Egyén társas környezetben: társas

serkentés és gátlás, konformitás,

normák, engedelmeskedés
 Az ember, mint társas lény
 Mi a különbség az egyes ember egyedi
viselkedése és a társas helyzet között?
A határ nehezen meghúzható, mert
születésünktől kezdve társas közegben
vagyunk, és e szociális folyamatok alapvetően
befolyásolják gondolatainkat, érzéseinket és
cselekedeteinket – akkor is amikor egyedül
vagyunk.
Hatással van ránk más emberek fizikai
jelenléte, az ismeretek és a vélemények,
amelyekkel találkozunk, a szűkebb és tágabb
csoportjaink iránti érzéseink, a média, a nyelv,
amit a környezetünktől tanul(t)unk…
 Mások jelenlétének hatása
Könnyebb vagy nehezebb vizsgázni, ha mások figyelik, ahogy
vizsgázunk? Mi lehet a magyarázata?

 Norman Triplett 1898: úszók és biciklisták jobban teljesítenek, amikor

ellenfeleikkel versenyeznek, mint amikor egyedül edzettek
Mások jelenléte javítja a teljesítményt?!
 Társas facilitáció és inhibíció
 Társas facilitáció
(serkentés): a dolgozó
hangyák több homokot ásnak
ki, amikor más hangyák is ott
vannak.
 Társas inhibíció (gátlás):
Viszont gyakran több hibát
követünk el mások
jelenlétében, és létezik a
bénító lámpaláz jelensége is.
Társas facilitáció és inhibíció - kísérletek
 Kísérlet: személyek számítógépbe írják a nevüket, valamint a nevük
betűit visszafelé növekvő számokkal váltva – kísérletvezető jelenlétében,
illetve egyedül: egyedül kevesebbet hibáznak (Henry Allport, 1924).

 Csótányok futnak az egyszerű vagy bonyolult „labirintusban” együtt,

illetve egyedül: a bonyolult labirintusban mások jelenlétében hibázni
kezdenek, az egyszerűben viszont segíti őket a társak jelenléte.
Ellentmondó eredmények (!?):

 Robert Zajonc: Gyakorlott vagy ösztönös válaszokból álló

cselekvések közönség jelenlétében teljesítménynövekedést mutatnak
(bicikli, horgászorsó tekerése), míg bonyolult vagy újonnan tanult
válaszok romlanak az együtt cselekvők esetében (pl. együtt vizsgázás).
 Társas facilitáció és inhibíció - magyarázatok
 Robert Zajonc (1965) magyarázata: motivációs-drive elmélet
 Mások jelenléte → magas arousal szint (~éberség) → magas drive
(késztetés) → az ún. domináns válasz valószínűsége növekszik
 Mi a domináns válasz? Nehéz vagy új feladatnál: a rossz. Könnyű vagy jól
begyakorolt feladatnál: a jó.
 Baron (1978): figyelem-elmélet
 Társak jelenléte  magas arousal szint  de a társak magukra vonják a
figyelmünk egy részét  a beszűkült figyelmi kapacitás csak alaposan
begyakorolt feladatoknál elég a jó megoldáshoz (de azokban ügyesebbek
leszünk a fokozott éberség miatt).
 Egy jelenség, több magyarázat!
 El tudunk-e képzelni másfajta magyarázatot is?
 Értékeléstől való félelem, lustaság?..
Konformitás, normák
Solomon Asch kísérlete (1951)
Feladat: Vonalak
hosszúságának megítélése
18 képpár esetén kell
eldönteni, melyik egyezik meg
a három vonal közül az
alapvonal hosszúságával.
Csoportosan kivitelezett
látásvizsgálatnak álcázzák..
..de a kísérletbe beavatottak
a 18-ból 12-szer
összehangoltan rossz választ
adnak
 Eredmények – konformitás
A kísérletben résztvevők háromnegyede (75%) konform legalább
egy esetben.
Az alanyok fele legalább 6 esetben (50%) ad rossz választ konform
módon.
Csak a résztvevők egynegyede (25%) áll ellen végig: ők ugyanakkor
jelentős szorongást élnek át véleményük fenntartásáért cserébe!
Mi árnyalja a csoportnorma befolyását?

K
O
N
F
O
R
M
I
T
Á
S
%
A BEFOLYÁST GYAKORLÓK SZÁMA
 A konformitás formái
 Konformitás: gondolataink, érzéseink és viselkedésünk igazodása
az észlelt csoportnormához.
 Csoportnorma: általánosan elfogadott gondolkodás-, érzés- vagy
cselekvésmód, amelyben az adott csoport tagjai megegyeznek,
helyesnek és követendőnek tekintik
 Behódolás (nyilvános konformitás): engedelmeskedés
magánvéleményünk fenntartása mellett.
 Azonosulás (személyes konformitás): elismert személy (nagypapa,
Britney, Elvis) vagy egy csoport (osztálytársak, nemzet) véleményének
követése.
Konformitás okai

 Az emberek hisznek abban, hogy a csoportnak igaza van

 A konszenzus csökkenti az egyéni hibázás lehetőségét
 Szeretnék, hogy a csoport elfogadja és támogassa őket
 A norma a másokhoz való tartozás érzetét nyújtja

 A konformitásnak kettős funkciója van tehát:

 ellenőrzés és kapcsolattartás
A konformitás gyakorlati felhasználása
 TV sorozatban alákevert nevetés: komikusabbnak érezzük
 Utcai zenész előtt a pohárba bekészített pénz:
hajlamosabbak vagyunk mi is adni
 Marketing, sales:
 „Minden háziasszony ezt választja”
 „Már csak kevés maradt belőle” „Addig vásároljon, amíg
a készlet tart”
 Csokis keksz kísérlet: finomabbnak találjuk azt a
kekszet, amiből tudomásunk szerint mások többet
fogyasztottak
 Önsegítő csoportok: ellenőrzés és másokhoz való
kapcsolódás
A konformitás evolúciós jelentősége
Még az individualistának gondolt nyugati
társadalom tagjai is alávetettek a
csoportbefolyásnak.
A konformitás fontos nem csak a kultúra
fennmaradása, de az emberiség és a csoport
túlélése szempontjából is. A törzsi
környezetben az egyén életképtelen volt
önmagában, a csoport egyben maradása
mindennél fontosabb – a kiközösítés felért
egy halálos ítélettel.
Az az érzés, hogy mások egyetértenek
velünk, hozzájárul a saját helyzetünk feletti
uralom érzéséhez, növeli a véleményünk
helyességébe vetett bizalmunkat,
megnyugvással jár.

Kandi kamera: http://www.youtube.com/watch?v=CmkFaMOi7RY

Embertársaink vs. érzékszerveink
 Az ember egyik legfontosabb evolúciós különlegessége, hogy
számunkra a saját tapasztalatunk másodrangú a fajtársaink
tapasztalatához képest.
 Míg az állatok legfontosabb iránytűje a túlélésért folyó
küzdelemben saját érzékszerveinek élessége (főként a szaglás,
hallás, látás), az emberek tájékozódásának az alapja a többi ember
viselkedése.
 Az emberek ezen „egymás iránti elköteleződése” evolúciósan
nagyon előnyösnek tűnik: sokkal gyengébb szaglásunk, hallásunk,
látásunk stb. ellenére is sokkal sikeresebben alkalmazkodunk
környezetünkhöz.

 Az ember természetes közege a többi ember.

 Zelig – Az emberi kaméleon
(1983, Woody Allen)

Tételmondatok: 00:12:35 – 00:13:02

- Mondja el, hogy miért veszi fel annak a személynek a tulajdonságait,

akivel éppen van!
- Biztonságos.
- Mit ért biztonságos alatt?
- Biztonságos…olyannak lenni, mint a többiek.
- Biztonságban akar lenni?
- Azt akarom, hogy kedveljenek.
Normák, a társas viselkedés hatékony
irányítói
 A viszonyosság normája: viszonozzuk mások kedvességét
és szívességeit
 Az elkötelezettség normája: betartjuk az ígéreteinket
 Az engedelmeskedés normája: megtesszük, amit a
törvényes hatalommal felruházott személy elvár
 Nem kényszerből követjük őket, hanem automatikusan

 Gyakorlat: Mit élünk át, ha megszegünk egy normát?

 Ne sértsünk meg senki és semmilyen törvényt! Informális
szabályt szegjünk meg, ne formálisat!
 A normamegszegés nem azonos egy rossz tettel (pl. norma
korlátozza azt is, hogy valakit csakúgy megöleljünk)
Normák gyakorlati felhasználása
A viszonyosság normája:
 Sales: ingyenes termékminták, ingyenóra az újonnan
nyílt fitnesszklubban, árleszállítás, csúcsmodell módszer
 Becsapott ajtó módszer: túl nagy kérés – visszautasítás
– engedmény: kisebb kérés
 Az elkötelezettség normája:
 Alacsony labda módszer: tartjuk magunkat az
elköteleződéshez akkor is, ha a feltételek már nem is
olyan kedvezőek, a rejtett költségek kiderülnek
 Normák követésének közösségi hatása:
Cégek belső normákat alakítanak ki
Az engedelmeskedés normája
A Milgram-kísérlet társadalmi háttere
 1961: Eichmann per
 A televíziós közvetítésben a várt
szörnyeteg helyett egy
hétköznapi embert lehetett látni,
aki arra hivatkozott, hogy csak a
parancsnak engedelmeskedett és
ő személy szerint nem ölt meg
senkit, és parancsot sem adott
senki megölésére.
 Hannah Arendt: „A gonosz
banalitása”
Engedelmesség, tekintély, felelősség
 Ha Adolf Eichmann, aki zsidók
millióinak megsemmisítését
koordinálta, unalmas, középszerű,
agresszívnek nem mondható, sőt
„példás” bürokrata volt, aki magát
egy gépezet kicsiny fogaskerekének
tekintette, akkor ki volt a felelős a
holokausztért?
 Adott körülmények között egy
átlagember is képes véghezvinni
ilyen szörnyű, borzalmas tetteket?
A Milgram-kísérlet (1963, Yale)

 Fedősztori:
„Memóriakísérlet”:
Jobban tanulnak-e az
emberek büntetés
hatására?
 Valódi kutatási cél:
Az engedelmesség
vizsgálata.
 Hirdetés szövege:
implicit megállapodás az
együttműködésről

 Minta: 20-50 év közötti

férfiak és nők
jelentkezhettek a kísérletre
A kísérlet menete a tanár szemszögéből

video
8:15-11:13

„tanár” „tanuló”

A kísérleti alany feladata a tanár szerepében

kikérdezni a tanulót (aki valójában beépített ember),
és hibás válasz esetén megbüntetni - minden újabb
hibás válasznál 15V-tal növelve az áramütés erejét...
 A kísérlet menete a „tanuló” szemszögéből
Volt A tiltakozás menetrendje a Milgram-kísérletben (beépített tanuló)
75 Ugh!
90 Ugh!
105 Ugh! (hangosabban)
120 Ugh! Hé! Ez igazán fájt!
135 Ugh!
150 Ugh! Kísérletező! Ennyi volt. Engedjen ki innen. Mondtam, hogy szívbetegségem van.
A szívem elkezdett rendetlenkedni. Engedjen ki, kérem. A szívem elkezdett rendetlenkedni. Megtagadom, hogy
továbbmenjünk. Engedjen ki!

165 Ugh! Engedjen ki! (kiabálva)

180 Ugh! Nem bírom a fájdalmat! Engedjen ki innen! (kiabálva)

195 Ugh! Engedjen ki innen! Engedjen ki innen! A szívem rendetlenkedik. Engedjen ki innen! Nincs joga
itt tartani. Engedjen ki innen! Engedjen ki innen! Engedjen ki! A szívem rendetlenkedik! Engedjen ki!
Engedjen ki!
210 Ugh! Kísérletező! Engedjen ki innen! Eleget kaptam! Nem fogok részt venni a kísérletben a továbbiakban.

225 Ugh!
240 Ugh!
255 Ugh! Engedjen ki innen!
270 (agonizáló sikítás) Engedjen ki innen! Engedjen ki innen! Engedjen ki innen! Engedjen ki! Hallja?
Engedjen ki innen!
285 (agonizáló sikítás)
300 (agonizáló sikítás) Abszolút megtagadom a további válaszadást! Engedjen ki innen! Nem tarthat itt!
Engedjen ki! Engedjen ki innen!
315 (fokozottabb agonizáló sikítás) Engedjen ki innen! Engedjen ki innen! A szívem rendetlenkedik.
Engedjen ki, ha mondom (hisztérikusan). Engedjen ki innen! Engedjen ki innen!Nincs joga itt tartani!
Engedjen ki! Engedjen ki! Engedjen ki innen! Engedjen ki! Engedjen ki!
 A
kísérletvezetőnek
engedelmeskedő
alanyok
százaléka
Az alanyok többsége
folytatta az
engedelmeskedést a
végsőkig

Az áramütés
mértéke voltban

A résztvevők 65%-a elment a végsőkig, a 450 voltig.

 Mi hozza létre az engedelmességet?
 A kísérleti alanyok nem azért válnak
“gyilkosokká”
 mert nem tudják hogy ez az áramütés halálos..
 mert nem gondolják hogy embert ölni rossz
dolog.
 mert ne próbálnának mindenképp kibújni a
hóhér szerepe alól.
 Hanem mert a körülmények úgy vannak
elrendezve, hogy engedelmeskedjenek
 Nő vagy csökken az engedelmesség?
 Eredeti kísérlet: tanár nem látja, nem hallja a tanulót, kivéve, hogy az
300 voltnál rugdossa a falat.
 1. Hallható a tanuló tiltakozása
 2. A tanuló említi, hogy szívbeteg

 3. A tanuló ugyanabban a szobában van

 4. A tanuló kezét a tanárnak kell az elektródán tartania

 5. Nők a tanárok (a tanuló a szomszéd szobában van)

 6. A kísérlet vidéki irodaházban van, nem a Yale-en

 7. A kísérletvezető nincs jelen, telefonon ad utasításokat

 8. Két beépített társtanár fellázad

 9. Beépített tanár adja az áramütést, kísérleti alany csak alfeladatokat végez

 10. A tanár szabadon választhatja meg az áramütés erősségét

 A kísérlet variációi - eredmények
 Eredeti kísérlet: tanár nem látja, nem hallja a tanulót, kivéve, hogy az
300 voltnál rugdossa a falat. 26/40
 1. Hallható a tanuló tiltakozása 25/40
 2. A tanuló említi, hogy szívbeteg 26/40
 3. A tanuló ugyanabban a szobában van 16/40
 4. A tanuló kezét a tanárnak kell az elektródán tartania 12/40
 5. Nők a tanárok (a tanuló a szomszéd szobában van) 26/40
 6. A kísérlet vidéki irodaházban van, nem a Yale-en 19/40
 7. A kísérletvezető nincs jelen, telefonon ad utasításokat 9/40
 8. Két beépített társtanár fellázad 4/40
 9. Kísérleti alany csak alfeladatokat végez 37/40
 10. A tanár szabadon választhatja meg az áramütés erősségét 1/40
Az engedelmesség lélektana

 Bár a kísérleti
személyek tudják,
hogy erőszakos
cselekedetet
követnek el, de a
számos áttétel
elhomályosítja a
kapcsolatot.
 Tényező 1: fizikai közelség és távolság
 A tanár nem látja a tanulót
 Visszaesik az engedelmeskedés, ha a tanár és a tanuló egy
szobában vannak.
 Még jobban visszaesik, ha a kísérleti személy maga kell, hogy
gondoskodjék arról, hogy a tanuló a kezét az elektródán tartsa.
 Ha a kísérleti személy csak utasít egy kapcsolóval egy másik tanárt,
hogy adjon áramütést, az engedelmesség növekszik: 93%
 De ugyanakkor egy háborús helyzetben is rengeteg az áttétel..
 Eichmann csak közvetve készítette elő a haláltáborok működését.
 Bár rosszabb emberek ezreit egy gombnyomással bombával
megölni, mint egyetlen embert halálra verni egy kődarabbal, mégis
könnyebb megtenni.
Tényező 2: felügyelet
 A kísérletvezető állandó jelenléte.
 Elhagyja a szobát, és telefonon adja ki az utasításokat:
 az engedelmesség 68%-ról 21%-ra esik vissza, és több
esetben csalásra is vetemednek az áramütésre
„kényszerített” kísérleti alanyok.

 Valós körülmények között a parancsnok/főnök és

közkatona/alkalmazott között sokkal szorosabb a
kapcsolat mint egy ilyen egy órás kísérlet alatt:
 az engedelmesség várhatóan még nagyobb a hétköznapi
szituációkban.
Tényező 3: a helyzet fokozatos elfajulása
 A kísérleti személyek válaszoltak a
hirdetésre, jóváhagytak egy implicit
megállapodást a kísérletvezetővel való
együttműködésről – komoly szociális
norma kényszerít minket az ilyen
megállapodások betartására.
 A kísérlet ártatlanul kezdődik, csak
fokozatosan fajul el (mikor kéne
kiszállni?).
 Csapdába esnek, a kísérletvezető már
nem támaszt újabb igényeket, csak azt
hogy folytassák, be kéne ismerniük,
hogy eleve hibáztak, amikor elkezdték a
kísérletet.
 Mennyivel különböző volna az engedelmeskedés, ha a
legerősebb áramütéssel kellett volna kezdeniük!
 ..vagy ha lenne egy kávészünet 300 volt után, a
kísérletvezető sürgetése helyett.
 A potenciális kilépő szembenéz azzal, hogy felrúgja az
udvariasság normáját, a kilépés = annak a vádja, hogy a
kísérletvezető erkölcstelen (tekintély!)
 mennyivel erőteljesebb lehet a nyomás, ahol nagyobb
büntetést von maga után a kilépés:
 hadsereg, náci Németország, stb.
Tényező 4: ideológiai igazolás
 Ideológiai igazolás: narratíva, ami képes indokot szolgáltatni és
egyben legitimálja a cselekedetet (náci ideológiában a
felsőbbrendűség, Vietnámban a nemzetbiztonság, Irak esetében a
demokrácia stb.)
 Mi az ideológia a Milgram-kísérletben?
 A tudomány, a tudományos kutatás fontosságába vetett hit. (Ha
nem a Yale-en tartják a kísérletet, lecsökken az engedelmesség!)
 A hierarchikus szervezetek (hadsereg, nemzetállam, vállalatok stb.)
legfontosabb képessége a döntések – és ezáltal a felelősség –
koncentrációja: az utasításokat kevés ember hozza felül.
 Ez hatékony módszer a belső együttműködés megteremtésére,
ugyanakkor leveszi a felelősséget az „alattvalók” válláról, ideológiát
biztosítva akár a „vak” engedelmességhez.
Le Jeu de mort – francia tévés vetélkedő

 2010-ben a France 2 állami televízió dokumentumfilmje a

Milgram-kísérlet megismétléséről: ezúttal tévés vetélkedőnek
álcázva (‘A halál játéka’ néven).
 A játékosok meggyőzéséhez külön ideológiára ezúttal nem volt
szükség: “a tévében úgyis annyi hülyeséget csinálnak”.
 A 80 résztvevő 82%-a ment el az utolsó kapcsolóig!
 A játékosok mellett ezúttal kísérleti alany volt a közönség
soraiban ülő 200 ember is. Mikor a játékosok megpróbáltak
kiszállni, a műsorvezető hozzájuk fordult, hogy mit javasolnak a
játékosnak, mire egy emberként üvöltötték hogy folytassa!

  a “kamera-hatás” a Milgram által használt tudományos

ideológiánál is sokkal erősebben befolyásolja az emberek
ítélőképességét és viselkedését…
Engedelmesség a mindennapokban
 Szolgálatban lévő nővér (kísérleti személy) telefonhívást kap egy
orvostól, hogy mire megérkezik, egy bizonyos betegnek már be kell
adni egy Astroten nevű szerből 20mg-ot (ez a szekrényben van,
ráírva: napi max. adag 10mg)
 „10 percen belül fent vagyok” – mondja az „orvos” – „aláírom a
rendelést”
 Számos szabályt sért meg: az adag túl nagy, telefonon kiadott
utasítás a gyógyszer beadására nem megengedett, ismeretlen személy
adja az utasítást
 Mindezek ellenére a nővérek 95 % előkészíti a gyógyszert
(egyébként placebó)
 Utólagos interjúk: azt mondják sokszor megesett már ilyesmi, az
orvos mérges lenne, ha a nővér akadékoskodna
 Összegzés
 Társas lények vagyunk:
 Mások jelenléte növeli az arousal szintünket.
 Társas facilitáció (serkentés)
 Társas inhibíció (gátlás)
 Zajonc: a társak jelenléte növeli a domináns válasz valószínűségét

 Baron: a társak jelenléte befolyásolja a figyelmünket

 Normák a társadalomban
 Konformitás (1951-es Asch kísérlet).
 A konformitás formái: behódolás, azonosulás
 A második világháború tragédiái: szociálpszichológusok szerint
cselekedeteink megértéséhez szükséges figyelembe vennünk
személyiségünk belső tényezői mellett a külső körülmények szerepét is.
 Az engedelmesség működési logikáját kutató Milgram (1963)
 A kísérlet tényezői: közelség, felügyelet, fokozatosság, ideológia
Felhasznált irodalom

 Eliot R. Smith, Diane M. Mackie, Szociálpszichológia,

Budapest: Osiris Kiadó, 2001 (majd több kiadás), 9-
10. fejezet
 Eliot Aronson, A társas lény. Közgazdasági
és Jogi Kiadó, 1984.