Kötelező irodalom:

Charles S. Carver –Michael F. Scheier:

Személyiségpszichológia
Osiris Kiadó
Mi a személyiséglélektan?
• A lelki folyamatok egyénen belüli, egyedi
szerveződésének és működésének
törvényszerűségeit, illetve az egyes
individuumok közötti hasonlóságok és
különbségek jellemzőit és azok lehetséges
okait kutatja
• Lelkifolyamatok
• Egyénen belül
egyedi
szerveződése és
működése
• Törvényszerűség
• Hasonlóságok és
különbségek az
egyének között
 A személyiség fogalma:

• A személyen belüli, pszichofiziológiai

rendszerek olyan szerveződése, amely az
egyén jellegzetes viselkedés-, gondolat-,
és érzésmintáit hozza létre.

• Meghatározza egyéni egyedi stílusát

• Környezettel való kapcsolatát
 A személyiséglélektan3 alapkérdése:

A. Hogyan tudjuk leírni a személyiséget

B. Hogyan tudjuk megérteni és előre jelezni
a személyiség dinamikáját
C. Hogyan fejlődik a személyiség
 Személyiséglélektan- főbb
elméleti irányelvek
• Vonás elmélet
• Pszichoanalitikus elmélet
• Tanuláselmélet
• Fenomenológia
• Humanisztikus elmélet
 A személyiségelméletek csoportosítása
(nézőpontok, perspektívák)
I. Diszpozícionális perspektíva
Alap: az emberek viszonylag stabil hajlamokkal
(sziszpozíciókkal) rendelkeznek.
Személyiség= viszonylag stabil jellemzők
rendszere
Irányzatok:
1. Típus-, és vonáselméletek
2. Szükséglet-, és motivációs elméletek
 A személyiségelméletek csoportosítása
(nézőpontok, perspektívák)
II. Biológiai elméletek
Alap: az emberek biológiai teremtmények
Irányzatok:
1. Öröklődés, evolúció és személyiség
kapcsolata
2. Biológiai folyamatok és személyiség
kapcsolata
 A személyiségelméletek csoportosítása
(nézőpontok, perspektívák)
III. Pszichoanalízis
Alap= bennünk lévő erők folyamatos
versengése
Személyiség = személyen belül működő
erők halmaza
Témakörök:
1. A személyiség szerkezet és működése
2. Szorongás, elhárítás és énvédelem
 A személyiségelméletek csoportosítása
(nézőpontok, perspektívák)
IV. Neoanalitikus elméletek
Alap: pszichoanalízisből kifejlődő új
irányzatok
Irányzatok:
1. Énpszichológia
2. Pszichoszociális elméletek
 A személyiségelméletek csoportosítása
(nézőpontok, perspektívák)
V. Tanuláselmélet
Alap: a viselkedés változó
Személyiség= tanult viselkedések
összessége
Irányzatok:
1. Kondicionálás-elméletek
2. Szociális-kognitiv tanuláselméletek
A személyiségelméletek csoportosítása
(nézőpontok, perspektívák)
VI. Fenomenológiai megközelítés
Alap: az emberek szubjektív élményvilága
egyedi
Személyiség: bennünk rejlő egyediség és
lehetőségek
1. Önmegvalósítás és önértékelés
2. Személyes konstrukciók
 I. Diszpozícionális perspektíva

Kiindulópont:
• Az emberek cselekedetei, gondolatai és érzései
bizonyos idői állandóságot (konzisztenciát) és
folytonosságot mutatnak.
• Személyek közötti különbségek kiemelése

• Diszpozíciók (vonások, hajlamok): viszonylag

stabil és tartós tulajdonságok, melyek a
személyiség összetevőit képezik.
• Kérdés: Hogyan lehet ezeket megragadni,
osztályozni, mérni?
 Diszpozícionális perspektíva 1.:
Típus-, és vonáselméletek
Típus: éles határokkal rendelkező, nem folytonos
tagsági kategória.

Hippokratész és Galénosz tipológiája (i.e. 400

körül):
• Kolerikus (ingerlékeny)
• Melankolikus (lehangolt)
• Szangvinikus (derülátó)
• Flegmatikus (nyugodt)
 Hippokratész
(i. e. 460–375)
Vonás: dimenziók mentén különböznek az
emberek egymástól. (ugyanazon
személyiségjellemzők mértékének különbsége)

Eysenck: 2 „szupervonás” mentén leírható a

személyiség:
• Extraverzió dimenziója (társaságkedvelés,
izgalomkeresés, cselekvőkészség, dominancia)
• Érzelmi labilitás (neuroticitás) dimenziója:
„kiborulás”, szorongás, elkeseredés, levertség
Hans Eysenck (1916 -1997)
 Eysenck vonásmodellje
és a Hippokratészi tipológia
Érzelmileg Érzelmileg
kiegyensúlyozatlan kiegyensúlyozott
Intra- (Melankolikus) (Flegmatikus)
vertált csendes, pesszimista, merev, gondos, komoly, békés,
emberkerülő, szorongó, megfontolt, megbízható,
tartózkodó, szeszélyes kiegyensúlyozott,
nyugodt, passzív
Extra- (Kolerikus) (Szangvinikus)
vertált aktív, optimista, impulzív, társaságkedvelő,
változékony, agresszív, bőbeszédű, könnyed,
izgulékony, nyugtalan, élénk, gondtalan, vezető
sértődékeny
 Eysenck vonásmodellje

• A két dimenzió idegrendszeri működésbeli

sajátosságokkal áll kapcsolatban (lásd:
biológiai elméletek)

• Harmadik dimenzió: pszichoticizmus

(pszichotikus vagy szociopátiás
viselkedésre hajlamosít)
 Big Five („Nagy Ötök”)

Mai elfogadott elmélet: a személyiség 5 nagyobb

dimenzió mentén írható le:
1. Extraverzió tartalma:
• Magabiztosság
• Impulzusok szabad kifejezése
• Dominancia
• Önbizalom
• Társaságkedvelés
 Big Five: Extraverzió

Dimenzió egyik végén Dimenzió másik végén

álló személy: álló személy:
•pozitív érzelmi •csendes,
beállítottságú, •visszahúzódó,
•asszertív, •inkább tartózkodó, mint
•társaságkedvelő barátságtalan,
•szeret egyedül lenni
 Big Five

2. Barátságosság/Együttműködés tartalma :
• Szeretetreméltóság/érzelmi hidegség
• Gondoskodás
• Érzelmi támasz nyújtása
• Másokkal való szembenállás
• Barátságosság/ellenségesség
• Bizalom/bizalmatlanság
• Féltékenység
• Őszinteség
Big Five: Barátságosság/Együttműködés

Dimenzió egyik végén Dimenzió másik végén

álló személy: álló személy:

(altruista), •önző,
•gondoskodó, •kételkedő,
•segítőkész, •versengő
•feltételezi, hogy mások is
ilyenek lesznek vele
 Big Five

3. Lelkiismeretesség tartalma :
• Beszabályozottság
• Felelősség
• Tervezés/kitartás/célokért való küzdelem
• Kötelességtudat
• Engedelmesség
• Önfegyelem
• Megfontoltság
 Big Five: Lelkiismeretesség

Dimenzió egyik végén Dimenzió másik végén

álló személy: álló személy:
•céltudatos, •rend-, vagy
•erős akaratú, munkamegszállott
határozott
 Big Five

4. Emocionalitás (neuroticitás) tartalma :

(hasonló az Eysenck-i dimenzióhoz)
• Szorongás
• Ellenséges érzelem
• Rosszindulat
• Depresszió
• Sebezhetőség
• Impulzivitás
 Big Five: Emocionalitás
Dimenzió egyik végén
álló személy:
•érzelmileg kiegyensúlyozott,
•képes a stressz-keltő
helyzetekkel higgadtan
szembenézni,
Dimenzió másik végén
álló személy:
•hajlam az irreális
gondolkodásra,
•alacsony önértékelés,
• szomatikus tünetektől
szenved,
•kevésbé tudja impulzusait
kontrollálni,
•hajlamos pszichiátriai
kórképek „kifejlesztésére”
 Big Five

5. Nyitottság (intellektus) tartalma :

• Képzeletgazdagság
• Logikus gondolkodás
• Érdeklődés
• Kreativitás
• Esztétikai érzék
• Intellektuális kíváncsiság
 Big Five: Nyitottság

Dimenzió egyik végén Dimenzió másik végén

álló személy:
•belső és külső világra is
kíváncsi,
•új eszmék/értékek
befogadására képes,
•intenzívebben éli meg
pozitív és negatív érzéseit
álló személy:
•konzervatív viselkedés és
életszemlélet,
•a már ismeret preferálja,
•érzelmileg tompább
 Személyiségmérő eljárások

Önjellemző kérdőívvel személyiségprofil készítése.

Cél: Viselkedés bejóslása.

Probléma: az önjellemzés alapján nem mindig

bejósolható a személy viselkedése.
 Magyarázatok
• A vonások és a helyzetek (szituációk) egymással
kölcsönhatásban befolyásolják a viselkedést. Bizonyos
helyzetek a személyiség megnyilvánulását engedik, míg
mások azt korlátozzák. (pl. baráti társaság/hivatalos
értekezlet)
• Bizonyos emberek az önjellemzésükben nem
konzisztensnek jellemzik magukat, ezért nem
bejósolható a viselkedésük. (természetes pl.
kamaszkorban)
• A viselkedésmutatók többnyire csak egy specifikus
tevékenységet foglalnak magukba, miközben egy vonás
számos módon megnyilvánulhat.
 Viselkedészavarok értelmezése

A zavarok a személyen belüli vonásokat

közvetlenül tükrözik, és azért sorolhatók be
különböző kategóriákba, mert minden
személyiségzavar más-más vonáshoz
kacsolódik:
• a személy valamelyik vonásdimenzió szélső
értékén helyezkedik el,
• maga a vonás abnormalitást határoz meg (pl.
Eysenck: pszichoticizmus).