Fuggosegek Ongyilkossag

Gyermekpszichológiai konzulens
FÜGGŐSÉGEK, ÖNGYILKOSSÁG
Best-Work
Függőségek, öngyilkosság
Szerkesztette:
Farkas Imréné és Kiss Melánia, pszichológiai asszisztensek
Tördelte:
Kovács Krisztián oktatásszervező
Kiadta:
Best-Work Kft., 2017.
Tartalomjegyzék
1. Fogalom-meghatározás 5
2. Krízisállapotok jellemzői 7
3. Preszuicidális szindróma és a „cry for help” 10
4. Az öngyilkossági krízis 15
5. Az öngyilkosság előrejelzése 23
7. Segítő beszélgetés 26
8. Kémiai szerek által okozott függőségek 27
9. Viselkedési addikciók 32
10. Addiktív magatartások kialakulásának okai 34
Bibliográfia 38
Best-Work | Függőségek, öngyilkosság 5
1. Fogalom-meghatározás
Az öngyilkosság (orvosi nevén: suicidium) az a szándékos cselekmény, amelynek célja és végered-

ménye a cselekvő saját életének kioltása.
Az öngyilkosság nem betegség, hanem cselekmény, amihez mentális zavarok, régebb óta fenn-
álló kezeletlen problémák, külső körülmények, vagy frissen bekövetkezett, az egyén korábbi életét
(értékrendjét) súlyosan megrendítő események, krízisek járulnak hozzá. A pszichológia szerint
nincs öngyilkosságra immunis személy.
Az öngyilkosok több mint kétharmada depressziós. A depresszív állapotot tartós búskomorság,
elesettség, szomorúság, apátia, halálvágy jellemzi. Sok elkövetőre jellemző lehet más deviancia,
például alkoholizmus, drogfüggőség.
Az alkoholizmus egy több, sokszor ellentmondó jelentéssel bíró kifejezés. Az orvosi definíciók az
alkoholizmust olyan szenvedélybetegségként írják le, mely az alkohol kitartó fogyasztásával jár a
negatív következmények dacára.
Míg az alkohol fogyasztása szükséges az alkoholizmus kialakulásához, nem jelzi előre az alkoho-
lizmus kialakulását. Az alkoholizmus kialakulásához szükséges mennyiség és gyakoriság mindenki-
nél különbözik. Lényege az alkoholtól való testi - lelki függőség kialakulása, adott esetben - az al-
kohol hiánya esetén - elvonási tünetek megjelenése jelzi ezt a függőségi állapotot. Továbbá, bár az
alkoholizmussal járó biológiai mechanizmusok még nem teljesen ismertek, több rizikófaktort azo-
nosítottak már, köztük a társadalmi környezetet, érzelmi egészséget és genetikai hajlamosságot
A marginalizáció peremre szorulást jelent. Általában társadalmi értelemben használjuk az ér-
dekérvényesítő képességüket, kapcsolati hálójukat elvesztő csoportokra.
Példaként:
 Marginalizálódott társadalmi csoport pl. a hajléktalanok.
 Marginális politikai erő a szélsőjobb vagy a szélsőbal.
A prevenció megelőzést jelent, azon lépések, melyek minimalizálják, illetve kiküszöbölik azokat a
társadalmi, pszichológiai és szociális feltételeket, melyek érzelmi, fizikai betegségeket vagy társa-
dalmi-gazdasági problémákat okoznak vagy hozzájárulnak ezek kialakulásához.
A prevenció szintjei
 Elsődleges (primer) prevenció: Célja, hogy egy adott népességen belül mérséklődjenek a
mentális rendellenességek és zavarok új eseteinek előfordulási aránya. Oksági megelőzés
történik. (pl. primer prevenció olyan serdülőknek előadást tartani a kábítószer-fogyasztás
veszélyeiről, akik még nem próbálták)
 Másodlagos (szekunder) prevenció: Célja a korai stádiumban lévő esetek gyors, hatékony
megoldása, amikor még nem rögzült az állapot, szűréssel történhet. (pl. marihuána-
fogyasztás esetén megelőzni a kábítószer-függőséget
 Harmadlagos (tercier) prevenció: A károsító hatások, következmények kiküszöbölése, árta-
lomcsökkentés, rehabilitáció útján valósulhat meg. (pl. intravénás drogfogyasztás estén a
tűcsere-program, mely megelőzi a HIV-fertőzést)
6 Függőségek, öngyilkosság | Best-Work
A prevenció színterei:
 Öngyilkosság megelőzés
 Drog prevenció
 Egészségügyi szűrés
2. Krízisállapotok jellemzői
A krízis megközelíthető, mint a korai én fejlődés zavara (jellegzetes tünetek)
Az érzelmi terhek elviselésének hiánya

 az észlelés torzulása
 a valóságvizsgálat hiányossága
 az önállóság elvesztése
 a test érzékelésének zavara
 a tárgykapcsolatok megszakadása
 a szavakkal történő kifejezőképesség elégtelensége
 a beszéd előtti empátia vágya, vagy az abban való csalódás
 a mágikus mindenhatóság hite és az abban való csalódás
Mitől függ, hogy traumatizálódik-e a krízis?

 a személyiség hol tart a fejlődésben
 az aktuális testi és lelki állapot
 a korábbi tapasztalatok, melyek meghatározzák viszonyulásait
 a környezeti háló, a kapcsolatok, amik segítik őt
A lélektani krízis kimenetele:

 megoldódik külső segítséggel
 kompromisszummal zárul
 in effektív megoldások (narkománia, alkoholizmus)
 összeomlás (szuicidum, pszichózis)
A krízisek csoportosítása a célterület szerint:

 Biotikus, vagy biológiai-szomatikus tünetek- testi tüneteknél
 emocionális
 fejlődési akcidentális
 időzített krízis –évforduló
 tárgyvesztés
 kapcsolati krízis
 egzisztenciális
 szellemi értékválság
 anómiás krízisek
A krízisek csoportosíthatók kimenetelük szerint

 normál krízisek – sérülés nélkül továbbjut és a krízist megelőző állapotnál magasabb szinten
rendeződik a személyiség
 patológiás krízis – sérülést megelőző szintnél alacsonyabb szinten rendeződik a személyiség
(testi problémák, alkalmazkodási zavarok, pszichoszomatikus panaszok jellemzők
A lélektani krízisállapot folyamatának szakaszai

 készenlét (szorongáskeltő helyzet, a szokásos megoldó stratégiákkal próbálkozik)
 Küzdelem (fokozza a feszültséget, alkalmazott megoldás sikertelen, elégedetlenség, feszült-
ség, kapkodás, dezorganizáció)
 sztereotip kísérletek (ismételgeti a szokásos eszközöket, sikertelenséget tagadja)
 kimerülés (integráció felbomlása, reménytelenség, destruktív magatartás, öngyilkosságve-
szély)
 Kimenetel a kreatív megoldástól a kompromisszumon át (narkó és szuicidium) az öngyilkos-
ságig
Jellegzetes szubjektív érzések a krízisben:

 időérzékelés megváltozik
 tudatszűkült állapot
 gondolkodás beszűkülése
 figyelem beszűkülése
 tapadékony veszélyérzet
 misztikus elemekre érzékennyé válás
 én folyamatosság megszakadása
 szerepgyakorlat szakadozott
 kapkodás, döntésképtelenség
 védelmet, segítséget kér
A személyiséget védő tényezők a krízisnél

 támogató kapcsolatrendszer, védőháló
 jó feladatteljesítés, mely a kompetencia élményének kialakításához vezet
 tapasztalati transzfer képessége a személyes élet fordulópontjainak pozitív felhasználása
 lehetőségekhez való hozzájutás, hozzáférés
 én hatékonyság növekedése
 én hatékonyság és önértékelés biztonsága
A krízisintervenció szakaszai
 sokk- szakasz (támogatást nyújtani)
 reakció- szakasz (realitással való szembesítés)
 feldolgozási-szakasz (jövő felé irányítás)
 újraorientálás
Jellegzetes terápiás fázisok a krízisben

 elirányító, információadó
 kontaktusteremtés
 nem specifikus terápiás hatás (tájékozódás)
 specifikus terápiás hatás „encounter” fázis
 krízis terápia, vagy rövid pszichoterápia
A krízis terápia céljai

 minimális cél: a krízist okozó pszichológiai probléma megoldása
 maximális cél: a krízis előtti pszichológiai szint javítása
A fokális krízis terápia jellegzetes fázisai

 páciens és a probléma megítélése
 terápia intervenció megtervezése
 intervenció:
 megértése a helyzetnek
 érzés felszínre hozása
 a világ újranyitása
 tervkészítés
 anticipátoros tervezés (terv véghez vitele)
A hatékony krízisintervenció alapelvei (Norman Farberow szerint)

 azonnaliság
 probléma közelisége
 elkötelezettség
 együttműködés
 várakozás teliség
A gyakorlati krízisintervenció alapelemei

 elfogadó meghallgatás
 empátia közvetítés
 közlés biztosítása
 érzelmi támogatás
 katarzis elősegítése
 racionális rendezés
 életvezetési tanács
 szuggesztív hatás
3. Preszuicidális szindróma és a „cry for help”
A preszuicidális szindróma és a „cry for help” szabályszerűségei

E.Ringel bécsi pszichiáter 1949-ben tette közzé először azt a vizsgálatát, amelynek során 745
megmentett öngyilkost tanulmányozott abból a célból, hogy megállapítsa: tettük elkövetése előtt
milyen lelkiállapotban voltak, s ezekben fellelhetők-e közös mozzanatok. Adatait összevetette más
vonatkozó tapasztalatokkal, s megszerkesztette az öngyilkosságot megelőző állapot, a preszuicidá-
lis szindróma triászát:
1. jellegzetes dinamikus beszűkülés
2. nagy fokban gátolt és a saját személyiség felé fordított agresszió
3. igen élénk öngyilkossági fantáziálás
Lényeges szempont, hogy Ringel, mind a nagyszámú után vizsgáló ezt a triászt, vagyis a pre-
szuicidális szindrómát független entitásként észlelte az alapszemélyiségtől vagy annak megelőző
állapotaitól. Úgy tűnik tehát, hogy az öngyilkosságot megelőző pszichopatológiai konstelláció
mintegy végső kifutási útja a legkülönbözőbb lélektani okból és a személyiség-állapotból szervező-
dő öndestruktív folyamatnak, Sherington elvét felhasználva, egyfajta „final common pathway”.
(Buda, 1971)
A preszuicidális szindróma tehát nem oka, nem is magyarázata az öngyilkosságnak, hanem mint
jellegzetes és szabályszerűen jelentkező entitás, az egyik legfontosabb szignál a megelőzés szem-
pontjából.
Dinamikus beszűkülés
A következő pszichológiai jegyekben mutatkozik meg a triász első tagja:
1. az appercepció és az asszociációk merev lefutása
2. rögzült magatartássémák ismétlődése
3. érzelmi beszűkülés
4. bizonyos pszichológiai mechanizmusok, elsősorban a szorongás elhárítás beszűkülése, s
ezek között az agresszív indulatot visszatartó és befelé fordító lelki mechanizmus túlsúlyra
kerülése.
5. az emberi kapcsolatok beszűkülése, amelynek során a személyiség ezeket a kapcsolatokat
magában leértékeli, redukálja
6. az egyéni értékvilág beszűkülése, devalválódása
A felsorolt szimptómák közül nem egy másfajta kórlélektani konstellációban is előfordulhat, el-
sősorban a depresszív tünet együttesben (pl. monoideisztikus beszűkülés) vagy regresszióval járó
esetekben. De normál lélektani kapcsolódása is van az általános dinamikus beszűkülésnek, pl. az
eddigi értékek relativizálódása valaki számára.
A triász első tagjának esetében is látható tehát, hogy az átmenet és az átfedés az öngyilkosságot
megelőző kórlélektani konstelláció és a személyiség egyéb állapotai között folyamatos, s nem
diszkrét típusú.
Gátolt és saját személyiség ellen forduló agresszió

Az agresszió kezelés problémája és az öngyilkosság közötti összefüggés vizsgálata elsősorban a
mélylélektani irányzatok hagyományos területe. Freud kezdeti halálösztön koncepciójától az intro-
jektált tárgy elpusztítási vágyán át egészen a Menninger- féle halálvágyig terjed a sor. Menninger
felfogásában az ölés vágya („wish to kill”) egy köztes állapoton át, amelyet a megölettetés vágya
jellemez („wih to be killed”) fordul át a halál utáni sóvárgásba („wish to die”). Úgy is szokták ezt a
dinamizmust összefoglalni, hogy az öngyilkosság nem más, mint 180 fokkal elfordított gyilkosság
(Birtchnell, 1977).
Az öndestruktív viselkedés agresszív komponensének tanulmányozása és értelmezése már azért
is fontos, mert az interperszonális pszichopatológia jelentőségére hívja fel a figyelmet. Arra, hogy a
személyiség fejlődése és érése során számos olyan feldolgozatlan agresszív élmény keletkezik, s
marad dezintegrált állapotban, amely egy hangsúlyos élethelyzetben, egy régebbi trauma reális
vagy szimbolikus ismétlődése során nagy energiájú motivációs erőként jelenik meg az öngyilkossá-
gi cselekedetben. Az agresszió kezelés lélektani problémái tehát magyarázatul szolgálhatnak arra
is, hogy kívülállók számára látszólag bagatell esemény egyes személyekben miért vált ki heves au-
toagressziót.
Az öngyilkosság előtti szindrómában tehát az agresszív indulat nem tud megnyilvánulni, ugyan-
akkor a személyiség igen sok frusztrációt szenved, s így indulati feszültsége fokozatosan nő. A
pszichológiai gátló mechanizmusok működése mellett az agresszió levezetődésének azért sincs
módja, mert:
1. az öngyilkosság előtt a személyiség önmagára haragszik, önmagával elégedetlen, mert az
adott pozitív életproblémáját előidézte vagy nem tudja megoldani
2. a frusztrációk az egyént mindig ambivalens emberi kapcsolatokban érik, s ilyenkor a pozitív
érzelmek megakadályozzák, hogy az agresszió a másik ellen irányuljon, s végül
3. nincs olyan személy, aki az agresszív indulatnak tárgya lehetne, többnyire a már előzőleg le-
épült kapcsolatok és a teljes izoláció miatt vagy az elszenvedett sérelem jellege olyan – pl. gyógyít-
hatatlan betegség, erkölcsi összeomlás, stb.
A preszuicidális szindróma agresszió gátlódási folyamata, kialakulása és dinamikája tehát igen fon-
tos összetevő, amely azonban csak a többi jellegzetesség együttesében kap értelmet, értelmezési
lehetőséget. Különös megnyilvánulási formája az öndestruktív cselekményt közvetlenül megelőző
„halálos nyugalom” viselkedésbeli és kommunikatív szignálja.
Eset röviden:
Önmagával és a kezelő személyzettel állandóan elégedetlenkedő, mérsékelten agitált és állandó
feszültséget, szorongást kommunikáló középkorú depressziós nő addigi ellenállását feladva megje-
lenik a reggeli osztályos csoporton. Elfogadó és érdeklődő magatartása általános feltűnést és kel-
lemes meglepetést szerez a csoport tagjainak és a terapeutáknak. Öltözete, sminkje konvencioná-
lis, mint egész magatartása is. Nyoma sincs szorongásnak, feszültségnek, inkább komoly és kifelé
forduló. A csoport végeztével két órás kimenőt kér és kap, majd a vasútállomáson a robogó vonat
elé veti magát. A hír vétele után találják meg búcsúlevelét, amelyet a csoport előtt írt meg, s tett
éjjeli szekrényének fiókjába. Ebből kiderült, hogy az előző napi látogatás során győződött meg vég-
legesen arról, hogy családjában már nincs szükség rá, s döntött az öngyilkosság mellett.
Öngyilkossági fantáziák
A fantáziába menekülés jelenségeiben is a beszűkülés dinamikájának dominanciája kap főszerepet.
A külvilágtól elvont lelki energiák a fantáziavilágot szállják meg. Az öngyilkosság előtt álló személy
érzékletes képi módon foglalkozik problémáival, elképzeli azoknak kimenetelét, de képzeletbeli
kifejezést ad befelé forduló agresszív indulati impulzusainak is. Fantáziájában megbünteti az őt
frusztráló vagy elhagyó személyeket.

Ennél is fontosabb, hogy ezekben a fantáziákban körvonalazódik magának az öndestruktív cse-
lekedetnek terve és algoritmusa is. Az egyén végül elképzeli halálát, látja magát ravatalon, látja
síró és bűntudatos hozzátartozóit stb
Eset röviden:
Magas pozíciójú, közismert férfi a krízisintervenciót követő pszichoterápia során számol be arról,
hogy az öngyilkosságra készülődvén fantáziájában állandóan a helyi lapban megjelenő nekrológ
szöveget elemezte, értéktelenítve magában mindazt, ami halála után róla megjelenik. Úgy döntött,
hogy búcsúlevél helyett megírja saját nekrológját, s ennek fogalmazása közben jött az impulzusa,
hogy segítséget kérjen.
A preszuicidális szindróma mennyiségi és időviszonyai esetenként különbözőek lehetnek. Tart-
hat a szindróma hosszú ideig, de lehet gyors kialakulású és lezajlású is. Leggyakoribb, hogy a lassú
érlelődés hirtelen felgyorsul. A triász egyes elemei sem mindig egyformán szembeötlőek, s különö-
sen öngyilkosokkal foglalkozó osztályokon a disszimuláció lehetőségével is számolni kell, ami soha
nem bizonyul tartós stratégiának a nagy energiaszükséglet miatt.
A preszuicidális szindrómát ugyanakkor egyértelműen kóros lélektani konstellációnak kell tekin-
teni, amelynek heurisztikus jelentősége van az öngyilkosság megelőzésében. Mivel az öngyilkos-
ságra készülők nagy többsége orvosnál is jár a tett elkövetése előtt, a preszuicidális szindróma je-
gyeinek tudatos keresése és regisztrálása nélkülözhetetlen feladat. (Ahogy a jó autóvezető is ál-
landóan keresi az információkat közlő jelzéseket, mert tudja, hogy azok vannak, és egyértelműen
mutatják a tennivalókat.)
Az öngyilkossági szándék jelzése a „cry for help” pszichológiai vonatkozásai

Shneidman és Farberow (1970) alapvető munkássága révén tudunk arról, hogy az öngyilkossági
tett elkövetése előtt szinte minden ember valamilyen formában jelzi ezt a szándékát. Az öndest-
ruktív készülődés és elhatározás kommunikációja tulajdonképpen segítségkérés, annak az alapvető
ambivalens lélektani állapotnak kifejeződése, amely az önkezű halál választásának időpontjában
szinte törvényszerűen megjelenik. A szakirodalomban ezt úgy szokták kifejezni, hogy az öngyilko-
sok tulajdonképpen nem meghalni szeretnének, hanem másképpen élni. A másképpen való életre
éreznek erőtlenséget, ebből fakad az öndestrukció képzete, de ez mindenképpen ambivalens álla-
pot, amely magában rejt még egy utolsó lehetőséget a változtatásra, a megújulásra.
A segítségkérés vagy segélykiáltás jelentőségére annak idején öngyilkosok búcsúleveleinek tar-
talomelemzése révén figyeltek fel. Kiderült, hogy a mintába felvett személyek mindegyike hagyott
valami lehetőséget a cselekedet megakadályozására, legalábbis a preszuicidális szindróma kialaku-
lásának első fázisaiban. A nyílt és rejtettebb segítségkérő kommunikáció tartalmát és formáját
messzemenően meghatározza az öngyilkos személyisége, életkora, kultúrköre, maga az élethely-
zet, amely az öndestruktív motivációkat létrehozta, s az, hogy a környezet mennyire fogékony.
Előző öngyilkossági kísérletek után már viszonylag halk jelzések is hatásosak lehetnek, máskor vi-
szonylag harsány ez a kommunikáció.
A „cry for help” jelensége kapcsán élénkült fel azután az a vita is, amely az öndestruktív viselke-
dés különböző formáival kapcsolatos.
Tartja magát még mindig egy olyan nézet, elsősorban Stengel (1970) hatására, mely szerint az
öngyilkossági kísérlet és a befejezett („sikeres”) szuicídium között alapvető különbség van. Azt
tartják, hogy az, aki egyértelműen segítséget kér, és úgy tesz öngyilkossági kísérletet, valójában
nem is akart meghalni, csak valamit elérni, netán zsarolni. Azok viszont, akik meghaltak, úgy intézik
a dolgukat, hogy a megmenthetőségnek a valószínűségét a minimumra csökkentik.

Fenti álláspont ellen azonban nagyon sok tény és tapasztalat szól. Egyrészt vannak vizsgálatok,
melyek bizonyítják, hogy a kísérletezők előbb utóbb „sikeres” öngyilkosságot követnek el. Másfelől
a szándék és a kivitel komolysága, valamint a segélykérő kommunikáció között nem lelhető fel az
összefüggés, amelyre Stengel nyomán következtettek (Kovács, 1976). Valószínűbb, hogy a segély-
kérés képessége inkább az alapszemélyiség sajátosságaival függ össze, mint az öndestruktív aktus
céljával.
Az öngyilkossági kísérlet azonban önmagában is tekinthető „cry for help” –nek. Nagyon sok
olyan eset ismert, amikor a „nem komoly” öndestruktív kísérletet rövid időn belül halálos kimene-
telű szuicídum követ. Mindig azért, mert az előző tett nem hozott változást az egyén élményvilá-
gában, nem kapott segítséget, s a preszuicidális szindróma tovább mélyült. A szuicidum megelőzés
gyakorlatában ezért vált mindenütt kiemelkedő fontosságúvá a kísérletezők követelése, lehetőség
szerinti terápiába vonása.
Az egyes öngyilkosságok „pszichológiai boncolása”, tehát az egyedi esetek rekonstruálása, mint
módszer, azért vált jelentőssé az öndestruktív viselkedés pszichológiai és pszichopatológiai sza-
bályszerűségeinek feltárásában, mivel valóban nagyon nehéz az esetek többségében meghatároz-
ni, hogy egy kísérlet rosszul kivitelezett öngyilkosság volt-e vagy egy öngyilkosság rosszul kivitele-
zett kísérlet. Utóbbira jó példa Sylvia Plath írónő öngyilkossága, amely hitelt érdemlő források sze-
rint az eltervezés stádiumában „csupán” segélykérő gesztus volt. (Alvarez, 1971)
A nyílt és egyértelmű segélykérés tényének feltárása ad lehetőséget az öngyilkosság-megelőző
szolgálatok működésére. Ezek tapasztalatai is egyértelműen mutatják, hogy a segélykérés ténye
önmagában nem minősítheti a tervezett öndestrukció súlyosságát (Kézdi, 1978).
Eset röviden:
Fiatal nő hívja fel a telefonszolgálatot és közli, hogy lakását már elöntötte a nyitott gázcsapból jövő
gáz, a férje, aki alszik, nem ébredt fel, s már nem is fog. Beszélgetés közben hangja egyre halkul,
diszpnoéssé válik, beszéde dizartriás. A kiterjesztett szuicidium okát nem tárja fel, s az operátornak
csak mintegy 10 perc után sikerül megtudnia a hívó pontos lakcímét (nevét akkor sem). A kivonuló
mentők és a rendőrség a gázzal elöntött lakásban eszméletlenül találják már a hívót is. Hosszú
kórházi kezelés után jöttek rendbe. A követő szakvizsgálat pszichiátriai betegséget egyértelműen
kizárt.
A szuicidium megelőzés szempontjából azonban az lenne a legfontosabb, ha az öndestrukcióra
készülő személy számára sem tudatos vagy csak félig tudatos segélykérő kommunikációját detek-
tálni és dekódolni lehetne. Ezekben az esetekben olyan viselkedésbeli megváltozásokat kellene
értékelni, mint amilyet egy előző példában már bemutattunk. A depressziós nő, miután megírta
búcsúlevelét, s azt elrejtette, bement a csoportba, ahol mindenki meglepődött, hogy „mennyire
normális”. Ez a tény az egész eset dinamikájának szempontjából kétségtelenül „cry for help” ekvi-
valensnek számít, mint minden olyan manőver, ami a szándékról való figyelemelterelést célozza,
ám paradox módon, éppen egy nagyfokú tüneti változás képében.
A mindennapi tudat csak a már vázolt leegyszerűsítő formában fogadja el a segélykérés tényét.
Viszont befejezett szuicidiumok után gyakorta hallható a bűntudatos beismerés, amikor ilyen vá-
ratlan, furcsa, szokatlan, nem egyszer én-idegen megnyilvánulás bukkan fel a hozzátartozók, bará-
tok, munkatársak emlékezetében, ekkor válik világossá, hogy az öngyilkos mit is akart, keresett
tulajdonképpen.
A „cry for help” tehát pszichológiai realitás, jelentése van, kifejezi az öndestrukció tényének
intrapszichés jellegzetességeit. Valószínű, hogy az egyes országok közötti öngyilkossági arányelté-
rések azzal is összefüggésben vannak, hogy melyik kultúra mennyire képes ezeket dekódolni a
mindennapi élet spontán mentálhigiénés potenciáljainak felhasználásával.
4. Az öngyilkossági krízis
A krízis fogalma mintegy 2500 éve ismert. Az általános orvosi szóhasználatban: „ a beteg állapotá-
nak kritikus időszaka, fordulópontja” (Brecsán, 1983). (úgy tűnik, hogy a „fordulópont” kifejezés
hordozza a definíció lényegét, a tautologikus első résszel szemben). A pszichiátriában azonban csak
az elmúlt évtizedekben vált sajátos, szemléleti elméleti, módszertani és szervezési elveket magá-
ban foglaló terminológiai alakzattá. (Kézdi, 1977, 1983). A pszichiátriai krízis fogalom definíciós
alapjául napjainkig Caplan (1964) meghatározása tűnik a legelfogadhatóbbnak. Szerinte pszicholó-
giai értelemben vett krízis akkor alakul ki, amikor:
 ha a pszichológiai krízisnek kitett személyiség eleve vulnerábilis distresszekkel szemben.
(Újabb adalék a pszichiátriai zavarban szenvedők nagyobb öngyilkosság gyakoriságának
magyarázatához.)
 ha a személyiséget – szokványos problémamegoldó kapacitásához képest – extrém nagy
vagy prolongáltan szummálódó destabilizáló hatások érik (például elhúzódó interperszoná-
lis konfliktusok, tartós sikertelenség a munkában, hivatásban stb.)
A kimenetel szempontjából a pszichológiai krízisek így osztályozhatók:

1. Megoldás – a külső erők mozgósítása révén.
2. Kompromisszum – alkalmazkodás egy új, régebben a személyiség számára elfogadhatatlan
helyzethez. Ismétlődő, s egyre súlyosabbá váló krízisek leggyakoribb oka ez a kimenetel.
3. Ineffektív megoldás – neurózis, alkoholizmus, narkománia stb.
4. Összeomlás – öngyilkosság, pszichózis
A különböző kimenetelek mutatják, hogy a krízisek spontán megszűnése nem csökkenti, hanem
növelheti az öngyilkosság valószínűségét. (Lásd: öngyilkossági kísérletek és „sikeres” szuicidiumok
viszonyát). Nagyon valószínű ugyanis, hogy az öngyilkossági krízisek ineffektív megoldásai közé
tartoznak az egyértelmű kísérletek, s az alkoholizmust vagy narkomániát sem tekinthetjük más-
ként, mint prolongált szuicidiumokat ebben a vetületben. S talán így még érthetőbbé válik az alko-
holisták közötti magas öngyilkossági halálozás ténye is. (Szilárd, Kézdi, 1977).
Ebből a szempontból még lényegesnek tűnik az is, hogy különbséget tegyünk pánikállapotok és
pszichológiai krízisek között. Ugyan mindkettőben közös az, hogy elvileg bárkinél előfordulhatnak,
s néhány lélektani tünetben még hasonlóságot is mutatnak, - érzelmi beszűkülés, szorongás, befo-
lyásolhatóság, menekülési kényszer stb. – ugyanakkor a pánik csak ritka esetben – rövidzárlatos
cselekmények formájában – vezet öndestrukcióhoz, míg a krízisekben ez mindig reális veszély. Fel-
tehetően azért, mert a krízis, mindig identitásválság, akár az én-re, akár az én szerepeire vonatko-
zik is. Tehát a személyiség alapvető struktúráit és meghatározó dinamizmusait érinti, sok esetben
valódi „fordulópontot” jelent az egyén életében.
A leglényegesebb különbség a pánik-helyzet és a krízis között még abban van, hogy az utóbbi
időben sokkal elnyújtottabb folyamat, s így a válságban levő személynek alkalma van arra, hogy a
fokozott befolyásolhatóság következtében a kulturálisan felkínált leggyakoribb megoldásokhoz
folyamodjék, s adekvát segítség híján öngyilkosságba meneküljön.
Ebben a megvilágításban talán érthetőbbé válik a homoszexuálisok ún. „coming out” krízise és
az öngyilkosság közötti összefüggés éppen úgy, mint a különböző életkorokban kényszerűen fel-
adott professzionális önmegvalósítás és az öndestrukciók kapcsolata. Sorozatos szerepbeli fruszt-
rációk, kudarcok, ebből fakadó kapcsolati válságok, hirtelen életkörülmény-változások, súlyos, a

szeparációs félelmeket újra aktiváló veszteségek, mind az én identitás bizonytalanságát vonhatják
maguk után. Minél kiszolgáltatottabb az egyén kapcsolataiban, annál nagyobb a krízis – identitás
válság – valószínűsége is, így érthető, hogy bizonyos személyiség konstellációk, mint amilyen pl. a
pszichológiai éretlenség, miért korrelál az öngyilkosság gyakorisággal.
1. a személy kénytelen veszélyeztető körülményekkel szembenézni (a bio-pszicho-szociális eg-

zisztencia teljes spektrumában vagy csupán egy-egy szektorában jelentkezhet ez a veszély)
2. ezek vagy ezeknek fenyegető közelsége mindennél fontosabb pszichológiai problémává válik
3. ugyanakkor, az adott időben, vagyis az aktuális dinamikus személyiség konstellációban, a ve-
szélyeket sem elkerülni,
4. sem megoldani nem képes,
5. s főként nem az adott személyt jellemző szokványos problémamegoldó eszközökkel és a
mobilizálható potenciális pszichológiai energiával.
Mindez a pszichológiai egyensúlyvesztés különböző mérvű, intenzitású, de – viszonylag – rövid

idejű állapotait hozza létre. (Jacobson, 1965).
A pszichológiai krízis szubjektív átélésében a növekvő fenyegetettség, segítség nélküliség és ki-
látástalanság érzésének dominanciája észlelhető. Ugyanakkor az élmények tehát, amelyek jórészt
mind a depressziós állapotokban, mind a preszuicidális szindrómában előfordulnak, de egy teljesen
más, mindenekelőtt patopszichológiai konstellációban.
Megfelelő segítség híján, szintén pozitív feed-back mechanizmusok révén – ahogy az depresszi-
óban és az öngyilkosság előtti szindrómában is történik – az inszufficiens problémamegoldó kapa-
citás is gyorsan kimerül, s a személyiség összeomlása reális közelségbe kerül.
Erikson (1965) kríziskoncepciója mindettől abban különbözik, hogy ő a személyiség természetes
fejlődését úgy tekinti, mint egymástól minőségileg eltérő fázisok szukcesszióját, mely folyamatban
az egymást követő periódusok közötti intervallumban a személyiség különös módon labilis álla-
potban van, többek között a regresszióra való hajlam tekintetében. Ezek az ún. „természetes krízi-
sek”, - ilyen például a pubertás kori krízis, vagy a „kapuzárási pánik” állapota, - s ebben a vonatko-
zásban különböznek az „akcidentális krízisektől”, melyek az én szempontjából hangsúlyos élet-
eseményekkel vannak összefüggésben.
Minden krízisállapot sajátos velejárója a fokozott befolyásolhatóság külső erők részéről. A sze-
mélyiség spontán működő reparatív erőinek kimerülése után az egyén jobban hozzáférhetővé válik
bárminemű külső, lélektani eszközökkel, lélektani mechanizmusok által közvetített, és lélektani
dinamizmusokban realizálódó hatások számára.
Olyan kultúrákban tehát, ahol a kilátástalan élethelyzet megszüntetésére az öngyilkosság, mint
a szocializáció során elsajátított megoldó képlet mintegy adva van, a lélektani krízis mindig egyben
szuicidális válságot is jelent, s a tüneti kép dinamikus változása során a preszuicidális szindróma
megannyi jele is megjelenhet a segélykérő kommunikáció karakterisztikumai mellett. A pszicholó-
giai krízis veszélyének minden ember ki van téve élete során. Fokozódik a krízis kialakulásának va-
lószínűsége akkor, ha:
Az Erikson-féle természetes krízisállapot egybeesik akcidentális krízist kiváltó hatás modalitá-
sokkal. (Például serdülőkorban széthulló család a szülők hibájából, súlyos testi betegség miatti
nyugdíjaztatás, stb.)
Ritkán, valószínűleg a felderítetlen esetek miatt tűnik így, a krízis – az öngyilkossági válság is –
kreatív kimenetel lehet. (Tabachnik, 1973). Többnyire akkor, ha a krízisben levő személy egyébként
is kreatív képességekkel rendelkezik. Művészek, tudósok, államférfiak bibliográfiájában találkozha-

tunk ilyen utalásokkal, ritkábban tényekkel. Mindez arra mutat, hogy a krízis lélektani értelemben
is fordulópont. Kár, hogy a mi kultúránkban az ilyen kimenetel – a krízist öngyilkossággal megoldó
képlet állandó jelenléte miatt – a kreatív személyiségek között is ritka. Balatonszárszó felhívó jelle-
ge egyelőre erőteljesebb, mint szervezett és spontán működő mentálhigiénés potenciálunk.
Az öngyilkossági folyamat pszichológiai és pszichopatológiai szabályszerűségeinek áttekintése
során a személyiség végig, mint „fekete doboz” került megvilágításba, amelynek külső és rendsze-
rezhető megnyilvánulásaiból következtethetünk az öndestruktív belső tendenciákra. E szabálysze-
rűségek ismerete érthetővé teszi a külső szemlélő számára az öngyilkosságot, mint cselekedetet. A
megértés mellett azonban a beleérző képesség az, ami adott esetben terápiás erővé válhat. (Buda,
1978). Ringel szerint ugyanis az öngyilkosság mindig egy elmulasztott vagy elrontott beszélgetés
következménye.
1. az öndestrukció jelenségei
 nyílt, direkt öndestruktív viselkedés
 indirekt öndestrukció – közel áll a szuicid viselkedéshez, alkoholizmus, kábítószer, pszicho-
szomatikus zavarok, obesitas – lassú szuicidum
2. a nem halálos kimenetelű direkt öndestruktív viselkedések

Viselkedések két típusa:
 szuicid kísérlet: az öndestruktív viselkedés, közvetlen cél a halál, de ez nem következik be
 paraszuicid viselkedés: szándékos öndestrukció, melynek nem célja a halál, öngyilkosság ek-
vivalens
3. az öngyilkossághoz három kritérium tartozik (Buda Béla):

 a meghalás tudatos szándéka
 egy módszer képzete, mely alkalmas az élet kioltására
 a módszer cselekvéssémájának megvalósítása
4. leggyakoribb előítéletek az öngyilkossággal kapcsolatban (F.S.Shneidman)

 aki öngyilkosságról beszél, az soha nem követi el.
 az öngyilkosságnak nincsenek előjelei
 aki öngyilkos akar lenni, mindenképpen meg is akar halni
 aki egyszer hajlik az öngyilkosságra, ezt bármikor megteheti
 öngyilkossági krízis utáni javulás azt jelenti, hogy megszűnt a veszélyeztető tényező
 aki öngyilkos akar lenni, az olyan elkövetési módot választ, amely alkalmas az élet kioltására
és azt komolyan teszi
5. kulturális, történelmi álláspontok a halállal kapcsolatban

 a halál tagadása (egyiptomi kultúra, halotti kultusz)
 a halált elfogadó kultúra (régi Görögország, antik Róma – hősiesség, férfiasság, remény)
 halállal dacoló kultúra (kereszténység, mely kihívja a halált és harcol ellene)
 a halált magába foglaló életé (Japán kultúra – a halált egy következő világba való kijáratnak
tekinti)
 nem számolnak vele, nem becsülik, ameddig nem válik személyes üggyé. Kozmikus otthonta-
lanság, elidegenedés (mai kor)
 A szuicidum gyakoriságáról
 földrajzi környezet (Kelet-Európában és a Skandináv – országokban nagyobb)
 Magyarországon belül megyénként is jelentős különbségek vannak (Nyugat-Dunántúlon ki-
sebb, Viharsarokban háromszor magasabb)
Vallás: a katolikusok és a mohamedánok kisebb valószínűséggel követnek el öngyilkosságot, mint a

protestánsok
Évszakingadozás: május, június hónapban követik el a legtöbb öngyilkosságot, kisebb csúcs októ-
ber, novemberre esik
Nemek aránya: befejezett öngyilkosok több mint 2/3-a férfi, 80 év fölött azonban már azonos, itt
már mindkét nemben nő az öngyilkosok száma
Családi állapot: egyedülállók gyakrabban követnek el öngyilkosságot. Öngyilkossági kísérletek rit-
kábban kerülnek nyilvánosságra, 10 szeresére becsülik az öngyilkossági kísérletek számát.
7. Magyarország kemény öngyilkossági statisztikájáról

 első azon országok között, ahol az öngyilkosság regisztrálás megbízható módszerrel történik
a múlt század közepe óta
 a Monarchiában kemény hivatali nyilvántartás volt
 a biztosítási okból történő eltussolás ismeretlen volt
 az öngyilkossági események megállapítása kizárólag rendőr-orvosi vizsgálathoz kötött. A je-
lentés egységes, szakszerű és pontos
8. Az öngyilkosság területi eloszlásának különbözőségei, lehetséges okai:

 Település struktúrában különbség (tanyasi település – Kelet-Magyarország, apró falvas –
Nyugat-Magyarország és észak)
 iskolázottság különbség
 vallási hovatartozási különbség (katolikus, protestáns)
 a volt török hódoltsági terület és az észak-nyugati területek különbsége a fejlődésben
9. Az öngyilkosság rizikófaktorai I.
Életkori, biológiai tényezők:
 pubertás
 hormonális átalakulás
 akceleráció testileg, értelmileg érett, érzelmileg annak képzeli magát
 fiatalkor
 klimaktérium
 öregkor
 izoláció
10. Az öngyilkosság rizikófaktorai II.

Pszichológiai okok- pszichiátriai betegségek:
rossz szülő - depresszió
 diszharmonikus család - szenvedélybetegség
 deviáns család - alkoholizmus
 csonka család - személyiségzavarok

 árvaság - pszichopátiás személyiség
 válás - pszichózis
 diszharmonikus tanár-diák viszony
 beilleszkedési problémák
 tárgyvesztés
 kudarc
 szeretett személy elvesztése
11. Az öngyilkosság rizikófaktora III.

(életkörülmények – szociális okok)
 szerepváltás, szerepvesztés
 gyermek-serdülő-felnőtt-szülőház
 pályaválasztás
 lakásváltozás
 iskolaváltozás
 normarendszer váltások
 munkanélküliség
 börtön, kórház, otthonba kerülés
 anyagi veszteség
 elgyökértelenedés
12. Az öngyilkosságra hajlamosabb személyiségről (Henseler nárcizmus teóriája, 1974)

 Önértékelésben bizonytalan
 Szubjektíve fokozott fenyegetettség- és elhagyatottság érzés
 Önértékelése védelmére: (sajátmagával és a környezettel kapcsolatban) erős idealizálási haj-
lam jellemzi
 Ennek sikertelensége esetén primitívebb pszichés védekező mechanizmusok (fantáziálás) ak-
tiválódnak
 A primer tárggyal való egybeolvadás révén biztonság, védettség, nyugalom érzés elérését
szeretné biztosítani a személy
13. Az öngyilkosságra leginkább utaló adatok

 öngyilkosságok előfordulása a családban, vagy a környezetben
 megelőző kísérletek
 közvetlen, vagy közvetett öngyilkossági fenyegetőzések, konkrét tervek az öngyilkosság mód-
járól, előkészítéséről
 ijesztő nyugalom szuicid tematika esetén
 álmok a mélybe zuhanásról, katasztrófáról, önelpusztításról
14. Próbáljuk megítélni az öngyilkosság valószínűségét (4fokozat)

 0: az egyénnek nincsenek öngyilkosságra utaló gondolatai
 1: az egyénnek öngyilkosságra utaló gondolatai voltak, de nem gondolkodott azon, mikor és
hogyan kövesse el
 2: az egyénnek vannak öngyilkossági gondolatai és tervei, de nem most szándékozik meg-
tenni
 3: az egyén az öngyilkosság elkövetésére készül, vagy már közvetlenül az elkövetés után veszi
fel a kapcsolatot a segítővel
15. Az öngyilkosságot megelőző tünetcsoport jellemzői (Ringel-féle preszuicidális szindróma)

Beszűkülés (hónapok)
 szituatív beszűkülés
 érzelmi világ beszűkülése
 kapcsolatok beszűkülése
 értékvilág beszűkülése
Öngyilkossági fantáziák
 a halott állapot elképzelése
 az önpusztítás gondolata konkrét részletes terv nélkül
Gátolt és saját személy ellen irányuló agresszió (1-2 nap, pár perc)
 erős agressziós potenciál
 az agresszió kifelé nem irányul, az agresszió tárgya csak önmaga
16. miért nem ismerjük fel a segélykérést?

 az üzenet kódja kulturálisan ismeretlen
 a kódolt üzenet megfelelő eszközök híján nem megfejthető
 nincs információátvitelre lehetőség a kliens és a segítők, a címzettek között
Megjegyzés: kultúránkban nem illik segítséget kérni, ha mégis, akkor nem akarjuk észlelni!
17. A szuicid kísérlet terápiája négy szakaszra tagolható:

 1. szakasz: ebben a páciens életének a megmentése a cél
 2. szakasz: a szorongás csökkentése mellett fontos a kísérő pszichiátriai betegség megfelelő
kezelése, a krízishez vezető szituáció átformálása
 3. szakasz: az öngyilkossági gondolatok elhalványultak, realitások felé fordul, feldolgozni az
élettörténeti problémát, szükség szerint pszichoterápia
 4. szakasz: a hosszú távú segítségnyújtás, problémás helyzetben való konzultációs lehetőség
kínálása
18. Égető teendőink az öngyilkosság megelőzésének terén

1. lelkisegély telefonszolgálatok működési feltételeinek javítása, hálózat fejlesztése
2. krízisintervenciós központok, ambulanciák létesítése
3. közösségi posztintervenciós és öngyilkos-mentő missziós központok kialakítása
4. testi ellátás korszerűsítése, hozzáférhetővé tétele
5. kísérleten átesettek szakszerű kezelése és utógondozása
6. a szuicidogén kultúránk a negatív kódok és minták csökkentése, szakszerű PR munka meg-
teremtése
A telefonos munkánk során a hívóhelyzetét, aki öngyilkosságra, a következő vázlat alapján mérhet-
jük fel:
Az öngyilkosság problémája végigvonul az egész emberi történelmen. Lényegében egyetlen kérdés

körül forgott a tárgyalás: Hogyan kell megítélni az öngyilkosságot, ill. az öngyilkost?
1. A sztoikusoktól kezdve a reneszánszon, a humanizmuson, az idealizmuson és a romantikán ke-

resztül egészen az egzisztencializmusig elfogadott volt a magunk választotta halál. Nem ritkán di-
csőítették is, mint az emberi szabadság kifejeződését.
2. Az öngyilkosságot döntően a keresztény egyház ellenezte. Az öngyilkosság gyilkosság (5. pa-
rancs). Minden életet óvni kell, a sajátunkat is. Az öngyilkosság lázadás Isten ellen. Isten adta az
életet az embernek és fenntartja magának azt a jogot, hogy ismét visszavegye. Az öngyilkosság
hitetlenség is és öncsalás is. Különös súlyát adja, hogy az öngyilkosság az embernek olyan tette,
amely után már nem visszakozhat. Az egyház súlyosan elítéli az öngyilkosságot, de ez nem jelenti
az öngyilkos elitélését.
3. Csak a legutóbbi időkben tágult az öngyilkosság problematikája új kérdésfelvetésekkel:
 hogyan jut valaki odáig, hogy eldobja az életét?
 Még ha az öngyilkosság bűn is, minden alkalommal meg kell kérdezni, vajon nem az öngyil-
kos környezete a vétkesebb?
 Mit tehetünk az öngyilkosság megelőzésére?
Tünetek:
1. A növekvő beszűkülés érzése
Minden embernek minden pillanatban sok választási lehetősége van, ezzel szemben, akit az ön-
gyilkosság veszélye fenyeget, az sokszor beszűkültnek, kiúttalannak, rabul ejtettnek érzi magát.
a. Kívülről eredő beszűkülés (objektív beszűkülés)
A fenyegetett páciens lehetőségeit külső veszteségek kettőre csökkentették: vagy-vagy, lenni vagy
nem lenni
b. Belülről fakadó beszűkülés (szubjektív beszűkülés)
Ez sokkal veszélyesebb. Itt az érzés jelentkezik, hogy már két lehetőség sincs. Csak egy út áll nyitva:
a halál (mindenek előtt, endogén depresszió esetén).
c. A dinamikus beszűkülés
A sok, egyébként lehetséges érzés közül mindegyik, főképp a boldogság érzete tűnik el. Csak egyet-
len tendencia él még: meghalni, egyedül ez dominál. Azt érzi az ember, mintha visszatarthatatlanul
csúszna a halál felé.
 Beszűkül a környezet érzékelése. Mindent szürke szemüvegen keresztül lát.
 Beszűkül a viselkedés. Feltételes reflexszerűen mindenre ugyanúgy reagál – rezignáltan.
 Beszűkülnek az indítékok. A depresszív érzés már állandósul, nem múlik el.
 Már nincs lehetőség a probléma kihelyezésére, például bűnbakkeresésre. Minden az önvád
irányába mutat.
d. Az emberek közötti kapcsolat beszűkülése
Ez az öngyilkosság veszélyének kardinális pontja.
Az öngyilkos számára mindenki csak hiányt jelent:
 gyakran jelen vannak az emberek, mégis a teljes egyedüllét érzése uralja a jelöltet.
 a kapcsolatteremtési nehézségek nagysága miatt az emberek közötti kapcsolatok egyre
csökkennek, s ha összedől az utolsó emberhez fűződő kapcsolat is, akkor bekövetkezik a
katasztrófa.
 elég gyakran ez az egyedüllét nemcsak az érzések világában igaz, hanem a tények világában
is. Például sok öreg egyedül hal meg: „nincs senkim” – ez súlyos vád a környezettel szem-
ben, amely a magányost a halálba küldi.

e. Az értékvilág beszűkülése
 Az öngyilkosság előtt álló ember nem tapasztalja már az értékeket. Nem lát semmi szépet.
 Az értékekre egyoldalúan negatív módon reagál.
 Fixálódik a gondolati reakció is. Megszületik a sztereotípia: „senki nem ért meg, mindenki el-
hagyott”.
 Zavart az értékmegvalósítás is. Már nem lát az életben semmilyen feladatot.
2. A saját személy ellen irányuló agresszió
Minden öngyilkosjelöltnél erős a gyűlöleti potenciál. Ez az öngyilkosság alapja. Ha kívülre helyezhe-

tő a gyűlölet, csökken az öngyilkosság veszélye. Ha bedugul a gyűlölet (mindent lenyelek), akkor
végül saját maga ellen fordul, és fennáll az öngyilkosság legnagyobb veszélye.
Ezért fontos felfigyelni azokra az emberekre, akik keserűek, de nincs lehetőségük agressziójuk-
tól megszabadulni.
3. Gyarapodó öngyilkossági fantáziálások
 Aktív fantáziák: Minden ember gondol egyszer öngyilkosságra, beleálmodja magát abba,
hogy meghal. Ez nem veszélyes
 Passzív fantáziák: Akkor válik veszélyessé, ha ezek a gondolatok, kényszerítőleg jelentkeznek,
és nem hagyják az embert.
 Különösen veszélyes, ha nemcsak arról fantáziál, hogy meghalt, hanem arról, hogyan végez-
hetne magával. Ezt részletesen meg is tervezi képzeletben.
5. Az öngyilkosság előrejelzése
Az öngyilkossági szándékkal rendelkező emberek arról ismerhetők fel, hogy tervükről beszélnek,
nyíltan vagy burkoltan bejelentik tervüket. Alapvetően hibás mind a két elterjedt szlogen: „amelyik
kutya ugat, az nem harap” és „aki öngyilkos akar lenni, az nem beszél róla”.
Különböző okai lehetnek annak, hogy miért beszél valaki az öngyilkosságról:
 Amivel tele van a szív, kibuggyan a szájon
 A hozzátartozóktól óvakodni kell, nehogy az utolsó pillanatban megváltozzanak.
 Van egy halvány reménysugár arra, hogy a nyilatkozat által még visszatartható a csőd.
 dBizonyos fokig az előrejelzés fenyegetést is jelent és a bosszú érzésének kifejezését, nagyon
ritkán zsarolás
Öngyilkosság és az önfenntartás ösztöne

Minden öngyilkossági cselekmény a legerőteljesebb ösztön ellen irányul – az önfenntartás ösztöne
ellen. Egyetlen ember sem képes száz százalékig eldobni a saját életét. Az önfenntartás mindig is
óv a halálösztön ellen. Ebben a hárításban nagyon jó szövetségesre lelünk, amire támaszkodha-
tunk.
Nagyon fontos tehát az öngyilkossági előrejelzéseket igen komolyan vennünk. Számolnunk kell
azzal, hogy ezekben felködlik az a titkolt szándék, hogy felfigyeljenek rá és segítsenek rajta.
A környezet reagálása a fenyegetésre

 Az öngyilkossági fenyegetéseket általában nem veszik komolyan.
 Az emberek közötti viszonyok betegek. Nem törődünk a másikkal.
 Az ember annyira csak saját magával törődik, hogy elhalad a másik mellett.
 Belemagyarázzuk: az öngyilkosság magánügy, aki akar, haljon meg. Nem ismerjük fel, hogy az
öngyilkosság választása betegség. Minden más életveszélyesen beteg embert elfogadunk,
csak éppen az öngyilkos jelöltet nem.
 Hibásan és hamisan értelmezzük a szabadságot: szabad halálról, szabadon választott sorsról
beszélünk. Úgy véljük, nincs jogunk arra, hogy beleszóljunk valakinek ilyen intim magán-
ügyébe. A valóságban azonban nem szabad halálról van szó, hanem kényszerűségből bekö-
vetkezett halálról, hiszen az embert valami hajtja, űzi ebbe a halálba.
 Éppen azzal ösztönzünk valakit öngyilkosságra, ha ilyesféléket mondunk neki: „gyenge vagy
te ahhoz, hogy megöld magad”.
 Az öngyilkost erkölcstelen embernek bélyegezzük. Nyilván az öngyilkosság elvileg bűn: ille-
téktelen beavatkozás az életre való jogba. De az öngyilkosságba hajtó erők beteges fakto-
rok.
6. Minek kell történnie, ha egy öngyilkosságtól veszélyeztetett hívó tele-

fonál?
1. Az öngyilkossági jelzést komolyan kell venni és a nyugalmat megőrizni.

2. Semmi rutinszerű vagy okoskodó beszéd! A hívó érezze meg, hogy az ügyelő egészen jelen van.
3. A hívó teljes elfogadása, veszélyhelyzetének igazolása.
4. Hosszabb beszélgetés kezdeményezése, míg a hívó meg nem nyugszik. Ennél a kétségbeesett-
ség motívumai kirajzolódnak.
5. Az öngyilkossági szándék merevsége esetén finoman rákérdezhetünk a hozzátartozókra. Közö-
sen átgondolni, hogy őket a hívó elvesztése – főleg ilyen módon – súlyosan érintené. Az öngyilkos-
ság gondolatával foglalkozót emlékeztetni arra, hogy szükség van rá, hogy még szeretni akarják.
Végül magát az ügyelőt is fájdalmasan érintené a halál.
6. Meg kell kísérelni a hívó helyét, címét és telefonszámát megtudakolni, különösen éjszaka. Ki-
küldhető mentő vagy éjszakai ügyelet.
7. Konkrét, közeli időpontot megjelölni, amire az öngyilkossági késztetésnek kitett hívó még képes
ráfűződni, mint egy reménysugárra. Például: „Kérem, jöjjön holnap reggel…órakor e rendelőbe,
ahol problémáját újra átbeszélhetjük. Határozottan úgy látom, hogy fogunk más megoldást talál-
ni”. Vagy ha éjszakáról van szó: „Egy óra múlva hívjon, kérem, hívjon vissza”
8. Személyes beszélgetésben akár az ügyeleti helyen (behívás), akár a rendelőben finoman arra
bátorítani, hogy forduljon pszichiáterhez, hiszen a depressziók ellen ma gyógyszerekkel már sokat
lehet tenni.
9. A diagnózisnak megfelelő orvosi kezelés.
10. Gondozásba vétel. A sikertelen öngyilkossági kísérlet esetén látogatás a kórházban, mert itt
keletkezhetnek a legteherbíróbb kapcsolatok. A gondozói látogatás sűrűségét és tartalmát bőke-
zűen kell meghatározni. Az öngyilkosság elleni legjobb védelem a személyes kötődés.
11. Ne tévesszen meg az öngyilkossági kísérletet követő pozitív reakció a páciens részéről, aki
még nem is képes felfogni, hogyan tehetett ilyesmit, a hozzátartozók részéről, akik megígérik, hogy
mostantól fogva egészen másként viszonyulnak majd a megmentett rokonhoz. Már rövid idő múl-
va kiderül, hogy minden maradt a régiben. Sok öngyilkosságot elkövető újra kísérletezik, ezúttal
több eredménnyel.
A 25 szempont a telefonos ügyelőknek

1. A telefonban minden egyes öngyilkossági utalást komolyan kell venni.
2. A telefonhívással egy életunt még kapaszkodik az életbe, különben nem telefonált volna.
3. A szuicid megnyilvánulás gyakran (egy utolsó) kísérlet arra, hogy a hívó egy embertársával be-
széljen, akár ha névtelenül is.
4. Az öngyilkossági kijelentéseknek aktív odahallgatást kell kiváltaniuk.
5. Az öngyilkosok gyakran feketén-fehéren látnak. Ezért legtöbb esetben egyértelmű kommuniká-
ciós struktúrát várnak el a segítőtől (pl. apa-fiú relációban).
6. Az öngyilkossági krízis legveszélyesebb csúcspontja csak néhány óráig tart. Ne félj attól, hogy túl
sokat adsz magadból, amikor (mint utolsó embert, akit megszólítanak) hagyod, hogy kihasználja-
nak.
7. Ha saját öngyilkossági gondolataiddal és kívánságaiddal tisztában vagy, akkor tudsz szorongás
nélkül más ember szuicid törekvéseivel bánni.
8. Féltsd a másikat, de ne szorongj a szavaitól, szándékaitól.
9. Kerüld a féltő, aggályos –jó szándékú – körülírásokat. Mondj „öngyilkos lesz” helyett „meg akar-
ja ölni magát” vagy „gyógyszert vesz be” helyett „meg akarja mérgezni magát”.
10. A szuicid hívók ambivalensen tétováznak az élet és halál között. Mutass rá erre és erősítsd
meg a hívót, hogy még egyszer mindkét alternatívát átgondolni kényszerüljön.
11. Próbáld meg a másikat keresztnevén szólítani, ez megteremti a személyességet.
12. Aki el akarja dobni az életét, joga van ahhoz, hogy személyes hívásával és képtelen gondola-
taival az idegeidre menjen.
13. Hagyd rá a másikra, hogy maga határozza meg azt a módot, ahogy ő veled beszélni szeretne.
Ha tárgyilagos, légy te is tárgyilagos, ha szakszerű, légy te is szakszerű, ha szelíd, légy te is az.
14. Ne hagyd magad a reménytelenségbe belehúzni, ellenkezőleg, óvatosan módosítva kijelen-
téseit, kérdezz mögéjük.
15. Kerüld a direkt miért kérdéseket, amelyek a másikat sarokba szorítják.
16. Próbáld meg a másikat mini akciókba biztatni: „sokáig kell beszélgetnünk egymással, nem
inna valamit (nem gyújt rá addig, nem ül le), míg a telefont tartjuk?
17. Próbáld elérni, hogy a hívó forduljon a számára még jelentős, releváns személyekhez. Ha
valóban nincs ilyen, ajánld fel ezt a lehetőséget magad neki.
18. Tudd meg, hogy a jelentős életterületek közül (önmaga, munkája, társas kapcsolatok, vallás
és szerelem, szex, partnerkapcsolat) melyik eléréséhez segítetted hozzá.
19. Bíztasd a másikat arra, hogy a saját jövőjéről fantáziáljon, de ne vedd el tőle ezt a munkát, ne
végezd el helyette.
20. Ne hagyd magad logikai végkövetkeztetésekkel meggyőzni, például „hát ezért kell, megöl-
nöm magam!” alakítsd át: „emiatt (a belátható időn belül, adott körülmények között, ha ezek és
ezek a lehetőségek bezárulnak) mérgezhetné meg magát”.
21. Csak 2 vagy 3 direkt kérdést tégy fel (keresztnév, az elkövetés módja).
22. Indirekt kérdezz a lakcímére, munkahelyére, kollégáira stb, csak ha feltétlen meg kell tudnod
az adatait.
23. Mondd meg a hívónak, hogy milyen jó volt, hogy vele beszélgethettél.
24. Próbálj megállapodást kötni, hogy a hívó, mielőtt, meg öli magát még egyszer felhív téged,
és csak akkor, miután már a javasolt lehetőségeket megpróbálta.
25. Ne félj attól, hogy némelyik ember utolsó emberi jogként az életét akarja eldobni, amiről te
nem mondanál le.
A lelki elsősegély szolgálat fő feladata az öngyilkosság-megelőzés, kríziskezelés!

Magyarországon az öngyilkosságok száma meglehetősen magas, ezen próbálunk mi változtatni.
Bár a statisztikai mutatók alapján 2000 évtől csökkenés figyelhető meg, a szám még mindig ma-
gas. Különös tekintettel arra, hogyha a gyermek öngyilkosságok számát tekintjük:
Látható, hogy a gyermekek és fiatal felnőttek körében az öngyilkosságok száma sajnos nőtt, vi-
szonylag nagy mértékben. 2009 évben a 0-14 éves korosztályban
133%-kal, 14-39 éves korosztálynál pedig közel 10%-kal nőtt a befejezett öngyilkosságok száma.
(forrás: KSH)
A szuicidum kezelésére többféle lehetőség, módszer van. Másképp dolgozik egy pszicholó-
gus/pszichiáter, s másképp dolgozunk mi a lelki elsősegélyben. A telefonon történő krízisinterven-
ció speciális módszert igényel, amit mindenkinek meg kell tanulnia mielőtt ügyelni kezd. Ez pedig a
segítő beszélgetés.
7. Segítő beszélgetés
A beszélgetés szakaszai:
 kísérő
 visszatükröző
 strukturális, ill. vezetett szakasz
 zárás
1. Kísérő szakasz: Hívó: sztori mesélés Ügyelő: –ühü, -aha, -igen, -ja, -na, -és örülnék, ha mert el-
mondanád, figyelek Rád, hallgatlak, szeretném, ha még egyszer elmondanád, mert fontos, amit
mondtál, mondd tovább, hogy volt ez, az
2. Visszatükrözés: empatikus
 olyan érzésem van………..,olyan gondolatok formálódnak bennem…., ha én most, a te he-
lyedben képzelem magam /azonosulni tud vele/,…..olyan vagy,…..nem akarnál kicsit bő-
vebben…..,
 az én fantáziám azt sugallja….,
 mi volt a legkellemetlenebb benne……..
 minek tartanád ezt a problémát,…….tudnád-e részletezni…,ez egy nehéz kapcsolat,
3. Strukturálás:
 miért, pont most hívsz,….miért pont minket,…..miért pont tőlünk,…..hívtál-e már máso-
kat,…… mit és hol kaptál,……mi az a mit szívesen elmondanál,…..miben látod saját problé-
mádat,…..minek látod saját problémádat,…..változtat-e a közösen kitermelt út,…..mikor fo-
galmazódott meg benned,…mitől,….hol,….honnan tudod hogy ez jó/rossz,….hogy látod
most,…..mi van most benned,…..érdekelne mit gondolsz,
 van-e még valami amit szeretnél elmondani…..
/amennyiben gond van vagy megrekedtünk/

…….mondj el többet hátha jobban megértem,….hallgatom…/ez a legjobb mód arra, hogy világosan
láthassa a helyzetét
4. Szakasz zárás:
 én már sok mindent megtudtam önről, de próbálja meg összefoglalni egy mondatban el-
mondani
 úgy érzem megformálódott benned valami,
 úgy érzem született benned egy megoldás, elmondanád……
8. Kémiai szerek által okozott függőségek
Drogok
Drogoknak vagy pszichoaktív szereknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a központi ide-
grendszerre hatnak és ezáltal megváltoztatják a szert használó gondolkodását, hangulatát,
viselkedését, azt a módot , ahogyan a világot észleli. A drog növényi hatóanyagot jelent, drognak
számít a kamillatea szárított virága, a kávé koffeinje, a mák növényi nedve. Nem minden drog
kábítószer; előbbi általános míg az utóbbi jogi definíció. Azokat a drogokat nevezzük ká-
bítószernek, amelyek fogyasztását, tartását, megszerzését, továbbadását, szállítását a törvény
szankcionálja.
Három alapvető csoportosítása van

1. Stimulánsok: azok a szerek, amelyek elsődlegesen stimulálják, gyorsítják, izgatják a
központi idegrendszer működését.(amfetamin-származékok, ecstasy, MDMA, kokain,
nikotin, koffein)
2. Depresszánsok: elsődlegesen nyugtató hatásúak(egyes pszichoaktív hatású gyógyszerek;
nyugtató, altató, szorongásoldó; alkohol, ópiátok-ópium, morfium, heroin,
kodein,metadon-)
3. Hallucinogéneknek vagy pszichedellikus szereknek hívjuk azokat a drogokat, melyek
elsősorban a tudati működésre, az észlelésre, gondolkodásra, tudatállapot módosulására
van hatása(LSD, származékok, meszkalin, szerves oldószerek, PCP)
A függőség jellemzője a tolerancia, azaz a hozzászokás kialakulása, valamint a megvonási tünetek

jelentkezése, amikor a drog abbahagyásáról van szó.
Amfetaminok
Szintetikus drog, tiszta állapotban fehér színű por, kristályos vagy tabletta formában található.
Orrba szippantva vagy intravénásan használják ritkán szájon át.
Szleng elnevezése: speed, gyors, por, spuri, csík.
Testi tünetei: éberségi szint növekedése, vízveszteség, étvágytalanság, szívdobogás
Túladagolás: keringési zavar, légzés-zavarok, kóma, halál; pszichés tünetként nyugtalanság érzet,
beszédesség, álmatlanság, megnövekedett önértékelés, pánik-roham, szorongás.
Erős pszichés függőséget okoz, elvonási tünetei: rossz hangulat, szorongás, depresszió, alvászavar,
elveszti az érdeklődést a fontos dolgok iránt.
Extasy
Szintetikus drog, szájon át, ill. intravénásan használják.
Hatásai:
Testi tünet: éberségi szint növekedése, vérnyomás-emelkedés, izzadás, álmatlanság, étvágyt-
alanság, rángások, nyugtalanság érzet. Nagy mennyiségű használata során idegrendszer fokozott
izgalma, vérnyomás-emelkedés, szívdobogás. Túladagolás: keringési zavar , légzés-zavarok, kóma,
halál
Pszichés tünet: boldogság-érzet, beszédesség, nagy mennyiségben való fogyasztáskor hallu-
cinációk, fokozott nyugtalanság, pánik-roham, szorongás léphet fel. Lelki függőséget okoz.
Elvonási tünetei: rossz hangulat, szorongás, krónikus fáradtság érzet, alvászavar, „nincs kedve
semmihez”.
S, hogy miért használják?
Hangulat javító, fáradtság csökkentő hatása miatt; aminek sok veszélye van, például a túladagolás,
kiszáradás, vesekárosodás, fokozott szexuális késztetés, nem kívánt terhesség, fertőző betegségek.
Kokain, Crack
A kokaint a koka cserjéből vonják ki, a crack a kokain szabad bázisa. A kokain tisztán fehér por
alakú, amit orrba szippantva vagy intravénásan használják, míg a crack fehéres színű anyag, ami
elfüstölve fejti ki hatását.
Testi tünet: idegrendszer izgató-, stimuláló hatása, hőmérséklet emelkedés, fényérzékenység, fok-
ozott szexuális késztetés, étvágytalanság, álmatlanság. Nagy mennyiségben fokozott izgalmi hatás,
vérnyomás-emelkedés, szívdobogás jelentkezik. Míg a túladagolás tünetei a keringési-, légzés-
zavarok, szívinfarktus, kóma, halál.
Pszichés tünet: flash, eufória-érzés, túlzott önértékelés. Nagy mennyiségű fogyasztásakor pánik-
roham, paranoiás tünetek jelentkeznek.
Hamar hozzá lehet szokni, lelki függőség alakul ki, folyamatos használatakor depresszió, ál-
matlanság, rossz közérzet, ingerültség, irritábilis lép fel.
Veszélyei a túladagolás, fertőző betegségek, paranoiás tünetek, az újszülött is függő lesz, ha az
anya a terhessége alatt is a szer használója, sok pénzbe kerül, így a pénz megszerzése illegális
cselekedethez vezethet.
Ópiát, ópiátszármazékok
Az ópiát származékok a mák gubójából és a növény szárából nyert ópiumból készülnek.
A heroint porként, orrba szippantva, intravénásan; a morfiumot folyadékként a kodeint és
metadont pedig tablettaként használják.
Testi tünet:idegrendszer nyugtatása, pupilla szűkülése, csökkent reakciókészség, nagy mennyiségű
fogyasztáskor légzési-, keringési -elégtelenség, általános görcsös állapot lép fel.
Túladagolás esetében száj,-köröm kékes elszíneződése, szűkült pupilla, alacsony testhőmérséklet,
szabálytalan légzés, kóma és végül halál léphet fel.
Pszichés tünet: flash-érzet, kellemes közérzet, nyugodtság, eufória-érzés, bágyadtság; nagy men-
nyiségben való használat esetén rosszullét, álmosság jelentkezik.
Erős fizikai és lelki függőséget okoz. A folyamatos használat mellett a kellemes hatás csökken, en-
nek következtében megvonási tünetek jelentkeznek. A kellemes hatás eléréséhez a dózis eme-
lésére van szükség. Elvonási tünetek: erős csont,-ízületi fájdalom, hidegrázás, izzadás, hasmenés,
szorongás, depresszió.
Veszélyei a túladagolás, az injekció szennyeződése következményeként fertőző betegségek kiala-
kulás (aids, hepatitis, tbc), más iránti érdektelenség, kapcsolatok elvesztése, ha az anya a terhes-
sége alatt is használja az újszülött is drogfüggő lesz, illegális cselekedetekhez vezethet a szer
megszerzése.
Cannabis-származékok
A marihuána az indiai kender nőivarú növényeinek csúcshajtása. A hasis a gyantájából készült,
barnás színű gyurmaszerű anyag. Cigarettában, szivarban elszívva süteménybe vagy ételbe sütve
jut a szervezetbe.
Testi tünetek: szájszárazság, éhségérzet növekedése, reflex csökkenése, nagy mennyiség fogyaszt-
ásakor hányinger, túladagolás esetén léphet fel.
Pszichés tünet: feldobottság érzése, jókedv, vizuális és hallási érzékek élénkülése, a gondolkodás
és logika sérülése. Nagy mennyiségben hallucináció, pánik-roham, rosszullét túladagoláskor
szorongás, rossz hallucináció és zavartság jelentkezik.
Folyamatos használata esetén lelki függőség alakul ki. Elvonási tünetek a rossz hangulat, de-
presszió, motiváció hiánya, mindennapok szürkének és unalmasnak tűnnek. Pont azért kezdik el
használni, mert a környezetükben a dolgok sokkal élénkebbek és színesebbek lesznek.
Hallucinogének
LSD(lizergsav-dietil-amid) hívják még tripnek, bélyegnek, papírnak is. A természetben az anya-
rozsban található meg, ill. szintetikusan állítják elő. Apró bélyegszerű lapocska formában
árulják, amit szájon át juttatnak a szervezetbe.
A mágikus gombák a természetben találhatóak meg a nyálkahártyán keresztül fejti ki hatását. A
PCP(phencyclidine) más néven angyalpor szintetikus anyag amit por alakban fordul elő és
szájon át fogyasztják.
Testi tünet:feszültség, pupilla tágulás, vérnyomás-emelkedés, fokozott izgalom
Pszichés tünet: érzékletek megváltozása, hallucináció, kedélyállapot-ingadozás, alvászavar, re-
alitás vesztés nagy mennyiség fogyasztásakor rossz közérzet, szorongás, pánik-roham, rossz hal-
lucináció.
Lelki függőséget okoz. Elvonási tünetei a motiváció és érdeklődés hiánya, a mindennapok szürkék
és unalmasak lesznek. Használat során tudattalan dolgokat szabadíthat fel, hallucinációkat ok-
oz és a bevételkori állapotot erősíti fel. Veszélyei a hallucinációk (közlekedési balesetek),bad
trip=rossz utazás, realitás elvesztése, a használat után akár hónapokkal később is jelentkező flash
back, a paranoia, skizofrénia kialakulásában vagy felszínre kerülésében játszhat szerepet. Most
következzenek a legális drogok, ami persze nem azt jelenti, hogy ezek a szerek nem okoznának
ugyanolyan károkat mind az egyén mind a társadalmunk számára.
Alkohol
Az alkohol gyümölcsök, zöldségek vagy magvak erjesztésével készül. Az italfajtákat alkohol tar-
talmuk alapján is csoportosíthatjuk, pl. a legalacsonyabb a sör majd a bor és végül az égetett
szeszek(pálinka, vodka, whisky).
Kis mennyiségű fogyasztása esetén először fokozott izgalom, majd nyugtató hatása van, re-
flexek csökkenése, gátlások oldódása, beszédesség, lazaság-feszültség csökkenése. Nagy mennyi-
ségű bevitel után hányinger, ill. hányás, fejfájás, bizonytalan mozgás, kettős látás, aluszékonyság
léphet fel.
Ha túlzásba visszük akár eszméletvesztés, légzésbénulás, a hőszabályozás sérülése következté-
ben halál is bekövetkezhet. A folyamatos használat mellett egyre növekvő mennyiség iránti igény
jelentkezik.
Az alkoholfogyasztás túlzásba vitele nemcsak a szenvedő alany problémája, hanem a csalá-
djáé, környezetéé is. Nehéz megállapítani, hogy mikor kell segítséget kérni az alkoholprobléma
miatt, mert társadalmunkban elfogadott, hogy mindent megünneplünk és ehhez elengedhetetlen
az alkohol.
Ugyanakkor vannak akiknek nincs szükségük valamilyen alkalomra, eseményre ahhoz, hogy
igyanak. Eleinte okokat keresnek, majd már arra sincsen szükségük, hogy miért néznek a pohár
fenekére.
Ekkorra már kialakulnak egészségügyi problémák, gondok a családdal és a munkahelyen. Ami-
kor az alkoholnak már egészségkárosító hatásai vannak alkoholbetegségről beszélhetünk; ekkor
már fizikai és pszichés függés áll fenn.
Károsítja a szívet, májat, vesét, idegrendszert, a viselkedés agresszívvé válhat, munkáját nem
tudja ellátni, ami miatt elveszítheti az állását az ember. Természetesen ezek a hatások kihatnak a
családra is, nemritkán összeütközésbe keverednek a törvénnyel is. Ennek az útnak a végén a haj-
léktalanság állhat, az utcán élve az időjárás- váltakozásnak, különböző bűncselekedetek áldozatává
válásának vannak kitéve.
Több válfaja lehet az alkoholizmusnak:

Vannak zugivók, kik még a családjuk előtt sem isznak; a hétvégi lerészegedők-ők hétvégén a bulik
alkalmával behozzák a lemaradásukat azoktól akik szinte minden nap legurítanak egy-két
pohárral ennek a súlyosabb változata a dipszomán ivás mikor időnként részegedik le, de ilyenkor
nagyon sokáig nem tudja abbahagyni, semmi nem érdekli csak az ital a végső stádium amikor
már a reggeli felkeléskor szükségük van a reggeli „adagra”, ahhoz hogy el tudja kezdeni a napját.
Elvonási tünetek akkor jelentkeznek, ha hirtelen hagyja el az ivást; ilyen a remegés, az idegesség,
a szorongás, a hallucináció, az izzadás, az alvászavar, a hányás és a szapora szívműködés.
Az alkohol a szervezetbe jutva pusztítja az agysejteket, így károsítja a májat(májzsugor), az
agyat az egész szervezetet, ami a rák és fekély kialakulását segíti elő. Évente kb. 7000 ember hal
meg Magyarországon májzsugorban. Súlyos korai szellemi leépüléshez, elbutuláshoz vezethet.
A terhesség alatti alkoholfogyasztás növeli az újszülött szellemi és testi károsodásának kiala-
kulását. Az alkoholos befolyásoltság sok közúti balesethez, bűncselekedetek elkövetéséhez
vezetnek.
Nikotin
A cigaretta szivar és a pipadohány elszívásakor jut a szervezetbe. A nikotin és kátrány mellett

még sok más káros anyag van a cigarettában.
Testi tünetek az élénkség, figyelem fokozódása, étvágytalanság, pulzusszám növekedé-
se,vérnyomás-emelkedés. Nagy mennyiségű bevitel esetén hányinger, fejfájás, verejtékezés,
hasmenés, szédülés. Túladagolás esetén légzésbénulás és halál lehetséges.
Pszichés tünet: koncentráció növekedése, izgatottság. Nagy mennyiségben rossz közérzet le-
hetséges. Testi és erős lelki függőséget okoz, az elvonási tünetek hamar jelentkeznek. Ezek a
rossz közérzet, szorongás, ingerlékenység, idegesség, a koncentrálás nehézsége, csökkent
szívműködés, étvágy fokozódása, emésztőrendszer zavara. Első használatkor általában kellemetlen
a hatása(hányinger, szédülés, köhögés jelentkezhet) majd a hozzászokáskor folyamatosan
elmúlnak ezek a tünetek.
A cigaretta stimuláns szer, mégis nyugtató hatás jön létre, mert elmúlnak az elvonási tü-
netek(ingerlékenység, nyugtalanság).Veszélyei a rák különböző fajtáinak kialakulásának le-
hetősége, szív,- és keringési-zavarok kialakulása, fekélyek megjelenése, újszülött károsodásának
lehetősége (a passzív dohányzás is káros).
Depresszánsok
Ezeket a gyógyszereket orvosok írják fel, tablettaként forgalmazzák.

Régen a morfium és ópium származékokat is orvosi célokra használták, manapság ezek tiltó
listán vannak.
Testi tünetek: csökkenti az aktivitást,-szexuális vágyat, lassítják a reflexet; nagy mennyiség
beviteleként szűk pupillák, csökkent fájdalom-érzet, mozgáskoordináció zavara, csökkent
szívműködés, gyengeség, elkent beszéd lehetséges. Túladagoláskor szívritmuszavar, légzésbénulás,
kóma, halál léphet fel.
Pszichés tünet:szorongás csökkenése, eufória-érzés, csökkent fájdalom,- agresszió, bűntudat.
Nagy mennyiség beszedésekor figyelemzavar, memória zavar, váltakozó hangulat, részegséghez
hasonló állapot léphet fel. Testi-lelki függőséget okoz. Elvonási tünetek a fejfájás, alvászavar,
remegés, verejtékezés, epilepsziás rohamok, koncentráció nehézségei, depresszió, hallucinációk.
Veszélyei a súlyos függőségek kialakulása, reflex csökkenése, súlyos figyelemzavar, a túladagolás
halálhoz vezethet.
Oldószerek
Szleng megnevezései a szipu, zacsi, vödrözés. Használata inhalálás, gőzök belégzése, sprayk
szájba fújása. Testi tünet: izgatottság, aluszékonyság, mozgászavar, étvágytalanság, émelygés,
hányás, fejfájás Nagy mennyiségben: kettős látás, fülzúgás, orrfolyás, mozgáskoordináció-zavar,
általános izomgyengeség. Túladagolás tünetei:légzésbénulás, szívelégtelenség, agy-tüdőödéma,
eszméletvesztés, halál.
Pszichés tünetek: bódultság, eufória-érzés, gyors hangulatváltozás, tudatzavar, szédülés, hallu-
cinációk. Nagy mennyiségben: széteső magatartás, hallucináció, erős zavarodottság, önkontroll-
vesztés, szédülés Túladagolás: tudatvesztés következhet be. Nagyon erős lelki függőséget okoz.
Veszélyek: túladagolás, a zacskó használat során a fejen maradhat(halál), szívelégtelenség, máj-
vese károsodás, gyors szellemi leépülés, bódult állapotban balesethez vezethet a közlekedés,
terhesség alatti használata során károsodhat az új szülött.
9. Viselkedési addikciók
A viselkedési függőség olyan dolgokkal kapcsolatosak ami az emberi élet alapvető vele-
járója(munka, játék, evés). Ha túlzásba visszük ezeket viselkedési addikcióról beszélhetünk.
Kóros játékszenvedély(gambling), munka függőség, számítógép függőség, Internet
függőség,testedzés- futás mánia, kényszeres vásárlás, pirománia, klep-
tománia,trichotillománia,(kényszeres hajtépegetés), onychophagia(kényszeres körömrágás), ano-
rexia- bulimia nervosa, kényszerbetegség, szexuális betegségek(pedofília, pornográfiához való
hozzászokás, kodependencia (társfüggőség).
Kleptománia
A függők rendszeresen és kényszeresen elégítik ki szenvedélyüket, ha nem tehetik meg elvonási
tünetek lépnek fel; súlyos testi-lelki formát ölthet, megváltoztatja a személyiséget beszűkülés,
önzés, kiüresedés a következménye. A bolti lopás a 19.sz.-i Angliában jelent meg(fűzőiket
tömködték tele mindennel). Általában 20-30 éves nőknél alakul ki. Nem a tárgyra , hanem az azzal
járó izgalomra van szükségük. Majd a fellépő szégyenérzésüket újabb lopással csillapítják.
Hasonlít a kényszeres vásárláshoz csupán itt a különbség, hogy a beteg kifizeti a vágyott tárgyat.
Ugyanakkor abban megegyeznek, hogy valamit nem tudtak feldolgozni pl: szerelmi csalódás, ha-
lál, válás, unalom, mert meg van mindene és nincs semmi kihívás az életében.
Bulímia – Anorexia nervosa

Étkezési zavar pszichikai okokból betegesen növelt éhségérzet. Általában 15-30 év közötti nőknél
jelentkezik, de fiúknál is lehetséges. Kialakulásában közrejátszik a jelenkori szépség ideál a minél
vékonyabb test. A falási rohamokat -amikor még a sima lisztet is képesek megenni- bűntudat és
félelem az elhízástól követi és ez miatt hánytatják magukat vagy hashajtókat szednek. Hosszú
időn át titkolni tudják a családjuk, környezetük előtt. Mikor a segítség megérkezik már késő le-
het, tönkre mehet a fog zománca, a nyelőcső, a bélfal a hányástól, valamint szívritmuszavar
léphet fel.
Az anorexia szintén pszichés eredetű evészavar- az étvágy elvesztése.13-20 éveseknél fordul
elő elsősorban, de a híres sztárok, zenészek, ruhadivatot utánzók, kifutókon megjelenők között
akár idősebb korban is előfordulhat. Tünetei a kóros fogyás, evés csökkenése. Ezt a nem evéssel,
hánytatással, hashajtók szedésével érik el, aminek az eredménye az akár csont soványságra való
lefogyás, emésztőrendszeri megbetegedések, szív- és keringési zavarok akár szívroham és halál is
lehetséges, menstruáció elmaradása, testkép torzulása. Halálozási arány 8-9%.
Terápia: pszichológusi kezelések, viselkedés terápia, konfliktusok megoldásának lehetséges
módjai, ételek élvezetének megtanítása.
Játékszenvedély
Ma Magyarországon kb. 150-200 ezer embert érint. A játékszenvedélyben az a rossz, hogy az
alany nem veszi észre, hogy mit csinál, nem szenved a viselkedésétől csak a környezete szenved.
Amikor nincsenek befizetve a számlák, el-el tünedeznek a lakásból, a barátoktól kölcsön kért pénzt
nem adják vissza. Általában más problémája is van (drog, alkohol, depresszió).Somorai László a
Szerencsejáték Zrt. kommunikációs igazgatója szerint minél több pénz marad a családi költségve-
tésben annál többet költ a lottóra, totóra vagy a kaszinóra.
Terápia: pszichológusi kezelés, viselkedés terápia.
10. Addiktív magatartások kialakulásának okai
Főleg serdülő korban kezdik el kipróbálni ezeket a szereket majd fokozatosan rászokhatnak a
szerek vagy viselkedések használatára. A felnőtté válásban megváltozik a test és a psziché (ér-
zelmi, hangulati labilitás), több szempontú mérlegelés, normák és értékek újra értékelése, énkép
átrendeződése és a felelősség kialakulása mindez nagy stresszel jár és ha nem volt megfelelő a
gyermekkorban a feszültség levezetési taktika ilyenkor okozhat problémát; mert mikor kipróbálja
és rájön, hogy amíg a hatása alatt van elmúlnak a szorongásai, félelmei vagy akár a hiányzó
szülői szeretet újra használni fogja a szert.
A pszichoterápia a 19. század végén a medicinán belül, orvosi gyógymódként jött létre. Felis-
merték, hogy tünetek és panaszok mögött lelki tényezők állhatnak, megszületett a lelki betegség
koncepciója, és erre lélektani eszközökkel próbáltak hatni (Csabai, 2007).
Szuggesztió, hipnózis, majd terápiás beszélgetés, és később sokféle pszichológiai módszer került
ebbe az eszköztárba. Később a kialakult helyzetet a pszichoterápia medicinális modelljének
szokták nevezni. Ez a modell részben ma is él, és sok olyan következménye van, ami nehézségeket
okoz és vitákat vált ki. Sokan kételkednek abban, hogy a lelki eredetű tünetek, a viselkedés prob-
lémái joggal tekinthetők-e betegségnek, a szomatikus gyógyításban működő beteg-szerep és a
terapeuta-beteg kapcsolat alkalmas-e a pszichoterápiás feladatokhoz, továbbá a pszichoterápia
költségei kit terheljenek, betegbiztosítási rendszereket-e. Később több más modell is kialakult, a
medicinális paradigma fennmaradását segítette az orvoslásban a bio-pszicho-szociális szemlélet
elterjedése, amely felváltotta a korábbi – sokak szerint dualistának mondott – megkülönböz-
tetést a testi és a lelki között, a testi betegségekben is fontossá váltak, és gyógyítási feladattá
lettek a viselkedési, illetve pszichés problémák. A pszichoterápiával részletesebben Dr. Buda
Béla foglalkozott.
Buda Béla
1939.április 2.-án született Budapesten. 1963-ban általános orvosi diplomát szerzett a Budapesti
Orvosi Egyetemen. 1967-től a pszichiátria szakorvosa, 1992-től a pszichoterápia szakorvosa, 1993-
től az addiktológia szakorvosa, 1998-ban szerzett PhD-t, majd 2000-ben habilitált.
Munkahelyei; 1992-1995 a Nemzeti Egészségvédelmi intézet főigazgatója. 1995-2001 a SOTE
Magatartástudományi intézet Kommunikációs és Orvosi Antropológiai részleg vezetője, ambulan-
cia vezető, általános és klinikai igazgató helyettes, 1999-2002; Erasmus Közéleti Kommunikációs
Intézet tudományos igazgató, 2001-2007: Nemzeti Drogmegelőzési intézet tudományos igazgató.
2004-től : Országos Addiktológiai intézet mb. igazgatója.
Tudományos szakterületei; amelyeken publikált, ill. vizsgálatokat végzett:
pszichoterápia csoportkutatás, szociálpszichológia, orvosi szociológia, devianciakutatás, kommu-
nikációelmélet (személyközi kommunikáció, média, reklám és marketing) szervezetfejlesztés, ön-
segítés, egészségpromóció, mentálhigiéné, alkohol és drog (prevenció, ellátás), social marketing,
stb. Ezeken belül: a kommunikációs folyamatok és interakciók, a csoport- szervezeti és in-
tézményes kontextusok, a segítő beavatkozások kommunikációs lehetőségei, az integrációs le-
hetőségek (módszerintegrációk, közös - pl. rendszerelméleti - alapmodellek, stb.), ismeretelméleti
alapkérdések (interakcionizmus, konstruktivizmus, diszkurzív és narratív analízis, stb.).
Dr. Buda Béla a szenvedélybetegségekről

Pszichoterápia az addiktológiában: ellentmondások

Az addiktológia sajátos alkalmazási terület a pszichoterápia számára. Minden káros, illetve kóros
anyaghasználatban, a viselkedési függőségben pedig kiváltképpen a problémának van egy
kulcsfontosságú viselkedési mozzanata, és ez valamilyen cselekvésforma elkezdése. A szereket be
kell venni, vagy bejuttatni a szervezetbe, a szenvedélyt fenntartó viselkedésbe bele kell kezdeni. A
személyiség döntése és aktivitása szükséges ehhez. A gyakorlatban azonban a problémák csak a
hozzászokás vagy a függőség idején mutatkoznak; addig nagy elterjedtségük és viszonylagos
ártalmatlanságuk miatt nem tekintik őket még kezelési feladatnak (pl. a cannabis kipróbálása érinti
az ipari társadalmakban a fiatalok negyedét-harmadát), vagy pedig legális szerekről van szó, mint
az alkohol vagy a nikotin, illetve megengedett magatartásmódokról, mint pl. a szerencsejáték vagy
az internethasználat. A szenvedélyproblémák folyamattörténete – ezt szokták pl. alkoholos vagy
drogos karrierként is említeni – teli van krízisekkel és dramatikus történésekkel, amelyek a
pszichoterápiák szokásos menetét megzavarják. A szenvedélybetegségek ráadásul felvetik a kóros
viselkedésformák oki determinációjának kérdését. A kémiai anyagok megváltoztatják az agy neu-
rokémiai folyamatait, átállítanak agyi szabályozási módokat, vagy károsítanak strukturális eleme-
ket, illetve olyan tüneteket váltanak ki, amelyek terápiája az agyi kémiai folyamatokba való
beavatkozást igénylik (pl. delírium vagy depresszió lép fel). E befolyásokra való tekintettel a
szakemberek nagyobb része a függőségeket pszichofarmakológiai terápiás feladatoknak tekinti. A
medicinális keretekben a páciensekkel sok lelki foglalkozásra általában nincs mód, gyors ered-
mények kellenek.
Úgy is mondhatjuk, hogy a szenvedélyproblémák többsége valódi pszichoszomatikus, illetve
pszichoszociális, de mondhatni, bioszociális jelenség, amelyben a terápiának komplexnek,
többszintűnek kell lennie, a feladatok tömeges méretekben jelentkeznek, és az ellátási munkák
költsége nagy.
Pszichoterápiás hatáskutatások
A medicinában sem lehet mindig bizonyítani az alkalmazott terápiák hatékonyságát, már csak a
tüneti kezelések, a betegek és a hozzátartozók igényeinek növekvő szerepe. Sajátos nehézségként
jelentkezett a kutatásokban, hogy nehezen határozhatók meg a gyógyulás, illetve a változás krité-
riumai. A személyiségben beálló változás nagyon nehezen ragadható meg, de a viselkedés terén is
nehéz definiálni a terápiás változást. Nagyon sok placeboeffektus, szuggesztió és önámítás jelenik
meg, a terápiás „mézeshetek”, a „hallo-goodbye effektus” (a választott és költséges kezelést
utólag pozitívnak könyvelik el az emberek), az „áttételes” javulás és sok más fogalom utal ezekre a
jelenségekre.
A hatáskutatások mégis sok újat hoztak a pszichoterápiák számára. Maga az is jótékony be-
folyást gyakorolt, hogy pszichoterápiás műveletek és folyamatok kutatási fókuszba kerültek. Sok új
instrumentum született, amely standardizálni próbálta a személyiség aktuális állapotát, a tünetek
változatait és súlyosságát, a kliens viselkedésének számos paraméterét, ez a terápiás gyakorlatot is
fejlesztette. Egy sor új magyarázat is elterjedt az eredményesség ügyében, amelyek a
pszichoterápia elméletét fejlesztették. Például, nagy jelentőségű volt a pszichoterápia nemspecif-
ikus tényezőinek szempontja. Ez felvetette – majd pedig később ezt számos kutatás is igazolta --,
hogy minden pszichoterápiában olyan közös hatóelemek érvényesülnek, amelyek függetlenek az
irányzatoktól. Sok tucat ilyen tényezőt ismerünk ma, ilyen a terápiás kommunikáció, a kliensre
irányuló figyelem és érzelmi elfogadás, az önfeltárás kedvező befolyása, az érzelem-levezetés, a
visszajelentések sokféle változata, az önismerethez és a problémák megértéséhez kapott új

fogalomrendszer és szemlélet, a kliensben megnövekedett önbizalom és problémamegoldási kedv,
a saját erőforrások fokozott igénybevétele stb. rejtett tanulási folyamat a pszichoterápiákban, bi-
zonyos tüneti megnyilvánulások észrevétlen dekondicionálódnak, érettebb viselkedésformák me-
gerősítést kapnak, és minden pszichoterápia egyben kommunikációs, érzékenyítő vagy önér-
vényesítő tréning is. Az egyértelmű, hogy ez a jövő útja, de további kutatások kellenek, hiszen az
eddigi ismeretek alapján még nem lehet tudni, hogy mit mivel érdemes kombinálni. A kezdetek
azonban máris nagyon biztatóak.
A pszichoterápia modelljei, paradigmái

A betegségeknek van önálló lefolyásuk, a sebek begyógyulnak, a betegség miatti funkciók
visszaállnak az eredeti állapotba. .Fontosnak tartotta, hogy kielégüljenek a pszichofiziológiai
szükségletek, ilyen értelemben volt fontos a módszerben a szexualitás, mint alapvető emberi
szükséglet. A tudattalan lelki tartalmak felszínre hozása és beépítése a személyiségfunkciókban
ugyancsak egyfajta funkcionális terápiás elv.
A medicinális modellen kívül azonban más modellek is felszínre kerültek, érdekes módon ré-
szben a pszichoanalízisből eredően is. A fejlődési – egyedfejlődési – paradigma például, ami a
pszichoanalízisben a gyermekkori traumák és fejlődési károsodások értelmezésére.
A pszichoterápiák valamennyi iskoláját, tehát elméleti és módszertani önállóságot igénylő vál-
tozatát nem is lehet pontosan modellekbe sorolni, illetve osztályozni. Vannak iskolák, amelyek
önállóságát megkérdőjelezik, míg hívei a képzésben és a jogosítványok vonatkozásában különál-
lónak tekintik magukat. Többek között ilyenek a művészet-, illetve kreatív (más néven: kreatív-
expresszív) terápiák, táncterápia, relaxációs terápiák, köztük a nagyon elterjedt autogén tréning és
a nálunk kevésbé ismert Jacobson-féle progresszív relaxáció, az imaginációs és meditációs mód-
szerek sokasága stb.
A pszichoterápiának vannak összetevői, amelyek önállóan is felhasználhatók. Ilyen pl. a terápiás
exploráció, vagyis a páciensek szabad meghallgatása, a problémák feltárása. A terápiás „rapport”
kezdetben a hipnózis része volt, most a gyorsan kialakuló és az átlagosnál erősebb figyelem és
kötődés a terapeutához gyakran használatos szomatikus betegek kezelése során. Beszélnek
pszichoterápiás betegvezetésről, pszichoterápiás alapviszonyulásról, ezek ugyancsak a
medicinában lehetnek fontosak, ezek általában az ún. Rogers-féle terapeutaváltozókat valósítják
meg, a beteg feltétel nélküli elfogadását, az empátia alkalmazását, az empátiásan megértett
összefüggések visszatükrözését, továbbá a terapeuta hiteles, őszinte viszonyulását, viselkedését,
ezt kongruenciának is szokták nevezni.
Pszichoterápiás elemek keverhetők a gyógyfoglalkozásba és mindenféle csoportmunkába, ame-
lyben a csoportdinamika folyamatait is fenntartják (tehát a megfelelő csoportlégkört, a
csoportkohéziót, a csoportra vonatkozó önszervező kommunikációt). Már régen felismerték, hogy
a pszichoterápiás páciensek környezete gyakran nehezíti, akadályozza a terápiát. E rendszer része-
ként lehet kezelni a baráti kapcsolathálót vagy a közösségek különböző formáit is.
Jövőnkért Alapítvány
Olyan bűnmegelőzési alapítványt szeretnénk létrehozni, amibe a polgárőrség működése is belefér.

Az alapítvány tevékenységét tekintve ketté oszlik, áll egyrészt a polgárőrség alap tevékenységéből,
vagyis a járőr szolgálatokból, rendezvény biztosításból, illetve egy bűnmegelőzési csoportból.
A bűnmegelőzési csoport az alábbi tevékenységeket fogja folytatni:

 Prevenciós előadás (ez a fő tevékenység)
 Ifjúság védelem
 Idősek védelme
 Áldozattá válás megelőzése
Ezen négy fő csoportból tevődik majd össze az alapítvány tevékenysége. A prevenciós

előadásokkal szeretnénk az emberekhez közelebb kerülni, megismertetni magunkat, illetve saját
lehetőségeiket is, adott helyzetben (bűncselekmények által). Az alapítvány céljai, tevékenysége
szorosan összefügg a nemzeti drog, illetve bűnmegelőzési stratégiával. A fiatalok számára min-
denképp szeretnénk egy olyan helységet biztosítani, ahol szabadidejüket iskolai időben délután,
hétvégén, illetve a tanítási szünetekben tölthetik. Itt lehetőségük nyílna különböző szakmák me-
gismerésére esetleges ki- próbálására. Illetve a helyi szabadidős tevékenységek bemutatása.
Az ifjúság védelmét nemcsak iskolai és csoportos foglalkozások keretein belül szeretnénk
megvalósítani, hanem segítséget nyújtani azon szülőknek akinek gyermekük tanulási, magatartási
problémával küszködnek. Szeretnénk az idősek számára olyan hasznos tanácsokat adni amivel elk-
erülhető, hogy valamilyen bűncselekmény áldozatává váljanak.
Filmek elemzésével, szituációs játékokkal különböző szerepeket élhetnek át a fiatalok; a kortárs
segítő csoport a mindennapi problémák megoldásában segít, amik az iskolában vagy szaba-
didejükben előfordulnak.
Konklúzió
Ha szenvedélybetegségről hallunk, olvasunk, mindig valamilyen kóros elme állapot jut az eszünk
be. Olyan emberek, akiknek főként lelki gondjaik vannak. Sérelmeik a társadalom, személyek felé.
Destruktív viselkedésükkel saját magukat szorítják ki a társadalom azon rétegéből, melyhez a
legtöbben „tartozunk”. Olyan szubkulturális közösségeket alkotnak, melyek akár „egész világot is
jelentenek”. Ebbe a világba bezárkóznak és egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen, külső
segítséggel tudnak „kiszabadulni”. A szenvedélybetegek, mindig „menekülnek” valami elől, ez lehet
saját lelkiállapotuk, saját maguk téveszméi, olyan eszmék, melyek más emberek számár nem
léteznek. Pl.: Aki valójában sovány ám saját magát mégis kövérnek, már-már túlsúlyosnak látja, az a
valóságban sovány, de ő önmagát másképp látja. - A tükörben látja önmagát, de nem azt látja aki
lenni szeretne. - Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy ő vékonyabb szeretne lenni, hogy az élete
valamely területén többet, mást szeretne. - A fogyás már tudatosul benne, míg esetleg az elérni
kívánt „dolgok, státusz...stb.” még nem. „Fogyni bármikor tud, de szép s gazadag nem lehet
bármikor...”. Előbb a tüneteket magát kell felismernünk ahhoz, hogy kezeljük, a tünetek viszont
éveken keresztül csak „lappanganak”. Minden tünetre nehéz odafigyelni, de a nagy odafigyelés
miatt, akár súlyosabb is lehet a még kibontakozatlan betegség, hisz minél nagyobb, tudatosabb
odafigyelést kap egy beteg annál jobban felerősödik benne a betegség tudat. -Nehéz eldönteni, mi
a jobb a beteg (páciens) számára az, ha elmondjuk, hogy vannak tünetei és azok mit takarnak vagy
ha inkább úgy kezeljük, mint ha a panaszai nem létező tünetek lennének. Minden szenvedélybeteg
figyelemre vágyik és szinte kiált a segítségért. - Nehéz számukra a megfelelő segítséget megadni,
mivel elutasító, bezárkózó magatartást mutatnak. Egy-egy szenvedélybetegség kialakulhat a rossz
szocializálódás miatt is. Hisz ha gyermekként nem tudtunk beilleszkedni az „átlag” társadalomba,
akkor ez felnőttként, már szinte lehetetlennek tűnik. Ilyenkor hajlamosak lehetünk magunkba
zárkózni és egy olyan közösséghez csatlakozni, aki „megért” minket. - Ilyen közösségek, az
alkoholisták, a drogosok, anorexiások. „Ha kiszorult egy társadalomból, egy újat, jobbat keres
magának.”Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gondokkal, magányosság érzetével, a konfliktusokkal
meg lehet küzdeni anélkül, hogy annak egészségkárosító hatása lenne. Különböző technikák
vannak pl. önismeret, mediáció, drámapedagógiai feladatok, amik segítenek a kommunikációban ,
és így elindulhat egy pozitív változás.
Bibliográfia
Giddens Anthoni,Szociológia Osiris Kiadó Budapest, 1997

Ifjú-kor, II. kiadás, /Tanulmányok az ifjúságról, pedagógiai módszerekről, az ifjúságot fenyegető
veszélyekről, a drog fogyasztásról, a kezelési lehetőségekről, a segítőkről.../
Kapócs Imre, Maár Márton, Szabadka Péter; Okker Kiadó, 2002.
Társadalmi felelősség-gyermek védelem, válogatás a fővárosi szakmai napok előadásaiból, Molnár
László,. Okker Kiadó 2002..
Buda Béla, Drogmegelőzés, szándékok, dilemmák és perspektívák (71-86.) szemle 81.
Farkas Imre: GYITOSZ működési jegyzetek 2010. Győr
Dr. Payrich Mária: Segítségnyújtás Telefonon c. jegyzete 2003. Veszprém
Dr. Varga Gábor: Telefonos kézikönyv Kiadó: GYITOSZ 2000. Győr
H.Harsch: A segítő beszélgetés (konzultáció) elmélete és gyakorlata
TS kézikönyv 119-138 old. Főnix Oktató program I. 9. modul)
Kelemen Gábor: Teledialógus – tanulmányok az öngyilkosság-megelőzés kommunikatív per-
spektíváiról; Pro Pannónia Kiadói Alapítvány; Pécs 2000.
Kézdi Balázs: Tagadás és öngyilkosság.Psychiatria Hungarica, 1. 15-23 1987.
Ifjúság és kultúra Társszerző: Bánáti Ferenc
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/A_magyar_kultura_esely
ei/pages/011_ifjusag.htm

Fuggosegek Ongyilkossag

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Fuggosegek Ongyilkossag

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Gyermekpszichológiai konzulens

3. Preszuicidális szindróma és a „cry for help” 10

8. Kémiai szerek által okozott függőségek 27

10. Addiktív magatartások kialakulásának okai 34

Az öngyilkosság (orvosi nevén: suicidium) az a szándékos cselekmény, amelynek célja és végered-

A krízis megközelíthető, mint a korai én fejlődés zavara (jellegzetes tünetek)

Az érzelmi terhek elviselésének hiánya

Mitől függ, hogy traumatizálódik-e a krízis?

A lélektani krízis kimenetele:

A krízisek csoportosítása a célterület szerint:

A krízisek csoportosíthatók kimenetelük szerint

A lélektani krízisállapot folyamatának szakaszai

Jellegzetes szubjektív érzések a krízisben:

A személyiséget védő tényezők a krízisnél

Jellegzetes terápiás fázisok a krízisben

A krízis terápia céljai

A fokális krízis terápia jellegzetes fázisai

A hatékony krízisintervenció alapelvei (Norman Farberow szerint)

A gyakorlati krízisintervenció alapelemei

3. Preszuicidális szindróma és a „cry for help”

A preszuicidális szindróma és a „cry for help” szabályszerűségei

Gátolt és saját személyiség ellen forduló agresszió

frusztráló vagy elhagyó személyeket.

Az öngyilkossági szándék jelzése a „cry for help” pszichológiai vonatkozásai

a dolgukat, hogy a megmenthetőségnek a valószínűségét a minimumra csökkentik.

A kimenetel szempontjából a pszichológiai krízisek így osztályozhatók:

rációk, kudarcok, ebből fakadó kapcsolati válságok, hirtelen életkörülmény-változások, súlyos, a

1. a személy kénytelen veszélyeztető körülményekkel szembenézni (a bio-pszicho-szociális eg-

Mindez a pszichológiai egyensúlyvesztés különböző mérvű, intenzitású, de – viszonylag – rövid

is kreatív képességekkel rendelkezik. Művészek, tudósok, államférfiak bibliográfiájában találkozha-

2. a nem halálos kimenetelű direkt öndestruktív viselkedések

3. az öngyilkossághoz három kritérium tartozik (Buda Béla):

4. leggyakoribb előítéletek az öngyilkossággal kapcsolatban (F.S.Shneidman)

5. kulturális, történelmi álláspontok a halállal kapcsolatban

Vallás: a katolikusok és a mohamedánok kisebb valószínűséggel követnek el öngyilkosságot, mint a

7. Magyarország kemény öngyilkossági statisztikájáról

8. Az öngyilkosság területi eloszlásának különbözőségei, lehetséges okai:

10. Az öngyilkosság rizikófaktorai II.

 csonka család - személyiségzavarok

11. Az öngyilkosság rizikófaktora III.

12. Az öngyilkosságra hajlamosabb személyiségről (Henseler nárcizmus teóriája, 1974)

13. Az öngyilkosságra leginkább utaló adatok

14. Próbáljuk megítélni az öngyilkosság valószínűségét (4fokozat)

15. Az öngyilkosságot megelőző tünetcsoport jellemzői (Ringel-féle preszuicidális szindróma)

16. miért nem ismerjük fel a segélykérést?

17. A szuicid kísérlet terápiája négy szakaszra tagolható:

18. Égető teendőink az öngyilkosság megelőzésének terén

Az öngyilkosság problémája végigvonul az egész emberi történelmen. Lényegében egyetlen kérdés

1. A sztoikusoktól kezdve a reneszánszon, a humanizmuson, az idealizmuson és a romantikán ke-

1. A növekvő beszűkülés érzése

ben, amely a magányost a halálba küldi.

2. A saját személy ellen irányuló agresszió

Minden öngyilkosjelöltnél erős a gyűlöleti potenciál. Ez az öngyilkosság alapja. Ha kívülre helyezhe-

3. Gyarapodó öngyilkossági fantáziálások

Öngyilkosság és az önfenntartás ösztöne

A környezet reagálása a fenyegetésre

6. Minek kell történnie, ha egy öngyilkosságtól veszélyeztetett hívó tele-

1. Az öngyilkossági jelzést komolyan kell venni és a nyugalmat megőrizni.

A 25 szempont a telefonos ügyelőknek

A lelki elsősegély szolgálat fő feladata az öngyilkosság-megelőzés, kríziskezelés!

/amennyiben gond van vagy megrekedtünk/

8. Kémiai szerek által okozott függőségek

Három alapvető csoportosítása van