STRESSZ.

FÉLELEM.
SZORONGÁS.
PÁNIK.

Fancsal Zsolt
 Amikor az ember ideges, akkor az
energiája a feszültségre, a félelemre, az
idegfeszültséget, szorongást okozó,
beszűkült gondolatokra használódik
fel. Másra már nem is marad az
energiájából.
 A stressz
Maga a stressz fogalma a 30-as években, Selye János kutatói
munkássága nyomán vált ismerté. Selye azt vetette fel,
hogy bizonyos hatások, melyek az érzelmeinkre hatnak,
nagyon komolyan és károsan befolyásolják szerveinket,
életünket. Kutatásai alanyául patkányokat alkalmazott és a
különböző idegi, fizikai bántalmazások (stressz) hatását
vizsgálta az egyes szerveken. Hamar kiderült, hogy szinte
minden szerv komoly károsodást szenvedett, mely
károsodások egy ideig visszafordíthatóak voltak, azonban
egy idő után az egyén halálához vezettek. Ezek a szervek,
szervrendszerek az alábbiak voltak: szív és érrendszer,
immunrendszer, mellékvese és vesék, a tápcsatorna valamint a bőr
és bőrfüggelékek.
 A stressz nem egyszerű betegség, hanem egy
betegségsorozat elindítója lehet.
OKOZÓ TÉNYEZŐK:
- Elvárasiasodás (betonrengeteg, össtezsúfolódva él az
ember egy tenyérnyi földön)
- Rohanó világ (gyors-, étterem, autó, vonat,
mobiltelefon, internet)
- Média: a csapból is a háború, bűneset, katasztrófa,
baleset folyik.
- Reklám: megmondják, hogy milyen kell legyen egy nő,
egy férfi, milyen autóba kell utazni, házba kell lakni,
viszont ehhez meg kell teremteni az anyagiakat.
 A stressz folyamata
Tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, az
immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt fogékonyság a
betegségekre, gyakori felsőlégúti panaszok, bőrfertőzések, vagy
hajhullás.
A folyamat az alábbi négy elemet mindig tartalmazza:
Stresszort - eseményt, helyzetet -, ami előidézi a folyamat
beindulását.
Helyzetekre vonatkozó értékelést, ami minősíti a történést annak
fontossága és érzelmi jelentősége szerint.
Megküzdési folyamatokat, amelyekkel a testi és lelki rendszer
viaskodik, hogy kezelni, kontrollálni tudja a helyzetet és legyűrve
azt, felül tudjon kerekedni.
A folyamat eredményét, amit előidézett a személyiségben.
 A stressz tünetei

A szív és érrendszer betegedik meg leghamarabb a stressz

hatására. Megnő a vérnyomás, felgyorsul a szívverés,
megváltozik a verejtékezés,stb. Állandó stressz esetén
ezek a reakciók állandósulnak, magyarán a vérnyomás
tartósan emelkedetté válik, a szívverés felgyorsul, elveszik
az a lehetőség, hogy a ritmus szabályozásával az egyén
alkalmazkodni tudjon a változó fizikai körülményekhez, a
megváltozott verejtékezés felborítja a só háztartást. A
tápcsatornában jelentkező tartós vérellátási zavar fokozza
fekély hajlamot, rontja az emésztést és főleg férfiaknál
ezáltal tönkreteszi a jókedvet, az érzelmi életet.
Gyengül az immunrendszer: betegségeink 95%-ának, lelki okai
vannak.
A stressz hatása életünkre
- Öregít
- Kapcsolat van a stressz és az agreszivitás között
- Összeomláshoz vezetnek
- Depresszió
MIÉRT EZEK A TÜNETEK?
A stressz lelki és testi hatásokat egyaránt előidéz az
emberben, melyek között összefüggés áll fenn.
A stresszkeltő tényezők folytonos jelenlétéhez
való alkalmazkodási kísérlet kimerítheti a test
erőforrásait, és hajlamossá teheti a betegségre. A
betegség útjelző tábla, amely szimbolizálja
lelkünk állapotát és figyelmeztet a lélek pozitív
átformálására.
 A stressz leküzdése
 Elemezze őszintén a helyzetet, és képzelje el,
mi a legrosszabb, ami az adott helyzetben
megtörténhet.
 Készüljön fel rá, és fogadja el, hogy elviseli, ha
a legrosszabb bekövetkezik.
 Ha elfogadta a legrosszabbat, akkor fordítsa
arra az energiáját, hogy megvizsgálja, hogyan
tud egy kicsivel jobb eredményt elérni, mint a
legrosszabb, aminek az elfogadására felkészült.
 FÉLELEM, SZORONGÁS
A stresszre adott leggyakoribb válasz a szorongás, a félelem. A
félelem, a szorongás az élő szervezetek működésének egyik
alapvető sajátossága, normális élettani jelenség, melyet a
mindennapok során gyakran átélünk. A lázhoz és a fájdalomhoz
hasonlóan a szervezet számára jelzést ad, amely eredetileg a
vészhelyzetek felismerésére és elkerülésére szolgál. Az emberiség
e jól működő veszélyelhárító rendszerének köszönheti
fennmaradását. A normál veszélyreakció és a kóros szorongás
között nincs éles határvonal, de van különbség:
A "normál" szorongás a szervezet "riasztóberendezésének", vagyis
természetes.
A kóros szorongás esetén ezek a reakciók kellő ok nélkül vagy
indokolatlan mértékben lépnek működésbe.
 Szorongásos zavarok
 pánikzavar
 szociális fóbia
 agorafóbia
 speciális fóbiák
 generalizált szorongás
 Pánikzavar
A pánikroham hirtelen fellépő igen heves
szorongás
Jelentkezése:
1. Váratlan: a tünetek hirtelen fejlődnek ki és
maximális intenzitásukat 10 perc alatt elérik.
2. Nem olyan helyzetben, amikor a beteg mások
figyelmének középpontjában állt.
3. Semmi szervi megbetegedés nem mutatható ki.
Legalább az egyik roham alatt legalább négy észlelhetô az
alábbiakból:

1. fulladás vagy légszomj,

2. szédülés, ájulásérzés, bizonytalanság,
3. palpitatio vagy tachycardia,
4. remegés, reszketés,
5. izzadás,
6. fuldoklás, torokszorulás,
7. hányinger, hasi feszülés, fájdalom,
8. testi elidegenedés érzése,
9. zsibbadás,
10. kipirulás, hevülés vagy hidegrázás,
11. mellkasi fájdalom, nyomás, szorítás,
12. halálfélelem,
13. megőrüléstôl, önkontroll elvesztésétôl való félelem.
 Figyelem!
Pánikrohamot nagyon sok ember átél
(bepánikol), viszont pánik betegségről
akkor beszélünk, ha ezek a rohamok, egy
hónap alatt, legalább négyszer ismétlődnek
meg.
Kezelése: Sajnos, csakis gyógyszeres
kezeléssel lehet alkalmazni
(antidepresszánsokat)
 Fóbia
A fóbia indokolatlan viszolygás vagy ösztönös
félelem meghatározott tárgyaktól, helyzetektől
vagy személyektől, amely(ek) igazolhatatlan
voltát a személy is felismeri, de szabadulni nem
tud tőle.
 Szociális fóbia
– társaságtól való félelem -
A szociális fóbiákban szenvedők folyamatosan, intenzíven
és krónikusan attól félnek, hogy mások figyelik őket,
ítélkeznek felettük, illetve, hogy kellemetlen helyzetbe
hozzák és megalázzák magukat. Félelmeik olyan
súlyosak is lehetnek, hogy zavarják iskolai, munkahelyi
vagy mindennapi tevékenységüket. Bár sok szociális
fóbiával küzdő személy belátja, hogy társaságban
jelentkező félelme ésszerűtlen és eltúlzott, mégsem
képes úrrá lenni rajta, és gyakran már napokkal, sőt
hetekkel előre szorong egy rettegett helyzettől.
A szociális fóbia korlátozódhat csupán egy körülírt
szituációra is, mint pl. hivatalos vagy nem
hivatalos közegben megszólalni, vagy mások
előtt enni vagy inni. A legsúlyosabb formáiban a
fóbia olyan kiterjedt, hogy a személynél a
tünetek szinte mindig jelentkeznek, valahányszor
emberek között van. A szociális fóbia rendkívül
romboló hatású lehet, egyes napokon még attól
is visszatarthatja az adott személyt, hogy
munkába vagy iskolába menjen. Sok szociális
fóbiával küzdő embernek nehezére esik
barátságokat kötni és fenntartani.
 Gyakran testi tünetek is kísérik a szociális fóbiánál
jelentkező erőteljes szorongást. Ezek közé
tartoznak:
 elpirulás,
 erőteljes izzadás,
 remegés,
 a szorongás egyéb tünetei, például beszélési nehézségek,
émelygés vagy egyéb gyomorpanaszok.
Ezek a látható tünetek tovább fokozzák az elutasítástól
való félelmet, illetve a félelem további tárgyává is
válhatnak. A tünetektől való félelem egy ördögi kör
kialakulásához vezethet. A szociális fóbiánál gyakori a
családi halmozódás, és társulhat hozzá depresszió vagy
alkoholfüggőség.
 Kezelés
Viselkedés terápia
 Az első lépésben bemutatják a személynek a rettegett
helyzetet.
 A második szint az elutasítás kockázatának növelése
ebben a helyzetben, amelynek révén a személy
megerősödik abban, hogy el tudja viselni a
visszautasítást és a kritikát.
 A harmadik lépésben a személy különböző
módszereket tanul, amelyek segítségével meg tud
küzdeni az elutasítással. Ebben a szakaszban a személy
elképzel valamit, amitől a legjobban fél, miközben arra
bátorítják, hogy konstruktív módon reagáljon a
félelmére és az általa észlelt elutasításra.
 Agorafóbia
Az agorafóbiás személy fél olyan nyilvános helyen tartózkodni,
ahonnan szerinte nehéz elmenekülni. Egyes agorafóbiások
leszoknak a tömegközlekedési eszközök használatáról, vagy
arról, hogy nagyobb bevásárló központokba menjenek.
Mások nem hajlandóak elhagyni az otthonukat, esetenként
akár évekig. Megint mások csak akkor mernek elmenni
otthonról, ha egy bizalmas ismerősük vagy barátjuk elkíséri
őket.
Sok agorafóbiás ember egyúttal pánikbetegségben is szenved.
Ilyenkor a személy leginkább attól fél, hogy nyilvános
helyen vagy valahol, ahol szerinte a segítség, illetve
biztonság nem azonnal elérhető, pánikroham tör rá. A majd
bekövetkező pánikrohamoktól való félelem az agorafóbiás
ember legfőbb problémájává válik, és minden újabb
rohammal csak erősödik ez a félelem. Egyes agorafóbiások
azonban sosem élnek át pánikrohamot, és sok pánikbeteg
embernél sem fejlődik ki agorafóbia.
 Kezelés
Az agorafóbia nagyon jól kezelhető, ha már
sikerült diagnosztizálni. A segítségért fordulók
90%-a képes normális tevékenységet folytatni a
kezelést követően. A gyógyulás már hónapok
alatt is bekövetkezhet, de eltarthat hosszabb
ideig is, az egyéni körülményektől és a betegség
súlyosságától függően.
 Speciális fóbiák
A speciális fóbia indokolatlan félelem tárgyaktól,
állatoktól, természeti jelenségektől,
életeseményektől való félelmek tartoznak. A
vizsgálatok szerint talán nincs is olyan ember, aki
a félelem valamelyik formájával kisebb-nagyobb
mértékben ne küzdene élete során.
Bármikor, bármilyen körülmény között kialakulhat
(pl. villámlás)
 Általános fóbiák
 Akrofóbia — magaslatfélelem.
 Agorafóbia — olyan helytől, vagy helyzettől való rettegés
ahonnan nem lehet elmenekülni, vagy ahol segítségkérés
lehetetlen.
 Algofóbia — fájdalomtól való írtózás.
 Antropofóbia - emberi társaságtól való rettegés a szociális fóbia
egy fajtája
 Aquafóbia — víztől való rettegés
 Asztrafóbia, Asztrapofóbia, Brontofóbia, Keraunofóbia —
mennydörgés, villámlás és vihartól való félelem (kis gyerekekre
jellemző).
 Autofóbia — Magánytól való félelem.
 Aviofóbia — írtózás repüléstől.
 Gefirofóbia — hidaktól való félelem
 Glosszofóbia — rettegés attól, ha nyilvánosan beszélni
kell.
 Hemofóbia — a vértől való félelem, és látására való
elrettenés.
 Klausztrofóbia — bezártságtól való rettegés.
 Nekrofóbia — a haláltól és a halottól való félelem.
 Nomofóbia — félelem hordozható telefonnal való
elérhetőség hiányától.
 Nozofóbia — félelem fertőzhetőségtől
 Niktofóbia,— félelem a sötéttől.
 Pirofóbia — félelem a tűztől.
 Sociofóbia — az emberektől illetve a társadalomtól való
félelem, vagy ellenszenv
 Zoófóbia
 Ailurofóbia — macskafélelem
 Apifóbia, Melisszofóbia — félelem méhektől
 Araknofóbia — pókoktól való félelem
 Kiroptofóbia — denevértől való félelem
 Kinofóbia — kutyáktól való félelem
 Entomofóbia — rovaroktól való félelem
 Ichthiofóbia — halaktól való félelem
 Musofóbia — egértől és patkánytól való félelem
 Ofidiofóbia — kígyóktól való félelem
 Ornitofóbia — madaraktól való félelem
 Ranidafóbia — békáktól való félelem
 Zoofóbia — gyüjtőnév az állati fóbiákra
 Generalizált szorongás
 A generalizált szorongás vezető tünetei a
szinte folyamatos aggodalmaskodás, a
túlzott félelmek.
 Kezelhető (terápia)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!