SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA

Kérdéskatalógus
Tananyag: Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Frederickson, B. L., Loftus, G. R. (2005). Atkinson
& Hilgard:
Pszichológia (harmadik, átdolgozott kiadás). Budapest: Osiris Kiadó. 17–18. fejezet (644–719 o.).

TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁS (17. FEJEZET)

Mit nevezünk alapvető attribúciós hibának? 644. oldal

Mások tetteinek magyarázatakor hajlamosak vagyunk a cselekvő egyén személyiségének

befolyását túlságosan nagyra, míg a helyzet vagy a körülmények befolyását túlságosan
alábecsülni. Hogyan nevezzük ezt a jelenséget? 644. oldal

Írjon egy példát az együtt cselekvés facilitáló hatására! 645. oldal

Mi a különbség az együtt cselekvés facilitáló hatása és a társas serkentés között? 645. oldal

A passzív megfigyelők jelenléte sok esetben növeli az egyén teljesítményét egy adott feladatban.
Hogyan nevezzük ezt a jelenséget? 645. oldal

Mit jelent a társas gátlás (inhibíció) fogalma? Definiálja és illusztrálja egy példával! 646. oldal

Bizonyos esetekben mások jelenlétében rosszabb teljesítményt nyújtunk egy adott feladatban,
mint ha egyedül végeznénk azt. (Például, egy zenész lehet, hogy otthon, gyakorlás közben
tökéletesen el tudott játszani egy darabot, a színpadon mégis több helyen hibázik.) Hogyan
nevezik a szociálpszichológiában ezt a jelenséget? 646. oldal
Mitől függ, hogy mások (pl. a közönség) jelenléte javítani vagy rontani fogja-e a
teljesítményünket egy adott feladatban? 646. oldal

Egy kísérletben a vizsgálati személyeknek nyomtatott szimbólumsorozatok (pl. #####) vagy

nyomtatott szavak színét kell minél gyorsabban megneveznie. A résztvevők szignifikánsan
gyorsabban képesek megnevezni a szimbólumsorozatok színét, mint az ún. inkongruens szavak
színét (mint pl. a „piros” szó zöld színnel nyomtatva). Hogyan nevezzük ezt a jelenséget? 647.
oldal

Írja le azt a klasszikus kísérleti helyzetet, amelyben a Stroop-interferencia kimutatható! Mi a

vizsgálati személyek feladata és milyen eredményeket kapunk? 647. oldal

Milyen jelenséget figyelt meg LeBon a tömegek viselkedésével kapcsolatban, és hogyan

magyarázza ezt a jelenséget „A tömegek lélektana” (1895) című munkájában? 648. oldal

Bizonyos csoporthelyzetek a csoportot alkotó egyének agresszív vagy szokatlan viselkedéséhez

vezethetnek, mivel a csoporthelyzet csökkentheti az egyén személyes identitásának jelentőségét,
felelősségtudatát és nyilvános felelősségrevonhatóságát. Erre a jelenségre egy idegen szóval, ill.
egy magyarított terminussal is utalhatunk. Mi ez a két szakkifejezés? 648. oldal

Mit nevezünk egyéniségvesztésnek, idegen szóval dezindividuációnak? 648. oldal

Az Egyesült Államokban Halloween éjszakáján végeztek el vizsgálatot az egyéniségvesztés

jelenségével kapcsolatban. A szomszédokat végigjáró gyerekeket a háziasszony az ajtóban
fogadta, és mindegyikőjüknek egy-egy szem cukorkát kínált a kosárból. Ezután egy rövid időre
visszament a házba, lehetőséget adva a gyerekeknek, hogy több cukrot is elvegyenek. Milyen
összefüggést kerestek a kutatók, és milyen eredményeket kaptak? 649. oldal

Számos vizsgálat kimutatta, hogy az emberek kevésbé hajlamosak segíteni egy bajba került
személynek, ha mások is jelen vannak. Hogyan nevezzük ezt a jelenséget? 650. oldal
Milyen jelenséget nevezünk szemtanúhatásnak? 650. oldal

Egy kísérletben (Latané és Darley, 1968) a résztvevők egy szobában egy hosszú kérdőívet
töltöttek ki. Néhány perc elteltével a kutatók a légkondicionálón keresztül valami füstszerű
anyagot vezettek a légtérbe. Voltak, akik egyedül ültek a szobában, és voltak, akik
harmadmagukkal. A kutatók detektívtükrön keresztül figyelték őket, és hat percet adtak nekik,
hogy tegyenek valamit. A szoba végül annyira megtelt füsttel, hogy kézzel kellett oszlatgatni a
kísérlet befejezéséhez. Milyen eredményeket hozott ez a vizsgálat, és mivel magyarázható a
résztvevők viselkedése? 650. oldal

Egy kísérletben a résztvevőket egymástól elválasztott telefonos fülkékbe ültették, és azt mondták
nekik, hogy egyetemisták személyes gondjairól fognak csoportos telefonbeszélgetést folytatni.
Annak érdekében, hogy senki ne érezze magát kínosan, a beszélgetéseket egy zárt láncú
telefonrendszeren keresztül fogják lebonyolítani. Mindenki két percig beszélhet, a mikrofon
pedig csak a beszélő fülkéjében lesz bekapcsolva. A kísérleti személy kivételével valójában az
összes hang magnófelvétel volt, de a kísérleti személy úgy tudta, hogy minden fülkében egy-egy
egyetemista ül. A beszélgetés első körében valaki megemlítette, hogy szívproblémái vannak,
majd a második körben úgy tett, hogy talán elkapta egy szívroham, és segítséget kért. A kísérleti
személyeket három csoportba osztották, és minden csoport egy kissé eltérő instrukciót kapott.
Miben különbözött e három kísérleti feltétel, mit figyeltek meg a vizsgálati személyek
viselkedésén, és milyen eredményeket kaptak a kutatók? Hogyan nevezzük azt az általános elvet,
ami ezt a jelenséget magyarázza? 651. oldal

Ismertessen röviden egy olyan kutatást, amellyel a kutatók igazolták, hogy a segítségnyújtási
hajlandóságot befolyásolják a segítő modellek! 652. oldal

Solomon Asch (1958) klasszikus kísérletében azt vizsgálta, hajlandók-e az emberek feladni saját
álláspontjukat, ha egy csoportos helyzetben a többség az övéktől eltérő véleményt fejez ki. Mi
volt a résztvevők feladata ebben a kísérletben, és milyen eredményeket hozott a vizsgálat? 653.
oldal

Solomon Asch (1958) klasszikus kísérletében azt találta, hogy a résztvevők többsége legalább egy
alkalommal alkalmazkodott a többség téves véleményéhez, annak ellenére, hogy a válasz
egyértelműségéhez nem fért kétség. Ezzel együtt azonban a résztvevők viselkedéséből
egyértelműen látszott, hogy a helyzet zavarba hozta őket és feszültté váltak. Konkrétan milyen
viselkedések voltak megfigyelhetők a vizsgálati személyeken? 654. oldal

Solomon Asch (1958) klasszikus kísérletében azt találta, hogy a résztvevők többsége legalább egy
alkalommal alkalmazkodott a többség téves véleményéhez, annak ellenére, hogy a válasz
egyértelműségéhez nem fért kétség. Későbbi vizsgálatok több olyan tényezőt feltártak, amelyek
hatással lehetnek a konformitás mértékére. Írjon erre egy példát! 654-655. oldal

Egy elegáns étteremben nem tudjuk eldönteni, melyik villát ragadjuk meg először. Ebben a
helyzetben a legtöbb ember igyekszik kilesni a többieket, és hozzájuk igazodik. Hogyan
nevezzük az ilyen jellegű konformitást? (Elegendő a terminus megnevezése, nem szükséges
elmagyaráznia a fogalmat.) 655. oldal

Mit jelent az információs társas befolyás? Illusztrálja egy példával! 655. oldal

Elsőéves gimnáziumi vagy egyetemista diákként jellemezően be akarunk illeszkedni a csoportba

és azt szeretnénk, ha elfogadnának minket, ezért igazodunk a csoport tipikus viselkedéséhez és
szociális normáihoz. Hogyan nevezzük ezt a fajta konformitást? 655. oldal

Mit nevezünk normatív társas befolyásnak? Illusztrálja egy példával! 655. oldal

Milyen összefüggés van a normatív társas befolyás és az életkor között? 655. oldal

Képesek-e egy csoporton belül egy kisebbség által képviselt egyértelműen helytelen válaszok
befolyásolni az egyén válaszait? Milyen eredményeket hozott ezzel kapcsolatban az első,
egyszerű észlelési ítéleteket vizsgáló kutatás (Moscovici, Lage és Naffrechoux, 1969)? 656. oldal

Több kutatás kimutatta, hogy egy csoportban a kisebbség gyakran képes a többséget a saját
álláspontjához közelíteni, és valódi attitűdváltozást elérni a többség tagjaiban. E jelenség egyik
magyarázata az a viselkedés, melyet a pszichológusok „hallgatólagos türelmi megállapodás”-nak
neveznek. Konkrétan milyen viselkedésre utal ez a kifejezés, és hogyan magyarázza a kisebbségi
befolyás jelenségét? 658. oldal

Több kutatás kimutatta, hogy egy csoportban a kisebbség gyakran képes a többséget a saját
álláspontjához közelíteni és valódi attitűdváltozást elérni a többség tagjaiban. E jelenség egyik
magyarázata az a jelenség, hogy a többség – úgy gondolva, hogy a kisebbség úgysem fog hatni
nézeteikre – azért megadja a lehetőséget a kisebbségnek, hogy elmondhassák, amit akarnak.
Nyitottságukat bizonyítandó végig is gondolják a kisebbség álláspontját, viszont éppen ezzel
teszik ki magukat a változásnak. Hogyan nevezzük a többségnek ezt a fajta viselkedését? 658.
oldal

Stanley Milgram klasszikus kísérletében a vizsgálati személy a tanár szerepét játszotta. A tanuló
– akiről a vizsgálati személy úgy tudta, hogy éppolyan résztvevő, mint ő maga – valójában egy
beépített ember volt. A tanuló egy másik helyiségben foglalt helyet, de még a tanár számára
hallótávolságon belül. Ha tanuló egy-egy kérdésre helytelen választ adott, mit kellett tennie a
valódi vizsgálati személynek? 659. oldal

Stanley Milgram klasszikus kísérletében a vizsgálati személy a tanár szerepét játszotta. A tanuló
– akiről a vizsgálati személy úgy tudta, hogy éppolyan résztvevő, mint ő maga – valójában egy
beépített ember volt. A tanuló egy másik helyiségben foglalt helyet, de még a tanár számára
hallótávolságon belül. Ha tanuló egy-egy kérdésre helytelen választ adott, a tanárnak egy
vezérlőasztalon sorban elrendezett kapcsolók megnyomásával egyre erősebb áramütést kellett
adnia a tanulónak. A tanuló természetesen nem kapott valódi áramütést, de a vizsgálati személy
számára jól hallgatóan tiltakozott, kiabált, szitkozódott, és a falat rugdosta. A vizsgálati
személyek jelentős része szeretett volna kilépni a kellemetlen helyzetből. Hogyan járt el ilyenkor
a jelen lévő kísérletvezető? 659. oldal

Stanley Milgram klasszikus kísérletében a vizsgálati személy a tanár szerepét játszotta. A tanuló
– akiről a vizsgálati személy úgy tudta, hogy éppolyan résztvevő, mint ő maga – valójában egy
beépített ember volt. A tanuló egy másik helyiségben foglalt helyet, de még a tanár számára
hallótávolságon belül. Ha tanuló egy-egy kérdésre helytelen választ adott, a tanárnak egy
vezérlőasztalon sorban elrendezett kapcsolók megnyomásával egyre erősebb áramütést kellett
adnia a tanulónak. A tanuló természetesen nem kapott valódi áramütést, de a vizsgálati személy
számára jól hallgatóan tiltakozott, kiabált, szitkozódott, és a falat rugdosta. A vizsgálati
személyek jelentős része szeretett volna kilépni a kellemetlen helyzetből, de ilyen esetben a
kísérletvezető maradásra utasította a résztvevőt, hangsúlyozva, hogy a kísérlet miatt rendkívül
fontos, hogy folytassa a feladatot. Milyen eredményeket hozott ez a vizsgálat? 659-660. oldal
Stanley Milgram klasszikus kísérlete kimutatta, hogy az emberek jelentős hajlandóságot
mutatnak arra, hogy engedelmeskedjenek egy erős tekintéllyel bíró személynek, akkor is, ha ez
saját akaratuknak ellentmond: A kísérletvezető utasítására a résztvevők 65%-a hajlandó volt
akár halálos áramütést is adni egy másik személynek (valójában a vizsgálat során a másik
személy beépített ember volt, aki természetesen nem kapott áramütést). Az ezt követő további
kísérletekkel Milgram azokat a tényezőket tárta fel, amelyek befolyásolják, milyen mértékig
hajlandó egy egyén a tekintélytől származó utasításoknak engedelmeskedni. Milgram négy ilyen
tényezőt azonosított. Sorolja fel ezeket! (Egy címszavakból álló lista elegendő, nem szüksége
elmagyarázni az egyes tényezők jelentését.) 660. oldal

Stanley Milgram klasszikus kísérlete kimutatta, hogy az emberek jelentős hajlandóságot

mutatnak arra, hogy engedelmeskedjenek egy erős tekintéllyel bíró személynek, akkor is, ha ez
saját akaratuknak ellentmond: A kísérletvezető utasítására a résztvevők 65%-a hajlandó volt
akár halálos áramütést is adni egy másik személynek (valójában a vizsgálat során a másik
személy beépített ember volt, aki természetesen nem kapott áramütést). Az ezt követő további
kísérletekkel Milgram azokat a tényezőket tárta fel, amelyek befolyásolják, milyen mértékig
hajlandó egy egyén a tekintélytől származó utasításoknak engedelmeskedni. Hogyan ellenőrizte,
milyen hatással van az egyénre a felügyelet folyamatos jelenléte, és milyen eredményeket kapott
ezzel kapcsolatban? 660-661. oldal

Stanley Milgram klasszikus kísérlete kimutatta, hogy az emberek jelentős hajlandóságot

mutatnak arra, hogy engedelmeskedjenek egy erős tekintéllyel bíró személynek, akkor is, ha ez
saját akaratuknak ellentmond: A kísérletvezető utasítására a résztvevők 65%-a hajlandó volt
akár halálos áramütést is adni egy másik személynek (valójában a vizsgálat során a másik
személy beépített ember volt, aki természetesen nem kapott áramütést). Az ezt követő további
kísérletekkel Milgram azokat a tényezőket tárta fel, amelyek befolyásolják, milyen mértékig
hajlandó egy egyén a tekintélytől származó utasításoknak engedelmeskedni. Az egyik ilyen
tényező, melyik Milgram azonosított: az áttétel. Mit jelent az áttétel fogalma, hogyan vizsgálta
Milgram az áttétel hatását, és milyen eredményeket kapott? 661. oldal

Stanley Milgram klasszikus kísérlete kimutatta, hogy az emberek jelentős hajlandóságot

mutatnak arra, hogy engedelmeskedjenek egy erős tekintéllyel bíró személynek, akkor is, ha ez
saját akaratuknak ellentmond: A kísérletvezető utasítására a résztvevők 65%-a hajlandó volt
akár halálos áramütést is adni egy másik személynek (valójában a vizsgálat során a másik
személy beépített ember volt, aki természetesen nem kapott áramütést). Az ezt követő további
kísérletekkel Milgram azokat a tényezőket tárta fel, amelyek befolyásolják, milyen mértékig
hajlandó egy egyén a tekintélytől származó utasításoknak engedelmeskedni. Az egyik ilyen
tényező, melyik Milgram azonosított: a példák jelenléte. Mit jelent ez pontosan, hogyan vizsgálta
Milgram a példák jelenlétének hatását, és milyen eredményeket kapott? 662. oldal

Stanley Milgram klasszikus kísérlete kimutatta, hogy az emberek jelentős hajlandóságot

mutatnak arra, hogy engedelmeskedjenek egy erős tekintéllyel bíró személynek, akkor is, ha ez
saját akaratuknak ellentmond: A kísérletvezető utasítására a résztvevők 65%-a hajlandó volt
akár halálos áramütést is adni egy másik személynek (valójában a vizsgálat során a másik
személy beépített ember volt, aki természetesen nem kapott áramütést). Hogyan járult hozzá
ehhez a nagyfokú engedelmességhez az a jelenség, amelyet „a helyzet elfajulásának” nevezünk?
662-663. oldal

Ahhoz, hogy a tekintélynek való engedelmeskedés okait egy adott helyzetben megértsük,
ismernünk kell azt az ideológiát, ami tekintélyszemélyt feljogosítja követeléseire, és lehetővé
teszi azok teljesítését. Írjon egy példát egy olyan helyzetre, mikor egy ideológiában való hit vesz
rá bizonyos embereket arra, hogy feltétel nélkül engedelmeskedjenek egy tekintéllyel bíró
személynek! 663. oldal

Ahhoz, hogy a tekintélynek való engedelmeskedés okait egy adott helyzetben megértsük,
ismernünk kell azt az ideológiát, ami tekintélyszemélyt feljogosítja követeléseire, és lehetővé
teszi azok teljesítését. Stanley Milgram klasszikus kísérletében a kísérletvezető utasítására a
résztvevők 65%-a hajlandó volt akár halálos áramütést is adni egy másik személynek (valójában
a vizsgálat során a másik személy beépített ember volt, aki természetesen nem kapott
áramütést). Mi lehetett ebben az esetben az az ideológia, amely legitimálta a résztvevők számára
az engedelmességet? Hogyan ellenőrizte ezt a felvetést egy későbbi vizsgálatban Milgram? 663.
oldal

Stanley Milgram számos kísérletet végzett azzal kapcsolatban, hogy milyen körülmények között
és milyen mértékben hajlamosak az emberek egy tekintéllyel bíró személynek engedelmeskedni.
E vizsgálatokat számos bírálat érte: a kritikusok szerint ugyanis a kísérletek etikátlanok voltak.
Konkrétan milyen etikai aggályokat vetettek fel a kritikusok? 664. oldal
A tekintélynek való engedelmeskedés jelenségét számos szociálpszichológiai kísérlet vizsgálta. Az
egyik ilyen kutatásban (Hofling et al., 1966) arra voltak kíváncsiak, hogy a köz- és
magánkórházakban dolgozó nővérek hajlandók-e teljesíteni a kórházi szabályokkal és a szakmai
gyakorlattal össze nem egyeztethető utasításokat. A kísérleti személy (egy szolgálatban lévő
nővért) telefonhívást kapott: a hívó (egy beépített személy) úgy mutatkozott be mint a kórház
egyik orvosa. Milyen utasítást adott a nővérnek és milyen szabályokat szegett meg ezzel? 664-
665. oldal

A tekintélynek való engedelmeskedés jelenségét számos szociálpszichológiai kísérlet vizsgálta. Az

egyik ilyen kutatásban (Hofling et al., 1966) arra voltak kíváncsiak, hogy a köz- és
magánkórházakban dolgozó nővérek hajlandók-e teljesíteni a kórházi szabályokkal és a szakmai
gyakorlattal össze nem egyeztethető utasításokat. A kísérleti személyt (egy szolgálatban lévő
nővért) telefonhívást kapott: a hívó (egy beépített személy) úgy mutatkozott be mint a kórház
egyik orvosa. Arra kérte a nővért, hogy egy bizonyos Astroten nevű gyógyszerből adjon egy
betegnek 20 mg-ot. Ez az utasítás számos szabályt megsértett: a gyógyszer a kórházban nem volt
engedélyezve, az adat kétszerese volt az leírásban meghatározott napi maximális adagnak,
gyógyszert nem lehet telefonon adott utasítás alapján alkalmazni, ráadásul az utasítást
ismeretlen személy adta. Hogyan viselkedtek a nővérek ebben a helyzetben? 664-665. oldal

A mindennapi életben a bennünket befolyásolni szándékozó emberek általában nem egyszerű

engedelmességet, hanem internalizációt szeretnének elérni. Mi a kettő között a különbség? 666.
oldal

A társas befolyás egyik klasszikus vizsgálatában arra kérték a vizsgálati személyeket, járuljanak
hozzá, hogy a felállítsanak egy közhasznú hirdetőtáblát („Vezessen óvatosan!” felirattal) a házuk
előtti gyepen. A megkérdezetteknek mindössze 17% egyezett ebbe bele. Egy vizsgálati személyek
egy másik csoportjától először csak annyit kértek, hogy tegyenek ki egy 8 × 8 cm-es táblácskát a
nappalijuk ablakába, ugyanezzel a felirattal. Mikor ugyanezektől a személyeknél két héttel
később érdeklődtek, hogy engedélyeznék-e a hirdetőtábla elhelyezését 76%-uk igent mondott.
Hogyan nevezzük azt a technikát, amelyet az utóbbi csoportnál alkalmaztak a kutatók? 666.
oldal

Mi a „láb az ajtórésben” technika lényege? 666. oldal

Milyen társas befolyási technikával érte el Jim Jones, a „Népek temploma” öngyilkos szekta
vezetője, hogy a tagok feltétel nélkül elköteleződjenek a szekta és az ő személye mellett? 669-670.
oldal

Leon Festinger elmélete szerint két, egymással össze nem egyeztethető viselkedés vagy vélekedés
kellemetlen érzést kelt bennünk, ezért mindent meg fogunk tenni azért, hogy az inkonzisztenciát
megszüntetve összhangot hozzunk létre saját vélekedéseink és viselkedéseink között. Hogyan
nevezzük ezt az elméletet? 666. oldal

Leon Festinger elmélete szerint két, egymással össze nem egyeztethető viselkedés vagy vélekedés
kellemetlen érzést kelt bennünk. Hogyan nevezzük ezt a kellemetlen érzést? 666. oldal

Mi Leon Festinger kognitívdisszonancia-elméletének lényege? 666. oldal

Ha valaki olyan dolgot tett korábban, amelyet helytelennek tart, a viselkedés és a vélekedés
között egy kellemetlen érzés, ún. kognitív disszonancia alakul ki. Mivel a múltbeli viselkedés már
nem változtatható meg, ilyen helyzetben az emberek hajlamosak a véleményük egváltoztatásával
megteremteni a viselkedés és a vélemény közötti konzisztenciát. Hogyan nevezzük az igazolásnak
ezt a folyamatát? 667. oldal

Mit nevezünk racionalizációnak? Illusztrálja egy példával! 667. oldal

„Ez már a második szendvicsem, úgy látszik, éhesebb voltam, mint gondoltam.” „Egésznap a
körmömet rágom: nagyon ideges vagyok!” Az ilyen megjegyzések azt mutatják, hogy esetenként
saját viselkedésünk megfigyeléséből következtetünk belső állapotunkra. Daryl Bem
szociálpszichológus elméletének ez a központi eleme. Hogyan nevezzük ezt az elméletet? 668.
oldal
Mi Daryl Bem önészlelési elméletének lényege? 668. oldal

Hogyan nevezzük az olyan csoportot, amellyel egy egyén azonosul, azaz a csoport attitűdjeit,
vélekedéseit, viselkedéseit magáévá teszi, és csoport ideológiáját beépíti saját értékrendszerébe?
671. oldal

Mit nevezünk referenciacsoportnak? 671. oldal

Az egyénnek nem kell feltétlenül a referenciacsoport tagjának lennie ahhoz, hogy a csoport
nézetei hatással legyenek rá. Illusztrálja egy példával azt az esetet, mikor a csoporttal azonosuló
egyén nem tagja a csoportnak! 671. oldal

Mi volt a Philip Zimbardo által vezetett híres (hírhedt) stanfordi börtönkísérlet célja? 673. oldal

Philip Zimbardo stanfordi börtönkísérletében hogyan döntötték el, mely résztvevőket osztanak
be börtönőrnek, és kik lesznek a foglyok? 673. oldal

Philip Zimbardo börtönkísérletében önként jelentkező egyetemista fiúk lettek életlenszerűen

beosztva börtönőrnek, illetve fogolynak. A kísérlet céljára a Stanfordi Egyetem
pszichológiaintézetének pincéjében egy álbörtönt hoztak létre, hogy megfigyeljék a felvett
szerepek hatását a résztvevők viselkedésére. Mik voltak a kísérlet legfontosabb eredményei?
673. oldal

Írjon két példát a kollektív döntéshozatalra! 674. oldal

Mit jelent a csoportpolarizáció? 675. oldal

Számos vizsgálat megerősítette, hogy a csoportos megbeszélés a döntéseket a szélsőségesebb

irányba mozdítja el. Hogyan nevezzük ezt a jelenséget? 675. oldal

Irving Janis szociálpszichológus több külpolitikai döntés elemzése alapján azt a következtetést
vonta le, hogy a csoport tagjai a csoportkonszenzus érdekében hajlamosak elnyomni saját
ellenérzéseiket: a csoport tagjai gyakran úgy érzik, hiába próbálnák meg elmondani
ellenérzéseiket, a többiek abban nem a segítő szándékot, hanem a kötözködést látnák. Ez az oka
annak, hogy a csoportok gyakran rossz döntést hoznak. Ezzel a magyarázattal Janis egy új
fogalmat vezetett be: hogyan nevezzük ezt a jelenséget? (Csak a terminust írja le, nem szükséges
további magyarázatot fűzni hozzá!) 676. oldal

Irving Janis szociálpszichológus több külpolitikai döntés elemzése alapján azt a következtetést
vonta le, hogy a rossz döntésekért gyakran a csoportgondolkodás jelensége a felelős. Konkrétan
mi történik akkor, mikor a döntéshozási folyamatban megjelenik a csoportgondolkodás? 676.
oldal

Irving Janis szociálpszichológus több külpolitikai döntés elemzése alapján azt a következtetést
vonta le, hogy a csoport tagjai a csoportkonszenzus érdekében hajlamosak elnyomni saját
ellenérzéseiket: a csoport tagjai gyakran úgy érzik, hiába próbálnák meg elmondani
ellenérzéseiket, a többiek abban nem a segítő szándékot, hanem a kötözködést látnák. Ez az oka
annak, hogy a csoportok gyakran rossz döntést hoznak. Janis öt különböző tényezőt azonosított,
melyek együttesen ezt a jelenséget előidézhetik. Nevezzen meg ebből legalább hármat! 676-677.
oldal

Egy kísérletben (Postmes, Spears és Cihangir, 2001) négyfős egyetemista csoportok kollektív
döntéshozási képességét vizsgálták. A döntéshozási feladatokon kívül egyes csoportokkal olyan
feladatot végeztettek, melyek konszenzuskeresési normákat hívnak elő (közös poszter készítése),
míg a csoportok másik felének olyan feladatot kellett elvégeznie, amely a kritikus gondolkodást
segítette elő (egy népszerűtlen új rendszabály megvitatása). E beavatkozások előtt és után
egyaránt vizsgálták a csoportok döntéshozási képességét. Milyen eredményeket hozott ez a
vizsgálat, és milyen tanulságok vonhatók le arra vonatkozóan, hogy hogyan kerülhetők el a
káros csoportgondolkodásban rejlő veszélyek? 677. oldal

TÁRSAS MEGISMERÉS (18. FEJEZET)

Emlékezetünk nem fényképszerűen őrzi meg az ingereket, hanem az észlelt valóságnak csak
valamiféle egyszerű rekonstrukciója formájában. Hogyan nevezzük ezeket a
reprezentációkat/memóriastruktúrákat, melyek az emberekről, csoportokról, tárgyakról,
eseményekről, helyzetekről alkotott jól szervezett ismeretek és vélekedések? (Pl. „így néz ki egy
lepke”, „ilyen dolgok történnek egy gólyatáborban”, „ilyenek az olaszok”; stb.) 687. oldal

Mit nevezünk sémának? 687. oldal

Mit nevezünk séma alapú feldolgozásnak, és mi ennek a feldolgozási módnak az előnye? 687.
oldal

Definiálja a sztereotípia fogalmát és illusztrálja egy példával! 687. oldal

A sztereotípiák automatikusságát feltáró kísérletek általában az előfeszítéses módszert

alkalmazzák. Mi ennek a módszernek a lényege? 688. oldal

Bargh, Chen és Burrows (1996) kísérletében a vizsgálati személyeknek egy nyelvi képességet
mérő tesztet adtak, melyben öt szóból bármelyik négy segítségével egy nyelvtanilag helyes
mondatot kellett alkotniuk olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudtak. A tesztnek két változata
létezett: a résztvevők egyik csoportjánál a szavak szoros kapcsolatban álltak az idősekkel
kapcsolatos sztereotípiákkal (pl. öreg, szürke, gyógyfürdő, nyugdíjas, lottó), míg a másik csoport
olyan változatot kapott, amely az idősek sztereotípiájához nem kapcsolódó szavakat
tartalmazott. Milyen viselkedésbeli különbséget lehetett megfigyelni a két csoport között a
feladat elvégzése után, és mivel magyarázható ez a különbség? 688. oldal

Bargh, Chen és Burrows (1996) kísérletének eredménye, hogy azok a résztvevők, akiknél
tudattalanul aktiválták az idősekkel kapcsolatos sztereotípiát, miután elbúcsúztak a
kísérletvezetőtől, lassabban mentek a lift felé, mint azok, akiknél nem aktiválták ezt a
sztereotípiát. Milyen módszert alkalmaztak a szerzők a sztereotípiák aktiválására? 688. oldal

Ismertessen egy olyan konkrét kutatási eredményt, amely a nőkre vonatkozó médiasztereotípiák
fogyasztásának káros hatásait mutatta ki! 688-689. oldal

Az amygdala az agynak egy területe, amely – többek között – az érzelemkiváltó ingerek

tudattalan felügyeletéért felelős. Egy vizsgálatban afroamerikai és fehér vizsgálati személyeknek
mutattak be ismeretlen afroamerikai vagy fehér személyekről készült képeket, sorban egymás
után. Milyen különbséget lehetett megfigyelni az amygdalaaktiválódásában az egyes csoportok
között? 690. oldal

Egy vizsgálatban afroamerikai és fehér vizsgálati személyeknek mutattak be ismeretlen

afroamerikai vagy fehér személyekről készült képeket, sorban egymás után. Egy konkrét
agyterület esetében azt lehetett megfigyelni, hogy a terület a legelső kép bemutatásakor minden
esetben aktiválódott, de a saját csoporthoz tartozó képek esetében ez az aktiváció folyamatosan
csökkent, míg a külső csoporthoz tartozó képek esetében változatlanul magas maradt. Melyik ez
az agyterület és – többek között – miért felelős? 690. oldal

A benyomásformálás egyik fontos, számos kísérlettel igazolt alapelve az elsőbbségi hatás.

Hogyan határozza meg egy személyről kialakult benyomásunkat az elsőbbségi hatás? 691. oldal
Számos vizsgálat kimutatta, hogy az elsőként kapott információk játsszák az összbenyomás
kialakításában a döntő szerepet. Hogyan nevezzük a benyomásformálásnak ezt a fontos
alapelvét? 691. oldal

Egy vizsgálatban egy résztvevőknek egy olyan diák általános képességeit kellett saját
megfigyelésük alapján megítélniük, aki nehéz, feleletválasztós problémákat oldott meg. A diák
minden esetben 15 problémára adott helyes választ a 30-ból, egyes résztvevők mégis
tehetségesebbnek ítélték a diákot, mint mások. Min múlott a résztvevők ítélete, és hogyan
nevezzük azt a hatást, amelynek működését a kísérlet illusztrálja? 691. oldal

A sztereotípiákkal kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy az emberekről alkotott

sztereotípiáinkkal egybevágó információkat az adott személy képességeire és személyiségére
jellemzőnek tekintjük, míg a sztereotípiáinkkal nem egyező információkat jelentéktelen
mozzanatként elhessegetjük, vagy a körülményekben keressük a magyarázatot. Írjon egy példát
olyan kutatási eredményre, ami ezt támasztja alá! 692. oldal

Mit értünk az önbeteljesítő sztereotípia (vagy önbeteljesítő jóslat) jelenségén? Illusztrálja egy
példával! 692-693. oldal

Hogyan magyarázza a saját csoportunkra vonatkozó sztereotípiák önbeteljesítő jellegét a

sztereotip fenyegetettség elmélete? 693. oldal

Egy elmélet azzal magyarázza a saját csoportunkra vonatkozó sztereotípiák önbeteljesítő

jellegét, hogy a negatív sztereotípiával való azonosítás puszta lehetősége megnöveli az egyének
szorongásszintjét, s ez rosszabb teljesítményhez vezet. Hogyan nevezzük ezt az elméletet? 693.
oldal
Hogyan magyarázza a saját csoportunkra vonatkozó sztereotípiák önbeteljesítő jellegét az
ideomotoros cselekvés elmélete? 693. oldal

Egy elmélet azzal magyarázza a saját csoportunkra vonatkozó sztereotípiák önbeteljesítő

jellegét, hogy a sztereotípiáknak megfelelő viselkedések mentális aktiválása (pl. hogy rájuk
gondolunk) már önmagában valószínűsíti a sztereotípiának megfelelő tényleges viselkedést.
Hogyan nevezzük ezt az elméletet? 693. oldal

A szociálpszichológiai kutatások azt mutatják, hogy bizonyos esetekben képesek vagyunk a

sztereotípiák hatását felülírni, és olyan benyomást alakítani ki egy másik személyről, amelyben
az adott egyén tulajdonságait személyre szabottan állapítjuk meg. Hogyan nevezzük ezt a
jelenséget? 694. oldal

A benyomásformálás általános témakörén belül mit nevezünk individuációnak? 694. oldal

A benyomásformálás egyik legismertebb elmélete, a folyamatmodell szerint mi dönti el, hogy a

benyomásformálási folyamatban továbblépünk-e a kezdeti sztereotípiaformáláson? 694-695.
oldal

A benyomásformálás egyik legismertebb elmélete, a folyamatmodell szerint, mikor egy új,

ismeretlen személlyel találkozunk először az automatikus sztereotípiaformálás folyamata indul
be: a másik személyt automatikusan kategorizáljuk korának, nemének és etnikai
hovatartozásának megfelelően. Ha azonban a személy számunkra fontos, jellemzően
továbblépünk ezen a kezdeti sztereotípiaformáláson, és figyelmünket a személy céltulajdonságai
felé irányítjuk. Milyen folyamatok játszódnak le ezután? (A modell három fontos egymásra
következő lépést ír le, és a második, ill. harmadik lépésre csak akkor kerül sor, ha az előző fázis
sikertelen volt. Melyek ezek?) 694-696. oldal
Egy vizsgálatban (Desforges et al., 1991) a kísérleti személynek jelentkező diákoknak
bemutattak egy-egy diáktársat, akiről úgy tudták, hogy korábban pszichiátriai kezelésen esett
át. A pszichiátriai betegekről korábban kialakított sztereotípiáiknak megfelelően, a résztvevők
arra számítottak, hogy az újonnan bemutatott illető valószínűleg depresszív, félénk és
bizonytalan lesz. Ez után a kutatók véletlenszerűen határozták meg, hogy a résztvevők közül kik
tanuljanak meg egy kijelölt anyagot az új ismerőssel együttműködve, illetve kik külön-külön, de
az új ismerőssel egy szobában. Milyen különbséget lehetett kimutatni az együttműködő és a nem
együttműködő csoport tagjai között? 696. oldal

A hétköznapi életben sok esetben azt próbáljuk eldönteni, hogy vajon miért tette valaki azt amit
tett: azaz, valamely viselkedésről eldöntjük, hogy a számos lehetséges ok közül melyiknek
tulajdonítható. Hogyan nevezzük a szociálpszichológiában ezt a folyamatot? 697. oldal

Definiálja az attribúció fogalmát és illusztrálja egy példával! 697. oldal

Mit nevezünk diszpozicionális attribúciónak? Definiálja a fogalmat és illusztrálja egy példával!

697. oldal

Mit nevezünk szituációs attribúciónak? Definiálja a fogalmat és illusztrálja egy példával! 697.
oldal

Egy vetélkedőnek álcázott kísérletben (Ross, Amabile és Steinmetz, 1977) két férfit vagy két nőt
arra kértek, hogy vegyenek részt egy általános ismeretekre vonatkozó kérdezzfelelek játékban.
A pár egyik, véletlenszerűen kijelölt tagja a játékvezető szerepét kapta, és tíz olyan nehéz
kérdést kellett összeállítania, melyekre ő maga tudta a választ, a másik személy pedig
versenyzőként megpróbált a kérdésekre válaszolni. Amikor a versenyző nem tudta a választ, a
játékvezető elárulta azt. A játék befejezése után a résztvevőket és a nézőket arra kérték, hogy
becsüljék meg a játékvezető és a versenyző általános tudásszintjét egy átlagos diákkal
összehasonlítva. (Mindenki tisztában volt azzal, hogy a játékvezető és versenyző személyét
véletlenszerűen jelölték ki.) Mit lehetett megfigyelni a válaszokon, és hogyan értelmezték a
kutatók az eredményeket? 698. oldal

Definiálja az attitűd fogalmát! 699. oldal

A szociálpszichológia egyik központi fogalmát úgy definiálhatjuk, hogy egyfajta pozitív vagy
negatív viszonyulás (vonzalom vagy idegenkedés) valamely személy, tárgy, fogalom, helyzet vagy
esemény iránt. Melyik fogalomról van szó? (Elegendő, ha megnevezi a fogalmat; nem szükséges
további magyarázatot adnia.) 699. oldal

Az attitűdöt a szociálpszichológusok három összetevő együtteseként fogják fel. Sorolja fel ezeket
az összetevőket! (Egy egyszerű felsorolás elegendő, nem szükséges definiálnia vagy illusztrálnia
az egyes komponenseket.) 701. oldal

Az attitűdöt a szociálpszichológusok három összetevő együtteseként fogják fel:

megkülönböztetjük az attitűd affektív, kognitív és viselkedéses (konatív) összetevőjét.
Illusztrálja ezeket az összetevőket egy-egy példával! Az attitűdtárgy mindhárom példa esetében
legyen azonos! 701. oldal

Az attitűdöt a szociálpszichológusok három összetevő együtteseként fogják fel:

megkülönböztetjük az attitűd affektív, kognitív és viselkedéses (konatív) összetevőjét. Egy
etnikai kisebbséggel szembeni negatív attitűdben milyen elemek felelnek meg e három
összetevőnek? 701. oldal

A meggyőzés egyik legfontosabb folyamatmodellje arra az alapgondolatra épül, hogy időnként

motiváltak vagyunk arra, hogy odafigyeljünk a meggyőző közlésre, és elgondolkodjunk rajta,
míg más esetekben erre kevésbé, vagy egyáltalán nem vagyunk motiváltak. A motivációs
kontinuum mentén aktuálisan elfoglalt helyünk fogja meghatározni, milyen kognitív folyamatok
játszódnak le bennünk. Hogyan nevezzük ezt a modellt? (Elég a modell elnevezését megadnia.)
702. oldal

A meggyőzés feldolgozásvalószínűségi modellje szerint a meggyőző közlést két különböző módon

dolgozhatja fel a befogadó. Hogyan nevezzük e két feldolgozási módot? (Elég az elnevezéseket
megadnia; nem szükséges elmagyaráznia a rájuk jellemző kognitív folyamatokat.) 702. oldal

A meggyőzés feldolgozásvalószínűségi modellje szerint a befogadó kétféleképpen dolgozhatja fel

a meggyőző közlést. Milyen kognitív folyamatok jellemzők abban az esetben, ha az üzenet
feldolgozása a központi úton történik? 702. oldal

Egy kísérletben (Love és Greenwald, 1978) a résztvevőkkel először egy ellentmondásos témával
kapcsolatos érveket tartalmazó szöveget olvastattak el, majd az érvekre egysoros válaszokat
írattak velük. Egy héttel később egy memóriateszten váratlanul kikérdezték őket a szövegben
olvasott érvekről és saját írásos válaszaikról. A témával kapcsolatos véleményüket mind a szöveg
elolvasása előtt, mind a memóriateszt során felmérték. Az eredmények szerint milyen tényezők
függtek össze a véleményváltozással, és mi az, ami független volt a véleményváltozás mértékétől?
702. oldal

A meggyőzés feldolgozásvalószínűségi modellje szerint a befogadó kétféleképpen dolgozhatja fel

a meggyőző közlést. Milyen kognitív folyamatok jellemzők abban az esetben, ha az üzenet
feldolgozása a perifériás úton történik? 703. oldal

A meggyőzés feldolgozásvalószínűségi modellje szerint mi határozza meg, hogy a befogadó a

központi vagy a perifériás utat használja-e a meggyőző közlés feldolgozására? 703. oldal
Néhány vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy az attitűdök nem jósolják be olyan pontosan a
tényleges viselkedést, mint ahogy azt sokan feltételezik. Egy klasszikus vizsgálatban (LaPiere,
1934) egy fehér professzor egy kínai párral beutazta az egész Egyesült Államokat. Az idő tájt – a
harmincas években – az Egyesült Államokban rendkívül erős volt az ázsiaiakkal szembeni
előítélet, és nem tiltották törvények a szálláshelyekre vonatkozó faji diszkriminációt. Az
utazások során milyen konkrét viselkedést figyelt meg és rögzített LaPiere, milyen attitűdöket
mért és hogyan, és végül milyen eredményt hozott a kutatás? 705. oldal

Az attitűdök nem minden esetben jósolják be pontosan a tényleges viselkedést, bizonyos

helyzetekben azonban erős összefüggést látunk az attitűd és a viselkedés között. Milyen speciális
feltételek mellett találunk szoros kapcsolatot az egyén attitűdje és viselkedése között? (Elegendő
felsorolni e tényezőket, nem szükséges részletes magyarázatokat adni vagy példákkal illusztrálni
azokat.) 705-706. oldal

Számos kutatás vizsgálta, vajon milyen szerepet játszik a fizikai vonzerő a személyközi
vonzalom kialakulásában. Egy vizsgálat keretében (Walster, Aronson, Abrahams és Rottman,
1966) egy kutatócsoport olyan táncos összejövetelt szervezett, ahol a megjelenőket számítógép
segítségével hozták össze véletlenszerűen kiválasztott partnerükkel. A szünetben mindenkivel
névtelen kérdőívet töltöttek ki, amelyben arról kellett nyilatkozniuk, mennyire tartják
rokonszenvesnek partnerüket, és milyen mértékben vonzódnak hozzá. A kutatók korábban az
összes résztvevővel felvettek egy részletes személyiségtesztet, egy intelligenciatesztet, mérték
szociális készségüket, és független értékeléseket készítettek fizikai vonzerejükről. Hogyan
függtek össze e tulajdonságok azzal, hogy milyen vonzónak talált a partnere egy-egy résztvevőt?
706-707. oldal

Számos kutatás kimutatta, hogy fizikai közelség növeli a rokonszenv kialakulásának

valószínűségét. Priest és Sawyer (1967) pl. kollégiumokban lakó diákokkal végzett kutatást
arról, hogy kollégisták között hogyan alakulnak ki barátságok. Milyen eredményeket kapott?
707. oldal

A személyközi vonzalom kialakulásával kapcsolatban számos kutatás támasztja alá a bemutatási

hatás létezését. Mit jelent a bemutatási hatás? 708. oldal
Zajonc (1968) klasszikus vizsgálatában azt találta, hogy minél többször láttak a résztvevők egy
bizonyos arcképet, annál valószínűbben mondták azt, hogy rokonszenvesnek tartják, és képesek
lennének megkedvelni. Hogyan nevezzük ezt az összefüggést? 708. oldal

Több vizsgálat megerősítette, hogy a párok fizikai vonzereje szignifikánsan közelebb áll
egymáshoz, mint ha véletlenszerűen állítanánk párba az embereket. Mivel magyarázható a
párok küllemének összeillése? 709. oldal

A mondás úgy tartja, hogy az „ellentétek vonzzák egymást”. Valóban nem nehéz elképzelni,
hogy pl. egy domináns félnek viszonylag szubmisszív, alárendelt természetű partnerre van
szüksége. Mennyiben támasztják alá ezt a komplementaritási hipotézist konkrét vizsgálati
eredmények? 710. oldal

A társas megismerés kutatásában milyen értelemben használják az áttétel fogalmát? 710. oldal

Az amerikai kutatások szerint hogyan változott a szerelem és a házasság kapcsolatának

megítélése az egyetemisták körében az 1960-as és az 1980-as évek között? 711. oldal

A kutatások azt mutatják, hogy egy párkapcsolatban a partner énjével való összeolvadás
mértéke megbízható előjelzője a kapcsolat tartósságának. Ezekben a kutatásokban „a másik
ember az énem része” jelenséget egy egyszerű képi módszerrel mérik: a kísérleti személyeket
arra kérik, hogy karikázzák be a rájuk legjobban jellemző ábrát. Néhány sematikus rajzzal
szemléltesse, milyen jellegű ábrákat látnak a résztvevők az ilyen kutatásokban! 712. oldal
Több társadalomkutató is megkísérelte már a szerelmeket osztályozni. Az egyik
legelfogadottabb felosztás a szerelem két fő típusát különbözteti meg. Melyek ezek? (Elegendő
megnevezni a két típust.) 713. oldal

Mik a szenvedélyszerelem fő jellemzői? 713. oldal

Mik a társszerelem fő jellemzői? 713-714. oldal

A szerelem háromszögelmélete a szerelmet három összetevőre bontja, és az egyes alkotórészek

különböző szintjeinek kombinációi különböző típusú szerelmeket eredményeznek. Mi ez a
három összetevő? 714. oldal