Egészségpszichológia

Egészségkárosító magatartásformák

Lippai László
Mi tekinthető egészségkárosító
magatartásformának?
Az egészségkárosító magatartásformák nagyon
gyakran valamilyen függőség formájában
nyilvánulnak meg.

Addikció kialakulhat az erősen pszichoaktív szerek

vonatkozásában:
 pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás

de vannak viselkedéses alapú függőségek is:

 bizonyos táplálkozási zavarok
 (túlevés, bulimia, az édességek túlzott fogyasztása)
 viselkedési addikciók
 (szerencsejátékszenvedély, játékszenvedély, túlzott mértékű
televíziónézés, mobiltelefon- vagy internethasználat)
Az egészségkárosító magatartásformák
háttérváltozói
 Szocioökonómiai státusz:
 az egészségkárosító szokások gyakoribbak az
alacsonyabb státuszúak közt, emellett kevésbé hiszik,
hogy képesek befolyásolni egészségüket, és kevésbé
ismerik a kockázati tényezőket
 Életkor: a korai életszakaszoknak döntő szerepe
lehet a felnőtt egészségmagatartás alakulásában
 Magzati kor:  az anya egészségmagatartása
 Csecsemőkor: balesetvédelem a fő hangsúly
 Kisgyermekkor: betegségfogalom kialakulása,
egészségvédő szokások kialakításának ideje, higiéné,
belső kontrollosság kezdete
 Serdülőkor: potenciálisan kockázatos viselkedésformák
megjelenése: nemi élet, alkohol, autóvezetés, drog.
 Nemi különbségek:
 nyugati kultúrkörben a nők tovább élnek, de betegesebbek
Az abúzus integrált szemlélete
(Buda Béla)
1. Minden „szer” pszichotróp hatású  kellemes tudati változással járnak
2. Kötődés is kialakul  elvonási tünetek
3. Erős hozzászokás és kötődés  rákényszerül a fogyasztásra
4. Az agy jutalmazási rendszerét befolyásolja
5. A függőség mindig kompenzál  valamilyen örömhiányt az élet folyamán
6. A stressz, a traumák, a személyiségfejlődés elakadásai kockázati tényezők.
(De ezektől nem mindenki lesz függő). Protektív tényezők: erős kapcsolati
kötődések.
7. Tanulási folyamat terméke, a hozzászokás társas szoktatáson át történik. Az
abúzust is gyakorolni, szokni kell (pl. legyűrni a szervezet tiltakozását).
8. Ellenkulturális tényezõk (agresszió és elutasítás, deviáns kapcsolatok és
csoportkötõdések)
9. Minden hozzászokásban benne van az önkárosítás, az önpusztítás
motivációja.
10. Az erős függõség lelassítja vagy megállítja a személyiség, az identitás, az
én fejlõdését, az élmények belsõ feldolgozása leáll illetve torzul, érzelmi és
kognitív problémafeldolgozási készségek, kommunikációs és
társkapcsolati képességek „inaktivitási atrófiába” kerülhetnek.
 Pszichoaktív szerek:

 a drogok egyik alcsoportját képezik

 a drogok olyan anyagok, melyek nem élelmiszerek, de
képesek arra, hogy kémiai úton befolyásolják az élőlény
működését

 fő hatásuk
 a viselkedés, a tudat és / vagy a hangulat befolyásolása terén
jelentkezik
A pszichoaktív szerek főbb kategóriái
Depresszánsok a központi idegrsz. működését csökkentik;
Pl. alkohol, barbiturátok (altatók), nyugtatók, inhalátumok
(szedatívumok)
(oldószerek, ragasztók)

Ópiátok a központi idegrsz-en keresztül csökkentik a fizikai

érzékenységet, az ingerekre való válaszkészséget;
(narkotikumok)
Pl. ópium és származékai (heroin, morfium), metadon

Stimulánsok növelik az élénkséget, az általános arousalt

Pl. amfetaminok, kokain, nikotin, koffein

Hallucinogének a külső és belső perceptuális élmény megváltoztatása,

(pl. hangok, színek, idő, tapintás, énhatárok);
Pl. LSD, meszkalin, pszilocibin, PCP
Cannabis - jókedvet, kognitív és motoros zavarokat, olykor
hallucinációkat vált ki
származékok
Pl. marihuána, hasis
 Pszichoaktív szerek használata
1) Függőség, függőségi triász:
 Tolerancia
 folyamatos használat mellett ugyanahhoz a hatáshoz egyre nagyobb
mennyiség kell
 Megvonási tünetek
 A pszichoaktív szer használatának felfüggesztése kellemetlen testi és
pszichés tünetekkel jár
 Kényszeres fogyasztás
 akaratlagosan már nem kontrollálható a szerfogyasztás, mindennél
fontosabb lesz
 Pszichoaktív szerek használata
2) Visszaélés:
 a függőségi triász még nem alakult ki
 de a szerfogyasztás már súlyos következményekkel jár,
ennek ellenére folyamatos a szerhasználat
 Pl. a fokozott italozás következtében balesetet okoz, családi
problémák, iskolai és munkahelyi problémák
Vaillant: az alkoholizmus kutatása
1. Harvard Egyetem, 1938–39-ben tanulmányaikat megkezdő diákok, jó
testi és lelki egészség, jó intellektuális képesség (átlag 130 IQ)
2. alacsony társadalmi státuszú, bostoni, belvárosi fiatal férfiak, (átlag 95
IQ)
40 éves nyomon követés:
 a magas intelligencia nem jelent védelmet az alkoholizmussal
szemben.
 Az alkoholisták mortalitása több mint kétszerese volt a nem
alkoholistákénak.
 A gyermekkori traumák, negatív hatások semmilyen összefüggést
nem mutattak az alkoholistává válással.
 Nem találtak alkoholista személyiségre utaló jegyeket.
 Az alkoholistáknak nagyobb arányban voltak alkoholisták a
felmenői, rokonai, mint a nem alkoholistáknak.
 Az alkoholisták körében gyakoribb az észak-európai (főleg ír)
származás, mint a nem alkoholisták esetében.
 (Nem egyértelmű, hogy genetikai, családpatológiai vagy mintakövetési
tényezők hatása érvényesült-e).
 „egyharmados szabály” (65 éves korra egyharmad meghal,
egyharmad absztinens és egyharmad aktív alkoholista)
Viselkedési addikciók
Kezdődő társadalmi polémia…
 A viselkedési addikciók gyakori formái

 problémás mértékű internethasználat

 problémás mértékű digitális játék (online, konzol,
telefon vagy pc)
 szerencsejáték-függőség (bármilyen formában)
 testedzésfüggőség
 munkafüggőség
 kényszeres vásárlás
(vö. Demetrovics Zs, 2013)
A viselkedési addikciók általános tünetei
(Griffith, Demetrovics)
 Szaliencia: az adott viselkedés az egyén életének
legfontosabb részévé válik, dominálja gondolatait,
érzelmeit, viselkedését
 belefeledkezés, igénytorzulás, sóvárgás, csökkenő szociális igény
 Tolerancia: egyre gyakoribb, intenzívebb vagy nagyobb
kockázatot jelentő viselkedésre van szüksége
ugyanahhoz a hangulati szinthez
 Megvonásos tünetek: a viselkedés hiányában, annak
akadályozásakor lépnek fel
 idegesség, szorongás, nyomottság, hangulatingadozás
A viselkedési addikciók általános tünetei
(Griffith, Demetrovics)
 Külső-belső konfliktusok: fő ok az addiktív viselkedéssel
töltött túl sok idő
 Külső konfliktus: a családi és baráti kapcsolatok elhanyagolásából
származik
 Belső konfliktus: megéli a személy, túl sok időt tölt az adott
viselkedéssel, mégsem képes abbahagyni
 Hangulatmódosítás: ritkábban a pozitív élmények
megtapasztalása, gyakrabban a negatív hangulat előli
menekülés jellemző
 Visszaesés: relatíve tünetmentes időszak után gyors,
intenzív visszaesés
 Felépülés vagy reziliencia?
 A jelenlegi kutatások szerint a szenvedélybetegségből történő
felépülés tényezői függetlenek a szenvedélybetegségtől védő
tényezőktől!

Vaillant: a tartós felépülés hátterében áll:

 Helyettesítő függőség
 Fájdalmas és dramatikus következmény
 Reményt nyújtó közösséghez tartozás
 Új, szeretetteljes kapcsolatok kialakulása

NEM-et mondás készsége:

És a NEM-et mondás 1. Hangozzék el a NEM!
2. Ne magyarázkodj! (Törött lemez technika)
készsége …. 3. Csomagold be a NEMet! (ne bánts vele!)
4. Ajánlj fel alternatívát!
5. Nyerj időt!
Egészségpszichológia –Lippai László
 Felépülés vagy reziliencia?
 A jelenlegi kutatások szerint a szenvedélybetegségből történő
felépülés tényezői függetlenek a szenvedélybetegségtől védő
tényezőktől!

Reziliencia: az egészség és jóllét kedvezőtlen

körülmények közötti megőrzésére való képesség.
Elemei (Wolin és Wolin):
 az ambivalens helyzetek tolerálása,
 az érzelmileg bénító helyzetektől való távolságtartás,
 az intim és jutalmazó kapcsolatok kialakításának képessége,
 a kezdeményezőkészség,
 a kreativitás, a humor
 és az erkölcsi tartás (Wolin–Wolin 1993).

Egészségpszichológia –Lippai László

 Az addikciók kezelése az egészségügyi ellátó rendszer feladata.
E téren átütő sikereket vagy akár csak tartós eredményeket sehol
sem lehetett elérni.

Egészségkárosító magatartásformák és a rizikóorientált

megközelítés:

Rehabilitáció
A gyógyulás utáni állapot, az „absztinencia” más, mint
amikor valakinél soha nem alakult ki függőség.
Mark Twain: „A dohányzásról leszokni nagyon egyszerű, én már
vagy ezerszer megtettem.”

Ezért van jelentősége a rehabilitációnak:

• Célja: az absztinencia megőrzése, az egészségkárosító
magatartásforma kiújulásának megakadályozása
• Módszerei: orvosi rehabilitáció, szociális rehabilitáció
• a szociális rehabilitációban fontos szerepet játszhat a
pedagógus
 Egészségkárosító magatartásformák és a rizikóorientált
megközelítés:

Korai felismerés és szűrés

• Célja:
− az egészségkárosító magatartásformában való érintettség
korai felismerése;
− és a szűrés, ami esetünkben az egészségkárosító
magatartásforma ártalmainak korai felismerését jelenti
• Módszerei:
− tudatos pedagógus jelenlét (a diák magatartásában éppúgy
felismerni a régóta tartó, kedvezőtlen tendenciát, mint a
hirtelen, kedvezőtlen változást)
− szűrővizsgálatok (háziorvos, iskolaorvos, szakorvos,
pedagógiai szakpszichológus, klinikai gyermek
szakpszichológus)
A korai felismerés jobb prognózist jelent a kezelésre.
 Egészségkárosító magatartásformák és a rizikóorientált
megközelítés:

Ismeretközvetítés és tájékoztatás
• Célja: a primer prevenció, az egészségkárosító
magatartásformák veszélyeiről rendelkezésünkre álló
ismeretek közvetítése
Módszerei: frontális pedagógiai módszerek, elrettentés

Az iskolai primer prevenció fókusza az adott egészségkárosító

magatartásforma ártalmainak bemutatásán van.
• A tanulók esetében e megközelítés veszélye abban van, hogy
felkeltheti az érdeklődést, kíváncsiságot az egészségkárosító
alternatíva iránt.

Ezért iskolai keretek közt hatékonyabb a szülők, pedagógusok

felkészítését preferálni.
Egészségkárosító magatartásformák és a szalutogenetikus
megközelítés:

Korszerű egészségnevelés

• Célja: az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek

közvetítése, készségek kialakítása
• Módszerei: „ésszel – szívvel – kézzel”, vagyis az egészséges
életmódhoz kapcsolódó attitűdöket alakító kooperatív
pedagógiai módszerek alkalmazása

A korszerű egészségnevelés fókusza az egészségre irányul, a

„Mit igen?” kérdésre helyezi a hangsúlyt.
„Sokat tévézni veszélyes” helyett „Milyen érdekes dolgot
lehet otthon ezen a hétvégén csinálni?”
Egészségkárosító magatartásformák és a szalutogenetikus
megközelítés:

Egészségfejlesztő tevékenység

• Célja: az, hogy az egészséges életmód a mindennapi élet

színterein (otthon, munkahelyen, utcán, szórakozóhelyen,
bevásárlóhelyen stb.) az élet megszokott, szerves, természetes
része legyen

• Módszerei:
• az egészséges életmód kialakítására: a „van”-helyzetnek
megfelelő életmód-tanácsadás és szervezetfejlesztés
• az egészséges életmód fenntartására: családi, közösségi és
szervezeti támogatási formák működtetése
Egészségkárosító magatartásformák és a
szalutogenetikus megközelítés
A károk
mérsékléséne
k hatásfoka

magas hatásfok

alacsony hatásfok

Az egészséges életmódra motiválás a leghatékonyabb eszköz az

egészségkárosító magatartásformák ártalmainak csökkentésére.