A korai agykárosodással

járó mozgászavar
elemzése
Bobath szerint
 CP-re utaló jelek
 Tartósan fennálló tartási és mozgási aszimmetria,
oldalkülönbség a reflexekben
 Az életkornak nem megfelelő pszicho-motoros
fejlődés, fejlettség
 A tónuseloszlás és a tónus zavarok
 Csecsemő reflexek hiánya (szopási stb.)
 A tónusos reflexek nem épülnek le és nem adják
át helyüket a helyzet reflexeknek és
egyensúlyreakcióknak
 Következményes egyéb jelek
 Táplálkozási –szomatikus retardáció
 Tartási elváltozások
 Látási-hallási észlelési zavarok
 Magatartási problémák
 Beszédzavarok (megkésett beszédfejlődés)
 Epilepszia
 Egyéb
 Normális (egészséges)
mozgásfejlődés

 Normális tartási és egyensúlyi

reakciók kialakulása a nehézségi erő
leküzdésével összefüggésben
- ép reciprok innerváció
- normális tartási tónus
- általános mozgásminták
kialakulása, automatikussá válása
 beállítódásireakciók
– normális fejtartás (labirinth
reakció)
- nyak beállítódási reflex
- fej-törzs helyzete (test beállítódási
reakció)
- törzs és végtagok helyzete
- optikai beállítódási reflex
A csecsemő korai primitív
tömegmozgásainak és reflexeinek
leépülése és módosulása

A csecsemő 6.-7. hónapjától

kezdődően
Új funkciók épülnek ki az
idegrendszer lassú érésének
következtében
 Ha a központi idegrendszer
károsodott…

… megbomlik, késve fejlődik, v. ki

sem alakul a normális fejődés.
A korai agykárosodás
tünetegyüttese
A/ Motoros tünetek
lokalizációtól függően
kiterjedéstől függően
 Megváltozott izomtónus
 Főként hypertónus
Az izmok
A normális
túlérzékenysége
izomtónust nem
jellemző
tudja elérni, v.
zsebkés-tünet hosszabb ideig
 Hypotónus megtartani
 Atónia

 Fluktuáló tónus

 Vegyes tünetek
Tónuselváltozások
 Az innervatio megbomlott
egyensúlya
SPASZTIKUSOK
 A reciprok innerváció túlfeszítettsége
 Tartós ko-kontrakció
Nagy erőfeszítés révén jön létre a kis amplitúdójú
mozgás
ATHETOTIKUSOK
 A reciprok innerváció teljes gátlása
 Ko-kontrakció hiánya
A mozgások kontrollálatlanok, az ingerület ugrál az
egyes izomcsoportok között → féregszerű mozgás
ATAXIA
 Innervátio hiánya – az agonista és az antagonista
izomcsoport is hypoton
 Tónusos reflextevékenységek
 Nem épülnek le a korai csecsemőkori
reflexek
 Sőt egyre nagyobb befolyásra tesznek
szert
 Ez meggátolja az egészséges
mozgásfejlődést
 Helytelen mozgásminták épülnek ki
 Tónusos labirinth-reflex
3 hónapos korig
 Hason fekvésben – flexiós tónusfokozódás lép
fel / háton fekvésben extenziós tónusfokozódás
 A gyermek fejét előrehajtjuk – extensor-
tónusfokozódás következik be
 Ülésben, állásban – extenziós tónusfokozódást
vált ki a hát kiegyenesítse

Benczúr M. dr.
 Aszimmetrikus tónusos
nyakreflex 4 hónapos korig
 Oldalra fordítva a fejet azonos oldalon
extenziós tónusfokozódás lép fel
 Ellenkező oldalon flexiós tónusfokozódás jön
létre
 Ált. háton fekvésben, négykézláb helyzetbe,
ülésben, állásban, járásban
 Szimmetrikus tónusos nyakreflex
4-5 hónapos korig

A fej hátrafeszítésére fokozódik a karok

extenziója és a lábak flexiója
 A fej előrehajlítására a karok flexiója és
a lábak extenziója lép fel
 Sarokülésben, négykézláb helyzetben –
„békaugrásban” halad előre
 Állás, járás nagyon nehéz
 Keresztezett nyújtási, ill. hajlítási
reflex 5 hónapos korig
A gyerek egyik térdét hashoz húzva:
– Nyújtási reakciónál: a másik lábon
extenzió
– Hajlítási reakciónál: másik lábon flexió
 Túltengő pozitív támasztó
reakció
 Ha a törzset
megemelve felemeljük
a gyereket, majd
ejtjük lefelé:
– 0-3 hó.: elemi járás
– 4-7 hó.: aktív flexió
AV-on
– 7. hó felett:
fokozatosan erősödő
extenziós tónus
– Kóros esetben: ld. a
képen
Benczúr M. dr.
A láb letámasztásakor taktilis és
proprioceptív ingerek összegződnek
 A láb és a törzs spasztikus izmai ko-
kontrakcióba kerülnek
 Minden mozgás, minden innerváció
lehetetlenné válik
 Később a túlfeszítettség hypotonusba
csap át (zsebkés-tünet)
Típusos spasztikus láb
deformitások

Benczúr M. dr.
 Labirinth-helyzetreflex
1 hótól 1 éves korig

 Függőlegeshelyzetből kibillentve a
gyermek a fejét középre visszahúzza
 Fogóreflex – tenyéren
0-3 hónapos korig

A tenyér bőrének ingerlésére lép fel

 Tárgyak megfogása után nem képes
annak elengedésére

Spasztikus kéz
tárgyfogása

Benczúr M. dr.
 Fogó reflex – lábon
0-felállásig

A talp bőrének ingerlésére lép fel

 Talajérintéskor a lábujjak
bekarmolnak
 Galant reakció
A hát egyik oldalának simítására – az
izom kontrakciója azonos oldalra
rántja el a törzset
 A kéz támasztó reflexe
 Vagy
nagyon későn, vagy egyáltalán
nem alakul ki
 Moro-reflex
6 hetes korig

A fej hátra ejtése (hirtelen

hangadás) a karok szét-, majd
keresztezését, a száj-nyitását-
majd zárást okozza.
 Orális kereső reflex
5-6 hónapos korig

A szájkörüli területingerlésére
először a szájzugot az inger irányába
húzza, majd a fejét is az inger
irányába fordítja
 Szopó- és nyelési reflex
11-12 hónapos korig

A gyermek szájába tett cumi vagy ujj

kiváltja a ritmusos szopómozgást
 Harapási reflex

 Azíny külső részének ingerlése

ritmikus szájzárást-nyitást vált ki
A tónusos reflexek együttműködése
 Több reflex együttes hatása
érvényesül
 Sőt erősítik egymást

 Sajátos mozgásmintákat hozva létre

+
 Optikus, akusztikus, kinesztetikus,
mnesztikus, taktilis ingerek
kontrollálatlansága
 Asszociált reakciók
 Egy izom vagy egy végtag
proprioceptorainak ingerülete
átterjed az érintett végtagtagokra
vagy az egész testre

Általános tónusfokozódáshoz vezet

 B/ neuromotoros
kontroll zavarának
összetevői
 Zavart a mozgásindítás- a mozgás
megtartás- a mozgás leállítása

 Az agonisták és antagonisták
együttműködése kiegyensúlyozatlan

 Mozgás szinergizmusok megváltozása- az

egész funkciólánc működésének jellemzői
változnak meg

 Feszesség „stiffness”

 Tompítás, elfojtás „Damping” : hogyan küzd

meg pl. a belövellő tónusingadozással
Az intelligencia fejlődését
hátráltató motoros
tényezők
Az intelligencia fejlődését hátráltató
motoros tényezők

 szenzo-motoros integráció zavara

 intelligencia fejlődést befolyásoló

 tapasztalatszerzési akadályozottság

 észlelési, tapintási zavarok

 kommunikációs problémák

 magatartás-szocializációs zavarok
  Izomzat kóros fejlődése

 Kontraktúrák, deformitások alakulnak ki

 Elmaradnak, módosulnak, nem alakulnak

ki az életkornak megfelelő tartási-,
mozgási funkciók, egyensúlyi reakciók

 Végül a mozgás a kóros reflexek

segítségével jön csak létre
CP vizsgálóeljárása
ESETISMERTETÉS
 Orvosi vizsgálat
A diagnózis és a klinikai tünetek
értelmezése
– Agyi károsodás eredete, lefolyása,
kiterjedése
– Kialakult motoros tünetek
– Egyéb társuló fogyatékosságok,
egészségi állapotot befolyásoló tényezők
 Anamnézis felvétele
 Szülések (terhességek száma, születések száma,
koraszülések előfordulása, abortuszok)
 Családi anamnézis (betegségek –idegrendszeri;
érzékszervi; anyagcser-, hormonzavarok; fejlődési
rendellenességek, fogyatékosságok)
 Anya betegségei
 Jelen terhesség (tartama, lefolyása, fertőzés,
vérzés, trauma, toxikus ártalom)
 Szülés lefolyása (normál, megindított, elhúzódó
szülés; művi beavatkozás, rendellenességek,
gyógyszerelés)
 Újszülött (Apgar érték, felsírás, adatai, besárgult-e,
inkubátor, vércsere, szopás megindulása…)
 Anamnézis - mozgásfejlődés
 Fejemelés

 Fordulás (oldalra, hasra, hátra)

 Kúszás

 Négykézláb-helyzet

 Mászás

 Feltérdelés, térdelés
 Ülés

 Állás

 Járás
 Anamnézis - mozgásfejlődés
 Beszédfejlődés
 Kézhasználat, manipuláció
 Érzékszervek fejlődése
 Játéktevékenység
 Táplálkozás
 Öltözködés
 Szobatisztaság
 Magatartás – szociabilitás
 Érdeklődés
 Anamnézis
 Korábbi kezelések
 Műtétek

 Gyógyszerek használata
 Gyógyászati segédeszközök
használata
 Gyermekkori betegségek
 Jelen állapot
 Általános megfigyelés:
– Külső megjelenés
– Spontán tartás
– Helyzet- és helyváltoztatás
– Segédeszköz-használat
– Magatartás
 Vizsgálat
 Deformitások, kontraktúrák, rövidülések
 Izületi mozgásterjedelem (CP-nél nem
vizsgálunk izomerőt!!!)
 Reflex-reakció vizsgálat
 Fiziológiás mozgássor vizsgálata
 Mozgáskoordináció vizsgálat
 Egyensúly vizsgálata
 Kézfunkció-, manipuláció vizsgálata
 Érzékelés
 Beszéd
 Önellátás
 Spasztikus jellegű
mozgásrendellenességek
 Ismert okok
következtében a
motorium centrális
neuronja
(piramispálya) sérül
 Jellemző tünetek
 Izomzat fokozott tónusa
 Spasmus
 Fokozott sajátreflexek (térd-reflex)
 Kóros reflexek jelenléte (statikus reflexek
fennmaradása, kinetikus és
statokinetikus reflexek elmaradása,
késése)
 Kóros szinergizmusok
 Izomtevékenység koordinációs zavara
 Következményes izomzsugorodás –
deformitások, kontraktúrák
 Topográfiai osztályozás
 Monoplégia

 Hemiplégia

 Para- v. diplégia
 Tetra- v. quadriplégia

 Dupla hemiplégia

 Bilaterális hemiplégia
Ataxia
 „Cerebelláris ataxia”
A Kisagy a mozgás összerendezettségéért
felel. Ezt a működést a motoros és a
szenzoros pályák működésének
összehangolásával éri el.
3 része van:
 Archi cerebellum egyensúlyért felel
 Paleo cerebellum izomtónusért felel
 Neocerebellum mozgás
összerendezettségért felel
 KISAGYI TÜNETCSOPORT

A KISAGY FUNKCIÓI:
 Mozgás közben az izomcsoportok
működésének összerendezése
 Az agonista-antagonista izmok
működésének összehangolása
 Célzott, takarékos mozgáskoordináció,
mozgáskivitelezés
célmozgások ritmus- és
irányzavara (lásd az
általános tüneteket)
A beérkező mozgáshoz kapcsolódó
információk/végtagok és
testrészek helyzetének és az
izmok tevékenységéről való
információk

A kisagy által integrált kimenő

mozgásszabályozás / szenzoros
Visszajelentés, hibajavítás
 ATAXIA fajtái
 Spinális ataxia: mélyérzés zavara, a mozgás
és a helyzet proproceptív információk zavara
(járás: túlméretezett lépés, de egyenlő
lépéstávolság; lábra néz,; törzs túl egyenes;
lábát túlságosan megemeli lépésnél mereven
tartja. Csukott szemmel fogódzkodik.
Gombolni nem tud. A mozgás elején van a
tremor.
 Frontális ataxia: Ellenoldali cerebelláris
tünetekkel, nem tud megindulni, megáll,
toporog és nehezített járás
 Tünetei
 A célirányos mozgás zavara
 Nehezen tud indítani, megállítani mozgást
 Nehezen tud váltani egy másik mozdulatra
 Asszinergia: agonista-antagonista izmok
koordinációs zavara
 Hypo-, hyperflexio:
 Hypotonia
 Intenciós tremor: célmozgás tévesztés (ujj
–orr próba), fokozódó amplitudójú
remegés a mozgás előrehaladtával
 Disdiadochokinesis: egymás utáni gyorsmozgások zavara
 Dysmetria: nem tudja pontosan meghatározni a feladathoz
szükséges erőt, mozgásamplitúdót
 Kóros visszacsapás (rebund): túlzott mozdulatot az
antagonisták később fékezik le, a mozdulat túllő a célon ,
visszacsap
 Látenciazavar: az ingerületre a válasz csak késve érkezik
 Nystagmus: szemtekerezgés ( a szem gyors, ritmikus,
akaratlan mozgása)
 ROMBERG-jel: állásban- karok elől. Azonos oldalra dőlés
 Széles alapú járás: zavart koordináció, a kóros oldal felé
tér el, szabálytalan, egyenetlen
 Félremutatás: előre megnézett célra, csukott szemmel az
érintett oldalnál a kar félre mutat
 Testrész-süllyedés: csukott szemmel megtartandó végtag
az érintett oldalon lesüllyed
 Törzs-ataxia: ülésben a törzs megtartása bizonytalan
 Beszédzavar: szaggatott, skandáló
 Egyensúlyzavar
 Propriocepciózavar
Ujj-orrhegy próba ( célra irányuló mozgás közben a
célhoz érve eltér (nucleus dentatus és a kiinduló pályák
sérülése)

normális ataxia

intenciós trémor

Mumenthaler 1989. 133. old.

Benczúr M. dr.
 Kisagyi megbetegedések tüneteinek vizsgálata

A visszacsapás (rebund) jelenségének a vizsgálata kisagyi

megbetegedésekben

a/ vizsgálat módja b/ normális válasz- c/ kóros rebund

azonnali fékezés (elégtelen fékezés
Azonos oldali kisagyi
bántalom
Mumenthaler 1989. 134. old.
Benczúr M. dr.
Athetosis
Végtagokon, törzsön, nagy kiterjedésű
túlmozgások;
izületek túlfeszített helyzete;
fluktuáló izomtónus, esetleg spazmus,
grimaszolás,
nyálzás,
disarthria
 Extrapiramidális rendszer
zavara

Az extrapiramidális rendszer rostjai lefutás

közben többször átkapcsolódnak és
kikerülik a nyúltagy piramisát, de
részleges átkereszteződés történik. A
gerincvelő elülső szarvában végződnek.
Az extrapiramidális rendszer az automatizált
mozgások szabályozója.
 AKINETIKUS, RIGOROS
TÜNETCSOPORT
 RIGOR: fokozott izom és tartási
tónus, fogaskerék-tünet
 Spontán tevékenység és
együttmozgások csökkenése
(akinézia)
 Akaratlan mozgások : tremor
(disztális részen, nyugalmi remegés)
 Beszédzavar: halk, egyhangú
Parkinson-kór
 HIPERKINETIKUS-HIPOTÓNIÁS
TÜNETCSOPORT
 CHOREA: A végtag disztális részén
szabálytalan, dobáló, nem ritmusos,
gyors túlmozgás, grimaszolás

 ATHETOSIS

 BALLIZMUS: egész testrészekre

kiterjedő/v. fél (hemi) csavaró, durva
hyperkinesia
 DISZTÓNIÁS TÜNETCSOPORT
 TORZIÓS DISZTÓNIA: vállöv és törzs,
esetleg a végtagok rotáló erős mozgásai,
athetotikus ujj mozgások, thalamus-kéz.
Idővel az ágyéki lordózis fokozódik,
combok flektálnak és berotálnak
 MYOCLONUS: nem ritmusos, hirtelen
kontrakciók egy vagy több izomban
 ORGANIKUS TIC: mindig ugyanabban az
izomban jön létre összehúzódás, nem
ritmikus
Athetosis

típusos kéztartás
(un. thalamus kéz)

Mumenthaler 1989. 125. old.

Benczúr M. dr.
Athetosis
Tárgy után nyúlás Megfogás