TANULÁS

Tanulási folyamatok formái. Tanulási módszerek, kognitív stílus.

Intelligencia és kreativitás
 Tanulás
• Változás a szervezetben
• Nem feltétlenül azonnal válik
észlelhetővé
 Habituáció
Elemi tanulás
Szenzitizáció

Tanulás formái Klasszikus

Tanulás
kondicionálás
Kondicionálás
Operáns
kondicionálás

Utánzásos tanulás
Szociális tanulás
Modellkövetéses
tanulás
Belátásos tanulás
 Tanulás alapfogalmai - asszociáció

Kontiguitás: Gyakoriság: Erősség:

• ha két esemény • ha két esemény • asszociációt kísérő
együttesen fordul elő, gyakrabban fordul érzetek erőssége
akkor asszociálódnak elő együtt, erősebben befolyásolja magát az
(összekapcsolódnak) asszociálódnak asszociáció erősségét
 Klasszikus kondicionálás

Pavlov

• Emésztés élettanával foglakozott Nem csak étel Ha a

• Nobel díjat kap a feltételes reflex leírásáért adásakor nyálelválasztás
csorgott a kutya reflex, csak akkor Mi váltja ki a
nyála, amikor lehet nyálelválasztást?
kaját kap, hanem nyálelválasztás,
máskor is ha van inger.
Klasszikus kondicionálás biológia feltétele

Feltétlen reflex Feltételes reflex

Feltétlen inger társítása semleges
Behuzalozott automatikus válasz
ingerrel

Összetevője:
• Feltétlen inger Új inger mindig orientációt vált ki
• Feltétlen válasz

Ismétléskor elveszíti újszerűségét:

habituálódik, semleges ingerré válik
 Klasszikus kondicionálás jelenségei

Differenciált Kondicionált Kondicionált

Generalizáció Diszkrimináció megerősítés félelem drogtolerancia Gátlás

Feltételes ingert
nem követi
Hasonlóságra feltételes
adott válasz válasz, ezért
kialvásos gálás
lesz
Különbség Harapós kutya Növeli a
Különbségre
észrevételére után a gyerek fájdalomérzéken
adott válasz
kondicionál minden kutyától ységet
Minél hasonlóbb Feltételes reflex
az új inger a
feltételes
gátlás alá kerül
ingerhez annál
új dolgok
inkább kiváltja a megtanulása
feltételes választ során
 Operáns kondicionálás

Thordnike

• Olyan válasz megtanulása, mely

befolyásolja a környezetét
 Operáns kondicionálás

Próba – • Nincs hirtelen megvilágosodás

• Tanulás fokozatos
szerencse • Kiválnak a sikeres
tanulás próbálkozások

Effektus • Azok a mozgások rögzülnek

törvény amelyek relevánsak
 Skinner diszkriminációs vizsgálata
Azoknak a válaszoknak a valószínűségét
növeli amelyet megerősítés követ

Gyermek lefekvés előtti viselkedése –

figyelmen kívül hagyás
 Skinner tanult tehetetlenség
• Egymást követő kiszámíthatatlan
negatív ingerek hatására egy idő
után feladja, hogy megpróbálja
elhárítani
 Averzív kondicionálás
Jelenségek
Kondicionált megerősítés
• Pl. pénz, dícséret

Megerősítés viszonylagossága
• Gyakran végzett megerősíthet kevésbé gyakori
tevékenységet
• Pl. reggeli cigaretta és a kávé • Büntetés
• Menekülés,
elkerülés
Generalizáció és diszkrimináció
• Menekülő tanulás
• Elkerülő tanulás
Megerősítési tervek • Félelem
• Részleges megerősítés: 3. vagy 5. ingerre reagáljon
elkerülése
 Kognitív tényezők
Kontiguitás Kontingencia tanulás Kognitív térkép
(előre nem látható) (Tolmann, 1932)

• Időbeli érintkezés • Két inger közötti Szeriális tanulás

• Befolyásolhatóság bejósolhatóság
(kutyakísérlet) • Csecsemőknél
gyorsan kialakul
Mentális panaszok behaviorizmus szemszögéből

Kísérleti neurózis
• Külvilág
bejósolhatatlanná válik

Tanult
gyámoltalanság

Gyógyító irányzat
• Viselkedésterápia
 Szociális tanulás
Utánzás Modellkövetéses tanulás
 Tanulás – alaklélektani felfogás - Köhler

Hirtelenség

Hozzáférhetőség
Belátásos tanulás
csimpánz
Komplex tanulás

Átvihető más szituációra

Mentális próba – szerencse folyamat

Ember intuíció Emlékezetben tároljuk

 Kognitív stílus Személy tipikus vagy szokásos észlelési,
emlékezeti, probléma megoldási
módja (Allport, 1937)

• Elnevezés háttere: Információ-felvétel és szerveződés

• több mint a megismerés stílusos módja, konzisztens mintázata (Messick,1976)
• kevesebb, mint a személyiség egészének leírása.
• Nem az észlelés, hanem az észlelők törvényeit
kutatja.
Személyiség kognitív kontrollja (Gardner,
1953)

Leírható úgy is, mint személyiségdimenzió,

amely magába foglal attitűdöket,
értékeket és szociális interakciókat
(Within, Goodenough,1981)
Schopenhauer „A tehetség olyan célt
talál el, amit senki más
nem talál el.
A zseni olyan célt talál
el, amit senki más nem
lát.”
 Intelligencia
• Alacsony szintű elméletek • Intelligencia öröklékenysége: 70 –
• Idegrendszer genetikailag 80%
meghatározott biológiai
jellegzetessége
• Fiziológiai folyamat
• Magas szintű elméletek
• Kognitív funkció kulturálisan
meghatározott jellegzetessége
 Szabályszerűségek Elméleti megközelítések
Cattel egyfaktoros elmélet

• Hajlékony intelligencia: szokatlan helyzetekben rugalmas alkalmazkodás,

életkorral csökken
Kognitív képességek javulnak a fejlődéssel (binet)
• Rögzült intelligencia: megszerzett tudás, képesség alkalmazása

Egyéni különbségek állandóak a fejlődés során Spearman kétfaktoros elmélete

• G-faktor: általános intelligencia, minden intellektuális teljesítményben közös

Kognitív képességek együtt változnak
• S-faktor: speciális, ráépül az általános intelligenciára, különböző képességekre,
feladatokra

Vannak speciális kognitív képességek (téri tájékozódás) Sternberg háromfaktoros elmélete

• Metakomponensek: probléma megközelítésekor, megoldásakor használt mentális

Vannak olyan mechanizmusok, melyekkel mindenki rendelkezik, képességek
és nem mutatnak egyéni különbségeket
• Teljesítmény komponens: azok a mentális képességek, melyeket a probléma
megoldásakor aktuálisan használunk

• Tudásszerző komponens: új összefüggések megértése, új ismeretek szerzése

 Intelligencia: megismerésben megnyilvánuló különbség

Intraperszo- Szóbeli
nális

Lehetővé teszi:
Interperszonál Logikai
• Célszerű cselekvés is

• Racionális gondolkodás
• Környezettel való Kinetikus Térbeli

eredményes bánásmódot
Zenei
• 110 feletti IQ: átlag feletti
intelligencia
• 90 – 110 IQ: átlagos intelligencia
Közoktatási
• 70 – 90 IQ: átlag alatti IQ értéke Régi elnevezés BNO szerinti név BNO kód
törvényben
intelligencia
Enyhe mentális Tanulásban
50 –70 Debilitás F70
• 70 alatti IQ: mentális retardáció retardáció akadályozott

Közepes mentális Értelmileg

35 – 49 Imbecilitás F71
retardáció akadályozott

Súlyos mentális Képzési

25 - 34 Idiotizmus F72
retardáció kötelezett
Kreativitás: nem más, mint a divergens gondolkodás
képességének megnyilvánulása a különböző
problémaszituációkban

• IQ egyeduralma megdől
• 50-es évek: kreativitás fogalmának bevezetése
 Kritika
Alkotóképesség és az
intelligencia nem feltétlenül
esik egybe

Bizonyos IQ szint felett az Konvergens

intelligencia már nem gondolkodás Divergens
befolyásolja az alkotást gondolkodás

IQ tesztek korlátok közé

szorítja a gondolkodást
Originalitás: Érzékenység: Redefiníció: Adaptív és spontán
• Mindazok a reakciók ide • Elsősorban • Meglevő, kész, hatékonyság:
tartoznak, amelyek adott problémaérzékenységet és befejezettnek tartott dolgok • Szempontváltási képesség,
ingerhelyzetben kevéssé problémalátást jelent átdefiniálása, átalakítási a megközelítési módok,
valószínűek, ritkák képessége elvek változatossága

Könnyedség, folyékonyság: Kidolgozottság: Értékelő gondolkodás:

(fluency):
Kreativitás
• Implikációk, • Kritika
• Mennyi választ tud adni következmények kifejtése
 Kreativitás és IQ

Mindkettő lehet magas és

alacsony együttesesen vagy
külön
Iskolai teljesítmény korrelál
az IQ-val, a kreativitás
viszont nem feltétlenül
• Kreatív viselkedés nem
konvencionális
• Kevésbé tűrik az iskolai kötöttséget
• Jellemzőbb a humorérzék

Küszöb érték ahol elválik:

120 – 140 IQ
 • Kifejezés
Kifejező függetlensége pl.
kreativitás gyerekrajzok
Kreativitás szintjei
• Befejezett
Produktív alkotás
kreativitás létrehozása

Inventív
(feltaláló) • Felfedezés
kreativitás

Innovatív
(újító)
kreativitás

Emergentatív
(teremtő)
kreativitás
 Folyamata:
Kivitelezési
fázis
Megvilágosodási
fázis

Lappangási
stádium

Előkészítő
fázis