Kognitív disszonancia és

attitűd változtatás
2020. szeptember 28.
Pedagógiai szociálpszichológia és pedagógiai pszichológia
Győri-Dani Dóra
Attitűddinamika
• Attitűdjeink kapcsolatban állnak egymással és
környezetünkkel
• Személyes és társas behatásokra változnak
Konzisztenciára törekvés
• Elvileg különböző álláspontokat is el tudunk képzelni egy
adott kérdésben → DE: saját véleményünkben igyekszünk
koherenciát teremteni
• Ált. zavarónak találjuk a nézeteink közötti logikai
ellentmondást→ konzisztencia az ember gondolkodásának
racionalitását feltételezi → inkonzisztencia esetén minden
ember erős késztetést érez annak megszüntetésére
• Pl. kényelmetlen, ha a legjobb barátnőnk férje
ellenszenves
A kognitív disszonancia - fogalma
• Az egymásnak ellentmondó vélekedések vagy az
attitűdünkkel összeegyeztethetetlen viselkedés rossz érzést,
kognitív disszonanciát vált ki, ami azután arra indít minket,
hogy attitűdjeinket megváltoztassuk, és megszüntessük ezt a
kellemetlen állapotot
• Az egyén nem csak mérsékelni próbálja a disszonanciát,
hanem aktívan kerüli a helyzeteket, elsiklik az olyan
információk felett, melyek fokoznák azt → torzítás
Amikor a viselkedésünk alakítja attitűdünket
• Számos hétköznapi helyzetben is előfordulhat, hogy a
meggyőződésünkkel ellentétesen viselkedünk
• Okai: büntetéstől való félelem, nyereség iránti vágy, mások
előtt jó színben szeretnénk feltűnni, véletlen
• Viselkedésünket utólag nem tudjuk befolyásolni →
megideologizáljuk → utólag módosítjuk a véleményünket,
hogy megteremtsük a viselkedésünkkel való összhangját
Mikor nem változnak meg az egymásnak ellentmondó
nézeteink?
• Alternatívák a nézeteink közötti koherencia megteremtésére
• Pl. negatív következmény tagadása, a felelősség elhárítása,
a disszonanciaélmény tompítása vagy más okoknak
tulajdonítása, az önértékelésünk más utakon való
megerősítése
• Pl. dohányosok dilemmája
Belső és külső tényezők viszonya a viselkedés
alakításában
• Fontos következtetések az iskolai gyakorlatra:
• Nagyobb jutalommal nem feltétlenül érhető el jobban az
attitűdváltozás → a mérsékelt jutalom és a fokozott
erőfeszítés vezet el a vélekedések valódi változásához
Disszonanciakeltő helyzetek és alkalmazási
lehetőségeik az iskolában
• Az önként vállalt erőfeszítés igazolása:
• Ha valaki saját elhatározásából fektet energiát valaminek a
megvalósításába, akkor erős érdeke lesz, hogy felértékelje
az adott helyzetet vagy cselekvést ↔ ha erőfeszítés nélkül
ér el eredményeket, így jut jutalmakhoz, akkor le is
értékelheti a készen kapottat
• Pl. osztályfőnök szervezi az osztálykirándulást vs. a
gyerekek segítséggel; projektmódszer
Disszonanciakeltő helyzetek és alkalmazási
lehetőségeik az iskolában
• Az agresszió igazolása:
• Ált. az gondoljuk magunkról, hogy kedvesek és
barátságosak vagyunk → ha agresszívak vagyunk: „vele
csak így lehet bánni, csak az erőszakból ért, ha ő így, hát
én is így, az ilyen nem érdemel mást” stb. → énvédelem
Disszonanciakeltő helyzetek és alkalmazási
lehetőségeik az iskolában
• Döntés utáni disszonancia:
• Az igazi dilemmát okozó döntéseknél hajlamosak vagyunk
utóbb az általunk választott lehetőséget minden eszközzel
pozitívabb színben tüntetni fel, míg az alternatívákat
leértékelni
• Pedagógus sok döntést hoz → döntésünk utólagos
igazolása érdekében ne torzítsuk el a valóságot
• Pl. értékelés → előtte mérlegeljünk, ne utána igazoljuk
a döntés helyességét
Az attitűdök megváltoztatása
Yale-program a meggyőzés kutatásában
• Három tényező fontossága
• Kommunikátor presztízse (+ hitelessége)
• Üzenet
• Egyoldalú legyen, vagy érdemes bemutatni az
ellenérveket is? → ellenérvek csak ha a közönség
tájékozott a témában
• Félelemkeltés → csak enyhe félelem erősíti a
meggyőzést
• Befogadó → tájékozottság, csoporttagság
Feldolgozásvalószínűségi modell
• Meggyőzés kettős folyamatmodellje
• Amikor akarunk és tudunk mélyebben gondolkodni, a
meggyőzés kontrollált és erőfeszítéssel végzett
gondolkodáson alapuló utat választ → központi út
• Amikor nem akarunk vagy tudunk elmélyülten
gondolkodni, a meggyőzés automatikus, erőfeszítés nélküli
gondolkodáson alapuló utat választ → perifériás út
McGuire ötlépcsős modellje
• Öt lépcső elkülönítése a befogadástól a megváltozott
viselkedésig:
• Figyelem
• Megértés
• Elfogadás
• Megtartás
• Viselkedés
• Ha a folyamat valamelyik stádiumban megakad, a meggyőzés
nem idézi elő a kívánt viselkedést
Attitűdök és viselkedés
• Attitűdök és viselkedés szoros kapcsolata
• De: vizsgálat - kínai párok kiszolgálása étteremben →
tényleges viselkedés nem fedte le az attitűdöket
• Okok:
• Kényszerítő tényezők (pl. szülői kontroll, munkahelyi
szabályok)
• Kortárs nyomás
Feldolgozott irodalom
• N. Kollár Katalin – Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak. Budapest,
Osiris, 2004. 16. és 17. fejezet
• Szabó István: Bevezetés a szociálpszichológiába, Nemzeti
Tankönyvkiadó, Bp., 1998 22-25. o.
• Atkinson-Hilgard (2005): Pszichológia, Budapest: Osiris. 18. fejezet
• Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága,
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002 40-54. o.