You are on page 1of 15

Szegedi Kis István Református Gimnázium,

Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

Békés

2018

Biológia projektmunka

„Stabilan az instabilitásban”

Készítette: László Laura


12. a
TARTALOMJEGYZÉK

Témaválasztás........................................................................................................................................3
Mit nevezünk személyiségzavarnak?......................................................................................................3
DSM – „A Pszichológia Bibliája”..............................................................................................................5
A DSM-5 három alosztálya.................................................................................................................5
Különcök:............................................................................................................................................5
Dramatikusok.....................................................................................................................................5
Szorongók...........................................................................................................................................6
Betegségek kategorizálva a DSM-5-ban.................................................................................................6
Stabil kapcsolatok hiánya.......................................................................................................................7
Kialakulásának háttere...........................................................................................................................8
Megelőzése............................................................................................................................................8
kezelése..................................................................................................................................................8
A betegség pszichofarmakológiája, avagy gyógyszeres kezelésE............................................................9
Alexitímia – Az érzelmi analfabétizmus................................................................................................11
Van megoldás az alexitímiára?.........................................................................................................12
A Torontói Alexitímia Skála...............................................................................................................12
Az alexitímia és a borderline (BPD) kapcsolata.....................................................................................13
Statisztikai adatok................................................................................................................................14
Irodalomjegyzék...................................................................................................................................15

2
TÉMAVÁLASZTÁS

Fontosnak éreztem, hogy valamilyen mentálhigiénés betegséget mutassak be, mivel


tanulmányaimat pszichológiai irányban szeretném folytatni. Azért választottam a borderline
személyiségzavart biológia projektmunkám támájául, mert annak ellenére, hogy ez az egyik
leggyakoribb személyiségzavar, rendkívül kevés információnk van róla és kezelésére is csak
néhány módszer ismert.

„Minden olyan elmélet téves, amely állandónak, rögzültnek vagy megváltoztathatatlannak


tekinti a személyiséget.”
Gordon Allport
/ amerikai pszichológus/

MIT NEVEZÜNK SZEMÉLYISÉGZAVARNAK?

A népesség kb. 10 százalékát érintő személyiségzavarok nem a szó klasszikus


értelmében betegségek, hanem a személyiség adaptív működését akadályozzák tartós,
rugalmatlan és átfogó módon. A jelenséget titok övezi, az érintettek ritkán fordulnak
szakemberhez, pedig ma már léteznek hatékony pszichoterápiás beavatkozások.

Számos pszichiáter és pszichológus nem közli a pácienssel a diagnosztizált


személyiségzavart mondván, nem akarja túlterhelni. Jellemzően a klinikai zavarokkal
foglalkozik a pszichiáter, a személyiségzavarral kevésbé. Azonban a 2015-ben érvénybe
lépett DSM-5 változást hozott, immár fő diagnózisként tekinthetünk a személyiségzavarokra
az American Psychiatric Association (APA) legfontosabb pszichiátriai diagnózis-felállító
útmutatója szerint.

A következő területeken tartósan fennálló, maladaptív mintázat jelenlétekor


beszélhetünk személyiség zavarról, ha e minta figyelemreméltó módon és mértékben eltér a
személy kultúrájának elvárásától.

 a kogníció (saját maga, mások, a világ, az életbeli események, a valóság


észlelése, értékelése, értelmezése),

3
 az affektivitás (az érzelmi készlet és reakciók, azok kifejezése és
szabályozása),
 a személyközi kapcsolatok (hogyan kerül másokkal kapcsolatba, e
kapcsolatokban miképpen fungál),
 az impulzus kontrol (a tágabb értelemben vett belső szabályozás)

A normalitás/abnormalitás kérdése tehát fontos, vajon mennyire tér el a


személyiségzavarral küszködő ember a saját kultúrája normáitól. Az ún. 4D-elmélet
(deviancia, distressz, diszfunkcionalitás és veszélyeztetés – danger angolul) szerint, ha a fenti
négy területen megfigyelhető az ártalmat vagy károsodást okozó, a működést ellehetetlenítő,
ön- vagy közveszélyes viselkedés egy adott kultúrán belül, akkor felmerülhet az abnormalitás
a személyiség működésének szintjén. Érvényesül egy tartósan fennálló, eredetét tekintve
kisgyermekkorban, de legkésőbb fiatal felnőttkorban kialakuló mintázat, ami annyira
rugalmatlan, hogy tudatos szándék ellenére sem képes megváltozni a személy. A tudatos
erőfeszítés ráadásul a legritkább, hiszen a személyiségzavarosok elenyésző aránya jelentkezik
terápiára.
A személyiségzavarok ego-szintonok, az egyén számára nem tűnnek idegennek vagy
zavarónak. Laikusabb megközelítésben a saját, személyes tulajdonságokról van szó, amelyek
ellenében működni lehetetlen(nek tűnik).
Főleg stressz vagy feszültségkeltő helyzetekben figyelhetők meg a konfliktusok,
elsősorban a személyközi kapcsolatokban, de az élet egyéb területein is (pl. munkahely)
visszaköszönő diszfunkciók figyelhetők meg. A paranoid személyiségzavaros nem csak a
kollégáival, de saját családtagjaival szemben is bizalmatlan lesz. A személyiségzavarok
meglétét nem tulajdoníthatjuk sem egy másik mentális zavar megnyilvánulásának vagy
következményének, sem pedig bármilyen szer vagy egészségügyi állapot élettani hatásának.
Korábban a személyiségzavar diagnózisa csak 18 éves kor felett volt megadható.
Jelenleg vita folyik a kutatók körében, vajon a borderline zavar már 18 éves kor alatt is
fennáll-e. Pl. az antiszociális személyiségzavarnál talán a leggyakrabban alkalmazott
mérőeszköz, a SCID-II kifejezetten a 13-15 éves kor előtti időre vonatkozólag tesz fel
kérdéseket.

4
DSM – „A PSZICHOLÓGIA BIBLIÁJA”

A Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM), magyarul Mentális


Rendellenességek Kórmeghatározó és Statisztikai Kézikönyvének fordítható. Az Amerikai
Pszichiátriai Társaság szerkeszti. Jelenleg az ötödik kiadás van érvényben (DSM-5).

A DSM-5 tíz különböző személyiségzavar típust különít el három alosztályba sorolva.


Ha a személyiségzavar típusa nem meghatározható, vagy több személyiségzavar
jellegzetessége is dominál – ez a leggyakoribb! –, választható a kevert vagy egyéb
személyiségzavarok diagnózisa. Korábbi klasszifikációk további személyiségzavarokat is
megneveztek (passzív-agresszív, depresszív személyiségzavar), amik mára nem rendelkeznek
elegendő tudományos bizonyítékkal az önálló kórisméhez.

A DSM-5 három alosztálya


Különcök:
E három személyiségzavar közös nevezője a kívülállóság. Magányosan végzik
cselekedeteiket, preferálják a társas kapcsolatoktól való elszigetelődést.
 A paranoid mindenki irányában rossz indulatú gyanúval él, bizalmatlan, ezért
nehéz kapcsolatokat kialakítania, pont az alap hiányzik.
 A szkizoid nem leli örömét mások társaságában, visszahúzódik, az érzelmi
igényeket nem is érti.
 A szkizotípiás már a megjelenésében is különc, sőt bizarr, mágikus
gondolkodással, viselkedéssel különül el a többiektől.

Dramatikusok
Náluk bizonyos tulajdonságokból több van a kelleténél.
 Az antiszociális gyakran kerül összeütközésbe a fennálló társas normákkal,
mások jogait semmibe veszi, agresszív, túlzó reakciókat ad. A média figyelmét
megkapó pszichopátia e személyiségzavar önálló alkategóriája.
 A borderline személyiségzavar legfontosabb jellemzője az érzelemszabályozás
súlyos diszfunkciója és az átfogó instabilitás. Csak extrémitások léteznek,
átmenet, középút, árnyalat nincs.
 A hisztrionikust a teatralitás jellemzi: túlzott érzelmi reakciók és a
figyelemfelkeltés.

5
 A nárcisztikus laikusok által is jól ismert jellegzetessége a felsőbbrendűségi
tudat, a feljogosítottság érzése másokkal szemben, a nagyzás.

Szorongók
E csoportban a szorongásos készség fokozott.
 Az elkerülő személyiségzavaros gátoltságot érez interperszonális helyzetekben,
a szorongás megakadályozza őt a másokhoz való közeledésben.
 A dependens pont ellenkezőleg: a szeparáció kelt bennük elviselhetetlen
mértékű szorongást.
 A kényszerest pedig a rend, a kontroll, a perfekcionizmus iránti igénye
jellemzi.

BETEGSÉGEK KATEGORIZÁLVA A DSM-5-BAN


 Idegrendszeri fejlődési zavarok
 Skizofréniaspektrum és más pszichotikus zavarok
 Bipoláris és kapcsolódó zavarok
 Depressziós zavarok
 Szorongásos zavarok
 Obszesszív-kompulzív és a kapcsolódó zavarok
 Traumákkal és stresszorokkal kapcsolatos zavarok
 Disszociatív zavarok
 Pszichoszomatikus zavarok
 Táplálkozászavarok
 Ürítési zavarok
 Alvás-ébrenlét zavarok
 Szexuális diszfunkciók
 Nemi (gender-) diszfória
 Diszruptív, impulzuskontroll- és viselkedészavarok
 Szerhasználati és függőségzavarok
 Neurokognitív zavarok
 Személyiségzavarok
 Parafíliás zavarok
 Más (klinikailag lényeges) zavarok
6
A DSM szerint kimutatható a borderline-szindróma megléte, ha az illetőre az alábbiak közül
öt (vagy több) viselkedésforma/állapot jellemző:

 kétségbeesett erőfeszítés a valós vagy képzelt elhagyás elkerülésére


 instabil és intenzív interperszonális kapcsolatok mintázata, melyekre az idealizálás és
lebecsülés szélsőséges váltakozása jellemző
 identitászavar: kifejezetten és tartósan instabil önkép vagy önértékelés
 impulzivitás, legalább két potenciálisan önkárosító vagy önveszélyeztető területen
(költekezés, szex, szerabúzus, gondtalan autóvezetés, falás)
 ismétlődő szuicid – öngyilkos - viselkedés, gesztusok, fenyegetés, öngyilkosságra való
hajlam
 jelentős hangulati instabilitás (pl.: intenzív epizodikus diszfória, irritábilitás vagy
szorongás, mely rendszerint néhány órán át tart és csak ritkán áll fenn néhány napnál
tovább)
 krónikus üresség érzés
 intenzív harag vagy a harag kontrollálásának nehézsége (pl.: gyakori dühkitörések,
állandó harag, ismétlődő verekedés)
 átmeneti, stresszhez kapcsolódó paranoid gondolatok vagy súlyos disszociatív tünetek.

STABIL KAPCSOLATOK HIÁNYA

A borderline személyiségzavarban szenvedőkre gyakran jellemző, hogy nincsenek


stabil kapcsolataik, ami a leginkább mások iránti intoleranciájukból fakad. Ez az intolerancia
pedig leginkább az elhagyástól való félelemmel függ össze. Ragaszkodnak a számukra fontos
személyekhez, azonban ha bármilyen visszautasítás éri őket, akkor átcsap az ellenkező
végletbe.
Képesek a másikat meggyűlölni és a továbbiakban elkerülni. Gyakorta előfordul,
hogy teljesen irreális követelésekkel fordulnak a környezetük felé, melyekkel mintegy
kiprovokálják az elutasítást. Ugye, megmondtam! - igazolják magukat.

7
KIALAKULÁSÁNAK HÁTTERE

A borderline személyiségzavar kialakulásának hátterében bio-pszicho-szociális okok


húzódnak meg, azaz örökletes tényezők ugyanúgy közrejátszanak benne, ahogyan a
szocializáció és a környezeti hatások is.

A borderline-szindróma okai a korai gyermekkorban gyökereznek: valamilyen súlyos


veszteség, a szülővel való instabil kapcsolat, gyermekkori trauma vagy bántalmazás
okozhatja. A diagnózist kapó betegek több mint felét súlyosan bántalmazták vagy szexuálisan
kihasználták gyerekkorában. A szakértő véleménye szerint a pszichotraumák
személyiségzavarban nem szenvedő egyéneknél is előfordulhatnak, azonban a biológiai és
genetikai érzékenység mellett a személyiségzavar lényegesen nagyobb eséllyel alakul ki.

MEGELŐZÉSE

A megelőzést azzal lehet segíteni, ha a szülők a neveléskor figyelnek arra, hogy


erősítsék, megszilárdítsák gyerekük megküzdési képességét. Egy biztonságos szülő-gyermek
kapcsolat elengedhetetlen a gyermek megfelelő fejlődéséhez és mentális egészségének
fenntartásához. Ez segíthet abban, hogy ne alakuljon ki borderline személyiségzavar.

KEZELÉSE

Egyértelműen pszichológushoz, pszichoterapeutához szerencsés fordulni, de van olyan


is (pl. borderline esetében), amikor pszichiáter bevonása is alapvető. Gyógyszerek nem
módosítanak karaktert, viszont a működési zavarból fakadó tünetekre (pl. hangulatzavarok)
kedvező hatással lehetnek. Az is igaz, hogy a pszichológusoknál sem a személyiségzavarosok
a legkedveltebb kliensek, érdemes olyan szakembert találni, aki nem riad meg a feladattól, aki
tud hosszabb terápiában gondolkodni, s akinek van némi tapasztalata személyiségzavarban
szenvedő betegekkel.

A betegség több módon kezelhető. Amikor a terápiás tervet elkészítjük, jó ha tudjuk,


hogy a beteg alexitimiás-e, vagyis alacsony az érzelmi intelligencia szintje, vagy sem. Ha
alacsony az ÉI-je, akkor nem fog jól reagálni egy belátásra irányuló pszichoterápiára, mivel
nem ismeri elég jól saját érzéseit. Ilyen esetekben jobb olyan kezelési módot választani, ami

8
segít a betegnek érzelmi tudatossága fejlesztésében, abban, hogy jobban tolerálja a
kellemetlen érzelmi állapotokat, és hogy megtanulja az érzelmeit a stresszhelyzetek
kezelésére alkalmas eszköznek tekinteni, és úgy használni.

A BETEGSÉG PSZICHOFARMAKOLÓGIÁJA, AVAGY GYÓGYSZERES


KEZELÉSE

A legújabb alapkutatások a borderline személyiségzavar neurobiológiai hátterének számos


új aspektusára derítettek fényt. Egyes gyógyszerészek a glutamát, az endogén ópiát és az
oxitocin szerepének jelentőségére hívják fel a figyelmet. Ezen eredmények azonban egyelőre
inkább csak az egyes tünetek komplexebb megértését segíthetik elő.

 A glutamát diszregulációja a kontrollvesztéssel, az emlékezet és a szociális kogníció


zavarával, a disszociatív tünetekkel, és a depressziós hangulattal hozható
összefüggésbe.
 Az endogén ópiátok a fájdalomszabályozásban és a szociális megerősítések
értékelésében játszhatnak szerepet. Működészavara összefügghet az impulzív
önsértésekkel és az egyedüllét elviselésére való képtelenséggel. Így az ópiát
diszreguláció stabilizálása az impulzív önsértő viselkedés és a szociális nehézségek
korrekciójában játszhat szerepet.
 Az oxitocin az empátiával, a szülői gondoskodással, és a kötődéssel függ össze, így
segítséget nyújthat az interperszonális problémák és a negatív hangulat javításában,
hiszen az oxitocin jelátvitel abnormalitása hiányos empátiával,
állandó szégyenérzéssel és bizonytalansággal társulhat. Bár az oxicotin terápiás
hatásának vizsgálata ellentmondásos eredményekkel járt, vannak olyan adatok is,
melyek szerint csökkentette a szociális stresszérzékenységet, különösen azon
borderline páciensek esetében, akik gyermekkori traumákat és kötődési zavart éltek át.

A fentiek alapján, az ópiát és oxitocin jelátvitel kutatása közelebb vihet az identitászavar


és az interperszonális diszfunkció neurobiológiai hátterének megértéséhez. Az új eredmények
azonban konkrét terápiás következtetések levonására még nem adnak elégséges alapot, inkább
csak kijelölik azokat a kutatási irányvonalakat, melyek a borderline személyiségzavar
hatékonyabb terápiáját eredményezhetik.

9
A legújabb klinikai bizonyítékok arra utalnak, hogy komplex tünettanának egyes
összetevői (mint például a kontrollvesztés, vagy az ellenségesség) eredményesen kezelhetők
pszichofarmakoterápiával.
Létezik rá gyógymód, de annyira drága, hogy az esetek többségében a Borderline-ban
szenvedők egyszerűen megvárják, míg problémájuk magától elmúlik. 2006-ban a betegség
gyógyításában szenzációs áttörést jelentett a mentalizációs terápia, melynek köszönhetően a
Borderline mára sikeresen gyógyítható személyiségzavar lett. Az igen költséges és időigényes
kezelés esetén a személyiségváltozás célzottan lehetséges, ám anyagi okokból csak kevés
páciens számára elérhető, ugyanis ezt a terápiát szinte kizárólag a magánpraxisban
alkalmazzák. Ezért a Borderline lefolyása még mindig krónikusnak mondható, illetve az
esetek egy részében, az idő múlásával, a spontán gyógyulás is megfigyelhető; a tünetek
csillapodnak, vagy végleg elmúlnak.

Terápia vonatkozásában a személyiségzavarok fekete báránynak számítottak a pszichiátria


területén az 1980-as évekig. Kezelését lehetetlennek látták, élethosszig tartó állapotnak fogták
fel. Az elmúlt néhány évtizedben jelentős pszichoterápiás módszerek születtek, közös
jellemzőjük a strukturáltság, a koherens elméleti keret, a hosszú időtartam (2-4 év heti több
alkalmas ülésekkel), valamint a páciens és a terapeuta kötődésének a hangsúlya. A
gyógyszeres kezelések főleg az állapotromlások esetén kapnak fontos szerepet, bár nem
jelenthetnek oki terápiát, mivel a személyiség működését/struktúráját nem érintik. A terápiás
közösségek is jelentős eredményeket tudnak felmutatni elsősorban a borderline
személyiségzavar kapcsán.

Itt fontos megjegyezni azt a három budapesti szervezetet, amelyek keretein belül
elsősorban a borderline kliensek számíthatnak magas szintű terápiás kezelésekre. A Thalassa
Ház és a Nap-Kör Alapítvány hosszú évek óta foglalkozik ezzel a betegséggel, szakmailag
kifejezetten adekvát eszközökkel és elkötelezettséggel. A Tündérhegyi Klinika pedig több
évtizedes tapasztalattal rendelkezik általánosságban véve a személyiségzavarosok
terápiájában.

10
ALEXITÍMIA – AZ ÉRZELMI ANALFABÉTIZMUS

Amikor valami miatt nem vagyunk olyan hangulatban, hogy megfelelően


kinyilvánítsuk érzéseinket, kellemetlenül érezzük magunkat. Képzeljük el, hogy vannak
olyanok, akik egyáltalán nem képesek érzelmeiket kinyilvánítani, de átélni sem. A betegség
neve alexitímia.
Nevét onnan kapta, hogy görögül azt jelenti: az illetőnek nincsenek szavai az érzelmek
leírására. Az alexitímiások nem tudnak megélni egy-egy érzelmi helyzetet, nem tudják
érzéseiket mások iránt kimutatni és kommunikálni sem. Miközben az egészséges emberek
képesek megkülönböztetni a különféle érzéseiket, nekik ez sem megy. Az empátia nem ismert
számukra, tulajdonképpen semmilyen szituációban nem tudnak megfelelően viselkedni,
hiszen például egy konfliktust sem képesek kezelni, mivel nincsenek rá módszereik.

Az alexitímia tünetei viszonylag jól felismerhetőek. Az ilyen ember cseppet sem


közvetlen másokkal. Inkább zárkózott személyiség. Olyan témákat keres, amelyek
érzelmektől mentesek. Észre lehet venni, ha valaki nem képes beleélni magát a másik
helyzetébe, nem érzi át a problémáját, fájdalmát, örömét. Távolságtartó típus. Nagyon
nehezen lehet közel kerülni hozzá. Ha valaki igyekszik is, viszonzásra nem talál, ezért hamar
feladja. Az alexitímia tünete szintén, hogy a beteg nemcsak hogy nem tudja értelmezni
érzéseit, hanem kezelni sem képes őket, még a legalapvetőbbeket sem. Nagyon kevés olyan
érzelem van, amelyet egyáltalán meg tud nevezni, leginkább csak a haragot és a szorongást.
Mivel a hétköznapokban felmerülő érzelmi szituációkat nem tudja kezelni, ha valamilyen
kellemetlen helyzet áll elő, többnyire menekülőre fogja, vagy pedig indulattal reagál. Ez az
ún. “fight or flight” módszer.

A környezetében élők többnyire nem tudják megfogalmazni, mi lehet a baj az érzelmi


analfabétával, csak hidegnek, távolságtartónak látják. Testi tüneteket azonban produkál.
Felfokozott érzelmi helyzetekben az alexitímiás nem okolja az érzéseit, - hiszen nem
kapcsolja össze a kettőt - ellenben váratlan testi tünetei lesznek. Az ilyen jelenséget
pszichoszomatikus betegségnek nevezzük.

11
Van megoldás az alexitímiára?

Az alexitímia kezelése lehetséges, de a páciens számára általában nem kívánt


folyamat, mivel ha szembesül saját érzéseivel, szorongani kezd. Pszichoterápiás kezeléssel
van mód az alexitímia gyógyítására, de nem lehet rövid időn belül nagy eredményekre
számítani.
A hideg, távolságtartó emberből hosszadalmas kezelés során válhat olyan személy, aki
némiképp már képes saját érzelmeit felismerni, elfogadni és másokét is átérezni. Az
alexitímia kezelése során hatásosnak bizonyulnak a relaxációs technikák és a csoportterápia
alkalmazása.

A Torontói Alexitímia Skála

A 20 kérdést tartalmazó Torontó Alexitímia Skálát (TAS-20) 1994-ben, Kanadában,


angol nyelven fejlesztette ki Michael Bagby, James Parker és Graeme Taylor. A TAS-20 nem
az egyetlen pszichológiai kérdőív, amely az alexitímia mérésére szolgál. Használják még a
Bermond–Vorst Alexitímia kérdőívet is, amely öt alskálából áll, mégis a TAS-20 vált
elterjedtebbé világszerte a klinikai gyakorlatban és az érzelem elméleti és gyakorlati
kutatásában. A kérdőív az amerikai kultúra és az angol nyelv érzelemkifejezésének eszközeire
épül, mára mégis több mint húsz különböző nyelven létezik standardizált változata szerte a
világban. A TAS-20 tételeinek összeállításában empirikus kutatási adatok és klinikai
megfigyelésen alapuló tünetlisták szolgáltak alapul.

A TAS-20 3 alskálát tartalmaz:

 „Érzelmek azonosításának nehézsége” (Difficulty identifying emotion)


 „Érzelmek kifejezésének nehézsége” (Difficulty describing emotion)
 „Pragmatikus gondolkodás” (Externally oriented thinking)

Az „Érzelmek azonosításának nehézsége” alskála a személy saját testi érzeteinek,


reakcióinak érzelemként való felismerési készségét és pontosságát vizsgálja.

12
Az „Érzelmek kifejezésének nehézsége” alskála az érzelmek mások felé való
kifejezésének gyakoriságát méri, továbbá az érzéseknek a társas kapcsolatokban betöltött
fontosságát vizsgálja.

A „Pragmatikus gondolkodás” alskála a gyakorlatias, racionális világfelfogást állítja


szembe az érzelemközpontú gondolkodással.

Az alexitímia mértékét vagy súlyosságát a három alskála összege határozza meg, melynek
pontszáma 20–100-ig terjedhet. Az alexitímia patológiás határértéke 60 pont. A vizsgált
személyt akkor tekintik alexitímiásnak, ha a TAS-20 három skálájának összege túllépi ezt a
pontszámot.

A kérdőív jól használható diagnosztikai eszközként kórházakban, munkaügyi


központokban vagy mentálhigiénés osztályokon 18 év feletti személyek vizsgálatára. Széles
körben alkalmazható, legfőképpen pszichoszomatikus betegeknél, de nagy számban fordul elő
alexitímiás személyiségjegy a II. típusú cukorbetegek, krónikus magas vérnyomásban
szenvedők, szív- és keringési problémákkal küzdő személyek körében is

AZ ALEXITÍMIA ÉS A BORDERLINE (BPD) KAPCSOLATA

Köztudott, hogy a borderline személyiségzavar erősen megnehezíti az indulatok és


érzelmek szabályozását, különösen a szorongás és a düh jelentkezik gyakran önpusztító,
impulzív cselekvésformákban. Ezek a beteg az empátia hiányáról és a maladaptív én-elhárító
mechanizmusok mértéktelen használatáról is fölismerhetők. Az én-elhárító mechanizmusok a
pszichoanalítikus elmélet szerint olyan mentális reakciók, amelyek tudattalan eszközökkel
hárítják el a szorongást. Mindezek a jellegzetes tünetek alacsony érzelmi intelligenciáról
árulkodnak, s ezt alátámasztja Bar-On is, aki kimutatta, hogy ha valaki nagyon alacsony
pontszámot ér el az EQ (Érzelmi Intelligencia) kérdőíven, az a borderline személyiségvonás
skáláján valószínűleg magas értéket kap.

Nincsenek ugyan közlemények arról, hogy erősen alexitímiás személyek nagy


arányban fordulnának elő a borderline betegek között, de kanadai kutatók kimutatták, hogy
annak a betegcsoportnak a tagjai, akiket a DSM-III kritériumai alapján ezzel a diagnózissal
jellemeztek, jelentősen rosszabbul tudták az arckifejezésekből a mögöttes érzelmet leolvasni,

13
mint a nem pszichiátriai betegekből álló kontrollcsoport. Önmaguk és mások érzelmeinek is
kevésbé voltak tudatában, amint az az Érzelmi Tudatossági Szint Skála adataiból kiderült.
Ugyanebben a csoportban más tesztekkel kimutatható volt az is, hogy a borderline betegek
csökkent mértékben képesek koordinálni vegyes, pozitív és negatív indulataikat, s hogy
sokkal impulzívabban reagálnak a negatív érzelmekre, mint a nem borderline személyek. Ez
azt jelenti, hogy a borderline személyiségzavarban szenvedő betegek hajlamosak rá, hogy
saját és mások érzelmeit félreértelmezzék, és nehezükre esik indulataikat kordában tartani és
megfékezni, s mindez szinte teljesen fedi az alacsony érzelmi intelligencia fogalmát.

STATISZTIKAI ADATOK
 A szerhasználat a borderline személyiségzavarral diagnosztizáltak mintegy 50-70%-
ban fordul elő, leggyakrabban alkoholabúzus vagy alkoholdependencia formájában.
 Gyakoriságát mintegy 1-3% közé teszik az Amerikai Egyesült Államokban,
hazánkban ez az arány hasonló.
 A borderline személyiségzavarral diagnosztizáltak ¾-e nő.
 Körülbelül 14 millió amerikait érint

14
IRODALOMJEGYZÉK

Tringer: (2005): A pszichiátria tankönyve, Semmelweis Kiadó

Joseph P. Forgas: (2003): Az érzelmek pszichológiája, Kairosz Kiadó

Oláh Attila és Bugán Antal: (2001): Fejezetek a pszichológia alapterületeiből,


ELTE Eötvös Kiadó

Joseph Ciarrochi – Joseph P. Forgas – John D. Mayer: (2001): Emotional intelligence in


everyday life, Taylor & Francis Group Psychology Press

American Psychiatric Association: (2013): Diagnostic and Statistical Manual of Mental


Disorders, Fifth Edition

15

You might also like