Lélektan II.

(Társadalom-, személyiség- és neveléslélektan)

1. A személyiség
a) A személyiség pszichológia témái
• Vonáselméleti megközelítés
• A pszichoanalízis
• Behaviourizmus, szociális tanulás
• Kognitív megközelítés
• Humanisztikus-fenomenológiai pszichológiák
• Evolúciós elmélet
• A személyiség genetikája
• A személyiség mérése
• A konzisztencia paradoxon
b) A személyiség fogalma
• A személyiségpszichológiai érdeklődése: az egyéni különbségek
• Nehéz meghatározni, hogy mi a személyiség
• Irányzattól, megközelítéstől függő definíciók
• Egy lehetséges meghatározás (2005): „a személyiség az egyén gondolatainak és viselkedé-
sének olyan egyedi és jellegzetes mintázata, amely az egyénre jellemző, személyes kapcso-
latot eredményez fizikai és társas környezetével.”
• Korábbi definíció (1994): „A személyiség nem más, mint az egyén jellegzetes gondolkodási,
érzelmi és viselkedési mintái, melyek az egyén személyes stílusát meghatározzák, és kör-
nyezetével való interakcióit befolyásolják.”
c) A személyiségpszichológia érdeklődése
• Az egyéneket különbözővé tevő tényezők számbavétele, leírása és magyarázata.
• Az egyén és környezete közötti kölcsönhatásokat befolyásoló nagy számú – biológiai, fejlő-
dési, tanulási, érzelmi, gondolkodási, motivációs és társas – folyamat egységbe foglalása,
azaz a teljes személyiség integrált értelmezése.
d) Felmerülő „ideológiai” (nem feltétlenül tudományos) kérdések
• Milyen mértékben szabadok nézeteink, érzelmeink és cselekedeteink, és miként határozzák
meg őket olyan tényezők, melyek az ember saját befolyásán kívül esnek?
• Jók, gonoszak vagy semlegesek vagyunk-e?
• Merev vagy módosítható az emberi természet?
• Aktívan alakítjuk-e sorsunk, vagy passzív szemlélői vagyunk.
• Mit jelent a pszichológiai egészség, és mit annak hiánya?
e) Eklektikus személyiség pszichológia
• A mai személyiség elméleti és gyakorlati felfogás eklektikus.
• A pszichológusok a személyiségről kialakított saját egységes elképzelésüket különböző
megközelítések összetevőinek integrálásával, kombinálásával alakítják ki.
 f) Vonáselméleti megközelítés
• Személyiségtípusok
• Személyiségvonások
• Vonáselméletek
• A vonáselméleti megközelítés értékelése
g) „már a görögök is…”
Hippokratész személyiség tipológiája Theophrasztosz típusai
• Hippokratészi-galenusi tipológia (Kr.e.400) Theophrasztosz (Kr.e.372-287) 30 személyiség-
• A testnedvek dominanciájától függően 4 alap- típust jellemrajzokkal mutatott be. Pl. Hazug, Íz-
típus: léstelen, Hízelgő, Zsugori.
• Melankolikus: fekete epe – depressziós.
• Kolerikus: sárga epe – ingerlékeny.
• Szangvinikus: vér - derülátó.
• Flegmatikus: nyálka – közönyös, nyugodt.
h) Testalkat és személyiség jellemzők
• Már a hippokratészi tipológia összefüggésbe hozta a testi működéseket a személyiség típu-
sával.
• Később a testalkat és személyiség jellemzők összefüggését feltételezték: Sheldon és
Kretschmer
i) Kretschmer: szomatotópia és pszichopatológia
• Az általa megállapított testalkat típusok más-más temperamentummal korrelálnak, és külön-
böző mentális problémákra hajlamosítanak.
• Aszténiás (leptoszom) alkat. Jellemzői: sovány, nyúlánk test, a bordák előredomborodnak, a
mellkas lapos, hosszú. A kezek keskenyek, finomak, a bőr vékony, fakó, a koponya hosszú-
kás, keskeny vagy rövid és alacsony. A haj általában sűrű, a szemöldök dús.
• Piknikus alkat. Széles irányú testfejlődés jellemzi. Közepes, zömök test, széles arc, rövid
nyak és végtagok. Gyakori a hízásra, kopaszodásra való hajlam.
• Atlétikus alkat. Jellemzői: erős izomzat és csontváz. Vastag bőr, fejlett orr, áll, kezek.
• Aszténiás alkat - szkizotim temperamentum - schizophrenia
• Piknikus ᴥ - ciklotim ᴥ – bipoláris depresszió (ciklikus elmebaj)
• Atlétikus ᴥ - viszkózus ᴥ - epilepszia
j) Sheldon: szomatotípus és temperamentum kapcsolata
k) William Sheldon: a 3 szomatotípus dimenzió eltérő értékeivel jellemezhető a személy (1 és 7
pont között pontozta)
• Endomorf: puha, gömbölyded – nyugodt, szociábilis
• Mezomorf: izmos, atletikus – energikus, önérvényesítő, bátor
• Ektomorf: magas, vékony – visszafogott, félénk, introvertált, művészi
 l) Sheldon rendszere
szomatotípus jelleg temperamentum jellem
endomorf puha, gömbölyű viszcerotónia kényelmes, szociábilis, nyugodt, jóságos
mezomorf atlétikus, kemény szomatotónia magabiztos, kalandkereső, energikus
ektomorf sovány, törékeny cerebrotónia introvertált, érzékeny
m) Típuselméletek
• Az egyének egymástól minőségileg különböző kategóriába sorolhatók be.
• Manapság inkább a betegségek osztályozásában elfogadott.
• Helyette dimenzionális gondolkodás: személyiségvonások.
n) Személyiségvonások
• A vonáselméletek szerint az emberek számos személyiségdimenzió mentén különböznek
egymástól.
• A releváns dimenziók a személyiségvonások.
• A naiv, informális személyiségelméletek is használják: vonások segítségével jellemezzük
magunkat és másokat.
• A formális és informális személyiségelméletek célja: lehetővé teszik, hogy felismerjük az
egyén viselkedésének konzisztenciáját, ezáltal előre jelezhetjük, hogy meghatározott körül-
mények között hogyan fog reagálni.
o) Vonáselméletek törekvése
• A személyiség leírására használatos vonásoknak olyan kezelhető nagyságú készletének fel-
tárása, amellyel megragadható az emberi személyiség változatossága.
• A személyiségvonások megbízható és érvényes mérési módszereinek kidolgozása.
• Az egyes vonások, ill. a vonások és a viselkedés közötti kapcsolatok feltárása.

Gordon Allport (1897-1967)

p) Allport vonáselmélete
• A vonások a pszichés szerveződés építőkövei: integrált egységgé fogják össze az egyébként
egymáshoz nem hasonlító ingereket és válaszokat.
• Az adott vonással jellemezhető személy ingerek, szituációk bizonyos osztályára válaszok
meghatározott osztályának elemeivel reagál. Pl. barátságosság
q) A vonások osztályozása
• Közös vonások: olyan dimenziók, amelyek mentén az egyének összehasonlíthatóak. (nomo-
tetikus)
• Személyes diszpozíciók: a vonások egyénen belüli, egyedülálló mintázatai. Hogyan kapcso-
lódnak a vonások, milyen motivációs háttere van a vonásnak az adott egyén esetén (ideo-
grafikus).
r) ᴥ hatóköre, intenzitása
• Milyen mértékben befolyásolja a vonás a személy viselkedését.
• Domináns (uralkodó) diszpozíció: egyetlen vonás, amely a viselkedés szinte minden aspek-
tusát áthatja. Pl. Teréz anya altruizmusa.
• Centrális diszpozíció: 5-10, kevésbé átható, de még meglehetősen általános válaszhajlam,
amelyek az élet számos területén megnyilvánulnak. Pl. barátságosság.
• Másodlagos diszpozíció: speciális, szűk érdeklődési területek és válaszhajlamok. Pl. öltöz-
ködési stílus. Szelektív rendszeretet: munkahelyen igen, otthon nem.
s) Allport hatása
• A modern vonáselméleti kutatások a közös vonásokra irányulnak.
• A személyes diszpozíció fogalma az egyén életének és élményeinek mélyebb feltárására al-
kalmas. Klinikai megközelítés.
• A közös vonások vizsgálata szerinte nem alkalmas a személyiség lényegének és egyediségé-
nek megragadására.
t) Faktoranalitikus elméletek
• Közös vonások kvantitatív (kérdőíves és statisztikai) vizsgálata
• Célja a személyiség leírására használatos vonásoknak olyan kezelhető nagyságú készletének
feltárása, amellyel megragadható az emberi személyiség változatossága.
• Kiinduló pont a természetes nyelv viselkedéssel, személyiséggel kapcsolatos kategóriái: a
nyelv evolúciója során a személyek közötti differenciálás mindennapi életben releváns di-
menziói kódolódtak.
u) Allport és Odbert vizsgálatai az angol nyelvben
• 18000 szót találtak, melyek a viselkedés jellegzetességeire vonatkoztak.
• Bizonytalan jelentésű szavak és szinonimák elhagyásával 4500 elemre csökkentették.
• Az így kapott szavakat pszichológiailag jelentésteli alcsoportokba szervezték.
• A későbbi faktoranalitikus vizsgálatok ebből a listából indultak ki.
v) Faktoranalízis
• Olyan statisztikai eljárás, amely egy bizonyos számú mérés közti korrelációkat vizsgálja.
• Azzal, hogy az egymással leginkább korrelálókat együvé csoportosítja, kevesebb és egymás-
tól független dimenzióra, faktorra redukálja.
• Legjelentősebb faktoranalitikus vonás modellek: Raymond Cattel, Hans Eysenck.
 w) Cattel eljárása
• További szelekcióval az Allport-Odbert listát 200 szó alá csökkentette.
• Ezek mentén k.sz.-kel önmagukat és másokat pontoztatta (mennyire jellemző?)
• Faktoranalízis: 12 faktor mások megítéléséből, 4 faktor az önértékelésekből összesen 16 fak-
tor.
• 16 faktor alapján személyiségprofil rajzolható.
x) A 16 vizsgált faktor
• szociábilis – nem szociábilis
• intelligens – nem intelligens
• érzelmileg kiegyensúlyozott – kiegyensúlyozatlan
• domináns – alárendelődő
• vidám – magábaforduló
• lelkiismeretes – független
• merész – bátortalan
• érzékeny – érzéketlen
• gyanakvó – megbízik másokban
• képzelőereje nagy – gyakorlatias
• gyors észjárású – naív
• alap nélküli bűntudata van – nincs bűntudata
• radikális – konzervatív
• egyedül hatékony – csoportban hatékony
• önkontrollja magas – akaratos, saját céljai vezérlik
• feszült – nyugodt
y) Eysenck eljárása
• Némileg eltérő, szigorúbb eljárást használt, az alacsonyabb szintű faktorokat tovább egyesí-
tette általános faktorokká
• Ún. merőleges faktoranalízissel különített el 2 majd 3 faktort (nála a faktoranalízis nem di-
menziók megkeresésére szolgál, hanem annak megállapítására, hogy jól mérik-e a faktorait
az itemek)
• Faktorok: extra-introverzió, neuroticitás, pszichoticitás
• A hippokratészi tipológiával integrálta a kapott dimenziókat
z) Eysenck faktorai
Introverzió-extraverzió Neuroticitás Pszichoticitás
• Carl Gustav Jung alapján. A • Stabilitás – labilitás. • Kevésbé megalapozott faktor
személy irányultsága befelé, • Neurotikus: hangulatember, • Magas pszichoticitás pont-
énje felé vagy kifelé, a külvi- szorongó, temperamentumos, szám: labilis, szorongó, dep-
lág felé. rosszul alkalmazkodik. Sok- resszív, alacsony önértéke- lé-
• Introvertált személyek: szor labilis, depresszív, ala- sű
stressz esetén visszahúzódó, csony önértékelésű.
félénk, szeret egyedül dol- • Stabil: alkalmazkodó, nyu-
gozni. godt, a neurotikus ellentéte.
• Extravertált személyek: szo-
ciábilis, társasági, stressz ese-
tén mások társaságát keresi,
szeret közvetlenül emberek-
kel dolgozni, domináns, él-
ménykereső.
aa) Eltérések a faktoranalitikus modellek között
• Eltérő faktorok, eltérő számú faktorok
• Különböznek az elemzések kiinduló vonás készletei
• Eltérő faktoranalitikus eljárások (szubjektív döntések): alcsonyabb szintű vs. általánosabb
(stabilabb) faktorok
• Legelfogadottabb kompromisszum. 5 általános faktor (Big 5)
bb) Big five
• Az Allport-Odberg lista faktoranalízise és más mérési eljárások elemzése alapján
1. Neuroticitás: nyugodt, szívós-sérülékeny, magabiztos-bizonytalan
2. Extraverzió: visszahúzódó, szótlan – beszédes, gátlásos – spontán
3. Nyitottság: konvencionális, bátortalan-merész, konzervatív-liberális
4. Együttműködés: ingerlékeny – jó természetű, könyörtelen – lágyszívű, önző – önzetlen
5. Lelkiismeretesség: gondatlan, megbízhatatlan – megbízható, hanyag -lelkiismeretes
cc) A vonáselméletek értékelése
• Kevés elmélet, inkább stabil jellemvonások mérése és bizonyos módszerek melletti elköte-
lezettség.
• A személyiség dinamikus aspektusait elhanyagolja.
• Néhányan megkérdőjelezik a viszonylag állandó vonások feltételezésének hasznosságát.
• A viselkedés előrejelzésében a személyiség vonások mérése sokszor nem eléggé sikeres.
dd) Pszichoanalízis
• A személyiség szerkezete, dinamikája és fejlődése
• Freud elméletének módosulásai
• A pszichoanalitikus emberkép
• A pszichoanalízis értékelése
• Legátfogóbb és legbefolyásosabb személyiségelmélet
• Hatás a pszichológián kívül is. Társadalomtudományok, művészetek és a kultúra minden
aspektusára (p. Woody Allen). Laikusok is ismerik
• A pszichológiában szerepe már nem központi, de a pszichológiai gondolkodás szerves része
ma is.

ee) Sigmund Freud

• 1856-1939
• Osztrák orvos, neurológus
• Kezdetben ideggyógyászati kérdések, az agyműködés („Tervezet”) foglakoztatta.
• A kokain hatásának első tudományos vizsgálata.
• A hipnózis módszerének megismerése: tanulmányút párizsban.
ff) Szabad asszociációs módszer
• „mondjon ki mindent, ami az eszébe jut”
• Lásd. József Attila: szabad ötletek jegyzéke
• Freud a verbális asszociációk anyagában visszatérő motívumokat talált, amelyeket tudattalan
vágyak és félelmek manifesztációiként értelmezett.
• Hasonló témák a páciensek álmaiban és gyermekkori emlékeiben.

gg) Pszichológiai determinizmus

• Minden gondolatnak, érzelemnek és cselekedeteknek oka van.
• Az ok többségében nem tudatos, hanem kielégítetlen késztetések és rejtett vágyak.
• Ezek az erők jelennek meg az álmokban, a humorban, elfelejtésekben és hibázásokban,
nyelvbotlásokban („freudi elszólások”, Mindennapi élet pszichopatológiája).
• Ezek a pszichológiai feszültség felszabadulását szolgálják, mert tiltott motivációkat és vá-
gyakat elégítenek ki.
hh) Strukturális modell
• Személyiség: 3 nagy rendszer integrált működése.
1. Id - Es – ösztönén (Kosztolányi: „ősvalami”)
2. Ego – Ich – én
3. Superego – Überich – felettes én
 Id Ego Superego
• A személyiség legprimitívebb • Az ösztönök azonnali kielégí- • Erkölcsi instancia: helyes-e
(legősibb) része, az ego és su- tése a fejlődés folyamán rend- egy adott cselekedet.
perego ebből fejlődik. szerint akadályozott. Az ego, • A társadalom értékeinek és
• Tartalma: biológiai ösztön- mint új személyiségtartomány erkölcsi normáinak képvise-
késztetések (drive-ok) pl. éh- alakul ki, hogy a gyermek lője.
ség, szomjúság, az élet véd- szükségleteinek kielégítését • Része az egyén lelkiismerete
elme, fájdalom kerülése, sze- késleltetni tudja, és azokat a és erkölcsi ideál képe is.
xuális örömszerzés, agresszió valóság körülményeivel össz-
(„halálösztön”) hangba hozza (valóságelv,
• Örömelv (Lustprinzip). A kö- Realitätprinzip).
rülményektől függetlenül a • Végrehajtószerv: mely cse-
fájdalom elkerülésére és az lekvések megengedhetőek, és
ösztönimpulzusok azonnali az id impulzusai hogyan elé-
kielégítésére törekszik. gíthetőek ki.
• Az id és a superego követel-
ményei között közvetít.
ii) A szuperegó kialakulása
• A gyermek viselkedését kezdetben a szülői jutalmazások és büntetések szabályozzák.
• Fokozatosan beépülnek a szülői normák a szuperegóba. A normák megsértése, vagy az erre
irányuló gondolat: heves szorongás (bűntudat) a szülői szeretet elvesztésének lehetőségétől.
• Túl merev szuperegó: minden impulzust gátol a személy.
• Gyenge szuperegó: kevés norma, kriminalitási hajlam.
jj) A személyiség dinamikája
• A korabeli fizika (Helmholtz) hatása.
• Az energiamegmaradás elve: az energia átalakul, de nem vész el és nem születik.
• Ennek analógiája: állandó mennyiségű általános pszichikus energia – libidó.
• Ha egy tiltott késztetés, cselekvés elfojtódik, energiája a rendszerben más utat keres a kielé-
gülésre, álcázott formában jelenik meg.
• Neurotikus tünetek és az álmok szintén az akadályozott lelki energia manifesztációi.

kk) Szorongás és elhárító mechanizmusok

• Szorongás érzünk, ha valamilyen tiltott cselekvésre van késztetésünk, a superego elutasítása
és a társadalom büntetése miatt.
• Elhárító mechanizmusok olyan stratégiák, amelyek segítségével csökkenthető a szorongás
úgy, hogy a tiltott késztetést kerülő úton elégítjük ki.
ll) Elfojtás
• Legalapvetőbb, legprimitívebb elhárító mechanizmus.
• Motivált felejtés: az ego a tudatból a tudattalanba szorít egy fenyegető gondolatot vagy tiltott
impulzust.
mm) A személyiség fejlődése
• Az első 5 év kiemelt szerepe a személyiség alakulásában.
• A fejlődés szakaszokból áll, a tágabb értelemben vett szexualitás (ösztönkielégítés) fejlődé-
sének stádiumaiból.
• Pszichoszexuális szakaszok: az id örömkereső impulzusai a test más és más területét, és az
azokhoz kapcsolódó tevékenységet szállják meg.

nn) Pszichoszexuális fejlődés

• Orális szakasz (1. év): szopás az elsődleges örömforrás, a csecsemő mindent a szájába vesz.
• Anális szakasz (2. év): széklet ürítés szabályozása, mint örömforrás.
• Fallikus szakasz (3. – 6. év): korai éretlen szexualitás, pl. nemi szervek simogatása. A korai
szexuális érdeklődés az ellenkező nemű szülőre irányul.
• Latenciaperiódus: csökkent szexuális érdeklődés
• Genitális szakasz (serdülő kortól): érett szexualitás.
oo) Ödipális konfliktus
• Fallikus szakaszban fiúgyermek szexuális érdeklődése az anyja irányába fordul.
• Az apját konkurensnek tekinti, fél, hogy apja csonkításos bosszút áll rajta: kasztrációs szo-
rongás. Ez minden belső vágy keltette szorongás prototípusa.
• A gyermek szorongását úgy csökkenti, hogy anyja iránti érzelmeit más személy (az apa)
révén elégíti ki.
• Azonosul vele („azonosulás az agresszorral”): belsővé teszi idealizált attitűdjeit és értékeit.
 pp) Korai személyiségfejlődés és karakter
• Problémák az egyes szakaszokban az adott szakaszra jellemző vezető ösztönkielégítéstől
függően megakaszthatják a fejlődést: fixációk.
• A libidó az adott szakaszra jellemző tevékenységhez kötődve rögzül. Pl. csecsemő nem szop-
hat, nem élheti ki a szopás örömét, az orális szakaszban fixálódik. Felnőtt korában orális
személyiség lesz.

qq) Karakterek
• Orális személyiség: orális szakaszban fixálódott. Felnőttkorában nagy hangsúly a szájjal kap-
csolatos ösztön kielégülés. Pl. evés, ivás, dohányzás.
• Anális ᴥ: anális fixáció. Később extrém módon tisztaságszerető, rendmániás, takarékos és
ellenáll minden külső nyomásnak.
• Meg nem oldott Ödipusz-konfliktus: gyenge erkölcsi érzék, tekintélyek elutasítása.
rr) Pszichoanalitikus irányzatok
• Az elhárító mechanizmusok elméletét lánya Anna Freud fejlesztette tovább.
• Alternatív irányzatok képviselői: C.G. Jung, Alfred Adler, Karen Horney, Harry Stack Sul-
livan, Erich Fromm, …
• Ego-pszihológia
• Tárgykapcsolati iskola

Gustav Jung

Alfred Adler
 ss) Ego-pszichológia
• Az ego jelen van születéstől fogva.
• Az id-től függetlenül fejlődik.
• Nem csak az id impulzusainak a valóság korlátainak megfelelő kielégítő cselekvések kivá-
lasztásában van szerepe.
• Saját funkciókat is megvalósít.
• Kognitív folyamatok, értelmezés, exploráció, manipuláció.
• Teljesítménykompetencia az ego kielégülése.
tt) Tárgykapcsolati elmélet
• A gyermeknek hogyan fejlődik a társakhoz való kötődése.
• Mekkora a szülőktől való pszichológiai távolság ?
• Milyen mértékben kötődünk másokhoz vagy merülünk el önmagunkban?
• Milyen erős az egyén önbecsülése?

uu) A pszichoanalízis emberképe

• Determinizmus, a szabad akarat, a racionalitás megkérdőjelezése. A cselekvés okai alapve-
tően a vágyak és késztetések.
• Alapvetően gonosz emberi természet, halálösztön, agresszív késztetések.
• A korai „tapasztalatok” nagy szerepe.
• Az ego-nak jobbára passzív, legfeljebb kiegyensúlyozó szerep jut.
• Az egészség: minél nagyobb ego felület.
x) A pszichoanalitikus megközelítés értékelése
Pozitívumok Negatívumok
• Új módszerek: pl. szabad asszociáció. • Számos fogalma nem egyértelmű, objektív mó-
• Jól magyarázza az ambivalanciát, a viselkedés don nem meghatározható nem mérhető.
látszólagos ellentmondásait, mint vágyak és fé- • Egymással ellentétes viselkedéseket ugyanaz-
lelmek kompromisszumát. zal a motívummal magyaráz. Nehéz ez alapján
• A tudattalan folyamatok szerepének hangsú- predikciókat tenni a viselkedésre.
lyozása az emberi viselkedés magyarázatában. • A pszichoszexuális fejlődés szakaszai empiri-
• Szorongással és az elhárító mechanizmusokkal kusan nem bizonyítottak. Vannak egyszerűbb
kapcsolatos elképzelései mai is érvényesek. (tanuláselméleti) magyarázatok.
• Antropológiai adatok is ellentmondásosak, pl.
Malinowsky Trobriand-szk-i vizsgálatai a tabu
témakörében.
• Elmélete csak saját korára és egy szűk társa-
dalmi rétegre igaz
ww) Szociális tanuláselmélet
• A viselkedés környezeti és helyzeti meghatározóit hangsúlyozza.
• ᴥ a személyiségbeli és környezeti változók folyamatos kölcsönhatásának eredménye.
• A környezet tanulás révén a viselkedést, a viselkedés a környezetet befolyásolja.
• A behaviourizmus, az inger-válasz pszichológia leszármazottja.
xx) Operáns kondicionálás
• A viselkedés egyéni különbségei elsősorban az eltérő tanulási tapasztalatokból ered.
• A tanulás lehet
A. közvetlen: jutalmak és büntetések hatására.
B. közvetlen megerősítés nélkül: megfigyeléses tanulás.
• A megerősítések
1. Közvetlenek: kézzelfogható jutalom, helyeslés – helytelenítés, kellemetlen állapot meg-
szűnte.
2. Megfigyelt: más jutalmat vagy büntetést kap a miénkhez hasonló viselkedésért.
3. Saját magunk által adott: öndicséret, szégyenkezés.
yy) A szociális tanuláselmélet fő tétele
• Az emberi viselkedés legfontosabb mozgatórugója a megerősítés.
• Az egyéni cselekedett függ a helyzet specifikus tényezőitől, a helyzetről alkotott értékeléstől
és a múltbeli hasonló helyzetekben mutatott viselkedés megerősítéseitől (vagy ezek megfi-
gyelésétől másoknál).
zz) Generalizáció – diszkrimináció
• Ha a személy ugyanarra a viselkedésére sok különböző helyzetben jutalmat kap, akkor
ugyanaz a viselkedés sokféle helyzetben meg fog jelenni: generalizáció.
• Diszkrimináció: ellentétes folyamat, a személy megtanulja, hogy az adott választípus csak
a helyzetek egy részében megfelelő (jutalmazó). Pl. az agresszió a sportban igen, de az osz-
tályteremben nem.
aaa) Klasszikus kondicionálás
• A gyermeket a szülő megbünteti valamilyen tiltott cselekedetért, a büntetés a bűntudattal
vagy szorongással összekapcsolt fiziológiai válaszokat is kiváltja.
• Később a viselkedés önmagában kiváltja a bűntudat és szorongás állapotát, azaz a viselkedés
a büntetés feltétlen ingerével feltételes ingerré kapcsolódott össze, a szorongás feltételes vá-
lasszá vált.
• A freudi superego (szorongások forrása) születése.
bbb) Személyi változók (Walter Mischel)
1) Kompetencia: Mire vagyunk képesek. Intellektuális képességek, társas és fizikai adottsá-
gok stb.
2) Kódolási stratégiák: milyennek látjuk a helyzetet?
3) Elvárások: mi fog történni? Elvárásaink a helyzettel és saját magunkkal kapcsolatban.
4) Szubjektív értékek: megéri-e?
5) Önszabályozó rendszerek és tervek: Hogyan érhetjük el céljainkat? Az egyén által elfo-
gadott viselkedési szabályok és normák.
 ccc) A szociális tanuláselmélet emberképe
• Determinisztikus: Az egyén viselkedése az operáns tanulás folyamatában fokozatosan alkal-
mazkodik (adaptálódik) környezetéhez (viselkedések kiválasztódása): evolúciós elv.
• A környezet megváltoztatásával az emberi viselkedés alakítható (Watson).
• A személyiség szerepe passzív: rajta kívül eső tényezők alakítják. Újabban egyre inkább
hangsúlyozzák a személy aktív szerepét a környezete megválasztásában, ami lehetővé teszi,
hogy a személyt saját életének meghatározó szereplőjének tekintsük.
ddd) A tanuláselmélet értékelése
• Környezeti tényezők azonosítását hangsúlyozta: hogyan módosítható a környezet a viselke-
dés befolyásolásához.
• Klinikai eseteknél alkalmazható maladaptív viselkedésmódok befolyásolására.
• A személyi tényezők elhanyagolása: „maga a személy veszett el ” a személyiség pszicholó-
giában.
eee) Fenomenológiai –humanisztikus megközelítés
• Az egyén szubjektív élményei a középpontban.
• Az ember miképpen látja a világot, miképpen érzékeli és értelmezi az élet történéseit.
• A fenomenológiai megközelítés legjelentősebb irányzata a humanisztikus pszichológia.
fff) Humanisztikus pszichológia
• 1962, Humanisztikus Pszichológia Társaság megalakulása
• Mint „harmadik erő” a pszichoanalízissel és a behaviourizmussal szemben határozta meg
magát.
• Előzmények: Jung, Adler,Erikson
• Legfontosabb képviselők: Allport, Carl Rogers, Abraham Maslow
• Alapelvei
1) Az érdeklődés középpontjában az élményeket átélő személy. A pszichológus társ az eg-
zisztenciális jelentés (Ki vagyok én?) keresésében.
2) Az emberi választás, kreativitás és önmegvalósítás jelentik a vizsgálódás elsődleges témáit.
A pszichésen egészséges személyiségből indul ki. Nem az alacsonyabb rendű fajokon vég-
zett kutatások eredményeit próbálja az emberekre általánosítani. Fontos szerepe van a tu-
datnak. Az emberek alapvető szükséglete képességeik fejlesztése, a fejlődés.
3) A kutatási témák megválasztásakor a jelentésteliségnek meg kell előznie az objektivitást.
A kutatás nem értékmentes: a témaválasztásban az adatok gyűjtésében és az értelmezésben.
A fontos emberi problémákat akkor is vizsgálni kell, ha kevésbé objektív eszközeink van-
nak ehhez.
4) A személy méltósága a legfőbb érték. Az emberek alapvetően jók. A pszichológia célja az
emberek megértése, nem pedig viselkedésük előrejelzése és kontrollja.

Carl Rogers (1902-1987) amerikai klinikai pszichológus

 ggg) Rogers pszichológiája
• Önmegvalósítás motívuma: veleszületett tendencia a személyes fejlődésre, éretté válásra és
pozitív változásra; késztetés a szervezet minden potenciális képességének kiteljesítésére.
• Minden egyéb szükséglet (a biológiaiak) és az önmegvalósításnak rendelődnek alá.
hhh) Kliensközpontú terápia
• Kiinduló tétel: a személy motivációval és képességgel rendelkezik a változásra. Az egyén a
legalkalmasabb arra, hogy a változás irányát meghatározza.
• Nondirektivitás: Nem a terapeuta az irányító. A terapeuta csak tükörként viselkedik, amikor
a kliens saját problémáit kutatja és elemzi.
iii) Énfogalom (Self, Self-concept)
• Rogers központi fogalma
• Az én-nel kapcsolatos gondolatok, elképzelések, észleletek és értékek.
• Annak ismerete, hogy „mi vagyok én”, és „mit tehetek”.
• A világ észlelését és a viselkedést is befolyásolja.
• Nem feltétlenül objektív.
jjj) Törekvés a konzisztenciára
• Arra törekszünk, hogy viselkedésünk és tapasztalataink énképünkkel konzisztens legyen.
• Elfojtás: nem konzisztens élmények szorongást keltenek, tudatba kerülésük gátlódik. De
ezek az elfojtások nem szükségszerűek és nem tartósak.
• Alkalmazkodási zavarok, emocionális problémák jelentkeznek, ha túl sok tapasztalat tudatba
kerülése blokkolódik. A személyes tapasztalatok és élmények nem egyeznek az énfogalom-
mal (énképpel).
• A jól alkalmazkodó személy énfogalma összhangban van tetteivel, érzéseivel, gondolataival;
énképe nem túl merev, új tapasztalatok és gondolatok beépítésével változni képes.
kkk) Énideál
• Rogers elméletének másik központi fogalma
• Elképzelések arról, hogy milyenek szeretnénk lenni.
• Kiteljesedettség és boldogság érzése: énkép és énideál közel vannak.
• Elégedetlenség és boldogtalanság: túl nagy távolság
lll) Kettős inkongruencia
Az alkalmazkodási zavarok forrása
1. Az énfogalom és valóságészlelés között
2. Énfogalom és énideál között
mmm) Feltétel nélküli pozitív elfogadás
• Az egészséges személyiségfejlődés alapja
• A gyermeket akkor is értékelni és tisztelni kell, ha érzéseik, attitűdjeik és viselkedésük el-
marad a kívánatostól.
• Ha a szülők elfogadása feltételhez kötött, akkor a gyermek eltorzíthatja énfogalmát.
• A terápiás helyzetben a terapeuta is ezt az attitűdöt követi a klienssel való viszonyában.
nnn) Abraham Maslow
• 1908-1970
• Amerikai pszichológus
• Kezdetben behaviourista
• A főemlősök szexualitását és dominancia viselkedését tanulmányozta

ooo) A szükséglethierarchia elmélete

• A szükségletek hierarchiába szerveződnek.
• Az alapvető szükségletek vannak alul, és a struktúra a komplexebb pszichés motivációkig
terjed.
• A magasabb szintű szükségletek csak akkor válnak fontossá, ha az alapvető szükségletek
kielégülést nyertek.
• Az alsó szinten lévő szükségletet legalább részben ki kell elégíteni, mielőtt egy magasabb
szint szükségletei a cselekvést jelentősen meghatároznák.
• Az önmegvalósítás a legmagasabb szintű motívum, csak akkor teljesíthető be, ha minden
más szükséglet kielégítést nyert.
ppp) Az önmegvalósítás vizsgálata
• Önmegvalósítónak tartott személyek (Spinoza, Jefferson, Lincoln, Einstein, Roosvelt, stb.)
életének vizsgálata alapján.
• Egyetemistákat vizsgált. Kritériuma szerint a legegészségesebb 1% tekinthető önmegvalósí-
tónak.
• Az önmegvalósítóknál nincs alkalmazkodási zavar, tehetségükkel és képességükkel hatéko-
nyan élnek.
 qqq) Az önmegvalósító személyek jellemző tulajdonságai
• A valóságot gyakorlatiasan észlelik, és jól tűrik a bizonytalanságot.
• Olyannak fogadják el magukat és másokat, amilyenek.
• Spontán módon gondolkodnak és viselkednek.
• Inkábba a problémákra, mint önmagukra összpontosítanak.
• Jó humorérzékük van.
• Kreatívak.
• Törődnek az emberiség jóllétével.
• Mélyen átélik az élet alapélményeit.
• Erős és kielégítő kapcsolatokat alakítanak ki inkább kevés, mint sok emberrel.
• Objektíven tekintenek az életre.
rrr) Az önmegvalósításhoz vezető viselkedések
• Úgy éljük át az életet, mint a gyerek, teljes elmélyedéssel és összpontosítással!
• Inkább új dolgokat próbáljunk ki, mintsem ragaszkodjunk a biztos módszerekhez!
• Az érzéseinkre hallgassunk, ne pedig a tekintély vagy a többség hangjára tapasztalataink
értékelésében!
• Legyünk őszinték, kerüljük a színlelést és a szerepjátszást!
• Vállaljunk felelősséget életünkért!
• Ha úgy döntöttünk, hogy valamit megteszünk, vigyük is véghez!
• Készüljünk fel arra, hogy népszerűtlenek leszünk, ha véleményünk nem egyezik a többség-
ével.
sss) Csúcsélmény
• Az önmegvalósítás pillanatai
• Boldogság és kielégülés jellemzi
• A tökély és a cél elérérsének egy időleges, nem mások ellen irányuló, nem éncentrikus álla-
pota.
• Lehet kreatív tevékenység, természeti szépségben gyönyörködés, intim kapcsolat, szülői él-
mény, esztétikai élmény, és a sport öröme.
• A pozitív pszichológia alapfogalma
• Csíkszentmihályi Mihály: Flow – áramlat

Georg Kelly (1905-1966) amerikai pszichológus

 ttt) Személyes konstruktumok elmélete
• Kognitív-humanisztikus megközelítés.
• A vonáselméletek kritikája: a kutatók által vélelmezett személyiségvonásokkal próbálják a
személyeket leírni.
• Olyan személyiség dimenziókat kell feltárni, amelyeket a személyek maguk használnak ma-
guk és társas világuk elemzésére, megkonstruálására.
• Ezek a dimenziók alkotják az egyén saját személyes konstruktumát, ezek az elemzés alap-
egységei Kelly-nél.
uuu) Kelly elmélete
• Az egyén intuitív tudósként viselkedik: a világot megfigyelik, arra vonatkozó hipotéziseket
alakítanak ki, ezeket ellenőrzik, ezekből elméleteket képeznek.
• Önmagukat és világukat kategorizálják, értelmezik, címkékkel látják el.
• Esetenként téves, torz konstrukciókat hozhatnak létre.
• A tanácsadás, segítségnyújtás feladata hatékonyabb értelmezések, elméletek konstruálásá-
nak elősegítése.
• Egyik eszköze végig gondolni, hogy az általa alkotott képnek milyen hatása van a minden-
napi életben.
• Nézőpontváltás: alternatív hipotézisek figyelembevétele, pl. szerepjátszással.
xv) Fenomenológiai emberkép
• Az egyén saját szerepét emeli ki sorsának meghatározásában és alakításában.
• Az emberek alapvetően jók, fejlődésre és önmegvalósításra törekszenek. Aktívak és válto-
zásra törekszenek.
• A pszichológiai egészség folyamat - az önmegvalósításra törekvés -, nem pedig állapot.
• Politikai ideológia: minden megkérdőjelezhető, ami az embert az önmegvalósításban gátolja.
Pl. a feminizmus képviselői szívesen hivatkoztak a humanisztikus mozgalom elveire.
www) A fenomenológiai megközelítés értékelése
+ teljes, egészséges emberre összpontosít
+ pozitív, optimista szemlélet
- nem kimerítő a viselkedés okainak vizsgálatában
- módszertani „engedmények”
- kevéssé kidolgozott pszichopatológia
- csak szűk, jómódú társadalmi rétegre alkalmazható elméletek, akik megengedhetik az önmegvalósí-
tás luxusát
- túlságosan egyéncentrikus („az önzés szentesítése”), a társadalmi jóléttel kevésbé törődnek. Az alt-
ruizmus, másokkal törődés nem része az alapvető szükségleteknek
xxx) Személyiségvizsgáló módszerek
• Munkahelyi kiválasztás
• Pályaválasztás
• Alkalmasság vizsgálat
• Klinikai pszichológia, rehabilitáció
• A személyiség tudományos vizsgálata
 yyy) Módszertani elvárások
Reliabilitás (megbízhatóság) Validitás (érvényesség)
• Az eljárás megismételhető és konzisztens ered- • Valóban azt mérjük, amire az eljárást szántuk.
ményt ad. • Érvényességi együtthatók: korrelációk.
• Időbeli stabilitás: az eredeti és a megismételt • Tapasztalati érvényesség (prediktív validitás):
vizsgálat eredményei magasan korrelálnak. mennyire jelez jól előre.
• Belső konzisztencia: az egyes tételek mennyire • Külső (kritérium) validitás. A mérni kívánt je-
járulnak hozzá az összpontszám kialakításához. lenség más eszközzel mért mutatójával meny-
Mennyire mérik ugyanazt a konstruktumot. nyire korrelál. Kritériumprobléma: mit tekint-
• A megítélők megbízhatósága: több értékelő sünk a jelenség valódi mutatójának.
személy egyesén mennyire esnek egybe az íté- • Konstruktív validitás: az elmélet és az ez alap-
letek. ján készített mérőeszköz érvényességét egy-
szerre vizsgálják.
zzz) A vonás elmélet vizsgáló módszerei
• Skálák: helyezze el magát (vagy társát) valamilyen személyiség dimenzión. Pl. extra-intro-
verzió.
• Q-rendezés: személyiség tulajdonságokat tartalmazó kártyákból kell kupacokat kialakítani,
a legjellemzőbbtől a legkevésbé jellemzőig. A személyes diszpozíciók vizsgálhatók vele.
• Személyiség kérdőívek. Kérdéssorok, melyekben a személy saját (bizonyos helyzetben
adott) reakcióiról és érzéseiről számol be. Egy vagy több faktoros, pl. Cattel 16 faktor kér-
dőíve.
aaaa) A vonás elmélet vizsgáló módszerei : MMPI
• Minnesota Multiphasic personality Inventory: 550 attitűdökre, emocionális reakciókra, testi
és lelki tünetekre és múltbeli élményekre vonatkozó eldöntendő állítás.
• Pszichológiai problémáknak megfelelő alskálák + 3 érvényességi skála
• Tapasztalati módszer: azok az itemek alkotják a skálákat, amelyek mentén a diagnosztikai
csoportok leginkább elkülönülnek
• MMPI-2: újabb változat, rövidebb.
• Klinikai kérdőív

MMPI-skálák

bbbb) A vonás elmélet vizsgáló módszerei: CPI

• California Psychological Inventory
• Normál populáción is alkalmazható
• Széles körben elterjedt átfogó kérdőív
• Tapasztalati módszer: külső kritérium a társak megítélése
• 18 skála + 4 másodlagos faktor
• Néhány tétel az MMPI-ból származik
cccc) CPI skálák
• Dominancia (DO): Ez a skála megmutatja, hogy a személy interperszonális kapcsolataiban
törekszik-e domináns szerepre.
• Szociabilitás (SY): Ez alapján megállapítható, kik tudnak könnyen és hatékonyan beillesz-
kednek közösségekbe.
• Önelfogadás (Sa): A skála a személyes értékeivel, képességeivel tisztában levő, az önisme-
ret és önértékelés magas szintjén álló személyek azonosítását célozza.
• Jó közérzet (Wb): Megmutatja, kik minimalizálják aggodalmaikat, panaszaikat.
• Szorongás (An): A bizonytalan, aggodalmaskodó, kiegyensúlyozatlan szenzitív személye-
ket azonosítja.
• Szocializáltság (SO): A szociális érettség és szociális felelősségérzet mértékét állapítja meg.
• Önkontroll (Sc): Megmutatja, kik képesek viselkedésük hatékony szabályozására, indula-
taik racionális ellenőrzésére.
• Önerő (ES): Azonosítja a fizikailag és pszichikailag egyaránt egészséges, kiegyensúlyozott
személyeket.
• Jó benyomáskeltés (Gi): Ők képesek kedvező benyomást kelteni magukról, és jelentőséget
tulajdonítanak annak, hogyan reagálnak rájuk mások.
• Közösségiség (Cm): A skála célja annak meghatározása, hogy milyen mértékben felelnek
meg az egyén reakciói és válaszai a kérdőívben felállított átlagelvárásnak.
• Teljesítményelérés konformizmus útján (Ac): Azokat magasan teljesítménymotivált sze-
mélyeket azonosítja, akiknél a teljesítmény elérésére való irányultságot alapvetően külső
motívumok serkentik.
• Teljesítményelérés függetlenség útján (Ai): A belsőleg motivált személyeket azonosítja,
akiknél a problémák megoldásában autonómia érvényesül.
• Intellektuális hatékonyság (Ie): Az intellektuálisan hatékony, a szellemi tevékenység iránt
élénken érdeklődő személyeket mutatja meg.
• Pszichológiai érzék (Py): Azonosíthatjuk azokat, akik érzékenyen reagálnak mások élmé-
nyeire, motívumaira, szükségleteire.
• Empátia (Fx): Az érzelmileg nyitott, a másik mélyreható meg-értésére hajlamot mutató sze-
mélyeket azonosítja.
• Flexibilitás (Fe): Az alkalmazkodási képesség fejlettségét mutatja meg.
• Nőiesség: A skála célja regisztrálni az érdeklődés feminin vagy maszkulin jellegét. Magas
pontértékek mindkét nem esetében inkább nőies érdeklődést, a nőkre jellemző viselkedés-
formák preferálását jelzik.
dddd) Másodlagos faktorok
• Felelősségtudat (RE): A lelkiismeretes, munkájukat felelősségteljesen végző, megbízható
személyeket azonosítja.
• Státus elérésére való képesség (CS): Megmutatja, hogy a személy rendelkezik-e azokkal a
személyiségadottságokkal, tulajdonságokkal, amelyek alapján vezető pozícióra tehet szert.
• Szociális fellépés (SP): Azonosítja az interperszonális kapcsolatokban nagy önbizalommal,
határozott fellépéssel részt vevő személyeket.
• Tolerancia (To): Ezek a személyek képesek az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus
egyeztetésére, empátiás készségük átlagon felüli.
 eeee) Pszichoanalitikus vizsgálati módszerek: projektív tesztek
• Többértelmű ingert kell a vizsgált személynek értelmeznie
• Az egyén saját személyiségét, gondolatait, vágyait vetíti, projektálja az ingeranyagba.
Rorschach-teszt TAT

• Hermann Rorschach svájci pszichiáter • Thematic Apperception Test

(1920-as évek) • Henry Murray (1930-as évek,
• Tintafolt teszt Harvard)
• 10 tábla, fekete-fehér és színes ábrák • 20 képet mutatnak be, mindegyik-
• Validitási problémák ről egy történetet kell elmesélni.
• A válaszok elemzése: • Appercepció: a világot korábbi ta-
pasztalatainknak megfelelően ész-
Lokalizáció: a válasz az egész foltra, vagy
leljük.
csak egy részére vonatkozik-e.
• A történetek tükrözik a személyes
Determinánsok: a választ a folt alakja,
fantáziát, gondolatokat, vágyakat
színe vagy mintázata határozza-e meg.
és szükségleteket
Tartalom: a válasz mit képvisel
Gyakoriság alapján
Projektív tesztek Reliabilitás: gyenge, az értékelés túlságo- Reliabilitás: jobb, szigorúbb ponto-
problémái san az értékelő ítéletein múlik. zási rendszer.
Validitás: mérsékelt a csoportok elkülöní- Validitás: a viselkedés előrejelzésé-
tésében és a viselkedés előrejelzésében. ben ez sem jobb. Lehet, hogy a sze-
mély kompenzálja meglévő készte-
téseit. A projektív tesztek csak a
személlyel kapcsolatos további in-
formációk (élettörténet, más teszt-
eredmények stb.) alkalmazhatók ha-
tékonyan.
ffff) Szociális tanuláselmélet módszerei
• természetes kísérlet
• megfigyeléses módszerek
• terepvizsgálat
• klinikai napló
• kérdőívek
• fiziológiai válaszok mérése
gggg) Fenomenológiai vizsgálati módszerek
• Interjú
• Tartalomelemzés
• Q-sort
• Szereprepertoár teszt
 Q-rendezés Szereprepertoár-teszt
• Q-sort • Georg Kelly alkotta mag a személyes konstruk-
• Rogers használta a terápiás változások méré- tumok felszínre hozására
sére. • Egy táblázat, a táblázat tetején az egyén szá-
• Az énképről és az énideálról is kellett rendezést mára fontos személyek listája, kiegészítve az
végrehajtani, a kettő közötti korrelációt vizs- ‘én’-nel és esetleg az ‘énideál’-lal
gálták • A vizsgált személy a fent felsorolt személyek
közül a teszt minden sorában hármat hasonlít
össze, és X jelet rajzol ahhoz a kettőhöz, akik
hasonlóbbak. Ezután a konstruktumoszlopba
beírja, hogy miben hasonlítanak, majd a kont-
raszt-oszlopban jelzi, miben különbözik a har-
madik személy leginkább ettől a kettőtől.
• Ez a táblázat megmutatja, kik azok, akik éle-
tünkben hasonló szerepet töltenek be, és kik
azok, akik ettől különböznek.

hhhh) A konzisztenciaparadoxon
• Konzisztencia feltevés: intuíciónk az, hogy a különböző helyzetekben hasonlóan viselke-
dünk
• A vonáselméleti, pszichoanalitikus és humanisztikus pszichológiák is ezt vallják.
• Paradoxon: az empirikus adatok azonban ellentmondóak
• Hartshorne & May (1929), illetve Walter Mischel (1968) vizsgálatai
• 3 megoldási kísérlet a paradoxonra: személycentrikus, összesítésen alapuló és interakcionista
iv) Hartshorne és May vizsgálatai
• 11000 diákot számos viselkedéses teszttel vizsgáltak: altruizmus, önkontroll, becsületesség
megnyilvánulásai különböző helyzetekben.
• Alacsony korreláció a különböző helyzetek között, pl. becsületesség esetén az átlag korrelá-
ció 0.23 volt.
• A szerzők megállapítása: sem a becsületesség, sem a becstelenség nem egységes jellemvo-
nás, a viselkedés a helyzettől függ.
 jjjj) Walter Mischel
• Hartshorne és May és mások vizsgálati adatainak áttekintése
• Az emberek viselkedése helyzetről helyzetre változékony
• Ugyanazon vonás különböző helyzetekben végzett mérései közötti korreláció rendszerint
alacsony, nem éri el a 0.3-t
• A kérdőíves és viselkedéses teszt adatok közötti korreláció is alacsony
kkkk) A személycentrikus megoldás (Allport)
• Vonásközpontú megközelítés: összehasonlítás a közös vonások mentén
• Személycentrikus megközelítés: személyes diszpozíciók, a vonások egyénen belüli sajátos
mintázatának feltárása.
• Allport véleménye, szerint a személycentrikus megközelítést kell alkalmazni.
• Az ellentmondó empirikus adatok szerinte csak azt bizonyítják, hogy a személyek nem
ugyanolyan módon konzisztensek. De önmagukhoz lehetnek konzisztensek.
llll) Az összesítésen alapuló megoldás
• A teszt tételeinek számával az egész teszt megbízhatósági értéke nő.
• Hartshorne és May és hasonló vizsgálatok nagyon kevés itemből álló teszteket korreláltattak.
• Összesített skálákat használva a korreláció magasabb lett. Pl. ha a becsületességpróbákat két
összesített értékbe vonták össze, akkor ezek között a korreláció már 0.72 lett (összevonás
nélkül 0.23).
• Összesített mutatók között időbeli stabilitást is kaptak.
mmmm) Interakcionista megoldás
• Konszenzus: a személyiség adekvát elméletének mind a személy, mind a helyzet jellegze-
tességeit figyelembe kell venni.
• A helyzetek 3 interakció típus révén vállnak a személyiség függvényévé: reaktív, evokatív
és proaktív.
nnnn) Interakciók
Reaktív Evokatív Proaktív
• Különböző egyének ugyan- • Minden egyén sajátos vála- • Az ember személyisége meg-
azon szituációt eltérő módon szokat vált ki másokból. határozza, hogy milyen hely-
élik át és értelmezik, ezért kü- • Különböző helyzeteket ha- zeteket keres, és milyen hely-
lönböző módon reagálnak rá. sonló helyzetekké alakíthatja zeteket próbál elkerülni.
• A reaktív interakció befolyá- és vice versa. • A proaktív interakció a visel-
solja a helyzetek közötti kon- • A szociális tanuláselmélet kedés helyzetek közötti kon-
zisztenciát, mivel az egyik elemezte ezeket a szituációkat zisztenciáját növelheti azáltal,
ember által hasonlónak ítélt és interakciókat. hogy az emberek aktívan ke-
helyzeteket egy másik telje- resik és alkotják azokat a
sen eltérőnek élhet át. helyzeteket, amelyek egy-
máshoz ténylegesen hason-
lóak.
• Ezért vagyunk a mindennapi
helyzetekben konzisztenseb-
bek, mint a laboratóriumi
vizsgálatokban.
 2. Az intelligencia

• Az intelligencia elméletei
• Genetikai és intelligencia

a) Az intelligencia fogalma
• Az egyik legvitatottabb pszichológiai fogalom
• Az intelligenciaelméletek jelentősen különböznek egymástól.
• Operacionális megfogalmazás: az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek.
• Általában az alkalmazkodás képességét jelenti: képesek vagyunk tapasztalatainkból tanulni,
absztrakt fogalmakban gondolkodni, környezetünket kezelni.
b) Az intellektuális képességek mérése
• Megbízhatóság
• Érvényesség
• Első intelligenciatesztek
• Stanford-Binet intelligenciaskála
• Wechsler-féle intelligenciateszt
• Csoportos képességvizsgáló tesztek
• Faktoriális megközelítés
• Kulturális megfontolások
c) Alkalmazott pszichológia eszközök
• Iskolaérettség vizsgálatok
• Iskolai felvételi vizsgálatok
• Munkaalkalmasság-vizsgálatok
• Vezetői kiválasztás
• Sorozás

Elvárás, hogy megbízhatóak és érvényesek legyenek a tesztek

d) Megbízhatóság – reliabilitás
• A teszt vagy mérési módszer megbízható: a mérés mindig megismételhető és konzisztens
eredményeket szolgáltat.
• Teszt-reteszt megbízhatóság (időbeli stabilitás): ugyanazon csoportnál ismételten alkal-
mazva ugyanazt az eljárást, az első és második felvétel eredményei szorosan korrelálnak.
• Változat-megbízhatóság: ha ugyanannak az eljárásnak több változata van. Ugyanazon a
csoporton alkalmazzák mind a kettőt, a két eljárás pontjai között magas korrelációnak kell
lenni.
• Ekkor az eljárás két változata egyenértékű.
• Belső konzisztencia: valamely teszt egyes kérdései vagy tételei mennyire mérik ugyanazt a
dolgot.
• Az egyes tételeket az összesített eredménnyel korreláltatjuk. Az alacsony korrelációjú téte-
leket kiselejtezzük, mert ezek nem járulnak hozzá az összpontszámhoz.
• Ezáltal megnő a belső konzisztencia és a teszt összpontszámának megbízhatósága is.
• Értékelőközi megbízhatóság: független pontozók ítélik meg ugyanazt a teljesítményt vagy
eseményt. Ha az általuk adott pontok vagy értékelések erősen korrelálnak, akkor a módszer
megbízható.
• Akkor, ha az értékelés szubjektív elemeket is tartalmaz: nincs objektív mérce, megfigyeléses
eljárások, esetleg egyéni preferenciákat is megjelenítő eljárások.
• Képességtesztek esetén elvárás a 0.9-t meghaladó megbízhatósági együttható.
• Személyiségtesztek és szubjektív döntések esetén kutatási célokra a 0.7-es érték is elfogad-
ható lehet.
• Általában minél több tételből áll a teszt, annál megbízhatóbb.
• Szubjektív döntéseket is magukban foglaló eljárások esetén a megítélők számának növelés-
ével általában javítani lehet a megbízhatóságot.
e) Validitás: érvényesség
• Az eljárás mennyire méri azt, amire szántuk, hogy mérje.
• Kritérium (tapasztalati érvényesség): a tesztpontszámot valamilyen külső kritériummal
korreláltatjuk. Pl. a felvételi eljáráson alkalmazott feladatsor mennyire jelezte jól előre, az
első év végi eredményeket.
• Becslési kritériumprobléma sok esetben föllép: nincs egyértelmű külső kritérium az össze-
hasonlításhoz.
• Konstruktív (konstruktum) validitás: a tesztpontszám összpontszáma mennyire korrelál
az elmélet alapján elvárható eredményekkel.
• A mérőeszközök fejlesztése közben sokszor módosulhatnak a validitás kritériumai, mint
ahogy az eljárás alapjául szolgáló elmélet is.
f) Első intelligenciatesztek
• Francis Galton matematikus, természettudós, Darwin unokaöccse. Az egyéni különbségek
és az evolúció kapcsolata.
• Az intelligencia kivételes, öröklődő érzékelési és észlelési képességekkel kapcsolatos. Minél
érzékenyebb és pontosabb az észlelő rendszerünk annál intelligensebbek vagyunk.
• Az emberi faj értelmi képessége eugenetika (szelektív szaporodás) segítségével növelhető.
 Galton vizsgálatai Alfred Binet vizsgálatai
• 1884. londoni világkiállításon: fiziológiai és • Francia pszichológus. Az általános iskolaköte-
pszichometriai vizsgálatok: fejméret, reakció- lezettség bevezetésekor (1881) azt a feladatot
idő, látásélesség, hallásküszöb, vizuális forma- kapta, hogy kiszűrje a mentálisan elmaradott
észlelés. gyermekeket.
• A korrelációs módszer kidolgozása. • Az intelligenciát a gondolkodási és probléma-
• Nem talált jelentős együttjárásokat az értelmi megoldási képességen keresztül közelítette
képességekkel. meg.
• Korai tesztek: 1905, 1908, 1911.

g) Binet elmélete
• A lassú felfogású gyerekek teszteredményei fiatalabb, de normális intellektusú gyerekek tel-
jesítményének felelnek meg. Okosabb gyerekeké pedig idősebb normál felfogású gyerekek
teljesítményének.
• Tesztkonstrukció: egyre nehezedő tételekből álló feladatsor, amellyel követhetők az intel-
ligencia korral járó változásának sajátosságai.
• Mentális kor: a teszten elért eredmény alapján számolható. A normál gyerekek zöme ezen
a szinten teljesít. A mentális és az életkor összevetéséből állapítható meg a gyermek értelmi
szintje.
h) Stanford-Binet-intelligenciaskála
• 1916. Lewis Terman (Stanford egyetem) amerikai (gyerek) népességen adaptálta és standar-
dizálta Binet módszerét.
• Módosítások: 1937, 1960, 1972, 1986 folyamatos standardizálás.
• Az IQ (intelligenciahányados) bevezetése (William Stern alapján)

MK
IQ = 100
ÉK
Az IQ értékek eloszlása

i) Az IQ pontszámok gyakorisági eloszlása

• A Stanford-Binet legújabb változataiban a képlet helyett standardéletkor-pontszámokat hasz-
nálnak. Ez megmutatja, hogy a standardizált csoport tagjainak hány százaléka helyezkedik
el az adott érték felett, illetve alatt.
• Az IQ-pontszámok normál eloszlást követnek (Gauss-görbe). A tesztet úgy szerkesztik, hogy
igen kevesen essenek az igen magas, illetve az igen alacsony szélső tartományokba.
• A legtöbb teszteredmény minden korcsoportban
• A középérték (100) körül csoportosul.
• Magyar változat: Budapest-Binet
j) Wechsler-féle intelligenciateszt
• 1939. David Wechsler. A Binet-féle eljárás kritikája: csak verbális képességekre támaszko-
dik, felnőttek tesztelésére nem alkalmas.
• WAIS (Wechsler-féle felnőtt intelligencia teszt) 1939, 1955, 1981
• WISC (gyermekváltozat) 1958, 1974, 1991
• Magyar standardizálások: Mawi, Hawik
• A tesztben verbális és performáció próbák vannak.
• A teljesítmény részpróbánként értékelhető; külön számítható verbális és performációs IQ is.
• Így jobban feltárható a vizsgált személy intellektusának erősebb és gyengébb oldalai.
 k) Pszichometriai megfelelőség
• Mindkét teszt kielégíti a jó teszt kritériumait: jó megbizhatósági és validitási értékek.
• Teszt-reteszt reliabilitás: 0.9 körüli (nagyon jó!)
• 0.5 körüli érvényességi mutató az iskolai teljesítmény előrejelzésére (ez is nagyon jó)
l) Stanford-Binet példák:

Verbális gondolkodás Matematikai gondol- Absztrakt-vizuális

(1986; 6-8 éveseknek) kodás
• Szókincs: szavak (pl. • Mennyiségek: egy- • Mintakirakás: egy- • Mintaemlékezet:
„dollár”, „boríték”) szerű számtani fel-
meghatározása adatok végrehajtása.
• Ismeretek: Hol Pl. a 6 pöttyös do-
vesznek az emberek minó kikeresése, • Másolás: a vizsgálat-
ennivalót? Miért fé- mert azon a pontok
sülködnek az embe- száma egyenlő a 2 és
rek? a 4 pontos összegé-
• Abszurditások: Mi a vel.
furcsa a képen? • Számsorok: szám-
(amin a lány a tavon sorban kell megadni
biciklizik, vagy amin a következő elemet.
egy kopasz ember fé- Pl. 20, 16, 12, 8, …
sülködik) • Egyenlőség összeál-
• Kapcsolatok: Ho- lítás: adott elemekből
gyan tartozik össze (2, 3, 5, +, =) érvé-
az első három szó, és nyes egyenlőséget
miben különböznek a összeállítani
negyediktől: cipő, (2+3=5).
csizma, bakancs,
ing?
Rövid távú emlékezet
feladatok
szerű minták kira- képen mutatott kü-
kása mozaikelemek- lönféle alakú, pálcára
ből. fűzött elemekből álló
mintát a valódi ele-
vezető által bemuta- mekből kell pálcára
tott minta (pl. négy- fűzni emlékezetből.
szög két átlóval) le- • Mondatemlékezet: a
másolása. vizsgálatvezető által
mondott mondatokat
kell megismételni
(pl.”Ideje lefeküdni.”
„Karcsi képet festett
mamája születése
napjára.”)
• Számemlékezet: a
vizsgálatvezető által
mondott számsort (5,
7, 8, 3) kell előre és
visszafelé elismételni
emlékezetből.
• Tárgyemlékezet: az
egyes tárgyak (pl.
óra, elefánt) egyen-
ként mutatják be, ez-
után a tárgyakra a be-
mutatás sorrendjében
kell rámutatni egy
olyan képen, ahol
több tárgy is (pl.
busz, bohóc, elefánt,
tojás, óra) lehet.
 m) A MAWI feladatai
Verbális próbák Performációs (cselekvéses) próbák
• Ismeretek: általános ismeretekre irányuló kér- • Rejtjelezés: számokat különféle jelekhez kell
dések. Pl. „Ki írta a Csongor és Tündét?” időre hozzárendelni a megadott minta szerint.
• Helyzetek: élethelyzetek megértésére és meg- • Képrendezés: Képregényszerű rajzokat kell
oldására irányuló kérdések. Pl. „Mit tenne Ön, olyan sorrendbe rakni, hogy összefüggő törté-
ha moziban vagy színházban ülve elsőnek netet ábrázoljanak.
venne észre tüzet vagy füstöt?” • Képkiegészítés: fel kell ismerni és meg kell ne-
• Számolás: szöveges számolási feladatok vezni a bemutatott képről hiányzó részleteket.
• Számismétlés: felolvasott számsort (pl. 7, 5, 6, • Mozaikpróba: képen bemutatott mintázatot kell
3, 8) kell előre vagy visszafelé visszamondani. mozaik elemekből kirakni.
• Összehasonlítás: bizonyos tárgyak vagy fogal- • Szintézispróba: különböző alakzatokat kell
mak közös vonását (a közös kategóriát) kell úgy összerakni, hogy értelmes egész alakuljon
megadni. Pl. narancs és banán. ki belőlük.
n) Csoportos képességvizsgáló tesztek
• Általában papír-ceruza tesztek.
• Egyetlen vizsgálatvezető közreműködésével egyidejűleg több ember vizsgálható.
• Pl. az USA-ban az érettségi szerepét betöltő SAT (Scholastic Assessment Test) és a központi
felvételi vizsga jellegű ACT (American College Test)
• A SAT pontszámok és az elsőéves tanulmányi átlag közötti korreláció 0.5 körüli.
o) Az általános intelligencia elmélete
• Az intelligencia általános, a legkülönfélébb módokon megnyilvánuló megértési és gondol-
kodási képesség.
• Binet: az okosabbak általában a különböző feladatokban jobban teljesítenek, mint a butáb-
bak. A különféle feladatok egy bizonyos alapvető készséget mérnek.
• Wechsler (1958): „az intelligencia az egyén olyan halmozott vagy globális képessége, amely
lehetővé teszi, hogy célszerűen cselekedjen, racionálisan gondolkodjon, és környezetével
hatékonyan bánjon”
p) Faktoriális megközelítés
• Többfaktoros intelligencia elmélet: az intelligenciatesztek egymástól viszonylag független
mentális képességeket mérnek.
• Faktoranalízis: statisztikai eljárás, amely a különböző tesztek közötti korrelációk alapján
csoportosítja az egymás között a legmagasabb korrelációt mutatókat, és kevesebb, egymástól
független, faktorra (dimenziókra) redukálja azokat.
q) Általános intelligenciafaktor
• Charles Spearmen (1904): a faktoranalízis matematikai kidolgozója. „kétfaktoros” intelli-
genciaelmélet
• Általános intelligenciafaktor (g-factor): mindenki rendelkezik kisebb-nagyobb mértékben
vele. Ez határozza meg elsősorban az intelligencia teszteken mutatott összteljesítményt.
• Speciális intelligenciafaktorok (s-factors): egyes képességekre és feladattípusokra vonatkozó
faktorok. Logikai, téri, tájékozódási, zenei stb. Elsősorban a részfeladatokban mért teljesít-
ményt befolyásolják.
• Az s faktorok közötti összefüggések az intelligencia csoportfaktorai.
 r) Thurstone 7 faktoros elmélete
• A faktoranalízis némileg módosított változatát használta. Szerinte a g-faktor jelentősége ki-
sebb.
• Az intelligenciát 7 elsődleges képességre bontotta: nyelvi megértés, a szótalálás gyakorisága,
számolás, térviszonyok, észlelési képesség, emlékezés, következtetés.
• Saját eljárása: Test of Primary Mental Abilities. Előrejelző ereje azonban nem nagyobb, mint
az általános intelligenciateszteké (pl. Wechsler-skála)
s) A faktoranalitikus megközelítés értékelése
• Sok, eltérő adatsort és faktoranalitikus eljárást alkalmazó eljárás van.
• A megállapított elsődleges képességek száma nagyon változó: 25-150.
• A megállapított elsődleges képesség faktorok között jelentős korreláció van, ami inkább a
specifikus képességek hátterében húzódó „általános intelligencia” elképzelést támogatja.
t) Az „intelligencia – struktúra” modell
• Guilford: az intelligenciát képességek nagy csoportjának tekinti.
• Egy kockába rendezte el ezeket a képességeket. A kocka mindegyik oldala eltérő pszichikus
funkciót reprezentál.
• Tartalmak, műveletek, produktumok
Tartalmak A Műveletek: pszichikus működési szabályok
1. Figurális 1. Értékelés
2. Szimbolikus 2. Konvergens gondolkodás
3. Szemantikus 3. Divergens gondolkodás
4. Viselkedési 4. Emlékezet
5. Megismerés
Produktumok
Ez dimenzió absztraktabb, ez arra vonatkozik, hogy a dolgok a pszichikumban hogyan állnak kap-
csolatban egymással
1. Egységek
2. Relációk
3. Rendszerek
4. Transzformációk
5. Implikációk

Guilford’s Cube
u) Kulturális megfontolások
• Kritika: az intelligenciatesztek a középosztálybeli európai származású amerikaiaknak ked-
veznek (az USA-ban) a kulturális kisebbségekkel szemben.
• Idegen a teszthelyzet, nem tudják mit várnak el.
• Esetleg egyes kulturális csoportok az intelligenciatesztekétől eltérő gondolkodási módot pre-
ferálnak, vagy valamilyen kulturális normát sért a „helyes” válasz (pl. Luria: a szillogozmus
megértése)
• Törekvés „kultúrafüggetlen” tesztek kidolgozására, de felemás eredményességgel Pl. Ra-
ven’s Progressive Matrices

v) A fluid és a kristályosodott intellektuális képességek

• Cattel az intelligenciát a képességek két fő csoportjára osztja:
• Fluid képességek, melyek a percepcióban és a világ rögzítésében vesznek részt, és azt fel-
tételezik, hogy genetikusan megalapozottabbak és többé – kevésbé függetlenek a tanulástól.
A perceptuális kapcsolatok és az emlékezeti terjedelem a fluid képességek példái.
• Kikristályosodott képességek a specifikus kulturális tapasztalatokból származnak.
• Úgy tűnik, hogy a fluid képességek 25 éves korban elérik a csúcsot, míg a kikristályosodott
képességek növekedése addig folyik, amíg az egyén aktív a kultúrájában.
 w) Az intelligencia mai elméletei
Kognitív pszichológiai és információfeldolgozási modellek. Feltett kérdések:
1. Milyen mentális folyamatokat feltételeznek a különböző intelligenciatesztek?
2. Milyen gyorsan és pontosan hajtja végre a személy ezeket?
3. Az információk milyen jellegű mentális reprezentációira hatnak a fenti folyamatok?
• Egy adott feladatnál az egyéni különbségek annak megfelelően változnak, hogy az egyes
személyek milyen folyamatokat hoznak működésbe, és ezek a folyamatok mennyire ponto-
sak és gyorsak.
• A résztvevő folyamatok feltárásának módszerei: többszörös választási helyzet, szemmozgás,
kiváltott potenciál stb.
x) Gardner többszörös intelligencia elmélete
• Howard Gardner: az intelligencia nem egyenlő a logikus gondolkodás képességével, hanem
„egy adott kultúra vagy közösség szellemében megfogalmazódó problémák és jelenségek
megoldására vagy megértésére való képesség”
• Hétféle egymástól függetlenül, az agyban különálló rendszerként (modulként), saját szabá-
lyai szerint működő intelligencia létezik.
• Gardner az egyes intelligenciafajtákat elemzi: milyen kognitív műveleteket feltételeznek;
jellemzik-e kivételes tehetségek (csodagyerekek); mi az agysérülések hatása; megjelenésük
különböző kultúrákban; mi a lehetséges evolúciós fejlődésmenetük.
y) Intelligencia típusok
1. Nyelvi intelligencia: beszédképesség, amely a fonológia, a szintaxis, a szemantika, és a prag-
matika területén való jártasságot is magában foglalja.
2. Zenei intelligencia: zenei hangok hordozta jelentés megértése, kommunikálása, létrehozása,
amely a dallam, a ritmus, és a hangszín ismeretét is magában foglalja.
3. Logikai-matematikai intelligencia: az absztrakt gondolkodás (bonyolult viszonyok kezelése
konkrét cselekvések és tárgyak hiányában) képessége.
4. Téri intelligencia: a téri, vizuális információ észlelésének, módosításának, eredeti ingerek fel-
használása nélküli újraalkotásának képessége. A 3D képek szerkesztésének, mozgatásának és
forgatásának képessége.
5. Testi-kinesztéziás intelligencia: test és részeinek használata problémák vagy egy adott közegben
aktuális kérdések megoldására. Része a finom motoros és a nagymozgások feletti kontroll és
külső tárgyakkal való manipuláció.
6. Intraperszonális intelligencia: saját érzéseink, szándékaink és motívumaink azonosításának ké-
pessége.
7. Interperszonális intelligencia: más emberek érzéseinek, hiedelmeinek és szándékainak felisme-
rése és megkülönböztetése.
z) Érzelmi intelligencia
• Gardner két utolsó intelligencia típusához kapcsolható, azoknak a kidolgozottabb elmélete. Daniel
Goleman (1995) népszerűsítette a fogalmat.
• Mayer és Salovey (1997) szerint 4 összetevője van:
1. Saját és mások érzelmeinek pontos észlelése és kifejezése.
2. Az érzelmeinkhez való hozzáférés, azok mozgósítása, felhasználása döntéshozatal, probléma-
megoldás során.
3. Az érzelmek és érzelmek üzenetének megértése, a kiváltó okok azonosítása.
4. A saját érzelmek megfelelő kezelése, kontrollja, szabályozása. Indulati kontroll.
• Az érzelmi intelligencia fejleszthető: pozitív egészségügyi problémák, csökkenő iskolai erőszak, ha-
tékonyabb munkahelyi kommunikáció.
 aa) Anderson: az intelligencia fejlődéselmélete
• Az intelligencia egyéni különbségei a gondolkodást vezérlő „alapvető feldolgozó folyama-
tok” különbségeire vezethetők vissza. Pl. a lassabb feldolgozó folyamatokkal rendelkező
személy általános intelligenciája (g- factor) alacsonyabb lesz.
• A tudás hátterében álló mechanizmusok: alapvető feldolgozófolyamatok, modulok és speci-
ális kognitív feldolgozófolyamatok.
bb) Modulok
• Olyan kognitív mechanizmusok, melyek nem mutatnak egyéni különbséget. Automatikusak,
egymástól függetlenek, az alapvető feldolgozó mechanizmusok nem befolyásolják, bonyo-
lult komputációt valósítanak meg. Területspecifikusak: rendkívül szűk egyedi funkciókat lát-
nak áll („szakosodtak”).
• Kognitív fejlődés: új modulok „beérése” új kognitív képességek megjelenése (pl. nyelvi mo-
dul: egész mondatokban való megnyilatkozás képessége).
cc) Speciális kognitív feldolgozórendszerek
• További két intelligenciához tartozó specifikus képesség: propozicionális gondolkodás
(nyelv, matematika) és téri-vizuális feldolgozás.
• A problémák, ismeretek viszonylag tág körét befolyásolják.
• Hatással vannak rájuk az alapvető feldolgozófolyamatok is.
• Itt jelennek meg az egyéni különbségek: gyors feldolgozók esetén a személy jobban kihasz-
nálhatja a specifikus feldolgozóit is: sikeresebb lesz a feladatok megoldásában.
dd) Sternberg komponens elmélete
• Robert Sternberg: a tapasztalatoknak és környezetnek is alapvető szerepe van az informá-
ciófeldolgozásban.
• 3 alelméletű (-rétű) intelligenciaelmélet:
Komponens-elmélet Tapasztalati elmélet Környezeti elmélet
• Gondolkodási folyamatok el- • A tapasztalatnak milyen ha- • A kulturális hatások elmélete.
mélete. Ez a legkidolgozot- tása van az intelligenciára. • Milyen kognitív tevékenység
tabb. • A probléma megoldását befo- szükséges a környezetbe való
• 3 összetevő típus, amelyek lyásolja a problématípus elő- beilleszkedéshez?
mindegyikét mozgósítjuk zetes ismertsége, az ilyen tí- • 3 jelentős mentális folyamat:
(különböző mértékben) álta- pusú feladatokban való jártas- alkalmazkodás, kiválasztás,
lában a problémamegoldás ság és a környezet átalakítása.
során • Egyéni különbségek: a tökéle- • Általában először mindig a
tesen ismeretlentől az (hosszú környezetbe való beilleszke-
1. Metaösszetevők (elemző-
tapasztalat eredményeként ki- désre törekszünk. Ha valami-
képesség): a probléma-
alakuló) automatikusig terjed. lyen ok miatt ez nem lehetsé-
megoldás során jelentkező
ges, csak akkor próbálunk egy
tervezés, szabályozás, mo-
másik környezetet találni,
nitorozás, és értékelés fo-
vagy a meglévőt átalakítani
lyamatai.
(pl. házasság esetén).
2. Teljesítmény-összetevők
(kreatív képesség): problé-
mamegoldó stratégia.
3. Tanulási összetevők (gya-
korlati képesség): a prob-
lémamegoldás során kó-
dolják, kombinálják, ösz-
szehasonlítják az informá-
ciókat.
 ee) Analógiafeladat
Az ügyvéd olyan az ügyfelének, mint az orvos a(z) …
a) orvosságnak.
b) betegnek.
Megoldása:
• Kódoló és összehasonlító folyamatok a kritikus összetevők.
• Kódolás: a szavak reprezentációi a szavak tulajdonságainak LTM-ből előhívott listája. (Pl.
ügyvéd: egyetemet végzett, jogi eljárásokban jártas, ügyfeleit képviseli a bíróságon stb.)
• Összehasonlító folyamat: a szavak reprezentációinak áttekintése, a megoldáshoz szükséges
egybeesések megtalálása.
• A feladatmegoldásban ügyesebbek több időt fordítanak kódolásra (részletesebb reprezentá-
ció), de gyorsabbak az összehasonlításban (a jellemzők összevetésében).
ff) Ceci bioökológiai elmélete
• Nagyobb hangsúly a környezetre, és annak a problémamegoldásban betöltött szerepére.
• Az intelligencia többféle, biológiailag megalapozott kognitív potenciált foglal magában,
amelyek kifejeződése az egyének valamely adott területen felhalmozott tudásától függ.
• A biológiai alapok korlátokat jelentenek a mentális folyamatok kialakulásának, és erősen
befolyásolják az egyén környezetében vagy adott kontextusban felbukkanó feladatok és le-
hetőségek is.
gg) A kontextus szerepe
• Általános kontextus fogalom. Személyiség, motiváció, oktatás, és mentális, társas és fizikai
kontextus. Pl. jobban motiváló, intellektuális kihívásokban gazdag kontextusban ugyanaz a
személy általában jobban teljesít. De a társadalmi környezet, szocioökonómiai státusz (jöve-
delem, iskolázottság, anyai betegség, etnikai hovatartozás), történelmi szituáció (világhá-
ború, válságok) is befolyásolják a személy sikerességét.
• Ceci: az IQ-val szemben a személy ökológiai niche-e, a személyes és történelmi fejlődéssel
együtt fogja egy személy gazdasági és szakmai sikereit.
hh) Intelligencia és tudás
• Az intelligencia nem azonosítható a területfüggetlen absztrakt gondolkodás képességével.
• A komplex gondolkodás képessége valamely adott területen vagy kontextusban szerzett tu-
dáshoz kapcsolódik.
• Az intelligens ember elegendő tudással rendelkezik egy adott témában, hogy az ott felbuk-
kanó problémákról komplex módon gondolkodjon.
• Az általános intelligencia az összetett intellektuális potenciál és egy gazdag, jól szervezett
tudásalap összegződésének az eredője.
ii) A modern intelligenciaelméletek értékelése
• A biológiai alapok feltárására törekednek: alapvető feldolgozó folyamat, többszörös intelli-
gencia, modul, kognitív potenciál.
• A környezet meghatározó szerepét is fontosnak tartják.
 jj) Az intelligencia kultúraközi megközelítése
• Kultúránként változó, hogy a képességek melyik csoportját tartják az intelligencia meghatá-
rozó tényezőjének (a kognitív képességek mellett).
• Főleg a szociális intelligencia hangsúlyosabb.
• Egyes afrikai kultúrák: felelőségvállalás, együttműködés, és engedelmesség az intelligencia
fontos mércéje.
• Kína, Tajvan: társas kompetencia és önismeret az intelligencia fontos összetevői.
kk) Genetika és intelligencia
• A mentális képességek egyéni különbségei mindennapi tapasztalat.
• Mennyiben tulajdoníthatók ezek a különbségek az öröklött géneknek, és mennyiben a kör-
nyezetnek, amelyben az egyén felnő?
• A legtöbb szakértő elfogadja az intelligencia valamilyen fokú öröklöttségét, csak az arányok-
ról és a folyamat módjáról van polémia.
ll) Genetikai rokonság és intelligencia

Rokonsági fok Korreláció

Együtt nevelt egypetéjű ikrek 0,86
Külön nevelt egypetéjű ikrek 0,72
Együtt nevelt kétpetéjű ikrek 0,60
Együtt nevelt testvérek 0,47
Külön nevelt testvérek 0,24
Szülő/gyerek 0,40
Nevelőszülő/gyerek 0,31
Unokatestvérek 0,15

• Minél szorosabb a genetikai rokonság, annál hasonlóbb intelligenciateszt eredmények.

• Ez az intelligencia erős genetikai meghatározottságára utal, de a korreláció nem teljes, a kör-
nyezetnek fontos szerepe van. Pl. az örökbefogadott gyerekek értelmi képességeit (általában
jótékonyan) befolyásolja a nevelőszülők által befolyásolt környezet. Magasabb intelligencia
értékekkel rendelkeznek, mint amire a vérszerinti szülők képességei alapján számítani le-
hetne.
mm) Az örökletesség
• Öröklési arány: egy adott népességen belül egy adott vonás változékonyságának (varianciá-
jának) az a része, amit a genetikai különbségeknek tulajdonítunk.
• Értéke 0 és 1 között lehet.
• 1 közeli érték: erősen genetikai hátterű tulajdonság.
• 0 közeli érték: környezet által erősen befolyásolt tulajdonság.
• Ennek becsléséhez összevetjük az egy-, illetve kétpetéjű ikrek eltéréseit.
 nn) ᴥ kiszámítása
• Vt: az öröklés és környezet okozta teljes variabilitás. A kétpetéjű ikrek közötti különbség
alapján határozható meg.
• Vk: a környezet által okozott variabilitás. Az egypetéjű ikrek közötti eltérésből számítható
ki.
• Vg: a genetikai faktornak tulajdonítható variabilitás.
• Vt = Vk + Vg
• Örökletesség: Ö = Vg/Vt. Azaz egy populációban megfigyelt szóródás azon része, amennyit
az öröklődés okoz.
oo) Az öröklöttséggel kapcsolatos fontos figyelmeztetések
1. Az örökletesség mindig valamilyen populációra vonatkozik, és nem az egyénekre. A testmagas-
ság örökletessége 90%, de ez nem jelenti azt, hogy testmagasságunk 90%-a öröklött, 10% pedig
a környezetből származik. Csak azt, hogy egy adott népességen belül az egyéni különbségek
ebben az arányban a meglévő genetikai különbségeknek tulajdonítható.
2. Egy adott vonás örökletessége változhat az idő múlásával, vagy ha más populáción vizsgáljuk.
Pl. az intelligencia esetén az oktatásból eredő variancia csökkentésével (egységes oktatási kör-
nyezet) az örökletesség aránya növekedne.
3. Az örökletesség nem árul el semmit a csoportátlagok közötti különbségek forrásáról. Ezt főleg
a különböző kulturális, és etnikai közösségek csoportjai esetén kimutatható képesség- és intel-
ligenciatesztekben nyújtott átlag különbségek interpretálásakor kell figyelembe venni.
4. Az örökletesség nem szolgáltat arról információt, hogy a környezeti tényezők változása hogyan
befolyásolja a vonások átlagos szintjét.
pp) Környezeti hatások
• Az intellektuális fejlődést meghatározó környezeti feltételek: táplálkozás, egészségi állapot,
a személyt érő ingerek minősége, az otthon emocionális klímája, a viselkedésre kapott visz-
szajelentések típusai. Ezek akár 10 IQ pontot is meghaladó különbséget okozhatnak.
• Az IQ az iskolában töltött idővel emelkedik. Minden kihagyott év (0.25 és 6 pont közötti)
visszaesést jelent a későbbiekben.

A környezet hatása az IQ-ra: Minél több rizikófaktor, annál alacsonyabb a várható IQ.
qq) Korai kiegyenlítő programok
• USA-ban ’60-as évektől iskolai felkészítő programok kognitív fejlődésben elmaradt 2- 5
éves, főleg szegény családból származó gyermekek számára. (Johnson elnöksége: szegény-
ség elleni küzdelem)
• Cél: olyan intellektuális háttér biztosítása, melyet középosztálybeli gyermekek a szüleiktől
kapnak meg. Korai tanulási tapasztalatok szerzése.
• Vagy tanárok látogatták a gyerekeket az otthonukban, játszottak velük, kockával építettek,
képeket nézegettek, színeket neveztek meg, új fogalmak elsajátítását segítették. Vagy
ugyanezt speciális iskolai csoportos foglalkozásokon fejlesztették.
• Értékelése:
▪ Magasabb IQ pontszámok iskolába lépéskor.
▪ Hosszan tartó előnyök is vannak. Egy vizsgálatban 15 éves korukra egy teljes (átlag)
osztályzattal megelőzték az előzetes fejlesztésben nem részesült kontrollcsoportot.
▪ A programban részvevők általában magasabb pontszámot érnek el az olvasási, számo-
lási és nyelvi tesztekben; kevésbé szorultak kisegítő oktatásra; kevesebb antiszociális
viselkedést mutattak; nagyobb valószínűséggel találtak munkát iskola után.
rr) Korai kiegyenlítő programok jövője
• Az alkalmazott módszernél fontosabb a szülői részvétel.
• Azok a programok járnak a legnagyobb sikerrel, amelyek aktívan bevonták a szülőket, ahol
felkeltették érdeklődésüket gyermekük fejlődése iránt, és ahol megtanították őket arra, ho-
gyan biztosíthatnak előnyösebb otthoni környezetet.
• Ezek a programok önmagukban nem jelentenek védettséget más fejlődést hátráltató ténye-
zőkkel szemben: szegénység, bűnözés, kábítószerek.

3. A pszichológiai fejlődés

• Öröklés és környezet
• Az újszülött képességei
• Kognitív fejlődés gyermekkorban
• Személyiség és társas kapcsolatok fejlődése
• Serdülőkor
 a) A fejlődés lélektan feladata
Azt vizsgálja, hogy az emberi működés különböző aspektusai hogyan és miért változnak az élet folya-
mán.
1. testi fejlődés, testmagasság-testsúly, motoros készségek
2. kognitív fejlődés, a gondolkodás, az emlékezet és a nyelvi készségek kialakulása
3. személyiség és társas készségek kialakulása, az énfogalom és az interperszonális kapcsolatok
fejlődése
b) Élethosszig tartó fejlődés
1. hogyan fonódnak össze a környezeti és a biológiai tényezők
2. a fejlődés folyamatos változás (kontinuitás) vagy minőségileg különböző, egymástól szétváló
szakaszok sorozata
c) Öröklés és környezet
• „Nature vs. Nurture”
• Inkább az öröklés („a természet”) vagy a környezet („a nevelés”) az emberi fejlődés legfon-
tosabb tényezője.
• Környezetelvűek: Locke (empiristák), Watson, Skinner (behaviorismus)
• Természetelvűek: Descartes, Darwin, biológiai pszichológia
• Ma inkább interakcionizmus az elfogadott álláspont, konstruktivizmus a gyermek aktivitá-
sát is hangsúlyozza.
• Kezdetben a gyermekre, mint kicsinyített felnőttre gondoltak, aki képességei és tudásának
teljességével jön a világra, és a növekedés az öröklét képességeket csak a felszínre hozza.
d) John Locke (1632-1704)

• Locke: a csecsemő lelke „tabula rasa”, amit majd tapasztalatai írnak tele.
• Minden tudást az érzékszerveken keresztül sajátítunk el (tapasztalatok), nincs veleszületett
tudás.
e) Behaviorizmus
• XX. Századi környezetelvű pszichológia.
• John Watson, Skinner
• Az emberi természet tetszőlegesen alakítható a tanulás segítségével.
• Korai neveléssel a gyermekből az öröklött tulajdonságaitól függetlenül, bármilyen felnőtt
lehet.
 John Watson (1878 - 1858) Charles Darwin (1809 - 1882)
„Ha kapok egy tucat egészséges, ép gyermeket, s • Evolúció elmélet
olyan környezetben nevelhetem fel őket, amilyen- • Az emberi fejlődés biológiai alapját hangsú-
ben én akarom, bármelyikükből – függetlenül elő- lyozta
dei tehetségétől, hajlamaitól, képességeitől, fog-
lakozásától és fajától – olyan szakembert nevelek,
amilyet akarok: orvost, ügyvédet, művészt, keres-
kedőt, főnököt vagy akár koldust vagy tolvajt is.”

f) Mai álláspont
• Mind a kettő fontos.
• A biológiai és környezeti tényezők interakcióban, egymásra hatva vezérlik a fejlődést (a leg-
több funkció és tulajdonság esetén). Pl. az agyfejlődést meghatározza a genetika, de a kör-
nyezet ingerszegénysége vagy gazdagsága is.
• Vannak genetikailag abszolút meghatározott tulajdonságok: faj, nem, szem-, bőr-, hajszín.
g) Az érés
• Az elsősorban genetikailag meghatározott tulajdonságok fejlődésének és testi változások ala-
kulásának veleszületetten meghatározott, a környezettől független sorozata. Pl. magzati fej-
lődés, magzati viselkedés elemek megjelenése (rugdalózás).
• Az érés folyamatát a magzati korban megzavarhatják környezeti tényezők. Pl. anyai rubeola,
alultápláltság, dohányzás, alkoholizmus, kábítószerhasználat.
h) A mozgásfejlődés, mint érés és környezeti tényezők hatása
• Érés: általában minden gyermek azonos mozgásfejlődési szakaszokon megy keresztül: át-
fordulás, ülés megtámasztás nélkül, állás kapaszkodva, mászás, járás.
• Környezet: a gyakorlás – bizonyos határok között – némileg gyorsíthatja az egyes mozgás-
formák megjelenését. A hiánya késleltetheti.
 i) A beszédfejlődés, mint érés és környezeti tényezők hatása
• Érés: az idegrendszeri és a hangképző szervek bizonyos szintű fejlettsége kell hozzá. Kb. 1
éves kor után.
• Környezet: ha gyakran beszélnek a gyermekhez, megnyilvánulásait jutalmazzák, akkor ha-
marabb kezdhetnek el beszélni, akár 1 évvel is.
• A környezeti tényezők csak a készségek elsajátításának sebességét befolyásolják, nem a
észség végső szintjét.
j) A fejlődés szakaszai
A fejlődésnek egymástól minőségileg különböző szintjei vannak. Szokásos szakaszok:
o Csecsemőkor
o Gyermekkor
o Serdülőkor
o Serdülőkor
o Felnőttkor
k) A fejlődési szakasz definíciója
• A viselkedés egy adott időszakon belül egy adott dolog vagy összetartozó tulajdonság köré
szerveződik;
• Egy adott időszak jellemző viselkedése minőségileg eltér egy korábbi vagy későbbi sza-
kaszra jellemző viselkedéstől.
• A gyermekek ugyanazokon a szakaszokon és ugyanazon sorrendben mennek keresztül.
• A környezeti tényezők gyorsíthatják vagy lassíthatják a fejlődést, de a szakaszok sorrendje
változatlan.
• Nem maradhat ki a fejlődésben szakasz.
 l) Kritikus periódusok
• Hasonló a szakaszoló elképzelésekhez, de nem feltétlenül önálló szakaszokról beszélnek,
hanem kitüntetett időszakokról.
• Eszerint, léteznek a fejlődésben olyan időszakok, amikor az ember életében bizonyos ese-
ményeknek be kell következnie, ahhoz, hogy a fejlődés folyamata ne károsodjon.
m) Szenzitív periódus
• A pszichés fejlődés esetén inkább szenzitív periódusokról beszélünk.
• Ezek bizonyos tulajdonságok, funkciók kifejlődése szempontjából optimális időszakok.
• Ha ebben az időszakban nem alakul ki a funkció megfelelően, akkor későbbiekben már nem
tud.
• Szociális kötődés: első életév.
• Intellektuális és nyelvi fejlődés: óvodáskor. Ha valaki az első 6 évben nem kerül kapcsolatba nyelvvel, ak-
kor a későbbiekben nem lesz képes tökéletesen elsajátítani.
• https://www.youtube.com/watch?v=6H2POnmvbPo&t=1s
n) Az újszülött képességei
• Látás
• Hallás
• Ízlelés és szaglás
• Tanulás és emlékezés
William James (XIX. század): a csecsemő „csengő-bongó zűrzavart” tapasztal. Mai álláspont: az újszü-
löttek kiválóan működő érzékelőrendszerrel jönnek a világra.
o) A csecsemőkori képességvizsgálatok elve
• Valamilyen változást hoznak létre a csecsemő környezetében, és megfigyelik az erre adott
válaszát. Pl. hangra, felvillanó fényre változik-e szívverés, elfordítja-e a fejét, gyorsabb
ütemben szívja-e a cumiját.
• Ha két egyszerre bemutatott ingert nem egyenlő ideig néz, feltehető, hogy nem egyformának
látja azokat.
p) Látás
• Újszülött
o Gyenge látásélesség
o Korlátozott fókuszváltások
o Közellátás
• 7-8 hónapos: Látásélesség majdnem felnőttkori

Újszülöttek látásélessége
 q) Az újszülött látása
• Sokat nézelődik, a környezetét rendezetten tapogatja le.
• A látómezőbe (tekintettel befogható tér) eső tárgyakra fixál.
• Éles kontrasztok, tárgyak körvonalai, az élek vonzzák.
• A bonyolultabb és görbe vonalas mintázatot preferálja az egyszerűbb mintázattal és egyenes
vonalakkal szemben.
r) Újszülöttkori arcpreferencia
• Többet nézik a mozgó, arcszerű rajzokat, mint az átrendezett vagy üres arckontúrokat.
• Ez a hatás 4-6 hetes korban megszűnik.
• Még nem, mint arcot ismerik fel, hanem mint komplex, dinamikus ingert nézik.
• 3 hónaposan felismeri anyja arcát, 5 hónaposan egy idegenére is emlékszik

Normal vs. Scrambled faces

s) Hallás
• Már magzati korban (26.-27. hét) reagálnak hangra: a hang felé fordítják fejüket.
• Ez a reakció eltűnik 6-7 hetes korban.
• 3-4 hónaposan újra megjelenik, szemével keresni kezdi a hang forrását (orientációs válasz).
• Lokalizációs válasz: 4 hónapos már sötétben is a hang iránya felé nyúl. A második évben a
képesség folyamatosan pontosabb lesz.
t) Hangmagasság megkülönböztetés
• Már az újszülött is.
• Az emberi és másfajta hang megkülönböztetése.
• Az 1 hónaposak olyan fonémákat is különbözőnek hallanak, amit a felnőttek esetleg nem
(mert az anyanyelv nem különbözteti meg azokat). Pl. „ra” – „la” magyarban különböző,
japánban nem.
• A 6 hónapos korra ez a képesség egyre inkább leszűkül az anyanyelv megkülönböztetéseire.
u) Ízlelés

• Korán képesek megkülönböztetni az ízeket.

• Édes íz preferencia.
• Különböző reakciók az ízekre.
o Édes: mosolyszerű, nyugodt, szájnyalogatás.
o Keserű: undorszerű.
o Savanyú: orr-száj ráncolás.
v) Szaglás
• Korán kimutatható szagdiszkriminancia.
• Evolúciós adaptív érték: ártalmas anyagok elkerülése.
o Édes szag: fejét arra fordítja, légzés szívritmus lassul.
o „Rossz” szagok (ammónia, záptojás):fej elfordítása, szívritmus, légzés gyorsul.
• Pár naposan rövid tanulás után felismerik saját anyjuk tejének szagát.
• Veleszületett anyatej-szag preferencia üvegből tápláltaknál is.
w) Tanulás és emlékezés
• Korai kondicionálás néhány órás újszülötteknél (Siqueland és Lipsitt, 1966)
• Megerősítés: édes folyadék.
• Berregő hang: bal fejfordítás.
• Zenei hang: jobbra fordul
• Gyors tanulás
• Képesek voltak az ellentétes kombinációkra is áttanulni.
x) Mobil játék

• Rovee-Collier, C. (1999)
• 3 hónaposok
• Gyorsan megtanulja, hogy melyik végtagját kell mozgatni, hogy a játék beinduljon.
• 8 nap múlva is emlékezett rá.
y) Intrauterin emlékek

• Cumitempó-vizsgálatok
• Újszülöttek preferálják: beszéd, ének, szívdobogás, női hang, édesanyjuk hangja.
• Az apai hang nem preferáltabb, mint más férfihangok.
z) Kognitív fejlődés
• Piaget szakaszelmélete, elméletének értékelése és alternatívái
• Elmeteória
• Az erkölcsi gondolkodás fejlődése
aa) Jean Piaget (1896 - 1980)

• Svájci pszichológus
• A gyermekek kognitív fejlődésének szisztematikus vizsgálata.
• Szakaszelmélet.
• Szemben a kizárólagos környezetelvűséggel és öröklés általi meghatározottsággal.
• A gyermek magától érő képességei és a környezet közötti kapcsolat a lényeges.
bb) Piaget szakaszelmélete
• Részben saját gyermekeinek megfigyelése.
• A természetes érés és környezeti hatások kölcsönhatása.
• A gyermek aktív felfedező, minden iránt érdeklődő „naiv tudós”, aki kvázi kísérleteket hajt
végre, hogy mi történik a világban.
• Konstruktivizmus: tapasztalatai alapján sémákat (elméleteket) alkot a társas és fizikai világ
működéséről.
cc) Asszimiláció - akkomodáció
• Asszimiláció: az a folyamat, amely során a gyermek egy új tárgyat vagy eseményt egy meg-
lévő séma alapján értelmez.
• Akkomodáció: olyan folyamat, melynek során a gyermek megváltozta egy már meglévő
sémát annak érdekében, hogy abba belefoglalhasson egy új tárgyat vagy eseményt. Ha a régi
séma nem alkalmas a megértésre.
dd) Piaget klinikai módszere
• Megfigyelte, a gyerekek a Binet-teszt válaszai jellegzetes hibákat mutattak.
• Részben saját gyermekei módszeres megfigyelése:
• Jellegzetes tudományos és erkölcsi problémákat adott fel nekik.
• Elmagyaráztatta, hogy miért úgy válaszoltak.
• A gyerekek gondolkodási és következtetési képességei egymástól minőségileg különböző
szakaszokon keresztül fejlődnek.
 ee) A kognitív fejlődés szakaszai

Szakasz Életkor Jellemzés

• Megkülönbözteti magát a tárgyaktól.

• Tárgyállandóság.
– Annak felismerése, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha nincsenek ép-
pen jelen.
– 8. hónapos: a letakart játék iránt elveszti az érdeklődését (nem látja).
– https://www.youtube.com/watch?v=rVqJacvywAQ
– 10. hónapos: élénken keresni kezdi a takarás alatt.
Szenzomotoros Születés – 2. év – A nem B hiba: ha többször találja meg ugyanazon a helyen (A) az el-
rejtett tárgyat, akkor, ha jól láthatóan más helyre (B) rejtjük, akkor to-
vábbra is ott keresi.
– https://www.youtube.com/watch?v=gnsy5UoQ3aQ
• Felismeri magát, mint a cselekvés végrehajtóját, és szándékos akcióba kezd.
• A cselekvés és annak következményei közötti kapcsolat felfedezése.
– Milyen messzire kell nyúlni, hogy egy tárgyat elérjen?
– Mi történik, ha lelöki a tányérját az asztalról?
– A keze hozzá tartozik, az ágy rácsa viszont nem.
• Megtanulja használni a nyelvet és a tárgyakat képekkel vagy szavakkal je-
lölni.
• A gondolkodás még egocentrikus, nem képes mások nézőpontjait figye-
lembe venni.
• Egyedi vonások alapján osztályozza a tárgyakat.
Műveletek előtti 2. – 7. év • A szimbólumhasználat kiteljesedése.
• A szavak, illetve más tárgyak is képviselhetnek tárgyakat. Pl a botból hátasló
lesz; a fakocka autó; a baba apuka vagy gyerek.
• 3-4 éves: képes szimbólumokban gondolkodni, de szavai és képzelete nem
szerveződik logikus módon. Nem képesek bizonyos szabályokat, művelete-
ket megérteni (művelet előtti).

• Logikai rendszerbe illeszti a tárgyakat és az eseményeket.

• Megérti a számok (6. év), a tömeg (7. év) és a súly (9. év) megmaradását.
• Egyszerre több tulajdonság alapján osztályozza a tárgyakat, és egy dimenzió
mentén rendezi azokat.
Konkrét művele- • Konzervációs fogalmak megszilárdultak.
7. -11. év
tek • Képesek már absztrakt fogalmak használatára, de ez csak konkrét tárgyakra
korlátozódik, azokra, amelyek érzékszervileg is hozzáférhetők számukra.
• Tárgyakat rendeznek egy dimenzió (pl. súly vagy nagyság) mentén.
• A 8 éves már nem csak odatalál egy célhoz, de egységes képük is van az
útvonalról (lerajzolja).

• Logikai kapcsolatot teremt elvont állítások között. Módszeresen ellenőrzi hipotéziseit.

• A lehetségessel, a jövővel és ideológiai problémákkal foglalkozik.
• Felnőtt gondolkodás szintje
• Valódi szimbolikus fogalmak, absztrakt szabályok.
• Módszeres, szisztematikus kísérletezés problémák megoldásánál.
Formális művele- • Hipotézisek megfogalmazása, ellenőrzése, új hipotézisek megfogalmazása,…
11. év -
tek • Áttekintik egy probléma megoldásának összes lehetséges változatát (hiptézis), azok következmé-
nyeit, majd a tapasztalatok alapján elfogadja vagy ki-zárja azokat.
• https://sek.videotorium.hu/hu/recordings/2709/piaget-kiserletek-1980
• https://sek.videotorium.hu/hu/recordings/2710/piaget-kiserletek-1986
Szenzomotoros szakasz

Operációs műveletek Megmaradásos műveletek

Az információkat logikai úton elválasztó, össze-
kapcsoló és egyéb módon átalakító mentális eljá-
rás. Pl. megfordíthatóság (reverzibilitás). Magas,
vékony pohárból a vizet egy alacsony, széles po-
hárba öntjük, a víz mennyisége nem változik,
mert ez a művelet megfordítható (inverzió). A
gyerekek még nem értik ezt meg.
Annak megértése, hogy a tárgyak bizonyos tulaj-
donságai akkor is megmaradnak, ha megjelené-
sükben változás következik be. Pl. a víz mennyi-
sége nem változik, ha egy magas pohárból egy
alacsonyabba öntjük át.

Konzerváció (anyagmegmaradás) (4 éveseknél még nem)

• A műveletek előtti gondolkodást a vizuális benyomások uralják.

• A formában bekövetkező változások jobban befolyásolják, mint az olyan lényegi tulajdon-
ságok, mint a tömeg. Pl. számállandóság kísérlet
ff) Számállandóság vizsgálat
• Ugyanannyi piros és kék korongot párhuzamosan sorba rakunk. 5 – 6 éves: meg tudja álla-
pítani, hogy a két sorba ua. korong van.
• Majd az egyik sor elemeit széthúzzuk, ami által hosszabb lesz a sor. 5 - 6 éves: azt mondja,
ebben a sorban több korong van.
• A hosszabb piros sor látványa felülkerekedik a számbeli egyenlőségen. 7 éves: ha a tárgyak
száma korábban egyenlő volt, akkor egyenlő is maradt.
gg) Egocentrizmus
• A gyerekek nem képesek más nézőpontját figyelembe venni. Az a meggyőződésük, hogy
mindenki pontosan olyannak látja a világot, mint ők.
• Ez az oka a gondolkodás rugalmatlanságának.
• Nem képesek sémájukat a környezet változásaihoz igazítani, mert ahhoz szempontváltás
szükséges.
• Szempontváltás szükséges a megfordíthatósághoz és mennyiségmegmaradáshoz is.
hh) Háromhegy-probléma
• Terepasztal 3 heggyel.
• Majd egy babát helyeznek el az asztalra.
• A gyerek és a baba nézőpontja nem egyezik.
• A gyerek mégis a saját nézőpontjának megfelelőt választja ki, amikor azt kérdezik, hogy mit
lát a baba.
• https://www.youtube.com/watch?v=RDJ0qJTLohM

ii) Inga probléma

• Mi határozza meg az inga periódusidejét?

• A súly, a fonál hossza, az indítás magassága?
• A serdűlők már külön-külön vizsgálják ezeket a dimenziókat.
 jj) Piaget elméletének értékelése
• A kognitív fejlődéselmélet nagyjelentőségű, úttörő elmélete.
• Bizonyos képességek megjelenését valószínűleg későbbre datálta.
• Előfordulhat, hogy a gyerekek nem a vizsgált képességeik hiánya miatt buknak meg a tesz-
ten, hanem egy másik, a teszt teljesítéséhez azonban ugyanúgy szükséges képességük még
nem eléggé fejlett.
kk) A tárgyállandóság vizsgálat kritikája
• Piaget: 8 hónapnál korábban nem mutatható ki.
• Baillargeon et al: már 3-4 hónaposoknál kimutatták a tárgyállandóságot.
• Ebben a változatban a csecsemőknek nem kellett aktívan keresniük a tárgyat.
• Van tárgyállandóság, tudja, hogy a tárgy létezik, de ezt nem képes keresőviselkedésben ki-
fejezni.
• https://www.youtube.com/watch?v=b1tQOR5L0iI&t=231s
ll) Baillargeon et al habituációs vizsgálat

• Addig mutatták a forgó ernyőt, amíg a gyermek megunta nézni (habituáció).

• Ezután két elrendezés (tesztesemény) egyikét láthatta a gyerek:
Lehetséges esemény Lehetetlen esemény
• Az ernyő nem fordult át a dobozon, hanem • Az ernyő látszólag átfordult a dobozon (vizuá-
visszafordult (közben eltakarta azt). lis trükkel).
• A csecsemők nem találták túlságosan érdekes- • A csecsemők csodálkoztak, sokáig figyelték
nek, nem lepődtek meg, nem figyeltek rá na- (diszhabituáció).
gyon. • Csak akkor lehet ilyen elvárásuk, ha képesek a
• A tárgy jelenlétét feltételezték annak ellenére, tárgyállandóságra.
hogy nem láthatták. • Az elvárás megsértése kiváltotta az érdeklődé-
süket.
 mm) Számállandóság
• Piaget: 5 éves kor előtt nem.
• A feladat egyszerű átfogalmazása: korongok helyett katonák, és hadsereg.
• A gyerekek többsége sikeresen alkalmazta a megmaradás (konzerváció) elvát.
• Ha a gyerek a látvány egységes egészként, összetartozó dolgok halmazaként fogják fel, nem
pedig egyedi tárgyakként, akkor az irreleváns perceptuális átrendezések kevésbé befolyásol-
ják őket.
nn) A fejlődés üteme befolyásolható
• Az oktatás elősegítheti a feladatok megoldásának ütemét (gyorsíthatja).
• A konkrét műveleti gondolkodás nem a kisiskoláskorra univerzálisan jellemző fejlődési sza-
kasz, hanem a kulturális háttér, az iskolázottság terméke, és a kérdések vagy utasítások meg-
fogalmazásától is függ.
oo) Piaget alternatívái
Feldolgozási megközelítés Ismeretelsajátítási megközelítés Szociokulturális megközelítések
• A kognitív fejlődés a kör- • Nem szakaszoló (kontinuum) • A gyereket nem „igazi” tudásra
nyezet információinak be- elképzelés. törekvő természettudósnak te-
gyűjtését és elemzését vég- • A gyerekek és felnőttek kogni- kinti.
ző információfeldolgo- zá- tív folyamatai a képességben • A gyerek megmerítkezik a kultú-
si készségek kialakulása. nem különböznek. rában.
• Nem egységes felfogás. • A felnőttek tudása kiterjedtebb, • Azáltal lesz bennszülött, hogy
Szakaszolók és kontinuum felkészültsége jobb: több tény- megtanulja az adott kultúra
hívők. szerű ismerettel rendelkeznek, szemüvegén keresztül nézni a vi-
• Neopiaget-iánusok: vannak és az összefüggéseket is mé- lágot.
fejlődési szakaszok, de lyebben értik.
esetleg tudásterületenként
(nyelvi készségek, matema-
tikai készségek, szociális
gondolkodás) más-más
ütemben, egymástól függet-
lenül.
pp) Az összefüggésbe ágyazott ismeretek szerepének vizsgálata
• 10 éves sakkozó versenyzők és egyetemisták. (Chi, 1978)
• Egyszerű memóriafeladatokban az egyetemisták jobbak.
• Valós sakk állások felidézésében a 10 évesek jobbak.
• A szakértői és kezdő tudás, a területspecifikus ismeretek szerepe.
• A tízévesek jobban átlátták a sakk lényegét, a rész információkat nagyobb, értelmes egésszé
szervezték, így könnyebben rekonstruálták az állásokat.
qq) A konzervációs feladatok magyarázata
• A növekvő tudás magyarázza, hogy miért idősebb gyerekek oldják meg.
• Lehet, hogy a fiatalabbak nem tudják a „több” kifejezés, a mennyiség jelentését, így arra
következtetnek, hogy a megjelenés változása a mennyiség változását is maga után vonja.
• Előfordul, hogy a gyerek egyes területeken nem mutat transzformációt, a másikon már igen.
• A műveletek előtti szakaszban, ha átlátják, hogy a tárgy nem látható, de lényegi tényezője
változatlan marad, akkor a látvány nem vezeti őket félre.
rr) Keil (1989) transzformációs vizsgálata
• Történet: Egy állatot fokozatosan átalakítottak úgy, hogy egy másik állatra vagy egy nö-
vényre hasonlítson.
• Ló → zebra, sündisznó → kaktusz
• A többség (65%) egyetértett azzal, hogy a ló valóban átalakult (nincs konzerváció).
• Csak 25% szerint volt átalakulás a sündisznó esetében. Volt konzerváció.

ss) A kultúra hatása a fejlődésre

1. Keretet biztosít a különféle tevékenységek számára, információforrás.
2. Meghatározza az egyes tevékenységek gyakoriságát.
3. Kialakítja a különböző tevékenységekhez való viszonyt.
4. Kijelöli a gyerekek különböző tevékenységekben játszott szerepét.
tt) Lev Vigotszkij (1896 - 1934)

• A kognitív fejlődés, mint tanoncidő.

• Támogató szociális környezet szerepe.
• Legközelebbi fejlődési zóna: az aktuális és potenciális fejlődési szint távolsága.
• Az utánzásnak köszönhetően, egy felnőtt által irányított kollektív tevékenységben, a gyer-
mek képes lesz nagyobb teljesítményre, mint amilyenre önállóan képes lenne.
• A nyelv a társas jelentések elsajátításának és cseréjének legfontosabb eszköze.
 • A nyelvfejlődés a kognitív fejlődés elsődleges motorja.
• A másokkal folytatott kommunikáció a gondolkodás részévé válik.
• A nyelvnek az új készségek elsajátításában és irányításában is nagy szerepe van.
• Privát beszéd: a gyerek magához beszél, hogy tanácsot és irányítást adjon magának.
uu) Elmeteória (theory of mind)
• A gyerekeknek és felnőtteknek az alapvető elmeállapotokról, a vágyakról, az észlelésről, a
vélekedésekről, az ismeretekről, a gondolatokról, a szándékokról és érzésekről kialakult el-
képzelése.
• Naiv pszichológia.
• Metakogníció: gondolkodás a gondolkodásról.
x) „Smarties”-teszt
https://www.youtube.com/watch?v=8hLubgpY2_w
• Gyereknek cukros dobozt mutatnak.
o Mi van benne?
o Cukor.
• Megmutatják: ceruza.
o Ha bejönne Pisti, és megkérdeznénk mi van benne, mit mondana?
o Ceruza.

• A 3 évesek nem rendelkeznek elmeteóriával, annak felismerésével, hogy minden ember kü-
lön elmével és gondolatokkal rendelkezik.
• Nem látják át, hogy más emberek vélekedései eltérhetnek az ő vélekedéseitől, de a valóságtól
is.
• Az 5 évesek már megoldják.
ww) Az elmeteória fejlődése (Bartsch, Wellman, 1995)
1. 2. év. Megértik, hogy másoknak is van akarata, átélnek félelmet, látnak és éreznek dolgokat.
De azt nem, hogy ezeket a tárgyakkal együtt a másik személy is mentálisan leképezi.
2. 3. év. Saját mentális állapotairól beszél. Megérti, hogy ezek lehetnek tévesek és helyesek is.
A cselekvést a vágyakból magyarázzák, nem a vélekedések alapján.
3. 4. év. Belátja, a gondolatok és vélekedések képesek a cselekvést befolyásolni. Vannak egy-
értelműen téves vélekedések.
xx) Autizmus
• Kora gyermekkorban megjelenő mentális rendellenesség, amelyben a gyermek kommuniká-
ciója, társas interakciója, kötődése és játékkészsége elmaradott.
• Repetitív, sztereotíp és önpusztító viselkedésekbe merül.
yy) Autizmus és elmeteória
• Wellman (1994): hiányzó elmeteória.
• Nem képesek a többiek érzéseinek, vágyainak és vélekedéseinek megértésére.
• Számukra az emberek is tárgynak tűnnek.
zz) Az erkölcsi gondolkodás fejlődése
• Erkölcsi ítéletalkotás: Az erkölcsi szabályok és társadalmi konvenciók kialakulása.
• Piaget vizsgálatai: a kognitív fejlődés szintje meghatározza az erkölcsi gondolkodást.
• A szabályjátékok (pl. golyózás) megértésének szakaszait vizsgálta.

aaa) Következmény etika

• Inkább a következmények, mint a mögöttes szándékok alapján ítélik meg a cselekedeteket.
• "fiú eltör 1 teáscsészét, amikor lopni próbál, vagy egy másik véletlenül lever egy tálcányit -
a nagyobb kár a rosszabb„
• "aki azt mondja látott egy akkora kutyát, mint egy tehén, rosszabb, mint aki azt hazudja,
hogy jó jegyet kapott az iskolában"
bbb) Lawrence Kohlberg

• Erkölcs dilemmákat tartalmazó történetek megvitatása gyerekekkel.

• Vannak-e egyetemes szakaszok?
• 3 fejlődési szint (2-2-2 alszakasszal)
1. Prekonvencionális
2. Konvencionális
3. Posztkonvencionális
 Prekonvencionális (0-10 év) Konvencionális (11 - 13 év) Posztkonvencionális
• 1. szakasz. Büntetésorientá- • 3. szakasz. Jógyerek-orien- • 5. szakasz. Társadalmiszer-
ció, szabályok betartása a bün- táció, alkalmazkodás mások ződés-orientáció, az általá-
tetés elkerülése végett. helytelenítésének elkerülése nosan elfogadott, a köz jóléte
• 2. szakasz. Jutalomorientá- érdekében. szempontjából lényeges el-
ció, alkalmazkodás a jutalom • 4. szakasz. Tekintélyorien- vek által vezérelt cselekvés
és jóindulat elnyerése érdeké- táció, a törvények és társas és ezen elvek követése, hogy
ben. szabályok betartása annak ér- megőrizze a társak tiszteletét
• A férfi cselekedetét a várható dekében, hogy elkerülje a te- és ezúttal az önbecsülését.
büntetés vagy jutalom alapján kintély helytelenítését. Bűn- • 6. szakasz. Etikaelv-orientá-
ítélik jónak vagy rossznak. tudat, hogy „nem teljesíti kö- ció. Saját választású etikai el-
• „ha nem teszi meg, bajba ke- telességét” vek – általában az igazságos-
rülhet” ság, méltóság és egyenlőség
• „ha lop, elkaphatják” elvei – által vezérelt cselek-
vés. Ezen elvek követése az
önvád elkerülése érdekében.
• Formális műveleti szakasz-
ban. Felnőtt alanyainak keve-
sebb, mint 10%-a.
• Kultúrközi vizsgálatok.
• Szituáció függő milyen szabályokat alkalmazunk.
• A szakaszok sorrendje nem egyértelmű.
• „Férfiközpontú”: az igazságon és jogon alapuló férfias, absztrakt gondolkodást preferálja,
nem pedig a gondoskodáson és törődésen alapuló ”nőies” gondolkodást.
ccc) A személyiség és társas kapcsolatok fejlődése
• Temperamentum
• Korai társas viselkedés
• Kötődés
• Nevelési stílus
• Az óvoda hatása
• Nemi identitás
ddd) Temperamentum
• Az újszülöttek viselkedése igen hamar különbözik egymástól aktivitási szintben, a környe-
zetükre adott válaszkészségükben, és ingerlékenységükben.
• Temperamentum: hangulattal kapcsolatos személyiségtulajdonság.
• A temperamentum egyes elemei örklöttek.
• A szülő gyermek viszony kölcsönös: a csecsemő viselkedése befolyásolja a szülő válaszre-
akcióját és viszont.
eee) Csecsemőkori temperamentum vizsgálatok
• Thomas, Chess et al. (‘50-es évektől)
• 133 személyt követtek felnőttkorig: temperamentum és pszichológiai alkalmazkodás vizsgá-
latok.
• 3 temperamentum típust állapítottak: könnyű, nehéz és nehezen felmelegedő
 Lassan felmelegedő tempera-
Könnyű temperamentum Nehéz temperamentum
mentum
• Easy child • Difficult child • Slow to warm up child
• Új helyzethez könnyen alkalmazkodik • Ingerlékeny • Egykedvű
• Rendszeres alvási, evési és játék ciklusok • Rendszertelen alvási és evési ritmus • Új helyzetektől visszavonuló
• 40% • Új szituációra hevesen és negatívan reagál. • Lassan alkalmazkodó
• 10% • 15%

fff) Öröklés és környezet

• A csecsemőkori temperamentumok kimutatható, de nem túl erős stabilitást mutattak a fejlő-
dés folyamán.
• A temperamentum kontinuitása a gyermek genotípusa és a környezet közötti kölcsönhatások
függvénye.
• Az egészséges fejlődés kulcsa, a gyermeki temperamentum és az otthoni környezet összeil-
lése.
• Ha a nehéz gyerek számára családja nyugodt, kiegyensúlyozott életet biztosít, akkor felnőtt-
korára válhat belőle könnyű természetű.
ggg) Korai szociális viselkedés
• 2 hónapos, anyjára mosolyog, az anyja visszamosolyog.
• Folyamatos interakciók egymást kölcsönösen fenntartó rendszere.
• A korai mosoly univerzális, biológiai érés alapozza meg. Vak csecsemők is ugyanekkor kez-
dik.
• 3-4 hónaposok már mosollyal, gőgicséléssel jelzik, hogy felismerik környezetük ismerős
tagjait. De az idegenekre is pozitívan reagálnak.
hhh) 8 hónaposok szorongása
• Bizalmatlanság, nyugtalanság idegen jelenlétében. Félelem az idegenektől.
• 7.-12. hónapokban a legjellemzőbb.
• Megjelenése az emlékezet fejlődéséhez kapcsolható. Egybeesik az egyéb szokatlan és várat-
lan eseményektől való félelem megjelenésével.
iii) Szeparációs szorongás
• A gondozó távollétében keletkező distressz. Heves tiltakozás, ha egyedül hagyják az idegen-
nel.
• 14. – 18. között van a csúcspontja.
• 3 éves már szülei távollétében is biztonságban érzi magát, hogy kapcsolatba lépjen más gye-
rekekkel vagy felnőttekkel.
• Ha már fel tudja idézni, hogy az elválást visszatérés követi, szorongása csökkenni fog.
Stressz az anya távozásakor

jjj) Az autonómia szerepe

• Autonómia: a gyermek függetlensége gondozóitól.
• Az 1 éves még teljesen gondozóira utalt.
• 2 -3 éves bizonyos dolgokat önállóan meg tud szerezni, a beszéd segítségével kívánságait és
érzéseit ki tudja fejezni.
• A gondozóktól való függése csökkent.
kkk) Kötődés
• A csecsemők azon törekvése, hogy meghatározott emberek közelségét keresi, és biztonság-
ban érzi magát mellettük.
• Imprinting (K. Lorenz): korai bevésődés.
• Az anya közelsége biztonságot jelent, nem csak a táplálkozási szükséglet kielégítése miatt.
lll) Szőranya – drótanya vizsgálatok
• Harlow házaspár, ‘60-as évek
• Elválasztott újszülött rézusz majmok
• Drótanya: táplál, de nem lehet megkapaszkodni.
• Szőranya: nem táplál, de biztonságot nyújt, a kismajmok ebbe csimpaszkodtak. Idegen tár-
gyak vizsgálatához biztos támpont, amihez az állat visszatérhet.
• https://www.youtube.com/watch?v=OrNBEhzjg8I
mmm) A korai szeparáció következményei
• Az első 6 hónapban minden társtól elszeparált majmok
• Bizarr viselkedés
• Abnormális szociális viselkedés: agresszió, visszahúzódás.
• Ha érett korban párosodtak, rossz anya vált belőlük: elhanyagolás, bántalmazás
• Műanyán nevelt, de a többiektől nem szeparált állatok nem mutattak ilyen súlyos zavart.
nnn) Korai kötődés embernél
• John Bowlby (1907-1990)
• ‘50-’60-as évek
• Anyjuktól elszakított csecsemők viselkedésének vizsgálata.
• Ha egy gyerek a korai éveiben nem tud biztos kötődést kialakítani egy vagy több személlyel,
akkor felnőttkorban sem lesz képes tartós személyes kapcsolatokat létrehozni.

ooo) Gyerekkori kötődés (attachment)

• Mary Ainsworth,
• Amerikai és ugandai megfigyelések
• Eljárás a kötődés mérésére: Idegen helyzet
• Laboratóriumi eljárás
• A 12 – 18 hónapos gyermek reakcióit figyelik anyjuk távozásakor és visszatérésekor
• https://www.youtube.com/watch?v=s608077NtNI
• 3 kötődési típus:
o Biztosan kötődő
o Bizonytalanul kötődő: elkerülő
o ᴥ: ambivalens
o + Zavart kötődés
ppp) Az idegen helyzet vizsgálat
1. Az anya gyermekét a kísérleti helységbe viszi, egy játékokkal körülvett kisszékbe ülteti,
majd a szoba másik végében leül.
2. Néhány perc múlva egy idegen nő lép a szobába, egy percig csendben ül, majd beszélget az
anyával, és megpróbál bekapcsolódni a gyermek játékába.
3. Az anya feltűnés nélkül elhagyja a szobát. Ha a gyerek nyugodt, az idegen visszaül a helyére.
Ha nyűgös, próbálja megnyugtatni.
4. Az anya visszatér és bekapcsolódik a gyermek játékába. Az idegen közben távozik.
5. Az anya újra kimegy, a gyerek egyedül marad.
6. Az idegen nő visszatér. Ha a gyerek nyugtalan, próbálja lecsillapítani.
7. Az anya visszatér, az idegen távozik.
 qqq) Biztonságosan kötődő
• Amikor az anya távozik lehet nyugodt, de nyugtalan is.
• Amikor az anya visszatér, azonnal kapcsolatot keres vele: távolról nyugtázza, miközben
játszik; vagy fizikai kapcsolatot is keresnek vele.
• Egyesek csak az anyjukkal hajlandóak törődni, és nagyon izgatottak amikor kimegy.
• Az amerikai gyerekek 60 – 65%-a.
rrr) Bizonytalanul kötődő: elkerülő
• Amikor az anya visszatér, feltűnően elkerülik. A kapcsolatfelvétel és elkerülés keveréke.
• Ha jelen van, akkor sem törődnek vele.
• Amikor távozik, nem nyugtalanok.
• Az idegen is képes megnyugtatni őket.
• 20%-a az amerikai gyerekeknek.
sss) Bizonytalanul kötődő: ambivalens
• Amikor az anya visszatér ellenállnak. Egyszerre keresik és kerülik a fizikai kontaktust.
• Sírnak, hogy vegyék fel őket, majd dühösen fészkelődnek, hogy tegyék le őket.
• Megdermedés: sírnak az anyjuk iránt, amikor visszatér, de nem másznak oda hozzá, és el-
fordulnak, amikor az közelít.
• 10%
ttt) Zavart kötődés
• Újabb, kiegészítő kategória.
• Ellentmondásos viselkedés.
• Egyesek nem néznek az anyjukra, mikor közelítenek hozzá. Amikor odaérnek,sarkon fordul-
nak. Miután leültek,elkezdenek sírni.
• Dezorientáltak, érzelemnélküliek, lehangoltak.
• Rendszeresen bántalmazott gyerekek vagy pszichiátriai kezelés alatt álló szülők esetén gya-
kori.
• 10 – 15%

Kulturális különbségek
uuu) Finom válaszkészség
• Az anyák és a gondozók jellemzője, akik a válaszaikat mindig a csecsemő szükségleteihez
irányítják, azonnal reagálnak a csecsemők sírására, és felveszik őket. Etetéskor a babára
bízza, hogy mikor kezdjék és fejezzék be az étkezést, figyel az ízlésére is.
• A biztonságos kötődés alapja.
• A bizonytalanul kötődő gyermek anyja saját kívánságait és hangulatát követi, nem a gyermek
jelzéseire reagál. Csak akkor reagál a sírásra, ha kedve van felvenni.
xv) A temperamentum hatása
• A csecsemők temperamentuma és a szülői válaszkészség interakciója.
• A szülők reakciója gyakran a gyermek viselkedésének függvénye.
• Könnyű csecsemők: segítik a biztonságos kötődést.
• Nehéz csecsemők: nehezebb biztonságos kötődés kialakítani. Pl. kevesebbet játszanak vele.
• Az anyai válaszkészség azonban stabilabb, hatása fontosabb.
www) A kötődés és a későbbi fejlődés
• A kötődési stílus meglehetősen stabil, évek alatt alig változik.
• Hatással van arra,hogy később a gyermek hogyan küzd meg az új tapasztalatokkal.
• Probléma megoldó helyzetben (2 évesen)
o A biztonságosan kötődők kitartóbbak, kevésbé frusztrálódnak, segítséget kérnek.
o A bizonytalanul kötődők frusztráltak, visszautasítják a segítséget, feladják.
• A gyerekek kompetenciáját a kötődési típus az aktuális szülő-gyermek viszonyon keresztül
határozza meg, hiszen a kötődés minőségét alapvetően az határozza meg.
xxx) Az óvoda hatása
• Jay Belsky: az óvoda károsan befolyásolja a gyerek fejlődését. Több bizonytalanul kötődő, agresszív
gyerek.
• Más vizsgálatok (Early Child Research Network) nem találtak ilyen különbségeket.
• Ami számít, az az óvodai ellátás minősége. A családi háttér mellett.
• Jó színvonalú (megfelelően felszerelt és elegendő gondozóval ellátott) óvoda ellensúlyozhatja a
stresszes családi háttér okozta későbbi lemaradást. Kedvezően befolyásolhatja a fejlődést.
yyy) Nemi identitás és nemhez igazodás
• Nemi identitás: nemi azonosságtudat, saját magunk valamelyik nem tagjaként való határozott észle-
lése.
• A különböző kultúrák eltérően határozzák meg a nemek társadalmilag kívánatos viselkedését, szere-
peit és személyiségjellemzőit.
• Nemi igazodás: a kultúra által az adott nem számára megfelelőnek tartott viselkedések és tulajdonsá-
gok elsajátítása.
zzz) Pszichoanalitikus elmélet
• Freud: pszichoszexuális érés
• 3. év: fallikus szakasz.
• A fizikai nemi különbségek megértése.
• Vonzalom az ellenkező nemű szülőhöz.
• Ödipális konfliktus: féltékenység az azonos nemű szülőre.
• Megoldás: az azonos nemű szülővel való azonosulás, annak tulajdonságait, viselkedését és
attitűdjeit utánozva.
• Kevés támogató empirikus adat.
aaaa) Szociális tanuláselmélet
• A nemnek megfelelő, illetve azzal ellentétes viselkedések jutalmazása és büntetése.
• A gyerekek a felnőtteket figyelve sajátítják a nemüknek megfelelő magatartást.
• Általános tanulási elvek vonatkoznak rá.
• A nemi identitás és viselkedések nem elkerülhetetlenek és nem módosíthatatlanok.

• A szülők egyrészt saját sztereotípiáikat kérik számon, másrészt a két nem veleszületett visel-
kedési különbségeire reagálnak.
• A fiúk veleszületetten több figyelmet követelnek, magasabb az agresszióra való hajlamuk.
• Az apák és a kortárs gyerekek erősebben ragaszkodnak a nemi elvárásokhoz, főleg a fiúk
„lányos” viselkedése esetén.
bbbb) Kognitív fejlődéselmélet
• 2 éves: csak sztereotip felszíni jegyek alapján képes nemet meghatározni.
• 2,5 év: a fogalmi megközelítés kezdete. Képesek magukat fiúként vagy lányként azonosítani.
• Kohlberg: A gyerekek ekkortól aktívan törekednek a nemi identitásuknak megfelelő maga-
tartás kialakítására. Nem a külső megerősítés a fontos.
• Nemkonstancia: annak megértése, hogy egy személy neme ugyanaz marad az életkorában
és külső megjelenésében beálló változások ellenére.
• Empirikus adatok alapján a nemi identitás kialakulásának nem előfeltétele a nemkonstancia
megszilárdulása.
cccc) A nemi séma elmélete
• Bem: A nemi séma olyan mentális struktúra, amely egy személy perceptuális és fogalmi
világát nemi kategóriákba (férfi-nő) rendezi.
• A gyerekek fokozatosan elsajátítják, hogy a nemi séma „szemüvegén” tekintsenek magukra,
ez alapján alkotják meg énképüket.
• A gyerekek azért igazodnak saját nemükhöz, mert ez a fő szempont, amely köré a kultúra
valóságképe szerveződik.
dddd) Serdülőkor
• A gyermekkorból a felnőttkorba való átmenet.
• Kb.12. évtől a tizenéves kor végéig.
• Testi fejődés szinte teljes
• Szexuális érettség.
• Családjától független egyénként határozza meg magát.
eeee) Nemi fejlődés – A pubertás
• A szexuális érés azon időszaka, mely a gyermeket szaporodásra képes, biológiailag érett fel-
nőtté alakítja.
• 3 - 4 évig tart.
• Gyors testi növekedés.
• Szaporítószervek fejlődése
• Másodlagos nemi jellegek (mellek, arcszőrzet, fanszőrzet)
ffff) Menarche
• Az első menstruációs ciklus.
• 18 hónappal a testi fejlődés leggyorsabb szakasza után. Nagy variabilitás (11 – 17 év), átlag
12 év 9 hónap.
• Kezdetben szabálytalan periódusok. Ovuláció (petesejt) kilökődése később.
gggg) Első magömlés
• A hirtelen megnyúlás után 2 évvel. 12 és 16 év között, átlag 14,5 év.
• Fokozatosan nő a spermiumok száma és termékenysége.
hhhh) A pubertás pszichológiai hatásai
• Kísérletezés új, akár a kriminalitás határait súroló tevékenységformákkal. Az első alkohol és
kábítószer problémák. De ez nem vezet közvetlenül felnőttkori devianciához.
• A serdülőkori mentális és viselkedés problémáknak rendszerint gyermekkori előzményei is
vannak. Bűnözői viselkedés, szorongás, depresszió, viselkedészavar.
• Korai és késői érés: az átlagostól több mint egy év eltérés.
iv) Késői érés
• A fiúk 7.-es korukban érzik magukat a legszörnyűbben
• 17 évesen legegészségesebben (fiúk).
jjjj) Családi konfliktusok
• Megszaporodnak.
• Érzelmi eltávolodás a szülőtől.
• A serdülő saját egyéniségének kialakításán dolgozik.
• Általában egy új, kiszámíthatóbb, egyenlőségen alapuló kapcsolat veszi kezdetét.
• Meleg, támogató ugyanakkor elvárásaiban és elveiben konzekvens szülő könnyebben meg-
őrzi tekintélyét és jó kapcsolatát gyermekével.
• A tekintélyelvű, merevkövetelményeket támasztó és éretlen vagy éppen túl engedékeny szü-
lők gyermekeinek több érzelmi és viselkedéses problémával kell szembenézniük.
kkkk) Az identitásképzés problémája
• Erik H. Erikson
• 1902 – 1994
• Német származású pszichoanalitikus.
• Identitáskrízis: a serdülőkor legfontosabb feladata az identitás kialakítása.
• Ki vagyok én? Merre tartok?

llll) Identitáskrízis és identitáskonfúzió

• Önmagunk meghatározása aktív folyamat, az egészséges pszichoszexuális fejlődés része.
• A serdülőkor a szerepkísérletek időszaka, a fiatalok különféle viselkedésformákat, érdeklő-
dési irányokat és ideológiákat fedeznek fel.
• „Egyszerűbb” struktúrájú társadalmakban kevés az azonosulási modell és a szerepek száma
is korlátozott; itt az identitás kialakítása könnyebb.
• A mai nyugati társadalmak nem ilyenek.
• Identitáskonfúzió: Az identitáskrízis megoldatlansága. A serdülő nem rendelkezik sem szi-
lárd énképpel, sem olyan belső mércékkel, amely alapján meg tudná önmagát és a világban
elfoglalt helyét ítélni.
 mmmm) Marcia: Az identitás 4 szintje
Az identitás elérése Korai zárás Moratórium Identitásdiffúzió
• Vége az identitáskrí- • Nem haladta meg az • Éppen az identitás- • Identitáskonfúzió
zisnek és önmeghatá- identitáskrízist. krízisben. • Nincs elköteleződés,
rozásnak. • Ennek ellenére pá- • Válaszkeresők, át- az esetleges több-
• Megválaszolt kérdé- lyaválasztás és ideo- menetileg elkötele- szöri identitáskrízis
sek. lógiai elkötelezett- zettek, majd azt fe- ellenére sem.
• Ideológiai (politikai ség. lülbírálók. • Nincs integrált én-
és vallási) elkötele- • A környezeti (csa- • Érzékenynek, etikus- kép.
zettség. ládi) értékek mecha- nak és nyitottnak tűn- • Közömbös, cinikus,
• Pályaválasztás. nikus átvétele. nek. nem kezdeményező,
• Látszatra elkötele- • Szorongók, a maguk passzív.
zettek, együttműkö- igazát keresők és • Néha ostoba és zava-
dők. döntésképtelenek. ros
• Máskor merevek, • Vallás és politika
dogmatikusak, kon- nem érdekli.
formisták.
• Az általuk vallott ér-
tékek és ideológia
megkérdőjelezése
esetén összeomlaná-
nak.
nnnn) Önértékelés
• A serdülőkor végére szilárdabb lesz.
• Az afroamerikai serdülők önértékelése magasabb, mint a fehér serdülőké.
• A fiúk önértékelése magasabb.
• Az önértékelés függ a szülői elismeréstől, a kortárskapcsolatoktól, az iskolában elért sike-
rektől és a beilleszkedéstől.

4. A stressz

a) Alapfogalmak
• Stressz: amikor az emberek fizikai vagy pszichológiai jóllétüket veszélyeztető események-
kel szembesülnek.
• Stresszorok: stressz kiváltó ingerek, események.
• Stresszreakciók: a stresszorokra adott válaszok.

b) A stresszkeltő események jellemzői

• Nagyszámú embert érinthetnek: háborúk, nukleáris balesetek, földrengések.
• Egyén életének fordulópontjai: költözés, állásváltoztatás, házasság, barát elvesztése, be-
tegség.
• Mindennapi bosszúságok: veszekedések, érték elveszítése, forgalmi dugó.
• Intraperszonális konfliktusok: különböző vágyak és motívumok ellentétessége.
 1) A stresszkeltő események jellemzői
• Az emberi tapasztalat szokásos határain kívül eső traumatikus események
• Befolyásolhatatlan események
• Bejósolhatatlan események
• Képességeinknek és énképünknek kihívást jelentő események
• Belső konfliktusok
2) Traumatikus események
• Az emberi tapasztalat szokásos terjedelmén kívüli veszélyhelyzettel szembesítenek.
• Természeti katasztrófák: földrengés, árvíz.
• Ember által okozott katasztrófák: háború, nukleáris baleset.
• Végzetes baleset: karambol, repülőgép-katasztrófa.
• Fizikai támadás: nemi erőszak, merénylet.
3) Traumatikus stressz reakciók
• Nagy egyéni különbségek
• Általános viselkedési mintázat: katasztrófaszindróma
1. stádium: kábultság, zavartság, ürességérzés, céltalan járkálás a katasztrófa színhelyén.
Nincs tudatában a sérüléseinek és a veszélyeknek.
2. stádium: passzív, nem kezdeményező, de az utasításokat végrehajtja. A napi rutin viselke-
déseket is elfelejti végrehajtani (pl. nem eszik)
3. stádium: szorongás, koncentrációs zavar, a katasztrófa körülményeinek ismételt felidézése
4) Stresszhelyzetek megítélése
• Minden személy eltérő módon ítél stresszkeltőnek egy eseményt.
• Az eseményeket 3 tulajdonság alapján ítéljük meg:
o Befolyásolhatóság
o Bejósolhatóság
o Mennyire teszi próbára a személy képességeit, mennyire fenyegeti énképét.
Befolyásolhatóság Bejósolhatóság
• Minél befolyásolhatatlanabbnak ítéljük az ese- • A stresszkeltő esemény bejósolhatósága akkor
ményt, annál inkább stresszkeltőnek tartjuk. is csökkenti a stresszt, ha az nem befolyásol-
• Befolyásolhatatlan események: szeretett sze- ható.
mély halála, elbocsátás, súlyos betegség stb. • Állatkísérlet: patkányok áramütést kaptak. Ha
• A legfőbb ok: nem tudjuk megakadályozni, be- lenyomott egy pedált, akkor figyelmeztető ese-
folyásolni. mény előzte meg az áramütést. Az állatok ha-
mar megtanulták a pedál lenyomását.
• Emberek is preferálják a bejósolható áramütést.
Kisebb szubjektív stressz és emocionális izga-
lom. Gyengébbnek, kevésbé kellemetlennek ér-
zik mint a váratlan áramütést.
5) Az észlelt befolyásolhatóság kísérleti vizsgálata
• K.sz.-ek erőszakos halált halt személyek fotóit nézték.
• A kísérleti csoport tagjai egy nyomógombbal eltüntethették a képet.
• A kontroll csoport tagjai ugyanannyi ideig nézték, de ők nem tüntethették el a képeket.
• A kísérleti csoportban kevesebb izgalom és szorongás (GBR), mint a kontrollban.
 6) A befolyásolhatóság hite is elég
• A hit, hogy befolyásolhatjuk az eseményeket, csökkenti a szorongást, még akkor is, ha eset-
leg mégsem tesszük.
• Vizsgálat: ha a személyek lekapcsolhatták a zavaró zajt, de nem tették, később jobb teljesít-
ményt nyújtottak probléma-megoldási feladatban, mint azok, akiknek nem volt meg ez a
lehetőségük, de ugyanannyi zajt hallottak.
7) A bejósolhatóság szerepe
• Felkészülhet a stresszkeltő eseményre (pl. fájdalom) a személy (vagy az állat): előkészítő folyamat
indítása, amely csökkenti a kellemetlen inger hatását. Injekció esetén eltereljük figyelmünket.
Közelgő katasztrófa esetén óvintézkedéseket tehetünk.
• Prediktálhatóság esetén van biztonságos időszak: ember, állat addig elengedheti magát. Pl. távol van
a főnök. Igen alacsony bejósolhatóság, hiányzó biztonság: háborúban eltűnt személyek szeretteinél,
súlyos rákbetegségek kezelésénél, földrengés, tűzoltóság, baleseti sebészet.
8) Próbatételek, kihívások
• Képességeink határát érintik, kikezdhetik énképünket. Pl. vizsgaidőszak.
• Holmes, Rahe (1967): minden olyan esemény potenciálisan stresszkeltő, amely a személytől alkal-
mazkodást kíván.
• Életesemények skála: stresszkiváltó hatásuk alapján sorrendezett életesemények listája. 400 személy
ítélete alapján. A házasság 50 pontos, a többi eseményt ehhez viszonyították.
9) Életesemények skálája
Egyik szülő halála 100
Szülők válása 73
Szülők különélése 65
Szülő börtönben tartózkodása 63
Közeli családtag (pl. nagyszülő) halála 63
Személyes sérülés, betegség 53
Szülők újraházasodása 50
Iskolából kizárás 47
Szülők kibékülése45 45
Kiugróan hosszú, szokatlan vakáció 45
Szülő vagy testvér betegsége 44
Anya terhessége 40
Kistestvér születése (adoptálása) 39
Új iskola, osztályváltás, új tanár 39
A család pénzügyi gondjai 38
Közeli barát elköltözése 37
Változás a tanulmányokban 36
Több vita a szülőkkel, vagy a szülők veszekedése 35
Változás az iskolai köt.-ben 29
Testvér iskolakezdése 29
Családi viták nagyszülőkkel 29
Anya vagy apa dolgozni kezd, vagy abbahagyja a munkát 26
Iskolaév kezdete vagy vége 26
Az életszínvonal változása 25
Problémák a szülőkkel (komm. hiánya, ellenségeskedés) 23
Költözés 20
Új sport, hobbi, szabadidős tevékenység 20
Új barátok, új elvárások a társak felől 18
Családi összejövetelek gyakoriságának megváltoztatása 15
Étkezési szokások változtatása 15
Vakáció 13
Karácsony 12
 10) Belső konfliktusok
• Tudatos vagy tudattalan konfliktusok.
• Konfliktus: a személynek összeegyeztethetetlen vagy egymást kölcsönösen kizáró célok,
vagy cselekvéssorok között kell választania.
11) A leggyakoribb stresszkeltő konfliktusok
• Függetlenség vagy függőség
• Intim kapcsolat vagy magány
• Együttműködés vagy versengés
• Impulzusok kifejezése vagy az etikai normák betartása

c) Pszichológiai reakciók a stresszre

Szorongás Harag és agresszió Fásultság és depresszió Kognitív problémák
• A stresszre adott leg- • Másik általános reak- • Tartós stresszfeltételek • Nehézségek az össz-
gyakoribb pszichés ció a stresszhelyze- esetén kialakuló pontosításban, gon-
reakció tekre stresszreakció dolatok logikus ösz-
• Kellemetlen érzelem, • Állatkísérletekben • Ha az egyén nem küzd szeszervezésében.
az „aggódás”, a „fé- agresszió jelentkezik meg velük sikeresen, a • Könnyen elterelhe-
lelem”, a „feszült- túlzsúfoltság, elekt- fásultság depresszióba tők (gyenge fóku-
ség” és a „rossz elő- romos áramütés, és a csaphat. szált figyelem), főleg
érzet” szubjektív él- várt jutalom elmara- • Tanult tehetetlenség bonyolult, összetett
ménye. dása esetén. (Seligman, 1975) feladatok esetén.
• Kismértékben min- • A gyerekek is gyak- • Merev ragaszkodás
denki megtapasz- ran agresszívek céltalan cselekvés-
talja. frusztráció átélése mintákhoz, alternatí-
• Súlyos stresszor esetén. vák mérlegelésének
helyzetek (kataszt- képtelensége.
rófa, erőszak) esetén • Magas emocionális
egyeseknél poszttra- arousal zavarhatja az
umás stresszbeteg- információfeldolgo-
ségként jelentkezik a zást
szorongásos tünetek • Elterelő, negatív
csoportja. gondolatok felbukka-
nása. Vizsgaszoron-
gás: vizsgahelyzet-
ben a lehetséges ku-
darccal és önmaguk-
kal való elégedetlen-
ség foglalkoztatja.
Nem képes a felada-
tot követni, félreér-
telmezi a szöveget.
1) Poszttraumás stresszbetegség
• A posttraumatic stress disorder (PTSD) legfontosabb tünetei:
• Süketség a világra, érdektelenség a korábbi tevékenységek iránt és elidegenedés másoktól.
• A trauma állandóan visszatérő újraélése az emlékekben és az álmokban.
• Alvászavarok, koncentrációs nehézségek, túlizgatottság. Lelkifurdalás, mert ők túlélték a ka-
tasztrófát, míg mások nem.
• Gyakran kapcsolódik alkoholizmus, kábítószer visszaélés, erőszakosság és magánéleti és
munkahelyi problémák.
 2) PTSD
• Néha közvetlenül a katasztrófa után jelentkezik.
• Máskor kisebb stressz hozza felszínre hetek, hónapok vagy akár évek múltán.
• Igen sokáig eltarthat.
• Koncentrációs táborok túlélői, háborús veteránok (I. világháború: ‘gránátsokk’, Vietnám:
15%, Irak)
3) Frusztráció-agresszió hipotézis
• Ha egy személyt megakadályozzuk valamely cél elérésében, agresszív motívum keletkezik,
amely a személyt a frusztrációt okozó személy vagy tárgy megkárosítására ösztönzi.
• Az agresszió nem elkerülhetetlen válasz a frusztrációra. Frusztráció-regresszió hipotézis:
gyermeki reakciók jelentkeznek.
• Agresszió leggyakoribb formái: tettlegesség, verbális.
4) Az agresszió áthelyezése
• Ha a frusztráció forrása bizonytalan és magfoghatatlan. A személy nem tudja dühében kit
támadjon.
• A frusztrációt okozó személy túl erős, veszélyes lenne megtámadni.
• Amikor a körülmények gátolják a frusztráció forrásának közvetlen támadását, az agresszió
áthelyeződhet, áttolódhat: az agressziónak egy ártatlan személy vagy tárgy lesz az áldozata.
5) Tanult tehetetlenség
Állatoknál Embereknél
• Állatkísérletek: A kísérleti csoportban a ku- • Főleg befolyásolhatatlan események hatására.
tyák megtanulták, hogy fényjelzés előrejelzi az • Fásultság, visszavonultság, cselekvéshiány for-
áramütést. Ha átugranak a ketrec másik ré- májában jelentkezik.
szébe, elkerülhetik az áramütést. • Nem mindenkinél. Van, akik feldobódnak az
• Kontrollcsoportban: az állatok nem kaptak ilyen kihívásoktól. Nagy egyéni különbségek.
előjelzést, így nem tanulták meg elkerülni a fáj- Személyes stílusok.
dalmat. • Tanult tehetetlenség koncentrációs táborokban,
• Újabb helyzetben a kontrollcsoport állatai is bántalmazott feleségek.
kaptak előrejelzést, de sokan nem tanulták meg
az felhasználni az áramütés elkerülésére.
• A kontroll állatok a korábbi kondicionálással
megtanulták, hogy az áramütést nem képesek
elkerülni, és az új helyzetben is feladták a pró-
bálkozást.

d) Fiziológiai reakciók a stresszre

• Gyors reakciók, ha a fenyegetés hamar elmúlik, a fiziológiai állapot visszatér a normál mű-
ködéshez.
• Tartós stresszkeltő helyzet esetén alkalmazkodás. Lassú, tartós állapot
 1) Fiziológiai stresszreakció
• Automatikus reakció, felkészülés a veszélyre.
• „Harcolj vagy menekülj”
• Energiamobilizáció: emelkedő vércukorszint. Májból cukortöbblet. Hormonok segítik elő a
zsír és fehérje átalakulását cukorrá.
• Növekszik az anyagcsere
• Növekvő szívritmus, vérnyomás, légzésszám, izomfeszültség
• Emésztés, orrnyálkahártya és nyálelválasztás csökken (szájszárazság a stressz jele)
• Fájdalomcsillapító endorfin felszabadulás
• Felületi vérerek összehúzódnak (vérzés csökkentése)
• Lépből vörösvértestek az érrendszerbe: oxigénszállítás javítása
• Csontvelő: több fehérvérsejt keletkezik a fertőzés leküzdéséhez.

Fight or fly’ válasz

2) Harcolj vagy menekülj” válasz mechanizmusa

• A stresszhelyzet aktiválja a hipotalamuszt.
• A hipotalamusz két idegi-hormonális rendszert szabályoz: a szimpatikus idegrendszert és az
adrenokortikásis rendszert.
• A szimpatikus idegrendszeri aktivitás és az adrenokortikális rendszer által mobilizált stressz-
hormonok összegződő hatása alkotja a ”harcolj vagy menekülj” választ.
3) Szimpatikus idegrendszeri válaszmintázat
1. A szimpatikus IR a hipotalamuszból érkező idegimpulzusok hatására aktiválja a vezérlése
alatt álló különböző szerveket és simaizmokat.
2. Gyorsítja pl. a szívritmust, kitágítja a pupillákat.
3. A szimpatikus IR jelzést küld a mellékvese velőállományának.
4. A velőállomány adrenalint és noradrenalint bocsát a véráramba. Ezek a szimpatikus ideg-
rendszeri hatást erősítik (szívritmus, vérnyomás). A noradrenalin az agyalapi mirigyen ke-
resztül növeli a májból a cukorkibocsátást.
5. A hipotalamusz CRF-t (corticotropin releasing factor) bocsát ki, amely az agyalapi mirigyre
hat.
6. 6. Az agyalapi mirigy ACTH-t (adrenocorticotropic hormone) termel, ami a véráram útján a
mellékvese kéregállományára hat. Az ACTH más belső elválasztású mirigyekben több mint
30 különböző hormon szekrécióját serkenti.
7. 7. Az ACTH a mellékvese kéregállományában olyan hormonok termelődését serkenti, ame-
lyek a vércukorszintet szabályozzák.
 4) Stressz hatásai
- +
• Olyan helyzetekben, ahol a cselekvés lehetet- • A stresszorok időnkénti megjelenése fiziológi-
len, vagy a fenyegetés tartósan fennáll, és hosz- ailag szívósabbá teheti az egyedet, növeli a
szú időn keresztül harcolni kellene, a tartós fi- stresszel szembeni ellenállás képességét.
ziológiai arousal káros hatású lehet. • Állatkísérletek: fiatal korban rövid stresszhely-
• Selye (1979): kísérleti állatoknál megnőnek a zetnek kitett állatok, később kisebb stresszreak-
mellékvesék, megduzzadnak a nyirokcsomók, ciót mutattak, és kevesebb stresszhormont ter-
gyomorfekély léphet fel. meltek.
• A káros hatások az adrenokortikális rendszer • A pozitív hatás a szimpatikus IR hatással kap-
aktivációjához köthetőek. Az egyed stresszt él csolatos. Akkor jelenik meg, ha az egyed aktív
át, de nem próbál aktívan megküzdeni a hely- erőfeszítéssel igyekszik a helyzettel megküz-
zettel. deni.
5) Stressz és betegség
• A stresszorok állandó jelenlétéhez való alkalmazkodási próbálkozás kimeríti a test erőforrá-
sait, hajlamossá tehet a betegségekre. Pl. fekélyek, magas vérnyomás, szívbetegségek, csök-
kent immunrendszeri védekezés a baktériumok és vírusok ellen.
• A stressz a megbetegedések több mint felében szerepet játszik.
6) Pszichoszomatikus betegségek
• Ezek kialakulásában az érzelmeknek van központi szerepe.
• E betegségek tünetei szöveti sérüléssel és fájdalommal járó fiziológiai rendellenességeket
tükröznek.
• Gyomor- és egyéb fekély, asztma, vastagbélgyulladás, reumás ízületi gyulladás.
• A kutatás a stresszkeltő életesemények iránti attitűd, illetve az ezekkel való megküzdés és a
betegségek összefüggéseit vizsgálja.
• Még kevés a tisztázott kapcsolat. Ilyen az A-típusú viselkedés és a koszorúér-betegségek
összefüggése.

e) Stressz hatása az egészségre

Taylor (1986): 4 lehetséges útvonal van:
• Közvetlen úton
• Interaktív úton
• Életmódon keresztül
• Betegségtudaton keresztül
1) Közvetlen út
• A stresszorok által kiváltott fiziológiai válaszoknak közvetlen negatív hatásuk lehet a testi
egészségre, ha ez a válasz sokáig fennmarad.
• A szimpatikus IR és adrenokortikális rendszer túlzott izgalma károsítja az artériákat és belső
szerveket.
• Az immunrendszer védekezőképességét is csökkentheti a stressz.
2) Krónikus túlizgalom hatása: koronária betegségek
• Szívkoszorúér-betegségekhez vezethet: a szívizmokat oxigénnel és tápanyaggal ellátó erek
beszűkülése és elzáródása.
• Mellkasi, felkari fájdalom (angina pectoris); szívinfarktus (oxigénellátás teljesen leáll)
• Leggyakoribb halálok (több mint 50%) és vezető krónikus betegség
• Kapcsolat magas vérnyomással, magas koleszterinszinttel, cukorbetegséggel, dohányzással,
elhízással.
3) Koronária betegségek gyakoribbak
• Stresszt jelentő állás esetén. Nagy kihívásokat támasztó (nagy terhelés, felelősség, sok sze-
repkonfliktus) de kevés kontrollt biztosító munkáknál (a dolgozónak kevés lehetősége van,
hogy befolyásolja a munka sebességét, jellegét és feltételeit). Pl. összeszerelő-szalag.
• Dolgozó anyáknál
• Társas közösségek felbomlása elősegíti. Majomvizsgálatok: domináns hímek instabil társas
helyzetben (állandóan új tagok a csoportban, nincs stabil dominanciahierarchia) nagyobb ér-
elmeszesedést mutatnak, mint az alárendelt hímek.
4) Az immunrendszer
• Pszichoneuroimmunológia: pszichológiai tényezők hogyan befolyásolják az immunrend-
szert.
• Immunrendszer, limfocitákkal a fertőző mikroorganizmusok ellen.
• Egyes limfociták rendelkeznek bizonyos neurotranszmitter-receptorokkal, így az IR közvet-
lenül hathat az immunrendszerre (pl. negatív érzelmi állapotok esetén).
• Immunkompetencia: az immunrendszer védekező képességének minősége.
• Fertőzés, allergia, rák.
• Autoimmun betegségek: az immunsejtek a test saját egészséges sejtjeit támadják meg. Pl.
reumás ízületi gyulladás.
5) Stressz hatása az immunműködésekre
• Csökkenti az immunkompetenciát. Alacsonyabb antitest szám és más immunitás mutató.
• Stressz alatt pl. könnyebben megfázunk. Magas stressz szinttel jellemezhető személyeknél a
vírusfejlődés gyakrabban manifesztálódik betegségben.
• A stressz csökkentő pszichológiai tényezők (pl. relaxációval) tompítják a káros immunoló-
giai elváltozásokat.
6) Kontroll+immunitás
• Állatkísérletek: a befolyásolhatatlan áramütésnek sokkal károsabb hatása van a patkány im-
munrendszerére, mint a befolyásolhatónak (pedállal leállítható). A T-sejtek szaporodása las-
sabb, a beültetett ráksejteket is jóval kisebb arányban vetette ki az immunrendszer.
• Embernél a válást kezdeményező fél kevesebb stresszt él át, immunrendszere erősebb, egész-
sége jobb.
• Mellrákos nőknél a pesszimisták (úgy érzik, nem tudják életüket befolyásolni) gyakoribb a
kiújulás.
7) Interaktív út: diatézis-stressz modell
• Betegség akkor jelentkezik stressz esetén, ha a személy biológiailag fogékony (sérülékeny)
bizonyos betegségekre.
• Genetikai hajlam, szerkezeti, testi felépítés
• Krónikus stressz hiányában a hajlam ellenére is lehet, hogy nem jelentkezik a betegség
• Magas vérnyomás, cukorbetegség, rák, elmebetegségek
8) Életmód
• A stressz közvetve, a helyes életmódnak megfelelő viselkedések csökkentésével, az annak ellent-
mondó viselkedések növelésével befolyásolhatja az egészséget.
• Rendszertelen étkezés, napirend, testmozgás hiánya, dohányzás, alkoholfogyasztás stb.
9) Betegségtudat
• A stresszreakciók jeleit betegségtüneteknek vélhetjük: a stressz alatt álló személyek gyakrabban men-
nek orvoshoz, gyakrabban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat.
• A gyógyító személyzet gondoskodása és figyelme, illetve a stresszkeltő helyzetektől való távolmara-
dás (beteget jelent) megerősítheti ezt a magatartást, hiszen a stressz jelei átmenetileg csökkennek.
• Fontos a stressz és betegség elkülönítése.

f) A helyzetmegítélések és a személyiségstílusok mint a stresszreakciók közvetítői

• Miért tartanak bizonyos emberek bizonyos szituációkat bejósolhatatlannak, befolyásolhatat-
lannak és az énképüket veszélyeztetőnek?
• Pszichoanalitikus, behaviorista és személyiségstíluson alapuló magyarázatok.
1) Pszichoanalízis
• Objektív szorongás: félelem, ésszerű reakció a veszélyhelyzetre.
• Neurotikus szorongás: eltúlzott, nem ésszerű. Az id impulzusai (szexuális és agresszív vá-
gyak) az ego és superego által szabott korlátok közötti nem tudatos konfliktus eredménye.
• A neurotikus szorongás tesz stresszessé bizonyos helyzeteket. Pl. kisebb családi vitákban a
szülő iránti (elfogadhatatlan) harag és a szülő iránti szeretet normája kerülhet konfliktusba.
2) Behaviorizmus – viselkedéses elmélet
• Tanult tehetetlenség: befolyásolhatatlan eseményekkel ismételten szembesülve, olyan meg-
győződést alakítanak ki, hogy nincsenek kontrollal az események felett. Passzívvá válnak,
nincs motiváció, feladják. Új helyzetekben sem képesek megtanulni, hogyan lehet befolyá-
solni azt.
• Klasszikus kondicionálás: a múltban sérülést és stresszt okozó helyzetekre a személy féle-
lemmel és szorongással reagál. Szélsőséges esetben fóbiák alakulhatnak ki. Bizonyos hely-
zetek nem veszítik el félelemkeltő hatásukat, akkor sem, ha már veszélytelenek, mert a sze-
mély kerüli azokat.
3) Személyiségstílus
• Attribúciós stílus: személyes jellemző, milyen módon rendelünk magyarázatot az élet ese-
ményeihez.
• Az attribúciós stílus befolyásolja, hogy a személy mennyire tartja stresszkeltőnek az esemé-
nyeket, és mennyire tehetetlen, pesszimista módon reagálnak ezekre.
• A negatív eseményekre inkább tehetetlenséggel reagálnak, akik ezeket belső („az én hi-
bám”), stabil („mindig így van”) és általános („ez mindent felforgat az életemben”) okoknak
tulajdonítják.
4) Pesszimista attribúciók és az egészség
• A pesszimista attribúcióval rendelkező személyek többet betegek, többször látogatják az or-
vosi rendelőt.
• Fiatalkori attribúcióik alapján pesszimista személyek az azt követő 25 évben gyakrabban
estek fizikai betegség áldozatául, mint az optimisták.
• A befolyásolhatatlanság észlelése gyengítheti az immunrendszert.
• A pesszimista személyek kevésbé törődnek magukkal, negatív életmódjuk betegséghez ve-
zethet.
5) Szívósság a stresszel szemben
• A stresszel szemben ellenálló személyek: folyamatos, erős stresszorok hatására sem bete-
gednek meg.
• Kobasa et al. longitudinális vizsgálatai. A szívós személyek (magas stressz, alacsony beteg-
ség pontszám) három fő dimenzióban különböznek a stressz hatására megbetegedő szemé-
lyektől: aktív munka és társadalmi élet; a kihívásokat vonzónak tartják; kontroll-érzet életük
eseményei felett. Legfontosabb a változások iránti pozitív attitűd.
• Összefoglalva: szívósság - elkötelezettség, kontroll (kompetencia), kihívás.
6) A és B típusú viselkedés
• Kardiológusok megfigyelték, hogy a szívinfarktuson átesett személyek gyakran ellenséges,
agresszív türelmetlen emberek, akik sok erőfeszítést fektetnek munkájukba.
• Friedman, Rosenman megkülönböztették az A és B típusú viselkedést.
• A B típusúak azok, akik nem mutatják az A típus viselkedéses jellemzőit, lelkiismeret-fur-
dalás nélkül képesek lazítani: nem érzik sürgetve magukat, nem türelmetlenek, nehéz őket
felbosszantani.
7) A típusú viselkedés jellemzői (Rosenman)
• Két dolgon gondolkozik vagy két dolgot csinál egyszerre.
• Egyre több tevékenységet tervez egyre kevesebb időre.
• Nem veszi észre és nem is érdeklődik a környezete és a szép dolgok iránt.
• Sürgeti mások beszédét.
• Indokolatlanul izgatott, amikor sorban kell állnia, vagy amikor úgy érzi, hogy az előtte haladó autó
túl lassan megy.
• Úgy gondolja, hogy ahhoz, hogy valami jól meg legyen csinálva, magának kell elvégeznie.
• Gesztikulál beszéd közben.
• Gyakran himbálja lábszárát és csettintget az ujjaival.
• Robbanékonyan beszél, és gyakran használ obszcén kifejezéseket.
• Fetisizálja a pontosságot.
• Nehezére esik csak ülni és nem csinálni semmit.
• Szinte minden játékot győzelemre játszik, még a gyermekeivel is.
• Számokban méri saját és mások teljesítményét (hány beteget kezelt, hány cikket írt stb.)
• Beszéde közben cuppant, bólogat, ökölbe szorítja a kezét, veri az asztalt.
• Türelmetlenné válik, amikor azt látja, hogy mások olyasmit csinálnak, amiről azt gondolja, hogy ő
jobban vagy gyorsabban tudná.
• Gyorsan pislog, gyakran emelgeti szemöldökét.
8) A típusú viselkedés és koronária betegségek
• Rosenman és mtsai 3000 férfit bosszantó vizsgálati helyzetben mutatott viselkedés alapján
kategorizált A vagy B típusúnak.
• 8 és fél éves utánkövetéses vizsgálatban az A típusúaknál kétszer olyan gyakran fordult elő
koronária betegség. Súlyosabb a koszorúér elzáródás foka is.
• Újabb vizsgálatok nem találtak ennyire egyértelmű összefüggést. Inkább az ellenségességet,
mint az A típus egyik összetevőjét tartják meghatározónak.
9) A típus és biológiai magyarázatai
• Egyik magyarázat: A típusú/ellenséges személyek szimpatikus IR-e túlzottan reagál a
stresszre (magasabb vérnyomás, szívritmus, hormonszint-emelkedés). Mindezek a fizioló-
giai változások károsak lehetnek a szívre és az erekre.
• Alternatív magyarázat: a szervezetet megnyugtató paraszimpatikus hatások gyengébbek az
A típusú/ellenséges személyeknél. A stresszhormonok hatása tartósabb.
 g) Megküzdési készségek
(Coping): a stresszel való szembeszállás folyamata. A stressz állapot szubjektívan kellemetlen, a sze-
mély csökkenteni igyekszik azt. Két típusa van:
Problémaközpontú megküzdés Érzelemközpontú megküzdés
• A személy a problémára, a helyzetre koncent- • Elsősorban a stresszhelyzethez kapcsolódó ér-
rál, hogy azt megváltoztassa vagy a jövőben el- zelmi reakciókat igyekszik csökkenteni, ha ma-
kerülje. gát a helyzetet nem is tudja megváltoztatni.
• Meghatározzuk a problémát, alternatív megol- • Célja, megakadályozni a negatív érzelmek el-
dásokat keresünk, mérlegeljük az alternatívákat hatalmasodását, hogy a személy a problémával
előnyök és hátrányok szempontjából, válasz- foglalkozhasson. Befolyásolhatatlan helyzetek-
tunk, és végrehajtjuk a kiválasztott megoldást. ben is alkalmazzuk.
• A személy önmagában is változtathat valamit. • Viselkedéses stratégiák: pl. testmozgás, hogy
Pl. az igényszint megváltoztatása, alternatív le- eltereljük figyelmünket a problémáról; ivás és
hetőségek keresése vágyaink kiélésére, új kész- drogok használata, dühkitörés vagy érzelmi tá-
ségek elsajátítása. masz keresése barátoknál.
• A stresszhelyzetekben problémaközpontú meg- • Kognitív stratégiák: a probléma időleges fél-
küzdési stratégiát alkalmazók kevésbé depresz- retétele; a helyzet átértékelése („nem is olyan
sziósak, tüneteik enyhébbek, rövidebbek. A de- fontos”).
presszió enyhítésének egyik eszköze probléma- • Vannak adaptív és rossz stratégiák (növelik a
centrikus stratégiák elsajátíttatása a páciensek- stresszt, pl. alkoholizmus). A stresszhez való
kel. rossz alkalmazkodás hátterében agresszió, fe-
lesleges kockázatvállalás, vágyvezérelt gondol-
kodás, tagadás és fantáziába menekülés.
1) Az érzelemközpontú megküzdés típusai (Nolen-Hoeksema)
• Kérődző stratégia: elszigetelődés a világtól, a „rossz dolgokon” való rágódás, önsajnálat,
nincs cselekvés a helyzet megváltoztatására. Elnyújtja vagy növeli a rossz hangulatot vagy
depressziót. Nem adaptív.
• Elterelő stratégia: kellemes tevékenységbe menekülünk, amely megerősítő, és növeli a
kontroll érzését. (pl. sportolás, moziba menés társakkal, játék a gyerekkel). Enyhíti a rossz
hangulatot és depressziót. Általában aktív problémamegoldáshoz fordulunk a stresszel való
megküzdésben.
• Negatív elkerülő stratégia: olyan tevékenységek, amelyek elterelik figyelmünket a hangu-
latunkról. Azonban veszélyes tevékenységek, melyek csak ronthatják hangulatunkat. Erős
ivás, önveszélyes viselkedés (száguldozás), mások agresszív inzultálása. Elnyújtja vagy nö-
veli a rossz hangulatot vagy depressziót. Nem adaptív.
2) Elhárító mechanizmusok
• Sajátos érzelemközpontú tudattalan megküzdési stratégiák pszichoanalitikus keretben.
• Anna Freud: olyan tudattalan stratégiák, melyek segítségével a negatív érzelmeinkkel meg-
küzdhetünk.
• Nem változtatják meg a stresszhelyzetet; azt módosítják, ahogyan a személy a helyzetről
gondolkozik, vagy ahogyan észleli azt (önbecsapás).
• Mindenki alkalmazza ezeket, alkalmazkodási zavar akkor, ha a problémákra való reagálás
uralkodó módjaivá válnak.
• Elfojtás, racionalizáció, reakcióképzés, projekció, intellektualizáció, tagadás, áttolás.
3) Elfojtás
• Freud szerint a legalapvetőbb és legfontosabb elhárító mechanizmus.
• A személy a számára túlságosan félelmetes vagy fájdalmas emlékeket kiszorítja a tudatából.
Főleg a szégyent, bűntudatot vagy önleértékelést keltő tartalmak.
• Ödipális komplexusban az ellenkező nemű szülő felé irányuló szexuális vágyat és az azonos
nemű szülő felé irányuló agresszív érzéseket el kell fojtani.
• Felnőttkorban elfojtásra kerülhetnek szorongáskeltő érzések és emlékek, az énképpel inkon-
zisztens tartalmak, a szeretet személy iránti ellenséges érzések, kudarcélmények emlékei.
• Az elfojtott tartalmak igyekeznek a tudatba kerülni: szorongást okoznak, mely kivédésére
további elhárító mechanizmusokat alkalmaz a személy.
4) Elfojtás és elnyomás
• Elnyomás: szabályozó folyamat, amely ellenőrzése alatt tartja az impulzusokat és vágyakat
(pl. önmagunk előtt nem csak más előtt tagadunk le valamit) vagy pedig időlegesen félrete-
szünk valamilyen fájdalmas memóriatartalmat, annak érdekében, hogy pl. koncentrálhas-
sunk egy feladatra.
• Az elnyomott tudattartalmak tudatosak (vagy tudatosíthatók) az elfojtott impulzusok és tar-
talmak nem.
5) A represszor stílus
• Olyan személyek, akik általában elfojtják vagy elnyomják fájdalmas gondolataikat és érzelmeiket.
• Könnyebben megbetegednek, jellemző koronária betegségek, gyorsabb rák lezajlása.
• Akik képesek traumatikus eseményekkel kapcsolatos érzelmeik megosztására, egészségesebbek.
6) Elfojtás, elnyomás és megbetegedés
• Sokszor a gondolatok elfojtására irányuló törekvés azt eredményezi, hogy még többet gondol rá a
személy, ha ébersége lanyhul: visszacsapási hatás. Így esetleg még többet rágódik azokon, ami plusz
stresszt okoz.
• A gondolatok elfojtása maga is fizikai igénybevételt jelent, állandó feszültséget okoz, melynek testi
tünetei lehetnek.
• A traumák kibeszélése, az ezzel kapcsolatos élmények megosztása csökkenti a kérődző stratégiát, jó-
tékony hatása lehet. Kézzelfoghatóvá, kezelhetővé teszi azokat. A társak szociális támaszt és igazo-
lást adhatnak érzelmeinknek. Kibeszélve hozzászokhatunk a traumához, így csökken a vele járó ne-
gatív érzelmi szint.
7) Racionalizáció
• Logikailag vagy társadalmilag kívánatos motívumok segítségével racionális színben tüntetjük fel cse-
lekedeteinket. Pl. „savanyú a szőlő” effektus.
• A racionalizáció csökkenti a kudarc felett érzett csalódottságot, illetve elfogadható motívumokat kínál
viselkedésünk igazolására.
• Impulzív vagy nem kívánatos motívumokon alapuló viselkedésünket kedvezőbb szintben tüntetjük
fel.
8) Reakcióképzés
• Ha az emberek úgy rejtik el önmaguk elöl valamely késztetésüket, hogy ellenkező irányú
motivációt fejeznek ki. Pl. egy anya bűnösnek érzi magát, mert nem tudja gyerekét elfogadni,
ezért túlságosan engedékeny és túlgondoskodó, hogy meggyőzze gyermekét a szeretetéről,
és önmagát arról, hogy jó anya.
• Aki fanatikus hévvel ostorozza a laza erkölcsöket, az alkoholfogyasztást és szerencsejátéko-
kat, ezzel sok esetben saját ezekkel kapcsolatos korábbi problémáit leplezi, önmagát próbálja
védeni a visszaeséstől.
9) Projekció: Saját nem kívánatos tulajdonságaink beismerésétől véd meg azáltal, hogy az adott
vonást erősen eltúlzott formában másoknak tulajdonítjuk.
10) Intellektualizáció
• A személy oly módon próbál elhatárolódni a stresszhelyzettől, hogy absztrakt, intellektuális
fogalmakban kezeli azt.
• Egyes szakmák velejárója: orvos, tűzoltó, helyszínelő.
• Probléma, ha uralkodó életstílussá válik, és a személy minden érzelmi élménytől elszigeteli
magát.
11) Tagadás
• Amikor túlságosan kellemetlen szembenézni a tényekkel, a személy letagadhatja a valóságot.
Pl. nem vesz tudomást a szeretett személy halálos betegségéről.
• Ignorálja a kritikát; nem észleli a vele kapcsolatos kritikát, ellenséges érzelmeket; nem haj-
landó észrevenni, hogy házastársa nyilvánvalóan megcsalja.
• A tagadásnak lehet pozitív szerepe is, reményt adhat (háborúban, fogságban), időt ad foko-
zatosan elfogadni tragikus helyzeteket (rák, gerincsérülés). Negatív hatás, ha ezzel halogat-
juk a lehetséges ellenlépéseket.
12) Áttolás
• Úgy csökkenti a szorongást, hogy a személy részlegesen kiéli az elfogadhatatlan késztetést.
• A motívum, amely eredeti formájában nem manifesztálódhat, átirányítódik egy másik csa-
tornára.
• Pl: ha a dühöt nem lehet a frusztráció eredeti forrása felé kifejezni, egy kevésbé fenyegető
tárgy felé áthelyeződik.
• Szexuális impulzusok Freud szerint kifejeződhetnek kreatív tevékenységekben (művészet).
Az ellenséges impulzusok küzdősportokban stb.

h) A stressz kezelése
• Mások érzelmi támogatása és törődése segít elviselni a stresszt.
• Szeretett személy elvesztése, az így magányossá válók számára nehezebb. Idős emberek, ha
párjuk után gyermeküket is elvesztik, gyakrabban halnak meg, mint azok, akiknek még él a
házastársuk.
• Általában, aki rendelkezik társas kapcsolatokkal (házastárs, barát, rokonok, csoporttagság)
tovább él, stresszel kapcsolatos betegség ritkábban támadja meg.
1) A társak, mint védőfaktor
• Önértékelésünket védi, hogy szeretnek bennünket problémáink ellenére.
• Felvilágosítást, tanácsokat adnak, társaságot nyújtanak, elvonják a figyelmet a szorongásról,
anyagi segítséget adhatnak.
• Mindezek csökkentik a tehetetlenség érzését és növelik a hitet abban, hogy képesek vagyunk
a problémákat megoldani.
• Természeti és más katasztrófákat is könnyebb társakkal együtt elviselni. Az egyéni szoron-
gások és konfliktusok elfelejtődgetnek, ha az emberek együttműködnek egy közös ellenség-
gel szemben, vagy egy közös cél érdekében (támadás a WTC ellen; London bombázása stb.).
 2) A társak, mint stresszorok
• Néha a társak fokozhatják a stressz, lásd szociális fóbia, társas szorongás.
• A probléma súlyának csökkentése vagy az elvakult biztatás, hogy minden rendben lesz, na-
gyobb szorongást okozhat, mintha elmarad a támogatás. Ekkor társai megbecsüléséért is ag-
gódnia kell.
• „Nem aggódom, biztos vagyok benne, hogy átmész a vizsgán.”
• „Aggódom, de tudom, hogy te minden tőled telhetőt megteszel.”
3) Viselkedéses eljárások
A stresszhelyzetre adott válaszok ellenőrzését elősegítő technikák.
Biofeedback Relaxációs tréning Testmozgás
• Általában az alkalmazó valami- • Általában a biofeedback eljárás- • A stressz kontrolljának egyik
lyen fiziológiai mutatójáról kap sal együtt alkalmazzák pl. a ma- fontos tényezője a fizikai erőnlét.
visszajelzést, és megpróbálja azt gas vérnyomás, fejfájás kezelés- • A rendszeres testmozgást (torna,
akaratlagosan megváltoztatni. ében kocogás, úszás, biciklizés) vég-
Pl. feszült fejfájás esetén a fej, • Az alkalmazó különböző izmait zők, ami megnöveli a szívritmust
nyak és homlok izmainak ellazí- lazítja el és az oxigénfelvételt, stressz-
tását tanulhatjuk meg vele. Izom- • A legfontosabb változó a relaxá- helyzetben alacsonyabb vérnyo-
feszülést érzékelő elektródák a ció megtanulása mást és szívritmust mutatnak.
homlokon, hang feedback, ma- Kisebb arányban betegednek
gas hang esetén izomfeszülés. meg stresszre visszavezethető
• A hangmagasság szabályozásá- betegségekben.
nak megtanulásával a személy
megtanulja feszülés nélküli álla-
potban tartani izmait. Kb. 8-10
hetes tanfolyam után biofeed-
back nélkül is képes lesz izmai
lazítására.
4) Kognitív eljárások: kognitív viselkedésterápia
• A relaxációs technikák akkut stresszhelyzetben nehezen alkalmazhatók.
• A kognitív viselkedésterápia az egyén stresszkeltő helyzetekre adott kognitív és viselkedéses
válaszainak megváltoztatására összpontosít.
• Abban próbál segíteni az embereknek, hogy azonosítsák a fiziológiai tüneteket okozó stresz-
szorokat, és változtassák meg azokat a módszereket, amelyekkel ezekkel megküzdenek.
• A kognitív viselkedésterápia a relaxációs módszerekkel kombináltan alkalmazva a leghaté-
konyabb.
5) A fejfájás kognitív viselkedésterápiás kezelése
• A beteg feljegyzi a fejfájások gyakoriságát és megjelenésének körülményeit.
• Megtanítják, hogy figyelje válaszait a stresszkeltő eseményekre; feljegyzi az esemény előtti,
alatti és utáni érzéseit és gondolatait.
• Megfelelő önmegfigyelés során kapcsolatokat azonosíthat a helyzeti változók (a főnök bírá-
lata), gondolatok („Semmit sem érek”) és az érzelmi, viselkedéses és fiziológiai válaszok
(depresszió, visszahúzódás, fejfájás) között.
• Azon elvárások és hiedelmek azonosítása, melyek magyarázhatják a fejfájást. Pl. „Szerintem
mindent tökéletesen csinálok, így a legkisebb bírálat is kiborít.”, „szigorú vagyok magam-
hoz, rossz hangulatom lesz, és fejfájás a vége.”
• Meg kell változtatni a stresszkeltő helyzetet és az arról való gondolkodást és a rá adott vi-
selkedést. Lehetőségek. Kevésbé stresszes állás keresése; annak felismerése, hogy a perfek-
cionizmus a hibákkal kapcsolatos felesleges gyötrelmekhez vezet, annak megtanulása, ho-
gyan kell rámenősebben viselkedni a visszahúzódás helyett.
 6) Az A típusú viselkedés módosítása
• Kognitív és viselkedéses eljárások kombinációjával hatékonyan csökkenthető az A típusú
viselkedésminta. Egyben új életstílus elsajátítást is jelenti. A kontrollcsoporthoz képest 4.5
év alatt 50% alatt volt az újabb szívrohamok aránya.
• Meg kell tanulni sorban állni (közben lehet gondolkodni, nézegetni, másokkal beszélgetni).
• Specifikus viselkedésminták megváltoztatása (mások beszédjét nem kell félbeszakítani, las-
sabb étkezés és beszéd).
• Alapvető hiedelmek átértékelése (a siker nem csak az elvégzett munka mennyiségétől függ)
• Megtalálni a módját, hogy otthoni és munkahelyi környezetükben kevesebb stresszt éljenek
meg (szükségtelen társasági programok csökkentése).

5. Pszichopatológia
• Normalitás és abnormalitás
• Szorongásos kórképek
• Hangulatbetegségek
• Szkizofrénia
• Személyiségzavarok
• Biológiai és pszichológiai megközelítések
a) Az abnormális viselkedés
Az abnormalitás meghatározása Mi a normális? Az abnormális betegségek osztályozása
Négy kritérium: • Abszolút meghatározás nincs. Nehéz éles határt húzni a normális és abnormális • Különböző viselkedésformákat tekintünk
között abnormálisnak
• Eltérés a statisztikai átlagtól • Csak tulajdonságok, melyekkel az egészséges emberek nagyobb mértékben • Kónikus, hosszú lefutásúak és akkut, átme-
o Abnormális a statisztikailag ritka, vagy rendelkeznek, mint az abnormálisnak diagnosztizált személyek. netiek.
az átlagtól eltérő viselkedés. • Idegrendszeri betegség vagy környezeti
A normalitás jellemzői hatások, rossz tanulási tapasztalatok a hát-
o De: a különösen értelmes vagy nagyon
boldog ember is eltér a statisztikai átlag- 1. Hatékony valóságészlelés térben.
tól. • Minden viselkedéses és érzelmi probléma
o További kritérium kell. o A normális emberek többnyire a valóságnak megfelelően értékelik a reakci- egyedi, nincs két azonos ember, aki azonos
óikat, képességeiket és mindazt, ami körülöttük a világban végbemegy. genetikai háttérrel vagy ugyanazon tapasz-
• Eltérés a társadalmi normáktól o Nem értékeli sem túl, sem alul magukat. talatokkal rendelkeznel.
o A normáktól számottevően eltérő visel- o Másokat nem értenek állandóan félre. • Bizonyos hasonlóságok azonban lehetővé
kedés abnormálisnak minősül. teszik, hogy az egyedi eseteket kategóri-
2. A viselkedés akaratlagos szabályozásának képessége
o De: kulturális különbségek. Pl. egyes af- ákba soroljuk.
rikai törzsekben normális, ha valaki han- o Az egészséges emberek általában bíznak abban, hogy képesek magatartásu- • Előnyök: A kategorizálás az egyedi ese-
gokat hall. kat uralni. tekben segít feltárni az okokat, tüneteket.
o De: történelmileg változó normák egy o Viselkedésüket nem uralja az impulzivitás, képesek gátolni agresszív vagy Segít kiválasztani a lehetséges terápiát.
társadalmon belül. Pl. homoszexualitás, szexuális késztetéseiket. Könnyebb a szakemberek kommunikáci-
nudizmus, marihuána fogyasztás. Ezek ója egymás között.
ma életmódbeli sajátosságok. 3. Önértékelés és elfogadás • Hátrány: beskatulyázás, címkézés. Az
o A jól alkalmazkodó emberek értékelik saját jó tulajdonságaikat, és úgy érzik, egyedi eset jellegzetességei elsikkadhat-
• Nem megfelelő alkalmazkodás nak. Az orvos elvárja, hogy a beteg megfe-
hogy mások is elfogadják őket.
Jó viszonyban vannak másokkal, és a társas helyzetekben spontán módon leljen a címkének. (kategóriához keres tü-
A viselkedés abnormális, ha maladaptív, o
o
azaz alkalmazkodási zavarokhoz vezet, tudnak részt venni. neteket). A kategorizáció nem jelent egy-
ha kártékony hatású az egyénre és a tár- o Nincs kényszerérzet a csoporttal szemben önalávetetésre. ben oki magyarázatot is (pl. viselkedésza-
sadalomra. Pl. egyéni alkalmazkodási o Ennek hiánya: értéktelenség érzése, elidegenedés, és elfogadottság hiánya. var).
zavar: szociális fóbia, alkoholizmus, ön-
4. Érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége
gyilkosság.
o Társadalmat veszélyeztető alkalmazko- o Az egészséges emberek szoros és kielégítő kapcsolatokat tudnak kiépíteni
dási problémák: fiatalkori erőszakos vi- másokkal.
selkedés, vandalizmus, terrorizmus, pa- o Érzékenyek mások érzéseire, nem lépnek fel túlzott igényekkel a másikkal
ranoidok elnökgyilkossági tervei. szemben.
o Abnormalitás: túlzott én-központúság (saját problémái lefoglalják), szeretet
• Rossz közérzet
éhség, de a viszonzásra való képtelenség, félelem az intimitástól.
o Az egyén szubjektív rossz közérzete.
5. Alkotóképesség
o Szorongás, levert hangulat, izgatottság,
álmatlanság, étvágytalanság, általános o A jól alkalmazkodó emberek képességeiket alkotótevékenységekben képe-
fájdalomérzet. sek kifejteni.
o A viselkedés a külső szemlélőnek nor- o Életöröm, a problémákat kihívásnak éli meg.
málisnak tűnhet. o Abnormalitás: krónikus energiahiány, túlzott fáradékonyság, megoldatlan
problémák lelki feszültsége.
 b) DSM-IV
• Mentális betegségek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve
• Hasonló osztályozás a BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása, WHO)
• Betegségcsoportok, a legfontosabb tünetekkel, melyek a diagnózisban alkalmazhatóak.
• 5 dimenzió (tengely) mentén történik a páciens értékelése, majd a megfelelő terápia megha-
tározása. I. és II. a főtengely.
• 5 tengelye
o I. Mentális betegségek diagnosztikai kategóriái a megfelelő alkategóriákkal.
o II. Személyiség és fejlődési zavarok.
o III: Testi betegségek, melyek fontosak lehetnek a személy kezelésében.
o IV. A betegség kialakulásához esetleg hozzávezető stresszesemények (válás, szeretet
személy halála).
o V. A személy szociális és munkahelyi alkalmazkodó képessége az előző évben.
c) A DSM-IV fő diagnosztikus kategóriái
1. Az először csecsemőkorban, gyermekkorban vagy serdü- Idetartozik az értelmi fogyatékosság, az autizmus, a hiperaktivitással párosult figyelemhiány, a
lőkorban megjelenő betegségek szeparációs szorongás, a beszédzavarok, illetve a normális fejlődéstől való egyéb eltérések.
Azok a betegségek sorolhatók ide, melyeknek pszichológiai tünetei agysérüléssel vagy az agy
biokémiai környezetének valamilyen zavarával közvetlenül összefüggésbe hozhatók az okok kö-
2. Delírium, demencia, amnézia és egyéb kognitív zavarok
zött az öregedés, az idegrendszer valamilyen degeneratív betegsége (pl. szifilisz vagy Alzheimer-
kór) vagy valamilyen mérgező anyag (pl. ólommérgezés, alkoholizmus) szerepelhet.
Idetartozik az alkohol, a barbiturátok, az amfetaminok, a kokain és más viselkedést befolyásoló
3. A drogfogyasztásból eredő betegségek szerek fokozott, túlzott mértékű fogyasztása. A marihuánafogyasztás és a dohányzás is ebbe a
csoportba sorolható, bár ez vitatott.
A valósággal való kontaktus megszakadásával, jellegzetes gondolkodási és percepciós zavarral,
4. Szkizofrénia valamint bizarr viselkedéssel jellemzett kórképek csoportja. Bizonyos fázisaiban a téveszmék és
a hallucinációk szinte mindig jelentkeznek.
A normális hangulat zavarai, amelyekben a személy vagy szélsőségesen lehangolt, vagy szélső-
5. Hangulatbetegségek
ségesen feldobott, esetleg depresszív és felhangolt periódusai váltakoznak.
Azok a betegségek tartoznak ide, amelyek fő tünete a szorongás (generalizált szorongás, pánik-
betegség) vagy szorongás jelenik meg, amint a személy elhagyja a biztonságos mozgásterét (fó-
6. Szorongásos betegségek
biák) vagy megpróbálja elhagyni rituáléit vagy folyton előtörő gondolatait (rögeszmés-kényszeres
betegségek). A poszttraumás stresszbetegség is itt szerepel.
A tünetek testiek, de organikus alapjuk nem fedezhető fel, s valószínűleg pszichológiai tényezők
játsszák bennük a főszerepet. Idetartoznak a konverziós betegségek (pl. an nak a nőnek az esete,
7. Szomatoform betegségek akinek - amiatt neheztelve, hogy tehetetlen idős anyját kell gondoznia megbénul a karja) és a
hipochondriák (túlzott törődés, félelem a betegségtől akkor is, amikor ennek semmi alapja nin-
csen), a pszichofiziológiai betegségek, amelyeknek szervi alapjuk is van, nem tartoznak ide.
Emocionális problémákból fakadó átmeneti tudat-, memória- vagy identitásváltozás, idesorolható
az amnézia (a személy nem tud semmit felidézni a traumát követő eseményekből és a disszociatív
8. Disszociatív betegségek
identitás (más néven többszörös személyiség, amikor két vagy több személyiség létezik egyetlen
személyben).
Idesorolhatók a nemi identitás problémái (pl. a transzszexualizmus) a nemi teljesítményzavarok
9. Szexuális zavarok (impotencia, frigiditás, ejaculatio praecox) a nemi eltévelyedések (pl. a gyermekekre irányuló
nemi vágyak, szadizmus, mazochizmus).
Az önkéntes önéheztetés (anorexia), valamint a nagy zabálások, amelyeket megtisztulások (há-
10. Táplálkozási zavarok
nyások) követnek (bulimia)
11. Alvászavarok Idetartozik a krónikus inszomnia, túlzott álmosság, alvási apnoé, alvajárás és a narkoepszia.
Szándékosan létrehozott vagy színlelt testi és pszichológiai tünetek, annyiban különböznek a szi-
mulációtól, hogy nincs olyan nyilvánvaló céljuk, mint a fizetésképtelenség vagy a katonai szol-
12. Tettetett betegségek
gálat elkerülése, e betegségek legismertebb formáját Münchhausen-szindrómának nevezik,
amelyben az egyén hosszú kórházi kezelésben részesül kitűnően tettetett tünetei következtében
A kleptománia (olyan tárgyak kényszeres ellopása, amelyekre a személynek nincs szüksége, és
13. Impulzuskontroll-zavarok nem is akarja eladni) a szerencsejátékok kóros mértékű űzése és a pirománia (gyújtógatás élve-
zetből vagy a feszültség enyhítése céljából) tartozik ide
Tartós, alkalmazkodást gátló (maladaptív) viselkedésminták, amelyek éretlen és alkalmatlan meg-
14. Személyiségzavarok küzdései és problémamegoldási módokat takarnak, két példája az antiszociális és a narcisztikus
személyiségzavar
Ide tartoznak azok a problémák, amelyekkel az emberek segítségért folyamodnak, pl. a házassági
15. Egyéb problémák
és szülő-gyermek kapcsolati problémák vagy iskolai és foglalkozási nehézségek
 d) Elavult kategóriák
Túl széles kategóriák, számos olyan mentális betegséget magukban foglaltak, amelyek tünetei nem is
hasonlítottak.
Neurózisok Pszichózisok
• Olyan betegségcsoport, amelyet szorongás, • A pszichózisok fogalma súlyosabb mentális
boldogtalanságérzés, az alkalmazkodást nem zavarokat takar. Olyan súlyos viselkedésbeli és
szolgáló (maladaptív) viselkedés jellemez, gondolkodási zavarokat jelent, amelyekben az
amely általában nem annyira súlyos, hogy kór- egyén elveszti kapcsolatát a valósággal, nem
házi kezelésre lenne szükség. Az egyén társa- tud a mindennapi követelményekkel megküz-
dalmi funkcióit el tudja látni, ha nem is teljes deni, és rendszerint kórházba is kerül.
kapacitással. • Pszichotikus viselkedés léphet fel néhány han-
• A korábban egységesen a neurózisok kategóri- gulati tünetegyüttes esetén, valamint bizonyos
ájába sorolt betegségek (amelyekről azt gon- organikus eredetű betegségekben. Halluciná-
dolják, hogy a belső konfliktusokkal való meg- ciók (hamis szenzoros élmények, pl. hangok
küzdés sajátos módjai) a DSM-IV-ben 3 külön hallása, különös látomások) és/vagy tévesz-
kategóriába kerültek: a szorongásos betegsé- mék (hamis hiedelmek) jelentkezhetnek. A
gek, a szomatoform betegségek és a disszocia- személy pontatlanul értékeli észleleteit és gon-
tív betegségek közé. dolatait, pontatlan következteést von le arról,
hogy mi történik.
e) Mentális betegségek előfordulása az USA-ban (1994)

Betegség Arány (%)

Szorongásos zavarok 24.5
Hangulatbetegségek 19.3
Szkizofrénia 0.7
Antiszociális személyiségzavar 3.5
Drogfogyasztással kapcsolatos betegségek 26.6

f) Mentális betegségek előfordulása

• Általánosabbak 45 év alatt.
• Gyakoribbak a nőknél.
• Férfiaknál kétszer gyakoribb drogabúzus, ötször gyakoribb alkoholabúzus, négyszer gyako-
ribb antiszociális személyiség.
• Nőknél gyakoribb szorongásos és hangulati zavarok.
 g) Egyes kultúrára jellemző, DSM-ben nem felsorolt tünetegyüttesek

Szindróma Kultúra Tünetek

Ámok Malajzia, Laosz, Fülöp-szk., Pápua Elmerengés, melyet erőszakos viselkedés, üldöz-
új-Guinea, Puerto Rico, navajok tetéses képzetek, emlékezetvesztés és kimerülés
követ. Gyakoribb férfiaknál.
Ateque de nervois Latin-Amerika Féktelen ordítozás, sírás, remegés, a mellkasból a
fejbe szálló hőség, verbális és testi agresszió, ro-
hamok, ájulás
Kísértet-betegség Amerikai indiánok Rémálmok, gyengeség, veszélyérzet, étvágytalan-
ság, ájulás, szédülés, hallucinációk, eszméletvesz-
tés, fulladásérzés
Koro Malajzia, Kína, Thaiföld Hirtelen félelem férfiaknál a pénisz, nőknél a sze-
méremtest és mellbimbók testbe való visszahúzó-
dásától, és hogy ez halált okoz.
Latah Kelet-Ázsia A hirtelen megijedéssel szembeni túlérzékenység,
transzba esés, elsősorban középkorú nőknél.
Susto Mexikó, Közép-Amerika Étvágyzavarok, alvászavarok, szomorúság, moti-
válatlanság, alacsony önértékelés ijesztő élményt
követően; azt hiszik, lelkük elhagyta testüket
Taijin kyofusho Japán Intenzív félelem, hogy másokban nemtetszést kelt,
másokat zavarba hoz vagy megsért.

h) Mentális betegségek megközelítései

• Biológia (orvosi) nézőpont: azt hangsúlyozza, hogy testi zavarok okozzák a rendellenes vi-
selkedést. Gyógyszeres medikáció.
• Pszichoanalitikus nézőpont: általában a gyerekkorból eredő, tudattalan konfliktusok fon-
tosságát hangsúlyozza, valamint az elfojtott impulzusok és érzelmek által keltett szorongás
kezelését ellátó elhárító mechanizmusok szerepét.
• Behaviorista nézőpont: a tanuláselméletek szemszögéből tekint a mentális betegségekre, és
azt feltételezi, hogy a maladaptív viselkedések a stresszel való megküzdés tanult módjai.
Hogyan kondicionálódik a félelem, mi a megerősítés szerepe a maladaptív viselkedés kiala-
kulásában.
• Kognitív nézőpont: belső folyamatokkal foglalkozik. Az a mód, ahogy magunkról gondol-
kozunk (az énsémák), ahogy a stresszkeltő helyzeteket értékeljük, és a megküzdésben alkal-
mazott stratégiáink kölcsönösen összefüggnek. Néhány mentális betegség rendellenes kog-
nitív folyamatokban gyökeredzik, és gyógyításuk is ezen téves gondolatok megváltoztatásá-
val lehetséges.
i) Sérülékenység-stressz modell
• A pszichológiai és környezeti tényezők integrálásának egyik módja a sérülékenység-stressz
modell, amely a személyt a betegségre fogékonnyá tevő hajlamok és az egyént érő stressz-
keltő környezeti feltételek együtthatását hangsúlyozza.
• A megbetegedéshez mind a sérülékenységre, mind a stresszre szükség van.
• Legfontosabb stresszorok: szegénység, frusztráció, konfliktusok és traumák.
j) Szorongásos betegségek
• A szorongást akkor tekintjük abnormálisnak, ha olyan helyzetekben fordul elő, amit az em-
berek többsége megold.
• A szorongásos betegségek csoportjában a szorongás vagy fő tünet (generalizált szorongás
és pánikbetegség) vagy akkor szorong intenzíven az egyén, amikor valamilyen maladaptív
viselkedését próbálja meg legyőzni (fóbiák és rögeszmés-kényszeres betegségek).
k) Generalizált szorongás és pánikbetegség
• A beteg egész napja nagy feszültségben telik.
• Bizonytalannak, nyugtalannak érzi magát, vagy folyamatosan aggódik, és a legkisebb
stresszre is túlzással reagál.
• Pihenési képtelenség, alvászavar, fáradtság, fejfájás, szédülés és gyors szívverés a leggyako-
ribb testi panaszok.
• Aggódik a lehetséges bajok miatt, alig tud koncentrálni, és nehezen hoz döntéseket, de azok
további aggodalmak forrásai számára.
l) A generalizált szorongás tünetei (Sarason, Sarason, 1993)
• Gyakran gyötör erős szívdobogás.
• A legkisebb kellemetlenség is az idegeimre megy.
• Gyakran minden ok nélkül pánikba esem.
• Folyamatosan aggódom valami miatt, ami teljesen letör.
• Gyakori, hogy rövid időre teljesen kimerülök.
• Mindig nehezen szánom rá valamire.
• Valamitől mindig rettegnem kell.
• Mindig ideges és túlfeszített vagyok.
• Gyakran úgy érzem, nem tudom legyőzni a nehézségeket.
• Merő stressz az életem.
m) Pánik
• A generalizált szorongástól szenvedő betegek pánikrohamokat, akut és mindent átható ag-
godalmat vagy félelmet is átélhetnek.
• A pánikrohamok alatt az egyén azt érzi, hogy valami életveszélyes dolog fog történni, vagy
azonnal meghal.
• Erős szívdobogás, kapkodó légzés, izzadás, izomremegés, gyengeség és hányinger (szimpa-
tikus tünetek: ‘fight or fly’ félelmi reakció)
n) „Szabadon lebegő” szorongás
• A generalizált szorongással küzdők és a pánikbetegek általában nem tudják, mi okozza ré-
mületüket.
• Nem konkrét esemény váltja ki, hanem a legváltozatosabb helyzetekben bukkan fel.
o) Fóbiák
• Amikor valaki intenzív félelmet él át olyan ingerekre vagy helyzetekre, amelyeket mások
nem tekintenek különösebben veszélyesnek.
• A beteg általában tudatában van félelme irracionális jellegének, mégis (a kényelmetlenség
érzésétől a pánikig terjedő) szorongást érez, ami csak a félelemkeltető tárgy eltávolításával
vagy a helyzet elhagyásával csökkenthető.
 p) Félelem és fóbia
• A leggyakoribb félelemindukáló ingerek átlagos felnőtteknél: a kígyó, a magasság, a vihar,
az orvos, a betegség, a testi sérülés és a halál.
• A félelmet azonban mindaddig nem diagnosztizáljuk fóbiaként, amíg nem akadályozza je-
lentős mértékben az ember mindennapi életét. Pl. nem száll be a liftbe a zárt tértől való fé-
lelme miatt, vagy nem megy színházba vagy zsúfolt utcába tömegiszonya miatt.
• A DSM-IV fóbiakategóriái:
Egyszerű fóbia Társas fóbia Agóriafóbia
• Valamilyen tárgytól, állattól • A szociális fóbiától szenvedő • A leggyakoribb fóbiás forma,
vagy helyzettől való félelmet emberek a társas helyzetek- kezelése nehezebb.
jelent. ben rendkívül bizonytalanok, • Ismeretlen helyzetektől való
• A kígyótól, magas helyektől, és túlzott mértékben aggód- félelem.
zárt helyektől és a sötétségtől nak amiatt, hogy zavarba jön- • Kerülik a nyitott tereket, a tö-
való félelem. nek. meget (zárt helyen), az uta-
• Lehet csak egyfajta fóbia, sú- • Leggyakrabban nyilvános be- zást, ahonnan a menekülés ne-
lyosabb esetekben többszörös szédtől (dadogás) és közös ét- hézségbe ütközik.
fóbia, akár a kényszeres-rög- kezéstől való félelem. • Súlyosabb esetekben nem me-
esztmés betegséggel egybefo- • Félnek attól is, hogy szoron- rik elhagyni az ismerős ott-
nódva. gásukat külső jelek elárulják: honi közeget.
kézremegés vagy hangjuk el- • Gyakori pánikrohamok.
csuklása. • Erősen függő személyiségek.
• Ezek a félelmek nem reálisak: Gyermekkorukban szepará-
nem dadognak és nem remeg ciós szorongás (félelem, hogy
a hangjuk. anyjuk elhagyja őket) volt jel-
lemző.
q) Rögesztmés-kényszeres betegség
• OCD: Obsessive-compulsive disorder
• Életüket ismétlődő gondolatok és cselekedetek uralják.
• A rögeszme nemkívánatos gondolatok vagy képek makacs felbukkanását jelenti.
• A kényszer halaszthatatlan sürgetés bizonyos cselekedetek vagy rituálék végrehajtására.
• A rögeszmés gondolatok kényszercselekvésekhez kapcsolódhatnak.
• A betegség központi jellegzetessége az akarat elvesztésének szubjektív élménye. Teljes ere-
jükkel szabadulnának a zavaró gondolatoktól és ellenállnának az ismétlődő cselekedetek
végrehajtásának, de nem sikerül.
r) Hétköznapi kényszerek és az OCD
• Mindannyiunkkal előfordul, hogy nehezen szabadulunk bizonyos gondolatoktól.
• A rögeszmés-kényszeres beteg életéből azonban az ilyen gondolatok olyan sok időt vesznek
el, hogy komolyan veszélyeztetik mindennapi dolgaik intézését.
• Megértik kényszeres viselkedésük értelmetlenségét, de azonnal szorongás tör rájuk, mihelyt
megpróbálnak ellenállni, és a feszültség csökkenését tapasztalják, amint végrehajtják kény-
szeres cselekedeteiket.
s) Rögeszmék
• Leggyakrabban saját magukban vagy másokban okozott sérüléssel, a fertőzéstől való féle-
lemmel és az elvégzett feladat megfelelőségében való kételkedéssel foglalkoznak.
• A rögeszmék tartalma a korral változik. Régebben vallásos és szexuális témájú gondolatok
voltak gyakoriak (istenkáromló gondolatok és obszcén szavak kiabálása a templomban vagy
nemi szervét nyilvánosan előveszi). Régebben a fertőzéssel kapcsolatos gondolatok a szifi-
liszhez kapcsolódtak, ma az AIDS-hez és a HIV vírushoz.
 • Alkalmanként mindannyiunkban felbukkannak akaratlan és ismétlődő gondolatok.
• Minél szorongatóbb a rögeszme tartalma, annál nehezebb azokat elnyomni.
• Minél súlyosabb stresszállapotban (vagy szorongó állapotban) vagyunk, annál gyakoribbá és
intenzívebbé válnak.
• A rögeszmés gondolatok maguk is szorongást keltenek, így csökkentik elnyomhatóságukat.
• Kezelése: gondolatstop technika.
t) Kényszercselekvések
• A rögeszmés betegek többsége kényszeres cselekvéseket is mutat.
• Leggyakoribb formái: mosakodás és ellenőrzés. Úgy hiszik cselekedeteikkel jövőbeli ka-
tasztrófát vagy büntetést előznek meg.
• Néha közvetlenül a szorongást kiváltó rögeszméhez kapcsolódnak, de más cselekvések füg-
getlenek azoktól.
• Közös elem a kételkedés: nem bíznak érzékeikben és ítéletükben.
u) Szorongásos betegségek magyarázatai
Pszichoanalitikus Behaviorista Kognitív Biológiai
• A szorongásos betegségek fő • A szorongást egyes külső • A szorongó ember a hely- • A szorongásos betegsé-
meghatározói a belső konfliktu- események, és nem a belső zetről és a potenciális ve- gek a családra jellem-
sok és a tudattalan motívumok. konfliktusok váltják ki. szélyektől milyen módon zőek.
• Freud megkülönböztette az ob- • Generalizált szorongás akkor gondolkodik? • Egypetéjű ikreknél a
jektív szorongást, amely ész- lép fel, amikor a személy azt • A veszély nagyságát és elő- szorongás konkordanci-
szerű válasz egy veszélyes hely- érzi, hogy nem tud megküz- fordulási valószínűségét ája háromszor nagyobb,
zetre és neurotikus szorongás- deni a mindennapi élethely- következetesen túlértékelik. mint kétpetéjű ikreknél.
tól, amely nem arányos a tényle- zetekkel, minden pillanatban • Ez a fajta beállítódás a sze- • A genetikai kutatások
ges veszéllyel. félnie kell valamitől. mélyt túlságosan éberré te- arra utalnak, hogy egy
• A neurotikus szorongás az id el- • A fóbia elkerülő válasz, szi, állandóan potenciális általános szorongási haj-
fogadhatatlan impulzusai (első- amely részben a korábbi fé- veszélyforrás után kutat. lam örökölhető.
sorban szexuális és agresszív) és lelmetes élményekből, más- • Megjelennek a testi készen-
az ego, valamint a szuperego ál- részt mások félelemre adott lét, veszélyelvárás fizioló-
tal állított korlátok közötti belső válaszainak behelyettesítéses giai jelei is: remegés, gyors
konfliktusokban gyökeredzik. megfigyelése nyomán alakul szívritmus, izzadó tenyér,
• Amikor ezek az impulzusok ki (félős szülők gyermekei is izomfeszültség.
közel kerülnek a tudathoz szo- félősebbek). • Kognitív kezelés, hogy a
rongás keletkezik. személy reálisabban és ész-
szerűbben értékelje önma-
gát és a helyzeteket.
v) A fóbiák pszichoanalitikus kezelése
• A fóbiák a szorongással való megküzdés sajátos módjai: a szorongás az elkerülhető tárgyakra
és szituációkra helyeződik át. Kis Hans esete.
• Gyógyíthatja a fóbiát a tudattalan konfliktus felszínre hozása és annak a félelemnek a beis-
merése, amely a fóbia tárgyára helyeződött át.
• Nem túl sikeres.
 w) A kényszerbetegség pszichoanalitikus kezelése
• A rögeszmék és kényszerek ugyancsak megóvják a személyt, hogy a szorongás igazi okát felismerje.
• A rögeszmés gondolatok elfogadhatatlan elfojtott impulzusok, melyek álruhában térnek vissza.
• Az egyén úgy érzi, azok nem tartoznak hozzá, és a kényszeres cselekvésekkel igyekszik visszacsinálni
és jóvátenni tiltott késztetéseit.
• A kényszeres cselekvések távol tartják a fenyegető impulzusokat az egyén tudatától.
x) Klasszikus kondicionálás
• Fóbia: semleges tárgyak (feltételes ingerek) traumatikus eseménnyel (feltétlen inger) társítása félelmet
okoz a semleges tárgyra vonatkozóan is (feltételes válasz).
• De az egyszerű fóbiák csak a tárgyak viszonylag szűk körére korlátozódnak.
• Előkészített kondicionálás: bizonyos ingerekhez könnyebben kondicionálható félelem és nehezebben
kioltható. Biológiailag (evolúciósan) hajlamosabbak vagyunk, hogy bizonyos tárgyakra vagy inge-
rekre félelemmel reagáljunk.
y) Ésszerűtlen hiedelmek OCD-ben
1. Tökéletesnek kell lenni.
2. El kell kerülni a bírálatokat és a helytelenítéseket.
3. Súlyosan büntetés jár a hibáikért és a tökéletlenségekért.
Úgy vélik, bizonyos gondolatokkal való foglalkozás és bizonyos cselekedetek végrehajtása segítségükre lehet,
hogy elkerüljék a maguk előtt látott szörnyű következményeket. Folytonos ellenőrzés, hogy a feladatot megfele-
lően végrehajtották, így a katasztrófát elkerülték. A megkönnyebbülés így csak időleges , a rögeszmés gondolatok
egyre gyakrabban és egyre erősebben térnek vissza.
z) Pánikrohamok kiváltása
• Számos anyag (koffein, nátrium-laktát, CO2 és O2 keverékének belélegzése) pánikrohamot válthat ki
azoknál, akiknél az spontán módon is megjelenik.
• A kolecisztokinin agyi vegyületnek hasonló hatása van náluk.
• De nem biztos, hogy ezek a pánikroham közvetlen kiváltói.
• A kognitív nézőpontú kutatók szerint, a pánikbetegség a testi érzékelés „katasztrofális félreértelme-
zésének” eredménye. Pl. légszomját vagy gyorsabb szívverését a közelgő szívinfarktus jeleként értel-
mezi.
• A beteget ezeknek a jeleknek a helyes értelmezésére kell megtanítani, így sikeresen csökkenthetők a
rohamok.
aa) Szorongásos zavarok gyógyszeres kezelése
• Benzodiazepin (Valium, Librium) szorongásoldó
• Benzodiazepin receptor: három megkötő felület: (1) benzodiazepin molekulát köt, szoron-
gásoldó hatású, (2) szorongásfokozó vegyületet köt, ezt gátolja a benzodiazepin (3) mind a
szorongást csökkentő, mind az azt fokozó hatást növelő szereket köt meg.
• Az e receptorhoz kötődő anyagok aránya hatással van arra, hogy valaki emocionálisan stabil
vagy szorongó lesz-e.
bb) Az OCD neurobiológiája
• Agyi sérülések (daganat, fejsérülés, agyvelőgyulladás) következtében kialakulhat rögesz-
més-kényszeres tendenciák.
• Képalkotó (PET) vizsgálatok: homloklebeny és a bazális ganglionok közötti összeköttetésnél
a normálistól eltérő mintázat.
• Ez a terület az ismétlődő ingerekkel való foglalkozás agyi stratégiáiban és az ismétlődő moz-
gások vezérlésében vesz részt.
• Ezen területekre ható gyógyszerekkel való kezeléssel viszonylag nagy számban enyhíti az
OCD tüneteit.
 cc) Hangulatzavarok
• A személy túlságosan levert vagy mániás, esetleg depressziós és mániás periódusok egymást
váltják.
• Mánia (depresszió nélkül, ritka)
Depresszió Bipoláris kórkép
• A lehangoltság az életben elszenvedett stresz-
• A személy hangulata a depressziós és mámoros
szekre adott teljesen normális reakció.
szakaszok között váltakozik a két szélsőség kö-
• Kiváltó helyzet pl. az iskolai kudarc, a szeretett
zött.
társ elvesztése és annak felismerése, hogy be-
• Mániás depresszió (cirkuláris elmebaj)
tegségünk vagy öregedésünk csökkenti erőfor-
• A depressziók többsége mániás szakaszok nél-
rásainkat.
kül fordul elő, de a hangulatbetegségek 5-10
• A depressziót akkor tekintjük abnormálisnak,
százalékát hangulatskála mindkét vége jel-
ha nincs arányban a kiváltó eseménnyel, és ha
lemzi.
túl megy azon a ponton, ahol a legtöbb ember
• A hangulatban a depressziós, normál, mániás,
már kilábal belőle.
normál szakaszok váltakoznak. Néha a normál
Tünetei szakasz észrevétlenül lerövidül.
• Érzelmi, hangulati tünetek: Szomorúság és Mániákus szakasz
levertség. A személy reménytelennek és bol-
• Az enyhe mániákus epizódokban a személy
dogtalannak érzi magát, sokat sír, sőt öngyil-
energikus, felhangolt és tökéletesen bízik ma-
kossági gondolatokat is forgathat a fejében.
gában. Folyamatosan beszél, egyik tevékeny-
Nem elégíti ki semmi, nem tudja élvezni az élet
ségről a másikra vált, kicsi az alvásszükséglet,
örömeit. Ostobaságnak és örömtelennek tűnnek
hatalmas terveket szövöget. A mániás viselke-
számára az általában élvezetet jelentő tevé-
désnek kényszer jellege van, gyakran ellensé-
kenységek.
gességgel jár együtt.
• Kognitív zavarok, negatív gondolatok: Önér-
• Súlyos mániás epizódok alatt “dühöngő őrült”.
tékelése alacsony, értéktelennek érzi magát, és
Szélsőséges izgatottság, állandóan csinálnak
önmagát vádolja kudarcaiért. Reménytelennek
valamit. Rohangálnak, kiabálnak, énekelnek, a
tartja a jövőt, és teljesen pesszimista abban a te-
falat verik az öklükkel. Akadályoztatásra dühös
kintetben, hogy mit tehetne élete megjavításá-
agresszióval felelnek, szitkozódnak. Ösztön-
ért.
késztetéseiket (pl. szexuális) kifejezésre juttat-
• Motivációs problémák: Passzív, nem kezde-
ják. Zavarodottak, dezorientáltak, nagyzási
ményez.
gondolatok.
• Testi tünetek: A depresszió tünetei közé tarto-
zik az étvágytalanság, az alvászavar, a fáradt- Lefolyása
ság és az energiahiány. A depresszív személy • 2% gyakoriság, nincs nemi eltérés.
felnagyítja fájdalmait és sokat aggódik egész- • Korai életkorban jelentkezik először.
sége miatt. • Családi halmozódás megfigyelhető.
Lefolyása • Gyógyszeresen jól kezelhető, viszont kezelés
nélkül visszaesés várható.
• Gyakoriság: 21% (nők), 13% (férfiak).
• Általában hosszan tart kezelés nélkül. Súlyos
depressziósok 50%-a épült fel egy éven belül.
• A felépült betegek felénél újabb roham 2 éven
belül.
• Terápiás (gyógyszeres és pszichoterápiás) be-
avatkozással az esetek többségében jól kezel-
hető.
 dd) A hangulatbetegségek magyarázatai
Pszichoanalitikus Behaviorista Kognitív Biológiai
• A depresszió tárgyvesztésre • A pozitív megerősítés hiá- • Arra koncentrál, ahogyan a depresz- • Genetikai háttér
adott reakció. A veszteség le- nya, alacsony aránya és a sziós önmagát és a világot szemléli. megállapítható
het szeretett személy, társa- kellemetlen élmények • Aaron Beck: a depresszió kognitív • Ikervizsgálatok.
dalmi státusz, vagy barátok er- magas előfordulása ját- elmélete és terápiája. Konkordanciahá-
kölcsi támogatása is. szik döntő szerepet a be- • Siker helyett kudarcot várnak el ma- nyad: bipoláris de-
• A reakció intenzív, mert a jelen teg inaktivitásának és szo- guktól, teljesítményeik értékelésé- presszió esetén
helyzet a gyermekkorban átélt morúságának kialakításá- ben kudarcaikat felnagyítják, sike- 19/69%; depresszió
tárgyvesztés (szülői szeretet el- ban. reiket kicsinyítik. esetén 28/53% (két-
vesztése) félelmét idézi fel. • A depressziót kiváltó ese- • A negatív gondolatok gyorsan, au- petéjű / egypetéjű).
• A depressziós beteg viselke- mények (betegség, társ tomatikusan, „reflexszerűen” akti- • Több adat bizonyítja,
dése részben a szeretetigény halála) csökkentik az elér- vizálódnak, nincsenek tudatos kont- hogy hangulatunk az
kifejeződése: a tehetetlenséget, hető megerősítsek számát. roll alatt. ingerületet egyik
valamint a szeretet és a bizton- • A depresszióra hajlamos • A negatív gondolatok rossz kedvet idegsejtről a másikra
ság utáni vágyat mutatja. személyek szociális kész- provokálnak, amit a személy átél átvivő neurotransz-
• Az elveszett tárgy iránti dühét ségei hiányosak a pozitív mitterek szabályo-
ᴥ elemek vizsgálata
befelé fordítja (internalizáció). megerősítések megszer- zása alatt áll.
A dühöt és ellenséges érzületet zésére és negatív esemé- • Negatív gondolatokat mérő tesztek- • A genetikai hatások
a külvilágnak tulajdonítja (pro- nyekkel való megküz- ben magasabb pontértékek. valószínűleg ezeket a
jekció). désre. • De nincs torzítás, néha pontosabban működéseket befo-
• A maladaptív viselkedé- látják a valóságot, mint az egészsé- lyásolják.
seket (sírás, panasz, önkri- gesek.
tika, öngyilkosság emle- • A depressziós kognitív stílus inkább
getése) eleinte megerősíti tünete, de nem oka a depressziónak:
a környezet figyelme és csak a betegség fázisaiban figyel-
aggódása. De a viselkedés hető meg, remisszióban nem.
egyre jobban elidegeníti a • Fontos faktor, hogy mennyire véli a
társakat, ami tovább csök- személy kontrollálhatónak az életét.
kenti a megerősítés lehe- Az a hit, hogy meg tudunk küzdeni
tőségét, és növeli a ma- a negatív eseményekkel, növeli a
gányt és elidegenedést. depresszióval szembeni ellenállá-
Ördögi kör. sunkat.
ee) Depressziós személyek
• A szeretet és gondozásigényük gyermekkorban valamilyen okból nem elégült ki.
• Alacsony önértékelésük és értéktelenség érzésük a szülői elismerés utáni gyermeki sóvár-
gásból fakad.
• A depresszióra hajlamos emberek önértékelése külső forrásból ered: mások elismeréséből és
támogatásából.
• Ha a külső forrás támogatása elapad depresszió alakul ki.
• Sok depressziós korábban veszti el szüleit, de a freudi elméletet még nem sikerült igazolni.
ff) Beck: a depresszió kognitív triádja.
A negatív gondolatok három kategóriája:
1. Saját magára vonatkozó gondolatok. Negatív énséma. Értéktelenség érzése, mindenért magát
hibáztatja.
2. Pillanatnyi élményekre vonatkozó negatív gondolatok
3. A jövőre vonatkozó gondolatok. Reménytelenség, kilátástalanság.
gg) A depressziósok gondolkodása
• Az énnel kapcsolatos negatív gondolatok többsége a gyermekkorban vagy a serdülőkorban
alakul ki egy szülő elvesztése, a társak kiközösítése, a szülők vagy társak bírálatai vagy tra-
gédiák sorozata hatására.
• Ezek aktivizálódnak az eredeti helyzethez hasonló szituációkban: depresszió.
• Kognitív torzítások: szisztematikus hibák a gondolkodásban, hogy negatív énsémájuknak
megfelelően érzékeljék a világot.
• A kognitív terápia ezeket a torzításokat akarja azonosítani és kijavítani.
hh) A depresszióban előforduló kognitív torzítások
1. Túláltalánosítás: messzemenő következtetések levonása egyetlen esemény alapján. Pl. a
diák azt a következtetést vonja le, hogy buta és nem képes tanulni, ha egy órán rosszul felet.
2. Szelektív elvonatkoztatás: rágódás egy lényegtelen részleten az adott szituáció lényegesebb
jellemzőinek figyelmen kívül hagyásával. Pl. a titkárnő abból a beszélgetésből, amelyben
főnöke megdicsérte, csak az enyhén bírálónak értelmezhető részletekre emlékszik.
3. Felnagyítás és alulbecslés: a kis kudarcok felnagyítása és a fontos sikerek lekicsinylése a
saját teljesítmény értékelésében. a diáklány katasztrófaként éli át, hogy autója lökhárítóját
kicsit megkarcolta, de az nem emeli önértékelését, hogy kiváló előadást tartott az órán.
4. Perszonalizáció: felelősségvállalás a világ rossz eseményeiért. Amikor az eső elmossa a
kerti partit, a házigazda magát hibáztatja.
5. Önkényes következtetés: olyan következtetések levonása, amelyekre kevés a bizonyíték. A
férfi felesége csalódottságát látva azt gondolja, hogy az csalódott benne. Ha utánajárna, ki-
derülne, hogy a feleség a barátnője betegsége miatt szomorú.
ii) Attribúciós elmélet: Depresszióra hajlamos személyek a negatív dolgok bekövetkeztekor sok-
szor belső („Az én hibám”), stabil („Mindig így van”), és az életük sok területére kiható („Min-
dent elrontok, amit csinálok”) okokat tulajdonítanak.
jj) Neurotranszmisszió
• A hangulatbetegségekben szerepet játszó két legfontosabb neurotranszmitter a noradrenalin
(NA) és a szerotonin (SE). Biogén aminok, az érzelmi szabályozásért felelős területeken
(limbikus rendszer, hipotalamusz) fellelhetők
• Depresszió: az egyik átvivő anyag mennyisége csökkent. A rezeprin vérnyomáscsökkentő
csökkenti az agyi SE és NA szintet: depressziót okoz mellékhatásként.
• Mánia: az egyik átvivő anyag mennyisége abnormálisan megnő.
kk) Antidepresszáns medikáció
• MAO-gátlók (monoamin-oxidáz-gátlók): azt az enzimet gátolják, amely a SE és NA lebon-
tásában vesz részt, ezáltal növelik azok koncentrációját az agyban.
• Triciklusos antidepresszánsok: a neurotranszmitterek visszavételét (reuptake) gátolják, így
megnyújtják a SE és NA hatásidejét.
• Szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI). A szerotonin felszívódását akadályozzák.
ll) Sérülékenység és stressz
• A depresszióra vonatkozó sérülékenységet fokozhatja még néhány tényező: a társas készsé-
gek hiánya, a szegénység, a másoktól való erős függőség, hétévesnél fiatalabb saját gyerek,
a szoros és intim kapcsolatok hiánya.
• A férjjel vagy barátokkal való intim, bizalmas viszony csökkenti a depresszió kockázatát a
stresszkeltő élethelyzetekben.
• A betegséget a genetikus, korai fejlődési és környezeti tényezők együttesen hozzák létre.
 mm) Szkizofrénia
• E betegségcsoport a személyiség súlyos dezorganizációjával, torz valóságszemlélettel és
életvezetési képtelenséggel jellemezhető.
• Általában kórházi ápolásra szorulnak, néha hónapokig vagy évekig is. A hospitalizált bete-
gek kb. fele szkizofrén.
• Néha lassan fejlődik ki, a beteg elkülönülése és furcsa magatartása fokozatosan alakul ki.
• Máskor hirtelen, heves zavarodottsággal és emocionális nyugtalansággal kezdődik.
• A stressz a betegség olyan személyeknél sietteti, akik élete elmagányosodott, önmagukba
fordulnak, bizonytalanságérzés jellemző rájuk.
• Minden korban és kultúrában előfordul, a modern ipari civilizációs stressztől mentes természeti
népeknél is.
• Nincsenek etnikai különbségek. Amerikában a feketéket gyakrabban diagnosztizálják szkizofrén-
Előfordulása nek, valószínű a súlyosabb bipoláris betegek egy része is ezt a címkét kapja.
• A lakosság kb. 1%-át érinti.
• Mindkét nemben egyforma arányban.
• Fiatal felnőttkorban (15-35 év) jelentkezik először. Férfiaknál hamarabb.
Jellemzői A szkizofréneknél a következő tünetek különböző mértékű és minőségű kombinációi figyelhetők meg:
Mozgásos tünetek és visszahú- Csökkent teljesítő- és működő-
Gondolkodás- és figyelemzavar Észlelési zavarok Érzelmi zavarok
zódás a valóságtól képesség
• A gondolkodás tartalma és fo- • Akut időszakban a világ észlelése • Általában nem képe- • Grimaszolnak, furcsa arckifeje- • Sok problémájuk lehet a min-
lyamata is sérül megváltozik. sek normális vagy zéseket vesznek fel. dennapi élethez szükséges napi
• Asszociációk felbomlása. Ösz- • Az észleletek intenzívebbek: erő- megfelelő érzelmi re- • Időnként folyamatosan geszti- tevékenységek végrehajtásá-
sze nem függő szavak és kifeje- sebb zajok, élénkebb színek. akciókra. kulálnak sajátos ujj-, kéz- és ban.
zések egymásba kapcsolása és • Saját testük érzékelése is megvál- • Gyakran visszahúzód- karmozdulatok sorozatával. • Iskolai és munkahelyi problé-
teljesen egyedi szókapcsolatok tozik: karjuk túl hosszú vagy túl nak, és nem reagálnak • Izgatottság, mániákus agitált- mák: rossz teljesítmény. Mun-
jellemzik a szkizofrén írását és rövid, lábaik megnyúltak, sze- olyan helyzetekben, ság. kanélküliség.
beszédét. A szó hangzása vezé- mük az arc más pontjára került. amelyek vidámmá • Másik végletként néhányan szo- • A személyes higiéniára és test-
relte kapcsolatok. Siklás a té- Nem ismeri fel magát a tükörben vagy szomorúvá ten- borszerűen mozdulatlanok akár ápolásra nem fordítanak figyel-
mák között távoli asszociációk vagy tükörképét megsokszorozva nék őket. órákig is, semmire sem reagál- met.
alapján. látja. • Érzelmi eltompulás és nak, a leglehetetlenebb pozitú- • Az egyén egyre inkább elszige-
• A szkizofrénia egyik központi • Képtelen a tárgyakat egészben elsivárosodás. rákban (katatóniás stupor). telődik és kerüli mások társasá-
tünete a figyelem kontrolljára látni. • A helyzetnek, illetve a Csak belső gondolataira és fan- gát.
és az összpontosítására való • A belső és külső, a valóságos és témának nem adekvát táziáira reagál.
képtelenség érzése. Nem képes képzelt, valamint a befolyásol- érzelmek. Pl. tragikus
az irreleváns ingereket kiszűrni, ható és befolyásolhatatlan dolgok eseményről vidáman
azok elárasztják őt. közötti különbségtételre való beszél. A jelentés és
• A legtöbb szkizofréniában képtelenség a szkizofrén tapasz- érzelem széthasad.
szenvedő beteg a belátás hiá- talat központi jellemzője.
nyával jellemezhető.

nn) Téveszmék
• Sokszor téveszmék, vagyis olyan hiedelmek hatása alatt állnak, amelyekkel a legtöbb ember
nem értene egyet, vagy legalábbis a valóság félreértelmezésének vélné őket.
• Befolyásolási téveszmék: gondolatai és cselekedetei külső erők ellenőrzése alatt állnak. Pl.
gondolatait mások is hallják, vagy idegen gondolatokat ültetnek a fejébe, érzéseket és gon-
dolatokat kényszerítenek rá.
• Üldöztetéses téveszmék: bizonyos csoportok összeesküdnek ellene, megtámadják. Súlyos
formájában paranoid betegek, gyanakvóak, ritkán veszélyesek, ekkor nyilvánvaló ok nélküli
erőszakos bűntetteket követhetnek el.
• Nagyzási téveszmék: hatalmasnak és túlzottan fontosnak érzi magát.
oo) Hallucinációk
• Az észlelés legdrámaibb zavarai.
• A hallucinációk a megfelelő külső ingerek hiányában jelentkező érzékleti élmények.
• Leggyakoribbak a hallási hallucinációk. Talán a normális gondolkodásból (belső beszéd)
erednek. Belső párbeszédek, kommentáló, utasító hangok.
• Vizuális hallucináció: különös, álomszerű lények feltűnései. Ritkábbak.
• Más modalitásban (taktilis, szaglási, ízlelési) még ritkább. Pl. tűszúrásokat érez a testén,
rossz szagúnak érzi magát, mérget érez az ételben.
 pp) A szkizofrénia magyarázatai
Biológiai megközelítés Társadalmi és pszichológiai megközelítés Sérülékenység és stressz
• Genetikai háttér Szociális Pszichológiai • A SCH öröklött agyi betegség, ami
• Alacsonyabb társa- • Családi kapcsola- sérülékennyé tesz az élet stresszeire.
o Családi halmozódás.
dalmi rétegekben tok vizsgálata SCH • Longitudionális vizsgálatok: veszé-
o Minél közelebbi a beteg rokon genetikailag
gyakoribb a SCH (gyermekes) és lyeztetett gyermekek (legalább az
annál nagyobb a megjelenés valószínűsége.
(főleg a legalacso- egészséges csalá- egyik szülő SCH) megfigyelése, jó-
Pl. egypetéjű ikrek esetén, ahol az egyik tag
nyabban). dokban. Kevés val a betegség lehetséges megjele-
beteg, 3-szor valószínűbb a konkordancia,
• Egyik magyarázat egyértelmű ered- nése előtt.
mint kétpetéjű ikrek esetén, és 46-szorosa az
a ‘társadalmi kivá- mény. • A veszélyeztetett gyermekek sok
átlagos incidenciának. De az esetek felében
lasztódás - lefelé • Homályos és el- szempontból hasonlítanak a felnőtt
nem beteg az egypetéjű ikerpár egyik tagja.
o SCH betegek örökbe fogadott gyerekei is na- mobilitás’. A lentmondásos betegekre.
gyobb arányban öröklik a szülői betegséget. gyenge küzdőké- kommunikáció a • Gyenge társas készségek, rossz tel-
pességű SCH sze- családban a szülők jesítmény a figyelem-összpontosí-
• Agyi szerkezeti és funkcionális anomáliák mélyek rosszul tel- és a gyermekek kö- tást és absztrakt gondolkodást
• Molekuláris genetikai vizsgálatok jesítenek az iskolá- zött. igénylő feladatokban.
o Valószínűleg multigenetikus háttere van. Kü- ban és a munkahe- • A szülők zavart és
lönbözőgének hibáinak halmozódásaként jön lyen, így egyre lej- bizonytalanságot
létre. jebb csúsznak. hoznak létre közlé-
o Attól függően, hogy a személyben mely hibás • Másik magyarázat: seikkel. De egye-
gének vannak jelen, a betegség különböző ‘társadalmi okozás sek szerint ez már
formái manifesztálódnak (lásd Tim Crow – hányattatás és csak a SCH gyer-
rendszerét). stressz’. A sze- mek zavart kom-
o Néhány vizsgálat arra utal, hogy az 5. kromo- génység, a bűnö- munikációjára
szómán lehetnek a SCH genetikai hátterét ké- zés, rossz életkö- adott válasz.
pező géncsoportok. rülmények maga- • A zavaros kommu-
sabb stresszt jelen- nikáció mellett
• Neurokémiai szabálytalanságok tenek így a SCH fontos tényező a
o Dopamin (Do), az agyi érzelemszabályozó te- hajlamos szemé- negatív (elutasító,
rületeinek (limbikus rendszer) kiemelt transz- lyeknél az inkább ellenséges) szülői
mittere. megjelenik. attitűd is. E kettő
o Dopamin-hipotézis: az SCH oka, az agy bizo- már jobban való-
nyos szinapszisaiban előforduló dopamint- színűsíti a SCH-t.
öbblet. Ez jelenthet megnövekedett Do kibo- • Traumatikus csa-
csátást, vagy csökkent visszavételt, illetve a ládi események is
Do-receptorok túlérzékenységét vagy számá- gyakrabbak a SCH
nak kóros megnövekedését. betegek előéleté-
ben. A stresszese-
• Érvek a dopaminhipotézis mellett
ményekben bővel-
o Az antipszichotikumok a Do-receptorokat kedő gyermekkor
blokkolják. Csökkentik a hallucinációt és tév- előmozdíthatja a
eszméket, javítják a koncentrációt, csökken- betegség kialakulá-
tik a tünetek bizarrságát. sát.
o Amfetaminok hatása: Do kibocsátást növelik.
Kísérleti pszichózis, az SCH-hoz hasonló tü-
netek antipszichotikumokkal jól kezelhetőek.
o PET vizsgálatok: D2 Do-receptorok sűrűsége
nagyobb az agyban, nem kezelt SCH esetén.
• Agyi strukturális eltérések
o Agyi képalkotás (CT, MRI): Megnövekedett
agykamrai volumen
o Csökkent agyszövet térfogat a homloklebeny,
halántéklebeny és hippokampusz területeiről
(gondolkodás, figyelem, emlékezés, észlelés
területei).
qq) A schizophrenia kialakulását hajlamosító tényezők
1. Születési komplikáció, amely az agyfejlődést befolyásolhatta.
2. Kisgyermekkori elválás az anyától.
3. Az apa már állt kórházi kezelés alatt –alkoholizmustól szkizofréniáig terjedő diagnózissal.
4. Magatartási problémák az iskolában. A fiúkat szorongónak, magányosnak és fegyelmezet-
lennek, a lányokat visszahúzódónak, elszigetelődöttnek és gyenge önkontrollal rendelkező-
nek írják le tanáraik.
rr) Személyiségzavarok
• Maladaptív viselkedésformák tartós mintázatai.
• A személyiségvonások az észlelés, a környezettel való kapcsolat és az önmagunkról való
gondolkodás tartós módjai.
• Amikor egyes személyiségvonások annyira rugalmatlanná válnak, és az alkalmazkodást any-
nyira akadályozzák, hogy számottevően rontják a személy normális életvitelre való képessé-
gét, akkor személyiségzavarról beszélünk.
• A stresszel való megküzdés és a problémamegoldás éretlen és nem megfelelő mintázataiban
jelentkeznek.
ss) A személyiségzavarok általános jellemzői
• Tünetei már a serdülőkor elején mutatkoznak, a betegség fennmaradhat az egész életen át.
• A személyiségzavarral jellemezhető ember nem zavart, nem szorong, és egyáltalán nincs
motiválva viselkedése megváltoztatására.
• Nem veszítik el kapcsolatukat a valósággal
• A DSM-IV-ben 14 személyiségzavar kategória, kevésnek tisztázva a háttere.
• A két legjobban vizsgált és diagnosztizálható zavar a pszichopátia és a borderline.
tt) Narcisztikus személyiségzavar és dependens személyiség
• Narcisztikus személyiségzavar: olyan személyre vonatkozik, aki túlontúl el van telve ön-
maga fontosságával, állandóan mások csodálatát és figyelmét akarja elnyerni, ugyanakkor
teljesen érzéketlen mások szükségletei iránt, és gyakran ki is használja őket.
• Depedens személyiség: passzívan viszonyul az élethez, képtelen döntéshozatalra és a fele-
lősségvállalásra, leértékeli önmagát, és folyamatosan mások támogatására szorul.
 uu) Antiszociális személyiség
• Pszichopata.
• Kevés felelősségérzettel, fogyatékos erkölcsi érzékkel rendelkeznek, és nem törődnek má-
sokkal.
• Fő jellemzőjük a lelkiismeret hiánya.
• Az antiszociális személyiséget ritkán érdekli más, mint saját szükségletei.
• Viselkedése impulzív, közvetlen kielégülést keres, és képtelen a frusztráció elviselésére.
• Az antiszociális személyiségű ember kevés érzelmet mutat önmagán kívül bárki iránt, nem
érez bűntudatot vagy lelkifurdalást, bármilyen szenvedést okozzon is másoknak.
• jellemzői
o Az antiszociális viselkedés több okra vezethető vissza, köztük a bűnöző bandák és egyes
szubkultúrák hatására, a figyelem és a státus kivívásának igényére, a valósággal való kap-
csolat elvesztésére és az ösztöntörekvések kontrolljának hiányára.
o Jellemző vonás: hazudozásra való hajlam, a vakmerő kalandok és izgalmak keresése egé-
szen csekély veszélyérzettel kísérve, és a büntetésre való érzéketlenség.
o Gyakran nagyon vonzó, bájos, intelligens személyek, akik könnyen manipulálnak máso-
kat (szélhámosok).
o Impulzivitásuk miatt nem tudnak „egy helyben maradni”, rendszerint szembekerülnek a
törvénnyel, de látszólag olyan őszinte megbánást mutatnak, hogy a büntetést is sokszor
megússzák.
o Diagnosztikusan
1. Képtelen empátia érzésére és másokkal való törődésre.
2. Nincs bűntudata (semmilyen lelkiismeret-furdalást nem érez, ha valamit elkövet,
függetlenül attól, hogy az mennyire kifogásolható).
x) Az antiszociális személyiség magyarázatai
Biológiai tényezők Szülői tényezők Személyiségtényezők
• Az antiszociális viselke- • Az antiszociálissá váló gyerekek • Oly módon dolgozzák fel a szo-
désnek és különösen a hordozzák e viselkedés biológiai ciális információkat, hogy ag-
bűnöző viselkedésnek, hajlamát, de olyan nevelésben is resszív reakciókat vált ki belő-
genetikai háttere van. részesülnek, ami hozzájárul az lük.
• Egypetéjű ikreknél két- ilyen viselkedés kialakulásához. • feltételezik, hogy a többi gyerek
szeres konkordancia a • A szülői gondozás minőségétől agresszíven fog velük szemben
kétpetéjű ikrekhez ké- függ, hogy kialakul-e az antiszo- viselkedni, és mások cselekede-
pest. ciális viselkedés, különösen ak- teit ennek a feltételezésnek meg-
• A biológiai apához job- kor, ha a gyermek hajlamos hi- felelően, nem pedig az adott
ban hasonlít a személyi- peraktivitásra, és magatartási za- helyzetben mutatott jelzések
ségük, mint az örökbe- varokat mutat. alapján értelmezik.
fogadóhoz. • A magatartási zavarok egyik leg- • Minden ellenük irányuló negatív
• A hajlam nem feltétlen jobb előrejelzője a szülői fel- cselekedetet szándékosnak tarta-
manifesztálódik, ha az ügyelet mértéke. A gyakran és nak.
antiszociális viselkedést hosszabb időre magukra hagyott • Amikor választani lehet, hogy
nem támogató környe- gyerekek később gyakrabban ke- milyen módon válaszoljanak egy
zetben nő fel a veszé- rülnek szembe a törvénnyel. másik gyerek provokációnak ér-
lyeztetett személy. telmezett viselkedésére, csak na-
gyon kevés lehetséges válasz jut
eszükbe, és az általában az ag-
resszió.
• Ezt a típusú információfeldolgo-
zást környezetük reakciói sok-
szor meg is erősítik.
ww) Fiziológiai tulajdonságok
• Ingerelhetőségük alacsony, ami arra készteti őket, hogy erőszakos és veszélyes cselekede-
tekben keressenek ingereket.
• Kísérletben: előre ütemezett büntetés (áramütés) esetén, GBR-jükben nem mutatkoztak a
szorongás jelei (nem csökkent a bőrellenállás).
• A szorongáskeltő ingerekre adott gyenge reakció következménye, hogy nem tanulnak a bün-
tetésből, mert nem érzik azt annyira riasztónak.
xx) Gátlásproblémák
• Nem képesek indulataikon úrrá lenni.
• Antiszociális hajlamot mutató gyerekek: jelentős részük a figyelemhiány zavarait és indula-
tai gátlásának képtelenségét is mutatja.
• Bomlasztó viselkedésük büntetést és társaik és felnőttek elutasítását eredményezi. Ez további
agresszív és antiszociális viselkedést provokál a gyermeknél.
yy) A „rossz” szülői viselkedés a gyermekkel szemben
• A szülő kívülállása: azok a gyerekek, akiknek szülei nem érdeklődnek a gyerek mindennapi élete iránt
(pl. nem tudják, hogy kik a gyerek barátai) hajlamosabbak antiszociális személyiséget kialakítani.
• Ellenségesség
• Testi fenyítés
• Gúny
• Elhanyagolás, keveset vannak otthon.
• Ezeket a szülői tényezőket célzó beavatkozások csökkentik a gyermek magatartási zavarait.
zz) Hajlamosító szülői problémák
• Neuropszichológiai problémák, anya kábítószer-fogyasztása, terhessége alatti hiányos táplálkozása,
méhen belüli és születés utáni mérgezések, bántalmazás, születési komplikációk, kis születési súly.
• Ennek következtében a gyerekek ingerlékenyebbek, indulatosabbak, félszegebbek, hevesebbek, fi-
gyelmetlenebbek, lassabban tanulók, mint kortársaik.
• A szülők sokszor maguk is tizenévesek és/vagy valamilyen pszichológiai problémától szenvednek,
ennek következtében gyenge hatékonyságú szülői viselkedésre képesek.
aaa) Borderline személyiségzavar
• Labilitás: súlyos neurotikus jellemzők.
• Tünetei sokszor a pszichotikus rohamok határán vannak.
• Gyakori és sokszor minden ok nélkül megjelenő depressziós, szorongásos és dührohamok.
• Labilis énképe: a szélsőséges kétkedés saját magukban a hihetetlen önteltséggel váltogatja
egymást.
• A személyközi kapcsolatok ingatagok: valaki eszményítése hirtelen gyűlöletbe csaphat át,
minden ok nélkül.
• Szörnyen üresnek érzi magát, új ismerősökre szinte rátapadnak, hogy majd az kitölti a ma-
gukban érzett mérhetetlen űrt.
• Jellemzői
o Szinte paranoiásan rettegnek attól, hogy elhagyják őket, mások legártatlanabb cseleke-
deteit sokszor cserbenhagyásként vagy elutasításként értelmezik.
o Indulatvezérelt önromboló viselkedés, amely sokszor öncsonkításban vagy öngyilkos-
ságban is végződhet (megégeti, megvagdossa magát).
o Epizódok, melyben a személy nem érzi valódinak saját magát, elveszti az időérzékelé-
sét, és akár a nevét is elfelejtheti.
 • Diagnózis
o Gyakran kapják meg más akut zavar címkéjét: gyógyszer-túladagolás, depresszió, ge-
neralizált szorongás, egyszerű fóbiák, agorafóbia, poszttraumás stresszszindróma, pá-
nikbetegség.
o Incidencia 1-2 %
o Több nő, mint férfi.
o 6% halálozik el öngyilkosságban.
o Házasságuk viharos, nehézségek a munkahelyen, gyakran szenvednek testi fogyatékos-
ság.
bbb) A borderline személyiség magyarázatai
Pszichoanalitikus meg-
Biológiai megközelítés közelítések Kognitív megközelítések Stresszkeltő események
• Egyértelmű közvetlen • Kernberg: a borderline • Beck: dichotóm gondol- • Sokan szenvedtek gyer-
örökletes mintázatot személyiségű egyén kodás jellemzi, mindent mekkorban szexuális
nem sikerült feltárni. csak annyira alkalmaz- egymást kizáró, ellenté- vagy testi bántalmazást
• Családjukban magas az kodik a valósághoz, tes kategóriákban értel- • Az a gyerek, aki felé
érzelmi zavarok előfor- hogy a való világban ép- mez. Egy dolog vagy jó szülei váltakozva bántal-
dulási aránya. pen, hogy csak megél- vagy rossz, vagy siker mazó, illetve szerető vi-
• Gyógyszeres kezelés: jen, de konfliktusai kivé- vagy kudarc, vagy meg- selkedéssel fordulnak,
szorongásgátlók a szo- désére csak olyan primi- bízható vagy csalárd. alapvető bizalmatlansá-
rongásrohamok, anti- tívebb elhárító mecha- • A kognitív viselkedéste- got alakíthat ki magában
depresszánsok (SSRI) az nizmusokat használ, rápiák abban segítik a másokkal szemben, és
indulatkitörések kezelé- mint a tagadás. klienst, hogy valóság- hajlamossá válhat min-
sére. • Rossz véleménye má- hűbb (kevésbé végletes, denkit vagy tökéletesen
sokról és saját magáról a dichotóm) és pozitívabb jónak, vagy tökéletesen
korai gondozóval való énképet alakítson ki, rossznak látni.
rossz kapcsolatból ered- hogy adaptívabb kész-
nek. A gondozóknak az ségeket sajátítson el
jelentett kielégülést, problémái megoldásá-
hogy a gyermek tőlük ban és érzelmei kontrol-
függött. lálásában.
• Így nem bátorították ön- • Olyan elfogadott önér-
álló énkép kialakulását, vényesítő készségek tré-
így a gyermek nem ta- ningje, amelyekkel
nulta meg a saját énké- szükségleteit és érzéseit
pének és mások róla al- érett módon fejezheti ki.
kotott képének megkü-
lönböztetését.
ccc) Hasítás
• Ezért szélsőségesen reagál mások véleményére, az elhagyatás puszta lehetőségére is.
• Amikor úgy érzi, hogy mások visszautasítják, elfordul saját magától, és önbüntetést vagy
öncsonkítást róhat ki magára.
• Nem képes sem a sajátmagáról, sem a másokról alkotott kép negatív és pozitív aspektusait
integrálni, mert gondozója jutalmazta, amikor függő és engedelmes maradt, de ellenséges és
elutasító volt, amikor megpróbált eltávolodni tőle.
• Érzelmeinek és személyes kapcsolatainak labilitását a hasítás okozza - érzelmei és kapcso-
latai megítélése a “tökéletesen jó” és a “tökéletesen rossz” én, illetve másik közötti ingado-
zást tükrözi.
ddd) Pszichodinamikus kezelés
• Segíti az érzelmek tisztázásában.
• Felismerteti, hogy hasítja a magáról és másokról alkotott képet.
• A hétköznapi problémák megoldásának adaptívabb módszereit tanítják meg
• Az impulzív érzések azonosítása és a velük való megküzdés tréningje
6. Terápiás módszerek
a) Történeti háttér
• Kőkorszak: gonosz szellemek megszállása. Gyógyítás varázsigékkel, mágiával, tisztítóte-
ákkal. Egyéb módszerek: korbácsolás, éheztetés, megégetés, véreztetés.
• Görögök, Hippokratész (Kr.e. 460-377): mentális rendellenesség a testnedvek egyensúlyá-
nak zavara. Gyógymód: kellemes környezet, testgyakorlás, diéta, masszázs, fürdő, érvágás,
hashajtás, elzárás.
• Középkor: démonok megszállása. Gyógymód: éheztetés, kínzás, megégetés – boszorkány-
perek.
1) Első tébolydák
• Késő középkor: városi tébolydák. Börtönszerű cellák, betegek láncra verve.
• Philippe Pinel, Párizs, levette a láncot a betegekről. A humános pszichiátria kezdetei.
• XX. század eleje a tudományos pszichiátria kezdetei: számos mentális probléma fiziológiai
hátterét feltárták. Pl. szifilisz okozta krónikus agyvelőgyulladás (paresis, dementia), penicil-
lin-kúra.
2) Mai terápiás lehetőségek
• Nagy minőségi különbségek: luxusszanatóriumtól az elfekvőig.
• Egyéni és csoportos pszichoterápiák, szabadidős tevékenységek, foglalkoztató terápiák,
pszichoedukáció.
• Dezinstitucionalizáció ’60-as évektől: a kórházi kezelésről a lakókörzeten belüli ambuláns
kezelésre helyeződik át a hangsúly. Veszély: ellátatlan betegek (a hajléktalanok legalább
1/3!).
• Új hatékony pszichofarmakonok ’50-es évektől: Szorongás, depresszió és szkizofrénia
esetén.
3) Kriminalitás és elmebetegség
• Téves közkeletű elképzelés a kettő kapcsolatáról
• Mentális problémákkal küzdők közül csak a szerfogyasztók között van több erőszakos bűn-
cselekmény. (Monahan, 2001)
• De a „normális” szerfogyasztók között is gyakoribb. Nem szerfogyasztók alig „veszélyeseb-
bek”, mint a normális átlag (aki nem fogyaszt szert).
4) Betegekkel foglalkozó szakemberek
• Pszichiáter: orvos, szakdiploma. Diagnózis, pszicho- és gyógyszeres terápia. Kizárólagos
receptírási jog.
• Pszichoanalitikus: sajátélményű pszichoterápiás képzésben részt vett szakember. Szuperví-
zió: kezdő szakemberek munkája tapasztalt munkatárs felügyeletével.
• Klinikai pszichológus: pszichológus, szakképzéssel. Diagnózis, tesztelés, terápia, kutatás.
• Tanácsadó pszichológus: alkalmazkodási problémák kezelése. Diák-, házassági vagy csa-
ládi tanácsadás. Iskolapszichológus – tanulási zavarok.
• Pszichiátriai szociális munkás: diplomás szakember. Speciális feladatok: interjúkészítés,
terápiás eljárások, családi és közösségi segítségnyújtás. Környezettanulmányok készítése, a
beteg és családtagjainak segítése.
• Pszichiátriai szakápoló: általános ápoló pszichiátriai szakvizsgával
 b) Pszichoterápiás módszerek
1) Pszichoterápia
• Különféle, az emberek problémáinak enyhítését és társadalomba való jobb beilleszkedését
elősegítő pszichológiai eljárások.
• Minden terápiás helyzet két személy, a kliens (a beteg) és a terapeuta közötti segítő kapcso-
latra épül.
• A kliensnek biztosnak kell lennie abban, hogy legbelső személyes gondolatait, érzelmeit
vagy személyes benyomásait szabadon kinyilváníthatja úgy, hogy nem kell megbélyegzés-
től, vagy a bizalmával való visszaéléstől tartania.
• A terapeuta elfogadását és megértését felkínálva törekszik a kliens problémáinak minél ha-
tékonyabb megoldásában.
• A viselkedés megváltoztatásához elsősorban az egyén tudattalan motivációit és konfliktusait kell
megérteni.
Pszichodinamikus terápiák • Fontos a kora gyermekkori társas (szülők, testvérek) kapcsolatok tudattalan hátterének feltárása.
• A személyben tudatosítani kell konfliktusait (elfojtott érzelmeit és motívumait), amelyek így
racionálisabban és reálisabban megközelíthetővé válnak.
• Több, tanulási és kondicionálási elveken alapuló terápiás módszer.
• A maladaptív viselkedések a stresszel való megküzdés tanult módjai, a tanulás kísérleti kutatása
során kifejlesztett technikák segítségével ezek módosíthatók, megfelelőbb reakciókkal helyette-
Viselkedésterápiák
síthetők.
• A belátás önmagában nem változtatja meg a viselkedést. A konkrét helyzetekben maladaptív
viselkedést kell megváltoztatni.
• Nem csak viselkedésmódosító technikákat tartalmaz, hanem a maladaptív hiedelmeket (gondo-
latokat, attitűdöket, elvárásokat, értelmezéseket) megváltoztatását is megkísérlik.
• A terapeuta az átélt események hatékonyabb értelmezésének elsajátíttatásával segít a kliensnek
a kellemetlen érzelmi reakciókon való uralomban. Rámutat a kliens gondolkodásának torzítása-
Kognitív viselkedésterápiák
ira, és segít azt a valósághoz jobban hozzáigazítani.
• A terápia viselkedéses komponense akkor kezd működni, amikor a terapeuta arra buzdítja kli-
ensét, hogy próbálja meg helyzetét más fényben látni, és vizsgálja meg a nézőpontváltás követ-
kezményeit.
• Humanisztikus-fenomenológiai személyiségelméletekre épít
• Az egyénnek a fejlődés és az önmegvalósítás iránti természetes törekvését hangsúlyozzák.
Humanisztikus terápiák • Pszichés problémák, ha ezek a törekvések akadályba ütköznek.
• Segítenek az embereknek valódi önmagukat megismerni, a külső akadályokat leküzdeni, és hogy
maguk döntsenek saját sorsuk felöl.
• Az egyént egy nagyobb szociális rendszer (család, társadalom) részének tekinti. A terápiás fo-
lyamatnak erre is ki kell terjedni.
Szociokulturális szemléletű • Csoportterápia
terápiák • Pár- és családterápia
• Területi programok
• Kultúrspecifikus terápiák
• A pszichoterapeuták többsége különböző rendszerekből állítja össze azokat a módszereket, ame-
lyek kliensei személyiségéhez és problémáihoz leginkább megfelelőek.
Eklektikus, integratív meg-
• A pszichoterápia mellett gyakran gyógyszeres kezelést is alkalmaznak.
közelítések
• Specializáció egy-egy problémára vagy korcsoportra: szexuális problémák, szorongásos zava-
rok, depresszió, alkoholizmus, illetve gyerekek, serdülők, időskori problémák.
 2) Alapvető módszerek pszichodinamikus terápiára
Szabad asszociáció Álomelemzés
• Gondolatok és érzelmek szabad, gátlástalan ki- • Freud: álomfejtés – királyi út a tudattalanhoz.
mondása. • Kötetlen beszélgetés az álomról, majd szabad
• Blokkolás: ha a folyam elakad (ellenállás), a asszociáció.
személy érzékeny területei feletti tudattalan • Manifeszt tartalom alapján a látens tartalom (az
kontroll következménye. Ezeket kell az analiti- álom tudattalan jelentése) feltárása.
kusnak alaposan feltárnia.
3) Indulatáttétel
• A terápiában a kliens úgy próbálja a terapeutát bevonni érzelmeinek és gondolatainak vilá-
gába, hogy olyan attitűdöket fejez ki vele szemben, amelyeket más, számára egykor vagy
még mindig fontos személyek iránt érez. Pl. dühkitörés, vagy túlságosan alázatos és törlesz-
kedő a terapeutával szemben.
• A terapeuta ezeket a reakciókat felhasználja, hogy bemutassa a kliens mások iránti attitűdjeit.
4) A pszichoanalízis, mint módszer
• Hosszadalmas, intenzív, költséges.
• Több éven keresztül, heti több alkalommal.
• Ellenjavalt: heveny depresszió, szorongó, pszichotikus (gyors segítség kell!).
5) Rövid dinamikus terápiák
• Strukturáltabb, rövidebbek. Pl. Interperszonális terápia: az egyén aktuális másokkal való
kapcsolataiból adódó problémák megoldására. Direktebb témafelvetés.
• Indulatáttétel, belátás és átdolgozás továbbra is fontos.
• Főleg érzelmi problémák kezelésében.
6) A viselkedésterápia folyamata
1. Kikérdezés. Ez alapján a probléma világos meghatározása és specifikus terápiás célokká
tördelése.
2. Közös kezelési program kidolgozása: A legeredményesebb terápiás módszer megtalálása.
7) Alapvető módszerek viselkedésterápiára
Szisztematikus deszenzitizáció Szembesítés
• A félelmet egy szorongással összeegyeztethe- • A szisztematikus deszenzitizációhoz hasonló
tetlen állapottal, a relaxációval igyekszik he- eljárás.
lyettesíteni. • A relaxált személyt ténylegesen kiteszik a szo-
• A kondicionált szorongás kioltása (klasszikus rongáskeltő helyzeteknek.
kondicionálás). Pl. relaxált állapotban szoron- • Főleg fóbiák kezelésénél. Pl. kígyófóbia esetén
gáskeltő helyzeteket kell elképzelni. a sikeres utolsó fázis az állat megérintése.
• Az eljárás során események erősödő szorongást
kiváltó sorozatán (szorongáshierarchia) kell vé-
gig menni.
8) Elárasztás
• A fóbiás személyt a menekülés minden reménye nélkül viszonylag hosszú időre a számára
legfélelmetesebb szituációba helyezik.
• Általában a kezdeti rettegés fokozatosan alább hagy.
• Agorafóbia és kényszeres zavar.
 9) Alapvető módszerek elárasztásra
Szelektív megerősítés Modellálás Viselkedésgyakorlás Önszabályozás
• A kívánatos viselkedés jutal- • A tanulást mások vi- Szerepjátszás, az adaptívabb • Meg kell tanulni a viselkedés ön-
mazása (operáns kondicioná- selkedésének megfi- viselkedésformák ismételge- álló kontrollját a terápián kívül is.
lás), az elkerülendők kioltása. gyelése és utánzása tése és begyakorlása a terape- • Önszabályozás: egyrészt a saját
• Zsetonmódszer, figyelemmeg- segíti elő. uta segítségével. Pl. asszertivi- viselkedés megfigyelése (moni-
vonás. • Adaptív viselkedést tástréning: annak begyakor- torozás), másrészt különféle
• Számos gyermekkori probléma mutató modellek kö- lása, hogy hogyan álljunk ki módszerek (önjutalmazás, ön-
kezelésében hatásos. Ágybavi- vetése. igazunk mellett, hogyan mond- büntetés, az ingerfeltételek sza-
zelés, agresszió, dührohamok, • Megfigyelés való- junk nemet, amikor mások ki- bályozása, összeegyeztethetetlen
bomlasztó iskolai viselkedés, ságban és videón. akarnak használni. Csökken a válaszminták kidolgozása) alkal-
rossz iskolai teljesítmény, szo- • Alkalmas szorongás szorongás, és hatékonyabb mazása a maladaptív viselkedés
ciális visszahúzódás. csökkentésére és új megküzdési stratégiákat ala- további megváltoztatására.
• Autista gyerekek, súlyosan za- készségek kifejlesz- kíthatunk ki. Megtanulhatjuk,
vart elmebetegeknél, értelmi tésére. hogyan fejezzük ki szükségle-
fogyatékos felnőtteknél is. teinket őszintén és határozot-
tan, ellenségesség és félelem-
keltés nélkül.
10) Indikáció viselkedésterápiára
• A viselkedésterápiás módszereket rendszerint együttesen alkalmazzák.
• Szorongásos zavarok: pánik, fóbiák, kényszer.
• Depresszió, szexuális zavarok, gyermekkori problémák.
11) A terápia eszközei
• Szembesítés
• Pozitív gondolkodástréning, pozitív öninstrukciók
• Hatékonyság és hozzáértés érzésének növelése (tényleges teljesítmény alapján)
12) Indikáció kognitív viselkedésterápiára
• Nem pszichotikus állapotok
• Depresszió
• Szorongás,
• Evészavarok
• Drog- és alkoholproblémák
• Szexuális zavarok
13) A humanisztikus terápia célkitűzései
• Minél jobban tudatosítsa és megértse a kliens saját motívumait és érzéseit. A hangsúly nem
a múlton, hanem az aktuálisan átélt dolgokon.
• A terapeuta nem interpretál és nem változtatja meg a viselkedést.
• A kliensnek maga kell rájönnie a helyes megoldásra.
14) Nondirektív terápia
• Carl Rogers, kliensközpontú terápia. Magnófelvétekre vett ülések, majd ezek kielemzése.
• Az egyén legjobb ismerője saját maga, és ő a legilletékesebb saját problémái megoldásban.
A terapeutának csak serkentenie kell ezt a folyamatot.
• Terapeuta facilitátor, a klienset önmaga megértését segíti. Megismétli, amit a kliens saját
érzelmeiről és szükségleteiről megfogalmaz.
• Legfontosabb tulajdonságai az empátia, a melegség és az őszinteség. Ezek birtokában képes
kliensének növekedését és fejlődését serkenteni.
15) A terapeuta tulajdonságai
• Empátia: szükséges a kliens által kifejezett érzelmek megértéséhez, és hogy saját megértését
kommunikálni tudja felé. A kliens referencia rendszerét kell elfogadnia.
• Melegség: hogy a kliensét elfogadja, és higgyen benne, hogy az rendelkezik a problémái
megoldásához szükséges erőforrásokkal.
• Őszinteség: nem játszik szerepet, nem a szakember beszél belőle. Hiteles, hogy megbízza-
nak benne.
16) Indikációk humanisztikus terápiára
• Olyan személyek esetén, akik könnyen megnyilvánulnak és motiváltak problémáik megbe-
szélésére.
• Nem javasolt: bizonytalan, súlyosan zavart és interperszonális kapcsolataikban ügyetlen sze-
mélyek (nem képesek érzéseikről beszélni), számukra közvetlenebb módszerek szükségesek
17) Csoportterápia
• Az érzelmi problémák (elmagányosodás, visszautasítottság, elszigeteltség) nagy része inter-
perszonális konfliktusokból erednek.
• Gyakran az egyéni pszichoterápiával párhuzamosan csoportterápia is. Az egyéni pszichote-
rápiában tanult attitűdök és reakciók kipróbálhatók a „gyakorlatban”.
• A kliens mások részvételével dolgozhatja fel problémáit, megfigyelheti a viselkedésére adott
reakciókat, működésképtelen válaszmintázatai helyet újakat dolgozhat ki.
18) Különféle csoportterápiák
• Minden elméleti irányzat kidolgozott saját elveinek megfelelő csoportterápiát.
• Kórházi osztályokon, ambuláns pszichiátriai rendelőkben (ideggondozókban) a legkülönfé-
lébb klienscsoport számára.
• Ideális csoport 6 – 8 fő, összekötő kapocs a közös probléma.
• A terapeuta gyakran passzív, háttérben hagyja, hogy a kliensek megosszák egymással prob-
lémáikat, gondolataikat, érzéseiket, értékeljék egymás viselkedését.
19) Amikor a csoportterapeuta aktív
• Deszenzitizációs ülések: fóbiák csoportterápiája. Csoportosan haladnak végig a szorongás-
hierarchián.
• Társas készségeket fejlesztő tréning: Gyengéd erőszak a visszahúzódó, félénk csoportta-
gok aktivitásának, részvételének növelésére.
20) A csoportterápia előnyei
• Költséghatékony, a terapeuta egy időben több emberrel foglalkozik.
• Szociális támogatás: a kliensek erőt meríthetnek a csoporttársak, sorstársak tapasztalataiból,
sikereiből.
• Behelyettesítő (vikariáló) tanulással mások eseteiből tanulhatnak
• A terapeután kívül más emberekkel való interakciókban is módjuk van kipróbálni az új atti-
tűdöket és reakciókat.
• Új társas készségek modellálás útján történő elsajátítása, és azok csoporton belül történő be-
gyakorlása.
21) Önsegítő csoportok
• Általában nincs hivatásos terapeuta
• Olyan emberek önkéntes szervezetei, akik rendszeresen találkoznak annak érdekében, hogy
támogassák egymást közös problémáik megoldásában. Pl. Anonim Alkoholisták
 22) Pár- és családterápiák
• A házasság és a családi élet intim környezetében felerősödhetnek az érzelmek kifejezésével,
a mások szükségleteinek kielégítésével vagy a mások szükségleteire és követeléseire adott
reakciókkal kapcsolatos problémák.
• Ezek a problémák több személy érintenek, általában interperszonális kapcsolatokon keresz-
tül jelennek meg.
• Párterápia: házaspárok, illetve együtt élő párok vesznek részt benne.
• Családterápia: az egész család terápiája.
Párterápiák Családterápiák
• Többféle szemlélet • Az egyéni terápiák sikere után az otthoni kör-
• A házassági problémák megoldásában hatéko- nyezetbe visszakerült páciens állapota sokszor
nyabb, mint az egyéni terápia. újra visszaesett: a probléma mögött zavaros
• A partnerek érzéseinek kifejezéséhez, egymás családi rendszer áll, annak megváltoztatása is
szükségleteinek jobb felismeréséhez és foko- szükséges a tartós javuláshoz.
zottabb megértéséhez, a konfliktusok hatéko- • Főleg pszichés zavaroktól szenvedő gyerekek
nyabb kezeléséhez nyújt segítséget. esetén.
• Konfliktusok gyakori oka: a felek eltérő szerep- • A családon belül azonosított beteg tünetei min-
elvárásokkal lépnek házasságra. dig jelzik, hogy az egész családban baj van,
• A terapeuta segít tisztázni az eltérő elvárásokat, mint rendszer nem működik rendesen.
és igyekszik közösen kidolgozni egy mindket- • A probléma gyökere a családtagok nem kielé-
tejük számára elfogadható kompromisszumot. gítő kommunikációja vagy a családtagok egy
• Gyakran viselkedési szerződésben rögzítik, ki részének a többieket kizáró szövetsége.
milyen viselkedésváltozást vállal a kapcsolatuk
rendezésének érdekében, és milyen büntetése-
ket vagy jutalmakat von maga után, ha az egyik
fél a vállalását nem teljesíti.
23) A családterápia folyamata
• Az egész család találkozik rendszeresen egy vagy két terapeutával.
• A családtagok közötti interakciók megfigyelése (videó) segítségével a családban betöltött
szerepek feltárása, és annak bemutatása, hogy ez hogyan járul hozzá a család problémáihoz.
• A családtagokat szembesítik azzal, hogyan erősítik meg ők maguk a problémás viselkedést.
• A terapeuta tanácsára a szülők megtanulhatják figyelemmel kísérni saját maguk és gyerme-
kük viselkedését, azonosítani a problémás viselkedést megerősítő mozzanatokat és megvál-
toztatni a hibás megerősítő mintázatot.
24) Szkizofrén beteget beilleszkedése a családba
• A család terápia alkalmas arra, hogy a szkizofrén betegek hozzátartozóit megtanítsák pozi-
tívabban és világosabban kommunikálni egymással.
• A betegek állapotában gyakoribb a visszaesés az olyan családban, ahol a konfliktusok és
indulatok bántó módon fogalmazódnak meg, és a családtagok túlságosan beleszólnak egy-
más életébe.
• A negatív érzelemkifejezést finomító és pozitív interakciós készséget fejlesztő családterá-
piák hatékonyak, a betegek állapotának romlása csökken az ilyen családokban. Konfliktusok
nyugodtabb hangnemben kerülnek megbeszélésre, egymás függetlenségét jobban tisztelik.
 25) Területi programok
• Pszichológiai, pszichiátriai ellátás helyi, területi létesítményei.
• Szeretnék a mentálisan zavart és terápiásan megfelelően ellátott embereket visszavezetni a
közösségbe.
• Kórházakból rendezett állapotban elbocsátott betegek lakhatnak itt egészen addig,
amíg a társadalomban független életet nem tudnak élni.
Félutas házak
• Hasonló bentlakásos központok alkoholizmusból, drogfüggőségből gyógyulóknak,
bűnöző vagy csavargó fiataloknak, bántalmazott feleségeknek (anyaotthon).
• Tizenévesek beszélhetik meg problémáikat egymással és segítő tanácsadókkal.
Ifjúsági segítő központok • Szolgáltatások: munkavállalási tanácsadás, korrepetálás, személyes és családi prob-
lémák megoldásához nyújtott segítség.
• Olyan súlyos stresszen átesett személyek és családok gyors, azonnali megsegítése,
akik a rájuk zúduló terhek miatt kialakuló érzelmi zavar állapotában képtelenek
Krízisintervenció helyzetük önálló megoldására.
• Nonstop segítő szolgálat a területi mentálhigiénés központban.
• Telefonos elsősegélyszolgálat
• Közösségi mentálhigiénés munkát végző civilek megfelelő képzéssel
• Orvosbohócok
Civil önkéntesek
• Civil beteglátogatók, lelkigondozók
• Gyógyult alkoholisták, drogosok kortárs segítő szolgálata
Képzett terapeuták felügyelete mellet gyakran laikusok vezetik. Pl. ‘Achievement
Place’: családi otthonhoz hasonló hely Kansasben, ahol bírósági ítélet alapján odake-
Bentlakásos mentálhigiénés programok rült fiatalkorú bűnözőkkel pótszülőpárok foglalkoznak. Viselkedésterápiás módsze-
rekkel igyekeznek fékezni a fiatalok agresszív viselkedését és fejleszteni szociális
készségeiket. Általában kedvező eredményekről számolnak be.
26) Nonstop segítő szolgálat a területi mentálhigiénés központban
• Külön egyeztetés nélkül, azonnali ellátás.
• Terapeuták segítik a problémák tisztázását, érzelmi támaszt nyújtanak, kidolgoznak egy le-
hetséges cselekvési terhet, próbálják felvenni a kapcsolatot egyéb segítő intézményekkel és
a családtagokkal.
• Rövid terápia, 5 – 6 ülés. A krízis állapoton való átsegítés a cél.
27) „Forró drót” telefonos elsősegélyszolgálat
• Munkatársak: kiképzett önkéntesek.
• Megtanulják, hogyan lehet az embereket figyelmesen meghallgatni, együttérzésükről és
megértésükről biztosítani, tartani bennük a lelket, tájékoztatást adni a rendelkezésükre álló
lehetőségekről, és az öngyilkosság veszélyének jeleiről.
• Öngyilkosságok megelőzésére, de súlyos stresszen átesettek, bántalmazott gyerekek és fele-
ségek és csavargó gyermekek számára is.
28) Kultúrspecifikus terápiák
• Bizonyos kultúrákban egyéni és sajátos, kulturális hiedelmeken és ősi hiedelmeken alapuló
eljárásokkal gyógyítják a betegeiket.
• A pszichésen sérült beteget a közösség szerves részeként kezelik. A betegség sokszor vala-
milyen vallási megnyilvánulás egyik eleme.
• Hagyományokon és rituálékon alapuló gyógyítás, pl. mexikói ‘curandero’.
29) Gyermekek kezelése
• A terápiát a gyermek fejlettségéhez kell igazítani.
• A terápia hatékonysága érdekében fontos, hogy a gyermek megértse, amit a terapeuta mond,
és hogy együtt is működjön vele.
• Rendszerint a gyermekek családjával is foglalkozni kell.
• Gyermekek részvétele a terápiában legtöbbször nem önkéntes.
• A nevelőotthonba kerülő elhagyott és bántalmazott, illetve fiatalkorúak bírósága elé kerülő
gyerekek nagy része is inkább terápiás kezelést igényelne.
30) Pszichoterápiák hatékonysága
• Nehéz értékelni, nem mindig definiálható, hogy mi a sikeres kezelés. Ehhez a kliens, a tera-
peuta és független megfigyelők véleményét is figyelembe kell venni.
• El kell különíteni a spontán gyógyulástól, amikor a pszichés probléma orvosi beavatkozás
nélkül is javul.
• Egy módszer hatékony, ha a terápiában résztvevő kliensek javulása meghaladja azokét, akik
kimaradnak belőle.
31) ᴥ kritikája
• Hans Eysenck (1952) a pszichoterápiák hatékonysága megkérdőjelezhető. Nincs megfelelő
hatásvizsgálat.
• Mai vizsgálatok: van a terápiáknak pozitív hatása. Az ellátatlan betegek állapota rosszabb
marad. Javulás jelentkezik az önértékelésben, a szorongás skálákon és az iskolai vagy mun-
kahelyi teljesítményben.
32) Az egyes pszichoterápiák összehasonlítása
• Elhanyagolható a különbség az egyes pszichoterápiák hatékonysága között.
• Elképzelhető, hogy bizonyos terápiák bizonyos problémák esetén igen hatékonyak, mások
esetén nem annyira.
• Hatásos javulás főleg depressziós, szorongásos, táplálkozási vagy a szerfogyasztással kap-
csolatos problémák esetén.
• Empirikus hatékonyság ellenőrzés elsősorban a behaviourista és kognitív szemléletű terápia
esetén.
33) Terápiák közös vonásai
• A terapeuta és kliens közötti mély szövetség
• Együttérzés és támogatás
• Deszenzitizáció
o Tárgyakhoz, szituációkhoz kapcsolódó szorongás megszüntetése.
o A terápiás ülés biztonságában a nyomasztó tapasztalatok ismételt megbeszélésével fokoza-
tosan kioltódik az azokhoz kapcsolódó szorongás.
• Adaptív válaszok megerősítése
o A pozitív attitűdök és cselekedetek erősítése dicsérettel, a maladaptív elemek gyengítése
figyelmen kívül hagyással, helytelenítéssel.
o A terapeuta tudattalanul is megerősíthet vagy gyengíthet bizonyos viselkedéselemeket.
Fontos, hogy tudatosítsa ezeket a hatásokat.
• Belátás
34) Meleg és bizalomteljes interperszonális kapcsolat
• Kölcsönös elismerés és megbecsülés.
• Hit abban, hogy a terapeuta megért és valóban érdeklik a problémáim.
• A bizalmon keresztül kompetenciaérzésünk és a siker elérésébe vetett hitünk is növekszik.
• Megnyugtató, hogy van, aki megoldhatónak tekinti problémáinkat.
• A legsikeresebb terapeuták képesek klienseikkel segítő és támogató kapcsolatot kiépíteni.
35) Megértés és belátás
• A magyarázat a belátás szubjektív élményét adja.
• Amit értünk, azt képesek vagyunk megváltoztatni.
• A változás lehetőségének tudata reményt ad az embernek.
• A remény a változás egyik legfontosabb előfeltétele.

c) Biológiai terápiák
• A mentális betegségeket az agy biokémiai vagy fiziológiai zavarai okozzák.
• Gyógyszeres kezelés
o ’50-es évektől szkizofrénia tüneteit enyhítő szerek felfedezése.’60-as évektől depressziót
enyhítő gyógyszerek és szorongásoldók bevezetése.
o Forradalmi változás a betegek kezelésében. Lerövidült kórházi kezelések.
• Elektrokonvulzív kezelés (elektro-shock) (ECT)
o Epilepsziás görcshöz hasonló rohamot előidéző, enyhe elektromos áramot bocsátanak az
agyra. Az agyi görcs a gyógyító hatású.
o 1940 és ’60 között számos kórkép esetén alkalmazták.
o Ma csak a nagyon súlyos, és gyógyszerre nem reagáló depressziós betegek esetén alkal-
mazzák.
o Az alkalmazás változásai
✓ Korábban sokszor válogatás nélkül, indokolatlan esetben is alkalmazták. Éber állapotban
kapta a beteg, csak a görcsös roham után vesztették el eszméletüket. Izomgörcsök követ-
keztében gyakori sérülés. Kezelés után zavartság, eszméletvesztés.
✓ Ma biztonságosabb. A beteget altatják, izomlazítót kap. A nem domináns félteke halán-
tékára rövid és gyenge elektromos ütést kap. Pár perc múlva a beteg felébred, nem em-
lékszik rá. Egy kúra néhány hétig tart, és 4-6 kezelésből áll.
o Mellékhatások
✓ Memóriazavar
✓ Memórialyuk a kezelést megelőző 6 hónapra.
✓ Új dolgok megtanulásának zavara a kezelést követő 2 hónapig.
✓ Minimalizálása: nem domináns féltekén adott kis dózisú (éppen csak a görcs kiváltásához
elegendő) áram adása.
1) Antipszichotikumok
• Szkizofrénia kezelésére.
• Fenotiazinok, major trankvillánsok (nyugtatók). Pl. Hibernál (klór-pomazin), Moditen (flu-
fenazin), Haloperidol.
• Dopaminreceptor-blokkolók
• Csökkentik a pszichotikus tüneteket (a valóságérzés elvesztését, a hallucinációkat, a tévesz-
méket). Lerövidítik a kórházi kezelést, megelőzik a visszaesést.
• De nem hatnak az érzelmi tompultságra, begubózásra, figyelemproblémákra.
2) Mellékhatások
• Nem mindenkinél hat.
• Torokszárasság, homályos látás, koncentrációs zavarok.
• Tardív diszkinézia: az arc, száj, nyelv és áll önkéntelen mozgásai. Önkéntelen mozgások:
ajkak nyalogatása, cuppogatás, nyelvöltés, grimaszolás. Hosszú ideig tartó kezelés után
20%-nál, általában irreverzibilis.
3) Atipikus antipszihotikumok
• Újabb fejlesztések
• Leponex, klozapin, risperidon
• Kevesebb mellékhatás, megtartott klinikai hatékonyság
• Más dopaminreceptorokat blokkolnak
• Szerotonerg-hatásuk is van.
4) Antidepresszánsok
• Depressziós tünetek enyhítése, hangulatjavítók, energetizálók.
• Növelik a szerotonin (5-HT) és noradrenalin (NA) funkcionális szintjét.
• MAO-inhibitorok (monoamin-oxidáz-gátlók): blokkolják a 5-HT és NA lebontó enzimek
működést, így azok koncentrációja növekszik.
• Triciklikus antidepresszánsok: akadályozzák a 5-TH és Na visszavételét, így azok hatóideje
hosszabb.
5) Mellékhatások
• Szájszárazság, homályos látás, székrekedés, vizelet-visszafogás. Vérnyomás leeshet, pulzus
és szívritmus-zavar.
• Túladagolása veszélyes lehet.
• MAO-gátlók sajttal, vörösborral, csokoládéval való együttfogyasztása súlyos szívproblémá-
kat okozhat.
6) Második generációs antidepresszánsok
• SSRI, SNRI: szelektív szerotonin, ill. noradrenalin visszavétel gátlók.
• Prozac (fluoxetin), Paxil (paroxetin), Zoloft (setralin), Remeron.
• Mellékhatásuk lényegesen kevesebb, de orgazmus hiánya, hányinger, hasmenés, szédülés és
idegesség előfordulhat.
• Kényszeres és pánikzavarok (szorongás) esetén is hatásosak.
7) Litium
• Bipoláris betegségben a mániás epizódok kezelésére. Súlyos esetben antipszichotikumokkal
kiegészítve.
• Fékezi a szélsőséges hangulati kilengéseket, segíti a normális érzelmi állapotok visszaállását.
• A mániás szakaszon kívül is szedni kell, különben visszaesés az állapotban.
• A szerotonin, dopamin és glutamin szintjét is stabilizálja.
• A betegeknek csak 20–30% reagál rá.
8) Mellékhatások
• Nagyon sok fiziológiai és pszichológiai mellékhatás.
• Alhasi fájdalom, remegés, hányinger, hányás, hasmenés, görcsök.
• Homályos látás, , koncentrációs és figyelmi nehézségek, munkahelyi teljesítmény csökkenése.
• A terhesség első harmadában szedve veseelégtelenséget, cukorbetegséget, születési rendellenességet
okozhat a magzatnál.
9) Antikonvulziv szerek
• Epilepsziás rohamok kezelésére használt gyógyszerek (antiepileptikumok).
• Rövid távon igen hatékonyan csökkentik a súlyos és heveny mániás tüneteket. Hosszú távon
azonban nem.
• Mellékhatások: szédülés, hányinger, aluszékonyság, bőrkiütések.
10) Szorongásoldók
• Szorongásos tünetek oldása.
• Benzodiazepinek (trankvillánsok).
• Valium (diazepam), Librium (klór-diazepoxid), Xanax (alprazolam).
• Csökkentik a központi idegrendszer aktivitását, a feszültséget. Aluszékonyságot okozhatnak.
• Alkalmazzák szorongásos zavarok, alkoholelvonásnál, stresszel összefüggő szervi megbete-
gedéseknél, fóbiák deszenzitizációs kezelésénél (a relaxáció elősegítésére).
11) Mellékhatások
• Tartós szedésük fizikai függéshez vezethet, megvonásakor súlyos elvonási tünetekkel.
• Károsíthatják a koncentrálóképességet (autóvezetés!), alkohollal együtt halálhoz vezethet.
12) Stimulánsok
• A figyelem és koncentrációs készséget fokozzák.
• Agyi dopamin szint növelése.
• ADHD-s, hiperaktív gyerekek 60-90%-a jól reagál a stimuláns (Ritanil) kezelésre. Jobban
tud figyelni, kevésbé lesz fegyelmezetlen.
13) Mellékhatások
• Álmatlanság
• Fejfájás
• Tickek (ideges rángások)
• Szédülés
14) Gyógyszeres terápiák értékelése
• A mentális betegségek jónéhány típusánál sikeresen csökkentik a zavarok súlyosságát.
• Alkalmazásukkal az egyébként kórházi kezelést igénylő betegek hazatérhetnek megszokott
környezetükbe.
• Nincs gyógyszer mellékhatás nélkül.
• Esetleg anélkül enyhítik a tüneteket, hogy a beteg szembenézne a betegséget kiváltó vagy az
annak következtében kialakuló problémáival.
15) Hatásmechanizmus
• Nem ismert pontosan.
• A depresszióban szerepet játszó és elégtelen mennyiségű neurotranszmitterek - szerotonin és
noradrenalin – nyithatják meg a gátat.
16) Biológia és pszichológiai terápiák együttes alkalmazása
• Kombinált kezelés igen hatékony általában minden kórkép esetén.
• A szkizofrénia esetén a gyógyszeres kezelést célszerű olyan pszichoterápiás foglalkozások-
kal kiegészíteni, melyek segítenek a betegség következményeivel megbirkózni.
• Depresszió esetében a gyógyszerek és pszichoterápia egyaránt hatékonyak. Ha a személy
bio-pszicho-szociális rendszerének bármely pontján sikereket érünk el, akkor az az egész
rendszerre kihatással lesz.
d) A kultúra és a nem pszichoterápiára gyakorolt hatása
• A tünetekre adott diagnózist is meghatározza.
• Elfogadja-e és következetesen végigviszi-e a személy a pszichoterápiás kezeléseket.
• Milyen kezelést tart saját maga számára megfelelőnek.
1) Diagnózis
• Afroamerikaiak gyakrabban kapják meg (tévesen) a szkizofrénia diagnózist, több néger kór-
házi beteg.
• Összesítve a megbetegedések aránya a két nemben azonos, de a férfiaknál gyakoribb a drog-
abúzus, nőknél pedig a hangulatzavarok valamelyik formája.
• Szkizofrénia aránya a két nemben megegyezik.
2) Pszichiátriai kezelések igénybevétele
• Az amerikaiak kétszer gyakrabban fordulnak problémáikkal háziorvoshoz, mint pszichiátriai
szakemberhez.
• A segítséget kérők között valamivel több a nő.
• Latin-amerikaiak és ázsiaiak gyakrabban gondoskodnak otthonukban szeretteikről. Afro-
amerikaiak ezzel szemben hamar szaksegítséget kérnek, kevésbé támaszkodnak a családra
vagy más csoportra.
3) Pszichoterápiás kezelések
• Ázsiai és indián amerikaiak strukturáltabb cselekvésközpontú (kognitív és viselkedés) terá-
piás megközelítéseket szeretik.
• Nem a terápiás forma számít elsősorban, hanem a terapeutának a kliens kultúrája iránti atti-
tűdjei és érzései. A sikeresség feltétele a nyitottság és elfogadás a kliens kultúrája iránt.
• A kisebbségi csoporthoz tartozó kliensek gyakrabban hagyják abba a pszichoterápiát. A te-
rapeuták többsége fehér, a kliensek nem értik és értelmetlennek tartják a fehér terapeuták
javaslatait.
4) Értékkülönbségek
• Azonos etnikai csoporthoz vagy nemhez tartozó kliens-terapeuta párok esetén is az értékkü-
lönbségek gyakran vezetnek nehézségekhez.
• Egy negyedik generációs, az amerikai társadalom versengésen alapuló individualizmusát el-
fogadó japán-amerikai és egy frissen bevándorló, a japán kultúra önfeláldozó, közösségori-
entált értékeihez ragaszkodó emigráns. Egy feminista terapeuta nő és egy konzervatív nemi
szerepekkel azonosuló kliens.
• A kliens számára a legfontosabb, hogy a terapeuta mind kultúrájával, mind nemével szemben
nyitott legyen, ugyanis ez határozza meg a terápiával szembeni attitűdjét, és hogy mit tud
elfogadni és hasznosítani a terapeuta tanácsaiból.
 e) A mentális egészség karbantartása
• Ahhoz, hogy érzéseinkre érdemben tudjunk reagálni, első lépésként el kell azokat fogad-
nunk.
• Gyenge pontjaink megismerése lehetővé teszi, hogy kivédjük a distresszhez vezető helyzetet
és hogy szükség esetén segítséget kérjünk.
• Legyünk nyitottak, és adottságaink fejlesztése önértékelésünket is növeli, és örömet okoz.
• Distressz esetén keressük mások társaságát! A másokkal való törődés is javítja önérétkelé-
sünket.
• Nem tudjuk az összes problémánkat önmagunk megoldani. Szükség esetén bátran kérjünk
segítséget!

7. Társas befolyásolás
a) Szociálpszichológia
• Társas befolyásolás és társas megismerés
• Szociálpszichológia: tudományos módszerekkel vizsgálja, hogy az emberek viselkedése és
mentális folyamatai milyen módon változnak mások képzelt vagy valós jelenlétében.
• Az emberi viselkedés a személynek és a szituációnak egyaránt függvénye. A helyzetek meg-
határozó ereje nagyobb, mint gondolnánk.
• Nem az objektív helyzetre, hanem annak szubjektív értelmezésére reagálunk.
b) A társas befolyásolás témakörei

1) Mások jelenlétének hatása

• Norman Triplett (1898): első szociálpszichológiai kísérlet.
• Megfigyelés: kerékpárversenyzők versenyhelyzetben jobb tel-
jesítményt mutatnak, mint egyénileg.
Társas serkentés és gátlás
• Kísérlet: diákok horgászorsó tekerési feladatban jobban teljesí-
tenek egy társuk jelenlétében (együtt) cselekvő helyzet, mint
magányosan.
• Dezindividuáció: bizonyos csoporthelyzetek – minimalizálva
az egyének személyes identitásának jelentőségét, csökkentve
felelőségtudatukat és nyilvános felelőségrevonhatóságukat – a
Egyéniségvesztés a csoportban
csoportot alkotó egyének agresszív vagy deviáns viselkedésé-
hez vezetnek.
• A legfontosabb tényezők a csoport mérete és anonimitása.
• Bystander effect: egy vészhelyzet szemtanúja kisebb valószí-
nűséggel nyújt segítséget, ha többedmagával, nem egyedül
szemléli az eseményeket.
• A csoportos közömbösség meghatározói:
o a személy nem vészhelyzetként értékeli a helyzetet
Szemtanúhatás
o a cselekvés felelősége megoszlik a jelenlevők között.
• Latané, Darley (1970): az 1964-es Kitty Genovese eset elem-
zése. A fiatal new yorki nőt éjszaka lakása előtt meggyilkolták.
38 szomszéd hallotta a segélykiáltásait másfél óráig mégsem se-
gített senki.
 I. Szociális facilitáció
• Az egyén teljesítménye nő feladathelyzetben versenyzőtársak és passzív közönség jelenlété-
ben is.
• Más emberi feladatoknál (pl. szorzás) és más fajoknál (pl. hangyák homokásó tevékenysége,
táplálkozás mennyisége) is kimutatható.
II. Szociális inhibíció
• A társak jelenléte a teljesítmény nem minden esetben serkentő. Pl. a szorzások pontossága
csökkent. A teljesítmény általában a minőség kárára nő.
• Néha a teljesítmény is csökken mások jelenlétében: társas gátlás.
III. Serkentés vagy gátlás?
• A társak jelenléte a teljesítményt csak a jól begyakorlott feladatok esetén javítja, míg a rosz-
szul begyakorlott feladatok esetén rontja.
• A társas facilitáció az egyszerű, a társas gátlás pedig a nehéz feladatok esetén érvényesül.
IV. Drive-elmélet: Zajonc (1965)
• A magas szintű arousal (drive) a domináns (egyszerű, begyakorlott) válaszokat erősíti fel. A
társ jelenléte emeli az élőlény arousal szintjét, így a domináns válaszai serkentődnek.
• A bonyolult, nem begyakorlott feladatokban a domináns válasz kis valószínűséggel lesz a
helyes válasz, így a megnövekedett arousal hatására növekszik a hibázás.
V. Figyelmi magyarázat
• Mások jelenléte sokszor figyelemelterelő, ami a figyelem beszűkült fókuszában megnyilvá-
nuló mentális túlterheltséghez vezet.
• Társas serkentés: ha a feladat egyszerű, és viszonylag kevés kulcstényezőre kell figyelni a
végrehajtáskor.
• Gátlás: ha a feladat nehéz, sok mozzanatra kell egyidejűleg figyelni.
• Ez is magyarázza a korábbi vizsgálatok eredményeit. De a társas Stroop-hatás ez utóbbit
támogatja
VI. A társas facilitáció körülményei
• A társak jelenléte önmagában nem okoz serkentést vagy gátlást. Ha a társ vak vagy be van
kötve a szeme, akkor minimális a teljesítményváltozás.
• Fontos a versengés és a résztvevőkkel való társas összehasonlítás. A társas facilitáció redu-
kálódik, ha a társak teljesítménye nem jelent kihívást a személy számára, azaz azok sokkal
rosszabbak.
VII. LeBon (1895): A tömegek lélektana
• „a tömeg mindig alacsonyabb értelmi színvonalon áll, mint az egyén önmagában”
• A francia forradalmi tömegmegmozdulások megfigyelései alapján.
• A lincselő csőcselék agresszív és morálisan elítélhető viselkedése fertőzés útján terjed a tö-
megben, a tömeget alkotó személyek egyéni morális felelőségtudatán és önkontrollján felül-
kerekedve.
• Olyan dolgokat is megtesznek, amit egyedül nem tennének meg.
VIII. Az egyéniségvesztés elméletei
• Korai magyarázatok: ’50-es évek. Zimbardo, Festinger. Eszerint tömegben csökken az
egyéni felelőségrevonhatóság, ezáltal gyengül az impulzív és törvényellenes viselkedéssel
szembeni egyéni ellenállás.
• Újabb magyarázatok: a dezindividuáció következtében fokozottan érzékennyé válik az egyén
a helyzetspecifikus, a csoportot érintő szociális normákra. Agresszív csoportnormák esetén
az egyéni agresszió nő, pozitív normák esetén csökken.
IX. A helyzet értelmezése
• A kritikus helyzeteket kezdetben nehéz megítélni: a tántorgó vagy földön fekvő ember rosz-
szul lett vagy részeg? Egy nőt egy idegen fenyegeti, vagy csak a férjével veszekszik? A füst
tüzet jelez, vagy csak gőz gomolyog ki az ablakon?
• Ha mások is tanácstalanul állnak és úgy tesznek, mintha semmi nem történt volna, akkor
esetleg mi is veszélytelennek ítéljük a szituációt.
• Csoportos ignorancia: egy csoport tagjai bizonytalan helyzetben próbálnak nyugodtan és fe-
gyelmezetten látszani, ezáltal kölcsönösen félrevezetik egymást, a helyzetet veszélytelennek
ítélik.
X. A csoportos ignorancia vizsgálata
• Latané, Darley (1968): füst a szobában vizsgálat. A vizsgált személyek egyedül vagy cso-
portban voltak egy szobában. A légkondicionálóból füst kezdett szivárogni.
• Az egyedül lévő résztvevők 75%-a, a csoportosan résztvevők 13%-a próbálta a potenciális
tüzet jelezni.
• A résztvevők egymást biztosították arról, hogy semmi komoly dolog nem történt: a füst csak
gőz, légkondicionáló pára vagy szmog lehetett.
XI. Társas ignorancia: további kísérlet
• A jelenségnek nem csak az az oka, hogy a résztvevők nem akarnak gyávának mutatkozik.
Olyan helyzetben is megjelenik, ahol nincs személyes fenyegetettség.
• Latané, Rodin (1969): a kísérletre egyedül vagy csoportosan várakozók a szomszéd szobából
zajt és jajveszékelést (mint amikor valaki leesik a székről) hallottak. Az egyedül várakozók
70, a párosan várakozók 40%-a sietett a segítségére.
• Mások jelenléte közömbösséget eredményezett, a résztvevők mások nyugodtságát látva nem
tekintették vészhelyzetnek az eseményeket.
XII. A felelősség megosztása: Amennyiben valaki úgy tudja, hogy mások is jelen vannak, akkor
a felelősség súlya egyedül nem csak rá nehezedik. Ekkor arra vár, hogy más avatkozzon
közbe (először).
XIII. A segítő modellek szerepe
• Ha másokat is látunk, hogy segítenek, akkor mi is könnyebben szánjuk rá magunkat.
• Ha korábban látunk valakit, aki megállt egy az út szélén álló autósnak segíteni, akkor néhány
kilométerrel arrébb mi is szívesebben megállunk.
• Könnyebben adakozunk, ha másoktól is ezt látjuk.
• Ha a gyerekek valamilyen segítő akciót láttak a TV-ben, akkor ezt követően játékukban
gyakrabban fordul elő proszociális viselkedés.
 XIV. Az információ szerepe
• Könnyebben segítünk vészhelyzetben, ha ismerjük az ezt akadályozó tényezőket.
• Beaman et al (1978) vizsgálatában a résztvevők tájékoztatást kaptak (előadást hallgattak,
vagy filmet néztek) a vészhelyzetben való segítségnyújtást befolyásoló tényezőkről (társas
ignorancia, felelőségmegoszlás).
• Két héttel később ezek a személyek inkább segítettek egy láthatóan rászorulónak (földön
fekvő férfi), mint azok, akik nem kaptak információt.

2) Engedelmesség és ellenállás
• Csoportos helyzetben, ha úgy érezzük, hogy a többség a mi-
énknél hitelesebb forrásból szerzi az információt, akkor gyak-
ran alkalmazkodunk a többség véleményéhez.
Alkalmazkodás a többséghez
• Azonban sokszor akkor is konformitást mutatunk, ha biztosak
vagyunk benne, hogy a többségi vélemény téves.
• Salamon Asch vizsgálatai: ’50-es évek.
Néha az ellentétes irányú folyamatot figyelhetjük meg: egy jól
A kisebbség befolyása informált és önmagát világosan kifejező kisebbség – olykor
egyetlen személy – elkezd másokat saját nézőpontjára állítani.
• Hannach Arendt (1963): náci háborús bűnösökkel folytatott
beszélgetések. Szélsőséges vagy speciális körülmények kö-
zött a leghétköznapibb, tisztességes ember is válhat bűnözővé.
Leggyakoribb magyarázat: „parancsot hajtottam végre”. Pél-
Engedelmeskedés a tekintélynek
dák: náci koncentrációs táborok, szeptember 11, a vietnámi
MyLai falu lakosainak kiirtása.
• Az átlagemberek saját lelkiismeretük ellenében is készek a te-
kintélynek engedelmeskedni.
I. Asch konformitás vizsgálata
• Változó létszámú csoport: 1 kísérleti személy, a többi beépített.
• Három különböző hosszúságú vonalból kellett azt kiválasztani, amelyik egy negyedikkel
azonos hosszúságú.
• A személyek sorban választottak, a k.sz. az utolsó előtti volt.
• A próbák többségében mindenki helyes választ adott, néhány esetben a beépített emberek
egységes, de nyilvánvalóan hibás választ adtak.
II. Asch eredményei
• A v.sz.-ek a kritikus próbák egyharmadában alkalmazkodtak a többségi véleményhez.
• A v. személyek 75%-a legalább egyszer beadta a derekát.
• A csoportméret nem nagyon számított, már 3-4 beavatott (a v.sz.-en kívül) létrehozta a na-
gyobb csoportban megfigyelt konformitást
III. Az eredmények értelmezése
• Bonyolult (pl. gazdaságpolitikai) vagy szubjektív (pl. esztétikai) ítéletek esetén az egyet-
nem-értés gyakori és elfogadott. Ekkor egy nagyjából egységes véleménnyel rendelkező cso-
portban kisebbségben maradni lehet, hogy kényelmetlen, de elfogadható állapot.
• Egyszerű, egyértelmű, könnyen megítélhető kérdésekben a kisebbségi vélemény fenntartása
(még ha igaz is) feszültséget kelt: „nem vagyok normális; a többiek hülyének néznek; azt
hiszik, kétségbe vonom a kompetenciájukat ”
• A szociális normák felrúgásától való félelem gátolja az eltérő vélemény fenntartását, erős
konformitásra irányuló nyomást kelt.
 IV. Az engedelmesség meghatározói
• Bonyolultabb, szubjektívabb döntések esetén nem ilyen kifejezett az engedelmesség.
• Csökken a konformitásra való nyomás, ha az ellenvélemény a csoportban nem egyöntetű. A
v.sz.-ek konformitása 32%-ról 6 %-ra esett vissza. A személy úgy érzi, véleményével nincs
egyedül. A csoportnyomás megoszlik.
• Az sem számít, ha a másik ellenvélemény helytelen (akár abszurd módon).
V. A viselkedés tudattalan befolyásolása
A helyzetek lényegtelennek tűnő háttértényezői is befolyásolhatják a viselkedést, konformitásra kész-
tetnek.
Vizsgálatok:
• Epley, Gilovoch (1999): a személyek egy feladat részeként olyan szavakat olvastak, mint
alávetés, engedelmeskedés, konformitás. Egy másik csoport kihívás, konfrontáció, deviancia
szavakat olvasta. A vizsgálat későbbi részében egy csoportos döntési feladatban az első cso-
port tagjai konformistább ítéleteket adtak.
• Pendry, Carrick (2001): a k.sz.-ek Normanról, mint könyvelőről, vagy mint lázadó punkról
olvastak. Az eredmények csoportos döntési helyzetben az előzőhöz hasonló.
VI. A konformitás funkciói
• Információs társas befolyásolás: bizonytalan helyzetben azért igazodunk mások viselkedé-
séhez, mert úgy gondoljuk, hogy ők pontosabban értelmezik a helyzetet mint mi.
• Normatív társas befolyásolás: azért igazodunk a csoport tipikus viselkedéséhez és a szociális
normákhoz, mert azt szeretnénk, ha a csoport tagjai elfogadnának és szeretnének minket.
• Az Asch vizsgálatok esetén a normatív társas befolyásolás működött.
• Az információs társas befolyásolás szerepe az életkor előrehaladtával nem változik, mások
szeretetének elnyerésére és az elfogadottságra irányuló nyomás a korral csökken.
VII. „Fordított” Asch vizsgálatok
• Moscivici (1969): egyszerű észlelési feladatban 2 beavatott személy rossz választ képviselt
szemben a 4 valódi k.sz.-szel.
• A k.sz.-ek 32%-a legalább egyszer hibázott a kisebbségi ellenvélemény hatására.
• Ehhez a hatáshoz a kisebbségnek nagyon állhatatosnak kellett lennie, a legkisebb megingásra
is gyengült a befolyásuk.
VIII. A kisebbségi befolyásolás újabb vizsgálatai
• Azt vizsgálják, hogy bizonyos társadalmi, politikai kérdéseket tárgyaló csoportokban hogyan
változik a többségi vélemény a kisebbségi vélemény hatására.
• A kisebbség képes a többségi véleményt a sajátjához közelíteni, ha következetesek, de nem
tűnnek merevnek, dogmatikusnak vagy arrogánsnak. Ilyenkor magabiztosabbnak és hozzá-
értőbbnek látszanak.
• Akkor is hatékonyabb a kisebbség, ha az álláspontjuk összhangban áll a nagyobb társadalom
kialakulóban lévő normáival.
• Vélemény változás esetén valódi véleményváltozás történik: a többséghez tartozók valóban
megváltoztatják saját attitűdjeiket (internalizáció), és nem pusztán behódolnak (mint az Asch
vizsgálatban).
• A kisebbségi álláspontnak akkor is van a többségire hatása, ha nem mutattak kinyilvánított
konformitás.
 IX. A kisebbségi befolyásolás folyamata
• A kisebbségi vélemény a többséget álláspontjuk újragondolására készteti, ezzel akkor is tá-
gítják az elfogadható vélemények körét, ha nem sikerül átállítani azokat.
• Hallgatólagos türelmi megállapodás: az igazságos megjelenés szellemében a kisebbség szó-
lásjogot kap, holott a többség nem szándékozik álláspontján változtatni. A kisebbségi állás-
pont végiggondolása azonban saját nézeteiket teszi törékennyé, a változásnak kevésbé ellen-
állóvá.
X. Milgram vizsgálatok
• Stanley Milgram (1963, 1974): engedelmesség vizsgálatok. A vizsgált személy volt a tanár,
mindenki más (a diák is) beépített ember.
• A látszólagos tanulási helyzetben a tanár, ha a „tanuló” hibázott, egy gomb megnyomásával
áramütéssel büntette őt.
• A v.sz. úgy tudta, hogy az áramerősség 15 V-tól fokozatosan emelkedett egészen 450 V-ig
15-ös fokozatonként.
• A tanuló szerepét egy színész játszotta, aki természetesen nem kapott valójában áramütést.
Egyre erősebben tiltakozott a fokozódó áramütések ellen, 300 V fölött pedig vészjóslóan
elhallgatott.
• Ha a v.sz. tiltakozott vagy abba akarta hagyni a feladatát, a kísérletvezető nyomatékosan
felszólította a folytatásra.

L: tanuló; E: kísérletvezető; T: tanár (k.sz.)

XI. Eredmények
• A tekintélynek való engedelmeskedést a k.sz. által adott legnagyobb áramütéssel mérték.
• A k.sz.-ek 65%-a mindvégig engedelmeskedett, elment a legerősebb (450V) értékig.
• Senki sem állt meg 300V alatt, amikor a „tanuló” el kezdte rugdosni a falat.
• Az eredmények mindenkit megleptek: a szituációk kényszerítő erejét nem vesszük eléggé
figyelembe. A „Ne okozzunk kárt másoknak” szándéka –noha megfogalmazódott – nem volt
elég erős ahhoz, hogy irányítani tudta volna a résztvevők viselkedést.
XII. Az engedelmességet meghatározó legfontosabb tényezők
A felügyelet Az áttétel A példák jelenléte A helyzet elfajulása
• Az egyik tényező a • A tanár és diák közötti • Ha a szociális nyomás • A v.sz.-ek elkötelezték
vizsgálatvezető jelen- fizikai vagy pszicholó- megoszlik, és a társak a feladat végrehajtása
léte, illetve a felügyelet giai távolság mértéke. ellenállnak, akkor ki- mellett.
szorossága. • Ha a tanár és diák egy sebb az engedelmeske- • Később nem adódott
• Ha a vizsgálatvezető szobában volt akkor az dés. Az ilyen helyzet alkalmas pillanat, hogy
elhagyta a szobát, és az engedelmeskedés 65%- megkönnyítette azt, kiszálljanak.
utasításait telefonon ke- ról 40%-ra csökkent. hogy a személyek a sa- • Kellemetlen volna be-
resztül adta, az enge- • Ha a tanár gondosko- ját meggyőződésük sze- ismerni, hogy hibáztak,
delmesség 65%-ról dott arról, hogy a diák a rint cselekedjenek. amikor elvállalták a
21%-ra csökkent. kezét az elektródán • Abban a helyzetben, feladatot. A helyzet
• Sokan, akik látszólag tartsa az engedelmes- ahol a tanárnak még igazi arculata csak las-
folytatták az eljárást, kedés mértéke csak (beépített) 2 társa volt, san bontakozott ki.
csaltak, gyengébb 30V volt. akik a kísérlet megha- • Sokszor könnyebb to-
áramütést adtak. • A távolságot növelve – tározott pontján kilép- vábbfolytatni még az
a diák semmilyen ver- tek, akkor a személyek- egyértelműen helytelen
bális visszajelzést nem nek csak 10%-a volt dolgokat is, mint beis-
adott a szomszéd szo- hajlandó befejezni a merni tévedésünket.
bából – az engedelmes- feladatot. • A kísérleti helyzet nem
kedés 100%-os volt. • Ugyanígy, ha több kí- adott elég időt arra,
• Az áttétel szerepe a mai sérletvezető volt, akik hogy végiggondolják
modern tömegpusztító összevitatkoztak a lehetőségeiket.
fegyvereknél. vizsgálat folytathatósá- • Vagy a kísérletvezető
gán, akkor a személyek vagy az engedetlensé-
közül senki sem foly- get kérő társaik értel-
tatta az eljárást. mezési szerint tekinte-
tek a helyzetre.
XIII. Ideológiai igazolás és engedelmeskedés
• Fontos az ideológiai háttér, az a hiedelem- és attitűdkészlet, amely feljogosítja a tekintély-
személyt követeléseire.
• Az egyéneket általában folyamatosan emlékeztetik arra, hogy mennyire fontos azoknak az
utasításait követni, akiknek engedelmeskednek.
• A Milgram-kísérletekben a tudomány (a kutatás fontossága) szolgáltatta ezt az ideológiát.
Ha nem egyetemi laboratóriumban végezték a vizsgálatot kisebb volt az engedelmeskedés.
• Szeptember 11.-e és Jonestown esetén a vallás szélsőséges értelmezése volt az ideológia.
XIV. Etikai kérdések
Kritika Feloldás
• Milgram kísérlete elfogadhatatlan mértékű stresszt • Kísérletek után részletes tájékoztatás: az eljárás el-
okozott a résztvevőknek. magyarázása, a résztvevők együttműködési készsé-
• Esetleg hosszú távú pszichés sérüléseket okoz annak gének helyreállítása
felismerése, hogy adott esettben készek lennének • 85% örült, hogy részt vett a vizsgálatban, 15% sem-
embertársaikra halálos áramütést mérni. leges, 1% megbánta a részvételt (engedelmeskedők
• A k.sz.-ek értesülve a kísérlet valódi céljáról , osto- és nem engedelmeskedők közt egyaránt)
bának és kihasználtnak érzik magukat, és talán so- • 74% szerint fontos dolgokat tudott meg magáról
hasem fognak fenntartás nélkül hinni a pszichológu- • Utánkövetéses vizsgálatok nem találtak szorongást
soknak, nem fogják tisztelni a tekintélyt. vagy traumás reakciókat
• A mai vizsgálatok betartják az alábbi két elvet: in-
formált hozzájárulás és minimális kockázat.
XV. Engedelmesség a hétköznapokban
• Hofling et al (1966): nővér vizsgálat.
• Egy orvos betelefonált egy nővérnek (ő volt a k.sz.), hogy egy betegnek adjon be egy isme-
retlen (és a kórházban nem engedélyezett) gyógyszert. A nővér nem ismerte személyesen az
orvost.
• Ezek ellenére 95% beadta a gyógyszert, és már az életben is volt ilyenre példa.
• Ettől a kísérlettől függetlenül megkérdezett nővérek azt állítják, hogy nem tennének ilyet.

3) Internalizáció
I. Az internaliázió fogalma
• Ha a társas befolyásolás hatására nem csak a kimutatott viselkedés, hanem a személy belső
attitűdjei is megváltoztak.
• Olyan viselkedésváltozás, amely a befolyás forrásának távollétében is fennmarad.
• A meggyőző befolyásolás eredménye.
• Konzisztenciára törekvés: az emberek azt szeretik, ha attitűd-
jeik, illetve viselkedésük konzisztens, azaz nem mond ellent
egymásnak.
Az önigazolás
• Ez a törekvés sokszor annyira erős, hogy személyes meggyő-
ződéseiket is hajlandók megváltoztatni, csak hogy igazolják
(racionalizálják) korábbi viselkedésüket.
• Csoportnormák: minden csoport rendelkezik helyesnek tartott
(rejtett vagy kinyilvánított) vélekedései, attitűdjei és viselke-
désformái.
• Azonosulás (identifikáció): ezeknek a normáknak az interna-
Referenciacsoport és azonosulás lizációja a csoporttagok által. Ezt a csoport társas jutalmai és
büntetései által kényszeríti ki a csoporttagoktól.
• A nagyra becsült és csodált egyének és csoportok vélekedé-
seit, attitűdjeiket és viselkedésüket azért vesszük át, mert olya-
nok akarunk lenni, mint ők, azonosulni akarunk velük.
II. „Láb az ajtórésben” technika
• „Megvetett láb” technika: az önigazolási törekvést használja ki.
• Ha olyan dologra szeretnénk rávenni valakit, amire egyébként nem lenne hajlandó, akkor
először olyan egy csekély, nehezen visszautasítható kéréssel kezdjünk, amely a „nagy kérés-
nek” kicsinyített mása.
• Ha a személy már elkötelezte magát egy könnyen teljesíthető ügy mellett, gondolatait is
eszerint átértékeli. Személyes attitűdjei egyre inkább igazodnak nyilvános viselkedéséhez,
egyre nehezebbé válik a komolyabb kérés visszautasítása.
III. Kognitív disszonancia elmélete
• Leon Festinger (1957)
• Két egymással inkonzisztens viselkedés vagy vélekedés kellemetlen érzést, feszültséget
(kognitív disszonancia) kelt bennünk.
• A kognitív konzisztencia irányába mutató hajtóerőtől sarkallva mindent megteszünk annak
érdekében, hogy az inkonzisztenciát megszüntetve, összhangot hozzunk közöttük létre.
• Ha ráveszünk valakit, hogy az általunk elvárt attitűdnek megfelelően cselekedjen, akkor vi-
selkedésüket idővel a kérdéses attitűd elfogadásával igazolják.
 IV. Racionalizáció
• Attitűdjeink és viselkedésünk össze nem illése esetén a lehető legegyszerűbben igyekszünk
megszabadulni a disszonancia kellemetlen állapotától. Konzisztenciát legkönnyebben atti-
tűdjeink megváltoztatásával hozhatunk létre.
• Viselkedésünket próbáljuk véleményünk átalakításával, új konszonáns vélemények felállítá-
sával igazolni.
V. Kiváltott engedelmesség vizsgálata
• Festinger, Carlsmith (1959)
• A k.sz.-ek unalmas feladatot hajtottak végre.
• Ezután megkérték őket, hogy társaiknak azt mondják, hogy érdekes feladat volt. Jutalmul
vagy 1$-t vagy 20$-t fizettek.
• Akik a kevesebb pénzt kapták, azok később érdekesebbnek találták a feladatot.
• A feladat iránti attitűd (unalmas volt) és viselkedésük (azt mondták, hogy érdekes volt) nem
fedte egymást, kognitív disszonanciát okozott. A 20$-os csoportnál erre volt külső magyará-
zat („Megfizettek.”).
• A másik csoportban jelentéktelen volt a jutalom, amelyik az engedelmeskedést kiváltotta, a
disszonancia oldásához attitűdváltozásra volt szükség („Nem is volt olyan unalmas a fel-
adat”).
VI. ᴥ és a játékok kívánatossága
• Aronson, Carlsmith (1963)
• Gyerekeket eltiltottak bizonyos csábító játékoktól. Az egyik csoportban súlyos büntetést he-
lyeztek kilátásba, a másik csoport tagjai kedves kérést kaptak.
• A minimális büntetés attitűdváltozással járt együtt: a gyerekek később leértékelték a tiltott
játékot. A súlyos büntetéssel fenyegetett csoport továbbra is izgalmasnak tartotta.
VII. Kognitív disszonancia redukció a hétköznapi életben
• Egyetemi beavatási szertartások. Minél nagyobb erőfeszítést teszünk egy csoporthoz való
csatlakozás érdekében, annál büszkébbek leszünk odatartozásunkra.
• Hasonló kívánatossággal bíró alternatívák közötti döntés után. Később a nem választott op-
ciókat általában leértékeljük, kevésbé kívánatosnak tartjuk.
VIII. Önészlelési elmélet
• Daryl Bem (1972): A kognitív disszonancia elmélet ellenlábasa, annak összes eredményét
képes a belső disszonancia állapotának figyelembevétele nélkül magyarázni.
• Az egyének részben úgy szereznek tudomást saját attitűdjeikről, érzéseikről és belső állapo-
taikról, hogy saját viselkedésükből és annak következményeikről következtetnek rájuk.
• Belső jelzéseink gyengeségétől, félreérthetőségétől vagy értelmezhetetlenségétől függően
belső állapotaink megítélésénél a külső jelzésekre hagyatkozunk (akárcsak egy külső megfi-
gyelő).
IX. Alapvető attribúciós hiba
• Mások tetteinek magyarázatakor hajlamosak vagyunk a személyiség vagy a karakter (belső
diszpozíciók) befolyását túlságosan nagyra, míg a helyzet vagy a körülmények (külső ténye-
zők) befolyását túlságosan alábecsülni.
• A kiváltott engedelmességi kísérletben az 1$-t kapott személyek alulértékelték a jutalom (a
helyzeti tényező), és túlbecsülték a saját attitűd (személyi tényező) szerepét.
 X. Túlzott igazolás
• Amikor saját viselkedésünk magyarázatakor figyelmen hagyjuk a személyes tényezőket, a
szituációs körülményeknek pedig túl nagy jelentőséget tulajdonítunk. gyerekeket pizzával
jutalmaztak az olvasásért. Amíg volt jutalom többet olvastak, mikor megszűnt, még az ere-
detinél is kevesebbet.
• A jutalmazás aláássa a belső, intrinzik motivációt. Amikor azt látjuk, hogy viselkedésünket
külső, helyzeti tényezők okozzák, akkor a belső, személyes tényezőket (a feladat végzésének
öröme) leértékeljük.
XI. Kognitív disszonancia vs. önészlelés
• Mindkét elméletnek vannak olyan eredményei, amelyet a másik elmélet nem tud magyarázni.
Elképzelhető, hogy a szituációtól függ, hogy melyik elképzelés alapján történik az attitűd-
változás.
• Újabb vizsgálatok szerint (Lieberman et al, 2001) a viselkedés kiváltotta attitűdváltozás au-
tomatikus, tudatos gondolatok nélkül is megtörténhet. Pl. olyankor is kimutattak attitűdvál-
tozást, amikor a személyek nem emlékeztek az attitűdváltozással igazolt viselkedésükre.
(amnéziás vagy figyelmi és munkamemória feladatokkal kognitívan leterhelt személyek).
XII. Önigazolás Jonestownban
• Jim Jones a „megvetett láb” technikát alkalmazta, hogy híveit engedelmességre kényszerítse.
• Először csak kisebb szívességeket kért tőlük, csak fokozatosan vette rá őket az elkötelező-
désre. Először csak idejük feláldozását kérte az Ügy érdekében, később a pénzüket, tulajdo-
naikat, majd a gyermekeik feletti felügyeleti jogot stb.
• Végül arra kényszerítette őket, hogy kollektívan öngyilkosságot kövessenek el.
• Ez a stratégia az emberek önigazolási hajlamaira építve erősítette a szektába és Jonesba vetett
hitüket, és minimálisra csökkentett a tagság valódi árának felismerését.
XIII. Referenciacsoport
• Az a csoport, amivel azonosulunk, vagy azonosulni akarunk.
• Hozzájuk mérjük és az értékeik szerint alakítjuk véleményeinket és cselekedeteinket.
• Általánosa világnézetet, a szociális kérdések és események egyfajta kész értelmezési módját,
ideológiai keretet is biztosítanak számunkra.
• A referencia csoportnak nem mindig vagyunk a tagjai: az alsó középosztály egyes tagjainak
gyakran a középosztály a referenciacsoportja; ifi sportolóknak a profi sportolók.
• Általában több, egymással ellentétes értékeket képviselő referenciacsoporttal is azonosulunk
(párhuzamosan).
XIV. Versengő referenciacsoportok vizsgálata
• Theodore Newcomb (1935-1939): a Bennington College diákjai politikai attitűdjeinek, ezek
változásának vizsgálata.
• Az intézmény szelleme liberális, a beiratkozó elsőévesek kétharmada konzervatív (republi-
kánus).
• Az évek folyamán a diákok attitűdjei fokozatosan eltávolodtak szüleikétől, egyre közelebb
kerültek a főiskola közösségének eredményeihez.
XV. Politikai attitűdváltozások
• A republikánus jelölt (Alf Landon) támogatottsága az 1936-os választáson a College diákjai között.
• Első éves: 62%
• Másodéves: 43%
• Harmad és negyed évesek: 15%
• A szülők esetén 66%.
XVI. Azonosulástól az internalizációig
• Vélekedések és attitűdök kezdetben azonosuláson alapszanak. Új és új referenciacsoportok
nézeteit „próbálhatjuk ki”.
• Az egyetemi évek során a folyamat változékonysága csökken, az állandó szilárd nézeteknek
kialakul egy magja, ami már csak lassabban és kevésbé radikális módon változik meg.
• A „felpróbált” vélekedésekből és attitűdökből ideológiai identitás fejlődik ki, az azonosulás
internalizációhoz vezet.
XVII. Az internalizáció tartóssága
• A Newcomb által vizsgált személyek 73%-a az 1984-es elnökválasztáson a demokrata jelöl-
tet (Mondale) támogatta.
• Az egyetem után hajlamosabbak voltak olyan referencia csoportokat keresni, amelyek ha-
sonló nézeteket vallottak.
• Sokszor azért választjuk valamelyik referenciacsoportot, mert a mienkéhez hasonló attitűdöt
képvisel, ugyanakkor a referenciacsoport is segít nekünk attitűdjeink alakításában és fenn-
tartásában.

4) Csoportközi interakciók
• Az elfogadható viselkedésre és hiedelmekre nézve explicit vagy imp-
licit szabályokat tartalmazó normák
• Szervezeteket és intézményeket érintenek: iskolák, börtönök, kereske-
delmi vállalkozás, kormányzati szervek.
Intézményes normák
• A szervezetben különböző szerepeket betöltő személyekre eltérő vi-
selkedéses elvárások érvényesek. A viselkedés inkább függ az egyedi
szerepelvárásoktól, mint a szerepet betöltő egyén személyes tulajdon-
ságaitól.
• Mi az egyéni és közösségi döntések viszonya?
Kollektív döntéshozatal • Kockázatosabbak vagy óvatosabbak-e a csoportos döntések, mint az
egyéni döntések?
I. A Stanford börtön kísérlet
• Philip Zimbardo (1972) vizsgálata demonstrálta, hogy az intézményi normák milyen átütő
erejűek lehetnek. Milyen pszichológiai folyamatok kísérik a börtönőri , illetve a rabszerep
felvételét?
• Önként (pszichésen egészséges, büntetlen) jelentkezőket véletlenszerűen két csoportra osz-
tottak: őrök és rabok.
• A résztvevők viselkedése igen hamar valódi börtönökben megfigyelhető interakciókhoz kez-
dett hasonlítani. Viselkedés- és gondolkozásmódjuk, érzelmeik igen hamar a szerepelvárás-
nak megfelelően alakult.
• Az őrök kegyetlenkedtek, állatként bántak a többiekkel; a rabok alázatos, dehumanizált ro-
botokká váltak, akik csak a menekülésre, saját túlélésükre és az őrökkel szemben egyre nö-
vekvő gyűlöletükre tudtak gondolni.
II. Eredmények
• A vizsgálatot két hétre tervezték, de a kialakult helyzet miatt már a 6. napon le kellett állítani.
• Mivel a résztvevők véletlenszerűen lettek beosztva, így viselkedésüket semmilyen neveltetési vagy
személyes tulajdonság nem magyarázta.
• Maga a helyzet (a börtön intézménye) patologikus annyira, hogy eltorzítja és elváltoztatja az egyéb-
ként normális egyének viselkedését.
• A mai büntetés-végrehajtó intézmények nem hajlandók tudomást venni a börtönhelyzetek rendkívüli
befolyásoló szerepét bizonyító vizsgálatokról.
III. Csoportpolarizáció
• A csoportos megbeszélés a döntéseket a szélsőségesebb irányba mozdítja el.
• Ha a csoporttagok kezdetben a kockázatosabb döntéshez ragaszkodnak egy bizonyos di-
lemma esetén, akkor a csoportdöntés még kockázatosabbá válik; ha a csoporttagok kezdet-
ben óvatosabbak, akkor a csoport még óvatosabb lesz.
IV. Kockázatfokozódó hatás
• James Stoner (1961) vizsgálata: csoportos résztvevők különböző problémákat vitattak meg.
A megbeszélés előtt és után egyéni döntéseket hoztak, a megbeszélés alatt csoportos döntést.
• Összehasonlították a megbeszélés előtti (egyéni), alatti (csoportos) és utáni (egyéni) kocká-
zati döntéseket.
• A csoportdöntések kockázatosabbak, mint a kezdeti döntések.
• A megbeszélés utáni egyéni döntések is kockázatosabbak, mint az az előttiek, tehát valódi
véleményváltozás történt.
• Más vizsgálatokban azonban találtak kockázatcsökkentő hatást is.
V. A csoportpolarizáció példái
• Cromwell et al (1991): hivatásos betörők becslése arról, hogy mennyire könnyű bizonyos
házakba betörni. A csoportdöntés óvatosabb.
• Moscovici, Zavalloni (1969): francia diákok De Gaulle tábornok iránti pozitív attitűdje még
kedvezőbbé vált; az amerikaiak iránti negatív attitűdje még negatívabbá.
• Kaplan, Miller (1987): esküdtszéki döntések vizsgálata. A polarizáció valószínűbb amikor
egyhangú döntést kell hozniuk és értékekkel és véleményekkel kapcsolatos kérdésekben kell
dönteniük.
VI. A csoportpolarizáció meghatározói
Információs befolyás Normatív befolyás
• Ha az emberek a többiekre úgy tekintenek, mint • Ha a résztvevők a csoport szeretetére és elfoga-
az információ biztos forrására. dására vágynak.
• Minél több érv merül fel valamely álláspont • A személyek saját nézeteiket a csoport normái-
mellett, annál valószínűbb, hogy a csoport abba val összehasonlítva látják, hogy a mások mi-
az irányba mozdul el. lyen attitűdökkel, hasonló vagy szélsőségesebb
• Torzítás: a csoporttagok szívesen sorolják azon nézetekkel rendelkeznek.
álláspont melletti érveiket, amelyeket már kez- • Ha szeretnénk kedvező benyomást kelteni a
detben is vallottak, vagy vitatnak olyan dolgo- csoportban, igazodni fogunk a csoport állás-
kat, amelyekben egyszer már megegyeztek. pontjához, vagy még szélsőségesebb nézeteket
• A vita a csoport eredeti álláspontja irányába igyekszünk képviselni.
torzul, és minél több csoporttagot győznek • A csoport gyakran referencia keretet (kontex-
meg, a csoport annál inkább azt az álláspontot tust) nyújt tagjainak, amelyben azok kezdeti né-
fogja képviselni. zeteiket újraértelmezhetik.
VII. Információs és normatív hatás
• Az információs hatás önmagában elégséges a polarizációhoz: a polarizációs hatás akkor is
jelentkezik, ha a személyek csak meghallgatják a csoport érveit, de nem ismerik az egyes
csoporttagok saját álláspontját.
• A normatív hatás önmagában elégséges a polarizációhoz: akkor is van polarizációs hatás, ha
az emberek csak a többiek álláspontjáról értesülnek, de nem hallanak semmilyen támogató
érvet.
• Általában a normatív hatás kisebb, mint az információs hatás.
VIII. Csoportgondolkodás
• Irving Janis (1982) vezette be a fogalmat. A Fehér Ház külpolitikai döntéseit elemezte.
• Az a jelenség, amelyben egy csoport tagjai a csoportkonszenzus érdekében elnyomják saját
ellenérzéseiket, ami rendszerint elégtelen információgyűjtéshez és hibás tervek kidolgozásá-
hoz vezet és irreális döntést hoznak.
• Tipikus példa: a Disznó-öbölbeli partraszállás megtervezése. Kennedy és nemzetbiztonsági
kabinetje rengeteg tervezési hibát követett el, amely végül is az akció sikertelenségéhez ve-
zetett.
IX. A csoportgondolkodás kialakulását kiváltó tényezők (Janis)
1. a csoporttagok mindannyian hisznek sebezhetetlenségükben, erkölcsösségükben és a közös vé-
leményük fontosságában
2. nem tűrik az ellenvéleményt
3. öncenzúrával élnek (nem „kekeckednek”)
4. döntéseiket közösen racionalizálják, ahelyett, hogy felülvizsgálnák azok erős és gyenge pontjait
5. egyesek önjelölt gondolatcsendőrként elnyomnak minden olyan információt, amely megkérdő-
jelezné a döntések hatékonyságát vagy erkölcsösségét.
X. A csoportkohézió (összetartás) szerepe
• Kritika: az empirikus vizsgálatok alapján az összetartó csoportok esetén nem feltétlenül ala-
kul ki nagyobb valószínűséggel a csoportgondolkodás.
• Bizonyos esetekben az összetartás olyan pszichológiai biztonságérzetet nyújt, amely javítja
a csoport tanulási képességét és teljesítményét.
• A csoportkohézió akkor vezet rossz döntésekhez, ha az a csoport saját pozitív önképének
veszélyeztetésével jár együtt. Ilyen esetben a csoport tagjai figyelmüket a pozitív identitásuk
fenntartására szűkítik, amelynek gyakran a hatékony döntéshozatal látja a kárát.
XI. Csoportgondolkodás és csoportnormák
• Amikor a csoportnorma a konszenzushoz való ragaszkodásnak kedvez, akkor a csoportgondolkodás
negatív hatása érvényesül, rossz döntésekhez vezetve.
• Amikor a csoportnorma a kritikus szemléletet részesíti előnyben, a csoportos megbeszélés javíthatja
a döntéshozatalt.
• A helyzetspecifikus társas normák nagyobb hatással vannak a viselkedésre, mint a csoport olyan álta-
lános tulajdonságai, mint a csoportkohézió vagy a csoport véleményének egyöntetűsége.
XII. A kritikus gondolkodás normája és a csoportdöntés
• Postmes et al (2001) vizsgálata.
• A résztvevők a vagy konszenzuskeresési normákat előhívó (közös poszter készítése) vagy kritikus
gondolkodást elősegítő (népszerűtlen új rendszabály megvitatása) helyzetben vettek részt. Előtte is és
utána is csoportos döntési feladatot kaptak
• A csoportos döntések minőségét összehasonlítva. A konszenzust előhívő feladat nem javította a telje-
sítményt, míg a kritikus gondolkodást elősegítő feladat nagyban javította.
XIII. A káros csoportgondolkodás elkerülése
• A kritikus gondolkodás normájának ápolása, hogy jobb csoportdöntések születhessenek.
• Kiképzett facilitátorokkal bátorítani az ötletek és vélemények teljes megosztását; váltogatni az egyéni
és csoportos ötletgeneráló üléseket.
• A csoport (szakmai, etnikai stb.) heterogén összetételének biztosítása, mivel egy heterogén csoport
egy homogén csoporthoz képest feltehetően az ötletek szélesebb választékával áll elő. A heterogén
egyetemi etnikai csoportok intellektuális teljesítménye jobb, az órák légköre, az informális kapcsola-
tok minősége jobb. Ezekben a szempontváltás képessége (a demokratikus gondolkodás alapja) is
könnyebben elsajátítható.
8. Társas megismerés
• Az emberek saját társas tapasztalatairól alkotott szubjektív értelmezésének és a társas világ-
gal kapcsolatos gondolkodásmódjának vizsgálata.
• A gondolkodás két féle üzemmódja

a) Benyomásformálás
• Hogyan alkotunk az emberekről benyomásokat?
• Bőrszín, életkor, testméretek, alak.
• Benyomások az etnikai hovatartozásról, életkorról, neméről.
• Az előzetes hozzáállás és motiváció (célok) szerepe a benyomásformálásban.
1) Sztereotípiák
• Az emberek egy egész csoportjának személyiségjegyeiről vagy testi megjelenéséről alkotott
következtetések. Az emberek egy típusáról vagy osztályáról alkotott sémák.
• Társadalmi igazságosság: minden embernek joga van az igazságos bánásmódra.
• A sztereotípiák sokszor ezt akadályozzák ennek érvényesülését.
2) A sztereotip gondolkodás forrása: séma alapú feldolgozás.
• Előzetes elvárásaink erőteljesen befolyásolják az emberekről alkotott benyomásainkat.
• Észlelés: az újonnan észlelt tárgyakat vagy helyzeteket implicit módon kategorizáljuk, a ró-
luk beérkező információkat összehasonlítjuk a hozzájuk hasonló tárgyakról vagy helyzetek-
ről már rendelkezésre álló tapasztalatokkal.
• Séma: A fizikai és társas világ működésének elmélete. Az emberek, tárgyak, események és
helyzetek mentális reprezentációja. Kognitív struktúra, amely az információk észlelésében,
szervezésében, feldolgozásában és hasznosításában segít. Emberekkel, tárgyakkal, esemé-
nyekkel és helyzetekkel kapcsolatos tudás és hiedelem.
• Séma alapú feldolgozás: A bejövő információhoz leginkább illeszkedő séma memóriából
való előkeresésének kognitív folyamata.
o Top-down (felülről lefelé irányuló feldolgozás).
o Kognitív ökonómia: a bejövő hatalmas mennyiségű információval eredményesen meg-
birkózunk. Az ingereket hatékonyan kiértékeljük és megszervezzük.
o Amennyiben az új inger hasonlít már meglévő sémáink valamelyikére, elég csak a leg-
kiemelkedőbb jegyeit kódolnunk és elraktároznunk.
o Gyors feldolgozást tesz lehetővé.
3) Sztereotípiák speciális sémái
• Sztereotípiák az emberek egy típusáról vagy osztályáról alkotott sémák.
• Extravertáltak, rivális egyetem, hallgatói, afroamerikaiak.
• Minielméletek: milyen tulajdonságok és viselkedések járnak együtt bizonyos más tulajdon-
ságokkal, illetve viselkedésekkel.
• Fontos szerepük van a személyészlelésben (benyomásalakulásban).
4) Énsémák
• Énséma: A múlt tapasztalataiból leszűrt azon kognitív általánosításokból áll, amelyek az
énnel kapcsolatos információk feldolgozását szervezik és irányítják.
• Énünkkel kapcsolatos fogalmak memóriában tárolt, szervezett együttese.
• Álláshirdetést vizsgálva gyorsan és automatikusan ki tudjuk értékelni, hogy a hirdetett állásra
(pl. üzletkötőre) vonatkozó sémánk és az énsémáink közti illeszkedést, és annak alapján el-
dönteni, hogy érdemes-e jelentkeznünk rá.
5) A sztereotípiák automatikus aktivációja
• A sztereotípiákkal kapcsolatos asszociációk túltanultakká és automatikussá válhatnak. Nem
kell tudatos kontroll.
• Kísérleti vizsgálatok: előfeszítés.
• Előfeszítés (priming): A már bemutatott ingerek serkentőleg hatnak a későbbi, a bemutatott
ingerrel kapcsolatos előhívási vagy hozzáférési folyamatokra.
• Az előfeszítés a társas viselkedést is befolyásolhatja.
• Az igazodni, engedelmeskedni vagy konformitásra törekedni kifejezések bemutatásával nö-
velhetjük az esélyét annak, hogy a személyek a későbbiekben az egyöntetű többséggel szem-
ben konform módon veselkedjenek.
6) Bargh, Chen, Burrows (1996): előfeszítéssel aktivált sztereotípiák
• Megkevert mondatok: 5 szóból 4 felhasználásával értelmes mondatot alkotni. 30 ilyen fel-
adat.
• Két feladat változat:
o Idősekkel kapcsolatos sztereotípiákat aktivált: öreg, szürke, gyógyfürdő, nyugdíjas,lot-
tó.
o Sztereotípiához nem kapcsolódó szavak: szomjas, tiszta, privát.
• Azok, akiknél aktiválták a sztereotípiát, lassabban mentek a lift felé.
• A fiatal k.sz.-ek mozgását az aktivált sztereotípia nem tudatos szinten befolyásolta.
7) A vizuális média, mint az előfeszített sztereotípiák forrása
• A médiában látott erőszak növeli a néző agresszióját.
• A nők ábrázolása sztereotip, a fizikai megjelenés hangsúlyozása.
• Sokat TV-ző emberek a nőkkel szemben szexistább attitűdöt vallanak.
• Rudman, Borgida (1995): a férfiak, akik szexualitást hangsúlyozó reklámokat néztek (sze-
xuális sztereotípiák előfeszítése), később a szimulált állásinterjún szexistább töltetű kérdése-
ket tettek fel a jelentkezőknek és szexuálisabban kihívóbban viselkedtek.
8) A sztereotípiák tudattalan előfeszítése
• Fóbiások: pókok és kígyók képének 30ms-os bemutatása fiziológiai arousalt (izgalmat) és
averzív érzéseket vált ki, úgy, hogy magáról az ingerről nem tudnak beszámolni.
• Bargh et al (1996): néger férfiak képével szubliminálisan tudattalanul előfeszített fehér ame-
rikai férfiak frusztrációban (lefagyott számítógépes feladat) ellenségesebben viselkedtek.
• Az afroamerikaiak ellenségességéről alkotott sztereotípia előfeszítése nagyobb ellenséges-
séget idézett elő a mit sem sejtő kísérleti személyeknél.
• A (skálákon) kinyilvánított rasszizmus értéktől függetlenül megjelent a hatás. Nem kell a
személynek a sztereotípiát igaznak tekinteni.
• Az automatikusan aktivált rasszkategóriák érzelmi értékelést is tartalmaznak.
• Az afroamerikaiaknak az európai amerikaiak képei jelentik a külső csoportot and vice versa.
 • A k.sz.-nek mellékneveket kellett megítélni, hogy a „jó - rossz” skálán: pl. vonzó, szeretetre
méltó, idegesítő, sértő
• A fehér résztvevőknél a négerek képei gyorsították a rossz tulajdonságokkal szembeni dön-
téshozatalt, a négereknél fordítva.
• Amikor másokat kategorizálunk (ők – mi), akkor ezzel egyidőben automatikusan aktiválunk
bizonyos, negatív válaszokat felgyorsító asszociációkat is.

9) Agyi képalkotó vizsgálatok

• Fehér és néger arcok bemutatása fehér és néger személyeknek
• Amygdala aktivitás először minden képre, majd a sorozatos bemutatás során a saját csoport-
hoz tartozó képek esetén csökkent az aktivitás.
• A külső csoporthoz tartozó arcok esetén az amygdala aktivitása változatlan maradt.
• Amydala. Az agy tudattalan érzelemkiváltó ingerek felügyeletéért felelős területe.
• Ismeretlen arcok első látásra az etnikai kategóriától is függetlenül félelemkeltők, a kezdeti
félelmi hatás a hozzánk hasonló emberek esetén csökken, a nem hasonló emberek esetén ál-
landó marad.
10) Sztereotípiák és információfeldolgozás
• Ha egy személlyel kapcsolatban minél több információt akarunk megjegyezni, akkor keve-
sebb dolog jut eszünkbe, mint hogyha csak a benyomásainkra kíváncsiak.
• A benyomásalkotásnál mozgósítjuk az egyénre nézve releváns sémákat és sztereotípiákat, és
ezek az információ jobb szervezését és előhívását fogják eredményezni.
• Hatékonyabb a személyészlelés, de az információkról kialakított emlékképek és következte-
tések torzításnak vannak kitéve.
11) Elsőbbségi hatás
• Elsőbbségi hatás: Az a tendencia, hogy az elsőként kapott információk játszák az összbe-
nyomás kialakításában a döntő szerepet.
• Kimutatták olyan vizsgálatokban is, melyek valódi, s nem fiktív személyeket használtak.
• A személyeket arra kértek, hogy ítéljék meg az általuk megfigyelt diák általános képességeit,
aki nehéz, többválasztásos problémákat kísérelt meg megoldani. Noha a diák a 30-ból mindig
pontosan 15 problémát oldott meg helyesen, tehetségesebbnek ítélték, ha a sikerek inkább a
sorozat kezdetén, mint ha a sorozat végéhez közel jelentkeztek.
• Ezenfelül, ha azt kérdezték tőlük, hogy a diák mennyi problémát oldott meg, azok a szemé-
lyek, akik a 15 sikeres megoldást a sorozat elején látták, a helyes megoldások számát átla-
gosan 21-re, míg azok a személyek, akik a sikereket a feladatsor végén látták, átlagosan 13-
ra becsülték!
 12) Séma alapú feldolgozás
• Amikor valakiről első alkalommal próbáljuk meg benyomásainkat kialakítani, a memóriában
aktívan keressük a bejövő adatokhoz legjobban illeszkedő sémát vagy sémákat. Egy bizo-
nyos ponton meghozunk egy előzetes döntést, például: Ez a személy "barátságos". Ezután
minden további információt e sémába olvasztunk be, és elhanyagoljuk az ehhez nem illesz-
kedő új információkat, mint amik nem is jellemzők a személyre.
• Későbbi észlelésünk sémavezéreltté és az új adatokkal szemben viszonylag érzéketlenné vá-
lik.
13) Következtetések sztereotípiák alapján.
Következtetések:
a. Perceptuális vagy emlékezeti folyamat, amely arra alapszik, ami hiedelmeink szerint igaz,
nem arra, ami szükségképpen igaz.
b. Ítéletek, amelyek túlmutatnak a rendelkezésünkre álló információn.
14) Elsőbbségi hatás valós személyek esetén
• Kelley (1950): diákok egy meghívott (ugyanazt) előadót ítéltek meg.
• Akiknek előzetesen azt mondták, hogy „meglehetősen hideg természetű”, jóval negatívab-
ban ítélték meg a személyét, mint akiknek azt mondták, hogy „meglehetősen meleg termé-
szetű”.
15) A sztereotípiák befolyásolják a mások viselkedésének értelmezését
• Kitűnő matematika dolgozat:
o Férfi → tehetség
o Nő → szerencse (jó tételt húzott)
• Fehér amerikaiak következtetése:
o Néger megüt valakit → az illető agresszivitásának megnyilvánulása
o Fehér amerikai megüt valakit → valaki provokálta.
• Az emberekről alkotott sztereotípiáinkkal egybevágó információkat az adott személy képes-
ségeire és személyiségére jellemzőnek tekintjük.
• A sztereotípiákkal nem egyező információkat bagatelizáljuk, nem tekintjük jelentősnek.
16) Előfeszítéssel aktivált sztereotípiák
• Sztereotip módon ábrázolt nőket mutattak be.
• Szófelismerési feladatban a sztereotip képekkel előfeszített férfiak gyorsabban ismerték fel
a szexista szavakat. Pl. husi, csinibaba. Szemben a nem szexista szavakkal: anya, nővér.
17) Sztereotípiák az információfeldolgozásban
• Top-down, sematikus folyamatok: Alapvetően meghatározzák az emberekkel kapcsolatos
információk észlelését, felidézését és értelmezését.
• A benyomás kialakítása során a kapott információt nem önmagukban, elfogultságoktól men-
tesen észleljük és dolgozzuk fel, hanem sztereotípiáinkon keresztül alaposan megszűrve.
• Ez a hatás sokszor tudattalan, észrevétlen. Ezért ítéleteinket objektívnak hisszük. Pedig nem
azok.
18) Önbeteljesítő sztereotípiák
• Önbeteljesítő jóslat: A sztereotípiák aktiválódásuk után olyan viselkedéses folyamatokat
indíthatnak be, amelyek másokból az eredeti sztereotípiának megfelelő viselkedéseket vál-
tanak ki.
• A sztereotípiák nem feltétlenül igazak, de úgy irányítják a viselkedést, hogy az alkalmazott
sztereotípiának megfelelő viselkedést váltson ki a másik emberből.
• Állásinterjún a fehér interjúkészítő barátságtalanabbul viselkedik az afroamerikai pályázók-
kal, ezért azok kevésbé teljesítenek jól.
• Vizsgálat: fehér pályázókkal az interjúkészítő barátságos vagy kevésbé barátságos stílust
alkalmazott. Független megítélők az utóbbi csoportba tartozó pályázók teljesítményét rosz-
szabbnak ítélték.
• Chen, Bargh (1977): frusztráló játékban a páros egyik tagját afroamerikaiak fényképével
előfeszítették. Azok ellenségesebben viselkedtek. A játék során a páros másik tagjai is ellen-
ségesebb lett.
• Afroamerikaiakat a saját rasszukkal kapcsolatos, intellektuális alsóbbrendűségükkel kapcso-
latos sztereotípiákat feszítették elő. Ekkor a vizsgán rosszabbul teljesítettek. Ha nem volt
ilyen negatív előhangolás, akkor nem volt teljesítmény különbség az európai amerikaiakkal.
• Ugyanez a hatás a nők matematikai képeségeire.
• Időseknél hasonlóan, ha negatív sztereotípiákat aktiváltak (szenilis szó küszöb alatti bemu-
tatásával), akkor a memóriafeladatban rosszabbul teljesítettek.
19) Sztereotip fenyegetettség és ideomotoros cselekvés
• Az önbeteljesítő jóslat magyarázatai
• Sztereotip fenyegetettség: Már a negatív sztereotípiával való azonosítás puszta lehetősége
megnöveli az egyének szorongásszintjét, s ez rosszabb teljesítményhez vezet.
• Ideomotoros cselekvés: A sztereotípiákkal kapcsolatos viselkedéses leképezések mentális
aktiválása – mondjuk gondolunk rájuk – már önmagában valószínűsíti a reprezentációknak
megfelelő tényleges viselkedést. Nem csak a saját csoportra vonatkozó sztereotípiák idézhe-
tik elő a teljesítménycsökkenést.
20) A sztereotípiák hatásának összefoglalása

21) Individuáció
• Az egyének személyes tulajdonságait személyre szabottan állapítjuk meg.
• A sztereotípiák hatását felülírva pontos és személyre szabott benyomást kialakítani mások-
ról.
• Megfontoltabb és kontrolláltabb gondolkodást igényel
22) Folyamatmodell
• Fiske, Lin és Neuberg, 1999: Ez a modell a sztereotípiákat kialakító, valamint az individu-
ációs folyamatok teljes tartományába nyújt betekintést.
• A benyomásformálás folyamatmodellje.
• A benyomásformálás folyamatának a sztereotipizálástól az individuációig terjedő kontinuu-
mát mutatja be a figyelem és az értelmezés függvényében.
23) Kezdeti kategorizáció
• Két ember találkozásakor az automatikus sztereotípiaformálás pszichológiai folyamata indul
be (kezdeti kategorizáció) etnikumának és nemének megfelelően. Gyors milliszekundum
nagyságrendű folyamat.
• Ezek a kategóriák
o A legtöbb emberre alkalmazhatók.
o Közvetlenül és fizikailag hozzáférhetők.
o Többnyire fontos, az interakcióhoz kapcsolódó célok szempontjából releváns kulturális
jelentést hordoznak.
• Csak akkor lépünk tovább a kezdeti sztereotípiaformáláson, ha a kategorizált személy ren-
delkezik számunkra valamilyen relevanciával.
24) A kategorizáció megerősítése
• Ehhez a figyelmet a céltulajdonságok felé kell fordítani
• Igyekszünk megerősíteni a kezdeti kategorizációt
• Megerősítés: amennyiben a rendelkezésünkre álló információkat pillanatnyi kategóriánkkal
összeillőnek, illetve eleve kategorizálhatatlannak találjuk.
25) Újrakategorizáció
• Amennyiben a személyt kategorizálhatónak, de az elsődleges kategorizáció eredményétől
eltérőnek találjuk.
• Új kategóriák, alkategóriák, példák vagy új énfogalom felállítását foglalja magában.
• Ahogy egyre többet tudunk meg a másikról.
• Ha sikeres: kategóriákon alapuló érzelmek, megállapítások és viselkedéses megnyilvánulá-
sok
26) Egyenkénti integráció
• Ha az újrakategorizáció sikertelen.
• Egy személy tulajdonságról tulajdonságra történő elemzése.
• Amennyiben a célszemélyt nehezen kategorizálhatónak ítéljük meg.
• Egyenként kialakított érzelmek, megállapítások és viselkedéses megnyilvánulások.
27) Individuáció és kategorizáció egyensúlya
• Az emberek kategorizálása valamilyen mértékben mindig működik – sok információt tudunk
kis erőfeszítéssel feldolgozni.
• Akkor válunk motiváltakká egy megfontoltabb, pontosabb és személyre szabottabb benyo-
más kialakítására, ha valaki nagyon fontossá válik számunkra.
28) Az individuációt elősegítő tényezők
• A személyes relevancia (jelentőség)
• Különböző társadalmi csoportok tagjai közötti strukturált együttműködésen alapuló kap-
csolatok csökkentik a sztereotipizálást, elősegítik az individuációt.
• Desforges et al (1991) azok a diákok, akik együttműködve tanultak korábbi pszichiátriai ke-
zelésen átesett diáktársaikkal, sztereotip ítéletei csökkentek (kedvezőbben ítélték meg) azok-
hoz képest, akik nem együttműködő módon (külön – külön) tanultak. Kedvező benyomásu-
kat kiterjesztették a volt elmebetegekre általában is.
• A sztereotipizálás káros hatásai jelentősen csökkenthetők a csoport tagjainak együttműködé-
sét vagy fontos információk megosztását elősegítő helyzetek megteremtésével.
29) A sztereotípiák kontrollálása
• Pusztán a sztereotípiák észlelésünket és cselekedeteinket torzító jellegének felismerése ele-
gendő lehet a sztereotípiák felülírásának és az igazságosabb válaszok kialakításának igényé-
hez.
• Feltételek a sztereotip hatások csökkentéséhez:
o Tisztában kell lennünk a sztereotípiák potenciális negatív befolyásával
o Motiváltnak kell lenni az előítéletesség leküzdésére
o Elegendő figyelmi kapacitással kell rendelkezni a tudatos és kontrollált gondolkodás-
hoz.
• Néhányan még futó találkozáskor is képesek erőfeszítéssel felülkerekedni sztereotípiáik ká-
ros hatásain.
• Előítélet-mentességet fontosnak tartó emberek képesek elkerülni a sztereotípiák automatikus
aktiválódását.
30) Attribúciók
• Másokról való benyomás kialakításához próbáljuk viselkedésük okait feltárni.
• Attribúció: Az emberek viselkedésére (esetleg saját viselkedésünke) adott magyarázat és
értelmezés, vagyis különböző cselekedeteik okának azonosítása. Az attribúcióelméletek azt
vizsgálják, hogy hogyan következtetünk más emberek viselkedésének az okaira.
31) Diszpozicionális és szituációs attribúciók
• Diszpozicionális attribúció: A helyzeti tényezőkkel szemben a személy viselkedését első-
sorban belső tényezőkkel (attitűdökkel, személyiségvonásokkal, okokkal) magyarázzuk.
• Szituációs attribúció: Egy személy cselekedeteinek a helyzetben vagy a környezetben rejlő
tényezőkből, és nem belső attitűdökből vagy motívumokból eredeztetése.
32) Alapvető attribúciós hiba
• Alapvető attribúciós hiba: A szituációs tényezők viselkedést befolyásoló erejének alulbecs-
lése azzal a feltételezéssel, hogy a viselkedésért az egyén valamely személyes tulajdonsága
felelős.
• Heider (1958): a megfigyelő nem veszi figyelembe a körülményeket, a helyzetek befolyásoló
erejét.
• Az emberi viselkedést olyan oksági sémákon keresztül értelmezzük, amely a személy belső
tulajdonságaira túlságosan nagy, a helyzeti tényezőkre pedig túlságosan kis hangsúlyt fektet.
33) Jones, Harris (1967): érvelés Castro mellett
• A kísérleti személyek egy vitában Castro elleni vagy melletti beszédeket hallgattak meg.
• Tudták, hogy véletlenszerűen sorsolták ki, hogy ki melyik álláspontot képviseli.
• A k.sz.-ek a vitában képviselt véleményeknek megfelelően ítélték meg a szónokok Castro
pártiságát.
• Annak ellenére diszpozicionális oksági következtetéseket tettek, hogy a szituációs tényezők
elegendőek voltak a vitázók viselkedésének értelmezésére.
• Akkor is, ha ők maguk határozták meg, hogy ki melyik oldalt képviselje.
• Akkor is, ha a vitázók unott arccal, lelkesedés nélküli monoton hangon és gesztusok nélkül
olvasták fel a rájuk osztott szöveget.
34) Ross, et al (1977): a kvíz-mester előnye
• Páros kérdez-felelek vetélkedő, véletlenszerűen kisorsolt szerepekkel: kérdező, játékos.
• A kérdező olyan kérdéseket kérdezett, amire ő maga tudta a választ.
• A játék végén maguk a résztvevők és megfigyelők megítélték a páros tagjainak a tudását.
• A kérdezők egyenlőnek ítélték tudásukat társukéval.
• A válaszoló játékosok és a megfigyelők viszont a játékvezetők tudását értékelték maga-
sabbra. Alapvető attribúciós hiba. A játékvezetőnek szituációs előnye volt a játékban.

35) Tanulság
• A beszélgetés témáját meghatározó emberek még akkor is mindig értelmesebbnek fognak
látszódni azoknál, akik passzívan átengedik másoknak az irányítást, ha mindenki tisztában
van a szerepek leosztásával.
• Vegyes társaságban általában a férfiak ragadják magukhoz a szót. Többet beszélnek, többet
szólnak közbe, gyakrabban vetnek fel új témákat. A nők ilyenkor a férfiaknál gyakran ke-
vésbé érzik műveltnek magukat.
• Ha önmagunk és mások szemében műveltnek akarunk mutatkozni, irányítsuk úgy a helyze-
teket, hogy mi válasszuk meg a társalgási témát.
36) Az oksági következtetések két szakasza
1. Diszpozicionális következtetések: Automatikusan zajlik, nem szándékos. Az alapvető attribú-
ciós hiba ilyen folyamatokon alapszik. Takarékosabb, nem kíván erőfeszítést.
2. Szituációs korrekció: Kevésbé automatikus, inkább tudatos és szándékos. Kognitív erőforrá-
sok (figyelem, erőfeszítés) szükséges.

b) Attitűdök
• Pozitív és negatív érzelmi viszonyulások, azaz a tárgyak, személyek, helyzetek, illetve a vi-
lág bármely azonosítható mozzanata iránt mutatott vonzalmak vagy tőlük való idegenkedé-
sek, beleértve az elvont gondolatokat és társadalmi megnyilvánulásokat is.
• Szeretem x –t. Ki nem állhatom x-t.
• Itt x az attitűd tárgy.
• Gyakran kapcsolódnak ismeretekhez, az attitűd tárgyára vonatkozó vélekedésekhez.
 1) Az attitűd komponensei
• Kognitív
• Affektív
• Viselkedéses (konatív). Pl. a kisebbségekkel szembeni negatív attitűdökben:
o kognitív: negatív sztereotípiák, a csoportról alkotott negatív vélekedések
o affektív: előítélet, a csoporttal szembeni negatív érzések
o viselkedéses: diszkrimináció, a csoport tagjai ellen irányuló ellenséges cselekedetek
2) Miért fontos az attitűd?
1. Az embereknek fontos a saját és mások véleménye. Választások, közvélemény, marketingkuta-
tások.
2. Az a feltételezés, hogy attitűd alapján az emberi viselkedés bejósolható. Közgazdaságtani
dogma: racionális döntés. Behavioural economics. A feltételezés részei
o Az emberi viselkedés szándékos és egyéni különbségeket tükröz (haszonmaximalizálás,
szabad akarat)
o Az attitűdök preferenciákat képviselnek
o A viselkedés bejóslásához elég az attitűdöket ismerni.
3) A meggyőző közlés
Előzmények:
• A náci és háborús propaganda hatékonysága
• 1940-es évektől, Yale egyetem: a sikeres meggyőző közlések és a könnyen meggyőzhető
személyiség vonásainak leírása. De nem volt egységes elmélet.
• 1980-as évektől, kognitív szemlélet, egységesebb keret. Két féle feldolgozási mód:
1. Automatikus és erőfeszítés nélküli
2. Irányított és erőfeszítéssel járó
4) A feldolgozásvalószínűségi modell
• A modell szerint a kontinuum magasabb végén – amikor akarunk és tudunk is elmélyülten
gondolkodni – a meggyőzés a kontrollált és erőfeszítéssel végzett gondolkodáson alapuló,
úgynevezett központi utat követi; a kontinuum mélyebb végén azonban – amikor valami-
lyen ok miatt nem akarunk vagy nem tudunk elmélyülten gondolkodni – a meggyőzés az
automatikus, erőfeszítés nélküli gondolkodáson alapuló, perifériás utat fogja követni.
• Petty, Cacioppo (1981) a meggyőzés kettős folyamatmodellje.
• Megpróbálja bejósolni, hogy a meggyőző közlés bizonyos tényezői – mint az érvelés erős-
sége és a forrás hitelessége – mely esetekben számítanak. És mely esetekben nem.
• Időnként motiváltak vagyunk, hogy odafigyeljünk a közlésre, más esetekben nem.
5) A meggyőzés központi útja
• Központi út: Az egyén mentálisan reagál a meggyőző közlésre, és azt alaposan feldolgozza.
• Csak ha motivált a személy, hogy elgondolkozzon a közlés lényegi tartalmáról és nem csak
a képessége, hanem a lehetősége is megvan hozzá.
• Foglalkozhat a közlemény tartalmával, vagy más helyzeti tényezőivel (pl. a beszélő hiteles-
sége) is.
• Ha a közlés a képviselt álláspontot támogató gondolatokat indukál, akkor a hallgató vélemé-
nye közeledni fog a meghallgatott állásponthoz.
• Ellenben távolodni fog, ha az ellentétes gondolatokat (ellenérveket, a beszélőt degradáló
gondolatokat) ébreszt.
6) Love, Greenwald (1978): a központi út hatékonysága a meggyőzésben
• A résztvevők egy ellentmondásos témával kapcsolatos érveléseket tartalmazó közleményt
olvastak.
• Egysoros válaszokat írtak az érvekre.
• Egy hét múlva memória tesztben kellett felidézni az érveket és a válaszaikat.
• A témával kapcsolatos véleményüket a vizsgálat előtt, majd egy hét múlva is felmérték.
• A közlemény elolvasásának tulajdonítható véleményváltozás korrelált a résztvevők támo-
gató reakcióival s ezen reakciók későbbi előhívásával, de nem magukra az érvekre való em-
lékezéssel.
• A véleményváltozás gyakran független az egyén memóriájában található, a változást okozó
érvek emlékeinek hozzáférhetőségétől.
• A közleményt befogadója tulajdonképpen önmagát győzi meg saját gondolatai által.
7) A meggyőzés perifériális útja
• Perifériális út: Amikor a meggyőzés során az egyén a közlés formai jegyeire (pl. a felsorolt
érvek számára) vagy kontextusbeli sajátosságaira (pl. a közlő hitelességére vagy a környezet
kellemességére) válaszol.
• Ha a befogadó képtelen vagy nem hajlandó a közlés tartalmának alapos értékeléséhez szük-
séges kognitív munka befektetésére.
8) Kondicionálás és heurisztikák a perifériás úton
• Klasszikus kondicionálás. Reklámban is alkalmazzák. Kezdetben ismeretlen vagy semleges
termékeket ismételten olyan képekkel vagy eszmékkel (vonzó emberekkel, festői tájakkal)
társítják, amelyek kellemes hangulatot keltenek. A klasszikus kondicionálás útján a befogadó
a pozitív attitűdöt kiterjeszti a termékre is.
• Heurisztikák, aranyszabályok: Pl. Sok érvet tartalmazó üzenetben több igazság rejlik. A
politikusok mindig hazudnak. Az egyetemi tanárok tudják, miről beszélnek.
9) Központi vagy perifériás út?
• Személyes érdekeltség esetén a hallgató nagyobb eséllyel követi figyelemmel az érveket.
Ilyenkor valószínű, hogy előzetes ismeretei és véleménye is van a témáról.
• Ha a téma érdektelen, akkor a befogadó nem fog sok erőfeszítést tenni a felsorakoztatott
érvek támogatására vagy megcáfolására.
10) Pretty, Cacioppo (1998): A feldolgozásvalószínűségi modell vizsgálata
• Egyetemisták oktatáspolitikával foglalkozó szöveget olvastak.
• Az ebben javasolt intézkedések (egy új kötelező vizsga) kapcsán a résztvevők egyik felét
erősen érdekeltté tették – „már jövőre bevezetik”, vagy gyengén érdekeltté – „esetleg 10 év
múlva”.
• Voltak erős és gyenge érveket alkalmazó esszék, és az érvek száma pedig 3-tól 9-ig változott.
• Független változók: a befogadó érdekeltsége, az érvek erőssége, az érvek száma.
• Függő változó: a diákok témával kapcsolatos attitűdje (ennek változása).
 11) Közlés utáni attitűdök erős érdekeltségi helyzetben
• 9 erős érv hatására a közlés az egyetemisták számára elfogadhatóbb volt, mint 3 erős érv
mellett.
• 9 gyenge érv hatására kevésbé tartották elfogadhatónak, mint 3 gyenge érv hatására.

12) Közlés utáni attitűdök gyenge érdekeltségi helyzetben.

Gyenge és erős érvek esetén egyaránt 9 érv hatására tartották elfogadhatóbbnak a közlést, mint 3 érv
mellett.

13) Az eredmények értelmezése

Erős érdekeltség Gyenge érdekeltség
• Erős érdekeltségnél a diákok motiváltak az esz- • Alacsony érdekeltségű személyek nem moti-
szé lényegi érveinek a feldolgozására, így rele- váltak a közlemény érveinek alaposabb feldol-
váns kognitív válaszokat adnak. gozására, hanem inkább egyszerű heuriszti-
• Az erős (minőségi) érvek több támogató kogni- kákra fognak hagyatkozni a kiértékelésében és
tív választ és kevesebb ellenérvet váltanak ki, saját attitűdjük kialakításában.
mint a gyenge érvek és nagyobb egyetértést • Az érvek erősségének (minőségének) megálla-
eredményeznek. pításával sem foglalkozik.
• Minél több erős érvvel találkozott a személy, • A mennyiségi heurisztikát használja: „A sok ér-
annál több támogató kognitív válasz fogalma- vet tartalmazó üzenetekben több igazság rejlik,
zódott meg benne. mint a kevés érvet tartalmazó üzenetekben.”
• Azonban, minél több gyenge érvvel találkozott,
annál több ellenérv merülhetett fel.
14) A közlő szakértelme
• Cacioppo, Goldman (1981)
• Erős érdekeltségű csoportban elsősorban az érvek ereje (minősége) számított
• A gyenge érdekeltségű személyek heurisztikákra hagyatkoztak: „Egy szakértő érvei érvé-
nyesebbek, mint egy nem szakértő érvei.”
15) Gyakorlati alkalmazások
• Oktatási programokban
• Középiskolába lépő diákokat immunissá tenni a kortársak dohányzásra késztető nyomásával
szemben. Ellenérvek megfogalmazásával.
• Középiskolások tartottak tréningeket felsőtagozatos diákoknak.
• Az így „beoltott” diákok a következő 2 évben feleakkora valószínűséggel kezdtek el dohá-
nyozni, mint egy másmilyen dohányzás megelőző foglalkozáson résztvevő iskola diákjai.
16) Attitűdök és viselkedés
• Az attitűdök ismerete mennyire segítik bejósolni az adott személy viselkedését?
• A nyugati kultúrában szoros kapcsolatot feltételeznek
• Politikai vélemények és szavazói viselkedés
• Vásárlói preferenciák és vásárlás
17) LaPiere (1934)
• Fehér professzor egy kínai párral utazgatott USA-ban.
• Akkoriban (30-as évek) erős előítélet az ázsiaiakkal szemben.
• Több mint 200 hotelbe, motelbe, étterembe tértek be.
• 1 kivételével mindenhol gond nélkül kiszolgálták őket.
• Később levelet írtak ugyanezen helyekre, hogy fogadnának-e kínai párokat vendégként.
• A 128 válasz 92%-a elutasító volt.
• A tulajdonosok kinyilvánított attitűdje sokkal előítéletesebb volt, mint tényleges viselkedé-
sük.
18) Kritika
• Az attitűdök egyáltalán nem jósolják be jól a viselkedést.
• Inkább a viselkedés szituációs meghatározóira kell fókuszálni.
• Alapvető attribúciós hiba egy formája: túlbecsüljük a diszpozicionális tényezők – az attitű-
dök – szerepét, és alulbecsülték a szituáció befolyásoló szerepét.
• A kényszerítő korlátok szerepe: gyakran kell oly módon cselekednünk, aminem áll össz-
hangban azzal, amit érzünk vagy hiszünk.
• Eml. Milgram-kísérlet, Asch konformitás vizsgálat.
• A környezet hatása: Tizenévesek marihuána iránti attitűdjénél erősebben korrelál a tényleges
fogyasztással a marihuánát fogyasztó barátok száma (társas nyomás).
 19) Az attitűdök és viselkedés közötti kapcsolatot meghatározó tényezők
Általánosságban, az attitűdök akkor jósolják be hitelesen a viselkedést, ha:
Erősek és konzisztensek
• Erős és konzisztens attitűdök
jobban bejósolják a viselke-
dést, mint a gyenge vagy am-
bivalens attitűdök.
• Ambivalenciát okozhat kü-
lönböző értékfelfogást képvi-
selő referencia csoporthoz tar-
tozás. Pl. zsidó üzletember et-
nikai csoportja általában libe-
rális, míg az üzleti közössége
sokszor – gazdasági kérdé-
sekben – konzervatív állás-
pontot foglal el.
• Ambivalencia és konfliktus
személyen belül is keletkez-
het. Az attitűdök egymással
nem konzisztens kognitív és
affektív komponensei (olyas-
valamit szeretünk, ami ártal-
munkra van)lerontják a visel-
kedés bejósolhatóságát.
Specifikusan és tudatosan
A személy közvetlen tapaszta-
kapcsolódnak az előre jelzett
latán alapulnak
viselkedéshez
• A viselkedéshez specifikusan • Az attitűdjeiknek inkább tu-
kapcsolódó attitűdök jobban datában lévő személyek való-
bejósolják a viselkedést, mint színűbben viselkednek atti-
a viselkedéshez csak általáno- tűdjeiknek megfelelően.
sabban kapcsolódóak. • Akik általában többet foglal-
• Newcomb et al (1992): ameri- koznak saját gondolataikkal
kai, angol és svéd diákok álta- és érzéseikkel
lános és specifikus attitűdjeit • Azok is, akik adott szituáció
vizsgálták atomháborúval, következtében – megfigyelik
atomfegyverekkel és atom- őket – kényszerülnek fokozot-
erőművekkel kapcsolatban. tabb tudatosságra.
• A specifikus attitűdök az álta-
lánosabb attitűdöknél sokkal
jobban bejósolták az olyan
megmozdulásokat, mint a til-
takozásokhoz való csatlako-
zás vagy olvasói levelek írása.
• Jobban bejósolják a viselke-
dést, mint azok, amelyek csak
olvasás vagy hallomás révén
alakultak ki.
• Regan, Fazio (1977)
• Kollégiumi férőhely hiányos
időszakban egyes diákoknak
egy zsúfolt ideiglenes szál-
lásra kellett költözni. Ezek az
érintett diákok kollégiumi
válsággal kapcsolatos attitűd-
jei és hajlandóságuk folya-
modványt írni, és bizottsá-
gokban részt venni erős korre-
lációt mutatott.
• Azoknál a diákoknál, akiknek
a helyzet miatt nem kellett el-
költözni, nem találtak ilyen
korrelációt.
 c) Személyközi vonzalom
A kognitív és affektív komponensek szövevényes összefonódása
• Személyközi vonzalom
• Barátság
• Szerelem
• Nemi vágy
1) Rokonszenv és vonzalom
Fizikai vonzerő
• Az ember külső megjelenésé-
től is függ, mennyire kedve-
lik mások.
• A külső megjelenést azonban
nem tartjuk a rokonszenv túl-
ságosan fontos feltételének.
• Brehm (1992) táncos össze-
jövetelen számítógéppel sor-
solták össze a párokat. A szü-
netben mindenkinek érté-
kelni kellett a partnerét egy
kérdőíven. A személyek sze-
mélyiségjegyeit korábban
felmérték, fizikai vonzerejét
külső megfigyelőkkel meg-
ítéltették. Kizárólag a fizikai
vonzerő játszott szerepet ab-
ban, hogy a partnerek meny-
nyire kedvelték egymást.
• A fizikai vonzerő nem csak
az első randevú alkalmával
fontos, hanem a kapcsolat ké-
sőbbi szakaszában is, sőt még
a házasságban is.
• Egy fizikailag jó megjelenésű
társ mind szociális státu-
sunkra, mind önértékelé-
sünkre kedvező hatással van.
• Jobb benyomást keltünk von-
zó partnerek vagy barátok tár-
saságában.
• Kivéve, ha egy nálunk jóval
előnyösebb megjelenésű ide-
gennel mutatkozunk. Ekkor a
másikkal való összehasonlí-
tás (kontraszt) miatt kerülhe-
tünk hátrányba.
• A házastárs kiválasztásánál a
fizikai vonzerő már inkább
háttérbe szorul.
Közelség Ismerősség Hasonlóság
• Proximitás: A lakóhely távol- • A vonzalom növelése a • Hasonló inkább a hasonlóhoz
sága, milyen messze élnek egy- bemutatási hatáson ala- vonzódik.
mástól. pul. • Hasonló vagy azonos érdek-
• 30-as évek Philadelphia, 5000 • Bemutatási hatás: Az lődési kör, osztály, iskolá-
házasságkérelem esetén, a pá- ismerősség önmagában zottság, intelligencia, életkor,
rok 1/3-a legfeljebb ötsaroknyi is növeli a vonzalmat. politikai beállítottság (szoci-
távolságra lakott. • A patkányok is a több- ológiai jellegzetességek).
• Bérlakások barátkozási mintá- ször hallott zeneszerzőt • USA. 1870-ig a házaspárok
zatának vizsgálata. Kikkel be- kedvelik. 94%-a azonos vallású, 99%-a
szélgetnek a leggyakrabban: • Emberek a gyakrabban azonos bőrszínű. A házaspá-
közvetlen szomszéd - 41%, kö- hallott értelmetlen szó- rok pszichológiai és fizikai
vetett szomszéd (2 ajtónyira) – tagot vagy gyakrabban jellegzetességekben is hason-
22%, a folyosó másik végén – látott kínai jelet kezdik lítanak: intelligencia, magas-
10%. el kedvelni. ság, szemszín.
• Kollégiumban a szobatársak • A hatás érvényesül, ha • Randevúzó párok közül azok
kétszer olyan valószínűséggel az emberek nem tudják, voltak a legnagyobb valószí-
voltak barátok, mint az egy hogy találkoztak már az nűséggel egy év múlva, akik
emeleten lakók; az egy emele- adott ingerrel. a vizsgálat kezdetekor háttér-
ten lakók szintén 2x valószí- jellemzőikben legjobban ha-
nűbben lettek barátok, mint a sonlítottak egymásra és fizi-
kollégium lakói általában. kai vonzerő szempontjából is
• A közelség az eleve meglévő összeillettek.
unszimpátiát, ellenségességet
is tovább növelheti.
• Egy vizsgálatban a résztvevők
egy olyan nő társaságában vá-
rakoztak, akik az esetek egy ré-
szében kedvesen, más részében
undok módon viselkedett.
Amikor kedves volt, akkor mi-
nél közelebb ült hozzá a sze-
mély annál szimpatikusabbnak
találta; ha undok, akkor annál
ellenszenvesebbnek. A közel-
ség felerősítette a kezdeti reak-
ciót.
• A legtöbb első találkozás in-
kább semleges vagy kellemes,
így a közelség legvalószínűbb
következménye többnyire a ba-
rátság lesz.
2) Zajonc (1968): bemutatási hatás
• Fotó alapján kellett dönteni, hogy a való életben mennyire tetszene neki az adott személy.
• Minél gyakrabban láttak egy bizonyos arcot, annál valószínűbben mondták, hogy képesek
lennének megkedvelni.
• Ugyanez volt az eredmény, ha a személyeket ténylegesen bemutatták egymásnak.

3) Tükrös vizsgálat
• Egyetemista lányokról készült arcképeket, és azok tükörképét mutatták be maguknak a lá-
nyoknak és barátaiknak és kedvesüknek.
• A lányok 68%-ban a tükörképet kedvelték jobban, míg a többiek 61%-ban az eredeti képet.
• Vajon miért?

4) A fizikai vonzerő hasonlósága

• 99 pár fényképét osztályozták fizikai attraktivitás szempontjából, úgy hogy nem tudták az
összeillő párokat. A párok értékelése jobban megfelelt egymásnak, mint a véletlenszerűen
párba állított párok osztályzatai.
• Általában eleve olyan emberekkel próbáljuk felvenni a kapcsolatot – pl. párkeresésnél -,
akiknek fizikai megjelenése megfelel a sajátunknak. Csak a legvonzóbb emberek törekednek
a legvonzóbb partnerek megszerzésére. A kevésbé attraktív személyek az elutasítástól tartva
náluk nem próbálkoznak.
• A hosszú távú kapcsolatokban az idő múlásával megnő az egyéb hasonlóságok jelentősége.
• Az egymáshoz személyiségben összeillő párok abban is hasonlítanak, hogy mennyire ked-
velnek egyes hétköznapi dolgokat (barátok látogatása, vendéglői vacsora, közéletben való
részvétel). Kevesebbet veszekednek, és elégedettebbek a házasságukkal.
5) Michigani egyetem kollégium vizsgálat
• Egy évig követték azonos szobába lakó társak kapcsolatának rokonszenvi alakulását.
• Az egymásra hasonlító lakótársak általában jobban megkedvelték egymást.
• Az ismerősség kelltette vonzalom hatása még a hasonlóságnál is erőteljesebb. A szobatársak
megkedvelték egymást, attól függetlenül, hogy a hasonlóság vagy a különbözőség volt-e a
szobabeosztás alapja.
• A hasonlóság azért ébreszt rokonszenvet, mert saját értékeiket és véleményüket az emberek
általában magasra értékelik, és ezért olyan emberekkel szeretnek együtt lenni, akik megerő-
sítik választásaikat, és ezen keresztül önbecsülésüket is erősítik.
• A társas normáink (vallási, kulturális) és a helyzetünkből adódó körülmények lépten-nyo-
mon hozzánk hasonló emberekkel hoznak össze bennünket.
6) Az ellentétek vonzzák egymást
• Sok adat nem erősíti meg.
• Bizonyos komplementer személyiségvonásoknál lehet igaz.
• A házasság megszilárdulása a házasságot követő 5 évben inkább a hasonlóságon múlik, nem
a komplementaritáson.
• Domináns fél – szubmisszív, önalávető partner.
• Erős preferenciákkal rendelkező fél – hajlékony, mindenre rávehető partner.
7) Áttételek
• Áttétel: indulatáttétel. Az a jelenség, hogy a páciens a terapeutát érzelmi válaszainak tár-
gyává teszi.
• A terápiás folyamaton belül a kliensek hajlamosak a számukra fontos személyekkel (szülők,
élettársak) kapcsolatos érzelmeiket vagy vélekedéseiket a terapeutára áthelyezni.
• Ha új ismerősökkel akadunk össze, akik számunkra egykor fontos emberekre emlékeztetnek
bennünket, akkor a hasonlóság befolyásolni fogja a rájuk vonatkozó észlelésünket, illetve az
irántuk érzett rokonszenvet.
• Egy számunkra valaha fontos személy felidézése automatikusan aktiválja az illetővel kap-
csolatos ismereteinket, sémáinkat. Az újonnan megismert személlyel kapcsolatos informáci-
ókat az egykori, aktivált sémákkal összhangban fogjuk feldolgozni.
8) Chen, Andersen (1999): Áttételek a személyközi vonzalomban
• A résztvevők két ülésben vettek részt
• Az elsőben két fontos személyt kellett megnevezniük, egyet, akit szerettek, egyet, akit nem;
majd ezekről jellemző, rövid leírásokat kellett adni.
• Második alkalommal, azt mondták a személynek, hogy hamarosan találkozik valakivel. A
leírás hasonlított az első szakaszban megadott egyik fontos személy leírásához. A leírásokat
újabb résztvevőknek is odaadták.
• Amikor a leírt személy hasonlított a fontos személyek valamelyikére, akkor a vele szembeni
attitűdtől függetlenül a k.sz.-ek elmosolyodtak.
9) Chen, Andersen (1999) eredményei
• Az új ismerősöket attól függően kedvelték, hogy azok milyen mértékben osztoztak a részve-
vők által fontosnak tartott személyek tulajdonságában.
• Valamint abban, hogy annak idején pozitív vagy negatív attitűdöket tápláltak irántuk.
• A kísérleti csoport értékelései sokkal szélsőségesebbek fontos személyre hasonlító leírások
esetén.

10) Szerelem és párválasztás

• A szerelem több mint erős szeretet.
• Rubin (1973): szeretet és szerelem mérőskálák.
o Szeretetskála: mennyire rokonszenves, tisztelt, csodált, és ítéletei mennyire helytállóak.
o Szerelemskála: kötődés, gondoskodás, bizalom
• A két skála korrelációja mérsékelt: férfiaknál 0.56, nőknél 0.36
11) Szerelem és házasság
• A nyugati társadalmakban a szerelem és a házasság közötti kapcsolat igazán az utóbbi 50
évben megerősödött.
• 1967-se felmérés: férfiak 2/3-a, a nők ¼-a nem házasodna olyannal, akit nem szeretnek.
• 1984-es felmérés: mind a férfiak, mind a nők 85%-a nem tenné ezt.
12) A szerelem és az én kiterjesztése
• Énkiterjesztés (self-expansion): Potenciális képességeink és forrásaink növekedése.
• A szerelem kellemes érzésének egyik oka az én kiterjesztés lehetősége.
• Közel kerülve valakihez hozzájutunk annak forrásaihoz, nézőpontjához és identitásához.
• Az emberek motiváltak az énjük kiterjesztésére, mert ezáltal nagyobb énhatékonysághoz jut-
nak.
• Az én kiterjesztése, különösen, ha gyorsan történik, mámorító érzés.
13) Aron et al (1998): Az énkiterjesztés vizsgálata
• Diákok minden második héten 10 percen keresztül 3 perc alatt annyi lehetséges, az én leírásával kap-
csolatos választ kellett adniuk a „Ki vagy te?” kérdésre, amennyi csak eszükbe jutott.
• A vizsgálat alatt szerelembe esettek szerelembe esés előtti és utáni válaszait hasonlították össze.
• A szerelembe esést követő önleírások változatosabbak lettek (énkiterjesztés), és ezt nem lehetett egy-
szerűen a jó hangulattal magyarázni.
14) A másik ember is az énem része
• A szoros kapcsolatban élők hajlamosak a párjukról hasonló módon gondolkodni, mint saját
magukról. A két személy énje összeolvad.
• Vizsgált személyeknek arról kellett gyorsan dönteni, hogy adott tulajdonságok illik-e rájuk.
• A csak rá (tehát a társra nem) jellemző tulajdonságoknál lassult a válasz, több hibát vétettek.
Ilyenkor extra erőfeszítést szükséges a saját magára és a másikra jellemző tulajdonságok
szétválasztására.

• Aron et al (1992) Including the Other in the Self

• A kapcsolatukat legjobban jellemző ábrát kellett kiválasztani.
• A partner énjével való összeolvadás mértéke bejósolja a kapcsolat tartósságát.
15) Szenvedélyszerelem és társszerelem
• Szenvedélyszerelem: Erőteljes érzelmi állapot, amelyben „gyengédség és szexuális érzések,
feldobottság és fájdalom, altruizmus és féltékenység együtt kavarognak az érzések vihará-
ban”.
• Szenvedély: A szerelemben a szexuális vonzalmat és a „szerelmesség” romantikus érzését
megragadó motivációs összetevő.
• A fiziológiai arousal (izgalom) annak felismerésével párosul, hogy azt a szeretett lény vál-
totta ki.
• Társszerelem: A szenvedélyszerelemmel szemben a társszerelem ragaszkodás az iránt a sze-
mély iránt, akivel életünk erősen összefonódott.
• Jellemzői: a bizalom, a törődés, a partner hibáival és egyéniségével szembeni tolerancia, me-
legség és ragaszkodás.
• A kölcsönös függőség és az erős érzelmek hőfoka a kapcsolat fennállásával egyre fokozódik.
• Már rövid idejű távollét esetén is elárvultnak érzik magukat, vágyakoznak egymás után.
• Az erős érzelmek a társszerelemben élő pároknál már ritkák, a partnerek a mindennapi
együttélés során már kellőképpen összecsiszolódtak.
• A legsikeresebb hosszú távú kapcsolatok a társszerelemre épülnek, a szenvedélyes szere-
lemre jellemző intenzív érzelmek nem maradnak sokáig.
 16) Japán – amerikai házasságok összehasonlítása
• Blood (1967)
• USA: szerelmi házasságok; a házasságok elején jobban jellemezte a kinyilvánított szerelem
és a szexuális érdeklődés.
• Japán: elrendezett házasságok
• 10 múltán eltűntek a különbségek, a szerelem szintje mindkét csoportban csökkent.
• A résztvevő házaspárok általában elégedettek voltak a szenvedély társszerelemmé alakulá-
sával.
• Jellemzői: a partnerek közötti jó kommunikáció, a munka egyenlő felosztása és döntéshoza-
tali egyenlőség.
• A kapcsolatok kezdetére jellemző földindulásszerű szenvedélyszerelmet a későbbiekben fel-
váltja a tartós és kiegyensúlyozott kapcsolatokra jellemző, jóval kevesebb izgalommal jelle-
mezhető szakasz, amelyhez sok befektetés kell, és inkább az egyenlőségen, mint a szenve-
délyen alapul.
17) Sternberg (1986): A szerelem háromszögelmélete
• A szerelem háromszögelmélete: A szerelmet három összetevőre: az intimitásra, a szenve-
délyre és az elkötelezettségre bontja. Az intimitás a közelséget és az érzések kölcsönösségét
képviselő érzelmi összetevő, a szenvedély a szexuális vonzalmat és a „szerelmesség” roman-
tikus érzését megragadó motivációs összetevő, az elkötelezettség pedig a kapcsolat fenntar-
tására irányuló kognitív összetevő.
• Intimitás: A szerelem közelséget és az érzések kölcsönösségét képviselő érzelmi összete-
vője.
• Elkötelezettség: A szerelem kognitív összetevője, amely a kapcsolat megtartásának szándé-
kát tükrözi.
18) A szerelem 3 dimenziójának kombinációi 8 különböző fajta szerelmet eredményeznek

Intimitás Szenvedély Elkötelezettség

Nincs szerelem Alacsony

Szeretet Magas Alacsony

Vak szerelem Alacsony Magas Alacsony

Romantikus szerelem Magas Alacsony

Kihűlt szerelem Alacsony Magas

Társszerelem Magas Alacsony Magas

Önző szerelem Alacsony Magas
Beteljesült szerelem Magas
19) A párválasztás és a párkapcsolatok kialakításának stratégiái
• Evolúciós pszichológia: Kutatási terület, amely a pszichés jelenségek eredetével foglalko-
zik, mégpedig abból kiindulva, hogy a pszichológiai mechanizmusok a biológiai mechaniz-
musokhoz hasonlóan a természetes kiválasztódás évmilliói folyamán fejlődtek ki.
• A pszichés jelenségek genetikai háttérrel rendelkeznek, és egykor a különböző problémák
rendezésénél az egyén életben maradásának vagy szaporodásának esélyét növelték.
20) A párkapcsolati viselkedés evolúciós pszichológiai szempontból
• A párosodás célja az utódnemzés, azaz a gének továbbadása a következő nemzedéknek.
• Ennek érdekében (Buss, 1994):
1. Le kell körözniük vetélytársaikat a másik nem termékeny tagjaiért folyó versenyben
2. Meg kell találniuk a lehető legjobb szaporodási képességgel rendelkező partnert
3. Jártasaknak kell lenniük a fogamzáshoz szükséges társas és szexuális viselkedések terén
4. Meg kell akadályozniuk partnerük hűtlenségét vagy szökését
5. Biztosítaniuk kell utódaik fennmaradásának és szaporodásának sikerességét.
• Az emberi egyed egyetlen partnerrel való intenzív hosszú távú kötelék biztosítja az utódok
számára a szaporodóképes korig való túlélést.
• Az embernél sokkal tovább tart, míg önállóan is biztosítani tudja önmaga túlélését.
• Fontos volt, hogy a hím is védje, táplálja, nevelje az utódokat.
• Más főemlős fajoknál ez nem jellemző.
21) Nemi különbségek a párválasztási stratégiákban
• Férfiak: elvileg számtalan utódot nemzhet. Minét több nőt megtermékenyíteni – stratégia. A
férfiak eredendően promiszkuidok, és kevésbé válogatósak a partner választásban.
• Nők: minden gyermekre jelentős (idő és energia) befektetés, csak véges számú utódot hoz-
hatnak világra. Annak a társnak a kiválasztása, aki leginkább hajlandó és képes hozzájárulni
utódai védelmezéséhez és felneveléséhez.
• Általában több társadalomban engedélyezett a több partner a férfiak számára, mint a nőknek.
• A férfiak a legtermékenyebb és a fiatalabb nőket keresik, mert általában ők a legalkalmasab-
bak gyermekeik világrahozatalára.
• A nők a magas társadalmi helyzetű és biztos anyagi forrásokkal rendelkező férfiakat kedve-
lik, mert ők tudják leginkább biztosítani gyermekeik túlélését és tovább szaporodását.
• A párválasztási preferenciák különbségét 37 kultúrára kiterjedő vizsgálatban kimutatták.
22) Az evolúciós pszichológia bírálata
• Az egyes viselkedésmintázatok általános vagy sok kultúrában való megjelenése még nem
bizonyítja az emberi génekbe való beprogramozottságot.
• A nők testi ereje kisebb, felnőtt életük nagy részét gyermekeik kihordásával és nevelésével
töltötték.
• Olyan nemek közötti munkamegosztás alakult ki minden társadalomban, amely a politikai
hatalmat és a döntéshozatalt a férfiak kezébe adta, a nőket pedig a háztartáshoz kötötte.
• A férfiak nagyobb szexuális szabadsága ezekre a hatalmi különbségekre vezethető vissza.
• Az evolúciós pszichológiai érvelést az ellenkező irányba is lehetne alkalmazni: az utódok
felnevelésére való törekvés a monogámia irányába is eltolhatná a férfi evolúciós stratégiát.