Dolgozat 4 tétel

1. Mutassa be a LongiKid Archaikus reflexprofil részeit, ismertesse a

poszturális reflexek szerepét a viselkedés és tanulás tükrében!
a. Szvatkó Anna: Szvatkó Anna (szerk): Billenések, 2016 Budapest,
Oriold és trs. Kiadó:
Egyes Poszturális reflexek szerepe a kisiskolások viselkedéses és
tanulásos sajátosságaiban (353-369.o.)

Szvatkó Anna könyv:

Tanulási zavart mutató gyereknél elengedhetetlen a poszturális reflexek
vizsgálata.
Reflexek kiválthatóságát nézik ezek a poszturális mechanizmusok és az
integráltság szintjétől függ.
Amelyik gyereknél kiváltható az ATNR, STNR, TLR, Ayresa szenzoros integráció
alacsonyabb színvonalával talált összefüggést. Ezek a reflexek később
gyerekeknél, felnőtteknél enyhe fokban mindig megtalálhatóak. Normális
estben meddig váltható ki nem határozta meg, ezért vizsgálatuk nagy
körültekintést igényel.
Ayres által javasolt reflexprofil a következő elemekből áll:
ATNR (Aszimmetrikus tónusos nyaki reakció),
STNR (szimmetrikus tónusos nyaki reakció),
TLR (Tónusos labirintus reflex),
Kiegészítette:
Schilder féle karnyújtási teszttel,
Antagonista izmok kokontrakciójának vizsgálatával,
Postrotációsnystagmus tesztel,
Primitív reflexek fejlődése:
A korai poszturális szerveződés a primitív reflexekkel szoros kölcsönhatásban
alakul.
Automatikus, komplex, agytörzsi mozgásminták, már születéskor jelen vannak.
Ahogyan érik az idegrendszer egyre kevésbé váltódnak ki
Ezek a reflexek már méhen belül is működnek (pl:ATNR), trauma nélküli
megszületéshez fontos.

Katona professzor felhívja a figyelmet, reflex és reakció keverésére. A korai

mozgásmintákban már bonyolult reakciók vannak és nem egyszerű reflexek.
Testtartási reakció, fontos szerepe van az izomcsoportok aktivizálásában,
izomtónus változtatás, alkalmazkodóképesség kibontakozik. Kiemeli reflex
ingerhelyzetenként egyszer váltható ki. Nincs visszacsatolásuk, adaptív
tanuláshoz ezért nem tartja alkalmazhatónak a rehabilitációban. Ezért ő egyes
mozgásterápiáktól elhatárolódik (Bobaht, Vojta, Doman-Delecato program).

Kutatások (nemzetközi):
A gyermeki idegrendszer kezdettől fogva egészlegesen működik.Poszturális
kontrollt ellátó rendszerek igen korai időktől kezdve működnek. Primitív
reflexek gyermekkori kiválthatóságának és az egyensúlyozás elmaradásának
nagy jelentőséget tulajdonítottak. Ezért az egyensúlyi reakciókra és primitív
reflexek vizsgálatára objektív mérési eljárásokat dolgoztak ki. Amely
alkalmasnak látszott a fejlődésneurológiai elmaradás mértékének
meghatározására és az egészséges és organikusan sérült elkülönítésére,
valamint az emocionálisan kiegyensúlyozatlan gyermeki fejlődés korai
azonosítására.

Szimmetrikus Tónusos nyaki reakció (STNR):

(Capute és munkatársai 1982), a következő módon változtatja a végtagok
tónusát. A fej középvonalbeli hátrahajlításakor a karok nyújtásba a lábak
hajlításba kerülnek. A fej előre hajlításakor a reakció pont ellentétes. Karok
hajlítanak, lábak nyújtanak. A reakció labirintus eredetű (labirintus-fül félkörös
ívjáratok), bejövő információt a nyaki feszítő izmoktól kap.
Nincs egységes vélemény, viták folynak az STNR jelenlétéről, normál
fejlődéséről, kiválthatóságának jelentőségéről.
Katona professzor a csecsemőnél háton fekve a fej előre, hason fekve a
csecsemő fejének hátra hajlításával vizsgálta ezt a reakciót (1979).
Ayre pedig óvodás és kisiskolás korú gyerekeknél négykézláb helyzetben a fej
testtengely irányú előre majd hátra irányú hajlításakor elemezte ki a kar
helyzetét (hajlítás vagy feszítést történt a fej mozgatásakor). (1979).
Én megjegyzésem, a STNR akkor integrálódott (vagyis nem kiváltható) ha a fej
mozgatásával egy időben a karok feszítő tónusa megmarad,illetve a felvett
négykézláb helyzetet biztosan megtartja. Nincs a lábakba bemozdulás, nincs
csípő billegés, csípőben rotáció.
Caputa pedig 2 éves korig az édesanya ölében ülő gyermek helyzetben vizsgálta
a reakciót (1982).
Megfigyelések, az egészségesen fejlődő gyerekek esetében kevesebb mint 30%
volt kiváltható. A kiválthatóság legnagyobb gyakorisága csecsemőknél, 4-6
hónap közé esik. Úgy tűnik, hogy a reflexnek a normál fejlődésben fontos
szerepe van. Ha fenn marad vagy későbbi életkorban kiváltható, az már jelez
valamit. Mozgáskorlátozott gyerekeknél kórós fokozódása (kényszertartásokat
idéz elő pl: „kiflitartás”). Enyhébb fennmaradási változata a fej minden
hátrabillentésekor az alsó végtagok lökésszerűen kinyúlnak, feszítve is
maradnak. Ez megakadályozza, hogy a csecsemőt, karba ültetni, vagy ültetni
lehessen. Neuromotoros fejlődésükben enyhébben sérült gyerekeknél azt
figyelték meg (Ricter, Montgomery 1988), STNR jelenléte homolog (hasonló)
mászási mintával jár együtt az ő esetükben. Megfigyelték még, hogy nagyobb
gyerekeknél, akiknél a STNR kiváltható, minden alkalmat megragadnak, hogy
fejüket megtámasszák, tevékenység vagy rajzolás közben. Ez arra utal, hogy a
STNR gyenge integrációja van jelen, melynek következménye a kérgi kontroll
nehezített, a megfelelő testhelyzet felvétele, megtartása nehezített, a tanulás
során a szimbólikus tevékenység nehezített.

Aszimmetrikus Tónusos nyaki reakció (ATNR):

Nagyon szélesen kutatták. (Gallahue, Ozmun 1998), a gyerek fejének
elfordításával jellegzetes minta váltódik ki a végtagokon. Tarkó felőli oldal flexió
(könyökben hajlítás a karban), az arc felőli oldalon extenzió (feszítés karban,
könyök nyújtva). Ez a legáltalánosabb mozgásviselkedés a ANTR meglétekor. Az
alsó végtagokban is megfigyelhető tónusváltozás, de ez sokkal kevésbé
észlelhető mint a karokban.

A reakció idegi szabályozásában a vesztibuláris rendszer és a nyaki receptorok

játszanak szerepet. Leggyakoribb születés után 6-8 héttel. A gyerekeknél
majdnem általánosnak tűnhető ez a reakció, amely a fejlődés során eltűnik.
Ezért voltak meglepőek azok a tanulmányok, amely a reakció meglétét igazolták
egészséges felnőtteknél is. (saját tapasztalat, pl: nálam, fáradtságnál bejön,
vagy bizonyos joga pozícióknál, stressz hatására ha mozgásvégzés közben).
(Fukuda1961) sportolók mozgásvizsgálatát végezte, és azt találta, hogy a
sikeres sportolók (pl: vívóbajnokok, baseballjátékosok), sokat többet használják
ezt a mozgásformát, mint a kevésbé sikeres társaik. Az ő esetükben ezek a
tónusos nyaki reflexekkel megegyező minták beépülnek az akaratlagos
mozgásba, bizonyos helyzetekbe. Enyhe fokban koraszülötteknél és érett
újszülötteknél végzett összehasonlító vizsgálatban, szignifikáns különbség
mutatkozott. A koraszülöttek erőteljesebben, kitartóbban mutatták ezt a
mintázatot (ATNR jellegzetességeit). Ebben az esetben a kimutathatóság
tényezője az „érettség” volt.
Csecsemőkorban a kutatások többnyire szimmetrikusak, ennek ellenére
kevesen tanulmány van, amelyben az asszimetriára és az ATNR kapcsolatára
utalnának.
1970 ig tartotta magát a tudomány ahhoz, hogy az ATNR fennmaradása 6
hónapos kor után kórosságot implikál. (Parmenter 1975), vizsgálatai
felvetették, hogy nem a reflex megléte vagy teljes hiánya kérdés hanem a
kiválthatóságának a mértéke.
(Arnheim, Sinclair 1979), összefoglalója alapján soroljuk fel azokat a klinikai
tüneteket, amelyek az ATNR hiányos integrációjának (vagyis nem kellő mértékű
központi gátlásának) hatására megjelennek. A kéz – láb mozgásainak
összererndezettsége csökken, különböző testi szegmetumok egymástól
független mozgásai akadályozottak, a két testfél közötti megkülönböztetési
képesség érése késik ,„ügyetlen gyerek „ szindróma egyik faktora
(Richter, Montgomery 1988) kiegészítette, hogy az ATNR kritikus mértékű
jelenléte
„homolaterális” (egyoldali kúszást, mászást eredményez
szegényesebb lesz a szem- kéz koordináció, ami megnyilvánulhat
(rajzokás, írás, étkezésben)
általánosságban elmondható, hogy a bilaterális mozgásokat akadályozza

A reflex vizsgálatának módja:

Szakirodalomba, gyakorlatban számtalan vizsgálati módszert használnak.
Hazánkban jelentős ismeretségre tett szert Sally Godard Blythe nevével
fémjelzett vizsgálat.
DSZIT (Dinamikus Szenzoros Terápiához ) csatlakozó reflexvizsgálat a
következő:
ATNR vizsgálata:
„Négykéztérd tartásban” vagy is négykézláb helyzetben a fej lassú passzív
mozgatása oldalra. A gyerek válla, csípője 90% flexióban, hajlításban, tenyér
váll alatt, extendált(kifeszített, kinyújtott) újtartás és csípő alatt támaszkodó
térdek. Ezeken oszlik el a test súlya.
STNR vizsgálata:
Négykézláb alaphelyzetben a fej passzív mozgatása, lefelé, 5 mp idő
hagyásával, felfelé. Ellenálláskor nem erőltetjük a kivitelezést. Nyitott, csukott
szemmel egyaránt végeztethető a fej előre illetve hátra hajlítása. Az adott
korosztályra szabott pontozási rendszer nem volt. (Capute és munkatársai1982)
rendellenességek korai szűrésének érdekében végezték. Nyomonkövetés
érdekében 2 éves korig követtek a reflex kiválthatóságának mértékét.

Egyes poszturális reflexek szerepe a kisiskolások viselkedéses és

tanulási sajátosságaiban:

Egyéb reflexvizsgálatok:
Schilder által leírt karnyújtásteszt
Zárt állás, szeme csukva, karjai a talajra párhuzamosan, kinyújtva. A karok ne
érintsék egymást, ujjak abdukcióban legyenek. A gyereket figyelmeztetem,
hogy a fejét fogom forgatni egyik oldalról a másikra. Háta mögött állok, a
fejforgatás hatását nézem a testen. Megfigyelési szempontok: Fejforgatással
szemben van e ellenállás a nyaki izmokban. A kartartásban van e bármilyen
változás. A két kar tartása között van e különbség. Változásnál tónuskülönbsége
a karokban. Karok közelednek vagy távolodnak egymáshoz. Karok süllyednek e.
Néha a gyerek az egész testével fordul.
Helyes, ha a fej fordítása függetlenedni tud a fej fordításától, karok helyzete
pedig változatlan marad.
Ayres szerintazoknál a tanulási zavart mutató gyerekeknél, akiknél a poszturális
mechanizmusok mechanizmusok nem kellően érettek, nehézségek
tapasztalhatók antagonista izomcsoportok kontrakciójában, amelynek az a
feladata, hogy egy vagy több ízületet átmenetileg mozdulatlanul tartson. Ez
fontos eleme a mozgások szervezésének. A test bizonyos izmait fázisban kell
tartani (tónusban, feszítésben), hogy más izmok fázisos mozgásainak hátteréül
szolgáljon. (PL példám, mozdulatlanul ülök a padban, miközben csak a kezem
mozog és írok, törzsem ,lában tónusban van, mozdulatlan).
Posztrotációs nystagmus:
Szakmai csoportok eltérően ítélik meg a posztrotációs nystagmus jelentőségét
a diagnózis kialakításánál. Forgatás után hirtelen megállítva a szemekben
megjelenő rezgő, tekergő szemmozgásban megjelenő reflex igen eltérő lehet
egyes gyerekeknél. problémájuktól és életkoruktól is függ. Kiértékelésnél ebben
sincs egyetértés. A jelenség objektív megragadása helyett javasolják spontán
játék során, pörgések, forgások során történő megfigyelést SzvatkóAnnákék. A
forgásra adott reakciók nagyon változatosak lehetnek. Kiválthat normál
jelenséget, tipkus szemmozgás, vagy nem normális jelenséget. Nincs
nystagmus, rövid ideig tart, vegetatív tünetek jelentkeznek (szédül, rosszullét),
eltérő nystagmus. Értékelés eltérő, egyesek szerint a szenzoros integrációs
terápia azokra jól hat, akiknek a nystagmusuk hiányzik vagy rövid ideig tart.
DSZIT terápiás tapasztalatok ennek ellent mondanak, SzvatkóAnnáék
megfigyelése szerint más csoportok is jól használhatják a vesztibuláris-
proprioceptív-ingerlésekre lehetőségeket adó kereteket, ha szabadon
választhatók a játékok.

Korai reflex vizsgálata kisiskolás csoportban:

80 évek, vizsgálati módszerek fejlesztésére igény volt, (pl Dél Kaliforniai
szenzoros integrációs teszt). A sztenderdizált tesztektől eltérő módszerű,
strukturált megfigyelések pontosabb megfigyelését szerették volna elérni, főleg
reflexmutatókból összetevődő diagnosztikus egység megnyulvánulásait
feltérképezni, megvizsgálni kapcsolatait más vizsgálati eredményekkel
(SzvatkóAnna 1996).
Reflexmutatók eltérő mintázatai alapján eljutni annak a kérdésnek a
megválaszolásához, hogy egy átlagostól eltérő diagnosztikus jegy, valóban
diszfunkció jelzése e. Alkalmas e az egészségest és a zavart fejlődés
megkülönböztetésére vagy csupán egy nem kellően ismert életkori hatás
következménye. Különböző gyermekcsoportokat figyelt meg, vizsgált
(SzvatkóAnna) szerény körülmények között élők, bizonyos viselkedési,
emocionális jegyeket mutatók, valamint iskolai teljesítmények és reflexmutatók
együttjárását általános iskola alsó tagozatainál.
Reflexvizsgálat eredményei:
Az ATNR kiválthatóságának mértéke mindkét irányban, mindkét felvételi
módban (nyitott, csukott szem), életkor előrehaladtával csökkenő tendenciát
mutat, fiúknál és lányoknál egyaránt.
Az önálló kor főhatása ATNR balra forduláskor nyitott szemmel. Jobbra forduló
ATNR nem mutat ilyen egyértelmű korral előrehaladó fejlődést. Valószínű más
kérgi programok is befolyásolják kiválthatóságának mértékét. Fiúknál az átlag
nagyobb, ez a reflex jelenlétének mutatója. Felvetődik a kérdés, lassabb
idegrendszeri érésről vagy sebezhetőbb funkcioálásról van e szó. Azt is
vizsgálták, hogy a jobb vagy bal kezesség az ATNR kiválthatóság mértékére, de
nem találtak ilyen összefüggést.
Kérdés, van e különbség jobb illetve bal oldalra való fejfordításra épülő
reflexválaszok között, tapasztalat, kezességtől függetlenül, jobbra forduláskor
erősebb reflexválaszokat kapunk. Lányoknál kisebb mértékben váltható ki az
ATNR mint fiúknál. Lányoknál érettebb idegrendszeri működést feltételeznek az
ATNR alapján, melyet a nagyobb féltekei specializációra utaló oldaliságbeli
különbség tovább erősít.
STNR ebben a korban sem nemi sem életkori eltérést nem mutat. Elmondható,
hogy az a reflex ebben az életkori sávban már nem érzékeny mutatója az
idegrendszer fejlődésének, feltehetően, azért mert már elérte egészséges
esetbenilyenkorra az érett integrációs szintet.
A reflexintegráció szempontjából sérülékenységet mutató gyerekek legritkább
esetben esnek, kerülnek a jó tanulók csoportba.
Viszont a kifogástalan reflexprofil sem predesztinál, nem jár együtt a kiválló
tanulmánnyal.
Tény, hogy a jó reflexporfillal rendelkező gyerekek inkább a közepes, jó tanuló
csoport tagjai.
Ez az összevetés kis elemszám alapján történt, mégis érv a reflexvizsgálatok
használata mellett, amikor tanulási nehézséggel küzdő gyerek azonosítása a
cél.
A szülői értékelések közül a figyelmi problémák, a deviancia, és az agresszió
mutatott mutatott szignifikáns korelációt a reflexvizsgálatok eredményeivel.
A tanári értékelésekben a viselkedés reflexmutatokkal való kapcsolata nem
érhető tetten, kivéve a TLR (Tónusos Labirintus Reflex) minőségi mutatója és a
figyelmi problémáknak együttjárása.
Emberrajzok esetében (Koppitz 1966) megállapíthatóvá vált, hogy a
reflexmutatók, optimális értékétől való szélsőségesen magas eltéréssel
jellemezhető gyerekek emberrajzain átlagosan kettőnél több emocionálisan
instabilitást jelző patológiás jegy található.
Az optimális értékekkel jellemezhető csoportban az emberrajzok alig mutattak
patologiás jegyeket, átlaguk nem érte el az egyet. A mintában legtöbbször a
végtag aszimmetria, a dőlés, a testrészek gyenge integrációja, árnyékolt test
vagy végtagok fordult elő.
A poszturális reflexmutatók eredményeiben megtestesülő térbeli
bizonytalanság emocionális zavarokkal együtt jelenik meg. Ezeknek a hordozója
rajzajaiban is megnyilvánul a bizonytalan vagy zavart patológiás testkép.

A reflexvizsgálatok eredményeinek rövid összefoglalása:

Az Ayres féle reflexprofilon belül az ATNR kitüntetett szerepét találtuk,
különösen a fej balra fordulásakor kirajzolódó tendenciák variálnak együtt a
gyermek figyelmi működésének deficitjével és a deviancia jelzőivel.
Az ATNR kiválthatóságának elemzéséből kiderült, hogy a fej balra fordulására a
könyökben létrejövő flexió az életkor előrehaladtával csökkenő mértékben
váltható ki. Erősebb megnyilvánulása egyes gyerekeknél minden bizonnyal
diszfunkció jelzése lehet. Mint ilyen alkalmas arra, hogy egészséges és zavart
fejlődés megragadható jegye legyen. A jobbra fordulás más mintázatot ad,
enyhén emelkedett értékekkel és kisebb életkori csökkenéssel elemezhető.
A lányok csekélyebb sérülékenységét jelzi, hogy az ATNR és TLR jobban
teljesítenek, és az ATNR kifejezettebb lateralitást mutattak.
A tanárok szerint a lányok szignifikánsan jobb eredményt érnek el az iskolai
tanulásban. AZ is közrejátszik, hogy az adott életkori sávban, olyan
képességstruktúrát várnak el a gyerektől, amelynek a lányok jobban birtokában
vannak, mint a fiúk.
Fontos eredmény, hogy a gyermek neuropszichológiai diszfunkcióját jelző
reflexmutatokkalcsak a szülői jellemzések mutatnak érdemi együttjárást. A
gyenge tanulókról készített szülői és tanári jellemzések jobban egybevágnak,
mint a jól tanuló gyerekek esetében.
Az Ayres féle korai poszturális reflexek vizsgálata tehát érvényes és megbizható
szűrőmódszer, azonban eredményeinek tágabb kotextusba helyezése nélkül
nem ad hosszú távú és hitelt érdemlő adatokat a gyermekek és felnőttek
adaptív lehetőségeiről.
A longikid Archaikus reflexprofilja :
Az életkoronként kiírt és ide az oldalunkra feltöltött kézikönyvben megtalálható
részletesen. Ide már nem másoltam be. Minden feladat, instrukció, benne van
életkoronként, elég részletesen.

Jó tanulást mindenkinek!
Cs.H.Éva