BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

„B”

Lajkó Károly
SZTE
Magatartástudományi Intézet
lajko.karoly@med.u-szeged.hu
Pszichológiai elmélet választás
I. Megfelelés alapú: teljes képet ad a
jelenségvilágról (tudatról, viselkedésről,
érzékelésről, személyes élményről, stb)
II.Változtatás szempontú: nem kell
struktúrákat részletekbe menően ismerni,
csak a változtatás lehetőséges pontjait
Megismerés: intellektuálisan izgalmas
Változtatás: gyakorlatban mindig szükséges
A lelki szenvedés indokolatlanul gyakori
 Az orvosok stressz-helyzetei
„Problémás” betegek
bizalmatlan, ellenséges viselkedés
együttműködés hiánya, káros életmód
„tudálékos” beteg, „manipulatív” hozzátartozó
rossz hír közlése, együttérzés terhei
„Problémás” kollégák
Autokrata vezetés
Territórium viták a kollégákkal, személyzettel
Probléma önmagunkkal
„Omnipotencia” érzés, képesség túlértékelése
„Kiégés”, pszichológiai segítség elfogadása
 A viselkedés a központban
Ki mit tesz és mit nem
Beszól nekem, nem tudok rá azonnal válaszolni
Visszautasítja a közeledésemet
A barátai fontosabbak, rájuk hallgat
Nem takarít az albérletben, zaj a kollégiumban
A szülő korlátoz, barátomat ellenzi
Klikkesedés a csoporton belül
Csoporttársam állandóan dicsekedik
Sokat iszik vagy eszik
Halogatom a tanulást, leblokkolok a vizsgán
A „B” pszichológia oktatásának
célkitűzései
Hatékony viselkedés befolyásolás
készségének elsajátítása
Konfliktus kezelés kulturáltan
Viselkedésszabályozás tudományos
ismerete
‘Népi’ pszichológiai és a tudományos
megközelítés összehangolása
Az egyediség problémáinak kezelése
 MIÉRT KELLENEK AZ
ELMÉLETEK?
A modellek a jelenségvilág bonyolultságát
leegyszerűsítik
A teendők vezérfonalaként használhatók
Az ismeretlen feltérképezése
analógiák alapján
kísérleti igazolás
PARADIGMA KERESÉS
 A MODELLEK HIÁNYOSSÁGAI
A modell állítás elméleti alapjait
önkényesen választjuk meg (paradigma)
A modellek érvényességi köre korlátozott
A tudomány szétszedi a jelenségeket
Az élet összetettségben létezik (emergens)
Az elméletek általánosak
Az ember pszichológiai jelenségei
egyediek
Az ok kereső orvosi modell előnytelen
Komplex rendszerek tudománya
Átívelő fogalmak alkotása
Emergens tulajdonságok: az egész több
mint a részek összege
‘Lefelé’ kontroll: az egész hatást gyakorol a
részek viselkedésére
Nem-lineáris változások: ‘pillangó effektus’
Elman: drámai viselkedés zavarok
hátterében nincsenek drámai okok
A VÁLASZTOTT PARADIGMÁNK

A lelki működést döntően a viselkedés

minősége határozza meg
Az emberi viselkedés végeredményben a
környezeti tényezők hatása alatt áll
A pszichológiai zavarok kezelése a
viselkedés közvetlen változtatása felől
Gyógyító tevékenységünk kívülről befelé
halad
Az emberi viselkedés jellemzői
Nagyon sokféle komplex rendszer állandó
együttműködésének eredménye
Emergens: nem vezethető vissza biológiai,
szociális vagy mentális állapotokra
A viselkedés elválaszthatatlan a környezetétől
A kiválthatóság körülményeinek tisztázása
Érzékeny a környezeti következményeire
A viselkedésnek a funkciója a fontos, amely az
előidézett környezeti változással mérhető
„B” pszichológia oktatás céljai
 Az itt megszerzett ismereteinket a
gyakorlatban is fel tudjuk használni
 Hatékony viselkedés befolyásolók legyünk
 Szót értsünk laikus elképzelésekkel
 Egységes képünk legyen a pszichés és
viselkedési zavarokról
 Sok embernek tudjunk segíteni
 Saját lelki egészségünket is megőrizzük
 Amit a hallgatóság még javasol…..
 Viselkedés szempontú
megközelítés
A viselkedés az élet alapmozzanata
Legfőbb funkciója: a fennmaradás biztosítása
Külső veszély elhárítása
Szervezet igényeinek kielégítése
Az ember környezete a másik viselkedése
végletesen szociális lények vagyunk
Kommunikáció: a másik ember
viselkedésének befolyásolása
 Az emberi
viselkedésszabályozás színterei
1. Viselkedés és környezet találkozásai
(tanulásos tapasztalatok)
2. Biológiai tényezők
(környezeti megfogalmazásban)
3. Nyelvi vagy szimbolikus szabályozás
(szociális környezet normái,
az egyén ‘kikövetkeztetései’ a jövőre)
 Viselkedési zavarok
keletkezési helyei
Nem az ‘okokat’ keressük
A viselkedés zavarok kifejlődésének
területei:
Biológiai evolúció: múlt a jelenben
Tanulás beépített hibái
A nyelvi szimbólumok ‘váltóátállításai’
Környezeti stresszek, jövő kihívásai
Ép struktúrák mellett is súlyos viselkedési
zavarok léphetnek fel
 A pszichológiai bajok
keletkezési helyei
A lelki működést döntően a viselkedés minősége
határozza meg
Mit kaptunk induláskor
milyen biológiai alkattal rendelkezünk
mit tanultunk, tapasztaltunk
Milyen fizikai, szellemi környezetbe kerültünk
Milyen kihívások várnak ránk
Milyen viselkedési képességgel rendelkezünk az
adott életkorban
Milyen célt tűztünk ki, mit várunk el másoktól
Lelki szenvedés leggyakoribb
formái
Szorongásos állapotok:
veszély anticipálása
megoldási képesség hiánya
elkerülő viselkedés
Depresszió:
viselkedési gátoltság
feladás fázisai
ÖNGYILKOSSÁG
 VISELKEDÉSELEMZÉS
Miért változik a viselkedés?
Elméleti oldal (általános elvek):
Mely tényezők felelősek a viselkedés megjelenéséért?
Mely tényezők változtathatók gyakorlatban?
Gyakorlati oldal (egyéni tervezés):
Egy adott személy viselkedésének megjelenésében
szerepet játszó tényezők azonosítása
Hogyan magyarázzuk a nem adaptív
viselkedést (öngyilkosság, alkoholizmus,
dohányzás, falánkságot, lustaságot, stb.)?
 Viselkedés érzékeny a közvetlen
következményeire
Mások nem kívánt viselkedését a mi
viselkedésünk látja el
következményekkel
Csak egyéni megközelítés lehetséges
 Az asszertív viselkedés

Jogaink kultúrált érvényesítése

Kommunikálni azokkal az emberekkel,
akikkel nem vagyunk szinkronban:
akik fölényeskednek
akik kihasználnak
akik nem viszonozzák az érzéseinket
Akik bűntudatot keltenek
 Alapasszertívitás: „Nem”
mondás képessége
- Nekem ennek a kérésnek a
teljesítése nehézséget jelentene. Mégis
szeretnéd?
- Igen!
- Te aztán tudod az érdekeidet
érvényesíteni. Ez esetben az én
rovásomra szeretnéd?
Hatékony viselkedés eszköze
Ürügy-lényeg megkülönböztetés módszere
a tartalom: ürügy
válaszolni a lényegre kell
A lényeg:
az egyén indokolatlan negatív minősítése,
(lekezelése, kihasználása, visszautasítása)
elítélhetőség kontextusába helyezése
A válasz tartalma:
a másik viselkedésének összevetése az
együttélés írott vagy íratlan szabályaival
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének hatásai
Azonnal ellátja következményekkel a másik
viselkedését
Felhívja a figyelmet az együttélés normáira
Lehetőséget ad a konfliktusok kulturált
megoldására, agressziót megelőzi
Nem csak a pszichiátriai, hanem a testi
betegségeket is pozitívan befolyásolja
Életminőséget javítja
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszere és rejtett stresszek
Helyzet: egy középkorú nő több hetes
táppénz után visszamegy dolgozni.
Munkatársnője enyhe nyomatékkal
megjegyzi:
- Milyen jól nézel ki!
- Valami olyasmit érzek a hangnemedből,
mintha szerinted én nem is voltam olyan
súlyos beteg.
 Melyik választ preferálná?
Egyik csoporttársával moziba megy és arra kéri,
hogy ön fizesse ki a mozijegy árát, mert nincs
nála pénz. De korábban már hasonló ürügyekkel
egy-két ezer forintos tartozást halmozott fel.
- Jól van, de erről jut eszembe, hogy akkor nem
csak a mozijegy árával jössz, hanem a korábbi
tartozásaidat is kellene rendezned.
- Nekem ez problémát okozna, mert folyamatosan
azt érzem, hogy te az én érdekeimet mindig
háttérbe szorítod.
 Melyik választ preferálná?
Egy munkavezető megkéri az egyik
munkatársát, hogy javítson ki valamit a
műhelybe. Erre a következő választ kapja:
Főnök, már megint engem pécézett ki,
csinálja a Jancsi, ő jobban ráér.
- Mivel van annyira elfoglalva, hogy nincs erre
ideje.
- Most azt gondolja, hogy nagy nyilvánosság
előtt visszavonom az utasításomat, és azt
teszem, amit nekem itt nagy nyeglén javasolt?
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása
A bizalmatlan beteg
Ürügy: legyen szíves valamilyen
komolyabb vizsgálatra elküldeni, már tíz
éve fáj a fejem és semmit sem javultam.
A lényeg:
Mit gondol, ki hibáztatható ezért a
krónikusan meglévő problémájáért? Azt
érzi, hogy elégedetlen velem?
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása
Ellenséges beteg
Ürügy: Ön nem orvos, ön egy hentes! Fel
fogom jelenteni.
A lényeg:
Biztos benne, hogy ez a meglehetősen
lesújtó minősítése megalapozott? Mi van
akkor, ha ez valójában csak indokolatlan
rágalmazás?
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása
Az együttműködés hiánya
Ürügy: Önnek kórházi kezelésre és
szigorú ágynyugalomra van szüksége.
- Doktor Úr, én nem maradok itt!
A lényeg:
Bizonyára alapos oka van, hogy ilyen
döntést hozott. Nem mondaná el, hogy mi
az az ok, ami miatt akár életveszélyes
helyzetbe is kerülhet?
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása
A „tudálékos” beteg
Ürügy: Doktor Úr, úgy érzem, hogy nekem
a csontvelőm van elrohadva. Nem tudna
valamilyen jó gyógyszert adni erre?
A lényeg:
Ön természetesen olyan szavakkal számol
be a bajáról, ahogy azt érzi. El tudna-e
fogadni más, azaz orvosi magyarázatot a
tüneteinek okáról?
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása
A „manipulatív” hozzátartozó
Ürügy: Behoztuk a mamit, fel kellene venni
egy kis felerősítésre.
A lényeg:
Mi lesz akkor, ha a vizsgálat azt mutatja,
hogy az ön anyja nem igényel sürgősségi
intézeti ellátást és az üres ágyakat
súlyosabb betegek számára kell
fenntartani?
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása
A rokkantnyugdíjazáshoz papír kellene
Ürügy: Írja bele, hogy én nem tudok
dolgozni, mert nagyon fáj a derekam!
A lényeg:
Nézze, nekem bajom lenne abból, ha
vizsgálati leletekkel nem tudom igazolni a
diagnózist. Szeretné, hogy mégis az
elvárásai szerint írjam meg a leletet?
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása
A rossz hír közlése, együttérzés terhei
Ürügy: Sajnos a szövettani eredmény azt
mutatatta, hogy nem jóindulatú a daganat.
- Akkor tehát hamarosan meg fogok halni?
A lényeg:
Ezt senki sem tudhatja pontosan, csak azt,
hogy bárhogyan is alakul az állapota, mi
mindig ön mellett leszünk.
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása
A büntető főorvos
Ürügy: Kórteremben a betegek előtt a
főorvos ingerülten mondja:
- Ne szerencsétlenkedjen már azzal a
vénás injekcióval!
A lényeg:
Biztosan tetszik tudni, hogy nem fog
javulni a kézügyességem, ha a betegek
előtt megszégyenítenek.
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása
A territórium villongások paramedikális
személyekkel
Ürügy: Magának sem esne le az
aranygyűrű a kezéről, ha egyszer
megmérné a beteg vérnyomását.
A lényeg:
Gondolja, hogy ilyen hangnemben
előadott kérés után szívesen fogom
segíteni az önök munkáját?
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása
A pszichológiai segítség elfogadtatása
Ürügy: Kollégája jól érezhetően ittas
állapotban kezd el dolgozni, ingerülten
beszél a betegekkel.
A lényeg:
Szeretnék nekem valamit visszajelezni a
jelenlegi állapotodról, de félek, hogy nem
segítségnek vennéd, hanem
ellenségeskedésnek.
VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS
DIMENZIÓI I.

Lajkó Károly
SZTE
Magatartástudományi Intézet
lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu
 ELMÉLETI ALAPVETÉSÜNK
• A lelki működést döntően a viselkedés
minősége határozza meg
• A pszichológiai zavarok kezeléséhez a
viselkedés változtatása is szükséges
• Az emberi viselkedés végeredményben
a környezeti tényezők hatása alatt áll
• Gyógyító tevékenységünket a környezeti
tényezők változtatásával kezdeményezzük
 Viselkedés befolyásolás
akadályai
Laikus nézetek: viselkedéshez erő kell
Érzésekből fakad a viselkedésünk
A viselkedésnek oka van
Először az okokat kell elhárítani
Okok az érzések vagy gondolatok
Az érzéseket vagy a gondolkodást kell
megváltoztatni
A kiválthatóság körülményeit kell ismerni
 Az emberi
viselkedésszabályozás színterei
1. Viselkedés és környezet találkozásai
(tanulásos tapasztalatok)
2. Biológiai tényezők
(környezeti megfogalmazásban)
3. Nyelvi vagy szimbolikus szabályozás
(szociális környezet normái,
az egyén ‘kikövetkeztetései’ a jövőre)
Viselkedéstan (behaviorizmus)
történeti előzményei
Thorndike: hatástörvény
Watson:
Belátásra épülő pszichológiák ellen
Pszichológia tudományos alapra helyezése
Belső események mellőzése (reifikáció)
Skinner: viselkedés a szervezet észlelhető
aktivitása (gondolat, érzés, vegetatív izgalom)
Kóros viselkedés kifejlődésében a tanulás
szerepét hangsúlyozzák
 A tanulás formái
Nyelvi jelek nélküli:
Operáns kondicionálás
Pavlovi kondicionálás
Obszervációs tanulás
Nyelvi jelekkel:
emergens komputáció
viselkedés szabályirányított lesz
Lényege: új funkcionális kapcsolatok
létesülnek
Operáns viselkedés fogalma
Viselkedés, amely a környezeten változást
idéz elő
Operáns viselkedési osztály, amely azonos
környezeti következményekkel jár (hazudni,
ügyesnek, becstelennek, viccesnek, jó
anyának, rossz orvosnak lenni)
Operáns viselkedés nem a formája, hanem a
környezeti hatása alapján osztályozható
Operáns viselkedés és a környezet
egymástól elválaszthatatlan
Az operáns viselkedés képlete

A: B C
A = előzmények (Antecedent)

B = viselkedés (Behavior)

C = következmények (Consequences)
 Viselkedés érzékeny a közvetlen
következményeire
Mások nem kívánt viselkedését mi
viselkedésünk látja el
következményekkel
Csak egyéni megközelítés lehetséges
Operáns szemléletmód alkalmazása
Viselkedéstan alapfogalmai:
Megerősítő stimulus, megerősítés
Büntető stimulus, büntetés
Negatív megerősítés
Közvetlen és intermittáló megerősítés
Kontingencia fogalma
Diszkriminatív stimulus
Extinkció
Megalapozó műveletek
Megerősítő stimulus fogalma
A viselkedés által előidézett környezeti
következmények, amelyek azt
eredményezik, hogy a szóban forgó
viselkedésforma megjelenési
valószínűsége megnő
Funkcionális meghatározás: tényt ír le
Egyediek: a viselkedéselemzés deríti ki,
hogy mi megerősítő és mi nem
 Megerősítők formái
Étel, ital
Optimális szenzoros stimuláció
Normális testhőmérséklet
Pihenés, alvás
Élvezeti szerek, nikotin, kávé, drog
Simogatás, érintés,
Szexuális stimuláció
Hatalom, kontroll, birtoklás
 Megerősítés folyamata és
eredménye
Megerősítés fogalma: tanulási folyamat,
amely során egy viselkedésforma
megjelenési valószínűsége megnő
Megerősítés állapota: biológiai
hajlamosság bizonyos viselkedésformákra
A tanuláshoz csak adni lehet
Megerősítőkkel létrehozott
viselkedésformák jellemzői
A viselkedést jó érzések kísérik
Kreativitás fokát javítja
Magasabb produktivitás a munkában
Kevesebb hiányzás, selejt
Irányítja a figyelmet
Viselkedésváltozás hátterében a
megerősítők változása is állhat
 Büntető stimulus fogalma
A viselkedés által előidézett környezeti
következmények, amelyek azt
eredményezik, hogy az adott
viselkedésforma megjelenési
valószínűsége lecsökken vagy gátlás alá
kerül
Kerüljük a kontaktust velük
Más viselkedésformák valószínűsége nő
 Büntetők formái
Levegő hiány bármilyen okból
Sérülések, extrém hőhatások
Elektromos áram
Bizonyos illatok és ízek
Erős hanghatások, bizonyos látványok
Száraz bőr
Megalázó megjegyzések, kirekesztés
 Büntetés folyamata és
eredménye
Büntetés fogalma: tanulási folyamat,
amely során egy viselkedésforma
megjelenési valószínűsége lecsökken
Büntetés állapota: gátoltság bizonyos
viselkedésformák megtételére
A tanuláshoz csak adni lehet: büntetett
viselkedésformák újraélednek
 Büntetők hatásai

Beszűkíti a viselkedési repertoárt

Szelektív figyelem (csak a
veszélyre)
Új viselkedésformákat indít el
A viselkedést averzív lelki állapot
kíséri
Negatív megerősítés kiinduló pontja
 Negatív megerősítés

Ha egy viselkedés valamilyen

büntetéses állapotot megszüntet vagy
enyhít, a jövőben gyakrabban fog
jelentkezni
Az alkalmazkodás szempontjából
legtöbbször hátrányos
 Pozitív és negatív
megerősítés
Mind pozitív mind a negatív megerősítés
gyakoribbá teszi a viselkedést
Pozitív megerősítés esetében viselkedés a
környezetből megerősítő stimulust vált ki
Negatív megerősítés: averzív lelki állapot
vagy helyzet megszűnik vagy mérséklődik
Negatív megerősítés során
létrejövő viselkedésformák
Hazudozás, ‘nem mondás’ képtelenség
Túlzott alkoholfogyasztás
Étkezési zavarok
Dohányzás
Fóbiás viselkedésformák rögzülés
Kényszeres, mágikus viselkedések
Depressziósok ingerültsége
Elkerülő viselkedés fenntartója
 Elkerülő viselkedés
kifejlődése
Elmenekülő viselkedés: aktuális
averzív helyzetből kilépés
Elkerülő viselkedés
proaktív viselkedés
‘nehogy’ viselkedés
Fennmaradással kapcsolatos
Készség hiánnyal arányos
 Időzítés szerepe

Közvetlen megerősítés szabálya: csak a

közvetlenül jelentkező környezeti
következményeknek van hatása a viselkedés
jövőben sorsára
A viselkedéssel összefüggésben lévő
környezeti következményeknek erősebb a
hatása, mint a véletlenszerű környezeti
eseményeknek
 Kontingencia fogalma
A környezetnek azt a tulajdonságát,
amelytől függ, hogy egy adott
viselkedésforma milyen stimulust
(megerősítőt vagy büntetőt) fog
eredményezni
Terápiás beavatkozás lényege:
kontingencia változtatás
A betegek szégyen és bűntudat nélkül
tudjanak a problémájukról beszélni
Diszkriminatív stimulus fogalma
Előzmények (Antecedent), amelyek jelzik,
hogy milyen kontingencia van érvényben
Azáltal szabályozzák viselkedésünket,
hogy előre jelzik annak várható
következményeit
Alkalmat teremtenek az operáns
viselkedésre
(kocsma az ivásra, nyitott táska a lopásra,
hegy a megmászására, stb.)
 Extinkció fogalma

Viselkedés nem eredményezi a

megerősítőket (kontingencia változott)
A viselkedés a jövőben kisebb
valószínűséggel fog jelentkezni
Frusztráció érzése kíséri
A büntetés extinkciója: viselkedés újra
éledése, gátoltság megszűnése
 Intermittáló megerősítés
Az operáns viselkedés nem minden
esetben eredményez megerősítőt
Intermittáló megerősítéssel kifejlődött
viselkedés: az extinkció lassabban
következik be (követelődző gyermek,
játékszenvedély, horgászok, személyiségzavar
látszata)
Büntetés extinkciója elhúzódik
Sokkal veszélyesebbnek ítéljük meg a
környezetet, mint amilyen valójában
 A tanulás formái
Nyelvi jelek nélküli:
Operáns kondicionálás
Pavlovi kondicionálás
Obszervációs tanulás
Nyelvi jelekkel:
emergens komputáció
az egyén ‘kikövetkeztetései’
 Pavlovi kondicionálás
Stimulus - stimulus között kapcsolat
feltétlen inger feltétlen reakció (FR)
FR
(feltétlen reflex, biológiailag adott)
esetleges inger feltétlen inger FR
(tanulás, semleges stimulus funkciót kap)
esetleges inger feltételes reakció
(feltételes reflex, új környezeti kapcsolat )
 Feltétlen reflexek I.

Étel nyáladzás, gyomornedv

Rossz étel émelygés, hányás
Kemoterápia hányinger, hányás
Meleg hatás izzadás, kipirulás
Hideg hatás izomremegés, érgörcs
Idegen test a tüsszentés, köhögés
légutakban asztmás roham
 Feltétlen reflexek II.
Fény a szembe pupilla szűkület
Ütés az inakra izom összehúzódás
Fájdalmas inger végtag visszahúzása
Új inger odafordulás
Nemi szervek merevedés
ingerlése nedvesedés
tejelválasztás
 Feltételes reflexek
A rossz étel fogyasztásának a körülményei
önmagában émelygést váltanak ki
Kemoterápia körülményei önmagukban már
hányingert, hányást váltanak ki
Poros helyiségek asztmás rohamot
eredményezhetnek
Konfliktus helyzetek vérnyomás emelkedés
Deviáns szexuális reakciók
 Reflexek érzelmi kísérője
Feltétlen reflexek kellemes és kellemetlen
érzelmekkel járnak együtt
A feltételes reflexek is érzelmekkel járnak
együtt: kondicionált érzelmi válasz
A kondicionált érzelmi válasz nem azonos a
feltétlen reflexeket kísérő eredeti érzéssel
Szorongás, szexuális izgalom
Érzelmek környezeti kontroll alatt
 Pavlovi és operáns
kondicionálás összehasonlítása
A pavlovi kondicionálás:
velünk született (biológiailag rögzített)
reflexekre épül
belső egyensúlyt tartja fenn
Operáns kondicionálás:
változatos viselkedésformákhoz
kapcsolódik, amelyek a külső környezeten
változtatnak
 Pavlovi és operáns
kondicionálás átfedései
Kondicionált érzelmek megerősítőként vagy
büntetőként funkcionálhatnak
I. Pavlovi kondicionálással jó vagy rossz
érzés kiváltása
II. Jó vagy rossz érzés megerősítőként vagy
büntetőként funkcionál (reklámok, szavazás,
közvélemény alakítás)
 Megerősítők formái

1.Elsődleges megerősítők: a szervezet

biológiai fennmaradásához
szükségesek
2.Másodlagos megerősítők: funkciójukat
pavlovi kondicionálás révén szerzik
3. Általános megerősítők
 Elsődleges megerősítők
Étel, ital
Optimális szenzoros stimuláció
Normális testhőmérséklet
Pihenés, alvás
Élvezeti szerek, nikotin, kávé, drog
Simogatás, érintés,
Szexuális stimuláció
 Általános megerősítők
Szokványosan több elsődleges
megerősítővel járnak együtt
figyelemkapás
pénz
események kontrollálása
Hatalom, birtoklás
jóindulat, szeretet
 Büntetők formái
1.Elsődleges büntetők: a szervezet
biológiai fennmaradását gátolják
Környezeti stresszek
2. Másodlagos büntetők:
funkciójukat pavlovi kondicionálás
révén szerzik
3. Általános büntetők
 Elsődleges büntetők
Levegő hiány bármilyen okból
Szövetszétesés, sérülések, extrém
hőhatások
Elektromos áram
Bizonyos illatok és ízek, amelyek
émelygést, hányingert okoznak
Erős hanghatások, bizonyos látványok
Száraz bőr
 Általános büntetők
Szokványosan több elsődleges büntetővel
járnak együtt:
elutasító magatartás
lekezelés, hideg tekintet
kontrollvesztés,
nem válaszolnak kérdésre
kritikus pillantás, rosszindulat
Megalázó megjegyzések, kirekesztés
 A tanulás formái
Nyelvi jelek nélküli:
Operáns kondicionálás
Pavlovi kondicionálás
Obszervációs tanulás
Nyelvi jelekkel:
emergens komputáció
az egyén ‘kikövetkeztetései’
 Obszervációs tanulás
IMITÁCIÓ: mechanikus utánzás
MODELL TANULÁS:
mások viselkedésének megfigyeléséből
származó információk felhasználása
Új viselkedésformák elsajátítása
Gátolja vagy felszabadítja a viselkedést
Média, divat és az agresszió
Orvosi példaképek
Az orvos példamutatása
 Biológia és környezet
egymásrautaltsága
Megalapozó műveletek: olyan környezeti
elrendezések, amelyek a megerősítők vagy a
büntetők hatását drámaian felerősíti
Motiváció: belső igény, de külső környezeti
elrendezéstől függően változik
Depriváció: növeli a stimulus viselkedés
befolyásoló hatását
Telítettség: optimális stimuláció igénye
VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS
DIMENZIÓI II.

Lajkó Károly
SZTE, Pszichiátriai Klinika
Magatartástudományi csoport
lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu
Az emberi viselkedésszabályozás
színterei

I. Viselkedés és környezet találkozásai

(funkcionális kapcsolatok, tanulás)
II. Biológiai tényezők
(környezeti megfogalmazásban)
III. Nyelvi szabályozás
(szabályirányított viselkedés,
szociális környezet normái)
A biológiai tényezők kérdőjelei
Laikusok leegyszerűsítései:
viselkedés befolyásolás kudarcait
öröklött tulajdonságokkal magyarázzák
Agykutatók: az agykutatás eredményeire nem
lehet alapozni a pszichológiai vagy
filozófiai elméleteket
Agysérüléseiből nem lehet az ép idegrendszer
viselkedési zavarait levezetni
Az idegrendszer részeire szedéséből nem
kapunk vezérfonalat gyakorlati teendőkhöz
 Az agy evolúciója
Hüllőagy: agytörzs és középagyi struktúrák
viszcerális funkciók szabályozása
Ősemlős agy: limbikus rendszer
ösztönök, emóciók szabályozása
Újemlős agy: neocortex
óriási tanulási kapacitás
szimbólumhasználat
A majom és az ember piramis sejtjei közötti
szövettani különbség nem észlelhető
 A viselkedés ‘szétszedése’
A viselkedést kivitelező struktúrákból nem
tudunk a viselkedés funkciójára következtetni

A veleszületett motoros programok evolúciós

segítségek vagy hátrányok
A környezet ad ‘vázat’ a viselkedésnek
A komplexitás új viselkedési teljesítményt
eredményez
Viselkedés nem az idegrendszer közvetlen
utasításának eredménye
 A viselkedés ‘anatómiája’
A viselkedést három komplex rendszer
állandó együttműködése hozza létre:
az idegrendszer
a test biomechanikája
a környezet
A viselkedés nem vezethető vissza az
összetevőkre (emergens)
A viselkedés környezeti hatása és nem a
kivitelező struktúrák ismerete fontos
 Viselkedés és genetika
Genetikai információk környezeti hatásokra
aktiválódnak
Genetikai információk elsősorban a
szervezet strukturális épségét tartják fenn
Az idegrendszernek van önszerveződő
képessége
Az agyfejlődésben: genetikus, epigenetikus
hatások összefonódnak
A gének a viselkedés kezdeti feltételeit adják
 Kötődés elmélete
(Bowlby)

Anya-csecsemő kapcsolat minősége

maradandó hatást gyakorol a későbbi
viselkedési tulajdonságokra
Bizonytalan-elkerülő: A típusú személyiség
Biztonságos viszony: B típusú személyiség
Bizonytalan, ambivalens: C típusú
személyiség
Hosszú az út a genetikától a viselkedésig
 Egyes személyiség típus
következményei
A típus: fokozott teljesítmény és kontroll
igény, időzavar, ellenséges reakciók
Következmény: szívinfarktus veszélye
B típusú: harmonikus
C típus: elkerülő, gátolt, csökkent
önértékelés
Következmény: rákhajlam
 Biológiai tényezők környezeti
megfogalmazásban
Az egyén biológiai tulajdonságaira a
viselkedéséből következtetünk
A viselkedési tulajdonságokat átlaghoz
történő viszonyítás alapján értékeljük
A viszonyítást környezeti történésekkel
jellemezzük (bátor, ügyes, erős, kitartó,
szelíd, domináns, stb. személyiség)
 Viselkedés hosszú fejlődés
eredménye
Milyen biológiai tulajdonsággal indul
(viselkedés kezdeti feltételei)
Milyen egyéni tapasztalatokat szerez
(tanulás)
Viselkedési tulajdonságokat a biológiai alkat
és a környezet találkozása alakítja
Kinek milyen környezeti tényező megerősítő
A környezet aspektusai között mennyire tud
különbséget tenni
 Megerősíthetőség és
büntethetőség fogalma
Az élőlény biológiai alkatától függ, hogy számára a
környezet mely aspektusa szolgál megerősítőül
vagy büntetőül
A különböző élőlények biológiai tulajdonságai
megerősíthetőségi, illetve büntethetőségi
sajátosságokkal jellemezhetők
Azonos fajon belüli egyedek megerősíthetőségi,
illetve büntethetőségi sajátosságaiban mennyiségi
eltérések
 A megerősíthetőség és
büntethetőség eltérései
Állandó ütközés a környezettel (stressz)
Terhes nők megkívánásai
Anorexia: étel nem megerősítő
Homoszexuális: azonos nemű megerősítő
Túlzott ragaszkodás: enyhe visszautasítás
is erősen bűntető
Dominancia igény eszköze az agresszió
Személyiségzavarok alapja
 Személyiségzavarok
Kezdeti feltételek és hosszú fejlődés
kombinációjaként súlyos viselkedési zavarok
Paranoid: veszélyt lát, bizalmatlan
Schizoid: szociális hatások nem érdeklik
Antiszociális: megszegik a szociális normákat
Narcisztikus: önimádók
Hisztrionikus: külsőségek fontosak
Határeseti: labilitás, ragaszkodásuk változik
Dependens: mástól függnek
Kényszeres: rend megszállottjai
 Viselkedés biológiai oldala:
múlt a jelenben
A megerősíthetőség, illetve büntethetőség az
evolúció eredményeként adott
Környezeti események közötti különbség tétel
(diszkrimináció) biológiai örökségen alapszik
Beépített biológiai mechanizmusok mereven
reagálnak a környezeti történésekre
Erősen változó környezetre gyakran ősi
módon reagálunk
 Viselkedés kiválthatósága
Bizonytalan helyzetre rituális vagy mágikus
viselkedés
Stresszre adott regressziós viselkedésformák:
kisgyermek ‘hisztizése’
disszociatív tünetek: kézremegés, szédülés,
beszédelakadás, váratlan elgyengülés,
‘startle’ reakció
‘holttá tettetés’ (‘freezing’)
Ösztönös reakciók:
Illik a környezethez vagy nem
(agresszió, szexuális tevékenység)
Etológiai dimenziók fogalma
A fennmaradás ősi szociális környezete:
hierarchia, rangsor,
territórium
ragaszkodás
A kedvezőtlen változásokra erőteljes
viselkedési és érzelmi reagálás
(a fennmaradás ősi veszélyhelyzetei)
Az egyes ember biológiai alkata az etológiai
dimenziókban mutatott érzékenységgel
jellemezhető
 Hierarchia típusai
Biológiai hierarchia: dominancia büntetésre
épül (állatoknál csak ez van, primitív
közösségek, bűnözők)
Formális hierarchia: közösségi élet
működtetéséhez, szervezési funkciók
Erkölcsi hierarchia: fölényt érez, mivel
közösség hasznos tagjának tartja magát
Ősi biológiai reagálási mintázatokat a
szimbolikus stimulusok is kiválthatják
VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS
DIMENZIÓI III.

Lajkó Károly
Magatartástudományi Intézet
lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu
Az emberi viselkedésszabályozás
színterei

I. Viselkedés és környezet találkozásai

(funkcionális kapcsolatok, tanulás)
II. Biológiai tényezők
(környezeti megfogalmazásban)
megfogalmazásban
III. Nyelvi szabályozás
(szabályirányított viselkedés,
szociális környezet normái)
 ÉLET: az anyag és információ
értő egymásrautaltsága
Az anyagvilág törvényszerűségei kérlelhetet-
lenül érvényesülnek (determinizmus)
Az információ irányt ad az anyagvilág
történéseinek (DNS információ és anyag)
A természet erőinek az információ által történő
kordában tartása
Az egész visszahat a részekre, „lefelé kontroll”
A közösség egybe tartásának eszköze a nyelv
 A közösség kontrollja
szimbolikus eszközökkel
Közösség fennmaradásra törekszik
A közösség az együttélés szabályait, normáit
megfogalmazza
A közösség az egyes ember viselkedésére
rákényszeríti a szabályok, normák követését
Szabályirányított viselkedés segítség is
Csak nyelvi készséggel rendelkező lények
képesek szabályirányított viselkedésre
 Szabálykövető viselkedést
fenntartó tényezők
Fizikai környezetben:
Szabály valóságos viszonyokat ír le
(távoli, ritka, veszélyes következmények)
Szociális környezetben:
Szabálykövetést a közösség domináns
személyei szankcionálják
(közösség érdekeire hivatkoznak)
Értelmes magyarázatadás kényszere
 Az emberi nyelv jellemzői
A NYELV VISELKEDÉS
Kommunikáció: viselkedés befolyásolás
A tartalma magunk vagy mások viselkedésében ölt
testet
Szociális környezet indítja el és tartja fenn
Viselkedési válasz és stimulus egyszerre
Gondolkozás: nyelvi stimulusok emergens
kombinációja
‘Inkább a modellek haljanak meg, mint mi magunk’
Beszédtanulás egyéni története
Hangadás differenciált megerősítése
„Beszélő és „hallgató” egy személyben
Szószerintvétel kontextusa: virtuális környezet
Realitás tesztelés kifejlesztése
Szabálykövetés és szabály felfedezés
elvárása
Akarat: szabálykövetés önállósodása
Akaraterő: jutalom anticipálása
Kritikus személyek szerepe
Kritikus személyek felismerése
Akit csodálunk, akinek tekintélye van
Akik előtt jó színben akarunk feltűnni
Dicsérete, elmarasztalása túlzottan erős
viselkedés motiváció vagy érzelmi válasz
Jellemző szófordulatai:
"Ha a helyedben lennék, akkor ...",
"Hogy képzelhetsz ilyent!",
"Ugyan már!","Már megint...",
"Na látod, ugye megmondtam";
 A kritikus személyek
mellékhatásai
Közvélemény valódiságának a hite
„Harc az igazságért”
Maximalizmus kényszere
„Magam miatti” viselkedéskörnyezeti háttere
Saját szabályok rugalmatlansága: „Légy hű
önmagadhoz!”
„Ok nélküli” stressz-reakciók
Belső történések kontrollálása (paradox)
Pszichiátriai tünetek elindítója és fenntartója
 Az akarat korlátai
A közvélemény formálói fogva tartanak
A szabad akarat bizonyításának
kényszerpályái
Paradox működés: ellentétes eredmény
elalvás, felejtés, elpirulás, kézremegés,
izzadás
Legyőzni az izgulást, lámpalázat,
idegességet, az erőtlenség, a rossz
hangulatot, a szorongást, impotenciát,
pánikot
VISELKEDÉSVÁLTOZTATÁS
LEHETŐSÉGEI

Lajkó Károly
Magatartástudományi Intézet
lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu
Viselkedés determináltsága
Tanulás: viselkedés és környezet találkozásai
(ontogenetikus kontingenciák)
A biológiai tényezők: evolúciós előzmény
(filogenetikus kontingenciák)
A nyelvi készség: a tanulás és a biológiai
determináció felül írása, de a közösségi
kontingenciák hatása felerősödik
Szimbólum használat: szabadulás az
anyagvilág kérlelhetetlen törvényszerűségei
alól
Viselkedésváltoztatás akadályai
A tanulásos tapasztalatok negligálása
A biológiai sajátosságok és környezeti
elvárások diszkrepanciája
A normarendszer figyelmen kívül hagyása
Normál és normatív szabályozás ütközései
Elfeledkezés az anticipációs képességről
Egymással ellentétes és tágabb kontextusok
hatása
Nem megfelelő módszer alkalmazása
Nyelvi viselkedés hozzájárulása
Virtuális környezetet teremt
‘emberek feletti’ bíróság hite
Szószerint vétel kontextusa
a szimbólum azonos a valósággal
A belső állapotok metaforikus megjelenítése és
kontrollja: paradox jelenségek
A nyelvi viselkedés önállósulása: anticipáció
’kikövetkeztetés’ miatt a büntetés korlátlan
A kritikus személy hatását felerősíti
merev szabályirányított viselkedés
 Kóros viselkedés
viselkedéstani megközelítése
Folyamatos átmenet normális és kóros között
Súlyos elmebetegek is időszakosan
normálisan viselkednek
A tanulás elvei érvényesek, csak a tartalom
kóros (megerősítés, büntetés, diszkrimináció,
sajátszabály)
Nem igazán találják meg „alkatrész” hibát
A viselkedés meghatározók szerencsétlen
konfigurációja
 A lelki szenvedés forrásai:
a fennmaradás veszélyeztetése
Az etológiai dimenziók negatív történései:
rangsorban lecsúszás (viszony)
személyes tér (idő) beszűkülése
ragaszkodási igény frusztrálása
Elítélhetőség kontextusa:
az egyént a közösség káros tagjának
minősítik
Jövő előrevetítése (múlt tapasztalatai alapján)
 A stressz dimenziói
A stressz-reakciók és a stressz
Stressz: azok a környezeti tényezők,
amelyek gátolják a fennmaradást
nagy élet események
mikrostresszek halmozódása
Etológiai dimenziók negatív történései
Büntetés anticipálása: közvélemény
reakcióinak elővételezése
Stressz-csökkentés stratégiája
Okok keresése helyett operáns
szemléletmód alkalmazása
rejtett stressz-források felismerése
Akut stressz-reakciók gyógyszeres kezelése
Kritikus személyekkel fenntartott viszony
rendezése
Készség tréningek bevetése:
másik ember viselkedésének hatékony
befolyásolása
Segítő közösséghez tartozás
 „B” pszichológia lényege:
készség tréning
Sikeres interperszonális viselkedés
elősegítése (több megerősítő, kevesebb
büntető)
Biológiai működés átállítása:
defenzív helyett offenzív lelki állapot
Az elkerülő viselkedés visszaszorítása
Az anticipáció pontosítása, optimista jövő
Hatékony viselkedés eszköze
Ürügy-lényeg megkülönböztetés módszere
a tartalom: ürügy
válaszolni a lényegre kell
A lényeg:
az egyén indokolatlan negatív minősítése,
(lekezelése, kihasználása, visszautasítása)
elítélhetőség kontextusába helyezése
A válasz tartalma:
a másik viselkedésének összevetése az
együttélés írott vagy íratlan szabályaival
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása
Egy fiatal embernek egy hónapja fája a hasa.
Hajnali 2-kor megy sebészhez.
Ürügy: A vizsgálat szinte teljes biztonsággal
kizárja, hogy nincs sebészeti betegsége.
Valószínű, hogy stressz okozhatja a tüneteit.
Pszichiáterhez kellene fordulnia.
-Beteg: akkor csak beképzelem a bajt?
Lényeg:
Majd III. évben pszichológiai gyakorlaton
Az orvos viselkedéstani önismeret
Kommunikációs stílus:
arrogáns, túlzottan határozott
kihasználható, szorongó, bizonytalan
Milyen normarendszert követ
Kiégettség jeleinek felismerése:
munkájával elégedetlen
betegekkel, kollégákkal rossz viszony
túlzott alkoholfogyasztás
súlyosabb pszichés zavarok
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása

A bizalmatlan beteg
Ürügy: legyen szíves valamilyen
komolyabb vizsgálatra elküldeni, már tíz
éve fáj a fejem és semmit sem javultam.
A lényeg:
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása

Ellenséges beteg
Ürügy: Ön nem orvos, ön egy hentes! Fel
fogom jelenteni.
A lényeg:
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása

Az együttműködés hiánya
Ürügy: Önnek kórházi kezelésre és
szigorú ágynyugalomra van szüksége.
- Doktor Úr, én nem maradok itt!
A lényeg:
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása
A „tudálékos” beteg
Ürügy: Doktor Úr, úgy érzem, hogy
bennem a negatív energiák vannak
felhalmozva. Nem tudna valamilyen jó
méregtelenítő gyógyszert adni erre.
A lényeg:
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása

A „manipulatív” hozzátartozó
Ürügy: Behoztuk a mamát, fel kellene
venni a egy kis felerősítésre
A lényeg:
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása

A rokkantnyugdíjazáshoz papír kellene

Ürügy: Írja bele, hogy én nem tudok
dolgozni, mert nagyon fáj a derekam!
A lényeg:
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása

A rossz hír közlése, együttérzés terhei

Ürügy: Sajnos a szövettani eredmény azt
mutatatta, hogy nem jóindulatú a daganat.
- Akkor ez azt jelenti, hogy hamarosan
meg fogok halni?
A lényeg:
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása

A büntető főorvos
Ürügy: Kórteremben a betegek előtt a
főorvos ingerülten mondja:
- Ne szerencsétlenkedjen már azzal a
vénás injekcióval!
A lényeg:
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása
A territórium villongások paramedikális
személyekkel
Ürügy: Magának sem esne le az
aranygyűrű a kezéről, ha egyszer
megmérné a beteg vérnyomását.
A lényeg:
Az ürügy-lényeg megkülönböztetés
módszerének gyakorlása

A pszichológiai segítség elfogadtatása

Ürügy: Kollégája jól érezhetően ittas
állapotban kezd el dolgozni, ingerülten
beszél a betegekkel.
A lényeg: