitív reflexek agy nélkül születetteknél, vagyis élettel össze nem egyeztethető
állapotban is kiválthatóak.
A primtiív reflexek főemlősökben kiválthatóak, az emberben bizonyos idő után gátlás alá
kerülnek, és nem válthatóak ki. Kivéve ha valami sérül, vagy későbbi életkorban a
szabályozás degenerációja következtében.
Primitív reflexeknek nincs diagnosztikai jelentősége.
Deliberációs reflexek: súlyos agyi sérülés utána primitív reflexek visszatérhetnek,
felszabadulhatnak a gátlás alól,a mit a felülszabályozás jelent
Az agytörzsben:FORMATIO RETICULARIS:agytörzsi retikuláris (hálózatos állomány): a
bejövő információt a megfelelő agytörzsi magokhoz irányítja.

3. BAZÁLIS GANGLIONOK
Funkcionálisan összetartozó magcsoportokból áll:
- Nucleus niger
- Nucleus ruber
- Pallidum
- Nucleus caudatus
- Pallidum és a nucleus caudatus közötti rész: striatumnem elkülönített rész,
hanem funkcionális egység
-
A bazális ganglionok felülszabályozzák az alatta lévő rendszert, az agytörzset, ami a flexiós
és extenziós tónus szabályozásáért felel.
A basalis ganglionrendszer alapvető szerepet tölt be a veleszületett, automatikus reaktív
komplex mozgások, az elemi mozgásminták tárolásában és előhívásában. A mozgásminták
elsajátításának első szabályozója a törzsdúcrendszer/ bazális ganglionok.
A ganglionok épségén múlik a mozgásfejlődés legkorábbi szakasza illetve az elemi
mozgásminták aktivizálhatósága. (Ép agyú magzatok vizsgálata alapján a bazális
ganglionrendszer már a 19-20.gestattiós héttől tartalmazza az elemi mozgásminták csíráit.)
De! ez nem azt jelenti, hogy az elemi mozgásminták szabályozása csak a bazális
ganglionrendszer területére lokalizálható.
A törzsdúcok egyik fontos működése a veleszületett elemi mozgásminták és a később
fokozatosan kialakuló, ugyancsak veleszületett mozgások generálása, indítása, megállítása.
A törzsdúcokban tárolt generáló működés különböző szenzoros jelekkel indítgató a
receptorrendszerekből

4, AGYKÉREG
- Legfelsőbb szint, hierarchia csúcsa
- akaratlagos mozgások, elindítása, előkészítése, tervezése

Egy ép, kifejlett emberben piramis felülszabályozás van. A piramis pálya velősödése
másfél kétéves kor környékére fejeződik be. Ami viszont nem azt jelenti természetesen, hogy
a cortexnek addig nincs szerepe. Abban a születés körüli időszakban, az élet első fél ¾
életévben a szabályozásért basalis ganglionok felelősek.
Későbbi időszakban, mikor már működik a cortex, amikor bármelyikünk egy új
mozgásformát tanul meg, abban a cortex működik, mikkor már elsajátitottunk valamit, akkor
a basalis ganglionok működnek. Tanult és automatikus működések folyamatosan együtt
dolgoznak.

Bazális ganglionrendszer által szabályozott elemi mozgásminták:

- Humánspecifikusak, csak az emberre jellemzők.

- Diagnosztikában használhatóak—nagyfokú sztereotípia jellemzi őketelemi
mozgásminta kóros esetben eltér
- Az elemi mozgásminták létrejöttéhez szükséges tehát a bazális ganglionok épsége
- Kiváltásukhoz speciális ingerhelyzet szükséges. Az ingerhelyzet megtartásával,
pihentetési szakaszok beiktatásával mozgásminta jön létre.
- A genetikusan meghatározott elemi mozgásminták addig válthatók ki, amíg nem
alakul ki a fejkontroll. A fej helyzete a térben a kiváltó helyzete az elemi
mozgásmintáknak.
- Az, hogy milyen formában jön létre az elemi mozgásminta, az attól függ, hogy az
alatta lévő agytörzsnek a tónusszabályozása ép vagy kóros. (Rigid sztereotipia
jellemzi-e őket, attól függ, hogy milyen az agytörzsi tónusszabályozás – ha kóros,
akkor bár aktiválódik a mozgásminta létrejötte, a kivitelezés eltér.)
 - Terápiára, kezelésre is alkalmazhatók: naponta, mindig ugyanabban az időpontban,
szigorú rend alapján
2 CSOPORTBA OSZTHATÓK:

I.VERTIKALIZÁCIÓS ELEMI MOZGÁSMINTÁK

- 1. ülésbe húzódszkodás: –A csecsemő tenyerébe a hüvelykujjam, kiváltom a
kapaszkodási reakciót, rákulcsolok a csuklójára, felhúzom 30°fokig, és várom,
hogy a fejét előre emelje

- 2. ülésbe rugaszkodás:hanyatt fekvés-a vizsgáló egyik kezét az ágyéki gerinc

magasságában a csecsemő háta alá teszi, a másik kezével a térdnél nyújtva
rögzíti az alsó végtagot, ellentétes irányú mozdulattal 30 fokig megyek, közben
biztosítom, hogy a AV nyújtott helyzetben maradjon. Hátrahajlik a törzs felső
szakaszaàfelső végtagi mozgásokkal segítve a törzs egyik része
kiegyenesedik, majd a gerinc a fej tetejére kerülàül a csecsemő
- 3. lebegő ültetés: Combjánál fogom a csecsemőtà a cpmb és a törsz
derékszögben, hüvelykujjamat az ágyékcsatornába teszem, felemelem a két
alsó végtagot, és kiemelem a levegőbe.
Ha ezt a hármat meg tudja csinálni, akkor nagy valószínűséggel nincs axiális tónuseloszlási
zavara.
- 4. fejemelés törzstámasszal: nagyobb támasztékot biztosítok, csak a vállövi és
nyaki-feji gerinc egyenesedését nézem, a többit én tartom.
- 5.fejemelés csípőtámasszal: majdnem az egész háti, feji , nyaki szakasz
egyenesedését nézem, sokkal nehezebb, mint az előző

II.LOKOMOCIÓS ELEMI MOZGÁSMINTÁK

- Asszisztált mászatás: a csecsemő súlyát azon a tenyeremen hordom, ami a

has, mellkas határán van, nem ér hozzá sem a kéz, sem a láb. Megemelem a
fejét, nem a fejénél fogva húzom.-->hatása: szimmetrikus flexió-extenzió mind
a négy végtagon
- Elemei járás: csípőben térdben erőteljes flexió, a támaszkodó oldalon
extensio. Úgy váltható ki, hogy a fej a test súlyvonala elé kerül. Teljesen
függőlegesen tartva csak a hordozási reakciót tudom kiváltani.
- Kézenjáratási reakció: ugyanazzal a technikával váltható ki, mint az
asszisztált mászatás, de megemelem úgy hogy az alsó végtagok ne érjenek le
- Mászásàtérdenjárásàelmei járás
- Lejtőn kúszás fejjel lefelé :alsó végtagok vesznek benne részt a
legerőteljesebben – vesztibuláris inger hatására jön létre
- Lejtőn kúszás fejjel felfelé – vesztibuláris inger hatására jön létre
- Lejtő tetején hanyattfekszik, fejelfordulással és vállövi mozgással
lecsuszatolja magát – lejtőn lekúszás háton fekvő helyzetben –
vesztibuláris inger hatására jön létre.
Addig válthatók ki vesztibuláris inger által, amíg a fejkontroll ki nem alakul, ez 3-
4 hónap. Kóros esetben 6-8 hónapos korban is kiváltató, sőt nagyobb korban is, de
fizikailag nem kivitelezhető.
-