1.

A pszichológia meghatározása és tárgya: a lélekkel, a lelkin jelenségekkel foglalkozó

tudomány, a lelki folyamatokat és pszichés funkciókat tanulmányozza, célja az emberi
viselkedés megértése és bejóslása

2. Alap tudományterületek (fogalom + a területek neveinek felsorolása és

meghatározása) : azok a területek, amelyek a pszichés funkciókat és jelenségeket
vizsgálják és leírják azok törvényszerűségeit, ezen keresztül közelítve az emberi vselkedés
megismeréséhez
 Általános pszichológia: megismerő folyamatok, a tanulás, a motiváció és az
érzelem általános jellemzőit és törvényszerűségeit írja le
 Személyiségpszichológia: a személyiség megismerése, az egyéni különbségek
leírása a legfőbb célja
 Fejlődéspszichológia: Az emberi fejlődést és viselkedést befolyásoló tényezőket
kutatja a fogantatás pillanatától a halálig. Leírja a pszichés funkciók, tanulás,
társas kapcsolatok, érzelmi élet fejlőésének törvényszerűségeit.
 Szociálpszichológia: a társas interakciókat és az interperszonális kapcsolatok
alakulását vizsgálja, valamint a társas közeg egyénre gyakorolt hatását, illetve
fordítva.

3. Alkalmazott területek (fogalom + a területek neveinek felsorolása) : A pszichológia

azon területei, melyek a pszichológia ismereteit egy másik tudomány területén
használják fel.
 klinikai pszichológia
 egészségpszichológia
 pedagógiai pszichológia
 kriminálpszichológia
 sportpszichológia
 munkapszichológia

4. Recepció (pszichológiai és biológiai szempont):

 Pszichológiai szinten: egyszerű, az ingerekhez szorosan hozzákapcsolódó nyers
élmények
 Biológiai szinten: érzékszervek és a kapcsolódó idegpályák aktiválódása

5. Érzékleti modalitások és jellemzőik: 5 modalitásban érzékelünk, ezek érzékszervi

rendszereinkhez kapcsolódnak
látás – szem
szaglás – orr
hallás – fül
tapintás – bőr
ízérzékelés – nyálkahártya

Jellemzői:
- érzékenység: bizonyos intenzitású inger kell ahhoz, hogy hasson az érzékszerveinkre
(abszolút küszöbbel vizsgálható)
- Abszolút küszöb: az a legkisebb erősségű inger, ami még éppen hat az
érzékszerveinkre (egyénenként változik)
- Azt érzékeljük, ami a küszöb felett van
- Az inger erősségének a változását is képesek vagyunk érzékelni
6. Az érzékszervi kódolás folyamata:
 Transzdukció: az érzéklet fizikai jellegű, amelyet a receptorok alakítanak át
elektromos jellé, hogy az agy megértse őket.
 receptorok: az érzékszervek speciális sejtjei (pl.: fülben a szőrsejtek, nyelven az
ízlelőbimbók), az idegpályákon közvetítik a jelet az agykéregbe (érzékelés az
agyban születik)

- Intenzitás és minőség kódolása

Intenzitás: inger erőssége (halk – hangos, gyenge - erős)
Minőség: inger jellege (vörös vagy zöld, brummogás vagy cincogás)
- A minőség és az intenzitás kódolására is specializálódnak
- A minőség és az intenzitás is az agyban születik

7. Percepció fogalma:
- percepció = észlelés: a beérkező nyers információnak, vagyis az érzékleteknek
jelentést ad, az agyban meghatározott központja van
- döntések meghozatala, problémamegoldás

8. Az észlelés összetevőinek felsorolása: Figyelem, Lokalizáció, Felismerés, Absztrakció,

Konstancia

9. Figyelem fogalma: A beérkező információk szűrését szolgálja, a feladat szempontjából

a lényegeseket kirostálja, a lényegeseket megtartja
- A bennünket érdeklő tárgyakra az érzékszervek megfelelő irányba fordításával
irányítjuk a figyelmünket
- A figyelem multimodális

10. Lokalizáció fogalma: Tárgyak helyének meghatározása, elengedhetetlen a

tájékozódáshoz és a mozgáshoz
- ehhez a tárgyakat el kell tudnunk különíteni egymástól

11. Absztrakció fogalma: Az a folyamat, amelynek során a külvilágból az érzékszerveinken

át beérkező hatalmas mennyiségű információt jobba kezelhető kategóriákká alakítjuk át.
(pl.: dörgés - villámlás)

12. Konstancia fogalma, konstanciák felsorolása (példákkal) : A tárgyak egyes jellemzőit

állandónak érezzük
- Színkonstancia: fehér macska szürkületben
- Alakkonstancia: mozivászon oldalról
- Nagyságkonstancia: pénzérme távolítása

13. A tanulás pszichológiai meghatározása:

- viselkedés oldaláról: gyakorlás és/ vagy tapasztalatszerzés következtében
bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás
- alkalmazkodás szempontjából: a környezethez való rugalmas alkalmazkodás
kialakulásának elengedhetetlen feltétele
- személyiség oldaláról: a tanulás során szerzett tapasztalatok révén
személyiségünk fejlődik, változik
-
14. Nem asszociációs és asszociációs tanulási formák: A legalapvetőbb tanulási
mechanizmus (Formái: habituáció, szenzitizáció)
15. Habituáció: Az ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok ritkulása, az élőlény
megtanulja, hogy milyen ingerekre ne reagáljon illetve különbséget tegyen az új és
ismerős ingerek között (pl.: ketyegő órához hozzászokunk)

16. Szenzitizáció: Egy adott ingerre egyre erőteljesebb a viselkedéses változás, akkor
következik be, ha az élőlény ártalmas vagy valamilyen szempontból fontos ingerrel találja
magát szemben (pl.: sötét sikátorban a riasztótól megijedünk)

17. A klasszikus kondicionálás pavlovi alapkísérlete (szakkifejezésekkel!):

 biológiailag rögzített inger (feltétlen inger) –egy automatikus, biológiailag
rögzített (feltétlen) választ váltott ki ki
 majd a feltétlen ingert társította egy eredetileg semleges ingerrel, ami szintén
kiváltotta a nyáladzást
 Az eredetileg semleges inger kondicionálódott a húsporhoz
 végül a csengő feltételes ingerré vált (önmagában is kiváltotta a nyáladzást), a
nyáladzás pedig feltételes válasszá vált

 Feltétlen inger (UCS): Egy adott választ automatikusan, tanulás nélkül,

többnyire reflexes úton kiváltó inger
 Feltétlen válasz (UCR): A feltétlen ingerekre adott eredeti válasz, amely egy
eredetileg semleges ingerhez kapcsolva feltételes válasszá alakítható át
 Feltételes inger (CS): Egy korábban semleges inger, amely egy feltétlen ingerhez
társítva (asszociálva) feltételes választ eredményezhet
 Feltételes válasz (CR): Egy olyan ingerhez (feltételes inger) kapcsolódó tanult
vagy szerzett válasz, amely eredetileg nem lett volna alkalmas a kiváltására.

18. Klasszikus kondicionálás megjelenése a hétköznapokban (embernél) : kemoterápia

(méreg bejutsa a szervezetbe) émelygéssel jár, néhány kemoterápiás alkalom után a
kezelőszoba látványa is hányingert vált ki

19. Tanult íz-averzió: tanult válasz a romlott vagy mérgező étel/ital ízére, a romlott vagy
mérgező étel fogyasztását hányás, rosszullét követi, később az étel íze automatikusan
kiváltja a hányingert (hasznos is lehet)

20. Operáns kondicionálás fogalma: Az élőlény megtanulja, hogy egy adott viselkedés
egyedi következményekkel jár (pl kutya leül, a gazdája kekszet ad)

21. Operáns kondicionálás skinneri alapkísérlete:

B.F. Skinner kísérlete: Egy ketrecben volt egy patkány és egy pedál. A patkány mászkált a
ketrecben és véletlenül rátaposott a pedálra, és élelem esett az etetőtálkába. Még egy
párszor rá kellett lépnie a pedálra, hogy megtanulja, hogy a pedálra lépés élelemmel jár
(a pedál taposását megerősítette az élelem)

22. Megerősítés: (kedvező kimenetel):

- jutalom (pozitív megerősítés): a viselkedést kellemes következmény követ, ami
megerősíti a viselkedést, tehát a viselkedés a jövőben is meg fog jelenni
- averzív inger megszűnése (negatív megerősítés): a büntetés elmaradása, emiatt a
viselkedés a jövőben folytatódni fog
23. Büntetés (kedvezőtlen kimenetel):
 - averzív inger bekövetkezése (pozitív büntetés): a viselkedést kellemetlen
következmény követi, amely gyengíti a viselkedést, tehát a viselkedés a jövőben
kevésbé fog megjelenni
- jutalom elmaradása (negatív büntetés): a viselkedés a jövőben kevésbé fog
megjelenni
24. Averzív kondicionálás (példákkal): Nemkívánatos viselkedés megszüntetése büntetés
vagy a jutalom elmaradása/visszavonása révén

Büntetés: eredményesen elnyomhatja a nem kívánatos válaszokat, DE:

- Hatása nem jósolható be olyan jól, mint a jutalmazásé („Ismételd meg, amit
csináltál” vs. „Állj”)
- Nem kínál alternatívát a megfelelő viselkedésre → viselkedését még kedvezőtlenebb
válasszal helyettesítheti
- Félelemhez, ellenérzéshez vezethet (szülő, tanár, iskola, otthon…)
- Szélsőségesen erős, fájdalmas büntetés → agresszió

Példák: anorexiás beteget visszaparancsolunk az ágyába, ujjszopó gyereknél a filmnézést

megszakították, ha szopni kezdte az ujját, homoszexuális férfiaknak homoerotikus kép
szemlélése esetén áramütés majd vonzó nő, alkoholistákat apomorfinra (hányingerkeltő
gyógyszerre) itatták őket

25. Averzív kondicionálás technikái :

- Válaszköltség technika: a pozitív megerősítőt (pl.: zsetont) elveszik a nem kívánt
választ követően
- Túlkorrigálás: összefirkálja a padot – büntetésből az összes padot le kell takarítania
- Eltávolítás (time out): kiküldik a rendetlenkedő gyermeket az osztályból, egyedül kell
lennie hogy lenyugodjon (Annyi percre küldjük ki, ahány éves!)

26. Szociális tanuláselmélet fogalma: Szociális tanulás azoknak a készségeknek,

ismereteknek, viselkedéseknek az elsajátítását jelenti, amelyek lehetővé teszik a
csoportba való beilleszkedést és a hatékony működést

A viselkedést meghatározzák:

- Külső tényezők: jutalom, büntetés

- Belső tényezők (kognitív folyamatok): vélekedések, gondolatok, elvárások befolyásolják, hogy

mire reagálunk, mit veszünk észre, hogyan értelmezzük a helyzeteket(ez az eddigi
tanulásformáknál nem volt)

A külső és belső tényezők egymással kölcsönhatásban vannak

A viselkedésünk és a környezetünk is kölcsönhatásban vannak → a környezet befolyásolja a

viselkedésünket, a viselkedésünk visszahat a környezetre, ami megint befolyásolja a viselkedést

27. Utánzás: A szociális utánzás legelemibb formája, a gyermek megfigyeli más személyek
viselkedését és ahhoz hasonlót produkál, beszéd előtti utánzás: értelmi működés, fontos
szerepet játszik benne a jutalom és a büntetés
  Utánzás útján sajátítja el a gyermek: a modell nyújtotta magatartásformákat,
cselekvési módokat, normákat, értékeket, a nyelvet, az eszközök használatát
Csecsemőkori utánzás:

Ø 8-9 hónaposan indul, kezdetleges forma

Ø a környezetében gyakran látott személyeket utánozza
Ø Olyan cselekvéseket tud utánozni, amiket már ismer, és csak akkor tud utánozni, ha
közvetlenül követheti a modell mozdulatait
Ø Először a szülő utánozza a gyermek mozdulatait, arckifejezéseit vagy hangját → a
gyermek ezt, vagyis a saját gesztusait utánozza, így az utánzott cselekvés forrása saját
maga

28. Modellkövetés, modellválasztás indítékai: az utánzásnál magasabb szintű tanulási

folyamat, az utánzott cselekvés mellett az is fontos hogy kit utánzunk

A modellválasztás indítékai:
 Szimpátia: azokat utánozza, akiket szeret (általában szülők)
 Szociális hatalom: szülő-gyermek kapcsolatban válik vonzóvá, óvodáskorban a
felnőtt szerepek (orvos, óvónő, szülő) utánzása révén élik át a szociális hatalmat
 Szerepirigység: Elirigyli felnőtt szerepet (azt csinálhat amit csak akar), káros
viselkedések kialakulásához is vezethet (pl.: dohányzás, alkoholfogyasztás)

A modell viselkedésének sikeressége: jutalmazzák vagy büntetik

29. Kódolás fogalma:

30. Bevésés fogalma
31. Tárolás fogalma
32. Előhívás fogalma
33. A memória klasszikus felosztása (Atkinson-Shiffrin elmélet)
34. Memória modern felosztása
35. Felejtés
36. Alapérzelmek felsorolása
37. Érzelmek osztályozása
38. Az érzelmi folyamat összetevőinek felsorolása
39. Kognitív kiértékelés
40. Szubjektív élmény
41. Fiziológiai változások
42. Arckifejezés, mimika
43. Érzelemszabályozás
44. Érzelemkifejezést meghatározó tényezők
45. Homeosztázis
46. Szükséglet
47. Drive
48. Szokás
49. Extrinzik és intrinzik motívumok
50. Szükséglethierarchia
51. Tudat(osság) fogalma
52. A tudatosság jellemzői
53. Módosult tudatállapot fogalma (közös jellemzők, formái)
54. Az alvás és az ébrenlét összehasonlítása
55. Az alvás és ébrenlét ellenfolyamat elmélete
56. Az álom jellemzői (miből áll az álomkép, álmodik-e mindenki, tudjuk-e befolyásolni,
mennyi ideig tart, álom az álomban jelenség)