1.

A pszichológia meghatározása és tárgya

-Pszichológia: görög eredetű szó, jelentése lélektan, a lélek tudománya
-A lélekkel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány
-A lelki folyamatokat és pszichés funkciókat tanulmányozza, célja az emberi viselkedés megértése és
bejóslása.

2. Alap tudományterületek (fogalom + a területek neveinek felsorolása és meghatározása)

Azok a területek, amelyek a pszichés funkciókat és jelenségeket vizsgálják és leírják azok
törvényszerűségeit, ezen keresztül közelítve az emberi viselkedés megismeréséhez.
• Általános lélektan: a megismerő folyamatok, a tanulás, a motiváció és az érzelem általános
jellemzőit és törvényszerűségeit írja le.
• Személyiséglélektan: a személyiség megismerése, az egyéni különbségek leírása a legfőbb célja.
• Fejlődéslélektan: az emberi fejlődést és viselkedést befolyásoló tényezőket kutatja a fogantatás
pillanatától a halálig. Leírja a pszichés funkciók, tanulás, társas kapcsolatok, érzelmi élet
fejlődésének törvényszerűségeit.
• Szociálpszichológia: a társas interakciókat és az interperszonális kapcsolatokat alakulását vizsgálja,
valamint az társas közeg egyénre gyakorolt hatását és fordítva az egyén társakra való hatását.

3. Alkalmazott területek (fogalom + a területek neveinek felsorolása)

A pszichológia azon területei, melyek a pszichológia ismereteit egy más tudomány területén használják fel.
• Klinikai pszichológia
• Egészségpszichológia
• Pedagógiai pszichológia
• Kriminálpszichológia
• Sportpszichológia
• Munkapszichológia

4. Recepció (pszichológiai és biológiai szempont)

Érzékelés = recepció
• A környezetünk sajátosságainak a megismerésében segít
• Pszichológiai szinten: egyszerű, az ingerekhez szorosan hozzákapcsolódó, nyers élmények pl. a
látszószervem érzékelt egy nagy piros valamit
• Biológiai szinten: érzékszervek és a kapcsolódó idegpályák aktiválódása

5. Érzékleti modalitások és jellemzőik

5 modalitásban érzékelhetünk, amelyek érzékszervi rendszereinkhez kapcsolódnak:
1. Látás- szem
2. Szaglás – orr
3. Hallás - fül
4. Tapintás- bőr
5. Ízérzékelés - nyálkahártya
Érzékleti modalitások jellemzői:
• Érzékenység: bizonyos intenzitású inger kell ahhoz, hogy hasson az érzékszerveinkre -> abszolút
küszöbbel vizsgálható
• Abszolút küszöb: az a legkisebb erősségű inger, ami még éppen hat az érzékszerveinkre
• A küszöb egyénenként változik
• Azt érzékeljük, ami a küszöb felett van
• Az inger erősségének a változását is képesek vagyunk érzékelni
6. Az érzékszervi kódolás folyamata
Hogyan jutnak el az egyes ingerek az érzékszervtől az agyig?
• Transzdukció: az érzéklet (pl. fény, hang) fizikai jellegű -> át kell alakítani elektromos jellé, hogy az
agy értse
• Receptorok hajtják végre a transzdukciót
• Receptor: az érzékszervek speciális sejtjei pl. fülben a szőrsejtek, vagy a nyelven az ízlelőbimbók
• A receptorok az idegpályákon közvetítik a
jelet az agykéregbe
• Az érzékelés az agyban születik!!!
Intenzitás és minőség kódolása
• Intenzitás: milyen erősségű az inger pl. halk-hangos, gyenge-erős
• Minőség: milyen jellegű az inger pl. vörös vagy zöld, brummogás vagy cincogás
• Idegrostok specializálódnak a minőség és az intenzitás kódolására is
• A minőség és az intenzitás is az agyban születik meg

7. Percepció fogalma
• Észlelés = percepció: a beérkező nyers információnak, vagyis az érzékleteknek jelentést ad,
meghatározott központja van az agyban
Mire jó ez nekünk?
• Segít a döntések meghozásában, a problémák megoldásában, pl. lehúzódom, hogy elengedjem a
tűzoltóautót

8. Az észlelés összetevőinek felsorolása

Az észlelés összetett folyamat, 5 összetevőből áll:
1. Figyelem:
2. Lokalizáció:
3. Felismerés:
4. Absztrakció:
5. Konstancia:

9. Figyelem fogalma
Figyelem:
 A beérkező információk szűrését szolgálja: a feladat szempontjából lényegteleneket
kirostálja, a lényegeseket megtartja
 A bennünket érdeklő tárgyakra az érzékszervek megfelelő irányba fordításával irányítjuk a
figyelmünket
 A figyelem multimodális (vizuális, auditoros stb.)

10. Lokalizáció fogalma

• Tárgyak helyének meghatározása
• Tájékozódáshoz és mozgáshoz elengedhetetlen
• Ehhez a tárgyakat el kell tudnunk különíteni egymástól és a háttértől

11. Absztrakció fogalma

• Az a folyamat, amelynek során a külvilágból az érzékszerveinken át beérkező hatalmas
mennyiségű információt jobban kezelhető kategóriákká alakítjuk át (pl. dörgés-villámlás,
vízcsobogás-tusfürdő illata)
12. Konstancia fogalma, konstanciák felsorolása (példákkal)
Fogalma: Állandónak észleljük a tárgyak egyes jellemzőit
 Színkonstancia: pl. fehér macska szürkületben
 Alakkonstancia: pl. mozivászon oldalról
 Nagyságkonstancia: pl. pénzérme távolítása

13. Tudat(osság) fogalma

 A tudatosság azt jelenti, hogy tudatában vagyunk:
o a külső ingereknek = a környezet történéseinek
o a belső érzékleteknek
o a gondolatainknak
o az emlékeinknek
 A problémamegoldás, választások, tervezés során is tudatosak vagyunk

14. A tudatosság jellemzői

Monitorozás:
• külső és belső ingerek (környezet történéseinek, a belső történéseknek) megfigyelése és tudatosítása
• az ingerek közül főként a fontosak és intenzívek tudatosulnak
Kontrollálás:
• problémamegoldás, választások, tervezés
• cselekedet megtervezése, elindítása, vezérlése
• számolunk a még meg nem történt eseményekkel
• forgatókönyveket gyártunk
• Kivéve: automatikus cselekvések!

15. Módosult tudatállapot fogalma (közös jellemzők, formái)

 Az ember tudatállapota nem egységes, időről-időre változik
 a normális, éber állapottól eltérő tudatállapotok
 formái: alvás, meditatív állapot, hipnózis, alkohol és egyéb szerek által kiváltott állapotok, szenzoros
depriváció, autópálya-transz, törzsi ceremóniák, vallási élmények
 közös jellemzői:
 Gondolkodás, figyelem, koncentráció, memória megváltozása
 Időérzék felborulása
 Önkontroll csökkenése, feladása
 Realitáskontroll (valóságvizsgálat) csökkenése
 Érzelmek kifejezésének megváltozása
 Megváltozott testérzés, testkép, testhatárok felbomlása
 Észlelési torzulások, hallucinációk
 Egyedi jellegű élmények, amelyek szavakba nem önthetők (nem verbalizálható)
16. Az alvás és az ébrenlét összehasonlítása
Látszólag a tudatosság ellentéte, de sok a hasonlóság az alvás és az ébrenlét között:
• Alvás közben is gondolkodunk (bár máshogy, mint éber állapotban)
• Alvás közben is keletkeznek emlékképeink -> emlékszünk arra, amit álmodtunk
• Nem teljesen nyugalmi állapot (mozgások, alvajárás)
• Nem vagyunk teljesen érzéketlenek a környezetünkre (síró kisgyermekre azonnal felkelő anya)
• A tervezés nem szünetel teljesen -> vannak, akik a tervezett időpontban ébrednek óra nélkül

17. Az alvás és ébrenlét ellenfolyamat elmélete

• Ébrenléteinket szabályszerűen alvások szakítják meg
• Agyunk az elalvást és az ébrenlétet szabályozó folyamatokkal rendelkezik
1) Homeosztatikus alvási késztetés = élettani folyamat, ami biztosítja az aktív
ébrenléthez szükséges alvásmennyiséget; éjszaka működik; nappal részlegesen
működik (nappal nő az alvásigény, ha nem aludtunk eleget, akkor beindítja az
elalvást)
2) Napszaktól függő ébrenléti folyamat = a belső óránk nagyjából minden nap
azonos időben ébreszt minket, a nappali fény leállítja a melatonin (alvást
segítő hormon) termelését
• A két folyamat együttesen alakítja az alvás-ébrenlét ciklusainkat

18. Az álom jellemzői (miből áll az álomkép, álmodik-e mindenki, tudjuk-e befolyásolni, mennyi ideig
tart, álom az álomban jelenség)
Mi az álom?
• Az álmodás módosult tudatállapotot jelent
• Álomkép: emlékek, aktuális problémák, vágyak, képzeleti képek masszája + külvilágból beszűrődő
ingerek
• Freud: a tudattalanhoz vezető királyi út, burkoltan jelennek meg benne a tudattalan vágyak,
fantáziák
Mindenki álmodik?
• Mindenki álmodik, de legtöbbször nem emlékszünk rá
• Ha a REM alvásból ébredünk, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy emlékszünk az álmainkra
• Ha ébredésnél nem tereli el semmi a figyelmünket, akkor később is emlékszünk rá (konszolidálódik
az álomanyag)
• Ébredés utáni akaratlagos felidézés – álomnapló
Mennyi ideig tartanak az álmok?
• Az álomban zajló események egy REM szakasz hosszával egyeznek meg
• Bizonyos álmok azonnal lefutnak (pl. óracsörgés = szirénázó autó az álomban)
Tudjuk-e, hogy mikor álmodunk?
• Tudatos álmok = amikor tisztában vagyunk vele, hogy álmodunk; az álom nem bizarr, hanem
teljesen realisztikus; álom az álomban jelenségek
Tudjuk befolyásolni az álmainkat?
• A környezet megváltoztatásával és elalvás előtti szuggesztiókkal valamennyire befolyásolhatóak
• Környezet megváltoztatása: Pl. elalvás előtt több órán át viselt piros lencsés szemüveg -> pirosan
látták álmukban is a világot
• Szuggesztió: Pl. próbáljon meg olyan személyiségvonásokkal álmodni, amelyekkel rendelkezni
szeretne -> legtöbb személynek volt legalább egy ilyen álma
19. A tanulás pszichológiai meghatározása
Az ismeretek elsajátítása és a tudás megszerzése.
o A viselkedés oldaláról: a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében a bekövetkező
viszonylag állandó viselkedésváltozás
o Az alkalmazkodás szempontjából: a környezethez való rugalmas alkalmazkodás kialakulásának
elengedhetetlen feltétele
o A személyiség oldaláról: a tanulás során szerzett tapasztalatok révén személyiségünk fejlődik,
változik

20. Nem asszociációs és asszociációs tanulási formák

Nem asszociációs tanulási formák:
• A legalapvetőbb tanulási mechanizmus
• Egy ingerre vonatkozik
• Formái: habituáció, szenzitizáció
Asszociációs tanulási formák:
• Bonyolultabb, az események közötti kapcsolat elsajátításán alapul
• Formái: klasszikus kondicionálás, operáns (instrumentális) kondicionálás, komplex tanulás

21. Habituáció
 Az ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok ritkulása
 Az élőlény megtanulja, hogy milyen ingerekre ne reagáljon ill., hogy különbséget tegyen az
új és ismerős ingerek között
 Pl. autó riasztójához, ketyegő órához hozzászokunk

22. Szenzitizáció
 Egy adott ingerre egyre erőteljesebb a viselkedéses változás
 Akkor következik be, ha az élőlény ártalmas vagy valamilyen szempontból fontos ingerrel
találja magát szemben
 Pl. sötét sikátorban a riasztótól, reptéren a bőröndből kiszűrődő ketyegéstől megijedünk

23. A klasszikus kondicionálás pavlovi alapkísérlete (szakkifejezésekkel!)

1. Volt egy biológiailag rögzített inger (feltétlen inger) = a húspor → ami egy automatikus,
biológiailag rögzített (feltétlen) választ váltott ki = a nyáladzást.
2. Majd a feltétlen ingert (a húst) társította egy eredetileg semleges ingerrel = a csengővel → szintén
kiváltotta a nyáladzást.
3. A társítások hatására a csengő, vagyis az eredetileg semleges inger kondicionálódott a húsporhoz
4. Végül a csengő önmagában is kiváltotta a nyáladzást, tehát a csengő feltételes ingerré vált és ebben
az esetben a nyáladzás feltételes válasszá
24. Klasszikus kondicionálás megjelenése a hétköznapokban (embernél)
A viselkedéses válaszokat el lehet sajátítani úgy, ha ingereket társítunk.
Kemoterápia (méreg bejuttatása a szervezetbe) émelygéssel jár, néhány kemoterápiás alkalom után a
kezelőszoba látványa is hányingert vált ki.

A kis Albert és a nyúl (egy másik példa)

1. A kis Albert szeret játszani a fehér patkánnyal
2. Egyszer, amikor a patkánnyal játszik hall egy hatalmas csattanást, amitől megijed
3. Ezek után a patkánytól is félni fog, amit eddig szeretett
4. Egy fehér nyulat adnak neki, amitől ugyanannyira fél mint a patkánytól
Mi történt?
1-3. lépés – klasszikus kondicionálás, DE itt egyszeri társítás is elég volt
4. lépés – generalizáció = a patkányhoz hasonló inger is kiváltotta a félelmi reakciót, aminek az oka a
két inger közti hasonlóság

A klasszikus kondicionálás egy megrázóbb példája:

 alkoholista apa, aki becsapja az ajtót, ha hazaér a kocsmából, és utána elveri a gyereket, a gyerek
retteg a verés alatt -> ez egy párszor megismétlődik, és a gyerek már az ajtó csapódásától is
automatikusan félni kezd

25. Tanult íz-averzió

Kondicionálás a különböző fajoknál:
Tanult íz-averzió
• tanult válasz a romlott vagy mérgező étel (ital…) ízére
• romlott vagy mérgező étel fogyasztását hányás, rosszullét követi
• később az étel íze automatikusan kiváltja a hányingert
• hasznos lehet!