Tanulás

- a tanulás viszonylag állandó, tartós viselkedésváltozás, mely tapasztalat hatására alakul ki

- hogyan mérhető? fontos a kontextus ismerete, utánkövetés, folytonosság
- tanulás formái: asszociációs és nem asszociációs tanulás

I. Nem asszociációs tanulás

1. Habituáció (közelítés): ismétlődő ártalmatlan inger esetén egy idő után hozzászokás
alakul ki (a viselkedéses válasz egyre ritkul).
- pl. csiga mellett ütögetem a földet, először megijed és elbújik, de egy idő után
előjön és többé nem zavarja
2. Szenzitizáció (menekülő inger): a hab. ellentéte, egy ingerre adott egyre erősebb
viselkedéses változás. A szervezet egyre érzékenyebben reagál egy fájdalmas vagy
fontos ingerre
- pl. csiga csápját megérintem, azonnal behúzza és ez nem is fog változni.

▪ tanulás hatására szenzoros és motoros neuronok kapcsolata fog változni (szerotonin interneuron)
▪ Ezek mitől nem asszociációs tanulási formák? Mitől lesz valami asszociációs tanulási forma?
- fontos az idői lefutás: a nem assz. tan. formák nagyon rövid idő alatt lefutó folyamatok, melyek
hamar kifáradnak és újra kell őket építeni
- az állat nem tanul sem egy új viselkedést, sem egy új ingert nem azonosít be, ami segíti őt a
helyzet felismerésében

II. Asszociációs tanulás (megszokjuk, hogy bizonyos események együtt járnak)

- mindenféle tanulás építőköve a klasszikus és az instrumentális kondicionálás
1. Klasszikus kondicionálás
- egy bizonyos eseményt (gong, lámpa, csengő) egy másik esemény (étel) követ, egy
addig semleges inger egy másik ingerrel való ismételt együttjárás következtében
asszociálódik a másik ingerhez. Pl. a kutya már a gongra is nyáladzani fog, nem
csak az ételre, mivel a hang előrejelzi a táplálékot
- s: stimulus (inger)
- r: response (válasz)
- c: kondicionálás
- u: unconditioned (nem kondicionált, vagyis feltétlen inger feltétlen választ alakít ki, pl.
a húspor reflexesen nyáladzást vált ki)
▪ feltétlen inger - UCS: pl. étel (kivált egy feltétlen reakciót minden tanulás nélkül)
▪ feltétlen válasz - UCR: pl. nyáladzás
▪ feltételes inger - CS: pl. lámpa, gong, csengő (etetés előtt mindig felgyúl egy lámpa, ami
így a tanulás során jelentőssé válik, hiszen jelenléte bejósolja az ételt)
 ▪ feltételes válasz - CR: pl. a fényre megjelenő nyáladzás (a tanulás során kialakított válasz
egy feltételes ingerre)

- pl. szerhasználat (kávé) esetén:

- kávé (feltétlen inger - UCS) felpörget (feltétlen válasz - UCR)
- feltételes inger - CS: minden külső inger, ami a kávéiváshoz kapcsolódik. nem maga a
koffein, hanem a kávé illata, színe, állaga, elkészítés módja stb (kontextus)
- feltételes válasz - CR: csökkentett homeosztatikus testi válasz (!). Tehát: csökkenti a
szervezet a koffein hatását, felkészül arra, hogy itt lesz egy reakció és előre csökkenti a testi
választ. Következmény: drogtolerancia
- ha valaki a szert kontextus nélkül kapja (pl. kapszulában, intravénásan, tehát nincs meg a
rákészülés pl. kávéfőzés esetén, akkor nagyobb lesz a hatás, hiszen nem jelenik meg
homeosztatikus testi válasz)
- halálos túladagolás problémája: intravénás szerhasználat esetében nagyon fontos a beadás
módja. A szúrás egyre jobban fáj, tehát a feltétlen válasz egyáltalán nem pozitív, tehát a szer
már csak arra kell, hogy megszűntesse ezt a nagyon negatív feltételes inger kontextust,
tehát magának a szúrásnak a fájdalmát csökkentse.
- tehát a halálos túladagolások egy része abból adódik, hogy valaki nem a megszokott módon
adja be magának a szert, vagyis nem lesz meg a CR, a feltételes válasz, ami segítené a
szervezetet a felkészülésben és hogy kompenzálja a feltétlen inger-válasz kapcsolatot.
Ezáltal a szer hatása váratlanul éri a szervezetet és megszűnteti annak az önálló adaptív
reakcióját.
- Fóbiák!
▪ bejóslás: a feltételes inger be kell jósolja, előre kell jelezze feltétlen inger megjelenését,
oksági kapcsolat van a két inger között
▪ kontiguitás/bejósolhatóság: a klasszikus kondicionálás létrejöttéhez szükséges döntő
tényező (Pavlov szerint) a CS (feltételes inger) és az UCS (feltétlen inger) időbeli
érintkezése (kontiguitása). Egy kognitív alapokon álló álló alternatív elgondolás elgondolás
szerint viszont az a lényeg, hogy a feltételes inger (CS) megbízható bejóslója legyen a
feltétlen inger (UCS) megjelenésének. Tehát a kond. létrejöttéhez szükséges, hogy az UCS
magasabb valószínűséggel jelenjen meg a CS után, mint a CS nélkül. A feltétlen UCS
ingernek tehát bejósolhatónak kell lennie.
⮚ bejósolhatóság és érzelmek: ha egy bizonyos inger megbízhatóan jelzi előre a
fájdalom közeledtét, a CS hiánya azt jelenti, hogy nem lesz fájdalom. A CS ezért a
vészjelzéssel, hiánya pedig a biztonságjelzéssel lehet egyenértékű. Ha pl. a
patkányok megbízhatóan ki tudják számítani az áramütéseket, csak a vészjelzések
jelentkezése után kezdenek el félni, ha viszont nincs megbízható bejóslásra
lehetőségük, akkor folyamatosan szoronganak.
▪ kioltás: az élőlény megtanulja, hogy a feltételes inger már nem tekinthető többé a feltétlen
inger előrejelzésének. Megszűntethető-e a kondicionált válasz? mi történik akkor, ha már
nem adom a feltétlen ingert a feltételes inger után (nincs több kaja villany után)? 🡺 gyengül,
kioltódik a válasz, viszont NEM SZŰNIK MEG A KAPCSOLAT, csak gátlás alá kerül (ezért
jöhet létre spontán felújulás)
▪ másodlagos kondicionálás: egy olyan inger, aminek sosem volt még kapcsolata a feltétlen
ingerrel, kiváltja a feltételes választ. Tehát egy feltételes inger megszerzi a feltétlen inger
hatékonyságát. Pl. 1. a fényt összekapcsolom az étellel, majd 2. a fényt egy hanggal, akkor
később a hang is képes lesz nyáladzást kiváltani, tehát előre tudja jelezni az étel
megjelenését.
- ezért lehet az, hogy pl. sosem láttunk kígyót, de rettegünk a kígyóktól. A kígyót
valami előzetesen averzív ingerhez kötöm, ami már váltott ki negatív reakciót.
▪ generalizáció: egy adott ingerre kiépült feltételes válasz más, az adott ingerhez hasonló
ingerekre is megjelenik (pl. Kis Albert megijedt a patkánytól 🡺 minden más szőrös állat is
félelmet vált ki)
▪ diszkrimináció: a különbségekre adott válasz (gener. ellentéte). Csak egy bizonyos
feltételes inger jár együtt a feltétlen ingerrel, így a többi ingerre csökkeni fog a feltételes
válaszunk
 ▪ serkentő kondicionálás: a feltételes inger (UCS) növeli valamely adott viselkedés
valószínűségét vagy mértékét. Az eredeti válaszhoz hasonló, de azt nem helyettesítő
feltételes válasz jelenik meg.
▪ gátló kondicionálás: a feltételes inger inger csökkenti valamely adott viselkedés
valószínűségét vagy mértékét. A feltételes inger jelzi, hogy nem lesz feltétlen inger (pl. ha
megcsinálom az évközi teszteket, akkor nem fogok megbukni a vizsgán
- nem averzív kondicionálás, mikor negatív ingerről van szó!

- a kondicionált kapcsolat erősségét a bejósolhatóság mértéke határozza meg!

2. Instrumentális kondicionálás
- itt a szervezetnek aktív válaszra van szüksége, vagyis egy új válaszformát kell kialakítani. Reagálni,
válaszolni kell a környezetre, valamilyen viselkedést kell produkálnia ahhoz, hogy kondicionálásról
beszéljünk. Tehát az élőlény aktív résztvevője az eseményeknek.
- azért végzünk el egy viselkedést, mert ezáltal elérünk egy célt, tehát választanulást végzünk, nem
ingerekre való tanulást.
- effektus törvénye: az állatnak van egy viselkedésrepertoárja, amit próbálgat a környezetében és
ezekből az, ami jutalmat von maga után, tehát megerősítésre kerül, az nagyobb eséllyel fog
megjelenni a jövőben, gyakrabban fogja alkalmazni (természetes szelekció)
- próba-szerencse viselkedés: a hatékony válasz kiválasztódása. A viselkedés egyes elemei azáltal
erősödnek meg, hogy közvetlenül jutalom követi őket (macska próbál kijutni a ketrecből 🡺 nem

⚫
ésszerűen gondolja végig a helyzetet, hanem próbálkozik).
megerősítési fajták:
- pozitív megerősítés: van viselkedés és arra megkapom a jutalmat (megnyomom a
pedált és megkapom a jutalmat)
- negatív megerősítés: megvan a viselkedés, de az averzív inger nem jelenik meg
(megnyomom a pedált, tehát csinálok valamit és nem ér áramütés) 🡺 ez arra tanítja
az élőlényt, hogy aktívan irányítsa a környezetét
- büntetés: A megerősítés ellentéte. Egy averzív inger megjelenése vagy egy
appetitív inger megszűnése csökkenti a viselkedés valószínűségét. Ha nem csinálok
valamit (nincs viselkedés) akkor nem jelenik meg a büntetés. Ez állandó
bizonytalanságot hoz létre a szervezet számára.
- negatív büntetés: a viselkedés egy appetitív ingernek vet véget.
- tanult tehetetlenség: az állat úgy érzi, hogy nem tudja elkerülni az averzív ingert, így később, mikor már
elkerülhetné, akkor sem tesz lépéseket ellene.
- formálás/shaping (idomítás): az az eljárás, amely csak a kísérletvezető által elvárt válaszok irányába
mutató viselkedést erősíti meg lépcsőzetesen.
- kondicionált megerősítők: elsődleges megerősítőket (pl. étel) helyettesítő ingerek, azokkal való

⚫
következetes társítások révén létrehozva. Ilyenek pl. a pénz vagy a dicséret
megerősítési tervek:
▪ aránytervek (időbeli tervek): megtervezem, hogy hogyan fogom a jutalmat, vagy a
büntetés elmaradását strukturálni. A megerősítés az élőlény válaszainak számától
függ.
- rögzített arányú: az elvárt válaszok számát egy előzetesen megállapított
értékre állítják be. Adott számú viselkedés következtében kapja meg az állat
a jutalmat (pl. minden ötödik pedálnyomásra)
- változó arányú: csak egy bizonyos számú válasz után jár megerősítés, de
ez a szám bejósolhatatlanul változik. Néha 2, néha 5, én döntöm el, mikor
fogok jutalmat adni (pl. szerencsejátékok)
▪ időbeli tervek: csak egy bizonyos idő elteltével szolgálnak megerősítéssel.
- rögzített idejű: az élőlény válaszát csak bizonyos idővel az előző
megerősítés után erősítik meg. Pl. nyolc órás munkaidő, minden hó. 13-án
fizetés stb.
- változó idejű: az élőlény válaszát csak bizonyos idővel az előző megerősítés
után erősítik meg, de ez az időtartam bejósolhatatlanul változik. Néha ennyi,
néha annyi óra után kapod meg a fizetést
 ⚫ kontingencia tanulás: a viselkedésünknek következménye van.
- kontingencia rúgás: kompetenciaérzet! a kisbaba a rúgásával mozgatja a játékot (mobilt).

3. Komplex tanulás
- bonyolultabb, összetettebb tanulási forma
- mentális reprezentáció: az élőlény leképezi az elméjében a külvilágot
- az élőlény rendelkezik valamiféle belső leképezéssel, a külvilág reprezentációjával
- nagyon fontos, hogy nem a külvilággal manipulál, nem a külvilágot elemzi vagy próbálkozik
benne, hanem a mentális reprezentációját manipulálja
- a ment. rep. függetlenséget biztosít az ingertől

⚫
⚫
- a mentális rep. vázlatos, nem pontos
Kognitív térkép: egy adott tér mentális térképének kialakítása
belátásos tanulás: mentális próba-szerencse a problémamegoldás során. A
problémamegoldási folyamat nem egyértelmű a külső szemlélő számára, viszont a végén az
állat előáll a megoldással. A hirtelen megoldás mintha egyik pillanatról a másikra jelenne
meg (aha-élmény)
- a Gestalt elv (az egész több, mint a részek összege) hogyan jelenik meg ebben a

⚫ kísérleti helyzetben
kerülőút probléma: a cél eléréséhez először el kell távolodnom a célomtól (pl. a banán
csak úgy érhető el, ha attól elmegyek messzire és a szoba végéből odahordom a dobozokat)
- a mentális reprezentációnak köszönhetően a megoldás később is előhívható, más

⚫ helyzetben is alkalmazható, generalizálható

top-down hatások: az ember esetében az előzetes vélekedések, reprezentációk kialakítása

⚫ mennyire befolyásolja a helyzet értékelését

utánzásos tanulás
- utánzás: az emberi kultúra sarokköve, a legalapvetőbb viselkedésünk
- vikariáló megerősítés: Bandura Bobó baba kísérlete: a megfigyelő behelyettesíti
magát a modell szerepébe, a megerősítés pedig magára generalizálja és így
utánozni fogja a modellt (pl. felnőtt agresszív volt a babával, akkor a gyerek is az
lesz, mindegy, hogy jutalmazzák-e az agresszív viselkedést).
- késleltetett utánzás: nem tükrözésről van szó, hanem a modell produkálja a
viselkedést