Értékek, vélemények, nézetek, attitűdök

A fogalmak különbözősége
• Az attitűd nem ugyanaz, mint a ……
• Vélemény, amely „egy-egy dologra vonatkozó speciális, alkalmi megnyilvánulás”,
melynek szubjektív összetevője van, jól megfigyelhető, könnyen megváltoztatható
• Ha beágyazódik → nézetté szilárdul
• Nézet: stabilizálódott, külső helyzettől független vélemény
• Nézetek összessége: nézetrendszer
• Rokeach: két típusú nézetrendszer:
• Zárt gondolkodás: elfogult, nehezen meggyőzhető emberek
• Nyílt gondolkodás: meggyőzhető, kevésbé elfogult emberek
• Az attitűd nem ugyanaz, mint a ……
• az értékek, melyek miközben társas képződmények, ugyanakkor az egyéni preferencia
kifejeződései is, a kultúra által kínált közös értékkészletéből való választás nyomán
fejeződnek ki.
• Vminek megbecsült volta. (értelemző kéziszótár) Vmely anyagban, tárgyban, eszközben az a
jelleg, tulajdonság, hogy vmely szükségletet elégít ki, és az egyén v. a társadalom részéről
megbecsülésben részesül.
• Értékek: eligazodást segítő támpontok, melyek biztonságot adnak
• Modalitás: taszító vagy vonzó valami számunkra
• Tartalom: adott érték hol, és milyen helyzetben segíti a tájékozódást
• Szándék: adott érték milyen viselkedésre késztet minket
Az értékek preferenciája – Rokeach-értékskála (RÉS)

Az értékek és a kultúrák:
• Az egyik legismertebb vizsgálat Hofstede vizsgálata, 117 ezer embert kérdeztek ki a világ 50
országában.
• Vizsgálták: - a hatalomtól való függőség-függetlenség kérdését - bizonytalanság keresését-
kerülését - individualizmus-kollektivizmus kérdését - férfiasság-nőiesség kérdését
• Nyugat-európai és észak-amerikai válaszadók körében individualista és hatalomtól független
értékrendet találtak. (Magyarország is ide tartozik.)
• Latin-amerikai és ázsiai országok lakóinak értékrendjét kollektivisztikusnak és hatalomtól
függőnek találták
• Magyarországon 2005-ös Top 15-ös értékrend vizsgálat: (az első 5 helyezett) –
• 1. család - 2. anyagi biztonság - 3. becsület - 4. igazság - 5. egészség-fittség
Az attitűdök
• „valamely személlyel, tárggyal, jelenséggel, szituációval, emberek csoportjával kapcsolatos
értékelő beállítódás, amely viszonyítási alapul (vonatkozási keretül) szolgál, aminek alapján
az egyén véleményt alkot, viselkedik, viszonyul”
• „az attitűd olyan mentális (kognitív) reprezentáció, mely összegzi egy tárggyal kapcsolatos
értékítéleteinket, ezáltal irányítja viselkedésünket, szervezi a világ megismerését. Az attitűd
tárgya lehet egy személy, egy csoport egy fizikai tárgy, de egy elvont eszme is. „
• „Az értékeléssel erősen átszínezett, a viselkedést irányító nézeteket a szociálpszichológia
az attitűd fogalmával ragadja meg.”
Az attitűd összetevői
• Kognitív összetevő: tudás, ismeret az attitűdtárgyról
• Érzelmi, affektív összetevő: attitűdtárgyhoz való viszonyulás
• Viselkedéses szint: attitűdtárggyal kapcsolatos viselkedés
Csoportosításuk
• Tárgyuk szerint
• Melyek tárgya tapasztalatilag nem kiismerhető, de érzelmileg erősen megérint, pl.
szektákra vonatkozó attitűdök
• Melyeknek tapasztalatilag kiismerhető tárgya van
• Értéke szerint
• Pozitív (pozitív diszkrimináció)
• Negatív
• Ambivalens
• Honnan származnak
• Személyes tapasztalat
• Másoktól átvett
Funkciói
• Az alkalmazkodási, vagy Instrumentális (szociális igazodási) funkció. ha attitűdjeink
megegyeznek a társas környezetünk attitűdjeivel, úgy sokkal könnyebben fogunk tudni
beilleszkedni közéjük, gyakrabban fogunk hasonlóan vélekedni, érezni, viselkedni.
• Az önvédelmi (énvédő) funkció: az attitűdjeink torzítanak a valóság észlelése közben, így
segítenek nem észrevenni az énünket veszélyeztető tényezőket.
• A tudásfunkció: az attitűdök a világban való tájékozódásunkat segítik.
• Az értékkifejező funkció: Ezt az attitűdök érzelmi összetevője közvetíti.
• A haszonelvű funkció: Egy kellemes dolog iránti pozitív attitűd segít kellemes élményeket
szerezni, míg a kellemetlen dolgokkal kapcsolatos negatív attitűd segít azokat elkerülni.
Az attitűdök kialakulása:
• A közvetlen tapasztalat hatásai: - saját közvetlen észlelés - klasszikus kondicionálás: az
élmény kontextusának hatása az attitűdre
• A társadalmi úton közvetített tapasztalat hatása: - modellkövetés - meggyőző kommunikáció:
a társas befolyásolás közvetlen stratégiája
Szerepük az információfeldolgozásban
• Szelektív figyelem: attitűdjeinket megerősítő tényezők észrevétele (különösen, ha már
elköteleződtünk az attitűd mellett)
• Kényszerített ingerlés: ha mind a két oldal érvelését meg kell ismernünk, hajlamosak vagyunk
az attitűdünkkel ellentétes információkat torzítva, az annak megfelelőt pedig pontosabban
észlelni
• Szelektív emlékezet: az attitűdjeinkkel rokon értelmű információra jobban emlékezünk
Mennyire tükröződnek a viselkedésben?
• több tényezőtől függ:
• mennyire fontos az egyén számára az adott attitűd,
• mennyire a saját személyes benyomáson alapul,
 • mennyire belső ellentmondástól mentes,
• mennyire speciális az adott attitűdtárggyal kapcsolatosan,
• mennyire hozzáférhető
Attitűdkonfliktusok
• Attitűdön belüli: kognitív és érzelmi összetevő ütközése
• Attitűdök közötti
Milyen attitűdök jósolják be inkább a viselkedést?
• számunkra fontos (középponti jelentőségű),
• a személyes élményen, tapasztalatokon alapul,
• a belső ellentmondásoktól (ambivalenciától) mentes,
• speciálisan a viselkedés attitűdtárgyra vonatkozik,
• hozzáférhető (gyakori vagy közelmúltbeli aktiválása miatt).
Akkor fontos, sőt középponti jelentőségű egy attitűdünk, ha sok más nézetünkkel kapcsolódik össze,
ezekkel kölcsönösen megerősítve egymást. Ha úgy érezzük, mindig is ezen az állásponton voltunk, s a
minket körülvevő világgal kapcsolatos alapélményeinket érinti a szóban forgó véleményünk. Nagy
nehézségek árán is fenntartjuk ilyen nézeteinket, kevéssé vannak ezek kitéve társas befolyásnak.
Megváltoztatásuk
• Minél fontosabb, annál nehezebb megváltoztatni
• Három elmélet
• Heider – az egyensúly elve
• Osgood – az összhang elve
• Festinger – a kognitív disszonancia elve
• Közös elemük: az emberek ellentmondásmentes világképre törekszenek: a különböző kognitív
tartalmaik megfeleljenek egymásnak
Heider – az egyensúly elve
• Szeretett személlyel hasonló attitűdökre törekszünk
• Heider (1958) egyensúly elmélete szerint erről van szó akkor is, amikor két ember és
egy attitűdtárgy egymáshoz való pozitív vagy negatív viszonyáról van szó. Az
emberek akkor érzik kognitív egyensúlyban magukat, ha a szeretett személyekkel
hasonló, a nem szeretett emberekkel eltérő véleménye van egy adott attitűdtárgy
kapcsán.
• Amennyiben ez fordított, és a szeretett személyeknek eltérő, a nem szeretett
személyeknek pedig hasonló a véleménye kognitív kiegyensúlyozatlanság alakul ki.
• A kiegyensúlyozatlan viszonyok feszültséget keltenek, amit az egyén a viszonyok
megváltoztatásával igyekszik csökkenteni, így megváltozhat a másik személlyel, vagy az
attitűdtárggyal kapcsolatos véleménye
• Kiegyensúlyozott viszonyra törekszünk
Osgood – az összhang elve
• Kognitív összhang vagy kognitív kongruencia, cél: a kognitív folyamatok közötti összhang
megteremtése
• Kognitív tartalmak közötti pozitív kapcsolat: asszociatív kapcsolat
• Kognitív tartalmak közötti negatív kapcsolat: disszociatív kapcsolat
• A kognitív tartalmak közötti kapcsolatok intenzitásuk szerint is különböznek
• Ha az összhang hiányzik
• Átértékelés: a kapcsolatot az erősebb intenzitású elemhez igazítjuk
• Védelmezés: vádaskodó, mentegető ideológia
• Kétségbevonás: az állítás forrásának
Festinger – a kognitív disszonancia elmélete
• Cél: ellentmondásmentes világkép (konszonancia)
• Disszonancia:
• Ha vonzó alternatívák között kell választanunk
 • Cselekedeteink és attitűdjeink ellentétbe kerülnek egymással
• Disszonancia csökkentése - kognitív disszonancia redukció
• ha az ellentmondásos kognitív tartalmak közül az egyiket vagy a másikat
megváltoztatjuk, vagy eltorzítjuk az ellentmondások feloldása érdekében,
• olyan közbeeső tudattartalmakat iktathatunk be, ami az ellentmondást feloldja,
• ha a cselekedetek és az attitűdök ütköznek, az előzőek megváltoztatása is csökkenti a
disszonanciát
Az attitűdök változtatásának mechanizmusa:
• Kognitív oldal megváltoztatása
• Nagyobb sikerrel járhat az érzelmi megközelítés (komolyabb eredmény)
• Valódi attitűdváltozást az értelmi és érzelmi érvek kombinált alkalmazásával lehet
legsikeresebben elérni
• Az attitűdváltoztatás sikeres módja lehet az attitűdök viselkedéses elemének befolyásolása (ez
a legjobb módszer)
• Az attitűd megváltoztatásához szükséges az önkéntes választás érzése, tudata Közösségi
hatások fontossága!

Sztereotípiák, előítéletek
Sztereotípia fogalma
• Sztereotípia: sematikus kép egy adott embercsoportról, bizonyos jellemvonásainak,
motívumainak az általánosítása, leegyszerűsítése (Lippmann)
• az egyes társadalmi nagycsoportokra jellemzőnek tartott tulajdonságok, amelyek
közmegegyezésen alapulnak és tartósan, évtizedekig, vagy akár évszázadokig fennmaradnak
• Ilyenek például a nemzeti sztereotípiák: például a németek szorgalmasak, a magyarok
pesszimisták… stb.
• Adott nemzet saját magáról kialakított sztereotípiái: nemzetkarakterológiák, a nemzeti
identitás részei
• Rosszindulat?
Sztereotípiák célja
• Világban való könnyebb, gyorsabb eligazodás: világról kialakított kép leegyszerűsítése
• Társadalmi igazságtalanságok igazolása
• Kiscsoporton belül a bennfentesség érzését növelik
Sztereotípiaképzés 4 féle módja
• 1. Csekély mértékű különbségek felnagyítása.
• 2. Tényleges különbségek túlzott hangsúlyozása.
• 3. Tényleges különbség társítása valami nem ellenőrizhető vonással, hamis ok-okozati
összefüggéssel.
• 4. A többségtől túlzottan különböző, kirívó, de az adott csoportban valóban létező emberek
gyakoriságának az eltúlzása
Sztereotípiafrász, sztereotípiafenyegetés
• ha valaki egy olyan csoport tagja, amellyel szemben az adott helyzetben negatív megítélések,
sztereotípiák vannak, akkor ez a körülmény az adott személyre is hatni fog, adott esetben
rontani fogja a teljesítményét
• a hatás erősebb, ha az egyén azonosul a csoporttal, ahol a teljesítenie kellene
Előítéletek
• Aronson: „ellenséges vagy negatív attitűd valamilyen csoporttal szemben - olyan attitűd,
amely téves vagy nem teljes információkból származó általánosításon alapul”
Összetevői
• Kognitív: az előítélet mögött meghúzódó sztereotípia
 • Érzelmi összetevő: maga az előítélet
• Viselkedéses összetevő: diszkrimináció
Csoportosítása
• Egyéni előítéletek: egyes emberre jellemzőek (bár társadalmilag determináltak)
• Társadalmi előítélet: az egész társadalomra jellemző, készen kapott
• Csoportítélet: nemzeti, faji, vallási
• Másfajta csoportosítás
• Egészségügyi
• Vallási
• Etnikai – származási
• Politikai alapú előítéletek
Előítélettel sújtott csoportok csoportosítása (Tajfel)
1. Megválaszthatja az egyén, tagja lesz-e az adott csoportnak
2. A csoporttagság a személy számára eleve adott és megváltoztathatatlan
Elsajátítás
• Szociális tanulással
• Első előítéletek: család
• Következőek: másodlagos szocializáció színterei (iskola, kortársak)
• Média szerepe
• Kék szem – barna szem: Eliot kísérlete
Előítéletes magatartás oka
• Önigazolás: pozitív önértékelés fenntartása
• Társadalmi csoporttal szembeni igazságtalan bánásmód esetén
• Státusz és hatalom szükséglete:
• „lecsúszóban”, „leszakadóban” lévő társadalmi csoportok tagjai előítéleteket táplálnak
a már eleve alacsony szocioökönómiai státuszú csoportok iránt
• Gazdasági, politikai konkurencia:
• Ha egy társadalomban a gazdasági és a politikai források szűkösek, akkor az
előítéletek okai között megjelenik az a motívum is, hogy az előítéletes csoport tagjai
az előítélettel sújtott csoport tagjaival szemben próbálnak anyagi és politikai előnyt
elérni
• Előítéletes (tekintélyelvű) személyiség
• gyanakvó, merev gondolkodás, a konzervatív tekintélytisztelő értékrendszer, az, hogy
nehezen viselik el a gyengeséget mind magukban, mind másokban, híveik a súlyos
büntetéseknek
• Konformitás: előítéletek átvétele az elvárásoknak való megfelelés érdekében
Az előítéletesség fokozatai: saját előítéletességhez való viszonyunk
• Előítélet-mentesek: valóban?
• Ambivalensek: hagyományos előítéletek elutasítása, de a kisebbségi csoportokhoz való
ambivalens viszonyulás
• Átlagos előítéletesek: kritika nélkül elfogadják a saját csoportjukra jellemző előítéleteket,
élesen elhatárolódnak az előítélettel sújtott csoport tagjaitól
• Szélsőségesen előítéletesek: hajlamosak a bűnbakképzésre, fogékonyak a kirekesztő politikai
ideológiákra
Az előítéletesség fokozatai: az előítélettel sújtott csoport tagjaihoz való viszonyunk (Allport)
• Szóbeli: elítélő kijelentések
• Elkerülés: érintkezés elkerülése
• Hátrányos megkülönböztetés, elkülönítés
• Fizikai agresszió
• Üldözés, kiirtás
Megváltoztathatók-e az előítéletek?
 • Egyenlőség elvén érintkezés:
• előítélettel sújtott csoporttal szembeni igazságtalanság megtapasztalása
• Több információ a másik csoportról, ismerősség → empátia és bizalom növekszik
• Közös cél, egymásrautaltság: Mindkét csoport számára fontos probléma megoldásában
kölcsönös függőség
• Közös identitás: a csoportok képesek úgy újradefiniálni önmagukat, hogy egyetlen fölérendelt
kategóriába tartozzanak
• Az elkerülhetetlenség pszichológiája:
• elkerülhetetlen a rendszeres érintkezés az előítélettel sújtott csoport tagjaival →
kognitív disszonancia
• feszültség csökkenése → véleményét pozitívabbra változtatása
• ha a kapcsolatfelvétel nem elkerülhetetlen, és lehet kibúvót találni → az előítéletek
inkább erősödni fognak
• Iskolai programok, direkt oktatás
• az előítélettel sújtott csoport kultúrájának megismerése segíthet → ismeretlentől való
szorongás csökkentése
• Toleráns, nyitott gondolkodású nevelők
• Katartikus élmények, mély, empatikus tapasztalatok
• a súlyos diszkrimináció, esetleg a fizikai bántalmazás következményeivel közvetlenül
szembesülünk
• ezt a hatást különböző az előítéletek hatását csökkenteni célzó tréningekben szervezett
és ellenőrzött keretek között lehet alkalmazni

A személypercepció, elméletei, a személypercepciót torzító hatások

Személypercepció
• Személyészlelés: a másik ember belső tulajdonságainak megismerése, a másik emberről egy
egységes képkialakítása
• Kölcsönös folyamat
• Érzelmi bevonódás, elfogultság
• Különbözik a tárgyészleléstől
Személyészlelés vs fizikai tárgyak észlelése
1. Személyészlelés :
- Belső tulajdonságokra, gondolatokra kell következtetnünk. (láthatatlan)
- kölcsönös
2. Fizikai tárgyak:
- Megfigyelhető, felszíni tulajdonságokra összpontosítunk ( szín, forma, méret, íz)
- egyirányú
Problémák a személyészleléssel (Zajonc)
• az inger folyamatosan változik: az emberek maguk is folyamatosan változnak (különböző
szociális helyzetekben más arcot mutatnak)
• objektív összehasonítási alap hiánya: mihez viszonyítva mondhatjuk valakiről például azt,
hogy kedves?
• az észlelő aktuális állapota, magára vonatkoztatott attitűdje, énképe befolyásolja azt, hogy
hogyan észlel más embereket
Az észlelés 4 alaptípusa (Goffman)
1. A másik személyt valóban személyként észleljük. Észrevesszük őt, mint személyiséget, és
ennek megfelelően viszonyulunk hozzá.
2. A másik személyt, nem mint személyt észleljük, hanem dehumanizáljuk, tárgyként kezeljük.
3. Személyként észlelünk nem személyeket
 4. A nem személyi világot, nem személyként kezeljük. Ilyenkor a tárgyi világot tárgyként
észleljük és kezeljük.
Első benyomás
• külső megjelenés
• öltözködési stílus
• Beszéd
• aktuális viselkedés
• Szerep- és nemzetiségi sztereotípiák
A személyészlelés elméletei
1. Aritmetikai modell (matematikai modell)
2. Központi vonás elve
3. Hozzáadódás elve
4. Implicit személyiség elve
Az aritmetikai modell (matematikai modell)
• Összegzési modell: Fischbein és Hunter
• az ember úgy alakítja ki a másokról való benyomását, hogy a megismert jó és rossz
tulajdonságokat számtanilag összegzi.
• több a jó tulajdonság → pozitív kép,
• több a rossz tulajdonság → negatív kép
• Átlagolási modell: Anderson
• az emberek úgy alakítják ki a benyomásaikat, hogy a megismert jó és rossz
tulajdonságokat átlagolják.
• Hibájuk:
• azt feltételezik, hogy a személyiségvonásoknak tartós és változatlan
szeretetreméltósági értéke van
• feltételezik a személyészlelés egy racionális kognitív folyamat.
Központi vonás elve
• Asch: alaklélektan (az egész nem egyenlő a részek összességével)
• Központi személyiségvonások: jobban befolyásolják az összképet ↔ perifériás tulajdonságok
• Adott esetben melyik vonás központi, melyik perifériás: függ a helyzettől
• Kutatás:
• ügyes, igyekvő, melegszívű, határozott, gyakorlatias, körültekintő
• ügyes, igyekvő, hideg, határozott, gyakorlatias, körültekintő
Hozzáadódás elve
• Brunner, Shapiro, és Tagiuri
• Ha az ember valakiről már kialakított valamilyen képet, akkor azt nem szívesen változtatja
meg
• DE: ha ebben a képben belső ellentmondás van: nehéz elviselni
• Az újonnan megismert tulajdonságokat úgy próbáljuk a már kialakult képhez
alakítani, hogy az összbenyomás ne változzon meg.
Implicit személyiség elve
• Elképzelésekkel rendelkezünk, hogy milyen tulajdonságok járnak együtt egymással
• személyes tapasztalatokon alapulnak → egyénenként mások
• ezeket az egyéni modelleket használjuk fel akkor, ha más emberek tulajdonságait
akarjuk megismerni
Kognitív megközelítés
• a személyészlelés során a megismert embereket különböző kategóriákba soroljuk
• olyan tulajdonságkészletek, amelyek jellemzőek az emberek egy csoportjára.
• Kategóriáink kialakulásának alapja:
• korábbi személyes tapasztalataink,
• a szocializáció során elsajátított sztereotípiák
 • téves észlelések, torzítások forrásai lehetnek
A személyészlelés pontossága
• Vernon: az emberek 3 típusa
1. pontos önértékelők: saját tulajdonságok pontos megítélése
• Jó humorérzék, magas intelligencia, alacsony szintű kreativitás.
2. pontos barátészlelők: a barátaik tulajdonságait képesek pontosan észlelni.
• az előző típusnál alacsonyabb intelligencia, viszont magasabb kreativitás jellemző.
Általában kevésbé társas lények.
3. pontos idegenészlelők: az idegenek tulajdonságait észlelik a legpontosabban.
• magas kreativitás, magas intelligencia
• Pontosságot befolyásolja
o Pillanatnyi hangulat
o Másikat mennyire ismerjük
o Empatikus képesség
o Stb.
• Differenciális pontosság: egyéni különbségek jobb észlelése
• Sztereotípiapontosság: embertípusok, embercsoportok pontosabb észlelése
Pontosságot torzítja
• Holdudvarhatás: Ha tisztában vagyunk az észlelt személy bizonyos jó vagy rossz
tulajdonságaival, akkor hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy a többi tulajdonságai is ennek
megfelelőek
• Elsőbbségi vagy újdonsági hatás: Ez azt jelenti, hogy az ember az első benyomások alapján
ítél, és ezeket később csak nagyon nehezen változtatja meg.
• Asch kísérlete: szólista: intelligens, szorgalmas, impulzív, kritikus, makacs, irigy,
VAGY irigy, makacs, kritikus, impulzív, szorgalmas, intelligens
• Sztereotipizálási és osztályozási torzítások. Ha tudjuk, hogy valaki milyen embercsoportba,
etnikai kisebbségbe, foglalkozási csoportba stb. tartozik, akkor feltételezzük, hogy
előítéleteinknek megfelelő személyiségvonások jellemzik őt.
• Előzetes elvárásoknak megfelelő torzítások: még mielőtt egy kapcsolatba belépnénk, már
vannak előzetes elvárásaink az illetővel szemben, amik torzítani fogják az észlelésünket.
• Torzítás negatív irányba: Ha azt látjuk, hogy valaki valami negatív dolgot cselekszik,
hajlamosabbak, vagyunk ezt személyes rossz tulajdonságainak tulajdonítani, míg, ha helyesen
cselekszik, azt inkább a külső környezeti elvárásoknak.
• Elnéző torzítások. Ha az embereknek nincs különösebb okuk arra, hogy rosszat
feltételezzenek a másikról, akkor hajlamosak arra, hogy jót tételezzenek fel.
Attribúció
• Az attribúció oktulajdonítást jelent, az attribúcióelméletek azzal foglalkoznak, hogy hogyan
következtetünk arra, miért viselkednek az emberek úgy ahogy, mi a viselkedésük oka.
• Az a folyamat, amely során az ember egy egységes képet próbál alkotni a másik emberről,
megpróbálja érvényes és egységes képbe foglalni annak a tulajdonságait, jellemzőit.
• Attribúcióelméletek: hogyan következtetünk arra, miért viselkednek az emberek úgy ahogy,
mi a viselkedésük oka
Az attribúció elemi mechanizmusai
1. Projekció: Kivetítés
2. Időbeli általánosítás: Az egyszeri tapasztalat általánosítása
3. Sztereotipizálás: Ha tudjuk, hogy valaki milyen embercsoportba tartozik, akkor feltételezzük,
hogy az adott embercsoportnak általában tulajdonított tulajdonságok rá is jellemzőek.
4. Analógiás átvitel: a már ismert dolog jellemzőit kiterjesztjük a másik ismeretlen dologra
valamilyen hasonlóság alapján.
5. Analógiás - metaforikus következtetés: külső tulajdonságoknak szimbolikus jelentőséget
tulajdonítunk.
 6. Én – központúság: önmagunkból indulunk ki, feltételezzük, hogy ami ránk igaz, az igaz
másokra is.
7. Kauzalitáselvűség: Amikor képet alkotunk valakiről, hajlamosak vagyunk szándékot, ok-
okozati összefüggéseket feltételezni.
1. Kelley: az oktulajdonítás háromdimenziós modellje
Kelley: az oktulajdonítás háromdimenziós modellje
• Kelley szerint a másik viselkedése mögött külső (pillanatnyi) és belső (a személyiségből
adódó) okokat is feltételezhetünk. Ilyenkor három szempontot veszünk figyelembe:
• Konszenzus: a megfigyelt ember viselkedése mennyire felel meg a társadalmi
konszenzusoknak, elvárásoknak, viselkedési szabályoknak.
• Konzisztencia: mennyire ismétlődő, tartós az illetőnél az adott viselkedés.
• Megkülönböztethetőség: Mennyire megkülönböztethető a viselkedés a máskor
szokásos viselkedéstől, más helyzetekben szokott-e így viselkedni az egyén vagy sem.
• Magas konszenzus + konzisztencia + megkülönböztethetőség → külső ok a viselkedés mögött
• Alacsony konszenzus + megkülönböztethetőség + magas konzisztencia → belső ok a
viselkedés mögött
• Ha a személy nincs külső nyomásnak kitéve
• Ha a viselkedés ellentmond a helyzet követelményeinek
Heider
• az emberek a mások viselkedése mögötti okokat naiv tudósként, a logika szabályai szerint
vizsgálják
• Okok: külső vagy belső
• Belső: képesség vagy erőfeszítés (ha nincsenek jelen nyilvánvaló külső okok)
• Külső okok és belső okok: összeadódnak vagy kivonódnak egymásból
• Képesség és erőfeszítés: összeszorzódnak (ha az egyik 0, az eredmény is 0 → külső
ok)
Jones és Davis
• Szándéktalannak tekintett viselkedés → nem keresünk okokat
• Szándékosság mérlegelése
• Ismerte-e az illető a cselekedetei következményét
• Tudta-e, hogy ezeket a következményeket létre tudja hozni
• szándékosság feltételezése
• Nemkívánatos következmények
• Kevés, vagy kizárólagos következmények
• Cselekvő korábban felvilágosítást kapott a következményekről
• Súlyos a következmény
• A viselkedés normasértő vagy szokatlan
• Ha már sikerült valamilyen következtetésre jutnunk a szándékosságról → nem keresünk
további magyarázatokat
Attribúciós hibák, torzítások
• okság irányában való torzítás: hajlamosak vagyunk véletlen események mögött is okságot
feltételezni.
• Belső tényezők szerepét túlhangsúlyozzuk a külsőkkel szemben
• saját viselkedésünk → külső okok, mások viselkedése → belső okok
• Önkiszolgáló torzítások: Saját sikerek → belső okok (saját képességek, erőfeszítések); saját
kudarcok → külső okok (mások, a körülmények okolása)
• Önkiszolgáló torzítások: balesetet szenvedett gépkocsivezetők
• „A telefonpózna gyorsan közeledett, megpróbáltam kitérni az útjából, amikor a
kocsim elejének ütközött.”
• „Szabályosan parkoltam, amikor a kocsim belement az előtte lévőbe.”
 • „Amikor elértem a kereszteződést, egy kerítés emelkedett ki, elhomályosította a
látásomat, nem láttam a másik autót.”
• Hamis konszenzuson alapuló torzítás: Általában hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy a
többi ember véleménye megegyezik a mienkkel.
• Énközpontúság: magunkból indulunk ki → ami ránk igaz, az másokra is (a mi
helyzetünkben mások is ugyanígy cselekedtek volna: önkiszolgáló jelleg)
• Az igazságos világba vetett hit. Lerner: mások kudarcaiért hajlamosak vagyunk a másikat
hibáztatni.
• énvédelem
• Torzítás negatív irányba: hajlamosak vagyunk egy ember megítélésében nagyobb jelentőséget
tulajdonítani a megfigyelt negatív cselekedeteinek, mintha azt látnák, hogy valami pozitív
dolgot cselekszik
• a pozitív cselekedetek → társadalmi konszenzus → csak azért cselekszik így valaki,
hogy a társadalmi elvárásoknak megfeleljen
Gyakran hibás következtetések (olyan tulajdonságokat tulajdonítunk valakinek, amelyek őt nem is
jellemzik)
Pygmalion effektus
• az elvárások, amellyel egy másik személyhez közeledünk (és amely gyakran a korábbi torz
észlelésünkből ered) önbeteljesítő jóslattá válhatnak: a másik személy – nem feltétlenül
tudatosan – megpróbál megfelelni az elvárásainknak
• Rosenthal és Jacobson kísérlete: 1968
• tanároknak hamis - a valósnál jóval pozitívabb - visszajelzést adtak tanítványaik
intelligenciateszten elért eredményéről → később a jó intellektusúnak mondott
tanulók teljesítménye javult

A szociális interakció, interperszonális viszony, meggyőzés

Szociális interakció
• Társas kölcsönhatás
• → társas kapcsolat kialakulása
• Adott társadalom normái, viselkedési elvárásai befolyásolják → társadalmilag meghatározott
térben zajlanak
• Goffman: keret (ha az értelmezésben eltérés van: zavar)
• A felek folyamatosan figyelik, és a másikéhoz igazítják a viselkedésüket
Okai
• Hedonizmus: az emberek az örömök keresésére és a fájdalmak lekerülésére törekszenek
• Behaviorizmus: két ember között a kapcsolat addig marad fenn, amíg megerősítés,
jutalom várható a másik embertől
• Thibaut és Kelley: csereelmélet: az emberi kapcsolat sem más, mint egy egyszerű
adok – kapok viszony
• A hatalom, ellenőrzés, tekintély iránti igény: többiek feletti szociális hatalom
• Altruizmus: arra való, vágy, hogy másoknak segítsünk
• Racionalizmus: az ember képes racionálisan, józanul, intelligensen dönteni, és kapcsolatait is
ennek megfelelően alakítja ki
• Pszichoanalízis: irracionális, a tudattalan folyamatok szerepe az emberi kapcsolatokban
• kora gyerekkori tapasztalatok, frusztrációk, tudattalan komplexusok → kit találunk
vonzónak vagy ellenszenvesnek, kivel próbálunk kapcsolatba kerülni
Függőségi viszonyok (Jones és mtsai)
• Aszimmetrikus függőség
 • Álfüggőség: A résztvevők viselkedését kívülről meghatározott szabályok, előírások
határozzák, meg. A résztvevőknek személyességre nincs lehetősége, így az interakciónak
nincs is igazán pszichológiai tartalma.
• Reaktív függőség: a résztvevők csak egymás viselkedését figyelembe véve tudnak cselekedni,
itt a helyzet kényszere a meghatározó
• Kölcsönös függőség: közös cél, együttműködés, kölcsönösség
Szociális facilitáció
• a társas együttlét a résztvevők teljesítményét fokozza
• Triplett: 1897
• Allport: társas növekmény: a teljesítmény a társak jelenlétében akkor is növekedik, ha a
többiek csak nézők
• Társas gátlás, szociális debilizáció: nagy figyelmet igénylő, bonyolult feladat esetén
Szociális facilitáció magyarázó elvei
• a társak jelenléte a figyelmet tereli el → csökkenti az egyszerű feladatok unalmát, és zavarja a
bonyolult feladatokra való koncentrálást.
• Zajonc: társak jelenléte → bizonytalanság → emelkedik a reakciókészség
• egyszerű feladatok: a teljesítményt fokozza,
• Bonyolultaknál: nehezíti.
• Cattrell: többiek pozitív vagy negatív megerősítése a teljesítmény alapján→ belső feszültség
• facilitál az egyszerű,
• gátol a bonyolult feladatok esetében.
Társas kapcsolat, személyközi viszony
• Interperszonális viszony
• ha sorozatos, folyamatos interakció alakul ki a felek között
• Kapcsolat fajtái:
• Formális: társadalmilag meghatározott szabályok, nem önkéntes, külső okok
• Informális: érzelmi alapú, önkéntes
Kapcsolatok fejlődési szakaszai
• Egyoldalú észrevétel:
• Csak az egyik fél vesz tudomást a másikról
• Felszínes kapcsolat.
• Alacsony bevonódás, el nem kötelezettség, személytelenség, merev ragaszkodás a
társadalmi konvenciókhoz, illemszabályokhoz
• Kölcsönös kapcsolat.
• Mély bevonódás, elkötelezettség, személyesség, egyre erősebb érzelmi kötődés,
intimitás
• Intim kapcsolat.
• Kizárólagosság, közös titkok, közös hagyományok
Társas viszonyok szempontjából fontos tényezők
• Vonzalom
• Proszociális viselkedés
• Altruizmus
• Agresszió
Vonzalom
• Vonzóság meghatározói
• Testi szépség
• Személyes tulajdonságok: őszinteség, hozzáértés, intelligencia…stb.
• Kompetens személyek vonzóbbak, főleg, ha nem teljesen tökéletesek
• Hasonlóság: társadalmi-, anyagi helyzet, attitűdök, nézetek
• Ellentétes tulajdonságok: egymást kiegészítő tulajdonságoknál, de van, hogy inkább
taszít
 • Viszonosság
• Téri közelség
Alapja
• Elemi szükséglet: másikkal való kommunikáció, kapcsolat (Schultz: inklúzió)
• Érzelmi kötődésre, szeretetre való igény
• Ellenőrzés vágya
• Mások feletti hatalom
• Minket ellenőrizzenek
Hibás kötődési típusok
• Alulszocializált típus
• inklúzió igénye megvan, de: kapcsolatteremtési, kapcsolattartás nehézségei
• Gyermeki függőség típusa
• ellenőrzés iránti igény nagyon kicsi, az a fontos, hogy ő alávetesse magát a másik
ember akaratának
• A személytelenség típusa
• a kötődés, a szeretetigény hiányzik, vagy nagyon alacsony szintű
• Túlszocializált típus
• az inklúzió igénye túlságosan erős
• Autokrata típus
• ellenőrzésre, a mások feletti hatalomra való törekvés
• Túlkötődő típus: túl erős szeretet, kötődési igény
Proszociális viselkedés
• Segítő magatartás
• DE: nem hivatali kötelességből, nem szervezetnek
• Altruizmus: másoknak önzetlenül segítő magatartás
• Keveredhetnek benne az egoisztikus (önös) és altruista (önzetlen) motívumok
New York városának queensi negyedében Kitty Genovese fél órán keresztül küzdött az életéért: késsel
többször megszúrták; úgy halt meg, hogy – bár segítségért is kiáltozott – 38 szomszédja nézte az
ablakból anélkül, hogy segítettek volna, vagy kihívták volna a rendőrséget. Miért?” (Fiske: Társas
alapmotívumok, 439.old.)
Magyarázata
• Biológiai: az egyént veleszületett, genetikai alapú hajlam jellemzi a segítőkészségre
• Rokonszelekció: saját genetikai állomány továbbadása
• Ha bárkinek segítünk: az emberiség fennmaradását segíti
• Trivers: reciprok altruizmus: viszonosság
• Ezzel való visszaélés lehetőségét csökkenti: kölcsönös bizalom, a
csoporttagság stabilitása, a csoport hosszas fennállása, a csoporttagok közötti
magas fokú elfogadás, a meghittség és az attitűdök hasonlósága
• Individualista megközelítés: az embert a segítőkészségre egyéni hajlam jellemzi
• Hangulat: pozitív, negatív (interperszonális bűntudat)
• társas felelősségtudat, empátia, belső kontrollosság, igazságos világba vetett hit
• Interperszonális megközelítés: az emberek egymástól való kölcsönös függése magyarázza a
proszociális viselkedést
• Hosszú távon egymásra utalt emberek: a csereviszonyból proszociális viszony lesz
• Társadalmi rendszereken alapuló megközelítés: az egyént a társadalmi elvárások, viszonyok
késztetik segítésre
• Szocializáció szerepe
Meggyőző közlés
• Bettinghaus (1997): „az egyén tudatos törekvése arra, hogy valamilyen közlemény
továbbításával megváltoztassa a másik egyén vagy egyénekből álló csoport viselkedését”
 • Cél: a másik ember attitűdjeinek, véleményének, észlelésének, érzelmeinek, viselkedésének
megváltoztatása
A hatékonyság tényezői
• A kommunikáció forrása: információforrás hitelessége
• A befogadó által előítélettel sújtott csoport tagjának meggyőző ereje alacsony
• Fokozza:
• hozzáértés,
• ha azt gondoljuk, a másik nem akart minket befolyásolni,
• ha a kommunikátor a saját elvei ellen érvel
• Fizikai vonzerő (kevésbé lényeges kérdésekben)
• Példa: 1951: megvalósítható az atom-tengeralattjárók építése
• Hiteles forrás: J. Robert Oppenheimer, atomfizikus
• Kevésbé hiteles forrás: Pravda (Szovjetunió Kommunista Pártja hivatalos
lapja)
• Logikai vagy érzelmi érvelés hatékonyabb?
• A több érzelmi elemet tartalmazó közlés meggyőzőbb
• Inkább csak az attitűdök, vélemények, nézetek szintjén hat, a tényleges viselkedést
kevéssé befolyásolja → ahhoz tárgyilagos útmutatás is kell a változtatás mikéntjére
• Melyik a meggyőzőbb, ha mindkét fél érvei elhangzanak, vagy csak ha az egyiké?
• Intelligens társaság → fontos a kétoldalú érvelés (annál rosszabbul reagálnak a direkt
meggyőzési kísérletre)
• Bizonytalanság esetén hatékonyabb a két oldal meghallgatása
• Melyik a meggyőzőbb, a statisztikai adat vagy a személyes példa?
• Egyetlen világos, egyszerű, személyes példa hatékonyabb, mint megannyi statisztikai
adat
• Befogadó
• Saját nézettől túlságosan eltérő dolog: csökken a meggyőző erő
• Erőszakos és durván rábeszélő közlés nem hatékony
• Alacsony önértékelés: könnyebb befolyásolhatóság
• Tapasztalat: akinek már meg kellett védenie a nézőpontját, kevésbé lesz meggyőzhető
(motiváltabbak és tapasztalatuk van az érvelésben)
• McGuire: védőoltás effektus: korábbi vita, mint védőoltás, későbbi
befolyásoló hatástól megvéd
A meggyőzés két útja (Petty és Cacioppo)
• Központi út: tényeken és számadatokon alapuló, tartalmas érvek, melyek arra késztetik az
embereket, hogy elgondolkodjanak a témákról
• Pl. számítógépreklám: mit emel ki?
• Perifériális út: a közlés olyan felszólító ingereket tartalmaz, amelyek azt célozzák, hogy az
emberek különösebb gondolati erőfeszítés nélkül fogadják el az érveket
• Pl. dezodor, üdítőital, stb. reklámok: mit emelnek ki?