A társas lény

1. előadás
Bevezető:
Információk, tematika, társas
befolyásolás
BME, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, 2020/21. ősz
Tartalom
Bevezetés
• A tárgy adatai, a teljesítés feltételei
• A tárgy tananyaga, ajánlott irodalom
• A tárgy oktatóinak elérhetősége, technikai információk
• Közérdekű információk
A tárgy célja, témái és haszna
• Társas lények vagyunk
Mások jelenlétének hatása az emberi viselkedésre
• A társas facilitáció
• A társas inhibíció
• A konformitás

2
A tárgy adatai, a teljesítés feltétele
• A kurzust ún. aszinkron oktatási formában fogjuk megtartani, vagyis az órák nem
lesznek stream-elve valós időben, hanem a hallgatók önálló felkészülési rendben
teljesíthetik a kurzust.
• Ehhez számos tananyagot és tanulást segítő anyagot fogunk biztosítani. Ezek közül
a legfontosabb a “hangos ppt” (azaz az oktató által hangalámondott power point
diasor). Ezt a diasort egészíti ki számos link, háttéranyag, oktató video.
• A kurzus tematikája, a „hangos ppt”-k, az egyéb segédanyagok a GTK Moodle
felületén lesznek elérhetők, itt: https://edu.gtk.bme.hu/
• A két zárthelyi dolgozat (és a javító- vagy pótzh) megírása szintén a Moodle
rendszeren keresztül fog történni az alábbi idősávokban:
– 1. Zárthelyi dolgozat – 2020.10.20-22.
– 2. Zárthelyi dolgozat – 2020.12.08-10.
• A tárgy két különböző Neptun-kódon fut, „félévközis” (BMEGT41A011) és
„vizsgajegyes” (BMEGT419722) kategóriákban:
– A félévközisek zh-lehetősége a pótlási hét végéig tart.
– A vizsgajegyeseknek jegybeírás csak a Neptunban felvett vizsgaalkalmakra
3
lehetséges!
Ajánlott irodalom
• Atkinson, et al. (eds.) Pszichológia. Osiris, 1994.
18-19. fejezetek
• Aronson, E. A társas lény. Közgazdasági
és Jogi Kiadó, 1984.
• Eliot R. Smith, Diane M. Mackie,
Szociálpszichológia,
Budapest: Osiris Kiadó, 2001.
• Aronson, E. – Tavris, C. Történtek
hibák, de nem én tehetek róluk:
Az önigazolás lélektana, Ab Ovo Kiadói Kft., 2009.

4
Elérhetőségek

Oktatók

Dr. Láng Benedek, Szemere Alexandra, Dr. Bíró Gábor István,

tanszékvezető. egyetemi tanársegéd. egyetemi adjunktus
Email: Email: Email:
lang@filozofia.bme.hu szemere.szandra@filozofia.bme.hu biro.gabor.istvan@
Konzultáció: Konzultáció: filozofia.bme.hu
Email-es egyeztetés alapján. Email-es egyeztetés alapján. Konzultáció:
Szoba: E610 Szoba: E605 Email-es egyeztetés alapján.
Szoba: E611
5
Moodle

http://www.edu.gtk.bme.hu/

6
Facebook

https://www.facebook.com/BmeFilozofiaEsTudomanytortenetTans
zek?fref=ts

7
Blog

http://bmefilozofia.blog.
hu/

8
OHV
Számít a véleményed!
OHV=Oktatás Hallgatói Véleményezése
(Neptun-kérdőíveken keresztül)

9
A kurzus átfogó célja
Mit?
• Bizonyos alapvető tapasztalatok és tanulságok elsajátítása a társas
kapcsolatokról, viselkedésről és befolyásolásról.
• Megismerkedünk azzal, milyen főbb meglátásaik vannak, miféle
módszerekkel dolgoznak, milyen kísérleteket folytatnak azok a
tudományterületek, amelyek a társas viselkedéssel és
kapcsolatokkal foglalkoznak, kik a főbb szerzői, mik a főbb
meglátások stb.
Miért?
• Támpontok adása a különböző társas viszonyok megértéséhez,
valamint a közösségekben történő hatékony és sikeres részvételhez
– mindennapi tetteink és saját életünk jobb megértése céljával.

10
A kurzus témái közül…

Hogyan
árulkodik
valaki
testbeszéde
mondandója
igazságáról?

Hogyan
Hogyan, miért, és milyen alakítják egy
mértékben határoz meg minket tanár
társas környezetünk? Mennyire várakozásai
befolyásolnak minket a hallgatói
helyzetek, szerepek és kultúrák, teljesítményét?
melyekben megnyilvánulunk?

11
Társas lények vagyunk
• Mi a különbség az egyes ember egyedi
viselkedése és a társas helyzet között?
 A határ nehezen meghúzható, mert
születésünktől kezdve társas közegben
vagyunk, és e szociális folyamatok
alapvetően befolyásolják gondolatainkat,
érzéseinket és cselekedeteinket – akkor is
amikor egyedül vagyunk.
 Hatással van ránk más emberek fizikai
jelenléte, az ismeretek és a vélemények,
amelyekkel találkozunk, a szűkebb és
tágabb csoportjaink iránti érzéseink, a
média, a nyelv, amit a környezetünktől
tanul(t)unk…

12
Mások jelenlétének hatása
 Könnyebb vagy nehezebb vizsgázni, ha mások figyelik, ahogy
vizsgázunk?
 Mi lehet a magyarázata?
 Norman Triplett 1898: úszók és biciklisták jobban teljesítenek, amikor
ellenfeleikkel versenyeznek, mint amikor egyedül edzettek Mások
jelenléte javítja a teljesítményt?!

13
Társas facilitáció és inhibíció
• Társas facilitáció (serkentés): a
dolgozó hangyák több homokot
ásnak ki, amikor más hangyák is
ott vannak.
javíthatja,

• Társas inhibíció (gátlás): Viszont

gyakran több hibát követünk el
mások jelenlétében, és létezik a
bénító lámpaláz jelensége is.
de gátolhatja is!

14
Társas facilitáció és inhibíció - kísérletek
Kísérlet: személyek számítógépbe írják a nevüket,
valamint a nevük betűit visszafelé növekvő
számokkal váltva – kísérletvezető jelenlétében,
illetve egyedül: egyedül kevesebbet hibáznak
(Henry Allport, 1924).

Kísérlet: Csótányok futnak az egyszerű vagy bonyolult

„labirintusban” együtt, illetve egyedül: az egyszerű
labirintusban segíti őket a társak jelenléte, a bonyolult
labirintusban viszont hibázni kezdenek mások jelenlétében.

Kísérlet: Robert Zajonc: Gyakorlott vagy ösztönös

válaszokból álló cselekvések közönség jelenlétében
teljesítménynövekedést mutatnak (bicikli,
horgászorsó tekerése), míg bonyolult vagy újonnan
tanult válaszok romlanak az együtt cselekvők
esetében (pl. együtt vizsgázás). 15
Társas facilitáció és inhibíció - magyarázatok
Robert Zajonc (1965) magyarázata: motivációs-drive
elmélet
 Mások jelenléte → magas arousal szint (~éberség) →
magas drive (késztetés) → az ún. domináns válasz
valószínűsége növekszik
 Mi a domináns válasz? Nehéz vagy új feladatnál: a rossz.
Könnyű vagy jól begyakorolt feladatnál: a jó.

Baron (1978): figyelem-elmélet

Mások jelenléte  magas arousal szint  de a társak
magukra vonják a figyelmünk egy részét  a beszűkült
figyelmi kapacitás csak alaposan begyakorolt feladatoknál
elég a jó megoldáshoz (de azokban ügyesebbek leszünk a
fokozott éberség miatt).

16
Konformitás – Solomon Asch kísérlete (1951)
 Feladat: Vonalak hosszúságának
megítélése
 18 képpár esetén kell eldönteni, melyik
egyezik meg a három vonal közül az
alapvonal hosszúságával.
 Csoportosan kivitelezett
látásvizsgálatnak álcázzák..
 ..de a kísérletbe beavatottak a 18-ból
12-szer összehangoltan rossz választ
adnak

17
Asch kísérletének (1951) eredményei
 A kísérletben résztvevők
háromnegyede (75%)
konform legalább egy
esetben.
 Az alanyok fele legalább
6 esetben (50%) ad rossz
választ konform módon.
 Csak a résztvevők
egynegyede (25%) áll
ellen végig: ők
ugyanakkor jelentős
szorongást élnek át
véleményük
fenntartásáért cserébe!

18
Mi árnyalja a konformitást?

K
O
NF
O
R
MI
TÁ
S

A BEFOLYÁST GYAKORLÓK SZÁMA

19
A konformitás formái
 Konformitás: gondolataink, érzéseink és viselkedésünk igazodása az
észlelt csoportnormához.
 Csoportnorma: általánosan elfogadott gondolkodás-, érzés- vagy
cselekvésmód, amelyben az adott csoport tagjai megegyeznek, helyesnek
és követendőnek tekintik
 Behódolás (nyilvános konformitás): engedelmeskedés
magánvéleményünk fenntartása mellett.
 Azonosulás (személyes konformitás): elismert személy (nagypapa,
Britney, Elvis) vagy egy csoport (osztálytársak, nemzet) véleményének
követése.

20
A konformitás okai
• Az emberek hisznek abban, hogy a
csoportnak igaza van
 A konszenzus csökkenti az egyéni
hibázás lehetőségét
• Szeretnék, hogy a csoport elfogadja és
támogassa őket
 A norma a másokhoz való tartozás
érzetét nyújtja
• A konformitásnak kettős funkciója van
tehát:
 ellenőrzés és kapcsolattartás

21
A konformitás néhány gyakorlati példája
 TV sorozatban alákevert nevetés:
komikusabbnak érezzük
 Utcai zenész előtt a pohárba
bekészített pénz: hajlamosabbak
vagyunk mi is adni
 Marketing, sales:
 „Minden háziasszony ezt
választja”
 „Már csak kevés maradt belőle”
„Addig vásároljon, amíg a
készlet tart”
 Csokis keksz kísérlet:
finomabbnak találjuk azt a
kekszet, amiből
tudomásunk szerint mások
többet fogyasztottak
 Önsegítő csoportok: ellenőrzés és
másokhoz való kapcsolódás
22
Konformitás és COVID-19
 Miért viselnek a japánok maszkot?
Kazuya Nakayachi (Doshisha University)
2020. áprilisi kutatása
(n=1000); eredmény: „mert mindenki
más is ezt teszi”

 Tehát ez a harmadik indok a maszk

viselésére:
-védjük mások egészségét
-védjük a magunk egészségét
-megerősítjük azt a társas normát,
hogy a vírus ellen maszkot kell
viselni, ezzel növeljük a
maszkviselés, mint viselkedés
konformitását (és nem viselésének
nonkonformitását). https://www.japantimes.co.jp/news/2020/08/12/na
tional/social-conformity-masks/

23
Konformitás és COVID-19 (folyt.)
 Ezért lenne fontos, hogy a közszereplők,
ill. mindazok akikre a társadalom
szélesebb rétegeinek figyelme irányul,
viseljenek maszkot (tartsanak
távolságot, stb.)

 Nem elég ha csak mondják, hogy

mindenki viseljen maszkot (tartson
távolságot), mert ezzel kevéssé hatnak a
maszkviselés (távolságtartás)
konformitására.
-a tanácsok kevésbé hatnak ránk,
mint a példák. Ezért kell(ene) a
tanácsok mellett példát mutatni.

 Sokszor mégis példamutatás nélküli

tanácsadást látunk. Vajon miért?

24
A konformitás evolúciós jelentősége
 Még az individualistának gondolt nyugati
társadalom tagjai is alávetettek a
csoportbefolyásnak.
 A konformitás fontos nem csak a kultúra
fennmaradása, de az emberiség és a
csoport túlélése szempontjából is. A törzsi
környezetben az egyén életképtelen volt
önmagában, a csoport egyben maradása
mindennél fontosabb volt – a kiközösítés
felért egy halálos ítélettel.

 Az az érzés, hogy mások egyetértenek

velünk, hozzájárul a saját helyzetünk feletti
uralom érzéséhez, növeli a véleményünk
helyességébe vetett bizalmunkat,
megnyugvással jár.

25
Embertársaink vs. érzékszerveink
 Az ember egyik legfontosabb evolúciós
különlegessége, hogy számunkra a saját
tapasztalatunk másodrangú a fajtársaink
tapasztalatához képest.
 Míg az állatok legfontosabb iránytűje a
túlélésért folyó küzdelemben saját
érzékszerveinek élessége (főként a szaglás,
hallás, látás), az emberek tájékozódásának
az alapja a többi ember viselkedése.
 Az emberek ezen „egymás iránti
elköteleződése” evolúciósan nagyon
előnyösnek tűnik: sokkal gyengébb
szaglásunk, hallásunk, látásunk stb. ellenére
is sokkal sikeresebben alkalmazkodunk
környezetünkhöz.
 Az ember természetes közege a többi
ember. 26
Zelig (1983) – Az emberi kaméleon
Tételmondatok: 00:12:35 –
00:13:02

A. Mondja el, hogy miért veszi

fel annak a személynek a
tulajdonságait, akivel éppen
van!
B. Biztonságos.
A. Mit ért biztonságos alatt?
B. Biztonságos…olyannak lenni,
mint a többiek.
A. Biztonságban akar lenni?
B. Azt akarom, hogy kedveljenek

27
 Társas viselkedés-elméletek a gyakorlatban
 Önreflexió: társas helyzeteink tudatosabb kezelése, nagyobb
hatalom saját életünk felett a magánéletünkben, a
munkahelyen és (manipulált) fogyasztóként egyaránt.
 Annak felismerése, hogy hogyan hatnak ránk pl. az alábbi
társas helyzetek…

A. Mindenki más is iszik! B. Menjünk edzeni! C. Ki tudna egy példát

(vannak, akik a konformitás
miatt válnak alkoholistává)
(konformitás – más is csinálja; mondani?
társas facilitáció – mások (társas inhibíció – kevésbé
jelenlétében jobb teljesítmény, merünk megszólalni a
28
mint egyedül) többiek előtt)
Összegzés
Társas lények vagyunk:
 Mások jelenléte önmagában növeli az arousal szintünket. Hat ránk a társas
facilitáció (serkentés) és a társas inhibíció (gátlás) is. De miért hat ránk jobban
egyszer az egyik, máskor a másik?
 Egyesek (Zajonc) úgy vélik, hogy a társak jelenléte növeli az arousal
szintünket, mely növeli a késztetést (drive), ami pedig a domináns válasz
(komplex feladat – hiba, egyszerű feladat – siker) valószínűségét (motivációs-
drive elmélet).
 Mások (Baron) egyetértenek abban, hogy a társak jelenléte növeli az arousal
szintünket, de a késztetés helyett a figyelmi kapacitással magyarázzák a jobb,
ill. rosszabb feladatmegoldást (figyelem-elmélet). Az elmélet szerint társak
jelenlétében az éberség beszűkült figyelmi kapacitással párosul, ezért
egyszerűbb feladatok megoldásában jobbak, komplexebbek esetében viszont
rosszabbak vagyunk).
 Konformitásra születtünk (1951-es Asch kísérlet).
29
 A konformitás formái: behódolás, azonosulás.