BW 20200125 Szocpszich Pedpszich

Lélektani ismeretek
Szociálpszichológiai alapismeretek
Pedagógiai pszichológia
2020.01.18.
Témáink
• Szociálpszichológia
– A szociálpszichológia tárgya, területei.
– A csoport fogalma, fajtái és szerveződésük alapja.
– A szerep és a státusz.
– A csoportfejlődés szakaszai.
– Az előítélet és a sztereotípia.
– A deviancia.
2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 2

Témáink
• Pedagógiai pszichológia
– A pedagógiai pszichológia tárgya.
– A vezetési, nevelési stílusok.
– A nevelési attitűd.
– A szociometria.

Szociálpszichológia
A szociálpszichológia tárgya, területei

SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA
=
TÁRSAS LÉLEKTAN
• A pszichológia elméleti részéhez

tartozik
• 1910-1920-as évek

A szociálpszichológia fogalma
A szociálpszichológia a pszichológia
egyik ága, mely azt vizsgálja, hogy az
egyes személyek viselkedését hogyan
befolyásolja mások, valódi, elképzelt
vagy mögöttes jelenléte.
Leegyszerűsítve a csoport és egyén kölcsönhatását

tanulmányozza (csoportlélektan)
A szociálpszichológia tárgya
• Olyan jelenségekkel foglalkozik, melyekhez
egynél több ember szükséges és a
személyiségen kívül működik.
• A társas interakciókat vizsgálja és azt, hogy
egy másik személy vélt vagy valós jelenléte
mennyire befolyásolja az egyén viselkedését,
érzéseit.
• Kisebb egységeket vizsgál, legkisebb egysége
a pár, de előfordulnak nagyobb vizsgálatok is.
• Alkalmazza a szociológia módszereit, de a
lelki szintet próbálja meg feltárni.
• A szociálpszichológia tudományos
módszerekkel vizsgálja, hogyan hatnak
2020.01.25.
egymásra Bíró
a társas és a kognitív folyamatok.
Zoltán - gyógypedagógus
7
A szociálpszichológia alapfogalmai
• Csoport
• Szerep
• Státusz
• Előítélet
• Deviancia
2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus
8
A csoport fogalma, funkciója
Egymással társadalmi kapcsolatban lévő
emberek struktúrája, ahol társadalmi, egyéni
interakció és kommunikáció zajlik.
• A tagok között egy integrációhoz vezető
kohézió van)
Funkciói
• Szerveződés
• Összekötő az egyén és a társadalom között
• A személyiség meghatározó
• Jellemző az egyénre, hogy milyen csoport
tagja
9
A csoport formái
• Nagycsoport, tömeg
– Egy párt tagjai, társadalmi csoportok
– Jellemző a klikkesedés
– Csoporton belül diád, triád
• Kiscsoport
– A leghatékonyabb csoport a 7 ± 2 fő.
– Tagjai személyes ismeretségben vannak egymással
– Spontán módon alakulnak
– A csoporttagok között folyamatos interakció zajlik
• Triád
• Diád
• Halmaz
– Véletlenszerűen összeállt (jármű utasai)
2020.01.25. • Közösség Bíró Zoltán - gyógypedagógus
10
– Közös érdekek, közös cél tartja össze őket
A csoport típusai
• Elsődleges (primer) csoport  család, baráti kör
– Referencia csoport
– Kis létszámú, intim
– A tagok között tevékeny az együttműködés
– A viselkedési módokkal normákkal azonosul.
– A személyes érzelmek nagy hangsúlyt kapnak.
• Másodlagos (szekunder csoport)  szakszervezet
– Intézményes, formális
– Nagyobb létszámú
– Nem jellemzőek a személyes kapcsolatok
– Hivatalosan rögzített, formailag meghatározott
szerkezettel rendelkezik
• Informális csoport  kortárs csoport
– Spontán, nem hivatalosan létesített
– Közvetlen személyes kapcsolat jellemzi 11
A csoport fejlődése
• Tuckman felosztása szerint a csoport
fejlődésének négy fázisa van:
Alakulás (forming)
Viharzás (storming)
Normalakulás (norming)
Működés (performing)

12
Alakulás
• Ebben a fázisban a résztvevők főként megfigyelik

egymást
• Elkezdődik az „énbemutatások" sorozata.
• A gyerekek igyekeznek megmutatni legfontosabb

és szerintük legkedvezőbb tulajdonságaikat a
benyomáskeltés szabályai szerint, amelyeket a
korábbiakban már megismertünk

13
Viharzás
• Egyre élesebbé válnak az egyéni különbségek, a
viselkedéssel, értékekkel kapcsolatos nézetel-
térések
• A csoporttagok között megindul a versengés a
csoportban elfoglalható helyekért, szerepekért
• A viták, az egyéni értékeket túlhangsúlyozó
viselkedés, nagyszámú kommunikációs aktus
jellemző
• Egy iskolai csoportban ilyenkor a gyerekek
fegyelmezetlenebbé válnak
• Mindenki arra törekszik, hogy a többiek
észrevegyék, sokat kommunikálnak, óra közben is
igyekeznek megmutatni erejüket, ami nem
mindig intellektuális természetű.
14
Normaalakulás
• Ebben a fázisban a normák, szabályok és
szerepek kialakulása révén az előző időszak
konfliktusai megoldódnak, nyugvópontra
jutnak
• Ekkor már látszik
– kik az elfogadott informális vezetők,
– milyen alcsoportok, kapcsolatok vannak a
tagok között,
– milyen szabályok szerint él a csoport
• Világosan kitűnik, hogy
– melyek azok a viselkedések, amelyeket
mindenki elfogad,
– és melyek azok, amelyeket elutasít
15
Működés
• A kialakult csoportstruktúra, a kommuni-
kációs rendszer és a feladatmegosztás
eredményeként a csoport képes együtt-
működni bizonyos célok elérése érdekében
• Tud feladatokat megoldani
• Képes megvédeni a csoport egységét
• Kialakul az összetartó erő, a kohézió, amely
segít elkülöníteni a csoportot más csoportoktól
• Ebben a fázisban már jól lehet dolgozni a
csoporttal, mert figyelmüket a feladatok
megoldására tudják koncentrálni

16
A szocializáció fogalma
A szocializáció a társadalomba való
beilleszkedési folyamat, amelynek során az
egyén megtanulja megismerni önmagát és
környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait,
a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.
• Ebben a folyamatban a társas együttélésre

nevelő hatások és az egyéni befogadóképesség
eleven kölcsönhatása érvényesül.
A szocializáció kettős tartalmú folyamat:

– humanizálódás
– perszonalizáció
18
Humanizálódás
• emberi viselkedésformákat tanulunk
• indulatainkat megszelídítjük és közmeg-
egyezéses formába zárjuk,
• megtanuljuk az érzelmi kifejezési
formákat,
• elsajátítjuk a tárgyakkal való bánás-
módokat, az eszközös tevékenységet,
• megismerjük a másokkal való kapcsolat
árnyalt lehetőségeit, a kontaktus legfőbb
közvetítő eszközét a beszédet.

19
Perszonalizáció
• A humanizált tartalmakat egyéniségünk-
nek megfelelően építjük be.
• Kialakul a csak ránk jellemző személyiség
• A szocializáció tehát lényegét tekintve
tanulási folyamat
• Meghatározott társadalmi közegben, az ott
élő emberek kölcsönös egymásra hatásán
alapuló késztetések alapján valósul meg
• A szocializáció interakciós folyamat.
• Tartalmát tekintve pedig szereptanulás.

20
Szerep
Az egyénnel szemben megnyilvánuló társadalmi
elvárásoknak, normáknak az összessége, illetve
az ezeknek megfelelő magatartás
• Eredet szerint lehet kapott vagy szerzett.
• Az egyénhez egyidejűleg több szerep is

tartozik, ezért minden ember sajátos
szerepkészlettel rendelkezik.

21
Szerep
Formális szerep:
• lehetővé teszi az egyén számára, hogy
megmutatkozzon a nyilvánosság számára.
Informális szerep:
• A magánélet szféráit uralja, az egyéniség
befolyásolja, s nem lépheti túl az életvilág
határát.
• A személlyel együtt eltűnik az informális
szerep.

22
Szerepkonfliktus
• a sokféle szerepelváltozásnak az egyén
egyidejűleg nem tud maradéktalanul eleget tenni
• a szerepek közti konfliktus a személyben

feszültséget vált ki, ezért a személy törekedni
kezd a feszültség megszüntetésére
• Szerepkonfliktus oldása
– Figyelem megosztás
– Ideológiakovácsolás
– Kompromisszumképzés
– Kábítás
– Menekülés, kilépés
23
Szerepkonfliktus
Figyelemmegosztás
– amíg a személy az egyik szerepében van,
megpróbálja kiiktatni a másik szerepét, így
kiiktatja a kettő közötti ellentmondást is
Ideológiakovácsolás
– különböző magyarázatok keresését jelentik a
saját viselkedésre
Kompromisszumképzés
– ilyenkor megpróbálja az ember a különböző
elvárásokat kompromisszumok révén
összeilleszteni
Kábítás
– a feledés, a pillanatnyi feszültségoldás keresése
Menekülés, kilépés 24
Státusz
Minden olyan társadalmi funkciót
státusznak nevezünk, melyet az egyén
betölt.
• Minden státuszhoz meghatározott társadalmi

elvárások, követelmények tartoznak. Akik
felkészültek ezekre az elvárásokra könnyebben
illeszkednek be.
• A szerepkapcsolatban betöltött hely, szociális
kiscsoportokban betöltött hely.
• Szerepelvárás: egy adott státuszt betöltő személy

viselkedését meghatározó tényezők, melyek a
szereppartnerek viselkedéséhez igazodnak.
25
Sztereotipizálás
• Nem annyira érvényes tapasztalatokon, mint
inkább szóbeszéden és elképzeléseken alapszik
• Esetleg saját fejünkben születik meg abból a

célból, hogy saját előítéleteinket és
kegyetlenségünket igazoljuk
• Egy embercsoport bizonyos jellemvonásainak,

motívumainak általánosítása a sztereotipizálás
• A sztereotípiák káros előítéletek alapját

képezhetik

26
Sztereotipizálás
• A sztereotípia, önmagában, csak egy megállapítás,
mindenféle hozzáállás, attitűd nélkül
csak annyit mond, hogy „ezek az emberek mind ilyenek”
arról nem szól, hogy az nekünk tetszik vagy sem
• A sztereotípiákhoz gyakran kapcsolódnak

attitűdök:
pl.: amikor valaki úgy gondolja, hogy a cigányok, nem
szeretnek dolgozni – amit ő nem szeret, elítél
Ekkor, ha emberünk találkozik egy konkrét cigánnyal,

rögtön azt feltételezi róla, hogy az sem szeret dolgozni,
elítéli őt, tehát előítélettel viseltetik iránta

27
Előítélet
Ellenséges vagy negatív attitűd valamilyen
csoporttal szemben.
Olyan attitűd, amely téves vagy nem teljes

információkból származó általánosításokon alapul.
• Egy kisebbségi csoporttal szemben kialakított

negatív (illetve néha pozitív) vélekedések a
sztereotípiák
 felszínesen általánosító vélemény, amely akkor

válik károssá, ha előítélettel telítődik és
akadályoz a kapcsolatokban

28
Előítélet okai
• Önigazolás
– Károkozás  megérdemli, mert …
• Státusz és hatalom iránti igény
– Társadalmi hierarchia alján  még lentebb,
nyomorgatás
• Gazdasági vagy politikai konkurencia
– Uralkodó csoport  kisebbség  anyagi előnyök
• Bűnbak elmélet
– Munkanélküliség, frusztrációt okozó ellen irányul
• Személyiség előítéletes
– Személyiségjegyek, autoritariánus személyek, bosszú
• Komformitás
– Társadalmi normák betartása  előítéletes magatartás

29
Előítéletesség
Fokozatai
• Szóbeli előítéletesség
• Elkerülés
• Fizikai agresszió
• Üldözés
• Kiírtás
30
Előítéletesség
Szóbeli előítéletesség
• az a megnyilvánulás, amikor az előítélet
beszédben jut kifejezésre
• a magánszférára korlátozódó beszéd
esetében súlyos mentálhigiénés probléma,
mellyel szemben csupán az informális
befolyásolás keretei között lehet és
érdemes fellépni
• Gyűlöletbeszéd
• Uszítás
31
Előítéletesség
Elkerülés
• az idegenkedést kiváltó csoport tagjainak

kerülésében jut kifejezésre
• közvetett üzenete az, hogy a szóban forgó

csoport nemkívánatos a személy számára
• hátrányos megkülönböztetés, elkülönítés,

koncentráció

32
Előítéletesség
Fizikai agresszió
• A hátrányos megkülönböztetés gyakorla-

tának megvalósítása során óhatatlan az
előítélettel sújtott csoportok tagjaival
szemben megvalósított erőszak

33
Előítéletesség
Üldözés
• elkülönített csoport tagjait megfosztják az
emberi jelenlét jogától
• szebb, tökéletesebb hely lenne nélkülük a
világ
• Üldöző: előítéletes személy
• Az üldözés során beindulhat a kollektív
formát öltő végzetes láncreakció
 Kiírtás

34
Deviancia
Olyan magatartás, mely megszegi a közösség vagy
társadalom nagy része által elfogadott normákat.
• Ezt a magatartást a társadalom elítéli,
szankcionálja.
• A deviancia nemcsak egyes emberek viselkedését
jellemezheti, hanem egész csoportokét is.
• A normák betartása szélsőséges
• Keretek  börtön, bíróság
• Deviáns magatartás
• Megjelenés:
– Szexuális deviancia (frigiditás)
– Vallási deviancia (szekták)
– Jogi deviancia (bűnöző)
– Egészségügyi deviancia (pszichopata)
35
A szociálpszichológia tématerületei
• Szocializáció
• Társadalmi megismerés és értékelés
• Társas kölcsönhatások
• Identitáskutatás
• Értékkutatás
• Attitűdvizsgálatok

36
Szocializáció
• Az embernek a társas létformához való
vonzódása öröklött ösztön.
• A szociális közeg szükséges az ember
fejlődéséhez  KAMALA
– kezére és a lábára támaszkodva járt
– lefetyelve ivott, a földről evett, éjszakánként
üvöltözött, félt az erős fénytől, nappal aludt és éjszaka
volt fent
– két év alatt tanult meg állni, hat év alatt járni
– 12 éves korára egy 4 éves gyerek szintjén volt
• Ha a korai gyermekkorban nincs meg az emberi
társas környezet, akkor a későbbi szocializáció
már komoly nehézséget jelent
• A szociálpszichológia tehát vizsgálja a társas
környezet hatását a fejlődésre, és ennek részleges
2020.01.25. vagy teljes hiányában
Bíró Zoltán fellépő szociális depriváció
- gyógypedagógus
37
következményeit.
Társadalmi megismerés és értékelés
• BRUNER és POSTMAN egy kísérletében
pénzérmék átmérőjét becsültette meg
gyerekekkel.
• A szegényebb rétegekből származó gyerekek a
nagyságokat szignifikánsabban nagyobbnak
észlelték, mint a középosztálybeliek.
• Ez a kísérlet arra utal, hogy észlelésünk egyben
társadalmi értékelés is:
• a szegényebbek számára a pénznek nagyobb az
értéke, ami a nagyságban is megjelenik.

38
Társas kölcsönhatások
• A hatékonyság növelésének érdekében a
társadalmi munkamegosztás során szervezetek
alakultak ki.
• A szervezetek olyan rendszerek, amelyek

működése az emberi cselekvéseken keresztül
valósul meg.
• Az emberek pedig olyan szervezetekhez
csatlakoznak (pl.: munkahely), amelyek
elősegítik egyéni céljaik megvalósulását.
• A társas kölcsönhatások lehetnek

– informális és
– formális kapcsolatok,
39
amelyek egymással kölcsönhatásban vannak.
Identitáskutatás
• Az identitás
– lényeges közvetítő konstrukció az egyén és a
társadalom között,
– amely az én és a nem én elkülönítő – egyesítő
viszonyára épül
• Az identitás azonosságtudatot eredményez, s
megszünteti a bizonytalanság érzését az
identitásélmény.  tartozunk valahová
• Csoportválasztás  internet szabadság
• Az elfogadás élménye, a különböző arculatok
kipróbálásának a szabadsága a szociális tanulás
eszköze

40
Értékkutatás
• Az érték, mint pszichés képződmény,

– a viselkedést motívumképző funkcióján
keresztül befolyásolja.
• Az értékközvetítés a szocializáció folyamatában

valósul meg.

41
Attitűdvizsgálatok
• A pszichológia célja a viselkedés tanulmányozása.
• Az attitűdök a viselkedést befolyásolják
• Attitűdmérések
– Attitűdskálák
– Rangsorolási skálák
– Bogardus skála
– Összegző skálák
– Likert skálák

42
A szociálpszichológia módszerei
• Mintavétel
• Megfigyelés
• Exploráció
• Kísérlet
• Szociometria
43
A mintavétel
• A kutatás eredményeként feltárt törvényszerű-
ségek egy adott populációra vonatkoznak
• Áthidalás: az embersokaságnak egy olyan
részhalmazát alkotjuk meg, ami reprezentálja a
teljes sokaságot
• Eljárásai
– Egyszerű véletlen mintavételezés
– Többlépcsős rétegzett mintavétel
• Nincs lehetőség a teljes populációra, mixet
készítünk, második lépcsőben, majd ebből
kérdezünk
– Kvóta szerinti mintavétel
• Csak alapkritériumok ismertek, arányosan
2020.01.25. történik a - gyógypedagógus
Bíró Zoltán kiválasztás, úgy, hogy minden
44
kombinációból bekerüljön a mintába
Megfigyelés
• Általában természetes körülmények között
figyeljük meg a vizsgált jelenséget.
• Közvetett megfigyelésnél gyakran alkalmazunk

technikai eszközöket, pl. kamerát.
• Nem beavatkozó módszernek tekintjük a

megfigyelést, ha a megfigyelő nem vesz részt a
folyamatban.
• Gyakran alkalmazzák az esettanulmányt. Ez

részletes leírása történetnek, élettörténetnek.

45
Exploráció
• Célzott beszélgetés, kikérdezés:
– Kapcsolatfelvétel, információkérés
– Érthető, rövid, de nyitott kérdések
– Egyszerre csak egy dologra kérdezünk
• Kérdőíves módszer
– Elsődleges tájékozódási módszer
– Direkt, indirekt, nyílt, zárt kérdések

46
Pedagógiai pszichológia
(Neveléslélektan)
Témáink
• Pedagógiai pszichológia
– A pedagógiai pszichológia tárgya.
– A vezetési, nevelési stílusok.
– A nevelési attitűd.
– A szociometria.

A pedagógiai pszichológia tárgya
• a pszichológia egyik legfontosabb és legrégibb
alkalmazási területe
Tárgya
• a gyermekek felnőttséghez vezető útja,
• a nevelés és a felnevelkedés,
• a szocializáció, a képzés,
• az oktatás folyamata
• a sikertelen szocializáció
• a deviáns viselkedés okainak elemzése
• a reszocializáció lehetséges módszereinek vizs-
gálata
50
A pedagógiai pszichológia feladata
Feladata
• A szocializáció szereplőinek ~
• Az intézményeknek a pszichológiai nézőpontú
vizsgálata
• Az egyéni fejlődés és a komplex környezeti
hatások közötti dinamikus kölcsönhatások
elemzése
• tágabb értelemben kiterjedhet a felnőttek
viselkedés korrekciójának, képzésének, oktatásá-
nak kérdéseire

51
Vezetési stílusok
Nevelési stílusok
Nevelési stílus
A nevelési stílus a pedagógus és a tanulócsoport
kapcsolatának hosszabb időn át érvényesülő
alaptónusa.
Az alkalmazott nevelési módszerek összessége,
amely a nevelőnek a nevelthez vagy a neveltekhez
fűződő viszonyában állandó jellemző.
Meghatározza a pedagógiai hatás érvényesülésének
esélyeit, a tanulók és a pedagógus iskolai közérzetét.

53
Nevelési stílus
Közvetett nevelői ráhatás
• A nevelő és érintett személy között valamilyen
közvetítő csoport van  fokozza a ráhatás
mértékét.
• A szubjektív nevelői ráhatásnak az a formája,
amely valamilyen, a nevelő és az érintett személy
közé iktatott csoport (közösség) közvetítésével
valósul meg
Közvetlen nevelői hatás
• Nevelő ráhatás személyes befolyással
• A szubjektív nevelői ráhatásnak az a formája,
amely a nevelő személyes befolyásának
segítségével érvényesül
54
Vezetési, nevelési stílus
Kurt Lewin kísérlet
• 10 éves fiú gyermekekből három csoport
• Feladatokat kellett megoldaniuk, felnőttek
különböző vezetési stílusa mellett
• AUTOKRATIKUS
• DEMOKRATIKUS
• LAISSEZ-FAIRE

55
Csoportmunka ~ vezetési stílus
Tekintélyelvűen vezetett csoportban
• Nagyon jó a teljesítmény, de kevésbé
kreatív a feladatmegoldás.
• A csoporttagok agresszivitása nőtt, de a
vezető jelenlétében visszafojtják
• De a munka befejeztével gyakran
szétrombolják, amit készítettek.
• A vezetőtől nagyon függenek a gyerekek,
kisebb az önállóságuk, mint a többi
csoportban.

56
Demokratikusan vezetett csoportban
• jó a teljesítmény
• a feladat megoldása kreatív
• a gyerekek jól érzik magukat
• jó hangulatban folyik a munka
• jók a gyerekek közötti kapcsolatok
• több volt a segítségnyújtás.

57
A ráhagyóan (Laissez – faire) vezetett
csoport
• szervezettsége a legalacsonyabb,
• a teljesítmény is alacsony színvonalú
• a gyerekek többet játszottak, mint a többi
csoportban
• nem foglalkoztak annyit a feladattal
• nem voltak olyan elégedettek a csoporttal,
nem mindenki érezte jó magát a
csoportban
• a kontroll hiánya nyílt agresszióhoz is
2020.01.25. vezethet Bíró Zoltán - gyógypedagógus 58
Vezetési stílus
Autokratikus
• Tekintélyelvű
• Egyedül vezet
• Döntéseit egyedül hozza
• A csoporttagok alig, vagy egyáltalán nem
vehetnek részt a döntésekben, előkészítésben
• Utasít, parancsol
• A gyerekek
– visszahúzódók
– önállótlanok
– nagyfokú bennük az elfojtás

59
Vezetési stílus
Demokratikus
• A döntés előtt lehetőség van a vitára
• A csoport véleményét figyelembe veszi
• Kompromisszumkészség
• Vita a meggyőzés érdekében
• A gyerekek
– Nyitottak lesznek a problémákra
– Törekednek a megoldásra
– Egyéniségük, szociabilitásuk kialakult

60
Vezetési stílus
Laissez - faire
• Végletesen szabad, ráhagyó
• A vezető egyáltalán nem törődik a
szervezéssel
• Nem avatkozik be a munkafolyamatba
• Nem tesz kísérletet az értékelésre
• Nem dicsér, nem bírál
• A csoportban anarchia jellemző
• A csoportból a kivált informális vezetők
hozzák meg a döntést

61
Nevelési stílusok
Nevelési stílus

65
Nevelési stílus

66
Nevelési stílus
KÖVETKEZETES MEGENGEDŐ
TEKINTÉLYELVŰ ELHANYAGOLÓ

67
Meleg – korlátozó - KÖVETKEZETES
• Kontroll alá vonja a gyerek viselkedését.
• Amikor a gyereket valamire kéri, elvárja,
hogy a gyerek eleget is tegyen a kérésének.
• Úgy gondolja, hogy a gyerek nem „kis
felnőtt”, tehát szüksége van korának
megfelelő vezetésre, irányításra ahhoz,
hogy kibontakozzék.
• Szeretetteljesen bánik a gyerekkel.
• Időt tölt a gyerekkel, és meghallgatja őt.
• Törekszik arra, hogy a gyerek megkapjon
mindent, amire a kibontakozásához
2020.01.25. szükségeBíró
van.
68
• A következetes, kiegyensúlyozott szülő szeretetet,
melegséget és kegyelmet sugároz a családban
• Szóban is és testi gyöngédséggel (ölelés, puszi,
simogatás) is kifejezi a szeretetét
• Egészséges kapcsolata van a gyerekeivel: jól
ismerik egymást, bíznak egymásban és szeretnek
együtt lenni.
• Reális és a gyerekek számára érthető módon vár
engedelmességet
• Elvárásaira általában is jellemző a realitások
talaja és a következetesség
• Az általa támasztott szabályok jól
körvonalazottak és világosak
69
• A szabályszegés következményei is nyilvánvalók a
gyerekek számára
• Odafigyel gyerekei belső lelkületére, nemcsak a
külső viselkedésére
• Utasításai végrehajthatók, és végre is kell azokat
hajtani
• A szülő-gyerek kapcsolatra a párbeszéd és a
meleg, szeretetteljes légkör jellemző.
• A szülők érettségüknek megfelelő döntési
lehetőségeket is adnak a gyerekeknek.
• A gyerekek számolnak tetteik következményeivel
• A szülők segítenek nekik ösztönző személyes
célokat is kitűzni.
70

71
Meleg – engedékeny - MEGENGEDŐ
• Nem próbálja korlátozni a gyerek
viselkedését.
• Hagyja, hogy a gyerek úgy tegyen, ahogy neki
tetszik.
• Sok választási lehetőséget kínál
irányításvezetés nélkül.
• Kérleli a gyereket viselkedése
megváltoztatására, vagy megpróbálja
meggyőzni, de nem „mondja meg” neki, mit
tegyen.
• Szeretetteljesen bánik a gyerekkel.
• Tiszteletben tartja gyermeke személyiségét.
2020.01.25. • OdafigyelBíró
a Zoltán
gyerekre, meghallgatja.
- gyógypedagógus
72
• Vannak szabályok és a megszegésükért
helytelenítés, feddés jár
• A szabályok nem merevek, hanem
szükségszerű és rugalmas normák, nem
nehezednek a gyerekre, nem válnak
cselekedeteinek akadályává.
• A gyermek sosem fordul szüleihez hiába sem
érzelmi, sem intellektuális igényeivel
• Az a gyerek, aki ilyen légkörben nő fel,
pozitívan fordul a világ felé
• Aktív, becsvágyó és barátságos, gondolkodása
gyors, kreatív, érdeklődő
2020.01.25. • Cselekedeteivel aktív részese a világnak.
Bíró Zoltán - gyógypedagógus
73
• Ebben a légkörben felnővő gyerekek
agresszívabbak
• Ennek oka
– a biztonságérzés és a szigorú büntetés hiánya,
– nem pedig az önálló cselekvés akadályoztatása
miatt van
• A gyerekek megvédik magukat és álláspontjukat
• Barátságosabbak, könnyen alakítanak ki
kapcsolatot a felnőttekkel és a gyerekekkel,
• Bíznak önmagukban, kiegyensúlyozottak,
kedvesek.
• Az agresszió, ami tapasztalható, a megfelelő
feltételek esetén egészséges bátorsággá fejlődik
74

75
Hideg – korlátozó - TEKINTÉLYELVŰ
• Komolyan veszi a gyerek viselkedését
• Elvárja, hogy a gyerek megfeleljen a
elvárásainak és az általa szabott korlátoknak
• Szabályoknak való engedelmességre
kényszeríti a gyereket
• Nem tartja tiszteletben a gyerek véleményét,
érzéseit és érzelmi szükségleteit
• Az engedelmesség fontosabb a szülő számára,
mint a kapcsolat.
• A szabályszegésért büntetés jár.
• Nem tölt kikapcsolódós időt a gyerekkel, nem
hallgatja meg őt.
2020.01.25.
• Kevés az érzelmi megerősítés.
76
• A szülő viselkedése a gyermekben agressziót
vált ki, azonban ennek kiélésére nincs
lehetősége
• A szülő hidegségét, ellenszenvét sokszor úgy
próbálja ellensúlyozni, hogy gyermeke iránti
áldozatos gondoskodását hangoztatja
• Ez az ellentmondás a gyermekben bűntudatot
ébreszt, növeli agresszióját, amit aztán
önmaga ellen fordít.
• Súlyos belső konfliktusok alakulnak ki benne,
neurotikus zavarai lesznek, amik az évek
során beépülnek személyiségébe, komoly
torzulásokat okozva.
77

78
Hideg – engedékeny - ELHANYAGOLÓ
• Nem, vagy alig vonja szülői kontroll alá a
gyerek viselkedését.
• Nem próbálja javítgatni a gyereket.
• Megengedi, hogy a gyerek azt tegye, amihez
kedve van.
• Gyakran annyira lekötik saját gondjai, hogy
nem marad ideje, energiája figyelmet
fordítani a gyerekre.
• Nincs ideje a gyerekre, nem fordul felé
figyelemmel.
• Nem különösebben hallgatja meg, nem
jellemző, hogy dicsérné, bíztatná a gyereket.
2020.01.25. • Elhanyagolja a -gyerek
Bíró Zoltán érzelmi szükségleteit. 79
gyógypedagógus

80
• Elősegíti a gyermek belső konfliktusokból
származó, antiszociális agressziójának
kibontakozását
• A ráhagyó, szabados nevelési stílus
következményeként kialakul függőségi
szorongás és nyílt agresszív magatartás
• A gyermeket igen gyakran antiszociális
(kortárs)csoportba vezeti
• A gyermek függőségi igényének elutasítása
mögött gyakran a gyermekkel szembeni
ellenszenv húzódik meg.
• A szülői elutasítás előbb-utóbb a gyermekből
2020.01.25.
is elutasítást vált ki, mindennel szemben, ami
81
a szülőtől ered.
A nevelési, szülői attitűd
Attitűd
„Az attitűd a tapasztalat révén szerveződött

mentális és idegi készenléti állapot, amely irányító
vagy dinamikus hatást gyakorol az egyén
reagálására mindazon tárgyak és helyzetek
irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik.”

84
A szülői – nevelői attitűdök
• A gyermekneveléssel kapcsolatos attitűdök
vizsgálata során alkalmazott leggyakoribb
eljárások
– a szülőkkel folytatott interjúk
– illetve a szülőkkel felvett kérdőívek
 faktoranalízis

85
Becker modellje
• A szülői bánásmód és a gyerek későbbi
karakterisztikumai közötti összefüggések feltárá-
sa
• Szülői attitűd modell
• Hipoteteikus modell retrospektív vizsgálatokon
alapult
• Alanyok
– Delikvens serdülők
– Agresszív serdülők
– Jól beilleszkedő serdülők
• Cél
– ÉRZELMI DIMENZIÓ
– KONTROLL DIMENZIÓ

86
Érzelmi dimenzió
• Tartalmát a szülői szeretet és melegség adja
• Két lehetséges végpontja:
– a szerető, elfogadó (meleg),
– illetve az érzelmileg elutasító (hideg) szülői attitűd
• Becker a szeretet meglétét, illetve hiányát a
szülők büntetésének módjával (és nem
mennyiségével) hozta kapcsolatba
• Következtetés:
– negatív (elutasító) végpontján lévő szülők
hatalmukat hangsúlyozzák akkor, amikor
büntetést alkalmaznak,
– a pozitív (elfogadó) végponton elhelyezkedő szülők
viszont a meglévő szeretetet hasznosítják a
büntetés során
87
Érzelmi dimenzió
• A kétféle büntetési típus – a szülői szeretet
megléte vagy hiánya – eltérő következményekkel
jár az agresszió és a moralitás, azaz a
szocializációs célokat tekintve
• A rideg, érzelem nélküli büntetés:
– a hatalmat hangsúlyozó büntetési mód
– a vétségre adott externalizált, külső szituációtól
függő reakciók kialakulásával jár
 olyan viselkedésre késztet,
melynek elsődleges célja a büntetés
elkerülése,
másrészt nagyfokú agressziót is
eredményez
• Következmény: amint a büntetés veszélye
2020.01.25.
csekély, a szabályszegés valószínűsége nő.
88
Érzelmi dimenzió
• A szeretetet hasznosító büntető eljárások:
– meleg, szeretetteljes szülői attitűd
– a vétséggel kapcsolatban az internalizált (belsővé
vált) reakciók fejlődésének kedvez
• Bűntudat, csábításnak való ellenállás,
felelősségvállalás, vétkek bevallása, önkritika
• Az elfogadó szülő alapvetően a szabályszegő
viselkedést, és nem a gyermek személyiségét ítéli
el a büntetés során
• az ilyen típusú büntetés sokkal kevésbé
frusztráló
• Következmény: a gyerek nem érzi ragaszkodási
törekvéseit sem elutasítottnak, ezért csekély az
agresszió megjelenésének valószínűsége.
89
Kontrolldimenzió
• Végpontja:
– Engedékenység
– Korlátozás
• Hatásuk, hogy az engedékenység bármilyen

viselkedéssel kapcsolatban szabad utat ad
(gátlástalanít), míg a korlátozás fékeket épít
be a viselkedésbe.

90
Érzelmi vs. Kontrolldimenzió
• Fontos kiemelni, hogy a két dimenzió egymástól
független.
Egy szülő lehet nagyon szerető, érzelemteli, elfogadó

(azaz állhat az érzelmi dimenzió pozitív végpontja
közelében)
de ettől még lehet nagyon kontrolláló vagy

engedékeny is
(állhat a kontrolldimenzió bármely pontján)

91
Becker modellje

92
Baumrind modellje
• Munkatársaival 110 óvodás gyereket figyeltek
meg, és viselkedésük alapján három csoportba
sorolták őket:
– KOMPETENSEK
• magabiztos, vidám, kíváncsi gyerekek
– VISSZAHÚZÓDÓK
• félénk, szégyenlős, néha boldogtalannak tűnő
gyerekek
– ÉRETLENEK
• impulzív, felnőttekhez, társaikhoz érzelmileg
2020.01.25. tapadó
Bírógyerekek
93
Baumrind modellje
• Megfigyelések
– Gyermek otthonában
• A szülő – gyerek hogyan befolyásolja egymást
– Laboratóriumi keretek között
• Szülő – gyerek interakciói
• Szülők tanítási stratégiái
• Szabálybetartási technikák
• Szülők osztályozása kritériumok alapján:
– Mennyire kontrollálók
– Mennyire követelik meg az érett viselkedést
– Milyen a gyerekükkel folytatott kommunikációjuk
– Mennyire érzelemtelin gondoskodók (dicséretek,
érzelmi megnyilvánulások)
94
Baumrind modellje
SZÜLŐI BÁNÁSMÓD
• Tekintélyelvű (autoritariánus)
• Engedékeny
• Mérvadó (autoritatív)

95
Baumrind modellje
• TEKINTÉLYELVŰ (AUTORITARIÁNUS)
– Követelő és szülőcentrikus
– Az engedelmesség a legfontosabb
– A szabályokat nem vitatja meg
– Elvárja, hogy a gyerek ne kérdőjelezze meg a
szülői döntések helyességét
– A szülőnek jogai
– A gyereknek mindenekelőtt kötelességei
vannak

96
Baumrind modellje
ENGEDÉKENY
• Gyermekközpontú
• Elfogadja gyereke kívánságait
• Nemigen követel rendet vagy felelős viselkedést
otthon
• Kerüli a büntetést, a kontrollt és a konfliktusokat
• A gyerekeknek elsősorban jogaik vannak, nem
pedig kötelességeik

97
Baumrind modellje
MÉRVADÓ - AUTORITATÍV
• Gyermekközpontú és követelő
• Elvárja, hogy a gyerek betartsa az otthoni
szabályokat
• A szabályok alkuképesek
• Nagy szabadságot biztosít a gyerek számára –
keretek mellett
• Ha kell szigorú a gyerek optimális fejlődése
érdekében
• Magas mércét állít és az be is tartatja, ha kell
fizikailag is büntet
• Szülőnek és a gyereknek is vannak jogai
98
Maccoby és Martin modellje
Mindent megtesznek, hogy minimálisra csökkentsék a

gyereknevelésre fordított időt és energiát.
Ők általában szülő-, és nem gyermekközpontúak.
2020.01.25. Ők azok, akik többnyire
Bíró Zoltán nem tudják, hol van, kivel van, mit tesz
- gyógypedagógus
99
éppen a gyerekük
Szociometria
A szociometria fogalma
A csoporton belüli kapcsolatok feltérképe-
zésének általánosan használt módszere.
• A mérési eljárás kidolgozása Moreno nevéhez

fűződik
• Csoportszerkezet megrajzolása:
– a csoporttagok közti érzelmi kapcsolatok,
– a vonzalom és ellenszenv
• Többszempontú szociometria (Mérei)

2020.01.25.
– a csoportban betöltött
funkciók és szerepek
+ 102
A szociometria fogalma
• A szociometriai vizsgálatok az egyén helyzetét
mindig egy adott csoporton belül vizsgálják
• Azt mérik fel, hogy

– az egyént az adott csoport mennyire fogadja
vagy utasítja el
– milyen az egyén helyzete a csoport-
hierarchiában a csoport többi tagjához képest
• A zárt körön kívüli kapcsolatok a vizsgálatban

csak az elköteleződés és a befolyásolhatóság
mértékének magyarázataként jelennek meg.
103
Többszempontú szociometria
Alapelvek
• A vizsgálatot névvel kell végezni
• A felméréshez használt instrukciónak tartalmaz-
nia kell a vizsgálat célját
• A kérdőív összeállításánál az életkori
sajátosságokra ügyelni kell
• A kérdésekkel a csoport által reálisan átélhető és
konkrét helyzetekre kell rákérdezni
• A kérdéseket feltételes formában fogalmazzuk
meg.
• Kilenc év felett írásban csoportosan végezhető a
felmérés
• Fiatalabbaknál viszont csak szóban, beszélgetés
2020.01.25. keretében Bíró
vagy
Zoltántárgyak segítségével (postásjáték).
- gyógypedagógus
104
Alkalmazása
1. Szociometriai adatfelvétel feladatlappal
2. Szociometriai mátrix elkészítése
3. Egyéni- és osztály - szociogram elkészítése
4. Szociometriai adatok feldolgozása

105
Kérdés típusok
• Rokonszenvet feltételező kérdések (pl. kit hívnál
meg a születésnapodra az osztályból?)
• Közösségi funkcióra vonatkozó kérdések (ki a
legalkalmasabb az osztályból arra, hogy
helyettesítse a tanítót, ha éppen nincs az
osztályban?)
• Egyéni tulajdonságokra, képességekre vonatkozó
kérdések (kik a legjobb sportolók az osztályban?
kik rajzolnak a legszebben az osztályban?)
• Népszerűségre, érvényesülésre vonatkozó
kérdések (mit gondolsz, kikből lesznek az
osztálytársaid közül szélesebb körben ismert
emberek?)
106
Szociometriai mátrix
• Kölcsönösségi táblázat
– függőlegesen és vízszintesen is beírjuk a mátrixba az
osztály tagjainak monogramját, majd a négyzetekbe
vízszintesen beírjuk, hogy az adott tanuló, az adott
kérdéseknél, melyik osztálytársát választotta
• Gyakorisági táblázat
– hogy függőlegesen (az első oszlopban) feltüntetjük a
diákok monogramját, vízszintesen pedig (a táblázat első
sorában) a különböző kritériumokhoz kapcsolódó
kérdések számát
– Ezután bevezetjük a táblázatba, hogy a különböző
kérdéseknél hányan választották az illető diákot.
• Szociometriai pozíciók
– Egy diák szociometriai helyzetét az
2020.01.25. osztályban/csoportban az jelölheti, hogy hány választást
107
kap egy hasonló felmérésen.
Osztály-szociogram
• Láthatóvá válik az egyes tanulók helyzete is az
osztályban
Elkészítése
• Annyi koncentrikus kört rajzolunk, ahány
csoportra oszthatók a tanulók helyzetük szerint
• A gyermekeket számmal jelölhetjük, vagy
meghagyhatjuk a monogramjukat is.
• A fiúk számát vagy monogramját háromszögbe
írjuk, a lányokét körbe, vagy négyzetbe.
• Bejelöljük nyíllal, melyik gyerek kit választott.
• Ha kölcsönös választásról van szó, a nyíl két
irányú.
108

109

110
Kibővített adatok

Kérdőív

Gyakorisági táblázat

Kölcsönösségi táblázat

Szociogram
FIÚ
LÁNY

Köszönöm a figyelmet!
Következő alkalom: 2020.02.01.

GYÓGYPEDAGÓGIA I.
2020.01.25.
TANAK - ÉRTAK 116

BW 20200125 Szocpszich Pedpszich

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

BW 20200125 Szocpszich Pedpszich

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Lélektani ismeretek

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 2

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 3

A szociálpszichológia tárgya, területei

• A pszichológia elméleti részéhez

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 5

Leegyszerűsítve a csoport és egyén kölcsönhatását

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

• Ebben a fázisban a résztvevők főként megfigyelik

• Elkezdődik az „énbemutatások" sorozata.

• A gyerekek igyekeznek megmutatni legfontosabb

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

• Ebben a folyamatban a társas együttélésre

A szocializáció kettős tartalmú folyamat:

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

• Eredet szerint lehet kapott vagy szerzett.

• Az egyénhez egyidejűleg több szerep is

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

• a szerepek közti konfliktus a személyben

• Minden státuszhoz meghatározott társadalmi

• Szerepelvárás: egy adott státuszt betöltő személy

• Esetleg saját fejünkben születik meg abból a

• Egy embercsoport bizonyos jellemvonásainak,

• A sztereotípiák káros előítéletek alapját

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

• A sztereotípiákhoz gyakran kapcsolódnak

Ekkor, ha emberünk találkozik egy konkrét cigánnyal,

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

Olyan attitűd, amely téves vagy nem teljes

• Egy kisebbségi csoporttal szemben kialakított

 felszínesen általánosító vélemény, amely akkor

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

• az idegenkedést kiváltó csoport tagjainak

• közvetett üzenete az, hogy a szóban forgó

• hátrányos megkülönböztetés, elkülönítés,

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

• A hátrányos megkülönböztetés gyakorla-

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

• Társadalmi megismerés és értékelés

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

• A szervezetek olyan rendszerek, amelyek

• A társas kölcsönhatások lehetnek

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

• Az érték, mint pszichés képződmény,

• Az értékközvetítés a szocializáció folyamatában

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

• A pszichológia célja a viselkedés tanulmányozása.

• Az attitűdök a viselkedést befolyásolják

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

• Közvetett megfigyelésnél gyakran alkalmazunk

• Nem beavatkozó módszernek tekintjük a

• Gyakran alkalmazzák az esettanulmányt. Ez

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus

– A pedagógiai pszichológia tárgya.

– A vezetési, nevelési stílusok.

2020.01.25. Bíró Zoltán - gyógypedagógus 49