2022. 03. 04.

A fiatalkori sport
pszichológiája

Fiatalkori sport céljai

• Szórakozás
• Izgalom
• Barátság
• Készségfejlesztés
• Siker

1
 2022. 03. 04.

Teljesítmény:
Mi is az a szórakozás?!
• képesség
• észlelt kompetencia
• fizikai felépítés

Szociális oldal: Résztvevő viselkedés

•barátság Elköteleződés
•gyakoriság
Sportban megélt
•felnőttekkel való interakció Pszichológiai vágy
•intenzitás
öröm
•csapattal való interakció és szándék
•hossz
•társas elismerés

Intrinzik motiváció
•Flow
•kellemes időtöltés
•mozgás öröme
•izgalom és energia

Leggyakoribb problémák
• Szorongás
• „Edzésmenő”
• Koncentráció hiánya
• Agresszív viselkedés a pályán
• Motivációs problémák - kiégés
• Testkép: Étkezési zavar / testméret
• Edző – sportoló kapcsolata
• Szülői elvárások
• Sérülések

2
 2022. 03. 04.

Stressz
Magas szintű szorongáshoz kapcsolódó tényezők Alacsony szintű szorongáshoz kapcsolódó tényezők

- magasabb valószínűsége annak, hogy a verseny - magas önértékelés

számára ijesztő (magas teljesítményszorongás)
- magasabb teljesítményelvárás
- nagyobb szintű félelem a kudarctól
- a negatív társas értékelés észlelése vagy elvárása
- szülők és, vagy felnőttek felől érkező magasabb
szintű elvárások
- perfekcionizmus
- én-orientált célok és hozzáállás
- elkerülő viselkedés
- a verseny észlelt fontossága
- a verseny kedvezőtlen végkimenetele
- alacsonyabb valószínűsége annak, hogy a verseny
számára ijesztő (alacsony teljesítményszorongás)
- a teljesítménykompetencia észlelése
- az öröm, játék lehetősége
- a támogató közeg észlelése
- a részvétellel való elégedettség
- feladatorientált célok és hozzáállás
- közelítő viselkedés

Freud – pszichoszexuális fejlődés

• Orális szakasz (0-18 hó)
• Anális szakasz (1,5-3 év)
• Análisan kiürítő személyiség
• Análisan visszatartó személyiség
• Fallikus szakasz (3-5 év)
• Ödipusz konfliktus – fiúk
• Elektra konfliktus - lányok
• Latenca szakasz (6-12 év)
• Genitális szakasz (12 év - )

3
 2022. 03. 04.

Személyiség fejlődése - Erickson

• A társas jelenségek hatását helyezi a fókuszba.
• Freudtól eltérően nem pusztán az első néhány év számít E.
szerint, hanem a fejlődés az egész életen át tart.
• Központi témája az énidentitás – a társas valósággal való
kölcsönhatásban kialakuló tudatos én-élmény.
• A másik lényege tényező a kompetenciatörekvés, amely a
sikeresen teljesített szakaszok után sikerélménnyel tölti el
az embert.
• Erikson szerint minden szakaszban egy-egy problémát kell
megoldani, ami pszichoszociális krízist vagy konfliktust okoz
– boldoggá vagy sérülékennyé teheti az embert.

Korai évek
1-5 éves kor

4
 2022. 03. 04.

Csecsemőkor
• A korszak konfliktusa az alapvető
bizalom vs. bizalmatlanság
• A csecsemő ekkor kiszolgáltatott,
szükségleteinek kielégítését mástól
várja el, ha ezt megkapja, akkor kialakul
a bizalom
• A következetlen bánásmód
bizalmatlansághoz vezet.
• Ebből alakul ki a remény (mint erény),
az élettel kapcsolatos optimizmus.

Kisgyermekkor

• Erőfeszítés arra, hogy kontrollt

gyakoroljon a cselekedetei felett:
autonómia és szégyen
• Az ürítési késztetések fölötti kontroll
autonómia és kompetencia érzést ad.
• A periódus erénye az akarat –
képesség arra, hogy autonóm módon
uralkodjon impulzusain

5
 2022. 03. 04.

Óvodáskor
• Felmerül az igény arra, hogy hatást fejtsünk ki a környezetünkre –
megjelenik benne az uralom iránti vágy.
• A szakasz konfliktusa a kezdeményezés és bűntudat
• Puhatolózik, sokat kérdez, kezdeményez – ha túl sok visszautasítás éri
a szülők részéről, akkor ez a motivációja lecsökken.
• Megerősítés mellett kialakul a szándék, ami által elérjük azt a
bátorságot, ami segít nekünk elérni nagyra becsült céljainkat.

Az óvodáskor (3-6 év)

• Képzelet, fantázia előtérbe kerül, fokozott
meseszeretet jellemző
• Önkéntelen figyelem és emlékezés: arra figyel és
emlékszik, ami érzelmileg megragadta
• Játék elsődleges szerepe: főleg utánzásra épül;
nagy mozgásigény és cselekvési vágy
• Megjelenik, és gyorsan fejlődik az éntudat és
énkép
• Önállósulási törekvés, társak iránti igény
• Önállósági törekvés

6
 2022. 03. 04.

Az óvodáskor (3-6 év)

• Kezdeményező gyerek környezete tükrében
próbálgatja a lehetőségeit
• Egocentrizmus: nem képesek saját nézőpontjukat
másokétól megkülönböztetni, a szabályok esetében is
• érzelmek uralkodó szerepe: minden megnyilvánulást
döntően befolyásol
• Sportban is csak a végeredményt látják
• Erkölcsi realizmus: a szabály sérthetetlen, nincsenek
kivételek
• Cselekedeteket a következmény alapján ítélik meg,
nincs mögöttes szándék észlelése

Általános iskolai évek

6-12 éves kor körül

7
 2022. 03. 04.

Iskoláskor
• A szakasz konfliktusa a teljesítmény vs.
kisebbrendűségi érzés.
• A gyermek igyekszik hatást gyakorolni a
társas környezetére, nem elég a
kezdeményezés és a hatalom gyakorlása.
• Olyan dolgokat kell tennie, amit mások
jónak és értékesnek tartanak.
• A korszak erénye a kompetencia –
képesek vagyunk olyat tenni, amit mások
értékelnek.

Kisiskoláskor (6-12 év)

A 6-7 éves kor minden társadalomban
fordulópontot jelent a gyermekek életében:
• Nagyobb önállóságot kapnak
• Megszűnik a felnőtti állandó felügyelet
• Több időt töltenek családon kívül

8
 2022. 03. 04.

Az iskoláskor változásai
• Biológiai (szomatikus)

• Pszichológiai változások:
• Gondolkodás fejlődése:
• Konkrét műveletek
• Logikai szabályok alkalmazása
• Emlékezeti kapacitás megnövekedése (stratégiák alkalmazásával)
• Csökkenő egocentrizmus
• Tudatos tanulás

• Társas kapcsolati változások:

• Szabályjátékok felnőtt felügyelete nélkül
• Részvétel kortárs csoportban
• Társas összehasonlítás
• A viselkedés együttes szabályozása a szülővel

A figyelem fejlődése
6-7 éves korban ugrásszerű
fejlődés következik be: az
irányíthatóság és a fenntartás
képessége

• A figyelem fenntartása függ:

• a gyerek érzelmi beállítódásától (motivációtól)
• a figyelem tárgyának érdekességétől (a
monotonitás jelentősen rontja)

• A figyelem fáradékonysága:
• elterelhetősége annál nagyobb, minél
monotonabb, unalmasabb a figyelem tárgya.
• A két dolog között megosztott figyelem csak
akkor nem rontja a teljesítményt, ha az egyik
tevékenység begyakorolt, automatikus.

9
 2022. 03. 04.

Az énkép kialakulása
Az 5-7 évesek énképe:
• Általános leíró kategóriákat használnak
(már szociális ügyességre, kognitív
képességre vonatkozó véleményeik is
vannak)
• Képességeiket túlértékelik
• Egydimenziós gondolkodás (egyszerre
csak egy tulajdonság jellemzi az embert) • Önértékelésük már árnyaltabb (nem csak
• „Minden-vagy semmi” szélsőséges
álláspontok
A 8-12 évesek énképe:
• Fontos a kompetencia kérdése: a
személyközi kapcsolatokban jelentős
tulajdonságok
• Tulajdonságaik értékelése még esetleges
(helyzettől függő), de kezdik az addig
ellentétesnek tartott tulajdonságokat
koordinálni
a legszélső kategóriák léteznek)

Az énképet iskolás korban befolyásoló

tényezők
• Az iskoláskorban az én-kép kialakulásában alapvető szerepe
van a felnőttek (szülők, tanárok) visszajelzéseinek és a társas
összehasonlításnak

10
 2022. 03. 04.

Az énképet iskolás korban befolyásoló

tényezők
• A kisiskolás korban a felnőtteknek való megfelelni
vágyás nagyon erős, ezért az énkép kialakulásában is
a tőlük kapott visszajelzések döntőek
• A dominánsan elmarasztaló visszajelzések hatására
kialakul és személyiségvonássá szerveződik az
automatikus negatív önértékelés, ami ellenállóvá
teszi az énképet a változásra későbbi pozitív
visszajelzések esetén is
• Több vizsgálat igazolta, hogy a lányok (általánosan
jellemző) kisebb önbizalmának oka, hogy mind a
szülőktől, mind a pedagógusoktól több negatív
visszajelzést kaptak ugyanolyan teljesítményért, mint
a fiúk

Az énképet iskoláskorban befolyásoló

tényezők
• Az iskoláskorban fontos a
társak véleménye és nagy a
teljesítmény másokhoz való
viszonyításának igénye

• Az önértékelésben általában
szerepel a másokhoz
viszonyítás és hogy az adott
tulajdonság milyen pozíciót
eredményez a csoportban
• („Én vagyok a legjobb …
vmiből, ezért én leszek az
osztályban..)

11
 2022. 03. 04.

Az énképet iskoláskorban befolyásoló

tényezők
• A felnőttek is erősítik a társas összehasonlítást, mert
egyre gyakrabban mérik a gyerek teljesítményét
másokéhoz
• Jelentősen rontja az önértékelést, ha ez csak elmarasztalásként
(„bezzeg”) történik
• Másik következménye a rendszeresen összehasonlított gyerekek
kapcsolatának megromlása (lényegében akaratukon kívül)

• A gyermekek ebben az életkorban már felismerik,

hogy mások milyen attitűddel viszonyulnak hozzájuk
• Azonosulnak mások elvárásainak szempontjaival és
értékelésével: internalizálják azokat
• Ezáltal válik lehetségessé a belsővé vált normák
alapján történő önértékelés

Serdülőkor

12
 2022. 03. 04.

Serdülőkor
• Mindenféle módon felmerül a kérdés, hogy „Ki is vagyok én?”
• Rá kell jönni arra, hogy mely szerepek felelnek meg nekünk, ehhez
azonban meg kell tudni, hogy kik is vagyunk igazából.
• A krízis az identitás és a szerepkonfúzió között feszül.
• Erikson szerint az identitás a személyes és társas énfogalom
ötvözete.

Serdülőkor
• Az identitás megtalálása 3 területre vonatkozik: a
foglalkozásra (vállalt munkaszerep), a világnézetre (vállalt
értékek), a szexuális életre (vállalt nemi szerep).
• 4 szintet különböztet meg:
• Az identitás elérése annál jelenik meg, aki átment a
krízisen és döntött – kritikusak a szülőkkel szemben
• A moratórium annál van, aki épp benne van a krízisben –
ambivalensek a szülőkkel szemben
• A korai zárás annál következik be, aki nem élt át krízist, de
már döntött – szülőknek engedelmeskednek
• Identitás diffúzió: nincs se krízis, sem elköteleződés –
szociálisan elszigeteltek

13
 2022. 03. 04.

Fiatal felnőtt

Fiatal felnőttkor
• Az intimitás iránti igény és az izoláció a
szakasz konfliktusa.
• Intimitás: nyitott és szeretetteljes
módon alakítsuk kapcsolatainkat, meg
tudjuk osztani a legszemélyesebb
dolgainkat
• A másik pólus az izoláció: akkor is
elszigetelődés van, ha a körülmények
megengednék az intimitást.
• Az intimitással összefüggő énminőség a
szeretet.

14
 2022. 03. 04.

Felnőttkor
• A leghosszabb szakasz, a krízis arról szól, hogy
tudunk-e valamit alkotni vagy felnevelni
valakit.
• Az alkotóképesség egyrészt azt jelöli, hogy
felneveljük a következő generációt, másrészt
azt, hogy eszméket vagy fizikai tárgyakat
teremtünk.
• A másik végpont a stagnálás: képtelen vagy
nem hajlandó a jövőnek szentelni önmagát –
magukkal vannak elfoglalva – énféltőek és
énközpontúak
• Az erény a gondoskodás: kiterjed mindenre,
amit életünk során létrehoztunk –
gyermekeink, munkánk, stb.

Sportpszichológiai
fejlődésmodellek

15
 2022. 03. 04.

UP sport előnyei és hátrányai

Pozitív hatás:
•Önbizalom ↑
•Érzelmek hatékonyabb kezelése
Sportegyesületek, •Hatékony problémamegoldás
klubok – az UP •Célorientáltság ↑
Gyermek, •Szociális készségek ↑
nevelés klasszikus
serdülő •Iskolai teljesítmény ↑
színterei •Gyümölcsfogyasztás ↑
•Illegális szerhasználat ↓
•Iskolából való lemorzsolódás ↓

Negatív hatás:
Sporttársak •Alkohol ↑
•Szabálysértő magatartás ↑
Szülők
•Teljesítményfokozó szerhasználat ↑
Edzők •Nem kívánatos szociális normák ↑
Játékvezetők •Sérülés ↑
Sportszakemberek •Nyitott szemlélet ↓
•Moralitás ↓

Positive Youth Development – pozitív UP nevelés 4

kulcsszava (4C modell - Côté és Gilbert )
Magabiztosság
Hatékonyságérzet
(Confidence)
(Competence)
Bízni a megszerzett
Képességfejlesztés
tudásban
Észlelni, hogy tudom
Merni kipróbálni
Visszajelzések
Erőfeszítés
fontossága
elismerése

Kapcsolódás Karakter
(Connection)
(Character)
Megfelelő kötődés
kialakítása edzőkkel, Fair play és
sportszakemberekkel sportszerűsség
sporttársakkal
Pozitív
csapatpárbeszéd

16
 2022. 03. 04.

Átgondolt játéktól az átgondolt edzésig

Átgondolt Mintavétel évei Kilépés

játék
Sampling years

Specializáció évei
Kilépés
Specializing years

Átgondolt Befektetés évei Rekreációs évek

edzés Investment years Recreational years Kilépés

CÔTÉ, J. és HAY, J. (2002)

Felnőtt

Átgondolt edzés Játékos edzés

felnőttek által irányított edzés, ami a

játékot és az örömöt hangsúlyozza az
edzés környezetében. Legfontosabb
célja, hogy megtartsa a fiatalok
motivációját, szórakoztató formában
mutatva be tipikus játékhelyzeteket

Eszköz Intrinzik
jellegű értékek

intrinzik motiváción alapuló

a fiatal a szabad
idejében, nem formális
keretek között, felnőtt
felügyelete nélkül történik
cselekedet, ami azonnali
jutalommal jár és az öröm
érzetének a maximalizálása a cél.
Szabályokon alapszik, a fiatal
aktivitása által fejlesztve és
ellenőrizve

Spontán edzés Átgondolt játék

Gyermek

17
 2022. 03. 04.

Wylleman és Lavalee

Életkor 10 15 20 25 30 35

Sportolói szint Kezdetek Fejlődés Tökéletesítés Befejezés

Pszichológiai szint Gyerekkor Serdülőkor (Fiatal) Felnőttkor

sportolói identitás

Amatőr-, kontra
Egydimenziós
Szülők Kortársak Társ

versenysport
Család
Pszicho-szociális szint Testvérek Edző Edző - staff
(Edző)
Kortársak Szülők Csapattársak
Tovább(?
)tanulás
(Fél)-professzionális sportoló
Magánéleti
Tanulmányi és Középiskola Hivatás gyakorlása,
Általános iskola problémák (Fél) szakmai gyakorlat
szakmai szint ??? Professzio-
Sérülés Főiskola, egyetem
nális
sportoló
Középiskol
a Család és Sportszer-
Anyagi támogatás Család egyesület, vezet, Család
forrása sportszer- Szponzor Munkahely
vezet Család

Long-Term Athlete Development

Edzeni a győzelemért
Élsport - 18+
- Fókuszban a versenyteljesítmény
- Teljes kontroll kialakítása és megtartása

Edzeni a versenyzésre
- 15/16-21/22 éves kor között. Filozófiája:
Mentális - Tudatosság a versenyeken
- Edzés 50%, Verseny 50% - Edzés és verseny
és fizikai minőségben más
oldal Edzeni a megedződésért - Elsajátítási célok
felépítése - 11/12-16 éves kor környéke.
- Edzések: 60%, versenyek 40%
- „We make or break an athlete”

Edzés tanulása
- 8-11 éves kor környéke
- Edzések: 70%, versenyek 30%
- Fejlődésorentáció
Alapok
Vidám alapozás
- Minél több mozgásforma
- Szabad kezet hagyni
lefektetése
- Megtapasztalni a hibákat.

18
 2022. 03. 04.

FUNdamental (Vidám alapozás)

• A sportágukhoz szükséges alap
mozgásformák elsajátítása
• Minél több mozgásforma, annál
jobb!
• Szabad kezet hagyni a játékban,
• Tapasztalja meg saját bőrén a
hibák hatását

Learning to Train (Az edzés megtanulása)

• Fiúknál 9-12, lányoknál 8-11 év között

• Finom motoros koordináció - emiatt fontos,
hogy lássa és érzékelje a fejlődését
• Megtanulni edzeni a főbb fókusz (70%)
• Versenyek (30%) szerepe az ismerkedés
• A két szituáció teljesen elválik egymástól
• FEJLŐDÉSORIENTÁCIÓ megtanítása

19
 2022. 03. 04.

Training to Train (Az edzés elsajátítása)

• fiúknál 12-16, lányoknál 11-15 év

között
• Már észlelik a különbséget a
versenyekre való készülés és az
edzések között, de a sportolók
érdekében a főbb fókusz még az
edzéseken van (60-40 arányban)
• „We make or break an athlete” versus
hosszú távú befektetés

Training to Compete
(A versenyzés elsajátítása)
• Fiúknál 16-18, lányoknál 15-17 év
között
• A versenyre való készülés és edzés
aránya 50-50%-ra oszlik meg
• egyre fontosabbá válik számára a
győzelem
• Tudatosság elsajátítása

20
 2022. 03. 04.

Training to Win
(A győzelem elsajátítása)
• Edzések fókuszában a verseny
teljesítmény áll
• Teljes kontroll – mentális is
• Ideális esetben belső motiváció
• Függetleníteni magát a zavaró
tényezőktől

Szülők és edzők
• Sportháromszög = szülő + sportoló + edző
• Edző – szülő kapcsolata
• Edzéslátogatás
• Gyerekért, vagy a gyermeket használva?

21
 2022. 03. 04.

Szülői ráhatás
FREDERICKS,
J.A., ECCLES,
J.S. (2004)
Egy idő után

• Szülők kommunikációja és visszajelzése a A. A szülők és a család

jellegzetességei:
C. Szülők általános
hiedelmei E. A család szocio –

bevonódás mértékével változik 1. Iskolázottság 1. Nemi sztereotípiák

emocionális klímája és
nevelési stílus
2. Jövedelem 2. Általános értékek
3. Foglalkozás 3. Teljesítményre
• Korai eredményorientált hozzáállás 4.
5.
Családi állapot
Gyerekek száma
vonatkozó hiedelmek
F. Szülők szerepmodell
kiégéshez és versenyszorongáshoz 6. Nem viselkedése

vezethet G. Szülők gyerek-

H. Következmény a
gyermeknél
specifikus viselkedése
D. Szülők gyermekükre 1. Hiedelmek
• Szülő, mint pozitív szerepmodell – hatással vonatkozó specifikus 1. Tanítási stratégiák 2. Értékek
B: Gyerek jellemzői hiedelmeik 2. Karrier tanácsadás 3. Célok
van a gyermek intrinzik motivációjára 1. Nem 1. A gyermekük
3. Különböző 4. Teljesítmény
tevékenységekben
2. Múltbeli teljesítményére való részvétel
• Komplex (stabil és autonómiát biztosító) 3.
teljesítmény
Képesség 2.
vonatkozó elvárások
A gyermek 4.
bátorítása
Különböző értékek
családok a legjobbak a fiatalok 4.
5.
Születési sorrend
Testvérek jellemzői
képességeinek
észlelése 5.
tanítása
Eszközök, játékok
tehetségének kibontakoztatásában 3. A gyermek
érdeklődési körének 6.
biztosítása
Gyerek viselkedésére
észlelése és annak
eredményeire adott
válaszreakciók

Egy idő után

Szülői bevonódás mértéke

• Szülői visszajelzés minősége

hatással van a sportoló
önértékelésére
Hellstedt 1987
• Közepes szintű bevonódás motiváló
(intrinzik) és önértékelést fejlesztő
Fiatal sportoló intrinzik motivációja,
sportban megélt öröme, hatékony

• Túlzott bevonódás alááshatja a

sportoló-edző közötti bizalmi
megküzdése

kapcsolatot
• Felcserélődő szerepek csapdája

Alulinvolvált Túlinvolvált
Szülői
bevonódás
mértéke

22
 2022. 03. 04.

Szülők – sztereotípiák!
• Az érdektelen szülők: olyan mértékben figyelmen
kívül hagyják a csapattevékenységeket, hogy a
gyerek feszültté és zavarttá válik.
• Az „önkéntes edzők”: ezek a szülők gyakran állnak
a kispad mellett, és osztogatják a jó tanácsaikat. Ez
nagyon zavaró lehet az edző, és a csapat számára is.
• A túlvédelmező szülők: Ők általában a sportolók
anyukái. Folyamatosan aggodalmaskodnak és
figyelnek, miközben a gyerekük játszik. Gyakran
fenyegetőznek azzal, hogy megtiltják a gyereknek a
sportot, mert az túl veszélyes számára.

Szülők – sztereotípiák!
• A túlkritizáló szülők: Ezek a szülők gyakran
összeszidják és lehordják a gyereket. Soha
nem elégedettek a gyerek teljesítményével.
Úgy tűnik, mintha ez sokkal inkább az ő
„játszmájuk” lenne, mintsem a gyereké.

• A kispad mögül kiabáló szülők: Néhány szülő

úgy tűnik, mintha „bőrtüdővel” vagy
különösen magas és erős hangszálakkal
született volna. Ők azok, akik direkt a kispad
mögött foglalnak helyett, veszélybe sodorva
ezzel az edző dobhártyájának épségét.
Folyamatosan lármáznak, tombolnak és
mindenki más hangját el akarják nyomni, még
az edzőét is.

23
 2022. 03. 04.

A szülők szerepe és felelőssége

1) Képesek-e „osztozni” a gyerekükön: bizalom az edző iránt

2) Képesek-e elfogadni a gyerekük csalódottságát?: A kudarc,
csalódás feldolgozása
3) Képesek-e a szülők önkontrollt mutatni a gyereküknek?:
Követendő modell
4) Képesek-e a szülők „időt szánni” a gyerekükre?:
5) Képesek-e a szülők hagyni, hogy a gyerekük önálló döntést
hozzon?:Döntések és következmények felvállalása

Szülők és edzők
• Felcserélődő szerepek csapdája
• Azonos célok, azonos motivációk?
• Szurkolás

24

Szülők, mint szerepmodell
1. Aktív szülők aktív gyermeket
nevelnek
2. a lányok számára jelentősebb a
szülők sportban való részvétele
3. Női sportolóknak valószínűbb,
hogy van olyan szülője, aki
sportol, mint nők, akik nem
sportolnak
Szülő – edző - sportoló
Szülő, mint az élmények értelmezője
1. A magasabb szülői nyomás
kapcsolatba hozható a
gyermekeknél negatív
következményekkel
2. alacsony és közepes szintű szülői
nyomás magasabb örömérzethez
vezet a sportban
3. a szülői hiedelmek szoros
kapcsolatban állnak azzal, ahogy a bátorítják, hogy fizikai aktivitást
gyermek önmagát látja és értékeli végezzenek, mint a lányaikat
4. Ahogy a gyermek a szülői
hiedelmeket észleli az sokkal
erősebb hatással van a gyermek
önészlelésére, mint a tényleges
szülői hiedelmek.
2022. 03. 04.
Szülő, mint az élmények biztosítója
1. A szülői támogatás és bátorítás
számos formát ölthet – az időt
áldozásától az anyagi támogatásig
2. A szülői támogatás pozitívan
kapcsolódik a gyermek sportba való
bevonódásával.
3. A szülőknél megjelenik egyfajta
sztereotípia – a fiaikat jobban
4. A túlinvolvált szülők a
gyermekeknél negatív érzelmi
reakciókat és végső esetekben
kiégéshez is vezethet.
25
 2022. 03. 04.

Alulinvolvált szülő
• Tisztázd magadban, mit vársz el egy szülőtől.
• Találkozz velük személyesen és fejezd ki, mennyire
fontos számodra és a gyermekük számára az ő
támogatásuk.
• Beszéld át velük a következő témákat, jelezd feléjük,
hogy miért fontosak a sportoló teljesítményéhez:
készségfejlesztés, étkezési tanácsadás, edzésprogram
betartása, alvási igények…
• Hívd meg őket versenyekre és oszd be őket olyan
kisebb feladatokra, amivel részt tudnak venni pl.:
utaztatás, sportszerek szállítása/biztosítása, étel/ital…
• Bíztasd őket edzésen kívüli csapatprogramok
megszervezésében: pl.: kirándulás, csapatparti, szülői
értesítési lánc megszervezése
• Ha a gyermek a te támogatásodat kéri olyan témákban,
amivel a szülők felé is fordulhatnak, próbáld meg a
szülőket is belevonni a válaszba.

Túlinvolvált szülők

A szülőkkel való munkakapcsolat fenntartásának fontossága:

• A szülő célja is ugyanaz, mint az edzőnek, nem egymás ellen

vannak
• A legfontosabb a sportoló érzései és gondolatai – így fontos
elkülöníteni a sportoló értékelését a szülők
igényeitől/viselkedésétől és az edző igényeitől/viselkedésétől.
• A nyílt konfliktusok elkerülése

26
 2022. 03. 04.

Túlinvolvált szülők
• Nyílt és őszinte kommunikáció a szülők felé. A szezon eleji
megbeszélés fontos támpontot adhat, különösen, ha
bemutatja az edző a szezon céljait és az edzés ütemtervét.
• Tisztázzátok a felelősségi köröket még a szezon elején
• Jelezd feléjük milyen módon és mikor kereshetnek meg az
esetleges kérdéseikkel – legyen erre fórum, de legyen
beszabályozva
• A reális célkitűzésben való segítség a szülők és a sportolók
felé. Milyen specifikus készségek segíthetik a sportoló
fejlődését? Hogyan lehet hatékony tagja a csapatnak, milyen
csapatmunkához szükséges készségeken lehet még fejlődni?
Milyen reális fejlődés várható az adott szezonban?
• Tanuljon meg a sportoló önállóan célt felállítani – mire van
önmagára kontrollja (edzőtől és szülőtől függetlenül)? Tűzzön
ki önállóan hetente/havonta célokat és értékelje önállóan
önmaga fejlődését.
• A Harmadik Személy: ha már elmérgesedett a helyzet,
bízzátok külső szakértőre!

Double Goal Coaching

27
 2022. 03. 04.

Double-Goal Coaching
• Miben másabb a verseny az edzéstől?

• Konkrétumok visszajelzések szintjén

• Mentális oldal hátterében mi áll? Fizikai és technikai
hiányok?
• Megerősítés és kondicionálás

• Tanuljon meg a sportoló versenyezni – elvárások

megváltoznak

• Effort – törekvés a fontos

• Learning - tanulásorientált
• Mistakes – hibák megengedettek

Double-Goal oriented coach

Nincs
• Kudarc, nem az eredmény a cél
• Másokkal való összehasonlítás
• Hibák
• Tehetség
• A hibákból tanul a versenyző
• Általános pozitív visszajelzés
Van
• Erőkifejtés elismerése
• Összehasonlítás önmaga
versenyállapotához mérten
• Hibák helyett fejlesztési pontok
• Hozzáállás, befektetett munka
• 5:1 arány a pozitív és a negatív
kritika közt
• Pozitív és negatív visszajelzés a
konkrétumok szintjén

Hogyan érhető el:

• Példaképek: Melyik az a technika, amit a nagyok is használnak és a

fiatal épp tanulja?
• Mentori program: A technikás összeáll a kevésbé rutinossal
• A Nap Versenyzője: Edzések elismerése, vándordíj
• A Legpiszkosabb Mez díja: Az, aki túllépte önmaga határait a
versenyen

28