Professional Documents
Culture Documents
• 1856-1939
• Osztrák orvos, neurológus
• Kezdetben ideggyógyászati kérdések, az agyműködés („Tervezet”) foglakoztatta.
• A kokain hatásának első tudományos vizsgálata.
• A hipnózis módszerének megismerése: tanulmányút párizsban.
ff) Szabad asszociációs módszer
• „mondjon ki mindent, ami az eszébe jut”
• Lásd. József Attila: szabad ötletek jegyzéke
• Freud a verbális asszociációk anyagában visszatérő motívumokat talált, amelyeket tudattalan
vágyak és félelmek manifesztációiként értelmezett.
• Hasonló témák a páciensek álmaiban és gyermekkori emlékeiben.
qq) Karakterek
• Orális személyiség: orális szakaszban fixálódott. Felnőttkorában nagy hangsúly a szájjal kap-
csolatos ösztön kielégülés. Pl. evés, ivás, dohányzás.
• Anális ᴥ: anális fixáció. Később extrém módon tisztaságszerető, rendmániás, takarékos és
ellenáll minden külső nyomásnak.
• Meg nem oldott Ödipusz-konfliktus: gyenge erkölcsi érzék, tekintélyek elutasítása.
rr) Pszichoanalitikus irányzatok
• Az elhárító mechanizmusok elméletét lánya Anna Freud fejlesztette tovább.
• Alternatív irányzatok képviselői: C.G. Jung, Alfred Adler, Karen Horney, Harry Stack Sul-
livan, Erich Fromm, …
• Ego-pszihológia
• Tárgykapcsolati iskola
Gustav Jung
Alfred Adler
ss) Ego-pszichológia
• Az ego jelen van születéstől fogva.
• Az id-től függetlenül fejlődik.
• Nem csak az id impulzusainak a valóság korlátainak megfelelő kielégítő cselekvések kivá-
lasztásában van szerepe.
• Saját funkciókat is megvalósít.
• Kognitív folyamatok, értelmezés, exploráció, manipuláció.
• Teljesítménykompetencia az ego kielégülése.
tt) Tárgykapcsolati elmélet
• A gyermeknek hogyan fejlődik a társakhoz való kötődése.
• Mekkora a szülőktől való pszichológiai távolság ?
• Milyen mértékben kötődünk másokhoz vagy merülünk el önmagunkban?
• Milyen erős az egyén önbecsülése?
MMPI-skálák
hhhh) A konzisztenciaparadoxon
• Konzisztencia feltevés: intuíciónk az, hogy a különböző helyzetekben hasonlóan viselke-
dünk
• A vonáselméleti, pszichoanalitikus és humanisztikus pszichológiák is ezt vallják.
• Paradoxon: az empirikus adatok azonban ellentmondóak
• Hartshorne & May (1929), illetve Walter Mischel (1968) vizsgálatai
• 3 megoldási kísérlet a paradoxonra: személycentrikus, összesítésen alapuló és interakcionista
iv) Hartshorne és May vizsgálatai
• 11000 diákot számos viselkedéses teszttel vizsgáltak: altruizmus, önkontroll, becsületesség
megnyilvánulásai különböző helyzetekben.
• Alacsony korreláció a különböző helyzetek között, pl. becsületesség esetén az átlag korrelá-
ció 0.23 volt.
• A szerzők megállapítása: sem a becsületesség, sem a becstelenség nem egységes jellemvo-
nás, a viselkedés a helyzettől függ.
jjjj) Walter Mischel
• Hartshorne és May és mások vizsgálati adatainak áttekintése
• Az emberek viselkedése helyzetről helyzetre változékony
• Ugyanazon vonás különböző helyzetekben végzett mérései közötti korreláció rendszerint
alacsony, nem éri el a 0.3-t
• A kérdőíves és viselkedéses teszt adatok közötti korreláció is alacsony
kkkk) A személycentrikus megoldás (Allport)
• Vonásközpontú megközelítés: összehasonlítás a közös vonások mentén
• Személycentrikus megközelítés: személyes diszpozíciók, a vonások egyénen belüli sajátos
mintázatának feltárása.
• Allport véleménye, szerint a személycentrikus megközelítést kell alkalmazni.
• Az ellentmondó empirikus adatok szerinte csak azt bizonyítják, hogy a személyek nem
ugyanolyan módon konzisztensek. De önmagukhoz lehetnek konzisztensek.
llll) Az összesítésen alapuló megoldás
• A teszt tételeinek számával az egész teszt megbízhatósági értéke nő.
• Hartshorne és May és hasonló vizsgálatok nagyon kevés itemből álló teszteket korreláltattak.
• Összesített skálákat használva a korreláció magasabb lett. Pl. ha a becsületességpróbákat két
összesített értékbe vonták össze, akkor ezek között a korreláció már 0.72 lett (összevonás
nélkül 0.23).
• Összesített mutatók között időbeli stabilitást is kaptak.
mmmm) Interakcionista megoldás
• Konszenzus: a személyiség adekvát elméletének mind a személy, mind a helyzet jellegze-
tességeit figyelembe kell venni.
• A helyzetek 3 interakció típus révén vállnak a személyiség függvényévé: reaktív, evokatív
és proaktív.
nnnn) Interakciók
Reaktív Evokatív Proaktív
• Különböző egyének ugyan- • Minden egyén sajátos vála- • Az ember személyisége meg-
azon szituációt eltérő módon szokat vált ki másokból. határozza, hogy milyen hely-
élik át és értelmezik, ezért kü- • Különböző helyzeteket ha- zeteket keres, és milyen hely-
lönböző módon reagálnak rá. sonló helyzetekké alakíthatja zeteket próbál elkerülni.
• A reaktív interakció befolyá- és vice versa. • A proaktív interakció a visel-
solja a helyzetek közötti kon- • A szociális tanuláselmélet kedés helyzetek közötti kon-
zisztenciát, mivel az egyik elemezte ezeket a szituációkat zisztenciáját növelheti azáltal,
ember által hasonlónak ítélt és interakciókat. hogy az emberek aktívan ke-
helyzeteket egy másik telje- resik és alkotják azokat a
sen eltérőnek élhet át. helyzeteket, amelyek egy-
máshoz ténylegesen hason-
lóak.
• Ezért vagyunk a mindennapi
helyzetekben konzisztenseb-
bek, mint a laboratóriumi
vizsgálatokban.
2. Az intelligencia
• Az intelligencia elméletei
• Genetikai és intelligencia
a) Az intelligencia fogalma
• Az egyik legvitatottabb pszichológiai fogalom
• Az intelligenciaelméletek jelentősen különböznek egymástól.
• Operacionális megfogalmazás: az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek.
• Általában az alkalmazkodás képességét jelenti: képesek vagyunk tapasztalatainkból tanulni,
absztrakt fogalmakban gondolkodni, környezetünket kezelni.
b) Az intellektuális képességek mérése
• Megbízhatóság
• Érvényesség
• Első intelligenciatesztek
• Stanford-Binet intelligenciaskála
• Wechsler-féle intelligenciateszt
• Csoportos képességvizsgáló tesztek
• Faktoriális megközelítés
• Kulturális megfontolások
c) Alkalmazott pszichológia eszközök
• Iskolaérettség vizsgálatok
• Iskolai felvételi vizsgálatok
• Munkaalkalmasság-vizsgálatok
• Vezetői kiválasztás
• Sorozás
g) Binet elmélete
• A lassú felfogású gyerekek teszteredményei fiatalabb, de normális intellektusú gyerekek tel-
jesítményének felelnek meg. Okosabb gyerekeké pedig idősebb normál felfogású gyerekek
teljesítményének.
• Tesztkonstrukció: egyre nehezedő tételekből álló feladatsor, amellyel követhetők az intel-
ligencia korral járó változásának sajátosságai.
• Mentális kor: a teszten elért eredmény alapján számolható. A normál gyerekek zöme ezen
a szinten teljesít. A mentális és az életkor összevetéséből állapítható meg a gyermek értelmi
szintje.
h) Stanford-Binet-intelligenciaskála
• 1916. Lewis Terman (Stanford egyetem) amerikai (gyerek) népességen adaptálta és standar-
dizálta Binet módszerét.
• Módosítások: 1937, 1960, 1972, 1986 folyamatos standardizálás.
• Az IQ (intelligenciahányados) bevezetése (William Stern alapján)
MK
IQ = 100
ÉK
Az IQ értékek eloszlása
Guilford’s Cube
u) Kulturális megfontolások
• Kritika: az intelligenciatesztek a középosztálybeli európai származású amerikaiaknak ked-
veznek (az USA-ban) a kulturális kisebbségekkel szemben.
• Idegen a teszthelyzet, nem tudják mit várnak el.
• Esetleg egyes kulturális csoportok az intelligenciatesztekétől eltérő gondolkodási módot pre-
ferálnak, vagy valamilyen kulturális normát sért a „helyes” válasz (pl. Luria: a szillogozmus
megértése)
• Törekvés „kultúrafüggetlen” tesztek kidolgozására, de felemás eredményességgel Pl. Ra-
ven’s Progressive Matrices
A környezet hatása az IQ-ra: Minél több rizikófaktor, annál alacsonyabb a várható IQ.
qq) Korai kiegyenlítő programok
• USA-ban ’60-as évektől iskolai felkészítő programok kognitív fejlődésben elmaradt 2- 5
éves, főleg szegény családból származó gyermekek számára. (Johnson elnöksége: szegény-
ség elleni küzdelem)
• Cél: olyan intellektuális háttér biztosítása, melyet középosztálybeli gyermekek a szüleiktől
kapnak meg. Korai tanulási tapasztalatok szerzése.
• Vagy tanárok látogatták a gyerekeket az otthonukban, játszottak velük, kockával építettek,
képeket nézegettek, színeket neveztek meg, új fogalmak elsajátítását segítették. Vagy
ugyanezt speciális iskolai csoportos foglalkozásokon fejlesztették.
• Értékelése:
▪ Magasabb IQ pontszámok iskolába lépéskor.
▪ Hosszan tartó előnyök is vannak. Egy vizsgálatban 15 éves korukra egy teljes (átlag)
osztályzattal megelőzték az előzetes fejlesztésben nem részesült kontrollcsoportot.
▪ A programban részvevők általában magasabb pontszámot érnek el az olvasási, számo-
lási és nyelvi tesztekben; kevésbé szorultak kisegítő oktatásra; kevesebb antiszociális
viselkedést mutattak; nagyobb valószínűséggel találtak munkát iskola után.
rr) Korai kiegyenlítő programok jövője
• Az alkalmazott módszernél fontosabb a szülői részvétel.
• Azok a programok járnak a legnagyobb sikerrel, amelyek aktívan bevonták a szülőket, ahol
felkeltették érdeklődésüket gyermekük fejlődése iránt, és ahol megtanították őket arra, ho-
gyan biztosíthatnak előnyösebb otthoni környezetet.
• Ezek a programok önmagukban nem jelentenek védettséget más fejlődést hátráltató ténye-
zőkkel szemben: szegénység, bűnözés, kábítószerek.
3. A pszichológiai fejlődés
• Öröklés és környezet
• Az újszülött képességei
• Kognitív fejlődés gyermekkorban
• Személyiség és társas kapcsolatok fejlődése
• Serdülőkor
a) A fejlődés lélektan feladata
Azt vizsgálja, hogy az emberi működés különböző aspektusai hogyan és miért változnak az élet folya-
mán.
1. testi fejlődés, testmagasság-testsúly, motoros készségek
2. kognitív fejlődés, a gondolkodás, az emlékezet és a nyelvi készségek kialakulása
3. személyiség és társas készségek kialakulása, az énfogalom és az interperszonális kapcsolatok
fejlődése
b) Élethosszig tartó fejlődés
1. hogyan fonódnak össze a környezeti és a biológiai tényezők
2. a fejlődés folyamatos változás (kontinuitás) vagy minőségileg különböző, egymástól szétváló
szakaszok sorozata
c) Öröklés és környezet
• „Nature vs. Nurture”
• Inkább az öröklés („a természet”) vagy a környezet („a nevelés”) az emberi fejlődés legfon-
tosabb tényezője.
• Környezetelvűek: Locke (empiristák), Watson, Skinner (behaviorismus)
• Természetelvűek: Descartes, Darwin, biológiai pszichológia
• Ma inkább interakcionizmus az elfogadott álláspont, konstruktivizmus a gyermek aktivitá-
sát is hangsúlyozza.
• Kezdetben a gyermekre, mint kicsinyített felnőttre gondoltak, aki képességei és tudásának
teljességével jön a világra, és a növekedés az öröklét képességeket csak a felszínre hozza.
d) John Locke (1632-1704)
• Locke: a csecsemő lelke „tabula rasa”, amit majd tapasztalatai írnak tele.
• Minden tudást az érzékszerveken keresztül sajátítunk el (tapasztalatok), nincs veleszületett
tudás.
e) Behaviorizmus
• XX. Századi környezetelvű pszichológia.
• John Watson, Skinner
• Az emberi természet tetszőlegesen alakítható a tanulás segítségével.
• Korai neveléssel a gyermekből az öröklött tulajdonságaitól függetlenül, bármilyen felnőtt
lehet.
John Watson (1878 - 1858) Charles Darwin (1809 - 1882)
„Ha kapok egy tucat egészséges, ép gyermeket, s • Evolúció elmélet
olyan környezetben nevelhetem fel őket, amilyen- • Az emberi fejlődés biológiai alapját hangsú-
ben én akarom, bármelyikükből – függetlenül elő- lyozta
dei tehetségétől, hajlamaitól, képességeitől, fog-
lakozásától és fajától – olyan szakembert nevelek,
amilyet akarok: orvost, ügyvédet, művészt, keres-
kedőt, főnököt vagy akár koldust vagy tolvajt is.”
f) Mai álláspont
• Mind a kettő fontos.
• A biológiai és környezeti tényezők interakcióban, egymásra hatva vezérlik a fejlődést (a leg-
több funkció és tulajdonság esetén). Pl. az agyfejlődést meghatározza a genetika, de a kör-
nyezet ingerszegénysége vagy gazdagsága is.
• Vannak genetikailag abszolút meghatározott tulajdonságok: faj, nem, szem-, bőr-, hajszín.
g) Az érés
• Az elsősorban genetikailag meghatározott tulajdonságok fejlődésének és testi változások ala-
kulásának veleszületetten meghatározott, a környezettől független sorozata. Pl. magzati fej-
lődés, magzati viselkedés elemek megjelenése (rugdalózás).
• Az érés folyamatát a magzati korban megzavarhatják környezeti tényezők. Pl. anyai rubeola,
alultápláltság, dohányzás, alkoholizmus, kábítószerhasználat.
h) A mozgásfejlődés, mint érés és környezeti tényezők hatása
• Érés: általában minden gyermek azonos mozgásfejlődési szakaszokon megy keresztül: át-
fordulás, ülés megtámasztás nélkül, állás kapaszkodva, mászás, járás.
• Környezet: a gyakorlás – bizonyos határok között – némileg gyorsíthatja az egyes mozgás-
formák megjelenését. A hiánya késleltetheti.
i) A beszédfejlődés, mint érés és környezeti tényezők hatása
• Érés: az idegrendszeri és a hangképző szervek bizonyos szintű fejlettsége kell hozzá. Kb. 1
éves kor után.
• Környezet: ha gyakran beszélnek a gyermekhez, megnyilvánulásait jutalmazzák, akkor ha-
marabb kezdhetnek el beszélni, akár 1 évvel is.
• A környezeti tényezők csak a készségek elsajátításának sebességét befolyásolják, nem a
észség végső szintjét.
j) A fejlődés szakaszai
A fejlődésnek egymástól minőségileg különböző szintjei vannak. Szokásos szakaszok:
o Csecsemőkor
o Gyermekkor
o Serdülőkor
o Serdülőkor
o Felnőttkor
k) A fejlődési szakasz definíciója
• A viselkedés egy adott időszakon belül egy adott dolog vagy összetartozó tulajdonság köré
szerveződik;
• Egy adott időszak jellemző viselkedése minőségileg eltér egy korábbi vagy későbbi sza-
kaszra jellemző viselkedéstől.
• A gyermekek ugyanazokon a szakaszokon és ugyanazon sorrendben mennek keresztül.
• A környezeti tényezők gyorsíthatják vagy lassíthatják a fejlődést, de a szakaszok sorrendje
változatlan.
• Nem maradhat ki a fejlődésben szakasz.
l) Kritikus periódusok
• Hasonló a szakaszoló elképzelésekhez, de nem feltétlenül önálló szakaszokról beszélnek,
hanem kitüntetett időszakokról.
• Eszerint, léteznek a fejlődésben olyan időszakok, amikor az ember életében bizonyos ese-
ményeknek be kell következnie, ahhoz, hogy a fejlődés folyamata ne károsodjon.
m) Szenzitív periódus
• A pszichés fejlődés esetén inkább szenzitív periódusokról beszélünk.
• Ezek bizonyos tulajdonságok, funkciók kifejlődése szempontjából optimális időszakok.
• Ha ebben az időszakban nem alakul ki a funkció megfelelően, akkor későbbiekben már nem
tud.
• Szociális kötődés: első életév.
• Intellektuális és nyelvi fejlődés: óvodáskor. Ha valaki az első 6 évben nem kerül kapcsolatba nyelvvel, ak-
kor a későbbiekben nem lesz képes tökéletesen elsajátítani.
• https://www.youtube.com/watch?v=6H2POnmvbPo&t=1s
n) Az újszülött képességei
• Látás
• Hallás
• Ízlelés és szaglás
• Tanulás és emlékezés
William James (XIX. század): a csecsemő „csengő-bongó zűrzavart” tapasztal. Mai álláspont: az újszü-
löttek kiválóan működő érzékelőrendszerrel jönnek a világra.
o) A csecsemőkori képességvizsgálatok elve
• Valamilyen változást hoznak létre a csecsemő környezetében, és megfigyelik az erre adott
válaszát. Pl. hangra, felvillanó fényre változik-e szívverés, elfordítja-e a fejét, gyorsabb
ütemben szívja-e a cumiját.
• Ha két egyszerre bemutatott ingert nem egyenlő ideig néz, feltehető, hogy nem egyformának
látja azokat.
p) Látás
• Újszülött
o Gyenge látásélesség
o Korlátozott fókuszváltások
o Közellátás
• 7-8 hónapos: Látásélesség majdnem felnőttkori
Újszülöttek látásélessége
q) Az újszülött látása
• Sokat nézelődik, a környezetét rendezetten tapogatja le.
• A látómezőbe (tekintettel befogható tér) eső tárgyakra fixál.
• Éles kontrasztok, tárgyak körvonalai, az élek vonzzák.
• A bonyolultabb és görbe vonalas mintázatot preferálja az egyszerűbb mintázattal és egyenes
vonalakkal szemben.
r) Újszülöttkori arcpreferencia
• Többet nézik a mozgó, arcszerű rajzokat, mint az átrendezett vagy üres arckontúrokat.
• Ez a hatás 4-6 hetes korban megszűnik.
• Még nem, mint arcot ismerik fel, hanem mint komplex, dinamikus ingert nézik.
• 3 hónaposan felismeri anyja arcát, 5 hónaposan egy idegenére is emlékszik
s) Hallás
• Már magzati korban (26.-27. hét) reagálnak hangra: a hang felé fordítják fejüket.
• Ez a reakció eltűnik 6-7 hetes korban.
• 3-4 hónaposan újra megjelenik, szemével keresni kezdi a hang forrását (orientációs válasz).
• Lokalizációs válasz: 4 hónapos már sötétben is a hang iránya felé nyúl. A második évben a
képesség folyamatosan pontosabb lesz.
t) Hangmagasság megkülönböztetés
• Már az újszülött is.
• Az emberi és másfajta hang megkülönböztetése.
• Az 1 hónaposak olyan fonémákat is különbözőnek hallanak, amit a felnőttek esetleg nem
(mert az anyanyelv nem különbözteti meg azokat). Pl. „ra” – „la” magyarban különböző,
japánban nem.
• A 6 hónapos korra ez a képesség egyre inkább leszűkül az anyanyelv megkülönböztetéseire.
u) Ízlelés
• Rovee-Collier, C. (1999)
• 3 hónaposok
• Gyorsan megtanulja, hogy melyik végtagját kell mozgatni, hogy a játék beinduljon.
• 8 nap múlva is emlékezett rá.
y) Intrauterin emlékek
• Cumitempó-vizsgálatok
• Újszülöttek preferálják: beszéd, ének, szívdobogás, női hang, édesanyjuk hangja.
• Az apai hang nem preferáltabb, mint más férfihangok.
z) Kognitív fejlődés
• Piaget szakaszelmélete, elméletének értékelése és alternatívái
• Elmeteória
• Az erkölcsi gondolkodás fejlődése
aa) Jean Piaget (1896 - 1980)
• Svájci pszichológus
• A gyermekek kognitív fejlődésének szisztematikus vizsgálata.
• Szakaszelmélet.
• Szemben a kizárólagos környezetelvűséggel és öröklés általi meghatározottsággal.
• A gyermek magától érő képességei és a környezet közötti kapcsolat a lényeges.
bb) Piaget szakaszelmélete
• Részben saját gyermekeinek megfigyelése.
• A természetes érés és környezeti hatások kölcsönhatása.
• A gyermek aktív felfedező, minden iránt érdeklődő „naiv tudós”, aki kvázi kísérleteket hajt
végre, hogy mi történik a világban.
• Konstruktivizmus: tapasztalatai alapján sémákat (elméleteket) alkot a társas és fizikai világ
működéséről.
cc) Asszimiláció - akkomodáció
• Asszimiláció: az a folyamat, amely során a gyermek egy új tárgyat vagy eseményt egy meg-
lévő séma alapján értelmez.
• Akkomodáció: olyan folyamat, melynek során a gyermek megváltozta egy már meglévő
sémát annak érdekében, hogy abba belefoglalhasson egy új tárgyat vagy eseményt. Ha a régi
séma nem alkalmas a megértésre.
dd) Piaget klinikai módszere
• Megfigyelte, a gyerekek a Binet-teszt válaszai jellegzetes hibákat mutattak.
• Részben saját gyermekei módszeres megfigyelése:
• Jellegzetes tudományos és erkölcsi problémákat adott fel nekik.
• Elmagyaráztatta, hogy miért úgy válaszoltak.
• A gyerekek gondolkodási és következtetési képességei egymástól minőségileg különböző
szakaszokon keresztül fejlődnek.
ee) A kognitív fejlődés szakaszai
• A 3 évesek nem rendelkeznek elmeteóriával, annak felismerésével, hogy minden ember kü-
lön elmével és gondolatokkal rendelkezik.
• Nem látják át, hogy más emberek vélekedései eltérhetnek az ő vélekedéseitől, de a valóságtól
is.
• Az 5 évesek már megoldják.
ww) Az elmeteória fejlődése (Bartsch, Wellman, 1995)
1. 2. év. Megértik, hogy másoknak is van akarata, átélnek félelmet, látnak és éreznek dolgokat.
De azt nem, hogy ezeket a tárgyakkal együtt a másik személy is mentálisan leképezi.
2. 3. év. Saját mentális állapotairól beszél. Megérti, hogy ezek lehetnek tévesek és helyesek is.
A cselekvést a vágyakból magyarázzák, nem a vélekedések alapján.
3. 4. év. Belátja, a gondolatok és vélekedések képesek a cselekvést befolyásolni. Vannak egy-
értelműen téves vélekedések.
xx) Autizmus
• Kora gyermekkorban megjelenő mentális rendellenesség, amelyben a gyermek kommuniká-
ciója, társas interakciója, kötődése és játékkészsége elmaradott.
• Repetitív, sztereotíp és önpusztító viselkedésekbe merül.
yy) Autizmus és elmeteória
• Wellman (1994): hiányzó elmeteória.
• Nem képesek a többiek érzéseinek, vágyainak és vélekedéseinek megértésére.
• Számukra az emberek is tárgynak tűnnek.
zz) Az erkölcsi gondolkodás fejlődése
• Erkölcsi ítéletalkotás: Az erkölcsi szabályok és társadalmi konvenciók kialakulása.
• Piaget vizsgálatai: a kognitív fejlődés szintje meghatározza az erkölcsi gondolkodást.
• A szabályjátékok (pl. golyózás) megértésének szakaszait vizsgálta.
Kulturális különbségek
uuu) Finom válaszkészség
• Az anyák és a gondozók jellemzője, akik a válaszaikat mindig a csecsemő szükségleteihez
irányítják, azonnal reagálnak a csecsemők sírására, és felveszik őket. Etetéskor a babára
bízza, hogy mikor kezdjék és fejezzék be az étkezést, figyel az ízlésére is.
• A biztonságos kötődés alapja.
• A bizonytalanul kötődő gyermek anyja saját kívánságait és hangulatát követi, nem a gyermek
jelzéseire reagál. Csak akkor reagál a sírásra, ha kedve van felvenni.
xv) A temperamentum hatása
• A csecsemők temperamentuma és a szülői válaszkészség interakciója.
• A szülők reakciója gyakran a gyermek viselkedésének függvénye.
• Könnyű csecsemők: segítik a biztonságos kötődést.
• Nehéz csecsemők: nehezebb biztonságos kötődés kialakítani. Pl. kevesebbet játszanak vele.
• Az anyai válaszkészség azonban stabilabb, hatása fontosabb.
www) A kötődés és a későbbi fejlődés
• A kötődési stílus meglehetősen stabil, évek alatt alig változik.
• Hatással van arra,hogy később a gyermek hogyan küzd meg az új tapasztalatokkal.
• Probléma megoldó helyzetben (2 évesen)
o A biztonságosan kötődők kitartóbbak, kevésbé frusztrálódnak, segítséget kérnek.
o A bizonytalanul kötődők frusztráltak, visszautasítják a segítséget, feladják.
• A gyerekek kompetenciáját a kötődési típus az aktuális szülő-gyermek viszonyon keresztül
határozza meg, hiszen a kötődés minőségét alapvetően az határozza meg.
xxx) Az óvoda hatása
• Jay Belsky: az óvoda károsan befolyásolja a gyerek fejlődését. Több bizonytalanul kötődő, agresszív
gyerek.
• Más vizsgálatok (Early Child Research Network) nem találtak ilyen különbségeket.
• Ami számít, az az óvodai ellátás minősége. A családi háttér mellett.
• Jó színvonalú (megfelelően felszerelt és elegendő gondozóval ellátott) óvoda ellensúlyozhatja a
stresszes családi háttér okozta későbbi lemaradást. Kedvezően befolyásolhatja a fejlődést.
yyy) Nemi identitás és nemhez igazodás
• Nemi identitás: nemi azonosságtudat, saját magunk valamelyik nem tagjaként való határozott észle-
lése.
• A különböző kultúrák eltérően határozzák meg a nemek társadalmilag kívánatos viselkedését, szere-
peit és személyiségjellemzőit.
• Nemi igazodás: a kultúra által az adott nem számára megfelelőnek tartott viselkedések és tulajdonsá-
gok elsajátítása.
zzz) Pszichoanalitikus elmélet
• Freud: pszichoszexuális érés
• 3. év: fallikus szakasz.
• A fizikai nemi különbségek megértése.
• Vonzalom az ellenkező nemű szülőhöz.
• Ödipális konfliktus: féltékenység az azonos nemű szülőre.
• Megoldás: az azonos nemű szülővel való azonosulás, annak tulajdonságait, viselkedését és
attitűdjeit utánozva.
• Kevés támogató empirikus adat.
aaaa) Szociális tanuláselmélet
• A nemnek megfelelő, illetve azzal ellentétes viselkedések jutalmazása és büntetése.
• A gyerekek a felnőtteket figyelve sajátítják a nemüknek megfelelő magatartást.
• Általános tanulási elvek vonatkoznak rá.
• A nemi identitás és viselkedések nem elkerülhetetlenek és nem módosíthatatlanok.
• A szülők egyrészt saját sztereotípiáikat kérik számon, másrészt a két nem veleszületett visel-
kedési különbségeire reagálnak.
• A fiúk veleszületetten több figyelmet követelnek, magasabb az agresszióra való hajlamuk.
• Az apák és a kortárs gyerekek erősebben ragaszkodnak a nemi elvárásokhoz, főleg a fiúk
„lányos” viselkedése esetén.
bbbb) Kognitív fejlődéselmélet
• 2 éves: csak sztereotip felszíni jegyek alapján képes nemet meghatározni.
• 2,5 év: a fogalmi megközelítés kezdete. Képesek magukat fiúként vagy lányként azonosítani.
• Kohlberg: A gyerekek ekkortól aktívan törekednek a nemi identitásuknak megfelelő maga-
tartás kialakítására. Nem a külső megerősítés a fontos.
• Nemkonstancia: annak megértése, hogy egy személy neme ugyanaz marad az életkorában
és külső megjelenésében beálló változások ellenére.
• Empirikus adatok alapján a nemi identitás kialakulásának nem előfeltétele a nemkonstancia
megszilárdulása.
cccc) A nemi séma elmélete
• Bem: A nemi séma olyan mentális struktúra, amely egy személy perceptuális és fogalmi
világát nemi kategóriákba (férfi-nő) rendezi.
• A gyerekek fokozatosan elsajátítják, hogy a nemi séma „szemüvegén” tekintsenek magukra,
ez alapján alkotják meg énképüket.
• A gyerekek azért igazodnak saját nemükhöz, mert ez a fő szempont, amely köré a kultúra
valóságképe szerveződik.
dddd) Serdülőkor
• A gyermekkorból a felnőttkorba való átmenet.
• Kb.12. évtől a tizenéves kor végéig.
• Testi fejődés szinte teljes
• Szexuális érettség.
• Családjától független egyénként határozza meg magát.
eeee) Nemi fejlődés – A pubertás
• A szexuális érés azon időszaka, mely a gyermeket szaporodásra képes, biológiailag érett fel-
nőtté alakítja.
• 3 - 4 évig tart.
• Gyors testi növekedés.
• Szaporítószervek fejlődése
• Másodlagos nemi jellegek (mellek, arcszőrzet, fanszőrzet)
ffff) Menarche
• Az első menstruációs ciklus.
• 18 hónappal a testi fejlődés leggyorsabb szakasza után. Nagy variabilitás (11 – 17 év), átlag
12 év 9 hónap.
• Kezdetben szabálytalan periódusok. Ovuláció (petesejt) kilökődése később.
gggg) Első magömlés
• A hirtelen megnyúlás után 2 évvel. 12 és 16 év között, átlag 14,5 év.
• Fokozatosan nő a spermiumok száma és termékenysége.
hhhh) A pubertás pszichológiai hatásai
• Kísérletezés új, akár a kriminalitás határait súroló tevékenységformákkal. Az első alkohol és
kábítószer problémák. De ez nem vezet közvetlenül felnőttkori devianciához.
• A serdülőkori mentális és viselkedés problémáknak rendszerint gyermekkori előzményei is
vannak. Bűnözői viselkedés, szorongás, depresszió, viselkedészavar.
• Korai és késői érés: az átlagostól több mint egy év eltérés.
iv) Késői érés
• A fiúk 7.-es korukban érzik magukat a legszörnyűbben
• 17 évesen legegészségesebben (fiúk).
jjjj) Családi konfliktusok
• Megszaporodnak.
• Érzelmi eltávolodás a szülőtől.
• A serdülő saját egyéniségének kialakításán dolgozik.
• Általában egy új, kiszámíthatóbb, egyenlőségen alapuló kapcsolat veszi kezdetét.
• Meleg, támogató ugyanakkor elvárásaiban és elveiben konzekvens szülő könnyebben meg-
őrzi tekintélyét és jó kapcsolatát gyermekével.
• A tekintélyelvű, merevkövetelményeket támasztó és éretlen vagy éppen túl engedékeny szü-
lők gyermekeinek több érzelmi és viselkedéses problémával kell szembenézniük.
kkkk) Az identitásképzés problémája
• Erik H. Erikson
• 1902 – 1994
• Német származású pszichoanalitikus.
• Identitáskrízis: a serdülőkor legfontosabb feladata az identitás kialakítása.
• Ki vagyok én? Merre tartok?
4. A stressz
a) Alapfogalmak
• Stressz: amikor az emberek fizikai vagy pszichológiai jóllétüket veszélyeztető események-
kel szembesülnek.
• Stresszorok: stressz kiváltó ingerek, események.
• Stresszreakciók: a stresszorokra adott válaszok.
h) A stressz kezelése
• Mások érzelmi támogatása és törődése segít elviselni a stresszt.
• Szeretett személy elvesztése, az így magányossá válók számára nehezebb. Idős emberek, ha
párjuk után gyermeküket is elvesztik, gyakrabban halnak meg, mint azok, akiknek még él a
házastársuk.
• Általában, aki rendelkezik társas kapcsolatokkal (házastárs, barát, rokonok, csoporttagság)
tovább él, stresszel kapcsolatos betegség ritkábban támadja meg.
1) A társak, mint védőfaktor
• Önértékelésünket védi, hogy szeretnek bennünket problémáink ellenére.
• Felvilágosítást, tanácsokat adnak, társaságot nyújtanak, elvonják a figyelmet a szorongásról,
anyagi segítséget adhatnak.
• Mindezek csökkentik a tehetetlenség érzését és növelik a hitet abban, hogy képesek vagyunk
a problémákat megoldani.
• Természeti és más katasztrófákat is könnyebb társakkal együtt elviselni. Az egyéni szoron-
gások és konfliktusok elfelejtődgetnek, ha az emberek együttműködnek egy közös ellenség-
gel szemben, vagy egy közös cél érdekében (támadás a WTC ellen; London bombázása stb.).
2) A társak, mint stresszorok
• Néha a társak fokozhatják a stressz, lásd szociális fóbia, társas szorongás.
• A probléma súlyának csökkentése vagy az elvakult biztatás, hogy minden rendben lesz, na-
gyobb szorongást okozhat, mintha elmarad a támogatás. Ekkor társai megbecsüléséért is ag-
gódnia kell.
• „Nem aggódom, biztos vagyok benne, hogy átmész a vizsgán.”
• „Aggódom, de tudom, hogy te minden tőled telhetőt megteszel.”
3) Viselkedéses eljárások
A stresszhelyzetre adott válaszok ellenőrzését elősegítő technikák.
Biofeedback Relaxációs tréning Testmozgás
• Általában az alkalmazó valami- • Általában a biofeedback eljárás- • A stressz kontrolljának egyik
lyen fiziológiai mutatójáról kap sal együtt alkalmazzák pl. a ma- fontos tényezője a fizikai erőnlét.
visszajelzést, és megpróbálja azt gas vérnyomás, fejfájás kezelés- • A rendszeres testmozgást (torna,
akaratlagosan megváltoztatni. ében kocogás, úszás, biciklizés) vég-
Pl. feszült fejfájás esetén a fej, • Az alkalmazó különböző izmait zők, ami megnöveli a szívritmust
nyak és homlok izmainak ellazí- lazítja el és az oxigénfelvételt, stressz-
tását tanulhatjuk meg vele. Izom- • A legfontosabb változó a relaxá- helyzetben alacsonyabb vérnyo-
feszülést érzékelő elektródák a ció megtanulása mást és szívritmust mutatnak.
homlokon, hang feedback, ma- Kisebb arányban betegednek
gas hang esetén izomfeszülés. meg stresszre visszavezethető
• A hangmagasság szabályozásá- betegségekben.
nak megtanulásával a személy
megtanulja feszülés nélküli álla-
potban tartani izmait. Kb. 8-10
hetes tanfolyam után biofeed-
back nélkül is képes lesz izmai
lazítására.
4) Kognitív eljárások: kognitív viselkedésterápia
• A relaxációs technikák akkut stresszhelyzetben nehezen alkalmazhatók.
• A kognitív viselkedésterápia az egyén stresszkeltő helyzetekre adott kognitív és viselkedéses
válaszainak megváltoztatására összpontosít.
• Abban próbál segíteni az embereknek, hogy azonosítsák a fiziológiai tüneteket okozó stresz-
szorokat, és változtassák meg azokat a módszereket, amelyekkel ezekkel megküzdenek.
• A kognitív viselkedésterápia a relaxációs módszerekkel kombináltan alkalmazva a leghaté-
konyabb.
5) A fejfájás kognitív viselkedésterápiás kezelése
• A beteg feljegyzi a fejfájások gyakoriságát és megjelenésének körülményeit.
• Megtanítják, hogy figyelje válaszait a stresszkeltő eseményekre; feljegyzi az esemény előtti,
alatti és utáni érzéseit és gondolatait.
• Megfelelő önmegfigyelés során kapcsolatokat azonosíthat a helyzeti változók (a főnök bírá-
lata), gondolatok („Semmit sem érek”) és az érzelmi, viselkedéses és fiziológiai válaszok
(depresszió, visszahúzódás, fejfájás) között.
• Azon elvárások és hiedelmek azonosítása, melyek magyarázhatják a fejfájást. Pl. „Szerintem
mindent tökéletesen csinálok, így a legkisebb bírálat is kiborít.”, „szigorú vagyok magam-
hoz, rossz hangulatom lesz, és fejfájás a vége.”
• Meg kell változtatni a stresszkeltő helyzetet és az arról való gondolkodást és a rá adott vi-
selkedést. Lehetőségek. Kevésbé stresszes állás keresése; annak felismerése, hogy a perfek-
cionizmus a hibákkal kapcsolatos felesleges gyötrelmekhez vezet, annak megtanulása, ho-
gyan kell rámenősebben viselkedni a visszahúzódás helyett.
6) Az A típusú viselkedés módosítása
• Kognitív és viselkedéses eljárások kombinációjával hatékonyan csökkenthető az A típusú
viselkedésminta. Egyben új életstílus elsajátítást is jelenti. A kontrollcsoporthoz képest 4.5
év alatt 50% alatt volt az újabb szívrohamok aránya.
• Meg kell tanulni sorban állni (közben lehet gondolkodni, nézegetni, másokkal beszélgetni).
• Specifikus viselkedésminták megváltoztatása (mások beszédjét nem kell félbeszakítani, las-
sabb étkezés és beszéd).
• Alapvető hiedelmek átértékelése (a siker nem csak az elvégzett munka mennyiségétől függ)
• Megtalálni a módját, hogy otthoni és munkahelyi környezetükben kevesebb stresszt éljenek
meg (szükségtelen társasági programok csökkentése).
5. Pszichopatológia
• Normalitás és abnormalitás
• Szorongásos kórképek
• Hangulatbetegségek
• Szkizofrénia
• Személyiségzavarok
• Biológiai és pszichológiai megközelítések
a) Az abnormális viselkedés
Az abnormalitás meghatározása Mi a normális? Az abnormális betegségek osztályozása
Négy kritérium: • Abszolút meghatározás nincs. Nehéz éles határt húzni a normális és abnormális • Különböző viselkedésformákat tekintünk
között abnormálisnak
• Eltérés a statisztikai átlagtól • Csak tulajdonságok, melyekkel az egészséges emberek nagyobb mértékben • Kónikus, hosszú lefutásúak és akkut, átme-
o Abnormális a statisztikailag ritka, vagy rendelkeznek, mint az abnormálisnak diagnosztizált személyek. netiek.
az átlagtól eltérő viselkedés. • Idegrendszeri betegség vagy környezeti
A normalitás jellemzői hatások, rossz tanulási tapasztalatok a hát-
o De: a különösen értelmes vagy nagyon
boldog ember is eltér a statisztikai átlag- 1. Hatékony valóságészlelés térben.
tól. • Minden viselkedéses és érzelmi probléma
o További kritérium kell. o A normális emberek többnyire a valóságnak megfelelően értékelik a reakci- egyedi, nincs két azonos ember, aki azonos
óikat, képességeiket és mindazt, ami körülöttük a világban végbemegy. genetikai háttérrel vagy ugyanazon tapasz-
• Eltérés a társadalmi normáktól o Nem értékeli sem túl, sem alul magukat. talatokkal rendelkeznel.
o A normáktól számottevően eltérő visel- o Másokat nem értenek állandóan félre. • Bizonyos hasonlóságok azonban lehetővé
kedés abnormálisnak minősül. teszik, hogy az egyedi eseteket kategóri-
2. A viselkedés akaratlagos szabályozásának képessége
o De: kulturális különbségek. Pl. egyes af- ákba soroljuk.
rikai törzsekben normális, ha valaki han- o Az egészséges emberek általában bíznak abban, hogy képesek magatartásu- • Előnyök: A kategorizálás az egyedi ese-
gokat hall. kat uralni. tekben segít feltárni az okokat, tüneteket.
o De: történelmileg változó normák egy o Viselkedésüket nem uralja az impulzivitás, képesek gátolni agresszív vagy Segít kiválasztani a lehetséges terápiát.
társadalmon belül. Pl. homoszexualitás, szexuális késztetéseiket. Könnyebb a szakemberek kommunikáci-
nudizmus, marihuána fogyasztás. Ezek ója egymás között.
ma életmódbeli sajátosságok. 3. Önértékelés és elfogadás • Hátrány: beskatulyázás, címkézés. Az
o A jól alkalmazkodó emberek értékelik saját jó tulajdonságaikat, és úgy érzik, egyedi eset jellegzetességei elsikkadhat-
• Nem megfelelő alkalmazkodás nak. Az orvos elvárja, hogy a beteg megfe-
hogy mások is elfogadják őket.
Jó viszonyban vannak másokkal, és a társas helyzetekben spontán módon leljen a címkének. (kategóriához keres tü-
A viselkedés abnormális, ha maladaptív, o
o
azaz alkalmazkodási zavarokhoz vezet, tudnak részt venni. neteket). A kategorizáció nem jelent egy-
ha kártékony hatású az egyénre és a tár- o Nincs kényszerérzet a csoporttal szemben önalávetetésre. ben oki magyarázatot is (pl. viselkedésza-
sadalomra. Pl. egyéni alkalmazkodási o Ennek hiánya: értéktelenség érzése, elidegenedés, és elfogadottság hiánya. var).
zavar: szociális fóbia, alkoholizmus, ön-
4. Érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége
gyilkosság.
o Társadalmat veszélyeztető alkalmazko- o Az egészséges emberek szoros és kielégítő kapcsolatokat tudnak kiépíteni
dási problémák: fiatalkori erőszakos vi- másokkal.
selkedés, vandalizmus, terrorizmus, pa- o Érzékenyek mások érzéseire, nem lépnek fel túlzott igényekkel a másikkal
ranoidok elnökgyilkossági tervei. szemben.
o Abnormalitás: túlzott én-központúság (saját problémái lefoglalják), szeretet
• Rossz közérzet
éhség, de a viszonzásra való képtelenség, félelem az intimitástól.
o Az egyén szubjektív rossz közérzete.
5. Alkotóképesség
o Szorongás, levert hangulat, izgatottság,
álmatlanság, étvágytalanság, általános o A jól alkalmazkodó emberek képességeiket alkotótevékenységekben képe-
fájdalomérzet. sek kifejteni.
o A viselkedés a külső szemlélőnek nor- o Életöröm, a problémákat kihívásnak éli meg.
málisnak tűnhet. o Abnormalitás: krónikus energiahiány, túlzott fáradékonyság, megoldatlan
problémák lelki feszültsége.
b) DSM-IV
• Mentális betegségek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve
• Hasonló osztályozás a BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása, WHO)
• Betegségcsoportok, a legfontosabb tünetekkel, melyek a diagnózisban alkalmazhatóak.
• 5 dimenzió (tengely) mentén történik a páciens értékelése, majd a megfelelő terápia megha-
tározása. I. és II. a főtengely.
• 5 tengelye
o I. Mentális betegségek diagnosztikai kategóriái a megfelelő alkategóriákkal.
o II. Személyiség és fejlődési zavarok.
o III: Testi betegségek, melyek fontosak lehetnek a személy kezelésében.
o IV. A betegség kialakulásához esetleg hozzávezető stresszesemények (válás, szeretet
személy halála).
o V. A személy szociális és munkahelyi alkalmazkodó képessége az előző évben.
c) A DSM-IV fő diagnosztikus kategóriái
1. Az először csecsemőkorban, gyermekkorban vagy serdü- Idetartozik az értelmi fogyatékosság, az autizmus, a hiperaktivitással párosult figyelemhiány, a
lőkorban megjelenő betegségek szeparációs szorongás, a beszédzavarok, illetve a normális fejlődéstől való egyéb eltérések.
Azok a betegségek sorolhatók ide, melyeknek pszichológiai tünetei agysérüléssel vagy az agy
biokémiai környezetének valamilyen zavarával közvetlenül összefüggésbe hozhatók az okok kö-
2. Delírium, demencia, amnézia és egyéb kognitív zavarok
zött az öregedés, az idegrendszer valamilyen degeneratív betegsége (pl. szifilisz vagy Alzheimer-
kór) vagy valamilyen mérgező anyag (pl. ólommérgezés, alkoholizmus) szerepelhet.
Idetartozik az alkohol, a barbiturátok, az amfetaminok, a kokain és más viselkedést befolyásoló
3. A drogfogyasztásból eredő betegségek szerek fokozott, túlzott mértékű fogyasztása. A marihuánafogyasztás és a dohányzás is ebbe a
csoportba sorolható, bár ez vitatott.
A valósággal való kontaktus megszakadásával, jellegzetes gondolkodási és percepciós zavarral,
4. Szkizofrénia valamint bizarr viselkedéssel jellemzett kórképek csoportja. Bizonyos fázisaiban a téveszmék és
a hallucinációk szinte mindig jelentkeznek.
A normális hangulat zavarai, amelyekben a személy vagy szélsőségesen lehangolt, vagy szélső-
5. Hangulatbetegségek
ségesen feldobott, esetleg depresszív és felhangolt periódusai váltakoznak.
Azok a betegségek tartoznak ide, amelyek fő tünete a szorongás (generalizált szorongás, pánik-
betegség) vagy szorongás jelenik meg, amint a személy elhagyja a biztonságos mozgásterét (fó-
6. Szorongásos betegségek
biák) vagy megpróbálja elhagyni rituáléit vagy folyton előtörő gondolatait (rögeszmés-kényszeres
betegségek). A poszttraumás stresszbetegség is itt szerepel.
A tünetek testiek, de organikus alapjuk nem fedezhető fel, s valószínűleg pszichológiai tényezők
játsszák bennük a főszerepet. Idetartoznak a konverziós betegségek (pl. an nak a nőnek az esete,
7. Szomatoform betegségek akinek - amiatt neheztelve, hogy tehetetlen idős anyját kell gondoznia megbénul a karja) és a
hipochondriák (túlzott törődés, félelem a betegségtől akkor is, amikor ennek semmi alapja nin-
csen), a pszichofiziológiai betegségek, amelyeknek szervi alapjuk is van, nem tartoznak ide.
Emocionális problémákból fakadó átmeneti tudat-, memória- vagy identitásváltozás, idesorolható
az amnézia (a személy nem tud semmit felidézni a traumát követő eseményekből és a disszociatív
8. Disszociatív betegségek
identitás (más néven többszörös személyiség, amikor két vagy több személyiség létezik egyetlen
személyben).
Idesorolhatók a nemi identitás problémái (pl. a transzszexualizmus) a nemi teljesítményzavarok
9. Szexuális zavarok (impotencia, frigiditás, ejaculatio praecox) a nemi eltévelyedések (pl. a gyermekekre irányuló
nemi vágyak, szadizmus, mazochizmus).
Az önkéntes önéheztetés (anorexia), valamint a nagy zabálások, amelyeket megtisztulások (há-
10. Táplálkozási zavarok
nyások) követnek (bulimia)
11. Alvászavarok Idetartozik a krónikus inszomnia, túlzott álmosság, alvási apnoé, alvajárás és a narkoepszia.
Szándékosan létrehozott vagy színlelt testi és pszichológiai tünetek, annyiban különböznek a szi-
mulációtól, hogy nincs olyan nyilvánvaló céljuk, mint a fizetésképtelenség vagy a katonai szol-
12. Tettetett betegségek
gálat elkerülése, e betegségek legismertebb formáját Münchhausen-szindrómának nevezik,
amelyben az egyén hosszú kórházi kezelésben részesül kitűnően tettetett tünetei következtében
A kleptománia (olyan tárgyak kényszeres ellopása, amelyekre a személynek nincs szüksége, és
13. Impulzuskontroll-zavarok nem is akarja eladni) a szerencsejátékok kóros mértékű űzése és a pirománia (gyújtógatás élve-
zetből vagy a feszültség enyhítése céljából) tartozik ide
Tartós, alkalmazkodást gátló (maladaptív) viselkedésminták, amelyek éretlen és alkalmatlan meg-
14. Személyiségzavarok küzdései és problémamegoldási módokat takarnak, két példája az antiszociális és a narcisztikus
személyiségzavar
Ide tartoznak azok a problémák, amelyekkel az emberek segítségért folyamodnak, pl. a házassági
15. Egyéb problémák
és szülő-gyermek kapcsolati problémák vagy iskolai és foglalkozási nehézségek
d) Elavult kategóriák
Túl széles kategóriák, számos olyan mentális betegséget magukban foglaltak, amelyek tünetei nem is
hasonlítottak.
Neurózisok Pszichózisok
• Olyan betegségcsoport, amelyet szorongás, • A pszichózisok fogalma súlyosabb mentális
boldogtalanságérzés, az alkalmazkodást nem zavarokat takar. Olyan súlyos viselkedésbeli és
szolgáló (maladaptív) viselkedés jellemez, gondolkodási zavarokat jelent, amelyekben az
amely általában nem annyira súlyos, hogy kór- egyén elveszti kapcsolatát a valósággal, nem
házi kezelésre lenne szükség. Az egyén társa- tud a mindennapi követelményekkel megküz-
dalmi funkcióit el tudja látni, ha nem is teljes deni, és rendszerint kórházba is kerül.
kapacitással. • Pszichotikus viselkedés léphet fel néhány han-
• A korábban egységesen a neurózisok kategóri- gulati tünetegyüttes esetén, valamint bizonyos
ájába sorolt betegségek (amelyekről azt gon- organikus eredetű betegségekben. Halluciná-
dolják, hogy a belső konfliktusokkal való meg- ciók (hamis szenzoros élmények, pl. hangok
küzdés sajátos módjai) a DSM-IV-ben 3 külön hallása, különös látomások) és/vagy tévesz-
kategóriába kerültek: a szorongásos betegsé- mék (hamis hiedelmek) jelentkezhetnek. A
gek, a szomatoform betegségek és a disszocia- személy pontatlanul értékeli észleleteit és gon-
tív betegségek közé. dolatait, pontatlan következteést von le arról,
hogy mi történik.
e) Mentális betegségek előfordulása az USA-ban (1994)
nn) Téveszmék
• Sokszor téveszmék, vagyis olyan hiedelmek hatása alatt állnak, amelyekkel a legtöbb ember
nem értene egyet, vagy legalábbis a valóság félreértelmezésének vélné őket.
• Befolyásolási téveszmék: gondolatai és cselekedetei külső erők ellenőrzése alatt állnak. Pl.
gondolatait mások is hallják, vagy idegen gondolatokat ültetnek a fejébe, érzéseket és gon-
dolatokat kényszerítenek rá.
• Üldöztetéses téveszmék: bizonyos csoportok összeesküdnek ellene, megtámadják. Súlyos
formájában paranoid betegek, gyanakvóak, ritkán veszélyesek, ekkor nyilvánvaló ok nélküli
erőszakos bűntetteket követhetnek el.
• Nagyzási téveszmék: hatalmasnak és túlzottan fontosnak érzi magát.
oo) Hallucinációk
• Az észlelés legdrámaibb zavarai.
• A hallucinációk a megfelelő külső ingerek hiányában jelentkező érzékleti élmények.
• Leggyakoribbak a hallási hallucinációk. Talán a normális gondolkodásból (belső beszéd)
erednek. Belső párbeszédek, kommentáló, utasító hangok.
• Vizuális hallucináció: különös, álomszerű lények feltűnései. Ritkábbak.
• Más modalitásban (taktilis, szaglási, ízlelési) még ritkább. Pl. tűszúrásokat érez a testén,
rossz szagúnak érzi magát, mérget érez az ételben.
pp) A szkizofrénia magyarázatai
Biológiai megközelítés Társadalmi és pszichológiai megközelítés Sérülékenység és stressz
• Genetikai háttér Szociális Pszichológiai • A SCH öröklött agyi betegség, ami
• Alacsonyabb társa- • Családi kapcsola- sérülékennyé tesz az élet stresszeire.
o Családi halmozódás.
dalmi rétegekben tok vizsgálata SCH • Longitudionális vizsgálatok: veszé-
o Minél közelebbi a beteg rokon genetikailag
gyakoribb a SCH (gyermekes) és lyeztetett gyermekek (legalább az
annál nagyobb a megjelenés valószínűsége.
(főleg a legalacso- egészséges csalá- egyik szülő SCH) megfigyelése, jó-
Pl. egypetéjű ikrek esetén, ahol az egyik tag
nyabban). dokban. Kevés val a betegség lehetséges megjele-
beteg, 3-szor valószínűbb a konkordancia,
• Egyik magyarázat egyértelmű ered- nése előtt.
mint kétpetéjű ikrek esetén, és 46-szorosa az
a ‘társadalmi kivá- mény. • A veszélyeztetett gyermekek sok
átlagos incidenciának. De az esetek felében
lasztódás - lefelé • Homályos és el- szempontból hasonlítanak a felnőtt
nem beteg az egypetéjű ikerpár egyik tagja.
o SCH betegek örökbe fogadott gyerekei is na- mobilitás’. A lentmondásos betegekre.
gyobb arányban öröklik a szülői betegséget. gyenge küzdőké- kommunikáció a • Gyenge társas készségek, rossz tel-
pességű SCH sze- családban a szülők jesítmény a figyelem-összpontosí-
• Agyi szerkezeti és funkcionális anomáliák mélyek rosszul tel- és a gyermekek kö- tást és absztrakt gondolkodást
• Molekuláris genetikai vizsgálatok jesítenek az iskolá- zött. igénylő feladatokban.
o Valószínűleg multigenetikus háttere van. Kü- ban és a munkahe- • A szülők zavart és
lönbözőgének hibáinak halmozódásaként jön lyen, így egyre lej- bizonytalanságot
létre. jebb csúsznak. hoznak létre közlé-
o Attól függően, hogy a személyben mely hibás • Másik magyarázat: seikkel. De egye-
gének vannak jelen, a betegség különböző ‘társadalmi okozás sek szerint ez már
formái manifesztálódnak (lásd Tim Crow – hányattatás és csak a SCH gyer-
rendszerét). stressz’. A sze- mek zavart kom-
o Néhány vizsgálat arra utal, hogy az 5. kromo- génység, a bűnö- munikációjára
szómán lehetnek a SCH genetikai hátterét ké- zés, rossz életkö- adott válasz.
pező géncsoportok. rülmények maga- • A zavaros kommu-
sabb stresszt jelen- nikáció mellett
• Neurokémiai szabálytalanságok tenek így a SCH fontos tényező a
o Dopamin (Do), az agyi érzelemszabályozó te- hajlamos szemé- negatív (elutasító,
rületeinek (limbikus rendszer) kiemelt transz- lyeknél az inkább ellenséges) szülői
mittere. megjelenik. attitűd is. E kettő
o Dopamin-hipotézis: az SCH oka, az agy bizo- már jobban való-
nyos szinapszisaiban előforduló dopamint- színűsíti a SCH-t.
öbblet. Ez jelenthet megnövekedett Do kibo- • Traumatikus csa-
csátást, vagy csökkent visszavételt, illetve a ládi események is
Do-receptorok túlérzékenységét vagy számá- gyakrabbak a SCH
nak kóros megnövekedését. betegek előéleté-
ben. A stresszese-
• Érvek a dopaminhipotézis mellett
ményekben bővel-
o Az antipszichotikumok a Do-receptorokat kedő gyermekkor
blokkolják. Csökkentik a hallucinációt és tév- előmozdíthatja a
eszméket, javítják a koncentrációt, csökken- betegség kialakulá-
tik a tünetek bizarrságát. sát.
o Amfetaminok hatása: Do kibocsátást növelik.
Kísérleti pszichózis, az SCH-hoz hasonló tü-
netek antipszichotikumokkal jól kezelhetőek.
o PET vizsgálatok: D2 Do-receptorok sűrűsége
nagyobb az agyban, nem kezelt SCH esetén.
• Agyi strukturális eltérések
o Agyi képalkotás (CT, MRI): Megnövekedett
agykamrai volumen
o Csökkent agyszövet térfogat a homloklebeny,
halántéklebeny és hippokampusz területeiről
(gondolkodás, figyelem, emlékezés, észlelés
területei).
qq) A schizophrenia kialakulását hajlamosító tényezők
1. Születési komplikáció, amely az agyfejlődést befolyásolhatta.
2. Kisgyermekkori elválás az anyától.
3. Az apa már állt kórházi kezelés alatt –alkoholizmustól szkizofréniáig terjedő diagnózissal.
4. Magatartási problémák az iskolában. A fiúkat szorongónak, magányosnak és fegyelmezet-
lennek, a lányokat visszahúzódónak, elszigetelődöttnek és gyenge önkontrollal rendelkező-
nek írják le tanáraik.
rr) Személyiségzavarok
• Maladaptív viselkedésformák tartós mintázatai.
• A személyiségvonások az észlelés, a környezettel való kapcsolat és az önmagunkról való
gondolkodás tartós módjai.
• Amikor egyes személyiségvonások annyira rugalmatlanná válnak, és az alkalmazkodást any-
nyira akadályozzák, hogy számottevően rontják a személy normális életvitelre való képessé-
gét, akkor személyiségzavarról beszélünk.
• A stresszel való megküzdés és a problémamegoldás éretlen és nem megfelelő mintázataiban
jelentkeznek.
ss) A személyiségzavarok általános jellemzői
• Tünetei már a serdülőkor elején mutatkoznak, a betegség fennmaradhat az egész életen át.
• A személyiségzavarral jellemezhető ember nem zavart, nem szorong, és egyáltalán nincs
motiválva viselkedése megváltoztatására.
• Nem veszítik el kapcsolatukat a valósággal
• A DSM-IV-ben 14 személyiségzavar kategória, kevésnek tisztázva a háttere.
• A két legjobban vizsgált és diagnosztizálható zavar a pszichopátia és a borderline.
tt) Narcisztikus személyiségzavar és dependens személyiség
• Narcisztikus személyiségzavar: olyan személyre vonatkozik, aki túlontúl el van telve ön-
maga fontosságával, állandóan mások csodálatát és figyelmét akarja elnyerni, ugyanakkor
teljesen érzéketlen mások szükségletei iránt, és gyakran ki is használja őket.
• Depedens személyiség: passzívan viszonyul az élethez, képtelen döntéshozatalra és a fele-
lősségvállalásra, leértékeli önmagát, és folyamatosan mások támogatására szorul.
uu) Antiszociális személyiség
• Pszichopata.
• Kevés felelősségérzettel, fogyatékos erkölcsi érzékkel rendelkeznek, és nem törődnek má-
sokkal.
• Fő jellemzőjük a lelkiismeret hiánya.
• Az antiszociális személyiséget ritkán érdekli más, mint saját szükségletei.
• Viselkedése impulzív, közvetlen kielégülést keres, és képtelen a frusztráció elviselésére.
• Az antiszociális személyiségű ember kevés érzelmet mutat önmagán kívül bárki iránt, nem
érez bűntudatot vagy lelkifurdalást, bármilyen szenvedést okozzon is másoknak.
• jellemzői
o Az antiszociális viselkedés több okra vezethető vissza, köztük a bűnöző bandák és egyes
szubkultúrák hatására, a figyelem és a státus kivívásának igényére, a valósággal való kap-
csolat elvesztésére és az ösztöntörekvések kontrolljának hiányára.
o Jellemző vonás: hazudozásra való hajlam, a vakmerő kalandok és izgalmak keresése egé-
szen csekély veszélyérzettel kísérve, és a büntetésre való érzéketlenség.
o Gyakran nagyon vonzó, bájos, intelligens személyek, akik könnyen manipulálnak máso-
kat (szélhámosok).
o Impulzivitásuk miatt nem tudnak „egy helyben maradni”, rendszerint szembekerülnek a
törvénnyel, de látszólag olyan őszinte megbánást mutatnak, hogy a büntetést is sokszor
megússzák.
o Diagnosztikusan
1. Képtelen empátia érzésére és másokkal való törődésre.
2. Nincs bűntudata (semmilyen lelkiismeret-furdalást nem érez, ha valamit elkövet,
függetlenül attól, hogy az mennyire kifogásolható).
x) Az antiszociális személyiség magyarázatai
Biológiai tényezők Szülői tényezők Személyiségtényezők
• Az antiszociális viselke- • Az antiszociálissá váló gyerekek • Oly módon dolgozzák fel a szo-
désnek és különösen a hordozzák e viselkedés biológiai ciális információkat, hogy ag-
bűnöző viselkedésnek, hajlamát, de olyan nevelésben is resszív reakciókat vált ki belő-
genetikai háttere van. részesülnek, ami hozzájárul az lük.
• Egypetéjű ikreknél két- ilyen viselkedés kialakulásához. • feltételezik, hogy a többi gyerek
szeres konkordancia a • A szülői gondozás minőségétől agresszíven fog velük szemben
kétpetéjű ikrekhez ké- függ, hogy kialakul-e az antiszo- viselkedni, és mások cselekede-
pest. ciális viselkedés, különösen ak- teit ennek a feltételezésnek meg-
• A biológiai apához job- kor, ha a gyermek hajlamos hi- felelően, nem pedig az adott
ban hasonlít a személyi- peraktivitásra, és magatartási za- helyzetben mutatott jelzések
ségük, mint az örökbe- varokat mutat. alapján értelmezik.
fogadóhoz. • A magatartási zavarok egyik leg- • Minden ellenük irányuló negatív
• A hajlam nem feltétlen jobb előrejelzője a szülői fel- cselekedetet szándékosnak tarta-
manifesztálódik, ha az ügyelet mértéke. A gyakran és nak.
antiszociális viselkedést hosszabb időre magukra hagyott • Amikor választani lehet, hogy
nem támogató környe- gyerekek később gyakrabban ke- milyen módon válaszoljanak egy
zetben nő fel a veszé- rülnek szembe a törvénnyel. másik gyerek provokációnak ér-
lyeztetett személy. telmezett viselkedésére, csak na-
gyon kevés lehetséges válasz jut
eszükbe, és az általában az ag-
resszió.
• Ezt a típusú információfeldolgo-
zást környezetük reakciói sok-
szor meg is erősítik.
ww) Fiziológiai tulajdonságok
• Ingerelhetőségük alacsony, ami arra készteti őket, hogy erőszakos és veszélyes cselekede-
tekben keressenek ingereket.
• Kísérletben: előre ütemezett büntetés (áramütés) esetén, GBR-jükben nem mutatkoztak a
szorongás jelei (nem csökkent a bőrellenállás).
• A szorongáskeltő ingerekre adott gyenge reakció következménye, hogy nem tanulnak a bün-
tetésből, mert nem érzik azt annyira riasztónak.
xx) Gátlásproblémák
• Nem képesek indulataikon úrrá lenni.
• Antiszociális hajlamot mutató gyerekek: jelentős részük a figyelemhiány zavarait és indula-
tai gátlásának képtelenségét is mutatja.
• Bomlasztó viselkedésük büntetést és társaik és felnőttek elutasítását eredményezi. Ez további
agresszív és antiszociális viselkedést provokál a gyermeknél.
yy) A „rossz” szülői viselkedés a gyermekkel szemben
• A szülő kívülállása: azok a gyerekek, akiknek szülei nem érdeklődnek a gyerek mindennapi élete iránt
(pl. nem tudják, hogy kik a gyerek barátai) hajlamosabbak antiszociális személyiséget kialakítani.
• Ellenségesség
• Testi fenyítés
• Gúny
• Elhanyagolás, keveset vannak otthon.
• Ezeket a szülői tényezőket célzó beavatkozások csökkentik a gyermek magatartási zavarait.
zz) Hajlamosító szülői problémák
• Neuropszichológiai problémák, anya kábítószer-fogyasztása, terhessége alatti hiányos táplálkozása,
méhen belüli és születés utáni mérgezések, bántalmazás, születési komplikációk, kis születési súly.
• Ennek következtében a gyerekek ingerlékenyebbek, indulatosabbak, félszegebbek, hevesebbek, fi-
gyelmetlenebbek, lassabban tanulók, mint kortársaik.
• A szülők sokszor maguk is tizenévesek és/vagy valamilyen pszichológiai problémától szenvednek,
ennek következtében gyenge hatékonyságú szülői viselkedésre képesek.
aaa) Borderline személyiségzavar
• Labilitás: súlyos neurotikus jellemzők.
• Tünetei sokszor a pszichotikus rohamok határán vannak.
• Gyakori és sokszor minden ok nélkül megjelenő depressziós, szorongásos és dührohamok.
• Labilis énképe: a szélsőséges kétkedés saját magukban a hihetetlen önteltséggel váltogatja
egymást.
• A személyközi kapcsolatok ingatagok: valaki eszményítése hirtelen gyűlöletbe csaphat át,
minden ok nélkül.
• Szörnyen üresnek érzi magát, új ismerősökre szinte rátapadnak, hogy majd az kitölti a ma-
gukban érzett mérhetetlen űrt.
• Jellemzői
o Szinte paranoiásan rettegnek attól, hogy elhagyják őket, mások legártatlanabb cseleke-
deteit sokszor cserbenhagyásként vagy elutasításként értelmezik.
o Indulatvezérelt önromboló viselkedés, amely sokszor öncsonkításban vagy öngyilkos-
ságban is végződhet (megégeti, megvagdossa magát).
o Epizódok, melyben a személy nem érzi valódinak saját magát, elveszti az időérzékelé-
sét, és akár a nevét is elfelejtheti.
• Diagnózis
o Gyakran kapják meg más akut zavar címkéjét: gyógyszer-túladagolás, depresszió, ge-
neralizált szorongás, egyszerű fóbiák, agorafóbia, poszttraumás stresszszindróma, pá-
nikbetegség.
o Incidencia 1-2 %
o Több nő, mint férfi.
o 6% halálozik el öngyilkosságban.
o Házasságuk viharos, nehézségek a munkahelyen, gyakran szenvednek testi fogyatékos-
ság.
bbb) A borderline személyiség magyarázatai
Pszichoanalitikus meg-
Biológiai megközelítés közelítések Kognitív megközelítések Stresszkeltő események
• Egyértelmű közvetlen • Kernberg: a borderline • Beck: dichotóm gondol- • Sokan szenvedtek gyer-
örökletes mintázatot személyiségű egyén kodás jellemzi, mindent mekkorban szexuális
nem sikerült feltárni. csak annyira alkalmaz- egymást kizáró, ellenté- vagy testi bántalmazást
• Családjukban magas az kodik a valósághoz, tes kategóriákban értel- • Az a gyerek, aki felé
érzelmi zavarok előfor- hogy a való világban ép- mez. Egy dolog vagy jó szülei váltakozva bántal-
dulási aránya. pen, hogy csak megél- vagy rossz, vagy siker mazó, illetve szerető vi-
• Gyógyszeres kezelés: jen, de konfliktusai kivé- vagy kudarc, vagy meg- selkedéssel fordulnak,
szorongásgátlók a szo- désére csak olyan primi- bízható vagy csalárd. alapvető bizalmatlansá-
rongásrohamok, anti- tívebb elhárító mecha- • A kognitív viselkedéste- got alakíthat ki magában
depresszánsok (SSRI) az nizmusokat használ, rápiák abban segítik a másokkal szemben, és
indulatkitörések kezelé- mint a tagadás. klienst, hogy valóság- hajlamossá válhat min-
sére. • Rossz véleménye má- hűbb (kevésbé végletes, denkit vagy tökéletesen
sokról és saját magáról a dichotóm) és pozitívabb jónak, vagy tökéletesen
korai gondozóval való énképet alakítson ki, rossznak látni.
rossz kapcsolatból ered- hogy adaptívabb kész-
nek. A gondozóknak az ségeket sajátítson el
jelentett kielégülést, problémái megoldásá-
hogy a gyermek tőlük ban és érzelmei kontrol-
függött. lálásában.
• Így nem bátorították ön- • Olyan elfogadott önér-
álló énkép kialakulását, vényesítő készségek tré-
így a gyermek nem ta- ningje, amelyekkel
nulta meg a saját énké- szükségleteit és érzéseit
pének és mások róla al- érett módon fejezheti ki.
kotott képének megkü-
lönböztetését.
ccc) Hasítás
• Ezért szélsőségesen reagál mások véleményére, az elhagyatás puszta lehetőségére is.
• Amikor úgy érzi, hogy mások visszautasítják, elfordul saját magától, és önbüntetést vagy
öncsonkítást róhat ki magára.
• Nem képes sem a sajátmagáról, sem a másokról alkotott kép negatív és pozitív aspektusait
integrálni, mert gondozója jutalmazta, amikor függő és engedelmes maradt, de ellenséges és
elutasító volt, amikor megpróbált eltávolodni tőle.
• Érzelmeinek és személyes kapcsolatainak labilitását a hasítás okozza - érzelmei és kapcso-
latai megítélése a “tökéletesen jó” és a “tökéletesen rossz” én, illetve másik közötti ingado-
zást tükrözi.
ddd) Pszichodinamikus kezelés
• Segíti az érzelmek tisztázásában.
• Felismerteti, hogy hasítja a magáról és másokról alkotott képet.
• A hétköznapi problémák megoldásának adaptívabb módszereit tanítják meg
• Az impulzív érzések azonosítása és a velük való megküzdés tréningje
6. Terápiás módszerek
a) Történeti háttér
• Kőkorszak: gonosz szellemek megszállása. Gyógyítás varázsigékkel, mágiával, tisztítóte-
ákkal. Egyéb módszerek: korbácsolás, éheztetés, megégetés, véreztetés.
• Görögök, Hippokratész (Kr.e. 460-377): mentális rendellenesség a testnedvek egyensúlyá-
nak zavara. Gyógymód: kellemes környezet, testgyakorlás, diéta, masszázs, fürdő, érvágás,
hashajtás, elzárás.
• Középkor: démonok megszállása. Gyógymód: éheztetés, kínzás, megégetés – boszorkány-
perek.
1) Első tébolydák
• Késő középkor: városi tébolydák. Börtönszerű cellák, betegek láncra verve.
• Philippe Pinel, Párizs, levette a láncot a betegekről. A humános pszichiátria kezdetei.
• XX. század eleje a tudományos pszichiátria kezdetei: számos mentális probléma fiziológiai
hátterét feltárták. Pl. szifilisz okozta krónikus agyvelőgyulladás (paresis, dementia), penicil-
lin-kúra.
2) Mai terápiás lehetőségek
• Nagy minőségi különbségek: luxusszanatóriumtól az elfekvőig.
• Egyéni és csoportos pszichoterápiák, szabadidős tevékenységek, foglalkoztató terápiák,
pszichoedukáció.
• Dezinstitucionalizáció ’60-as évektől: a kórházi kezelésről a lakókörzeten belüli ambuláns
kezelésre helyeződik át a hangsúly. Veszély: ellátatlan betegek (a hajléktalanok legalább
1/3!).
• Új hatékony pszichofarmakonok ’50-es évektől: Szorongás, depresszió és szkizofrénia
esetén.
3) Kriminalitás és elmebetegség
• Téves közkeletű elképzelés a kettő kapcsolatáról
• Mentális problémákkal küzdők közül csak a szerfogyasztók között van több erőszakos bűn-
cselekmény. (Monahan, 2001)
• De a „normális” szerfogyasztók között is gyakoribb. Nem szerfogyasztók alig „veszélyeseb-
bek”, mint a normális átlag (aki nem fogyaszt szert).
4) Betegekkel foglalkozó szakemberek
• Pszichiáter: orvos, szakdiploma. Diagnózis, pszicho- és gyógyszeres terápia. Kizárólagos
receptírási jog.
• Pszichoanalitikus: sajátélményű pszichoterápiás képzésben részt vett szakember. Szuperví-
zió: kezdő szakemberek munkája tapasztalt munkatárs felügyeletével.
• Klinikai pszichológus: pszichológus, szakképzéssel. Diagnózis, tesztelés, terápia, kutatás.
• Tanácsadó pszichológus: alkalmazkodási problémák kezelése. Diák-, házassági vagy csa-
ládi tanácsadás. Iskolapszichológus – tanulási zavarok.
• Pszichiátriai szociális munkás: diplomás szakember. Speciális feladatok: interjúkészítés,
terápiás eljárások, családi és közösségi segítségnyújtás. Környezettanulmányok készítése, a
beteg és családtagjainak segítése.
• Pszichiátriai szakápoló: általános ápoló pszichiátriai szakvizsgával
b) Pszichoterápiás módszerek
1) Pszichoterápia
• Különféle, az emberek problémáinak enyhítését és társadalomba való jobb beilleszkedését
elősegítő pszichológiai eljárások.
• Minden terápiás helyzet két személy, a kliens (a beteg) és a terapeuta közötti segítő kapcso-
latra épül.
• A kliensnek biztosnak kell lennie abban, hogy legbelső személyes gondolatait, érzelmeit
vagy személyes benyomásait szabadon kinyilváníthatja úgy, hogy nem kell megbélyegzés-
től, vagy a bizalmával való visszaéléstől tartania.
• A terapeuta elfogadását és megértését felkínálva törekszik a kliens problémáinak minél ha-
tékonyabb megoldásában.
• A viselkedés megváltoztatásához elsősorban az egyén tudattalan motivációit és konfliktusait kell
megérteni.
Pszichodinamikus terápiák • Fontos a kora gyermekkori társas (szülők, testvérek) kapcsolatok tudattalan hátterének feltárása.
• A személyben tudatosítani kell konfliktusait (elfojtott érzelmeit és motívumait), amelyek így
racionálisabban és reálisabban megközelíthetővé válnak.
• Több, tanulási és kondicionálási elveken alapuló terápiás módszer.
• A maladaptív viselkedések a stresszel való megküzdés tanult módjai, a tanulás kísérleti kutatása
során kifejlesztett technikák segítségével ezek módosíthatók, megfelelőbb reakciókkal helyette-
Viselkedésterápiák
síthetők.
• A belátás önmagában nem változtatja meg a viselkedést. A konkrét helyzetekben maladaptív
viselkedést kell megváltoztatni.
• Nem csak viselkedésmódosító technikákat tartalmaz, hanem a maladaptív hiedelmeket (gondo-
latokat, attitűdöket, elvárásokat, értelmezéseket) megváltoztatását is megkísérlik.
• A terapeuta az átélt események hatékonyabb értelmezésének elsajátíttatásával segít a kliensnek
a kellemetlen érzelmi reakciókon való uralomban. Rámutat a kliens gondolkodásának torzítása-
Kognitív viselkedésterápiák
ira, és segít azt a valósághoz jobban hozzáigazítani.
• A terápia viselkedéses komponense akkor kezd működni, amikor a terapeuta arra buzdítja kli-
ensét, hogy próbálja meg helyzetét más fényben látni, és vizsgálja meg a nézőpontváltás követ-
kezményeit.
• Humanisztikus-fenomenológiai személyiségelméletekre épít
• Az egyénnek a fejlődés és az önmegvalósítás iránti természetes törekvését hangsúlyozzák.
Humanisztikus terápiák • Pszichés problémák, ha ezek a törekvések akadályba ütköznek.
• Segítenek az embereknek valódi önmagukat megismerni, a külső akadályokat leküzdeni, és hogy
maguk döntsenek saját sorsuk felöl.
• Az egyént egy nagyobb szociális rendszer (család, társadalom) részének tekinti. A terápiás fo-
lyamatnak erre is ki kell terjedni.
Szociokulturális szemléletű • Csoportterápia
terápiák • Pár- és családterápia
• Területi programok
• Kultúrspecifikus terápiák
• A pszichoterapeuták többsége különböző rendszerekből állítja össze azokat a módszereket, ame-
lyek kliensei személyiségéhez és problémáihoz leginkább megfelelőek.
Eklektikus, integratív meg-
• A pszichoterápia mellett gyakran gyógyszeres kezelést is alkalmaznak.
közelítések
• Specializáció egy-egy problémára vagy korcsoportra: szexuális problémák, szorongásos zava-
rok, depresszió, alkoholizmus, illetve gyerekek, serdülők, időskori problémák.
2) Alapvető módszerek pszichodinamikus terápiára
Szabad asszociáció Álomelemzés
• Gondolatok és érzelmek szabad, gátlástalan ki- • Freud: álomfejtés – királyi út a tudattalanhoz.
mondása. • Kötetlen beszélgetés az álomról, majd szabad
• Blokkolás: ha a folyam elakad (ellenállás), a asszociáció.
személy érzékeny területei feletti tudattalan • Manifeszt tartalom alapján a látens tartalom (az
kontroll következménye. Ezeket kell az analiti- álom tudattalan jelentése) feltárása.
kusnak alaposan feltárnia.
3) Indulatáttétel
• A terápiában a kliens úgy próbálja a terapeutát bevonni érzelmeinek és gondolatainak vilá-
gába, hogy olyan attitűdöket fejez ki vele szemben, amelyeket más, számára egykor vagy
még mindig fontos személyek iránt érez. Pl. dühkitörés, vagy túlságosan alázatos és törlesz-
kedő a terapeutával szemben.
• A terapeuta ezeket a reakciókat felhasználja, hogy bemutassa a kliens mások iránti attitűdjeit.
4) A pszichoanalízis, mint módszer
• Hosszadalmas, intenzív, költséges.
• Több éven keresztül, heti több alkalommal.
• Ellenjavalt: heveny depresszió, szorongó, pszichotikus (gyors segítség kell!).
5) Rövid dinamikus terápiák
• Strukturáltabb, rövidebbek. Pl. Interperszonális terápia: az egyén aktuális másokkal való
kapcsolataiból adódó problémák megoldására. Direktebb témafelvetés.
• Indulatáttétel, belátás és átdolgozás továbbra is fontos.
• Főleg érzelmi problémák kezelésében.
6) A viselkedésterápia folyamata
1. Kikérdezés. Ez alapján a probléma világos meghatározása és specifikus terápiás célokká
tördelése.
2. Közös kezelési program kidolgozása: A legeredményesebb terápiás módszer megtalálása.
7) Alapvető módszerek viselkedésterápiára
Szisztematikus deszenzitizáció Szembesítés
• A félelmet egy szorongással összeegyeztethe- • A szisztematikus deszenzitizációhoz hasonló
tetlen állapottal, a relaxációval igyekszik he- eljárás.
lyettesíteni. • A relaxált személyt ténylegesen kiteszik a szo-
• A kondicionált szorongás kioltása (klasszikus rongáskeltő helyzeteknek.
kondicionálás). Pl. relaxált állapotban szoron- • Főleg fóbiák kezelésénél. Pl. kígyófóbia esetén
gáskeltő helyzeteket kell elképzelni. a sikeres utolsó fázis az állat megérintése.
• Az eljárás során események erősödő szorongást
kiváltó sorozatán (szorongáshierarchia) kell vé-
gig menni.
8) Elárasztás
• A fóbiás személyt a menekülés minden reménye nélkül viszonylag hosszú időre a számára
legfélelmetesebb szituációba helyezik.
• Általában a kezdeti rettegés fokozatosan alább hagy.
• Agorafóbia és kényszeres zavar.
9) Alapvető módszerek elárasztásra
Szelektív megerősítés Modellálás Viselkedésgyakorlás Önszabályozás
• A kívánatos viselkedés jutal- • A tanulást mások vi- Szerepjátszás, az adaptívabb • Meg kell tanulni a viselkedés ön-
mazása (operáns kondicioná- selkedésének megfi- viselkedésformák ismételge- álló kontrollját a terápián kívül is.
lás), az elkerülendők kioltása. gyelése és utánzása tése és begyakorlása a terape- • Önszabályozás: egyrészt a saját
• Zsetonmódszer, figyelemmeg- segíti elő. uta segítségével. Pl. asszertivi- viselkedés megfigyelése (moni-
vonás. • Adaptív viselkedést tástréning: annak begyakor- torozás), másrészt különféle
• Számos gyermekkori probléma mutató modellek kö- lása, hogy hogyan álljunk ki módszerek (önjutalmazás, ön-
kezelésében hatásos. Ágybavi- vetése. igazunk mellett, hogyan mond- büntetés, az ingerfeltételek sza-
zelés, agresszió, dührohamok, • Megfigyelés való- junk nemet, amikor mások ki- bályozása, összeegyeztethetetlen
bomlasztó iskolai viselkedés, ságban és videón. akarnak használni. Csökken a válaszminták kidolgozása) alkal-
rossz iskolai teljesítmény, szo- • Alkalmas szorongás szorongás, és hatékonyabb mazása a maladaptív viselkedés
ciális visszahúzódás. csökkentésére és új megküzdési stratégiákat ala- további megváltoztatására.
• Autista gyerekek, súlyosan za- készségek kifejlesz- kíthatunk ki. Megtanulhatjuk,
vart elmebetegeknél, értelmi tésére. hogyan fejezzük ki szükségle-
fogyatékos felnőtteknél is. teinket őszintén és határozot-
tan, ellenségesség és félelem-
keltés nélkül.
10) Indikáció viselkedésterápiára
• A viselkedésterápiás módszereket rendszerint együttesen alkalmazzák.
• Szorongásos zavarok: pánik, fóbiák, kényszer.
• Depresszió, szexuális zavarok, gyermekkori problémák.
11) A terápia eszközei
• Szembesítés
• Pozitív gondolkodástréning, pozitív öninstrukciók
• Hatékonyság és hozzáértés érzésének növelése (tényleges teljesítmény alapján)
12) Indikáció kognitív viselkedésterápiára
• Nem pszichotikus állapotok
• Depresszió
• Szorongás,
• Evészavarok
• Drog- és alkoholproblémák
• Szexuális zavarok
13) A humanisztikus terápia célkitűzései
• Minél jobban tudatosítsa és megértse a kliens saját motívumait és érzéseit. A hangsúly nem
a múlton, hanem az aktuálisan átélt dolgokon.
• A terapeuta nem interpretál és nem változtatja meg a viselkedést.
• A kliensnek maga kell rájönnie a helyes megoldásra.
14) Nondirektív terápia
• Carl Rogers, kliensközpontú terápia. Magnófelvétekre vett ülések, majd ezek kielemzése.
• Az egyén legjobb ismerője saját maga, és ő a legilletékesebb saját problémái megoldásban.
A terapeutának csak serkentenie kell ezt a folyamatot.
• Terapeuta facilitátor, a klienset önmaga megértését segíti. Megismétli, amit a kliens saját
érzelmeiről és szükségleteiről megfogalmaz.
• Legfontosabb tulajdonságai az empátia, a melegség és az őszinteség. Ezek birtokában képes
kliensének növekedését és fejlődését serkenteni.
15) A terapeuta tulajdonságai
• Empátia: szükséges a kliens által kifejezett érzelmek megértéséhez, és hogy saját megértését
kommunikálni tudja felé. A kliens referencia rendszerét kell elfogadnia.
• Melegség: hogy a kliensét elfogadja, és higgyen benne, hogy az rendelkezik a problémái
megoldásához szükséges erőforrásokkal.
• Őszinteség: nem játszik szerepet, nem a szakember beszél belőle. Hiteles, hogy megbízza-
nak benne.
16) Indikációk humanisztikus terápiára
• Olyan személyek esetén, akik könnyen megnyilvánulnak és motiváltak problémáik megbe-
szélésére.
• Nem javasolt: bizonytalan, súlyosan zavart és interperszonális kapcsolataikban ügyetlen sze-
mélyek (nem képesek érzéseikről beszélni), számukra közvetlenebb módszerek szükségesek
17) Csoportterápia
• Az érzelmi problémák (elmagányosodás, visszautasítottság, elszigeteltség) nagy része inter-
perszonális konfliktusokból erednek.
• Gyakran az egyéni pszichoterápiával párhuzamosan csoportterápia is. Az egyéni pszichote-
rápiában tanult attitűdök és reakciók kipróbálhatók a „gyakorlatban”.
• A kliens mások részvételével dolgozhatja fel problémáit, megfigyelheti a viselkedésére adott
reakciókat, működésképtelen válaszmintázatai helyet újakat dolgozhat ki.
18) Különféle csoportterápiák
• Minden elméleti irányzat kidolgozott saját elveinek megfelelő csoportterápiát.
• Kórházi osztályokon, ambuláns pszichiátriai rendelőkben (ideggondozókban) a legkülönfé-
lébb klienscsoport számára.
• Ideális csoport 6 – 8 fő, összekötő kapocs a közös probléma.
• A terapeuta gyakran passzív, háttérben hagyja, hogy a kliensek megosszák egymással prob-
lémáikat, gondolataikat, érzéseiket, értékeljék egymás viselkedését.
19) Amikor a csoportterapeuta aktív
• Deszenzitizációs ülések: fóbiák csoportterápiája. Csoportosan haladnak végig a szorongás-
hierarchián.
• Társas készségeket fejlesztő tréning: Gyengéd erőszak a visszahúzódó, félénk csoportta-
gok aktivitásának, részvételének növelésére.
20) A csoportterápia előnyei
• Költséghatékony, a terapeuta egy időben több emberrel foglalkozik.
• Szociális támogatás: a kliensek erőt meríthetnek a csoporttársak, sorstársak tapasztalataiból,
sikereiből.
• Behelyettesítő (vikariáló) tanulással mások eseteiből tanulhatnak
• A terapeután kívül más emberekkel való interakciókban is módjuk van kipróbálni az új atti-
tűdöket és reakciókat.
• Új társas készségek modellálás útján történő elsajátítása, és azok csoporton belül történő be-
gyakorlása.
21) Önsegítő csoportok
• Általában nincs hivatásos terapeuta
• Olyan emberek önkéntes szervezetei, akik rendszeresen találkoznak annak érdekében, hogy
támogassák egymást közös problémáik megoldásában. Pl. Anonim Alkoholisták
22) Pár- és családterápiák
• A házasság és a családi élet intim környezetében felerősödhetnek az érzelmek kifejezésével,
a mások szükségleteinek kielégítésével vagy a mások szükségleteire és követeléseire adott
reakciókkal kapcsolatos problémák.
• Ezek a problémák több személy érintenek, általában interperszonális kapcsolatokon keresz-
tül jelennek meg.
• Párterápia: házaspárok, illetve együtt élő párok vesznek részt benne.
• Családterápia: az egész család terápiája.
Párterápiák Családterápiák
• Többféle szemlélet • Az egyéni terápiák sikere után az otthoni kör-
• A házassági problémák megoldásában hatéko- nyezetbe visszakerült páciens állapota sokszor
nyabb, mint az egyéni terápia. újra visszaesett: a probléma mögött zavaros
• A partnerek érzéseinek kifejezéséhez, egymás családi rendszer áll, annak megváltoztatása is
szükségleteinek jobb felismeréséhez és foko- szükséges a tartós javuláshoz.
zottabb megértéséhez, a konfliktusok hatéko- • Főleg pszichés zavaroktól szenvedő gyerekek
nyabb kezeléséhez nyújt segítséget. esetén.
• Konfliktusok gyakori oka: a felek eltérő szerep- • A családon belül azonosított beteg tünetei min-
elvárásokkal lépnek házasságra. dig jelzik, hogy az egész családban baj van,
• A terapeuta segít tisztázni az eltérő elvárásokat, mint rendszer nem működik rendesen.
és igyekszik közösen kidolgozni egy mindket- • A probléma gyökere a családtagok nem kielé-
tejük számára elfogadható kompromisszumot. gítő kommunikációja vagy a családtagok egy
• Gyakran viselkedési szerződésben rögzítik, ki részének a többieket kizáró szövetsége.
milyen viselkedésváltozást vállal a kapcsolatuk
rendezésének érdekében, és milyen büntetése-
ket vagy jutalmakat von maga után, ha az egyik
fél a vállalását nem teljesíti.
23) A családterápia folyamata
• Az egész család találkozik rendszeresen egy vagy két terapeutával.
• A családtagok közötti interakciók megfigyelése (videó) segítségével a családban betöltött
szerepek feltárása, és annak bemutatása, hogy ez hogyan járul hozzá a család problémáihoz.
• A családtagokat szembesítik azzal, hogyan erősítik meg ők maguk a problémás viselkedést.
• A terapeuta tanácsára a szülők megtanulhatják figyelemmel kísérni saját maguk és gyerme-
kük viselkedését, azonosítani a problémás viselkedést megerősítő mozzanatokat és megvál-
toztatni a hibás megerősítő mintázatot.
24) Szkizofrén beteget beilleszkedése a családba
• A család terápia alkalmas arra, hogy a szkizofrén betegek hozzátartozóit megtanítsák pozi-
tívabban és világosabban kommunikálni egymással.
• A betegek állapotában gyakoribb a visszaesés az olyan családban, ahol a konfliktusok és
indulatok bántó módon fogalmazódnak meg, és a családtagok túlságosan beleszólnak egy-
más életébe.
• A negatív érzelemkifejezést finomító és pozitív interakciós készséget fejlesztő családterá-
piák hatékonyak, a betegek állapotának romlása csökken az ilyen családokban. Konfliktusok
nyugodtabb hangnemben kerülnek megbeszélésre, egymás függetlenségét jobban tisztelik.
25) Területi programok
• Pszichológiai, pszichiátriai ellátás helyi, területi létesítményei.
• Szeretnék a mentálisan zavart és terápiásan megfelelően ellátott embereket visszavezetni a
közösségbe.
• Kórházakból rendezett állapotban elbocsátott betegek lakhatnak itt egészen addig,
amíg a társadalomban független életet nem tudnak élni.
Félutas házak
• Hasonló bentlakásos központok alkoholizmusból, drogfüggőségből gyógyulóknak,
bűnöző vagy csavargó fiataloknak, bántalmazott feleségeknek (anyaotthon).
• Tizenévesek beszélhetik meg problémáikat egymással és segítő tanácsadókkal.
Ifjúsági segítő központok • Szolgáltatások: munkavállalási tanácsadás, korrepetálás, személyes és családi prob-
lémák megoldásához nyújtott segítség.
• Olyan súlyos stresszen átesett személyek és családok gyors, azonnali megsegítése,
akik a rájuk zúduló terhek miatt kialakuló érzelmi zavar állapotában képtelenek
Krízisintervenció helyzetük önálló megoldására.
• Nonstop segítő szolgálat a területi mentálhigiénés központban.
• Telefonos elsősegélyszolgálat
• Közösségi mentálhigiénés munkát végző civilek megfelelő képzéssel
• Orvosbohócok
Civil önkéntesek
• Civil beteglátogatók, lelkigondozók
• Gyógyult alkoholisták, drogosok kortárs segítő szolgálata
Képzett terapeuták felügyelete mellet gyakran laikusok vezetik. Pl. ‘Achievement
Place’: családi otthonhoz hasonló hely Kansasben, ahol bírósági ítélet alapján odake-
Bentlakásos mentálhigiénés programok rült fiatalkorú bűnözőkkel pótszülőpárok foglalkoznak. Viselkedésterápiás módsze-
rekkel igyekeznek fékezni a fiatalok agresszív viselkedését és fejleszteni szociális
készségeiket. Általában kedvező eredményekről számolnak be.
26) Nonstop segítő szolgálat a területi mentálhigiénés központban
• Külön egyeztetés nélkül, azonnali ellátás.
• Terapeuták segítik a problémák tisztázását, érzelmi támaszt nyújtanak, kidolgoznak egy le-
hetséges cselekvési terhet, próbálják felvenni a kapcsolatot egyéb segítő intézményekkel és
a családtagokkal.
• Rövid terápia, 5 – 6 ülés. A krízis állapoton való átsegítés a cél.
27) „Forró drót” telefonos elsősegélyszolgálat
• Munkatársak: kiképzett önkéntesek.
• Megtanulják, hogyan lehet az embereket figyelmesen meghallgatni, együttérzésükről és
megértésükről biztosítani, tartani bennük a lelket, tájékoztatást adni a rendelkezésükre álló
lehetőségekről, és az öngyilkosság veszélyének jeleiről.
• Öngyilkosságok megelőzésére, de súlyos stresszen átesettek, bántalmazott gyerekek és fele-
ségek és csavargó gyermekek számára is.
28) Kultúrspecifikus terápiák
• Bizonyos kultúrákban egyéni és sajátos, kulturális hiedelmeken és ősi hiedelmeken alapuló
eljárásokkal gyógyítják a betegeiket.
• A pszichésen sérült beteget a közösség szerves részeként kezelik. A betegség sokszor vala-
milyen vallási megnyilvánulás egyik eleme.
• Hagyományokon és rituálékon alapuló gyógyítás, pl. mexikói ‘curandero’.
29) Gyermekek kezelése
• A terápiát a gyermek fejlettségéhez kell igazítani.
• A terápia hatékonysága érdekében fontos, hogy a gyermek megértse, amit a terapeuta mond,
és hogy együtt is működjön vele.
• Rendszerint a gyermekek családjával is foglalkozni kell.
• Gyermekek részvétele a terápiában legtöbbször nem önkéntes.
• A nevelőotthonba kerülő elhagyott és bántalmazott, illetve fiatalkorúak bírósága elé kerülő
gyerekek nagy része is inkább terápiás kezelést igényelne.
30) Pszichoterápiák hatékonysága
• Nehéz értékelni, nem mindig definiálható, hogy mi a sikeres kezelés. Ehhez a kliens, a tera-
peuta és független megfigyelők véleményét is figyelembe kell venni.
• El kell különíteni a spontán gyógyulástól, amikor a pszichés probléma orvosi beavatkozás
nélkül is javul.
• Egy módszer hatékony, ha a terápiában résztvevő kliensek javulása meghaladja azokét, akik
kimaradnak belőle.
31) ᴥ kritikája
• Hans Eysenck (1952) a pszichoterápiák hatékonysága megkérdőjelezhető. Nincs megfelelő
hatásvizsgálat.
• Mai vizsgálatok: van a terápiáknak pozitív hatása. Az ellátatlan betegek állapota rosszabb
marad. Javulás jelentkezik az önértékelésben, a szorongás skálákon és az iskolai vagy mun-
kahelyi teljesítményben.
32) Az egyes pszichoterápiák összehasonlítása
• Elhanyagolható a különbség az egyes pszichoterápiák hatékonysága között.
• Elképzelhető, hogy bizonyos terápiák bizonyos problémák esetén igen hatékonyak, mások
esetén nem annyira.
• Hatásos javulás főleg depressziós, szorongásos, táplálkozási vagy a szerfogyasztással kap-
csolatos problémák esetén.
• Empirikus hatékonyság ellenőrzés elsősorban a behaviourista és kognitív szemléletű terápia
esetén.
33) Terápiák közös vonásai
• A terapeuta és kliens közötti mély szövetség
• Együttérzés és támogatás
• Deszenzitizáció
o Tárgyakhoz, szituációkhoz kapcsolódó szorongás megszüntetése.
o A terápiás ülés biztonságában a nyomasztó tapasztalatok ismételt megbeszélésével fokoza-
tosan kioltódik az azokhoz kapcsolódó szorongás.
• Adaptív válaszok megerősítése
o A pozitív attitűdök és cselekedetek erősítése dicsérettel, a maladaptív elemek gyengítése
figyelmen kívül hagyással, helytelenítéssel.
o A terapeuta tudattalanul is megerősíthet vagy gyengíthet bizonyos viselkedéselemeket.
Fontos, hogy tudatosítsa ezeket a hatásokat.
• Belátás
34) Meleg és bizalomteljes interperszonális kapcsolat
• Kölcsönös elismerés és megbecsülés.
• Hit abban, hogy a terapeuta megért és valóban érdeklik a problémáim.
• A bizalmon keresztül kompetenciaérzésünk és a siker elérésébe vetett hitünk is növekszik.
• Megnyugtató, hogy van, aki megoldhatónak tekinti problémáinkat.
• A legsikeresebb terapeuták képesek klienseikkel segítő és támogató kapcsolatot kiépíteni.
35) Megértés és belátás
• A magyarázat a belátás szubjektív élményét adja.
• Amit értünk, azt képesek vagyunk megváltoztatni.
• A változás lehetőségének tudata reményt ad az embernek.
• A remény a változás egyik legfontosabb előfeltétele.
c) Biológiai terápiák
• A mentális betegségeket az agy biokémiai vagy fiziológiai zavarai okozzák.
• Gyógyszeres kezelés
o ’50-es évektől szkizofrénia tüneteit enyhítő szerek felfedezése.’60-as évektől depressziót
enyhítő gyógyszerek és szorongásoldók bevezetése.
o Forradalmi változás a betegek kezelésében. Lerövidült kórházi kezelések.
• Elektrokonvulzív kezelés (elektro-shock) (ECT)
o Epilepsziás görcshöz hasonló rohamot előidéző, enyhe elektromos áramot bocsátanak az
agyra. Az agyi görcs a gyógyító hatású.
o 1940 és ’60 között számos kórkép esetén alkalmazták.
o Ma csak a nagyon súlyos, és gyógyszerre nem reagáló depressziós betegek esetén alkal-
mazzák.
o Az alkalmazás változásai
✓ Korábban sokszor válogatás nélkül, indokolatlan esetben is alkalmazták. Éber állapotban
kapta a beteg, csak a görcsös roham után vesztették el eszméletüket. Izomgörcsök követ-
keztében gyakori sérülés. Kezelés után zavartság, eszméletvesztés.
✓ Ma biztonságosabb. A beteget altatják, izomlazítót kap. A nem domináns félteke halán-
tékára rövid és gyenge elektromos ütést kap. Pár perc múlva a beteg felébred, nem em-
lékszik rá. Egy kúra néhány hétig tart, és 4-6 kezelésből áll.
o Mellékhatások
✓ Memóriazavar
✓ Memórialyuk a kezelést megelőző 6 hónapra.
✓ Új dolgok megtanulásának zavara a kezelést követő 2 hónapig.
✓ Minimalizálása: nem domináns féltekén adott kis dózisú (éppen csak a görcs kiváltásához
elegendő) áram adása.
1) Antipszichotikumok
• Szkizofrénia kezelésére.
• Fenotiazinok, major trankvillánsok (nyugtatók). Pl. Hibernál (klór-pomazin), Moditen (flu-
fenazin), Haloperidol.
• Dopaminreceptor-blokkolók
• Csökkentik a pszichotikus tüneteket (a valóságérzés elvesztését, a hallucinációkat, a tévesz-
méket). Lerövidítik a kórházi kezelést, megelőzik a visszaesést.
• De nem hatnak az érzelmi tompultságra, begubózásra, figyelemproblémákra.
2) Mellékhatások
• Nem mindenkinél hat.
• Torokszárasság, homályos látás, koncentrációs zavarok.
• Tardív diszkinézia: az arc, száj, nyelv és áll önkéntelen mozgásai. Önkéntelen mozgások:
ajkak nyalogatása, cuppogatás, nyelvöltés, grimaszolás. Hosszú ideig tartó kezelés után
20%-nál, általában irreverzibilis.
3) Atipikus antipszihotikumok
• Újabb fejlesztések
• Leponex, klozapin, risperidon
• Kevesebb mellékhatás, megtartott klinikai hatékonyság
• Más dopaminreceptorokat blokkolnak
• Szerotonerg-hatásuk is van.
4) Antidepresszánsok
• Depressziós tünetek enyhítése, hangulatjavítók, energetizálók.
• Növelik a szerotonin (5-HT) és noradrenalin (NA) funkcionális szintjét.
• MAO-inhibitorok (monoamin-oxidáz-gátlók): blokkolják a 5-HT és NA lebontó enzimek
működést, így azok koncentrációja növekszik.
• Triciklikus antidepresszánsok: akadályozzák a 5-TH és Na visszavételét, így azok hatóideje
hosszabb.
5) Mellékhatások
• Szájszárazság, homályos látás, székrekedés, vizelet-visszafogás. Vérnyomás leeshet, pulzus
és szívritmus-zavar.
• Túladagolása veszélyes lehet.
• MAO-gátlók sajttal, vörösborral, csokoládéval való együttfogyasztása súlyos szívproblémá-
kat okozhat.
6) Második generációs antidepresszánsok
• SSRI, SNRI: szelektív szerotonin, ill. noradrenalin visszavétel gátlók.
• Prozac (fluoxetin), Paxil (paroxetin), Zoloft (setralin), Remeron.
• Mellékhatásuk lényegesen kevesebb, de orgazmus hiánya, hányinger, hasmenés, szédülés és
idegesség előfordulhat.
• Kényszeres és pánikzavarok (szorongás) esetén is hatásosak.
7) Litium
• Bipoláris betegségben a mániás epizódok kezelésére. Súlyos esetben antipszichotikumokkal
kiegészítve.
• Fékezi a szélsőséges hangulati kilengéseket, segíti a normális érzelmi állapotok visszaállását.
• A mániás szakaszon kívül is szedni kell, különben visszaesés az állapotban.
• A szerotonin, dopamin és glutamin szintjét is stabilizálja.
• A betegeknek csak 20–30% reagál rá.
8) Mellékhatások
• Nagyon sok fiziológiai és pszichológiai mellékhatás.
• Alhasi fájdalom, remegés, hányinger, hányás, hasmenés, görcsök.
• Homályos látás, , koncentrációs és figyelmi nehézségek, munkahelyi teljesítmény csökkenése.
• A terhesség első harmadában szedve veseelégtelenséget, cukorbetegséget, születési rendellenességet
okozhat a magzatnál.
9) Antikonvulziv szerek
• Epilepsziás rohamok kezelésére használt gyógyszerek (antiepileptikumok).
• Rövid távon igen hatékonyan csökkentik a súlyos és heveny mániás tüneteket. Hosszú távon
azonban nem.
• Mellékhatások: szédülés, hányinger, aluszékonyság, bőrkiütések.
10) Szorongásoldók
• Szorongásos tünetek oldása.
• Benzodiazepinek (trankvillánsok).
• Valium (diazepam), Librium (klór-diazepoxid), Xanax (alprazolam).
• Csökkentik a központi idegrendszer aktivitását, a feszültséget. Aluszékonyságot okozhatnak.
• Alkalmazzák szorongásos zavarok, alkoholelvonásnál, stresszel összefüggő szervi megbete-
gedéseknél, fóbiák deszenzitizációs kezelésénél (a relaxáció elősegítésére).
11) Mellékhatások
• Tartós szedésük fizikai függéshez vezethet, megvonásakor súlyos elvonási tünetekkel.
• Károsíthatják a koncentrálóképességet (autóvezetés!), alkohollal együtt halálhoz vezethet.
12) Stimulánsok
• A figyelem és koncentrációs készséget fokozzák.
• Agyi dopamin szint növelése.
• ADHD-s, hiperaktív gyerekek 60-90%-a jól reagál a stimuláns (Ritanil) kezelésre. Jobban
tud figyelni, kevésbé lesz fegyelmezetlen.
13) Mellékhatások
• Álmatlanság
• Fejfájás
• Tickek (ideges rángások)
• Szédülés
14) Gyógyszeres terápiák értékelése
• A mentális betegségek jónéhány típusánál sikeresen csökkentik a zavarok súlyosságát.
• Alkalmazásukkal az egyébként kórházi kezelést igénylő betegek hazatérhetnek megszokott
környezetükbe.
• Nincs gyógyszer mellékhatás nélkül.
• Esetleg anélkül enyhítik a tüneteket, hogy a beteg szembenézne a betegséget kiváltó vagy az
annak következtében kialakuló problémáival.
15) Hatásmechanizmus
• Nem ismert pontosan.
• A depresszióban szerepet játszó és elégtelen mennyiségű neurotranszmitterek - szerotonin és
noradrenalin – nyithatják meg a gátat.
16) Biológia és pszichológiai terápiák együttes alkalmazása
• Kombinált kezelés igen hatékony általában minden kórkép esetén.
• A szkizofrénia esetén a gyógyszeres kezelést célszerű olyan pszichoterápiás foglalkozások-
kal kiegészíteni, melyek segítenek a betegség következményeivel megbirkózni.
• Depresszió esetében a gyógyszerek és pszichoterápia egyaránt hatékonyak. Ha a személy
bio-pszicho-szociális rendszerének bármely pontján sikereket érünk el, akkor az az egész
rendszerre kihatással lesz.
d) A kultúra és a nem pszichoterápiára gyakorolt hatása
• A tünetekre adott diagnózist is meghatározza.
• Elfogadja-e és következetesen végigviszi-e a személy a pszichoterápiás kezeléseket.
• Milyen kezelést tart saját maga számára megfelelőnek.
1) Diagnózis
• Afroamerikaiak gyakrabban kapják meg (tévesen) a szkizofrénia diagnózist, több néger kór-
házi beteg.
• Összesítve a megbetegedések aránya a két nemben azonos, de a férfiaknál gyakoribb a drog-
abúzus, nőknél pedig a hangulatzavarok valamelyik formája.
• Szkizofrénia aránya a két nemben megegyezik.
2) Pszichiátriai kezelések igénybevétele
• Az amerikaiak kétszer gyakrabban fordulnak problémáikkal háziorvoshoz, mint pszichiátriai
szakemberhez.
• A segítséget kérők között valamivel több a nő.
• Latin-amerikaiak és ázsiaiak gyakrabban gondoskodnak otthonukban szeretteikről. Afro-
amerikaiak ezzel szemben hamar szaksegítséget kérnek, kevésbé támaszkodnak a családra
vagy más csoportra.
3) Pszichoterápiás kezelések
• Ázsiai és indián amerikaiak strukturáltabb cselekvésközpontú (kognitív és viselkedés) terá-
piás megközelítéseket szeretik.
• Nem a terápiás forma számít elsősorban, hanem a terapeutának a kliens kultúrája iránti atti-
tűdjei és érzései. A sikeresség feltétele a nyitottság és elfogadás a kliens kultúrája iránt.
• A kisebbségi csoporthoz tartozó kliensek gyakrabban hagyják abba a pszichoterápiát. A te-
rapeuták többsége fehér, a kliensek nem értik és értelmetlennek tartják a fehér terapeuták
javaslatait.
4) Értékkülönbségek
• Azonos etnikai csoporthoz vagy nemhez tartozó kliens-terapeuta párok esetén is az értékkü-
lönbségek gyakran vezetnek nehézségekhez.
• Egy negyedik generációs, az amerikai társadalom versengésen alapuló individualizmusát el-
fogadó japán-amerikai és egy frissen bevándorló, a japán kultúra önfeláldozó, közösségori-
entált értékeihez ragaszkodó emigráns. Egy feminista terapeuta nő és egy konzervatív nemi
szerepekkel azonosuló kliens.
• A kliens számára a legfontosabb, hogy a terapeuta mind kultúrájával, mind nemével szemben
nyitott legyen, ugyanis ez határozza meg a terápiával szembeni attitűdjét, és hogy mit tud
elfogadni és hasznosítani a terapeuta tanácsaiból.
e) A mentális egészség karbantartása
• Ahhoz, hogy érzéseinkre érdemben tudjunk reagálni, első lépésként el kell azokat fogad-
nunk.
• Gyenge pontjaink megismerése lehetővé teszi, hogy kivédjük a distresszhez vezető helyzetet
és hogy szükség esetén segítséget kérjünk.
• Legyünk nyitottak, és adottságaink fejlesztése önértékelésünket is növeli, és örömet okoz.
• Distressz esetén keressük mások társaságát! A másokkal való törődés is javítja önérétkelé-
sünket.
• Nem tudjuk az összes problémánkat önmagunk megoldani. Szükség esetén bátran kérjünk
segítséget!
7. Társas befolyásolás
a) Szociálpszichológia
• Társas befolyásolás és társas megismerés
• Szociálpszichológia: tudományos módszerekkel vizsgálja, hogy az emberek viselkedése és
mentális folyamatai milyen módon változnak mások képzelt vagy valós jelenlétében.
• Az emberi viselkedés a személynek és a szituációnak egyaránt függvénye. A helyzetek meg-
határozó ereje nagyobb, mint gondolnánk.
• Nem az objektív helyzetre, hanem annak szubjektív értelmezésére reagálunk.
b) A társas befolyásolás témakörei
2) Engedelmesség és ellenállás
• Csoportos helyzetben, ha úgy érezzük, hogy a többség a mi-
énknél hitelesebb forrásból szerzi az információt, akkor gyak-
ran alkalmazkodunk a többség véleményéhez.
Alkalmazkodás a többséghez
• Azonban sokszor akkor is konformitást mutatunk, ha biztosak
vagyunk benne, hogy a többségi vélemény téves.
• Salamon Asch vizsgálatai: ’50-es évek.
Néha az ellentétes irányú folyamatot figyelhetjük meg: egy jól
A kisebbség befolyása informált és önmagát világosan kifejező kisebbség – olykor
egyetlen személy – elkezd másokat saját nézőpontjára állítani.
• Hannach Arendt (1963): náci háborús bűnösökkel folytatott
beszélgetések. Szélsőséges vagy speciális körülmények kö-
zött a leghétköznapibb, tisztességes ember is válhat bűnözővé.
Leggyakoribb magyarázat: „parancsot hajtottam végre”. Pél-
Engedelmeskedés a tekintélynek
dák: náci koncentrációs táborok, szeptember 11, a vietnámi
MyLai falu lakosainak kiirtása.
• Az átlagemberek saját lelkiismeretük ellenében is készek a te-
kintélynek engedelmeskedni.
I. Asch konformitás vizsgálata
• Változó létszámú csoport: 1 kísérleti személy, a többi beépített.
• Három különböző hosszúságú vonalból kellett azt kiválasztani, amelyik egy negyedikkel
azonos hosszúságú.
• A személyek sorban választottak, a k.sz. az utolsó előtti volt.
• A próbák többségében mindenki helyes választ adott, néhány esetben a beépített emberek
egységes, de nyilvánvalóan hibás választ adtak.
II. Asch eredményei
• A v.sz.-ek a kritikus próbák egyharmadában alkalmazkodtak a többségi véleményhez.
• A v. személyek 75%-a legalább egyszer beadta a derekát.
• A csoportméret nem nagyon számított, már 3-4 beavatott (a v.sz.-en kívül) létrehozta a na-
gyobb csoportban megfigyelt konformitást
III. Az eredmények értelmezése
• Bonyolult (pl. gazdaságpolitikai) vagy szubjektív (pl. esztétikai) ítéletek esetén az egyet-
nem-értés gyakori és elfogadott. Ekkor egy nagyjából egységes véleménnyel rendelkező cso-
portban kisebbségben maradni lehet, hogy kényelmetlen, de elfogadható állapot.
• Egyszerű, egyértelmű, könnyen megítélhető kérdésekben a kisebbségi vélemény fenntartása
(még ha igaz is) feszültséget kelt: „nem vagyok normális; a többiek hülyének néznek; azt
hiszik, kétségbe vonom a kompetenciájukat ”
• A szociális normák felrúgásától való félelem gátolja az eltérő vélemény fenntartását, erős
konformitásra irányuló nyomást kelt.
IV. Az engedelmesség meghatározói
• Bonyolultabb, szubjektívabb döntések esetén nem ilyen kifejezett az engedelmesség.
• Csökken a konformitásra való nyomás, ha az ellenvélemény a csoportban nem egyöntetű. A
v.sz.-ek konformitása 32%-ról 6 %-ra esett vissza. A személy úgy érzi, véleményével nincs
egyedül. A csoportnyomás megoszlik.
• Az sem számít, ha a másik ellenvélemény helytelen (akár abszurd módon).
V. A viselkedés tudattalan befolyásolása
A helyzetek lényegtelennek tűnő háttértényezői is befolyásolhatják a viselkedést, konformitásra kész-
tetnek.
Vizsgálatok:
• Epley, Gilovoch (1999): a személyek egy feladat részeként olyan szavakat olvastak, mint
alávetés, engedelmeskedés, konformitás. Egy másik csoport kihívás, konfrontáció, deviancia
szavakat olvasta. A vizsgálat későbbi részében egy csoportos döntési feladatban az első cso-
port tagjai konformistább ítéleteket adtak.
• Pendry, Carrick (2001): a k.sz.-ek Normanról, mint könyvelőről, vagy mint lázadó punkról
olvastak. Az eredmények csoportos döntési helyzetben az előzőhöz hasonló.
VI. A konformitás funkciói
• Információs társas befolyásolás: bizonytalan helyzetben azért igazodunk mások viselkedé-
séhez, mert úgy gondoljuk, hogy ők pontosabban értelmezik a helyzetet mint mi.
• Normatív társas befolyásolás: azért igazodunk a csoport tipikus viselkedéséhez és a szociális
normákhoz, mert azt szeretnénk, ha a csoport tagjai elfogadnának és szeretnének minket.
• Az Asch vizsgálatok esetén a normatív társas befolyásolás működött.
• Az információs társas befolyásolás szerepe az életkor előrehaladtával nem változik, mások
szeretetének elnyerésére és az elfogadottságra irányuló nyomás a korral csökken.
VII. „Fordított” Asch vizsgálatok
• Moscivici (1969): egyszerű észlelési feladatban 2 beavatott személy rossz választ képviselt
szemben a 4 valódi k.sz.-szel.
• A k.sz.-ek 32%-a legalább egyszer hibázott a kisebbségi ellenvélemény hatására.
• Ehhez a hatáshoz a kisebbségnek nagyon állhatatosnak kellett lennie, a legkisebb megingásra
is gyengült a befolyásuk.
VIII. A kisebbségi befolyásolás újabb vizsgálatai
• Azt vizsgálják, hogy bizonyos társadalmi, politikai kérdéseket tárgyaló csoportokban hogyan
változik a többségi vélemény a kisebbségi vélemény hatására.
• A kisebbség képes a többségi véleményt a sajátjához közelíteni, ha következetesek, de nem
tűnnek merevnek, dogmatikusnak vagy arrogánsnak. Ilyenkor magabiztosabbnak és hozzá-
értőbbnek látszanak.
• Akkor is hatékonyabb a kisebbség, ha az álláspontjuk összhangban áll a nagyobb társadalom
kialakulóban lévő normáival.
• Vélemény változás esetén valódi véleményváltozás történik: a többséghez tartozók valóban
megváltoztatják saját attitűdjeiket (internalizáció), és nem pusztán behódolnak (mint az Asch
vizsgálatban).
• A kisebbségi álláspontnak akkor is van a többségire hatása, ha nem mutattak kinyilvánított
konformitás.
IX. A kisebbségi befolyásolás folyamata
• A kisebbségi vélemény a többséget álláspontjuk újragondolására készteti, ezzel akkor is tá-
gítják az elfogadható vélemények körét, ha nem sikerül átállítani azokat.
• Hallgatólagos türelmi megállapodás: az igazságos megjelenés szellemében a kisebbség szó-
lásjogot kap, holott a többség nem szándékozik álláspontján változtatni. A kisebbségi állás-
pont végiggondolása azonban saját nézeteiket teszi törékennyé, a változásnak kevésbé ellen-
állóvá.
X. Milgram vizsgálatok
• Stanley Milgram (1963, 1974): engedelmesség vizsgálatok. A vizsgált személy volt a tanár,
mindenki más (a diák is) beépített ember.
• A látszólagos tanulási helyzetben a tanár, ha a „tanuló” hibázott, egy gomb megnyomásával
áramütéssel büntette őt.
• A v.sz. úgy tudta, hogy az áramerősség 15 V-tól fokozatosan emelkedett egészen 450 V-ig
15-ös fokozatonként.
• A tanuló szerepét egy színész játszotta, aki természetesen nem kapott valójában áramütést.
Egyre erősebben tiltakozott a fokozódó áramütések ellen, 300 V fölött pedig vészjóslóan
elhallgatott.
• Ha a v.sz. tiltakozott vagy abba akarta hagyni a feladatát, a kísérletvezető nyomatékosan
felszólította a folytatásra.
XI. Eredmények
• A tekintélynek való engedelmeskedést a k.sz. által adott legnagyobb áramütéssel mérték.
• A k.sz.-ek 65%-a mindvégig engedelmeskedett, elment a legerősebb (450V) értékig.
• Senki sem állt meg 300V alatt, amikor a „tanuló” el kezdte rugdosni a falat.
• Az eredmények mindenkit megleptek: a szituációk kényszerítő erejét nem vesszük eléggé
figyelembe. A „Ne okozzunk kárt másoknak” szándéka –noha megfogalmazódott – nem volt
elég erős ahhoz, hogy irányítani tudta volna a résztvevők viselkedést.
XII. Az engedelmességet meghatározó legfontosabb tényezők
A felügyelet Az áttétel A példák jelenléte A helyzet elfajulása
• Az egyik tényező a • A tanár és diák közötti • Ha a szociális nyomás • A v.sz.-ek elkötelezték
vizsgálatvezető jelen- fizikai vagy pszicholó- megoszlik, és a társak a feladat végrehajtása
léte, illetve a felügyelet giai távolság mértéke. ellenállnak, akkor ki- mellett.
szorossága. • Ha a tanár és diák egy sebb az engedelmeske- • Később nem adódott
• Ha a vizsgálatvezető szobában volt akkor az dés. Az ilyen helyzet alkalmas pillanat, hogy
elhagyta a szobát, és az engedelmeskedés 65%- megkönnyítette azt, kiszálljanak.
utasításait telefonon ke- ról 40%-ra csökkent. hogy a személyek a sa- • Kellemetlen volna be-
resztül adta, az enge- • Ha a tanár gondosko- ját meggyőződésük sze- ismerni, hogy hibáztak,
delmesség 65%-ról dott arról, hogy a diák a rint cselekedjenek. amikor elvállalták a
21%-ra csökkent. kezét az elektródán • Abban a helyzetben, feladatot. A helyzet
• Sokan, akik látszólag tartsa az engedelmes- ahol a tanárnak még igazi arculata csak las-
folytatták az eljárást, kedés mértéke csak (beépített) 2 társa volt, san bontakozott ki.
csaltak, gyengébb 30V volt. akik a kísérlet megha- • Sokszor könnyebb to-
áramütést adtak. • A távolságot növelve – tározott pontján kilép- vábbfolytatni még az
a diák semmilyen ver- tek, akkor a személyek- egyértelműen helytelen
bális visszajelzést nem nek csak 10%-a volt dolgokat is, mint beis-
adott a szomszéd szo- hajlandó befejezni a merni tévedésünket.
bából – az engedelmes- feladatot. • A kísérleti helyzet nem
kedés 100%-os volt. • Ugyanígy, ha több kí- adott elég időt arra,
• Az áttétel szerepe a mai sérletvezető volt, akik hogy végiggondolják
modern tömegpusztító összevitatkoztak a lehetőségeiket.
fegyvereknél. vizsgálat folytathatósá- • Vagy a kísérletvezető
gán, akkor a személyek vagy az engedetlensé-
közül senki sem foly- get kérő társaik értel-
tatta az eljárást. mezési szerint tekinte-
tek a helyzetre.
XIII. Ideológiai igazolás és engedelmeskedés
• Fontos az ideológiai háttér, az a hiedelem- és attitűdkészlet, amely feljogosítja a tekintély-
személyt követeléseire.
• Az egyéneket általában folyamatosan emlékeztetik arra, hogy mennyire fontos azoknak az
utasításait követni, akiknek engedelmeskednek.
• A Milgram-kísérletekben a tudomány (a kutatás fontossága) szolgáltatta ezt az ideológiát.
Ha nem egyetemi laboratóriumban végezték a vizsgálatot kisebb volt az engedelmeskedés.
• Szeptember 11.-e és Jonestown esetén a vallás szélsőséges értelmezése volt az ideológia.
XIV. Etikai kérdések
Kritika Feloldás
• Milgram kísérlete elfogadhatatlan mértékű stresszt • Kísérletek után részletes tájékoztatás: az eljárás el-
okozott a résztvevőknek. magyarázása, a résztvevők együttműködési készsé-
• Esetleg hosszú távú pszichés sérüléseket okoz annak gének helyreállítása
felismerése, hogy adott esettben készek lennének • 85% örült, hogy részt vett a vizsgálatban, 15% sem-
embertársaikra halálos áramütést mérni. leges, 1% megbánta a részvételt (engedelmeskedők
• A k.sz.-ek értesülve a kísérlet valódi céljáról , osto- és nem engedelmeskedők közt egyaránt)
bának és kihasználtnak érzik magukat, és talán so- • 74% szerint fontos dolgokat tudott meg magáról
hasem fognak fenntartás nélkül hinni a pszichológu- • Utánkövetéses vizsgálatok nem találtak szorongást
soknak, nem fogják tisztelni a tekintélyt. vagy traumás reakciókat
• A mai vizsgálatok betartják az alábbi két elvet: in-
formált hozzájárulás és minimális kockázat.
XV. Engedelmesség a hétköznapokban
• Hofling et al (1966): nővér vizsgálat.
• Egy orvos betelefonált egy nővérnek (ő volt a k.sz.), hogy egy betegnek adjon be egy isme-
retlen (és a kórházban nem engedélyezett) gyógyszert. A nővér nem ismerte személyesen az
orvost.
• Ezek ellenére 95% beadta a gyógyszert, és már az életben is volt ilyenre példa.
• Ettől a kísérlettől függetlenül megkérdezett nővérek azt állítják, hogy nem tennének ilyet.
3) Internalizáció
I. Az internaliázió fogalma
• Ha a társas befolyásolás hatására nem csak a kimutatott viselkedés, hanem a személy belső
attitűdjei is megváltoztak.
• Olyan viselkedésváltozás, amely a befolyás forrásának távollétében is fennmarad.
• A meggyőző befolyásolás eredménye.
• Konzisztenciára törekvés: az emberek azt szeretik, ha attitűd-
jeik, illetve viselkedésük konzisztens, azaz nem mond ellent
egymásnak.
Az önigazolás
• Ez a törekvés sokszor annyira erős, hogy személyes meggyő-
ződéseiket is hajlandók megváltoztatni, csak hogy igazolják
(racionalizálják) korábbi viselkedésüket.
• Csoportnormák: minden csoport rendelkezik helyesnek tartott
(rejtett vagy kinyilvánított) vélekedései, attitűdjei és viselke-
désformái.
• Azonosulás (identifikáció): ezeknek a normáknak az interna-
Referenciacsoport és azonosulás lizációja a csoporttagok által. Ezt a csoport társas jutalmai és
büntetései által kényszeríti ki a csoporttagoktól.
• A nagyra becsült és csodált egyének és csoportok vélekedé-
seit, attitűdjeiket és viselkedésüket azért vesszük át, mert olya-
nok akarunk lenni, mint ők, azonosulni akarunk velük.
II. „Láb az ajtórésben” technika
• „Megvetett láb” technika: az önigazolási törekvést használja ki.
• Ha olyan dologra szeretnénk rávenni valakit, amire egyébként nem lenne hajlandó, akkor
először olyan egy csekély, nehezen visszautasítható kéréssel kezdjünk, amely a „nagy kérés-
nek” kicsinyített mása.
• Ha a személy már elkötelezte magát egy könnyen teljesíthető ügy mellett, gondolatait is
eszerint átértékeli. Személyes attitűdjei egyre inkább igazodnak nyilvános viselkedéséhez,
egyre nehezebbé válik a komolyabb kérés visszautasítása.
III. Kognitív disszonancia elmélete
• Leon Festinger (1957)
• Két egymással inkonzisztens viselkedés vagy vélekedés kellemetlen érzést, feszültséget
(kognitív disszonancia) kelt bennünk.
• A kognitív konzisztencia irányába mutató hajtóerőtől sarkallva mindent megteszünk annak
érdekében, hogy az inkonzisztenciát megszüntetve, összhangot hozzunk közöttük létre.
• Ha ráveszünk valakit, hogy az általunk elvárt attitűdnek megfelelően cselekedjen, akkor vi-
selkedésüket idővel a kérdéses attitűd elfogadásával igazolják.
IV. Racionalizáció
• Attitűdjeink és viselkedésünk össze nem illése esetén a lehető legegyszerűbben igyekszünk
megszabadulni a disszonancia kellemetlen állapotától. Konzisztenciát legkönnyebben atti-
tűdjeink megváltoztatásával hozhatunk létre.
• Viselkedésünket próbáljuk véleményünk átalakításával, új konszonáns vélemények felállítá-
sával igazolni.
V. Kiváltott engedelmesség vizsgálata
• Festinger, Carlsmith (1959)
• A k.sz.-ek unalmas feladatot hajtottak végre.
• Ezután megkérték őket, hogy társaiknak azt mondják, hogy érdekes feladat volt. Jutalmul
vagy 1$-t vagy 20$-t fizettek.
• Akik a kevesebb pénzt kapták, azok később érdekesebbnek találták a feladatot.
• A feladat iránti attitűd (unalmas volt) és viselkedésük (azt mondták, hogy érdekes volt) nem
fedte egymást, kognitív disszonanciát okozott. A 20$-os csoportnál erre volt külső magyará-
zat („Megfizettek.”).
• A másik csoportban jelentéktelen volt a jutalom, amelyik az engedelmeskedést kiváltotta, a
disszonancia oldásához attitűdváltozásra volt szükség („Nem is volt olyan unalmas a fel-
adat”).
VI. ᴥ és a játékok kívánatossága
• Aronson, Carlsmith (1963)
• Gyerekeket eltiltottak bizonyos csábító játékoktól. Az egyik csoportban súlyos büntetést he-
lyeztek kilátásba, a másik csoport tagjai kedves kérést kaptak.
• A minimális büntetés attitűdváltozással járt együtt: a gyerekek később leértékelték a tiltott
játékot. A súlyos büntetéssel fenyegetett csoport továbbra is izgalmasnak tartotta.
VII. Kognitív disszonancia redukció a hétköznapi életben
• Egyetemi beavatási szertartások. Minél nagyobb erőfeszítést teszünk egy csoporthoz való
csatlakozás érdekében, annál büszkébbek leszünk odatartozásunkra.
• Hasonló kívánatossággal bíró alternatívák közötti döntés után. Később a nem választott op-
ciókat általában leértékeljük, kevésbé kívánatosnak tartjuk.
VIII. Önészlelési elmélet
• Daryl Bem (1972): A kognitív disszonancia elmélet ellenlábasa, annak összes eredményét
képes a belső disszonancia állapotának figyelembevétele nélkül magyarázni.
• Az egyének részben úgy szereznek tudomást saját attitűdjeikről, érzéseikről és belső állapo-
taikról, hogy saját viselkedésükből és annak következményeikről következtetnek rájuk.
• Belső jelzéseink gyengeségétől, félreérthetőségétől vagy értelmezhetetlenségétől függően
belső állapotaink megítélésénél a külső jelzésekre hagyatkozunk (akárcsak egy külső megfi-
gyelő).
IX. Alapvető attribúciós hiba
• Mások tetteinek magyarázatakor hajlamosak vagyunk a személyiség vagy a karakter (belső
diszpozíciók) befolyását túlságosan nagyra, míg a helyzet vagy a körülmények (külső ténye-
zők) befolyását túlságosan alábecsülni.
• A kiváltott engedelmességi kísérletben az 1$-t kapott személyek alulértékelték a jutalom (a
helyzeti tényező), és túlbecsülték a saját attitűd (személyi tényező) szerepét.
X. Túlzott igazolás
• Amikor saját viselkedésünk magyarázatakor figyelmen hagyjuk a személyes tényezőket, a
szituációs körülményeknek pedig túl nagy jelentőséget tulajdonítunk. gyerekeket pizzával
jutalmaztak az olvasásért. Amíg volt jutalom többet olvastak, mikor megszűnt, még az ere-
detinél is kevesebbet.
• A jutalmazás aláássa a belső, intrinzik motivációt. Amikor azt látjuk, hogy viselkedésünket
külső, helyzeti tényezők okozzák, akkor a belső, személyes tényezőket (a feladat végzésének
öröme) leértékeljük.
XI. Kognitív disszonancia vs. önészlelés
• Mindkét elméletnek vannak olyan eredményei, amelyet a másik elmélet nem tud magyarázni.
Elképzelhető, hogy a szituációtól függ, hogy melyik elképzelés alapján történik az attitűd-
változás.
• Újabb vizsgálatok szerint (Lieberman et al, 2001) a viselkedés kiváltotta attitűdváltozás au-
tomatikus, tudatos gondolatok nélkül is megtörténhet. Pl. olyankor is kimutattak attitűdvál-
tozást, amikor a személyek nem emlékeztek az attitűdváltozással igazolt viselkedésükre.
(amnéziás vagy figyelmi és munkamemória feladatokkal kognitívan leterhelt személyek).
XII. Önigazolás Jonestownban
• Jim Jones a „megvetett láb” technikát alkalmazta, hogy híveit engedelmességre kényszerítse.
• Először csak kisebb szívességeket kért tőlük, csak fokozatosan vette rá őket az elkötelező-
désre. Először csak idejük feláldozását kérte az Ügy érdekében, később a pénzüket, tulajdo-
naikat, majd a gyermekeik feletti felügyeleti jogot stb.
• Végül arra kényszerítette őket, hogy kollektívan öngyilkosságot kövessenek el.
• Ez a stratégia az emberek önigazolási hajlamaira építve erősítette a szektába és Jonesba vetett
hitüket, és minimálisra csökkentett a tagság valódi árának felismerését.
XIII. Referenciacsoport
• Az a csoport, amivel azonosulunk, vagy azonosulni akarunk.
• Hozzájuk mérjük és az értékeik szerint alakítjuk véleményeinket és cselekedeteinket.
• Általánosa világnézetet, a szociális kérdések és események egyfajta kész értelmezési módját,
ideológiai keretet is biztosítanak számunkra.
• A referencia csoportnak nem mindig vagyunk a tagjai: az alsó középosztály egyes tagjainak
gyakran a középosztály a referenciacsoportja; ifi sportolóknak a profi sportolók.
• Általában több, egymással ellentétes értékeket képviselő referenciacsoporttal is azonosulunk
(párhuzamosan).
XIV. Versengő referenciacsoportok vizsgálata
• Theodore Newcomb (1935-1939): a Bennington College diákjai politikai attitűdjeinek, ezek
változásának vizsgálata.
• Az intézmény szelleme liberális, a beiratkozó elsőévesek kétharmada konzervatív (republi-
kánus).
• Az évek folyamán a diákok attitűdjei fokozatosan eltávolodtak szüleikétől, egyre közelebb
kerültek a főiskola közösségének eredményeihez.
XV. Politikai attitűdváltozások
• A republikánus jelölt (Alf Landon) támogatottsága az 1936-os választáson a College diákjai között.
• Első éves: 62%
• Másodéves: 43%
• Harmad és negyed évesek: 15%
• A szülők esetén 66%.
XVI. Azonosulástól az internalizációig
• Vélekedések és attitűdök kezdetben azonosuláson alapszanak. Új és új referenciacsoportok
nézeteit „próbálhatjuk ki”.
• Az egyetemi évek során a folyamat változékonysága csökken, az állandó szilárd nézeteknek
kialakul egy magja, ami már csak lassabban és kevésbé radikális módon változik meg.
• A „felpróbált” vélekedésekből és attitűdökből ideológiai identitás fejlődik ki, az azonosulás
internalizációhoz vezet.
XVII. Az internalizáció tartóssága
• A Newcomb által vizsgált személyek 73%-a az 1984-es elnökválasztáson a demokrata jelöl-
tet (Mondale) támogatta.
• Az egyetem után hajlamosabbak voltak olyan referencia csoportokat keresni, amelyek ha-
sonló nézeteket vallottak.
• Sokszor azért választjuk valamelyik referenciacsoportot, mert a mienkéhez hasonló attitűdöt
képvisel, ugyanakkor a referenciacsoport is segít nekünk attitűdjeink alakításában és fenn-
tartásában.
4) Csoportközi interakciók
• Az elfogadható viselkedésre és hiedelmekre nézve explicit vagy imp-
licit szabályokat tartalmazó normák
• Szervezeteket és intézményeket érintenek: iskolák, börtönök, kereske-
delmi vállalkozás, kormányzati szervek.
Intézményes normák
• A szervezetben különböző szerepeket betöltő személyekre eltérő vi-
selkedéses elvárások érvényesek. A viselkedés inkább függ az egyedi
szerepelvárásoktól, mint a szerepet betöltő egyén személyes tulajdon-
ságaitól.
• Mi az egyéni és közösségi döntések viszonya?
Kollektív döntéshozatal • Kockázatosabbak vagy óvatosabbak-e a csoportos döntések, mint az
egyéni döntések?
I. A Stanford börtön kísérlet
• Philip Zimbardo (1972) vizsgálata demonstrálta, hogy az intézményi normák milyen átütő
erejűek lehetnek. Milyen pszichológiai folyamatok kísérik a börtönőri , illetve a rabszerep
felvételét?
• Önként (pszichésen egészséges, büntetlen) jelentkezőket véletlenszerűen két csoportra osz-
tottak: őrök és rabok.
• A résztvevők viselkedése igen hamar valódi börtönökben megfigyelhető interakciókhoz kez-
dett hasonlítani. Viselkedés- és gondolkozásmódjuk, érzelmeik igen hamar a szerepelvárás-
nak megfelelően alakult.
• Az őrök kegyetlenkedtek, állatként bántak a többiekkel; a rabok alázatos, dehumanizált ro-
botokká váltak, akik csak a menekülésre, saját túlélésükre és az őrökkel szemben egyre nö-
vekvő gyűlöletükre tudtak gondolni.
II. Eredmények
• A vizsgálatot két hétre tervezték, de a kialakult helyzet miatt már a 6. napon le kellett állítani.
• Mivel a résztvevők véletlenszerűen lettek beosztva, így viselkedésüket semmilyen neveltetési vagy
személyes tulajdonság nem magyarázta.
• Maga a helyzet (a börtön intézménye) patologikus annyira, hogy eltorzítja és elváltoztatja az egyéb-
ként normális egyének viselkedését.
• A mai büntetés-végrehajtó intézmények nem hajlandók tudomást venni a börtönhelyzetek rendkívüli
befolyásoló szerepét bizonyító vizsgálatokról.
III. Csoportpolarizáció
• A csoportos megbeszélés a döntéseket a szélsőségesebb irányba mozdítja el.
• Ha a csoporttagok kezdetben a kockázatosabb döntéshez ragaszkodnak egy bizonyos di-
lemma esetén, akkor a csoportdöntés még kockázatosabbá válik; ha a csoporttagok kezdet-
ben óvatosabbak, akkor a csoport még óvatosabb lesz.
IV. Kockázatfokozódó hatás
• James Stoner (1961) vizsgálata: csoportos résztvevők különböző problémákat vitattak meg.
A megbeszélés előtt és után egyéni döntéseket hoztak, a megbeszélés alatt csoportos döntést.
• Összehasonlították a megbeszélés előtti (egyéni), alatti (csoportos) és utáni (egyéni) kocká-
zati döntéseket.
• A csoportdöntések kockázatosabbak, mint a kezdeti döntések.
• A megbeszélés utáni egyéni döntések is kockázatosabbak, mint az az előttiek, tehát valódi
véleményváltozás történt.
• Más vizsgálatokban azonban találtak kockázatcsökkentő hatást is.
V. A csoportpolarizáció példái
• Cromwell et al (1991): hivatásos betörők becslése arról, hogy mennyire könnyű bizonyos
házakba betörni. A csoportdöntés óvatosabb.
• Moscovici, Zavalloni (1969): francia diákok De Gaulle tábornok iránti pozitív attitűdje még
kedvezőbbé vált; az amerikaiak iránti negatív attitűdje még negatívabbá.
• Kaplan, Miller (1987): esküdtszéki döntések vizsgálata. A polarizáció valószínűbb amikor
egyhangú döntést kell hozniuk és értékekkel és véleményekkel kapcsolatos kérdésekben kell
dönteniük.
VI. A csoportpolarizáció meghatározói
Információs befolyás Normatív befolyás
• Ha az emberek a többiekre úgy tekintenek, mint • Ha a résztvevők a csoport szeretetére és elfoga-
az információ biztos forrására. dására vágynak.
• Minél több érv merül fel valamely álláspont • A személyek saját nézeteiket a csoport normái-
mellett, annál valószínűbb, hogy a csoport abba val összehasonlítva látják, hogy a mások mi-
az irányba mozdul el. lyen attitűdökkel, hasonló vagy szélsőségesebb
• Torzítás: a csoporttagok szívesen sorolják azon nézetekkel rendelkeznek.
álláspont melletti érveiket, amelyeket már kez- • Ha szeretnénk kedvező benyomást kelteni a
detben is vallottak, vagy vitatnak olyan dolgo- csoportban, igazodni fogunk a csoport állás-
kat, amelyekben egyszer már megegyeztek. pontjához, vagy még szélsőségesebb nézeteket
• A vita a csoport eredeti álláspontja irányába igyekszünk képviselni.
torzul, és minél több csoporttagot győznek • A csoport gyakran referencia keretet (kontex-
meg, a csoport annál inkább azt az álláspontot tust) nyújt tagjainak, amelyben azok kezdeti né-
fogja képviselni. zeteiket újraértelmezhetik.
VII. Információs és normatív hatás
• Az információs hatás önmagában elégséges a polarizációhoz: a polarizációs hatás akkor is
jelentkezik, ha a személyek csak meghallgatják a csoport érveit, de nem ismerik az egyes
csoporttagok saját álláspontját.
• A normatív hatás önmagában elégséges a polarizációhoz: akkor is van polarizációs hatás, ha
az emberek csak a többiek álláspontjáról értesülnek, de nem hallanak semmilyen támogató
érvet.
• Általában a normatív hatás kisebb, mint az információs hatás.
VIII. Csoportgondolkodás
• Irving Janis (1982) vezette be a fogalmat. A Fehér Ház külpolitikai döntéseit elemezte.
• Az a jelenség, amelyben egy csoport tagjai a csoportkonszenzus érdekében elnyomják saját
ellenérzéseiket, ami rendszerint elégtelen információgyűjtéshez és hibás tervek kidolgozásá-
hoz vezet és irreális döntést hoznak.
• Tipikus példa: a Disznó-öbölbeli partraszállás megtervezése. Kennedy és nemzetbiztonsági
kabinetje rengeteg tervezési hibát követett el, amely végül is az akció sikertelenségéhez ve-
zetett.
IX. A csoportgondolkodás kialakulását kiváltó tényezők (Janis)
1. a csoporttagok mindannyian hisznek sebezhetetlenségükben, erkölcsösségükben és a közös vé-
leményük fontosságában
2. nem tűrik az ellenvéleményt
3. öncenzúrával élnek (nem „kekeckednek”)
4. döntéseiket közösen racionalizálják, ahelyett, hogy felülvizsgálnák azok erős és gyenge pontjait
5. egyesek önjelölt gondolatcsendőrként elnyomnak minden olyan információt, amely megkérdő-
jelezné a döntések hatékonyságát vagy erkölcsösségét.
X. A csoportkohézió (összetartás) szerepe
• Kritika: az empirikus vizsgálatok alapján az összetartó csoportok esetén nem feltétlenül ala-
kul ki nagyobb valószínűséggel a csoportgondolkodás.
• Bizonyos esetekben az összetartás olyan pszichológiai biztonságérzetet nyújt, amely javítja
a csoport tanulási képességét és teljesítményét.
• A csoportkohézió akkor vezet rossz döntésekhez, ha az a csoport saját pozitív önképének
veszélyeztetésével jár együtt. Ilyen esetben a csoport tagjai figyelmüket a pozitív identitásuk
fenntartására szűkítik, amelynek gyakran a hatékony döntéshozatal látja a kárát.
XI. Csoportgondolkodás és csoportnormák
• Amikor a csoportnorma a konszenzushoz való ragaszkodásnak kedvez, akkor a csoportgondolkodás
negatív hatása érvényesül, rossz döntésekhez vezetve.
• Amikor a csoportnorma a kritikus szemléletet részesíti előnyben, a csoportos megbeszélés javíthatja
a döntéshozatalt.
• A helyzetspecifikus társas normák nagyobb hatással vannak a viselkedésre, mint a csoport olyan álta-
lános tulajdonságai, mint a csoportkohézió vagy a csoport véleményének egyöntetűsége.
XII. A kritikus gondolkodás normája és a csoportdöntés
• Postmes et al (2001) vizsgálata.
• A résztvevők a vagy konszenzuskeresési normákat előhívó (közös poszter készítése) vagy kritikus
gondolkodást elősegítő (népszerűtlen új rendszabály megvitatása) helyzetben vettek részt. Előtte is és
utána is csoportos döntési feladatot kaptak
• A csoportos döntések minőségét összehasonlítva. A konszenzust előhívő feladat nem javította a telje-
sítményt, míg a kritikus gondolkodást elősegítő feladat nagyban javította.
XIII. A káros csoportgondolkodás elkerülése
• A kritikus gondolkodás normájának ápolása, hogy jobb csoportdöntések születhessenek.
• Kiképzett facilitátorokkal bátorítani az ötletek és vélemények teljes megosztását; váltogatni az egyéni
és csoportos ötletgeneráló üléseket.
• A csoport (szakmai, etnikai stb.) heterogén összetételének biztosítása, mivel egy heterogén csoport
egy homogén csoporthoz képest feltehetően az ötletek szélesebb választékával áll elő. A heterogén
egyetemi etnikai csoportok intellektuális teljesítménye jobb, az órák légköre, az informális kapcsola-
tok minősége jobb. Ezekben a szempontváltás képessége (a demokratikus gondolkodás alapja) is
könnyebben elsajátítható.
8. Társas megismerés
• Az emberek saját társas tapasztalatairól alkotott szubjektív értelmezésének és a társas világ-
gal kapcsolatos gondolkodásmódjának vizsgálata.
• A gondolkodás két féle üzemmódja
a) Benyomásformálás
• Hogyan alkotunk az emberekről benyomásokat?
• Bőrszín, életkor, testméretek, alak.
• Benyomások az etnikai hovatartozásról, életkorról, neméről.
• Az előzetes hozzáállás és motiváció (célok) szerepe a benyomásformálásban.
1) Sztereotípiák
• Az emberek egy egész csoportjának személyiségjegyeiről vagy testi megjelenéséről alkotott
következtetések. Az emberek egy típusáról vagy osztályáról alkotott sémák.
• Társadalmi igazságosság: minden embernek joga van az igazságos bánásmódra.
• A sztereotípiák sokszor ezt akadályozzák ennek érvényesülését.
2) A sztereotip gondolkodás forrása: séma alapú feldolgozás.
• Előzetes elvárásaink erőteljesen befolyásolják az emberekről alkotott benyomásainkat.
• Észlelés: az újonnan észlelt tárgyakat vagy helyzeteket implicit módon kategorizáljuk, a ró-
luk beérkező információkat összehasonlítjuk a hozzájuk hasonló tárgyakról vagy helyzetek-
ről már rendelkezésre álló tapasztalatokkal.
• Séma: A fizikai és társas világ működésének elmélete. Az emberek, tárgyak, események és
helyzetek mentális reprezentációja. Kognitív struktúra, amely az információk észlelésében,
szervezésében, feldolgozásában és hasznosításában segít. Emberekkel, tárgyakkal, esemé-
nyekkel és helyzetekkel kapcsolatos tudás és hiedelem.
• Séma alapú feldolgozás: A bejövő információhoz leginkább illeszkedő séma memóriából
való előkeresésének kognitív folyamata.
o Top-down (felülről lefelé irányuló feldolgozás).
o Kognitív ökonómia: a bejövő hatalmas mennyiségű információval eredményesen meg-
birkózunk. Az ingereket hatékonyan kiértékeljük és megszervezzük.
o Amennyiben az új inger hasonlít már meglévő sémáink valamelyikére, elég csak a leg-
kiemelkedőbb jegyeit kódolnunk és elraktároznunk.
o Gyors feldolgozást tesz lehetővé.
3) Sztereotípiák speciális sémái
• Sztereotípiák az emberek egy típusáról vagy osztályáról alkotott sémák.
• Extravertáltak, rivális egyetem, hallgatói, afroamerikaiak.
• Minielméletek: milyen tulajdonságok és viselkedések járnak együtt bizonyos más tulajdon-
ságokkal, illetve viselkedésekkel.
• Fontos szerepük van a személyészlelésben (benyomásalakulásban).
4) Énsémák
• Énséma: A múlt tapasztalataiból leszűrt azon kognitív általánosításokból áll, amelyek az
énnel kapcsolatos információk feldolgozását szervezik és irányítják.
• Énünkkel kapcsolatos fogalmak memóriában tárolt, szervezett együttese.
• Álláshirdetést vizsgálva gyorsan és automatikusan ki tudjuk értékelni, hogy a hirdetett állásra
(pl. üzletkötőre) vonatkozó sémánk és az énsémáink közti illeszkedést, és annak alapján el-
dönteni, hogy érdemes-e jelentkeznünk rá.
5) A sztereotípiák automatikus aktivációja
• A sztereotípiákkal kapcsolatos asszociációk túltanultakká és automatikussá válhatnak. Nem
kell tudatos kontroll.
• Kísérleti vizsgálatok: előfeszítés.
• Előfeszítés (priming): A már bemutatott ingerek serkentőleg hatnak a későbbi, a bemutatott
ingerrel kapcsolatos előhívási vagy hozzáférési folyamatokra.
• Az előfeszítés a társas viselkedést is befolyásolhatja.
• Az igazodni, engedelmeskedni vagy konformitásra törekedni kifejezések bemutatásával nö-
velhetjük az esélyét annak, hogy a személyek a későbbiekben az egyöntetű többséggel szem-
ben konform módon veselkedjenek.
6) Bargh, Chen, Burrows (1996): előfeszítéssel aktivált sztereotípiák
• Megkevert mondatok: 5 szóból 4 felhasználásával értelmes mondatot alkotni. 30 ilyen fel-
adat.
• Két feladat változat:
o Idősekkel kapcsolatos sztereotípiákat aktivált: öreg, szürke, gyógyfürdő, nyugdíjas,lot-
tó.
o Sztereotípiához nem kapcsolódó szavak: szomjas, tiszta, privát.
• Azok, akiknél aktiválták a sztereotípiát, lassabban mentek a lift felé.
• A fiatal k.sz.-ek mozgását az aktivált sztereotípia nem tudatos szinten befolyásolta.
7) A vizuális média, mint az előfeszített sztereotípiák forrása
• A médiában látott erőszak növeli a néző agresszióját.
• A nők ábrázolása sztereotip, a fizikai megjelenés hangsúlyozása.
• Sokat TV-ző emberek a nőkkel szemben szexistább attitűdöt vallanak.
• Rudman, Borgida (1995): a férfiak, akik szexualitást hangsúlyozó reklámokat néztek (sze-
xuális sztereotípiák előfeszítése), később a szimulált állásinterjún szexistább töltetű kérdése-
ket tettek fel a jelentkezőknek és szexuálisabban kihívóbban viselkedtek.
8) A sztereotípiák tudattalan előfeszítése
• Fóbiások: pókok és kígyók képének 30ms-os bemutatása fiziológiai arousalt (izgalmat) és
averzív érzéseket vált ki, úgy, hogy magáról az ingerről nem tudnak beszámolni.
• Bargh et al (1996): néger férfiak képével szubliminálisan tudattalanul előfeszített fehér ame-
rikai férfiak frusztrációban (lefagyott számítógépes feladat) ellenségesebben viselkedtek.
• Az afroamerikaiak ellenségességéről alkotott sztereotípia előfeszítése nagyobb ellenséges-
séget idézett elő a mit sem sejtő kísérleti személyeknél.
• A (skálákon) kinyilvánított rasszizmus értéktől függetlenül megjelent a hatás. Nem kell a
személynek a sztereotípiát igaznak tekinteni.
• Az automatikusan aktivált rasszkategóriák érzelmi értékelést is tartalmaznak.
• Az afroamerikaiaknak az európai amerikaiak képei jelentik a külső csoportot and vice versa.
• A k.sz.-nek mellékneveket kellett megítélni, hogy a „jó - rossz” skálán: pl. vonzó, szeretetre
méltó, idegesítő, sértő
• A fehér résztvevőknél a négerek képei gyorsították a rossz tulajdonságokkal szembeni dön-
téshozatalt, a négereknél fordítva.
• Amikor másokat kategorizálunk (ők – mi), akkor ezzel egyidőben automatikusan aktiválunk
bizonyos, negatív válaszokat felgyorsító asszociációkat is.
21) Individuáció
• Az egyének személyes tulajdonságait személyre szabottan állapítjuk meg.
• A sztereotípiák hatását felülírva pontos és személyre szabott benyomást kialakítani mások-
ról.
• Megfontoltabb és kontrolláltabb gondolkodást igényel
22) Folyamatmodell
• Fiske, Lin és Neuberg, 1999: Ez a modell a sztereotípiákat kialakító, valamint az individu-
ációs folyamatok teljes tartományába nyújt betekintést.
• A benyomásformálás folyamatmodellje.
• A benyomásformálás folyamatának a sztereotipizálástól az individuációig terjedő kontinuu-
mát mutatja be a figyelem és az értelmezés függvényében.
23) Kezdeti kategorizáció
• Két ember találkozásakor az automatikus sztereotípiaformálás pszichológiai folyamata indul
be (kezdeti kategorizáció) etnikumának és nemének megfelelően. Gyors milliszekundum
nagyságrendű folyamat.
• Ezek a kategóriák
o A legtöbb emberre alkalmazhatók.
o Közvetlenül és fizikailag hozzáférhetők.
o Többnyire fontos, az interakcióhoz kapcsolódó célok szempontjából releváns kulturális
jelentést hordoznak.
• Csak akkor lépünk tovább a kezdeti sztereotípiaformáláson, ha a kategorizált személy ren-
delkezik számunkra valamilyen relevanciával.
24) A kategorizáció megerősítése
• Ehhez a figyelmet a céltulajdonságok felé kell fordítani
• Igyekszünk megerősíteni a kezdeti kategorizációt
• Megerősítés: amennyiben a rendelkezésünkre álló információkat pillanatnyi kategóriánkkal
összeillőnek, illetve eleve kategorizálhatatlannak találjuk.
25) Újrakategorizáció
• Amennyiben a személyt kategorizálhatónak, de az elsődleges kategorizáció eredményétől
eltérőnek találjuk.
• Új kategóriák, alkategóriák, példák vagy új énfogalom felállítását foglalja magában.
• Ahogy egyre többet tudunk meg a másikról.
• Ha sikeres: kategóriákon alapuló érzelmek, megállapítások és viselkedéses megnyilvánulá-
sok
26) Egyenkénti integráció
• Ha az újrakategorizáció sikertelen.
• Egy személy tulajdonságról tulajdonságra történő elemzése.
• Amennyiben a célszemélyt nehezen kategorizálhatónak ítéljük meg.
• Egyenként kialakított érzelmek, megállapítások és viselkedéses megnyilvánulások.
27) Individuáció és kategorizáció egyensúlya
• Az emberek kategorizálása valamilyen mértékben mindig működik – sok információt tudunk
kis erőfeszítéssel feldolgozni.
• Akkor válunk motiváltakká egy megfontoltabb, pontosabb és személyre szabottabb benyo-
más kialakítására, ha valaki nagyon fontossá válik számunkra.
28) Az individuációt elősegítő tényezők
• A személyes relevancia (jelentőség)
• Különböző társadalmi csoportok tagjai közötti strukturált együttműködésen alapuló kap-
csolatok csökkentik a sztereotipizálást, elősegítik az individuációt.
• Desforges et al (1991) azok a diákok, akik együttműködve tanultak korábbi pszichiátriai ke-
zelésen átesett diáktársaikkal, sztereotip ítéletei csökkentek (kedvezőbben ítélték meg) azok-
hoz képest, akik nem együttműködő módon (külön – külön) tanultak. Kedvező benyomásu-
kat kiterjesztették a volt elmebetegekre általában is.
• A sztereotipizálás káros hatásai jelentősen csökkenthetők a csoport tagjainak együttműködé-
sét vagy fontos információk megosztását elősegítő helyzetek megteremtésével.
29) A sztereotípiák kontrollálása
• Pusztán a sztereotípiák észlelésünket és cselekedeteinket torzító jellegének felismerése ele-
gendő lehet a sztereotípiák felülírásának és az igazságosabb válaszok kialakításának igényé-
hez.
• Feltételek a sztereotip hatások csökkentéséhez:
o Tisztában kell lennünk a sztereotípiák potenciális negatív befolyásával
o Motiváltnak kell lenni az előítéletesség leküzdésére
o Elegendő figyelmi kapacitással kell rendelkezni a tudatos és kontrollált gondolkodás-
hoz.
• Néhányan még futó találkozáskor is képesek erőfeszítéssel felülkerekedni sztereotípiáik ká-
ros hatásain.
• Előítélet-mentességet fontosnak tartó emberek képesek elkerülni a sztereotípiák automatikus
aktiválódását.
30) Attribúciók
• Másokról való benyomás kialakításához próbáljuk viselkedésük okait feltárni.
• Attribúció: Az emberek viselkedésére (esetleg saját viselkedésünke) adott magyarázat és
értelmezés, vagyis különböző cselekedeteik okának azonosítása. Az attribúcióelméletek azt
vizsgálják, hogy hogyan következtetünk más emberek viselkedésének az okaira.
31) Diszpozicionális és szituációs attribúciók
• Diszpozicionális attribúció: A helyzeti tényezőkkel szemben a személy viselkedését első-
sorban belső tényezőkkel (attitűdökkel, személyiségvonásokkal, okokkal) magyarázzuk.
• Szituációs attribúció: Egy személy cselekedeteinek a helyzetben vagy a környezetben rejlő
tényezőkből, és nem belső attitűdökből vagy motívumokból eredeztetése.
32) Alapvető attribúciós hiba
• Alapvető attribúciós hiba: A szituációs tényezők viselkedést befolyásoló erejének alulbecs-
lése azzal a feltételezéssel, hogy a viselkedésért az egyén valamely személyes tulajdonsága
felelős.
• Heider (1958): a megfigyelő nem veszi figyelembe a körülményeket, a helyzetek befolyásoló
erejét.
• Az emberi viselkedést olyan oksági sémákon keresztül értelmezzük, amely a személy belső
tulajdonságaira túlságosan nagy, a helyzeti tényezőkre pedig túlságosan kis hangsúlyt fektet.
33) Jones, Harris (1967): érvelés Castro mellett
• A kísérleti személyek egy vitában Castro elleni vagy melletti beszédeket hallgattak meg.
• Tudták, hogy véletlenszerűen sorsolták ki, hogy ki melyik álláspontot képviseli.
• A k.sz.-ek a vitában képviselt véleményeknek megfelelően ítélték meg a szónokok Castro
pártiságát.
• Annak ellenére diszpozicionális oksági következtetéseket tettek, hogy a szituációs tényezők
elegendőek voltak a vitázók viselkedésének értelmezésére.
• Akkor is, ha ők maguk határozták meg, hogy ki melyik oldalt képviselje.
• Akkor is, ha a vitázók unott arccal, lelkesedés nélküli monoton hangon és gesztusok nélkül
olvasták fel a rájuk osztott szöveget.
34) Ross, et al (1977): a kvíz-mester előnye
• Páros kérdez-felelek vetélkedő, véletlenszerűen kisorsolt szerepekkel: kérdező, játékos.
• A kérdező olyan kérdéseket kérdezett, amire ő maga tudta a választ.
• A játék végén maguk a résztvevők és megfigyelők megítélték a páros tagjainak a tudását.
• A kérdezők egyenlőnek ítélték tudásukat társukéval.
• A válaszoló játékosok és a megfigyelők viszont a játékvezetők tudását értékelték maga-
sabbra. Alapvető attribúciós hiba. A játékvezetőnek szituációs előnye volt a játékban.
35) Tanulság
• A beszélgetés témáját meghatározó emberek még akkor is mindig értelmesebbnek fognak
látszódni azoknál, akik passzívan átengedik másoknak az irányítást, ha mindenki tisztában
van a szerepek leosztásával.
• Vegyes társaságban általában a férfiak ragadják magukhoz a szót. Többet beszélnek, többet
szólnak közbe, gyakrabban vetnek fel új témákat. A nők ilyenkor a férfiaknál gyakran ke-
vésbé érzik műveltnek magukat.
• Ha önmagunk és mások szemében műveltnek akarunk mutatkozni, irányítsuk úgy a helyze-
teket, hogy mi válasszuk meg a társalgási témát.
36) Az oksági következtetések két szakasza
1. Diszpozicionális következtetések: Automatikusan zajlik, nem szándékos. Az alapvető attribú-
ciós hiba ilyen folyamatokon alapszik. Takarékosabb, nem kíván erőfeszítést.
2. Szituációs korrekció: Kevésbé automatikus, inkább tudatos és szándékos. Kognitív erőforrá-
sok (figyelem, erőfeszítés) szükséges.
b) Attitűdök
• Pozitív és negatív érzelmi viszonyulások, azaz a tárgyak, személyek, helyzetek, illetve a vi-
lág bármely azonosítható mozzanata iránt mutatott vonzalmak vagy tőlük való idegenkedé-
sek, beleértve az elvont gondolatokat és társadalmi megnyilvánulásokat is.
• Szeretem x –t. Ki nem állhatom x-t.
• Itt x az attitűd tárgy.
• Gyakran kapcsolódnak ismeretekhez, az attitűd tárgyára vonatkozó vélekedésekhez.
1) Az attitűd komponensei
• Kognitív
• Affektív
• Viselkedéses (konatív). Pl. a kisebbségekkel szembeni negatív attitűdökben:
o kognitív: negatív sztereotípiák, a csoportról alkotott negatív vélekedések
o affektív: előítélet, a csoporttal szembeni negatív érzések
o viselkedéses: diszkrimináció, a csoport tagjai ellen irányuló ellenséges cselekedetek
2) Miért fontos az attitűd?
1. Az embereknek fontos a saját és mások véleménye. Választások, közvélemény, marketingkuta-
tások.
2. Az a feltételezés, hogy attitűd alapján az emberi viselkedés bejósolható. Közgazdaságtani
dogma: racionális döntés. Behavioural economics. A feltételezés részei
o Az emberi viselkedés szándékos és egyéni különbségeket tükröz (haszonmaximalizálás,
szabad akarat)
o Az attitűdök preferenciákat képviselnek
o A viselkedés bejóslásához elég az attitűdöket ismerni.
3) A meggyőző közlés
Előzmények:
• A náci és háborús propaganda hatékonysága
• 1940-es évektől, Yale egyetem: a sikeres meggyőző közlések és a könnyen meggyőzhető
személyiség vonásainak leírása. De nem volt egységes elmélet.
• 1980-as évektől, kognitív szemlélet, egységesebb keret. Két féle feldolgozási mód:
1. Automatikus és erőfeszítés nélküli
2. Irányított és erőfeszítéssel járó
4) A feldolgozásvalószínűségi modell
• A modell szerint a kontinuum magasabb végén – amikor akarunk és tudunk is elmélyülten
gondolkodni – a meggyőzés a kontrollált és erőfeszítéssel végzett gondolkodáson alapuló,
úgynevezett központi utat követi; a kontinuum mélyebb végén azonban – amikor valami-
lyen ok miatt nem akarunk vagy nem tudunk elmélyülten gondolkodni – a meggyőzés az
automatikus, erőfeszítés nélküli gondolkodáson alapuló, perifériás utat fogja követni.
• Petty, Cacioppo (1981) a meggyőzés kettős folyamatmodellje.
• Megpróbálja bejósolni, hogy a meggyőző közlés bizonyos tényezői – mint az érvelés erős-
sége és a forrás hitelessége – mely esetekben számítanak. És mely esetekben nem.
• Időnként motiváltak vagyunk, hogy odafigyeljünk a közlésre, más esetekben nem.
5) A meggyőzés központi útja
• Központi út: Az egyén mentálisan reagál a meggyőző közlésre, és azt alaposan feldolgozza.
• Csak ha motivált a személy, hogy elgondolkozzon a közlés lényegi tartalmáról és nem csak
a képessége, hanem a lehetősége is megvan hozzá.
• Foglalkozhat a közlemény tartalmával, vagy más helyzeti tényezőivel (pl. a beszélő hiteles-
sége) is.
• Ha a közlés a képviselt álláspontot támogató gondolatokat indukál, akkor a hallgató vélemé-
nye közeledni fog a meghallgatott állásponthoz.
• Ellenben távolodni fog, ha az ellentétes gondolatokat (ellenérveket, a beszélőt degradáló
gondolatokat) ébreszt.
6) Love, Greenwald (1978): a központi út hatékonysága a meggyőzésben
• A résztvevők egy ellentmondásos témával kapcsolatos érveléseket tartalmazó közleményt
olvastak.
• Egysoros válaszokat írtak az érvekre.
• Egy hét múlva memória tesztben kellett felidézni az érveket és a válaszaikat.
• A témával kapcsolatos véleményüket a vizsgálat előtt, majd egy hét múlva is felmérték.
• A közlemény elolvasásának tulajdonítható véleményváltozás korrelált a résztvevők támo-
gató reakcióival s ezen reakciók későbbi előhívásával, de nem magukra az érvekre való em-
lékezéssel.
• A véleményváltozás gyakran független az egyén memóriájában található, a változást okozó
érvek emlékeinek hozzáférhetőségétől.
• A közleményt befogadója tulajdonképpen önmagát győzi meg saját gondolatai által.
7) A meggyőzés perifériális útja
• Perifériális út: Amikor a meggyőzés során az egyén a közlés formai jegyeire (pl. a felsorolt
érvek számára) vagy kontextusbeli sajátosságaira (pl. a közlő hitelességére vagy a környezet
kellemességére) válaszol.
• Ha a befogadó képtelen vagy nem hajlandó a közlés tartalmának alapos értékeléséhez szük-
séges kognitív munka befektetésére.
8) Kondicionálás és heurisztikák a perifériás úton
• Klasszikus kondicionálás. Reklámban is alkalmazzák. Kezdetben ismeretlen vagy semleges
termékeket ismételten olyan képekkel vagy eszmékkel (vonzó emberekkel, festői tájakkal)
társítják, amelyek kellemes hangulatot keltenek. A klasszikus kondicionálás útján a befogadó
a pozitív attitűdöt kiterjeszti a termékre is.
• Heurisztikák, aranyszabályok: Pl. Sok érvet tartalmazó üzenetben több igazság rejlik. A
politikusok mindig hazudnak. Az egyetemi tanárok tudják, miről beszélnek.
9) Központi vagy perifériás út?
• Személyes érdekeltség esetén a hallgató nagyobb eséllyel követi figyelemmel az érveket.
Ilyenkor valószínű, hogy előzetes ismeretei és véleménye is van a témáról.
• Ha a téma érdektelen, akkor a befogadó nem fog sok erőfeszítést tenni a felsorakoztatott
érvek támogatására vagy megcáfolására.
10) Pretty, Cacioppo (1998): A feldolgozásvalószínűségi modell vizsgálata
• Egyetemisták oktatáspolitikával foglalkozó szöveget olvastak.
• Az ebben javasolt intézkedések (egy új kötelező vizsga) kapcsán a résztvevők egyik felét
erősen érdekeltté tették – „már jövőre bevezetik”, vagy gyengén érdekeltté – „esetleg 10 év
múlva”.
• Voltak erős és gyenge érveket alkalmazó esszék, és az érvek száma pedig 3-tól 9-ig változott.
• Független változók: a befogadó érdekeltsége, az érvek erőssége, az érvek száma.
• Függő változó: a diákok témával kapcsolatos attitűdje (ennek változása).
11) Közlés utáni attitűdök erős érdekeltségi helyzetben
• 9 erős érv hatására a közlés az egyetemisták számára elfogadhatóbb volt, mint 3 erős érv
mellett.
• 9 gyenge érv hatására kevésbé tartották elfogadhatónak, mint 3 gyenge érv hatására.
3) Tükrös vizsgálat
• Egyetemista lányokról készült arcképeket, és azok tükörképét mutatták be maguknak a lá-
nyoknak és barátaiknak és kedvesüknek.
• A lányok 68%-ban a tükörképet kedvelték jobban, míg a többiek 61%-ban az eredeti képet.
• Vajon miért?