Emlékezet

• Olvasandók:
• Alap tankönyv:
– Alan Baddeley: Az emlékezet. Osiris. Budapest. 2001.
vagy az újabb kiadás
• Érdemes elolvasni:
– Schacter, D. L: Emlékeink nyomában. Háttér kiadó,
Budapest, 1998. 4. Fejezet, 137 - 185. Old.
– Schacter, D.: Az emlékezet hét bűne. Budapest : HVG
rt., 2002.
– Dehaene, S.: A számérzék. Osiris kiadó Bp. 2003.
• Vizsga - teszt.
 Témák
• A tanulás
• Az emlékezet korai modelljei.
• A munkamemória.
• A szemantikus emlékezet
• Az epizódikus emlékezet, a vaku emlékezet és az
önéletrajzi emlékek.
• Kontextusfüggő memória.
• Az emlékezet torzításai
• Olvasás, írás, számolás – kognitív modellek és
zavarok
 Tanulás
• Előzmények – avagy történeti háttér 5 percben
• Elemi – ezt már úgyis tudod (múlt félévből)
habituáció, szenzitizáció
• Kondicionálás
klasszikus, operáns
• Utánzás, modellkövetés – szociális tanulás
• Belátásos tanulás
• Arisztotelész
– Az asszociáció törvényei
• Kontiguitás - ha két esemény együttesen fordul elő, akkor
asszociálódnak
• Gyakoriság - ha két esemény gyakrabban fordul elő együtt,
erősebben asszociálódnak
• Erősség - az asszociációt kísérő érzetek erőssége
befolyásolja magát az asszociáció erősségét
• Descartes – reflex
• Brit empirista filozófia pl. Locke
• XIX. sz. reflex
 Wilhelm Wundt 1879

• Introspekció behaviorizmus

• Elementarizmus gestalt

• Tudat pszichoanalízis
 Pavlov (1849-1936)
• Pavlov észreveszi, hogy nem csak akkor csorog
a kutya nyála, amikor kaját kap, hanem máskor
is. De, ha a nyálelválasztás reflex, csak akkor
lehet nyálelválasztás, ha van inger. Mi váltja ki a
nyálelválasztást?
Táplálék
(Feltétlen
Hang inger)
(Feltételes
Feltétlen válasz
inger)

Feltételes válasz Nyálképződés

 már habituálódott

• Az alap a kontiguitás, a semleges- és a

feltétlen inger között
• Lám-lám, Pavlov igazolja a brit
empiristákat
 Alapjelenségek
• Generalizáció, diszkrimináció, gátlás,
kioltás, kialvás, gátlástalanítás, spontán
felújulás, ellenkondicionálás
• Spontán felújulás
– a kioltás után újra kiváltódik a feltételes ingerre a
válasz, noha már nincs jelen a feltétlen inger . Ez a
válasz már gyengébb és hamar eltűnik.
– Az újabb idegtudományi vizsgálatok azt is
megmutatták, hogy a kioltás, más agyi régiókat
érint, mint az elsajátítás (Sotres-Bayon, Cain,
LeDoux, 2006).
– Másodrendű kondicionálás
– 1. metronóm - étel
– 2. metronóm - nyál
– 3. fekete négyzet - metronóm
– 4. fekete négyzet - nyál

– Szenzoros előkondicionálás
– 1. csengő - fény
– 2. fény - sokk
– 3. fény - lábelrántás
– 4. csengő - lábelrántás
 Érzelem kondicionálás
Watson és Rayner, 1920
•
 Mire jó az állatoknak mindez? És az
embereknek?
• Legyen a feltétlen inger az idői nyomás
a feltétlen válasz a szorongás
a semleges inger a matematikai feladat
• Néhány semleges inger – feltétlen inger párosítás és a
korábban semleges matematikai feladat is szorongást vált
ki. Ennek persze az lesz a következménye, hogy az adott
feladat megoldása közben a diák feladja („nem tudom
megcsinálni”, „hülye vagyok a matekhoz”). Ez persze
újabb kudarcélmény, legközelebb méginkább szorongást
vált ki a matematika…..
•
• Hogyan történik a kioltás?
• Tegyük fel, hogy a következő órától kezdve nincs idői
nyomás, a tanár kellemes hangulatot teremt az órán,
segít rávezető kérdésekkel, stb. Ekkor egyre jobban
legátlódik a kapcsolat a matek feladat és a szorongás
között, azaz csökken a szorongás mértéke. És egy idő
után már nincs szorongás.
• A folyamat nem ilyen sima, mert a spontán felújulás
miatt, a szorongást keltő ingerek nélkül is előjöhet
maga a szorongás, akár pár hét után is (ilyenkor kell a
tanár és a diák részéről a kitartás).
• kísérletes neurózis (az analitikus jobb)
• reklámok (kérdéses, hogy működik-e)
• éjszakai bepisilés megszüntetésére
szerkezet (barbár és inkább rontja)
• drogtúladagolás (legalább tudj róla)
• Reklámok:
• Gorn (1982) a résztvevő hallgatóknak két toll képét
vetítették - egy kék és egy beige színűt - miközben 1
percig kellemes vagy kellemetlen zenét hallgattak.
• A kísérlet végén választhattak egy ajándék tollat.
• Azok a személyek, akik a kellemes zenét hallgatták, a
sok toll közül a képen látottat választották, míg akik a
kellemetlen zenét hallgatták, azok inkább más színűt
választottak.
• Reklámok:
• Priluck és Till (2004) kísérletében a személyeknek egy
szájvizet kellett megítélniük (nem valódi, hanem
kitalált márkanevet adtak, nehogy az esetleges
tapasztalat befolyásolja az eredményt) úgy, hogy a
csoport egyik fele a kellemes képekkel együtt látta a
szájvíz képét, a személyek másik része pedig
semleges képekkel. Azok értékelték pozitívabbra az
adott szájvizet, akik kellemes képpel társítva látták.
• Siegel morfin injekciókat adott patkányoknak, egy idő
után csökkent az adag fájdalomcsillapító hatása,
mert beindul egy kompenzáció.
• Amikor a korábban morfint kapott patkányok
fiziológiás sóoldatot kaptak injekcióban,
fokozottabban érzékenyek voltak a fájdalomra,
szemben azokkal a patkányokkal, amelyek
ugyancsak sóoldat injekciót kaptak, de korábban nem
drogoztak. (A fájdalomreakciót úgy nézte, hogy egy
meleg platnira rakta őket s nézte, meddig bírják.)
• Ha a kompenzációs mechanizmus kondicionálódik az
injekcióval, akkor nyilván az egyéb ingerekkel is pl. a
szobával magával, ahol a morfint kapta.
• Heroint túladagolást túlélőket kikérdezve azt
kapta, hogy 7 százalékuk nem a szokásos
helyen (szobában) drogozott - a szokásos
helyen a kompenzációs mechanizmusok miatt
nagyobb adag kell azonos hatás kiváltásához.
Az új helyen gyengébb a kompenáció, ennek
megfelelően a heroin hatása felerősödik - a
szokásos adag túl sok lesz.
• Egy új ételt eszel egy étteremben, ami egy illatos
fűszerrel készült. Ezután nagyon rosszul leszel (a
romlott ételtől). Legközelebb megérzed ezt az illatot
egy másik étteremben és egyből hányingered támad.

• Feltétlen inger?
• Feltétlen válasz?
• Feltételes inger?
Instrumentális (operáns)
kondicionálás
 Thorndike csirkéi és macskái.
• Próba - szerencse
• Effektus törvény (1911).
• megerősítés, büntetés
• Watson - már a
kortársak is kritizálják
(pl. Thorndike)
szélsőségességéért
• Currently, nearly 100 of the more than 200 children at Rotenberg
are from New York State, down from roughly 140 in 2006. The
school says that it also has children from 10 other states,
including California and Illinois, and that it has had students as
young as 10. At a cost of about $228,000 per child per year, the
students receive a range of therapies, including, in the case of
more than 40 of the New Yorkers, the use of electric shocks.
• Just how painful those shocks are has been an area of particular
debate. Technically, the lowest shock given by Rotenberg is
roughly twice what pain researchers have said is tolerable for
most humans, said James Eason, a professor of biomedical
engineering at Washington and Lee University. The highest shock
given by Rotenberg is three times the lowest amount.
 Skinner
• Shaping

Másodlagos megerősítés
• Megerősítési tervek Skinner
fix változó
időtartam FI VI
arány FR VR
FR: magas válaszszám
FI: válaszadás lassan nő, az
intervallum végén megugrik
VR: pl. játékautomata,
magas, állandó szinten
tartott válaszszám, kioltása
igen nehéz
VI: rövid intervallum - sok
válasz
hosszú intervallum - kevés
válasz
• Megerősítés:
pozitív: olyan ingert adunk, ami növeli az adott
viselkedés gyakoriságát
negatív: egy kellemetlen inger megszüntetése, ez is
növeli az adott viselkedés gyakoriságát
Büntetés:
pozitív: olyan negatív inger, ami csökkenti a válasz
gyakoriságát
negatív: egy kellemes dolog megszüntetése, ami
csökkenti a válasz gyakoriságát
 Pozitív (valamit adunk) Negatív (valamit
elveszünk)
Megerősítés olyan kellemes inger, egy kellemetlen inger
ami növeli az adott megszüntetése, ez is növeli
válasz gyakoriságát a válasz gyakoriságát
pl. dicséret pl. fájdalom megszüntetése

Büntetés kellemetlen inger, ami egy kellemes inger

csökkenti a válasz megszüntetése, ami
gyakoriságát csökkenti a válasz
pl. áramütés gyakoriságát.
 Belátásos tanulás (gestalt)
• Köhler
• a tanulás hirtelen jön
létre, mint a figura-
háttér átbillenés
(Rubin serleg)
• az elemek összeállnak
egy egésszé
(gestalttá), ez a
belátás, a cél és eszköz
közötti viszony
átlátása
• Egy elegáns, döntő kísérlet Köhlertől:
csimpánz - ajtók, csirke - kartonlapok
• Most hol fogja keresni?
 Tolman kognitív térkép
Látens tanulás
Garcia és Koelling 1966
A kontiguitás és az effektus közül
melyik a tanulás alaptörvénye?

• Lehet-e tanulás megerősítés nélkül?

pl. szenzoros előkondicionálás,
látens tanulás
 Nem vagy egyik vagy másik, hanem
mindkettő
• Neil Miller ‘48
• Patkányok egy két részre osztott ketrecben…
• A tanulást nem a fájdalom- hanem a félelem
redukciója okozza.
 Mowrer kétfaktoros elmélete.

• A félelem tanulás az inger kontiguitásra, a motoros

válasz tanulása pedig a drive-redukcióra vezethető
vissza.
• A kontiguitás által a jelzőinger (fehér fal) a drive
szintet növeli, aminek csökkenése másodlagos
megerősítővé válik, így az averziv kondicionálásnál
másodlagos megerősítés történik.
• A tanulás kontiguitás- és effektus törvényének
egymásra épülése magyarázza a kondicionálásos
tanulási formákat.
 A klassszikus kondicionálás
kontingencia elmélete: Rescorla ‘68

• nem kontiguitás, hanem kontingencia

• reflex helyett bevezeti az információ szerzés
elvét. A kondicionálás során a környezet
eseményei közötti kapcsolatok, együttjárások
(kontingenciák) elsajátítása történik.
A kontingenciának nem csak mértéke, hanem iránya is van:
Pozitív kontingencia: a feltételes inger növeli a feltétlen inger
megjelenésének valószínűségét
Negatív kontingencia: a feltételes inger csökkenti a feltétlen inger
megjelenésének valószínűségét
Pozitív kontingencia

Negatív kontingencia
És persze van zero kontingencia is, amikor az étel bármikor
előfordulhat, a csengő irreleváns, az állat figyelmen kívül
hagyja, noha van kontiguitás (néha)
Serkentés: az alany megtanul egy adott választ (pl.
nyálelválasztás).
Ez történik pozitív kontingencia esetén
Gátlás: azt tanulja meg, hogy ne produkálja a
választ.
Ez történik negatív kontingencia esetén.
 A tanult tehetetlenség
• Seligman - több kísérletben demonstrálja
a tanult tehetetlenséget
• a kontingencia elv szerint a passzív
csoport azt tanulta meg, hogy a fájdalom
és a saját viselkedés független egymástól,
az aktív pedig azt, hogy a saját
viselkedéstől függ.
• immunizáció
 Blokkolás
• Kamin kísérletének logikája: Vele még
találkozunk
• 1. hang - áramütés hang - félelem pszichometrián
• 2. hang + fény - áramütés fény - ?
• Fényre nincs félelem

• Kamin magyarázata: ahhoz, hogy kondicionálás

következzen be, az ingernek meglepőnek kell lennie . Ha
várjuk az áramütést, nem tanulunk, de ha ugyanilyen
sokk váratlan, sokkal inkább felizgat minket és
magyarázatot keresünk rá. Így ugyanaz az esemény
gyökeresen eltérő következményekkel járhat, előzetes
elvárásainktól függően.
 További példák az elvárásra
• Percepció: Warren 1970 hanghelyreállítás.
• Agresszió: nem az averzív tapasztalat, hanem annak
váratlansága váltja ki az agressziót.
• Politika: Davies 1962
 A Rescorla - Wagner modell
• Kamin szerint a kondicionálás attól függ, vajon váratlan
volt-e a feltétlen inger.
• Rescorla és Wagner ezt fejlesztette tovább.
A meglepetés nem csak azt határozza meg, hogy vajon
bekövetkezik-e a kondicionálás, hanem annak mértékét
is. Az asszociáció erőssége növekszik a próbák során,
amíg elér egy stabil maximum értéket. Matematikai
jelekkel: V növekszik V-vel minden próba során, értéke
közelíti a Vmax -ot. 100
Idealized Learning Curve

90

80

70

Learning Units (Arbitrary)

60

50

40

30

Vn c(Vmax -Vn) 20

10

0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Trials (CS-US Pairings)
 Néhány nehézség
• a kutya nyáladzik, de nem tudjuk direkt módon
megfigyelni az asszociációt, amely (feltételezhetően) ezt a
viselkedést létrehozza. Például, ha V (az asszociáció
erőssége) 15, ez hány nyálcseppet jelent?
• Másik probléma az, hogy ismernünk kellene c és Vmax
értékét a V értékének bejóslásához. Ha hanggal
párosítunk 5 gramm ételt, az asszociáció maximális
erőssége vajon 1 egységnyi, 5, esetleg 77 lenne?
• RW modell előnye: noha nem tudjuk bejósolni a
nyálcseppek pontos számát, mennyiségi predikciót
tehetünk : növekedni, vagy csökkenni fog-e a nyálzás
mértéke.
 Vn c(Vmax -Vn)
Kondicionálás
• Képes-e a modell a válasz-növekedést
megmagyarázni?
• Az első próba kezdetén az asszociatív erősség 0, így a
kondicionálás mennyisége az első próba során:
V1 c(Vmax - V1) 0.30(1.0 - 0) 0.30

Próba Vn Vn c (Vmax - Vn)

1. 0.00 V1 0.30(1 - 0.00) 0.30
2. 0.30 V2 0.30(1 - 0.30) 0.21
3. 0.51 V3 0.30(1 - 0.51) 0.15
4. 0.66 V4 0.30(1 - 0.66) 0.10
 Vn c(Vmax -Vn) Kioltás
• Képes-e a modell a válaszok csökkenését
megmagyarázni?
• A kioltás esetében a kondicionálás szintje, hosszantartó
gyakorlás után 0. Így Vmax = 0.
• Az első kioltási próba során legyen V1 = 0.66 az
asszociatív erősség értékének változása:
V c(Vmax - V1) 0.30(0 - 0.66) -0.198=-0.20
az új asszociatív erősség: V2 0.66 - 0.20 0.46 Idealized Extinction Curve

100

90

80

70

Learning Units (Arbitrary)

60

50

40

30

20

10

0
1 2 3 4 5 6 7 8 9
 Vn c(Vmax -Vn) Blokkolás
• A kondicionálás értéke az összetett próba során, ahol a és b
együtt fordult elő, a következőképpen alakul:
• Va Vb c(Vmax - Vab) ahol Vab Va + Vb
• Kamin kísérletében zajt(a) párosítottak sokkal. A zaj-próbák
ideje alatt a zaj asszociatív erőssége növekedett, míg elérte
a maximális értéket. Így Vzaj 1.0
• majd a zaj-fény(ab) összetételt párosították sokkal,
kombinált asszociatív erősségük: Vzajfény 1.0
• A kondicionálás összege fényre e próbában tehát: Vfény
c(Vmax - Vzf) 0.3(1.0 - 1.0) 0.3(0) 0
• Más szavakkal: nem történt kondicionálás, ez pedig
pontosan az az eredmény, amit Kamin is talált.
 Brandon, Vogel, Wagner 2000
• K.sz-ek: nyulak
• feltétlen inger: áramütés
• feltétlen válasz: pislogás
• Feltételes ingerek:
– A hang
– B fény
– C vibráció
• A tanulási szakaszban A, AB, ABC
„That there was a
decrement due to
the adding of
stimuli is clearly
contrary to the
Rescorla–Wagner
view.” (p. 71.)
A szociális tanulás elmélete
Mineka és munkatársai (Mineka, Davidson, Cook, &
Keir, 1984; Mineka, Keir, & Price, 1980)
 Utánzás, modellkövetés, a szociális
tanulás elmélet...

• Nem csak a közvetlen megerősítés hatására

tanulunk,
• hanem azáltal is, ha egy általunk megfigyelt
személyt jutalmaznak vagy büntetnek
valamely cselekedetéért,
• valamint a különböző helyzetekben
felhasználjuk a múltbeli tapasztalatainkat, s a
helyzetek szimbolikus reprezentációja révén
képesek vagyunk előrevetíteni
cselekedeteink következményét, s ehhez
képest módosítani tudjuk viselkedésünket.
 A szociális tanulás formái
• Utánzás:
• A szociális tanulás legelemibb formája. Számtalan
viselkedésformát utánzással sajátítunk el. A fejlődés
során a leghamarabb az utánzás jelenik meg. Az utánzás
kezdetleges formája a cirkuláris reakció, amikor a
csecsemő egy másik személy közvetítésével utánozza
saját magát, vagyis csak azt tudja utánozni, amit ő maga
már képes végrehajtani. Megkülönböztetünk szándékos
és önkéntelen utánzást, valamint késleltetett utánzást.
Az utánzásban nagyon fontos szerepet játszik a jutalom
és a büntetés. A gyermekek számára az utánzás révén
kialakuló beleélés szinte egyedüli eszköze mások
megértésének.
• Modellkövetés:
• Itt már az utánzott cselekvés mellett az is fontossá
válik ki az akit utánzunk. A tanulás tehát
modellválasztás alapján megy végbe. A
modellválasztás történhet egyszerű szimpátia
alapján, szerepirigység, a szociális hatalom jelentette
presztízs alapján is. Kísérletekkel (ld. később)
igazolták, hogy az agresszív viselkedésformák
átvételében is szerepet játszhatnak az agresszív
modellek, ha ezek viselkedését pozitív megerősítés
követi
• Azonosulás (identifikáció): Freud
• Az azonosulás során a szándékosan vagy spontán
választott modelltől átvett viselkedési minták a
személyiségbe beépülve annak részévé válnak. Az
azonosulás során a hangsúly nem az átvett viselkedésen
van, hanem a választott modellel való kapcsolat
fenntartásán.
• Belsővé tétel (interiorizáció):
• Az interioizáció folyamatában a modell már nem
játszik fontos szerepet. A viselkedésformák vagy
értékek átvétele azért történik, mert az egybevág az
egyén saját értékrendszerével és így annak átvétele
magában is jutalomértékű. Az átvett érték,
viselkedésforma, vélemény stb. függetlenedik a
forrástól, és szervesen beépül a személyiségbe, azaz
belsővé válik.
 Bandura kísérletei

• Agresszív modellek
utánzása
• jutalmazott - büntetett
agresszív modell
– élő, film, rajzfilm modell
• A modellválasztás indítékai közül a legerősebb a
szeretet. Különböző tapasztalatok szerint az
érzelmileg elfogadó és gondoskodó felnőttet
inkább utánozzák a gyermekek. Kísérlet.
• A modellkövetést befolyásolja továbbá a
státuszirigység és a szociális hatalom. Az előbbi
azt jelenti, hogy a gyermek irigyli a felnőtt
szerepet, s ezért átveszi a jellemző magatartást,
az utóbbi pedig arra a helyzetre utal, hogy a
felnőtt a gyermekhez képest kontrolláló
helyzetben van. Egyszerűbben, amikor a felnőtt
adja a csokoládét, akkor a szociális hatalom,
amikor eszi a csokoládét , akkor a státusz az, ami
vonzza a gyermeket. De melyik az erősebb?
• Az emócióknak is fontos szerepe van az
utánzásban. A modell érzelmeit kifejező
megnyilvánulások hasonló emóciót
keltenek a megfigyelőben, ami emeli
ennek aktivációs szintjét, ez viszont
facilitálja a viselkedést, azaz az empátia
is utánzás fokozó hatású.
• Nemcsak modell vagy a modellel való
kapcsolat játszik szerepet a
modellkövetésben és az utánzásban,
hanem az utánzó személye is.
• Ezek közül néhány:
• - inkompetencia egy adott helyzetben, pl. amikor
először lép be valaki egy kínai étterembe, s ott
pálcikákat hoznak evőeszközként, valószínűleg
a többieket fogja utánozni, ha használni akarja.
- az is hajlamosabb lesz az utánzásra, akit kora
gyermekkortól fogva fokozottan jutalmaztak az
ilyen viselkedésért.
- a modell vélt vagy valós hasonlósága.
• A modellválasztásban ill. utánzásban ezek a
tényezők játszanak fontos szerepet, de továbbiakat
is feltártak, amelyek már nem vagy csak igen
erőltetetten magyarázhatóak a szociális tanulás-
elmélet kategóriáival. Ilyen például a dependencia
(függőség igény) vagy az alacsony önértékelés.
• Kardos – Zöld 1980
• 1.

• 2.