Magatartástudomány,

bioetika, orvosi szociológia

ÁFK, I. évfolyam, 2016/2017 tanév, 1. félév

Dr. Csibi Sándor

Egyetemi adjunktus
Etika és Társadalomtudományok Tanszék
Elérhetőség: csibi.sandor@umftgm.ro
I. A személyiség ... és zavarai.
A személyiség megismerésének célja, hogy:

AZ ORVOS
A SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSÚ SZEMÉLY

• jobban megértse önmagát,

• kapcsolatát a rászorulókkal,
• a találkozás ne frusztráció forrása legyen,
• gazdagítsa mindegyik fél személyiségét,
• erősítse kompetenciaélményüket.
Minden ember olyan, mint minden más ember;
Minden ember olyan, mint néhány más ember;
Minden ember olyan, mint senki más.
- Murray -
 A személyiség alapfogalmai

Minden ember személyiség, de minden ember más és más

személyiség.

"egyén" = az emberi nem egy tagját, egyedi képviselőjét jelöli.

"egyéniség" = egyéni, megkülönböztető vonásokat, amelyek
megnyilvánulnak az emberek közötti kapcsolatokban,
érintkezésekben.
"jellem" = viszonylag állandó, tartós személyiség vonások
együttese, amelyek megmutatkoznak az emberek
cselekvéseiben, tetteiben, életstílusában.

Erkölcsileg értékelhető (pl. "jellemtelen", vagy "karakteres").

A személyiség az ember stílusa, amely különféle attitűdöket,

szokásokat, érzéseket és viselkedési formákat ölel fel.
Etimológia:
Etimológia
• Persona (ókori latin): maszk, színpadi álarc, később fontos személy.
• Personalitas (középkori latin)
• Personality (angol), personnalité (francia)
Hétköznapi értelemben:
értelemben olyan tulajdonságok, amelyek tartósan
és tipikusan jellemzik az illetőt (intelligens, kedélyes, jószívű stb.).
A pszichológiában:
pszichológiában
A személyiség – a személyen belüli – pszichofizikai rendszerek
olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes
viselkedés-, gondolat- és érzésmintáit hozza létre
 Definíciós szempontok:

A személyiség 

• öröklött és szerzett tulajdonságok integrációja;

integrációja
• alapvető kritérium a tudat;
tudat
• az egyén lelki életének sajátos összjellege;
összjellege
• az ember „én”-élménye birtokában – részben
tudatosan, részben tudattalanul – képes
megélni önmaga egységét, képes
megvalósítani autonómiáját,
 A személyiség felépítése

• A személyiség tehát egy komplex adaptív rendszer,

rendszer ami a
temperamentum, karakter és psziché multidimenzionális
interakciójának az eredője.
– A temperamentum az emocionális választ kiváltó stimulusokra
adott automatikus válaszreakció. A temperamentum a
viselkedés „hogyan”-ja, azaz, hogy a stimulusokra az adott
organizmus „hogyan” reagál.
– A karakter a személyiség konceptuális magja. A karakter
tartalmazza a szelffel kapcsolatos koncepciót és a
tárgykapcsolatokat, és tükrözi a személyes célokat és értékeket.
– Psziché:
Psziché az önmagára válaszoló ember, vitázó, elemző,
értékelő, kognitív eleme, melynek végeredménye gyakran
tudattalan következtetésekben mutatkozik csak meg (intuitív én-
tudatosság és problémamegoldás, performációs intelligencia).
• A személyiség koherens érése a létezésünk természetes
egységének tudatosságát igényli.
 A személyiség kialakulása

1. Környezet elméletek:
elméletek
„Tabula rasa”: → „üres lappal” születünk, mindent
külső tényezők (társadalmi, kulturális, nevelési)
határoznak meg.

2. „Genetikus determinizmus”:
Minden velünk születik, „be vagyunk programozva
génjeinkben”.

3. Mértéktartó (kompromisszum) elméletek:

elméletek
A biológiai és a környezeti tényezők egyaránt
meghatározzák a személyiség fejlődését.
A személyiség megközelítésének irányai
•nomosz = törvény
•idiosz = saját, magánjellegű
•általános  egyedi
 A személyiség vizsgálatának főbb
elméleti irányvonalai

 Diszpozicionális / trait (stabil hajlamokkal rendelkezünk):

Hippokratész, Cattell, Eysenck, Allport

 Pszichoanalítikus (tudattalan erők dinamikája): Freud, Adler,

Ferenczi, Kohut
 Neoanalítikus (ego + társas kapcsolatok): Jung, Frankl
 Tanuláselméleti (környezeti tapasztalatok hatása): Mischel,
Pavlov, Watson, Skinner

 Fenomenológiai (egyediség és fejlődőképesség): Rogers,

Maslow, Kelly, Csíkszentmihályi

 Kognitív (információfeldolgozó rendszer): Piaget, Erickson, Beck

Személyiségtípusok (példa)
 A-típusú személyiség

• Jellemzők: versengés, teljesítményorientáció, időzavar és

türelmetlenség, ellenségesség, nem képes kikapcsolódni és
pihenni, dühbe gurul minden halogatástól és bármi
apróságtól.
• Kevés fáradtságról és testi tünetről számolnak be.
• Frusztráció hatására agresszív.
• Általában magas pozíciót érnek el.
 A-típusú vagyok?

• Két dolgon gondolkozik, vagy két dolgot csinál egyszerre.

• Egyre több tevékenységet tervez egyre kevesebb időre.
• Nem veszi észre és nem is érdeklődik a környezete és a szép dolgok
iránt.
• Sürgeti mások beszédét.
• Indokolatlanul izgatott, amikor sorban kell állnia, vagy amikor úgy érzi,
hogy az előtte haladó kocsi túl lassan halad.
• Úgy gondolja, hogy ha valami jól legyen megcsinálja, akkor azt magának
kell elvégezni.
• Erősen gesztikulál beszéd közben.
• Gyakran himbálja a lábszárát és csettintget beszéd közben.
• Robbanékonyan beszél, és gyakran használ obszcén szavakat.
• Túlértékeli a pontosságot.
• Nehezére esik, hogy csak üljön, és ne csináljon semmit.
• Szinte minden játékot győzelemre játszik, még ha gyerekekkel játszik is.
• Számokban méri saját és mások teljesítményét.
• Beszéd közben cuppant, bólogat, ökölbe szorítja a kezét, veri az asztalt.
• Gyakran pislog és emelgeti a szemöldökét. 
 B-típusú személyiség

• Jellemzők: viselkedésében nincs lappangó ellenszenv, és nem

érez kényszerítő erőt arra, hogy bizonyítsa vagy eldicsekedje
képességeit, amikor játszik abban valóban örömet és meg-
nyugvást talál, és nem felsőbbrendűségét fitogtatja, tud bűntudat
nélkül pihenni éppúgy, mint nyugtalanság nélkül dolgozni.

• Kiegyensúlyozott
• Nem rohan
• Reális célokat tűz ki
 A személyiség megismerése

• Nem teszt eljárások (interjú technikák,

szisztematikus megfigyelések)
• Projektív módszerek (Rorschach, TAT,
rajztesztek, szóasszociációs tesztek)
• Papír-ceruza tesztek (kérdőívek, MMPI, CPI)
Példa: személyiségteszt (1888)
 Fiatal lány:
• A fiatal lány hátrafelé fordulva a messzi távolba néz. Orrát és
szempilláját oldalról láthatjuk. A kalapján fehér fátyol van, egy bundát
visel, a nyakában nyaklánc.
• Ha a képen előbb a fiatal nőt vetted észre, akkor vidám személyiség
lakozik benned, fiatalos szellemmel, és optimistán látod a világot.

Idős néni
• Az idős nőt profilból láthatjuk. Ami a lánynak a füle, az idős nő szeme,
a lány álla az idős nő orrát ábrázolja, a nyaklánc pedig az idős nő
szája. A lány fején lévő fátyol az idős nőn egy kendőnek tűnik.
• Ha a képen előbb az idős hölgy tűnt fel, akkor a természeted
valószínű pesszimistább és elővigyázatosabb személyiség vagy.
Hajlamosabb vagy a szkepticizmusra és érettebb szellemmel
rendelkezel.
Személyiségzavarok
• A „személyiségzavar” alatt egy társadalmilag nem elfogadott
viselkedési mintát értünk, amely állandó, a személyre tartósan
jellemző és alkalmatlan probléma-megoldási módokat takar.
• A személyiségzavarokat a társadalmi normál viselkedéstől
jelentősen eltérőnek tekintjük.
• Ezek az állapotok tartós, jelentős fokú szenvedést okozhatnak.
okozhatnak Az
egyik típusuk főleg a környezetnek, a másik pedig főleg a
páciensnek okoz szenvedést.
• A személyiségjegyek akkor tekinthetők személyiségzavarnak, ha
annyira merevvé válnak, hogy az illető nem képes spontán vagy
megfelelő módon reagálni a környezetére és az életkörülményeire.
• Általában akkor beszélhetünk személyiségzavarról, ha jellegzetes
torzulások és tünetek alakulnak ki (például problémát okoz az
intim kapcsolatok fenntartása másokkal, vagy az, hogy munkát
végezzen vagy kitartson a munkahelyén az illető).
• A személyiségzavar többnyire a késő kamaszkorban vagy a korai
felnőttkorban jelentkezik.
jelentkezik
• Előfordulás: az átlagpopulációban 5-15%.
• A bűnözők 70-85 %-nak van valamiféle személyiségzavara; az
alkoholisták 60-70 %, a kábítószerezőknek pedig 70-80 %.
• A személyiségzavarban szenvedő emberek nagyobb
valószínűséggel követnek el erőszakos bűncselekményt,
kísérelnek meg öngyilkosságot, keverednek balesetbe vagy
kerülnek be kórházak sürgősségi betegambulanciáira.
• A személyiségzavarok legelterjedtebb formái a következők:
hisztrionikus, antiszociális, borderline, dependens, kényszeres,
passzív-agresszív és skizotip személyiségzavar.
 A személyiségzavarok felosztása
A. Különc csoport
• Paranoid (bizalmatlan, gyanakvó, sértődékeny, nincs humora, féltékeny)
• Szkizoid (kapcsolatkerülő, közönyös, hűvös, távolságtartó, magányos,
fantáziál)
• Szkizotíp (megközelíthetetlen, hűvös, szokatlan vagy bizarr megjelenés,
gondolkodás és magatartás, bizalmatlan)
 A személyiségzavarok felosztása

B. Dramatikus csoport
• Antiszociális (felelőtlen, empátiahiány, bűntudatra képtelen)
• Borderline (impulzív, érzelmi labilitás, szuicid viselkedés, üresség,
identitászavar)
• Hisztrionikus (teátrális viselkedés és .beszéd, feltűnési vágy, felfokozott,
de gyorsan változó érzelmek, befolyásolható, csábító)
• Nárcisztikus (csodálatot és különleges bánásmódot vár el, empátia
alacsony, irigy, önző)
 A személyiségzavarok felosztása
C. Szorongó csoport
• Elkerülő (visszahúzódó kerüli a társas kapcsolatokat, feltétlen szeretetet vár el,
zárkózott, kritikától retteg)
• Dependens (állandó támogatást vár, önállótlan, egyedülléttől fél, alárendelődő,
„társfüggő”)
• Kényszeres (merev, makacs, lelkiismeretes, fukar, körülményes, perfekcionista)
 II. A viselkedés szabályozása.
A pszichoterápia és formái.

• A pszichoterápiás munka során a terapeuta célja,

hogy elősegítse a kliense
személyiségfejlődését,
személyiségfejlődését elhárítsa annak útjában
álló akadályokat.
– Esetenként egy téves gondolat attitűd átértékelése, egy
gyermekkori traumatikus tapasztalat új kontextusba
helyezése elegendő lehet a fejlődés elindításához, más
esetben hosszabb és kríziseken át vezető utat kell a
terápiának bejárnia.
• A terápiás cél specifikus vagy nem specifikus
eszközökkel valósítható meg.
1. Nem specifikus terápiás hatásmechanizmusok

(univerzálisan alkalmazható eljárások)

•a szabad verbalizáció:
verbalizáció gondolatok megfogalmazása, kimondása → érzések
pontosabb szóbeli megjelenítése, tudatosítása
•az átélt affektus megjelenítése: a feszültség destruktív következmények nélküli
levezetése, fájdalmas vagy izgató emlékek felelevenítése
•a megkönnyebbülésen keresztül,
megkönnyebbülés ventilláció révén a tünet jellege módosul,
tónusa csökkenés
•az érzelmileg pozitív kapcsolat kialakítási
kapcsolat képesség bizonyítása (empátia,
harmonikus kapcsolatban lenni élménye, szorongató helyzetekre adható pozitív
válaszreakcióró
•a katarzis (catharsis)
katarzis sodró erejű vallomás, a személy önmagáról, önmagának
és a terápiás közegben elfogadó társnak egy időben, a belátás, egy élmény,
gondolat és cselekvés összefüggéseinek felismerésével (insight).
•Az insight tudatosítja a dolgok összefüggéseit, általában szemlélet- és
viselkedésváltozás követi, elérhető konfrontációval vagy interpretációval.
 •a terápiás kontextus által kínált helyzetben az önuralom és a szabadjára
engedés egymás váltó tréningje rávezeti a személyt arra, hogy elidőzhet
egy-egy hosszabb probléma megoldása felett anélkül, hogy az folyamatos
stresszt jelentene számára, lehet az rejtett vágyakozás vagy agresszív
impulzus forrásának a felderítése. Akarat, önuralom mint korlátozó tényezők
folyamatosan jelen vannak a terápiás kapcsolatban, melyre a terapeuta is példát
mutat, akár az agresszív gondolatok, affektusok elfogadásával is, de destruktív
agressziót megfelelő határok megszabásával ki kell szorítani a terápiából.
•Az intimitás élmény minden emberi kapcsolat bizalmi eleme, hozzá
tartozik az őszinte elfogadáshoz. Az intim kapcsolat oldja a zárkózottságot,
tehetetlenséget, a lemondó elszigetelődés utat nyit ahhoz a biztonságos
helyhez, ahol a lélek felfedi igazi természetét. Amennyiben a személy a
terápiás kapcsolat biztonságában érdemben szóba tud állni a terapeutájával, meg
tudja szólítani önmagát, és meg tudja szólítani partnerét és tágabb ismeretségi
köreit is. Csitul a félelem, nő a tartás, a sikerélmény, az önbizalom, és a bátorság.
•Az én-részesség tudatának a kialakítása: annak a felismerése, hogy
nem más, hanem önmaga tudja megváltoztatni a helyzetét és hogy a
mostani helyzet kialakulásában önmagának is volt szerepe. Nem lehet
mindent a másik nyakába varrni. Ehhez viszont már jó és teherbíró kapcsolat kell,
melyben a terapeuta képes önbizalmat adó támaszra.
 2. Specifikus pszichoterápiás mechanizmusok

•Az emberek a tünetek intenzitása, jellege, etiológiája, az elszenvedett traumák

jellege, időpontja és azokkal való személyes küzdelem repertoárja, a fejlődést
akadályozó tényezők megjelenésének időpontja, gondolkodásmód, képi vagy
verbális megjelenítési erő, intelligencia és kultúrkör tekintetében nagymértékben
különböznek egymástól. Ezekhez a különbségekhez illeszkedően az alkalmazható
terápiás módszerek is változatosak.
•Alapelv, hogy minden személy számára a lehetőségeinek, képességeinek és a
helyzetének megfelelő specifikus módszert kell megválasztani.
megválasztani A terápiás módszer
indikációját tehát részletes személyes élettörténeti exploráció, a tünetek kialakulási
dinamikájára vonatkozó leírás, a kliens kommunikációs stratégiáinak részletes
feltárása előzi meg. Ezt követően kerül a beteg vagy a kliens a megfelelő
képzettséggel rendelkező terapeutához. Az orvosi gyakorlatban a szívbeteget nem
a bőrgyógyász, hanem a kardiológus kezeli.
•A pszichoterápiás gyakorlatban nem egy szerv betegsége, hanem a beteg
individuális, mentális lehetőségei és egyéb környezeti faktorok döntik el, hogy
kognitív, dinamikus, csoport, egyéni, szimbólumorientált, vagy kreatív tevékenység
köré szerveződő csoportos vagy egyéni megoldást választanak.
A személyiségzavarok kognitív pszichoterápiája

• A következőkben kiemeljük a kognitív terápiák által feltárt

speciális sémákat, kognitív disztorziókat,
disztorziókat melyek szerepet
játszanak a különböző személyiségzavarok kialakulásában
és fennmaradásában.
• A személyiségzavarban szenvedők kognitív rendszere,
életmódjukból adódóan ki van téve, a drog, alkohol
destruktív hatásainak, valamint balesetek által okozott
idegrendszeri sérülések, elsősorban a ventromediális
prefrontális kortex sérülés által okozott kognitív és affektív
eróziónak.
• Az egészségtelen életvezetés, alvászavarok, excesszív
szorongások, lehangolt állapotok, fizikai, szellemi és
szociális téren megvalósuló öndestruktív magatartás miatt
gyakori a metabolikus zavarokhoz kapcsolódó
kardiovaszkuláris betegségekkel együtt járó időskori
mentális romlás.
• Az egyén kognitív rendszerének működése, vélekedései,
percepciója, attitűdje lényegében személyes tapasztalatain
múlik, melyek egy részét még abban az időszakban gyűjti
össze, amikor kritikusan nem értékeli az eseményeket, a
vágyak, szokások, téves ítéletek automatikus, sok esetben
logikátlan rendszerbe állnak össze.
• Ezek a tapasztalatok irányítják a percepciót.
percepciót
– A távolságtartást könnyen kiközösítésnek érzékeli az, aki önmagát
nem tartja méltónak arra, hogy hozzá bárki pozitív szándékkal
közeledjen. Apró jelek alapján állandóan veszélyt szimatolva, a háta
mögött összesúgók neszeit hallva felkészül a támadásra, mert úgy
érzékeli, hogy éppen vele kapcsolatban készítenek elő egy
összeesküvést.
• A percepciót tehát meghatározza a várakozás, a várakozás
pedig hajlandósága szerint gyakran teljesül. A teljesült
várakozás pedig megerősíti a téves percepciót.
• Alapvetően tehát nem maga a szituáció, hanem a személy
szituációval kapcsolatos vélekedései szolgáltatják a
megismerés (cognition) alapjait.
alapjait
• A személyiségzavar lényege tehát a téves percepció által
létrehozott felismerő és az eseményeket értékelő rendszerben van.

NAG - negatív automatikus gondolat

Különböző típusú személyiségzavarokra jellemző ősi alapgondolatok,
viselkedést irányító vélekedések
Terápia előtt Terápia után