Ahol önismeret van, ott van szabadság is. Ahol szabadság van ott van a szeretet.

De önismeret ott van csak, ahol az elme harmóniában van a Belső Énnel. Ahol az elme a Belső
Totalitás kifejezője, ott van a szeretet.

Ez a nyugati kultúrában nem létezik, mert az éppen a Belső Totalitás és az elme

diszharmóniájára épül. Ezért van az, hogy nyugaton a szeretet azt jelenti, hogy adni, tenni. De
mit, amikor a nyugati elméje mögött űr van és nem azzal harmonikus Totalitás.

A Totalitás önmagát ismerteti meg a csendben, a természetes csendben. Az önismeret csendben

való várakozás és nem az elme műve, vagy valami előzetes ismerettel létrehozott ál-önismeret. Az
igazi önismeret előfeltevés mentes, ezért nem igazi önismeret a lélektani önismeret.

Az igazi önismeret nem ismeret, minden ismeret feladása. Ahol nincs ismeret ott van a szabadság.
Ahol nincs ismeret ott van az önismeret. Az igazi önismeret az, hogy belátjuk, hogy
megismerhetetlenek vagyunk, lényegünk Istenhez hasonlóan megismerhetetlen, végtelen.

Ebben a végtelen megismerhetetlenben felfedezzük a szabadságot és ez a szabadság végtelen

örömmel tölt el a végtelen öröm pedig szeretetté válik, mert csak boldog ember képes szeretni.

Nagy Attila Puli