AZ EMBER

SZAPORODÁSA

Kiss Dániel
Életciklus és szaporodás
◦ Ivaros szaporodás
◦ Kromoszómák eltérőek  ivari dimorfizmus
◦ XX / XY  elsődleges nemi jellegek (ivarszervek)
Nemi jellegek

◦ Kromoszómális nem: XX vagy XY, tehát nőnemű vagy

hímnemű (fogantatás pillanatában dől el)
◦ Gonadális nem: a kromoszómális nem érvényre jutásához a
megfelelő gonádok kialakulása szükséges (elsődleges nemi
jelleg)
◦ Fenotípusos nem: a jellemző nemi szervek kialakulása
(szexuális differenciálódáshoz nemi hormonok
szükségesek)
◦ Másodlagos nemi jellegek: hormonok hatására alakulnak ki
a szervekben
 FÉRFI
NEMI
MŰKÖDÉS
Barlangos
test
Húgycső Cowper-
Makk mirigy

Fityma
A herében
◦ Leydig-sejtek – hormontermelés
◦ Sertoli-sejtek – a spermiumok éréséért felelős
SPERMIOGENEZI
S
Spermiogenezi
s
◦ Spermatogonium
mitotikus osztódással „A”
és „B” sejtre
◦ Elsőrendű spermatocyták
„B” osztódásával
◦ Első meiotikus osztódás

◦ Másodlagos spermatocyta
 spermatida (haploid)
◦ Érési folyamatok 
spermium
◦ Érési folyamat befejezése
a mellékherében (mozgás
és termékenyítőképesség)
Herecsatorna spermiumokkal (SEM)
Spermiogenezis
lépései
◦ Golgi fázis: Golgiból acrosomalis vakuolum/granula
képződik; csillóképződés megindulása centriolumból
◦ Sapka fázis: sejtmag-kondenzáció; „sapkaképződés”
megindulása acrosomalis vakuolumból
◦ Acrosoma fázis: további magkondenzáció; elongáció;
excentrikus maghelyzet; centriolumból 9 rost fejlődik a
csilló köré
◦ Érési fázis: citoplazma-darab leválása és fagocitálása
(Sertoli által); citoplazmahidak felszabadulása; különálló
spermium lumenbe jutása
 SPERMIU
M
FELÉPÍTÉS
E
Fej
◦Erősen kondenzált sejtmag
 legszorosabban
becsomagolt DNS (emlősök
között)
◦Acrosoma („sapka”):
enzimeket tartalmaz, melyek
a petesejt burkán történő
átjutást teszik lehetővé
Nyak
◦ Proximális
(megtermékenyített
petesejtnek kell) és
disztális (ebből indul ki az
axonéma) centriolumokat
tartalmazza
◦ Külső durva rostok eredési
helye
Középdarab
◦ Külső durva rostoka:
elasztikus fehérjét és
ciszteint tartalmaznak
◦ Mitokondriumok: ATP –
mozgáshoz szükséges
◦ Axonéma: 9+2-es
mikrotubulus –
csillómozgás
Fődarab
◦ Mikrotubulusokat és durva
rostokat tartalmaz
Végdarab
◦ Csak mikrotubulusokat
tartalmaz
 Sperma összetétele
Termelő mirigy % Jellemzők
Here 2-5% Kb 200-500 millió spermatozoa
Ondóhólyag 65-75% Aminosavak, citrát, enzimek,
flavinok, fruktóz, prosztaglandinok
(nőstény immunválaszának gátlása),
proteinek, C-vitamin

Prosztata 25-30% Prosztata-specifikus antigén,

proteolitikus enzimek, cink (DNS
stabilizálása)

Bulbouretális mirigyek <1% Galaktóz, mucus (spermiumok

mobilitásának növelése és
kidiffundálásának
megakadályozása), szialinsav
Hormonális hatások
◦ Szteroidhormonok nem raktározódnak
◦ Tesztoszteron (/dihidrotesztoszteron – nagyobb
affinitással kötődik a közös receptorhoz)  Hím
gonadális nem és férfi fenotípus kialakítása, a nemi
érés után a spermatogenesis fenntartása
HORMONOK
HATÁSA
ÉLETTARTAM
ALATT
NŐI NEMI
MŰKÖDÉS
NŐI NEMI SZERV
A petefészekben
◦ Teljes csírakészlet magzati korban (kb 1 millió),
pubertás korra 400.000
◦ Fogamzóképesség pubertástól menopauzáig
◦ Hormonszekréció időszakos
◦ Hormontermelő sejtek fejlődése a tüszőéréshez
kapcsolt
 A TÜSZŐÉRÉS
FOLYAMATA

tüszőnek nevezzük az endokrin sejtek halmazával és bazális membránnal körülvett csírasejtet

Tűszőérés és meiózis
◦ Primer oocyta + primer granulosasejtek (egy
rétegben) = primordiális tüsző
◦ Méhen belül megkezdi az első meiotikus osztódást, de a
folyamat leáll még diploid szakaszban

◦ Besorozás (recruitment): oocyták egy csoportja

együttesen indul növekedésnek
◦ Pubertáskor: FSH  továbbfejlődnek (csak egy, a
többi elsorvad!)
◦ Primer tüsző: oocyta + zona pellucida + zona
granulosa (endokrin funkció)
◦ Szekunder tüsző: theca interna és externa kialakul
◦ Tercier tüsző: granulosa sejtek között folyadék
(hormonok is)
◦ Graaf-tüsző: érett stádium; első meiotikus osztódás
befejeződése
◦ Ovuláció: petesejt kiszabadulása; második osztódás
megkezdése
a második érési osztódás a
megtermékenyítés után a
petevezetőben zajlik le!!!
Ovariális ciklus –
follicularis szakasz
◦ Korai follicularis fázis:
◦ Fokozódó ösztradiol elválasztás
◦ Az LH fokozza a thecasejtek androgén elválasztását
◦ A magas FSH szint növeli a granulosasejtek számát
◦ Az FSH elindítja a besorozást és lehetővé teszi a tüszők
továbbfejlődését

◦ Késői follicularis fázis

◦ A domináns tüsző felkészül az ovulációra
◦ A progeszteronszint lassan emelkedni kezd
Ovariális ciklus –
ovuláció
◦ Periovulációs periódus
◦ A domináns tüsző ösztrogénszekréciója fokozódik
◦ Intenzív LH szintézis  LH csúcs
◦ Az FSH szint is megemelkedik, de kisebb mértékben
◦ Első meiózis befejeződése

◦ Ovuláció
◦ Tüszőrepedés, az érett petesejt kiszabadul a Graaf-
tüszőből
Ovariális ciklus –
lutealis szakasz
◦ Az ovuláció helyén kialakul a corpus
heamorrhagicum
◦ LH hatására sárgatest (corpus luteum) kialakulása
◦ Progeszteron és ösztrogén szintézis
◦ Ha a megtermékenyítés elmarad, a hormonszintézis
csökkenni kezd és a sárgatest elsorvad (corpus
albicans)
Endometriális
ciklus
◦ Proliferációs (ösztrogén) fázis
◦ A lelökődés utáni proliferációt az ösztradiol indítja meg

◦ Szekréciós (luteális) fázis

◦ Progeszteron hatására megindul az endometrium
mirigyeinek és stromasejtjeinek differenciációja és
szekréciója

◦ Menstruáció
◦ A sárgatest elsorvad, a progeszteron szintje csökken,
prosztaglandin és proteázok szabadulnak fel, az
endometrium funkcionális rétege lelökődik
ENDOMETRIÁLI
S SZAKASZ
HORMONÁLIS
SZABÁLYOZÁS
◦ Szintézis csak theca interna (csak LH receptor)
sejtekben
◦ A keletkezett androgének a granulosejtekben (FSH és
LH receptor) aromatizálódnak
◦ Másodlagos nemi jellegek
◦ Szexuális magatartás
Ösztrogén és progeszteron
◦ Petefészek-működés szabályozása (közvetett ◦ Luteinizált granulosa és theca sejtekben és a
módon erősítik a granulosasejteken az FSH sárgatestben termelődik
hatását) ◦ A méhnyálkahártya felkészítése a
◦ Megtermékenyülés kedvező feltételeinek beágyazódásra, a terhesség kiviselésének
biztosítása: biztosítása
◦ Méhnyálkahártya és méh vérellátásának javítása
◦ Méhizomsejtekben protein mennyiségének
növelése
◦ FSH szekréció gátlása
◦ Anabolikus hatás
◦ Emlőmirigyek megduzzadása
 Ösztrogénhormonok reproduktív hatása
Célszerv/célsejt Hatás

Nemi szervek, méhnyálkahártya, méhizomzat, • Proliferáció (=növekedés, szaporodás)

nyakcsatorna, hüvely • Állománymegtartás
• Terhesség alatt hypertropia (=sejtek térfogata megnő, anélkül,
hogy a sejtek száma lényegesen változna)
• Fokozza a méhizomzat ingerlékenységét
• Terhesség végén fokozza a prosztaglandinok szintézisét
• Szekréció
• Glikolízis feltételeinek megteremtése (savas vegyhatású
hüvelyváladék)

Emlő • Proliferáció
• Terhesség alatt szekréciógátlás

Adenohypophysis • Alacsony koncentráció  FSH-, LH-szekréció gátlása

• 48-50 óráig tartó magas koncentráció  LH-csúcs
• Terhesség alatt prolaktinszekréció
Férfi nemi aktus és orgazmus

I. II
.

Ejakuláci
Erekció Emisszió
ó
 Szakasz Elnevezés
„0” Petyhüdt / flaccid
Erekció
1 Latens erekció
(telítődési szakasz)
2 Növekedés
3 Teljes erekció
4 Rigid erekció
Jellemzők
Összehúzódott trabecularis simaizom
Kontrahált artériák és arteriolák
Szabad vénás elfolyás
Alacsony szintű véráramlás
Megnövekedett be- és eláramlás
Változatlan intracavernosus nyomás
A penis meghosszabbodása
Jelentős beáramlás-fokozódás
Intracavernosus nyomás nő
Erekció
A trabecularis izomzat ellazult teljesen
A corpora cavernosából megszűnik a vénás
eláramlás
Az intracavernosus nyomás megközelíti a
szisztolés nyomást
Bulbo- és ischiocavernosus izmok
kontrakciója
Az intracavernosus nyomás a szisztolés
nyomás fölé emelkedik
Emisszió és ejakuláció
◦ Mechanoreceptorok ingerlése (+audiovizuális és pszichés ingerek)
◦ Emisszió: spermiumok és a mellékhere-szekrétum a proximális húgycsőbe
◦ Az ondóvezeték simaizomzata ritmikus összehúzódásai juttatják tovább

◦ Prosztatában és az ondóhólyagban lévő izmok összehúzódnak  szekrétum

ürül
◦ Húgycsőben lévő folyadék + ondóvezeték izmainak ritmikus összehúzódása 
ondó kilövellése, ejakuláció
◦ Gerincvelői reflex  harántlesio esetén is orgazmus tudatosulása nélkül kiváltható

◦ Orgazmus során: szívfrekvencia-növekedés, artériás vérnyomás emelkedése,

kipirul a bőr, szaporább légzés, egyes vázizomcsoportok összehúzódása
◦ Refrakter periódus (egyénileg és idővel is változik)
◦ Kb 3 ml; 200 millió spermium (ha jelentősen kevesebb  infertilitás)
 Női nemi aktus és orgazmus
„Erekció”
• Csikló és kisajkak vérrel
telnek meg 
meghosszabbítják a hüvelyt
Nedvesedés Fokozódó ingerlés
• Hüvelynyálkahártya • Külső nemi szervek és az
átszivárgása emlő (bimbó) ingerlése
• Akadálymentes behatolás • + audiovizuális és pszichés
hatások
Orgazmus
• Hüvely simaizomzata és a
medence vázizmai ritmikus
összehúzódást végeznek
• Méh izomzatának ritmikus
összehúzódása 
spermiumok bejutását segíti
elő
• Elnyújtottabb, mint a férfié
• Nincs refrakter periódus
Megtermékenyítés -
spermiumok bejutása
◦ Spermiumok a hüvelyen keresztül jutnak be  méhkürtig
felúsznak
◦ „Önálló erővel” (flagellaris mozgás) , de a kontrakciók is
segítenek (akár 5 óra is lehet!)
◦ 200 millió  100 ezer méh űrtérbe  200
megtermékenyítés helye  1 „szerencsés”
◦ 48 óráig termékenyítőképesek
◦ Kapacitáció  acrosomareakciókra képessé válik a
spermium (még nem tisztázott a folyamat)
Megtermékenyítés
– találkozás
◦ Ovuláció után a méhkürtbe kerül  csillók
mozgatják lassan a méh fele
◦ 24 óráig termékenyíthető meg ovuláció után
◦ Spermium megtapad a külső rétegen, majd átfúrja azt
◦ A belső réteghez való tapadás váltja ki a petesejt
reakcióját – több spermium nem tud kapcsolódni
◦ Ez a kapcsolódás váltja ki a meiózis befejezését
◦ A két örökítőanyag fúzionál  diploid sejt
(preembrió)
◦ Nagyjából 90 perc után megtörténik az első osztódás
◦ A 7. napon történik a beágyazódás (endometriális
ciklusban csak 3 napig képes befogadni)
◦ Magas progeszteronszint szükséges!
◦ Viszkózussá teszi a nyakcsatorna szekrétumát 
„lepecsételi” a méh üregét a külvilág felé
Fejlődő embrió és a hozzátapadt Emberi
spermiumok 5 nappal a morulla egy
megtermékenyítés után tű hegyén
 Fonyó Attila – Az orvosi élettan
tankönyve (2011)

Dr. Molnár László – Fejlődéstan

Források előadás (PTE – 2019)

Dr. Völgyi Béla, Dr. Dénes Viktória

– Állatélettan II., Hormonális
szabályozás előadás (PTE – 2020)