2018. 09. 06.

Krízishelyzetek Felépítés
a családorvosi gyakorlatban
Dr. Márkus Bernadett • Mi a krízis?
Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék • Kríziselmélet
• Krízis fajtái
• Szakaszai
• Kimenetelek
• Krízishelyzetek a gyakorlatban
• Tünetek
• Intervenció
• Lelki segélyszolgálatok
• Pszichoterápia
• Orvoshoz fordulás
• Családorvos feladata

A krízis Krízisállapot

• Alapvető törekvés: testi, lelki egyensúlyát, a • Lélektanilag kritikus állapot, amelyben:

környezettel való harmonikus, rendezett viszonyát
fenntartása.
• Az emberi élet velejárói, sorsfordító helyzetek,
változást hoznak (+/-), személyiség átalakulhat.
• A krízis során az egyensúly felborul és a korábbi
megküzdési stratégiák nem működnek hatékonyan.
• A krízisállapot átmeneti, 6-8 hetes időszakot jelent,
amelyben megnövekszik a pszichés sérülékenység
veszélye. A krízis kimenetele nagymértékben attól
függ, hogy az egyén kap-e megfelelő, szükség
esetén szakszerű segítséget.
• a személy a lélektani egyensúlyát veszélyeztető külső
körülményekkel kénytelen szembenézni
• a veszélyeztető helyzet nem elkerülhető,
• számára (fenyegető jellege, közelsége miatt) kitüntetett
fontosságú a helyzet,
• minden figyelme, erőfeszítése erre irányul,
• a szokásos problémamegoldó eszközeivel,
energiájával megoldani nem képes.

3 4

A krízis fajtái Fejlődési krízis

• Fejlődési krízis Erik Erikson az életet fejlődési szakaszokra osztja.

• Akcidentális (esetleges, járulékos) krízis
• Időzített krízisek
Minden szakasz leírható egy, az adott szakaszra
jellemző dilemma segítségével, melynek
megválaszolása döntő a személyiség fejlődése
szempontjából.
A fejlődési szakaszok végén képződik egy belső erő,
melyet én-erősségnek nevezhetünk: remény,
akaraterő, cél, hozzáértés, hűség, szeretet,
gondoskodás és bölcsesség.

5 6

1

Fejlődési krízis
• 0-1 éves kor: bizalom vagy bizalmatlanság.
Remény, mint alapvető én-erősség (bizalom,
optimizmus ) kialakulása.
„Van reményem. Tudok egyszerűen csak lenni. Tudok
bízni másokban és magamban.”
7 8
Fejlődési krízis
• 4-5 éves kor: kezdeményezőkészség vagy
bűntudat.
A gyermek kezdeményezőkészségét e korszak önálló
terveire, cselekvéseire, kezdeményezéseire adott
szülői, szűkebb környezet válaszai határozzák meg.
„Van lelkiismeretem. Van célom és értékem.
Tudok képzelődni és érezni. Van szexualitásom.”
9 10
Fejlődési krízis
• 12-18 éves kor: identitás vagy szerepdiffúzió.
A gyermek a dolgokat más aspektusból, a másik
ember szemszögéből is kezdi megismerni és
különböző helyzetekben kezd másként viselkedni.
Egyre többször úgy, ahogy azt a helyzet megkívánja.
Kialakul a hűség, mint én-erősség, és ebből
következőleg a valakihez tartozás és megújulás
energiája. Saját magáról, mint egyedi személyről
egységes képet alkot.
„Van belső érzékelésem arról, hogy ki vagyok.
Tudok változni, meg tudok újulni. Hűséges tudok
lenni egy személyhez vagy egy ügyhöz.
Egyszeri és megismételhetetlen vagyok.”
11
2018. 09. 06.
Fejlődési krízis
• 2-3 éves kor: önállóság vagy szégyen, kétség.
Az akaraterő kialakulásához az önállóság és
autonómia érzésének kell dominálnia a kétség és
szégyen érzése helyett. A gyermek korlátozása
túlzott féltés miatt, vagy büntetése, rosszallás
kifejezése az önálló cselekvések, felfedezések, az
anyától való eltávolodás miatt gátolja az akaraterő,
mint én-erősség létrejöttét.
„Van akaraterőm. Egyedül is meg tudok lenni. Tudok
kíváncsi lenni, felfedezést tenni és cselekedni.
Ugyanakkor elfogadom, hogy vannak korlátaim.”
Fejlődési krízis
• 6-11 éves kor: teljesítmény vagy
csökkentértékűség/kisebbrendűség.
E korszak dilemmájának sikeres feloldásaként kialakul
a hozzáértés (kompetencia) mint én-erősség,
intellektuális, szociális és fizikai képességekben.
Ebből jön létre a tudás, tanulás és együttműködés
energiája.
„Vannak képességeim. Vannak képességek,
amelyekben jó vagyok. Értek dolgokhoz.
Tudok gondolkozni és tanulni.”
Fejlődési krízis
• Fiatal felnőttkor: intimitás vagy izoláció.
Szexuális, érzelmi, morális felelősség jelenik meg a
másik személlyel szemben. Kialakul a szeretetre
való képesség, mint én-erősség, illetve ebből
következően a szeretet és megújulás energiája.
Kedvező kimenet: szoros és tartós kapcsolatok
létrehozásának képessége, pályaelkötelezettség.
„Van valakim, aki megerősíti lényem belső értékét.
Tudok szeretni. Tudok teljesen közel és teljesen külön
lenni. Bensőséges kapcsolatban vagyok saját
lényemmel és mással.”
12
2
 2018. 09. 06.

Fejlődési krízis Fejlődési krízis

• Érett felnőttkor: generációs törekvések vagy • Idős kor: integritás vagy kétségbeesés.
stagnálás. Ha a visszatekintéskor valaki azt éli meg, hogy az
Az egyén saját személyes létezésen túlmutató életét hibásan irányította, nem oda szeretett volna
érdeklődését és aktivitását, alkotóképességét értjük eljutni, ahol van, akkor teljes kétségbeesésbe
generációs törekvés szükségletén, amely a családra,
társadalomra, és később jövő generációkra terjed torkollik ez az életszakasz, hiszen már lekéstünk
ki. Kialakul a gondoskodás, mint én-erősség és arról, hogy haraggal tekintsünk vissza, és arról is,
ebből következően a megújulás és tevékenység hogy bizakodva tekintsünk a jövőben.
energiája. „Bölcs vagyok. Teljesen el tudom magam fogadni.
„Van személyes erőm. Tudok alkotni és termelni. A mindenség része vagyok és mindennel egy
Gondot tudok viselni a következő nemzedékre. vagyok.”
Elkötelezem magam az élet iránt.”

13 14

Kritikus életszakasz – típusos krízishelyzetek Időzített krízisek

Életszakasz Tipikus krízishelyzet
Kamaszkor biológiai-pszichológiai-szociológiai változások • Olyan életesemény-változások, amelyek időpontja
továbbtanulás, pályaválasztás, párválasztás problémái
elszakadás, autoritás krízis: lázadás kiélezett formája
tervezhető, előre látható: házasságkötés,
Fiatal felnőttkor új feladatkörök és szerepek gyerekszülés, iskola befejezése, lakásvásárlás,
foglalkozási szerep, munkába állás, folyamatos munkaviszony kezdete
párválasztás, családalapítás, apa-anya
nyugdíjbamenetel, stb.
Női szerepváltások klasszikus és modern szerepek összeegyeztetése: anyaság, háztartás • Nagy változásokat indítanak el, akár krízishez is
vezetése, munka, karrier
vezethetnek.
Felnőttkor házassági, párkapcsolati válság; kamaszkorú gyermek nevelése; idős
szülők ellátása; egzisztenciális sikertelenség; munkanélküliség • Örömteli események is okozhatnak olyan érzéseket,
Családi instabilitás,
válás
szerepek összehangoltságának hiánya; kooperáció csökkenése; közös
célok elvesztése; érzelmi attitűdök konszenzusának hiánya
állapotokat, amelyek válsághelyzetekhez
Midlife krízis- kapuzárási pánik; „most vagy soha”; „tettem-e eleget?
vezethetnek.
életközépi krízis- megvalósítottam-e magam?”; „ez a párkapcsolat a jó?”

40-es évek
Inaktivitási krízis idősödés, nyugdíjaztatás; krónikus betegség, egészségkárosodás, társ
elveszítése; „már csak teher a család, a közösség, a társadalom
számára”
15 16

Akcidentális (esetleges, járulékos) krízis Akcidentális (esetleges, járulékos) krízis

• Kívülről jövő, váratlanul, nem előre látható módon • a párkapcsolat megszakadása, válás
jelentkező életesemények, veszélyhelyzetek, • betegségek, életveszélyes állapotok
amelyre nem lehet előre felkészülni.
• balesetek, rokkantság, szeretett személy halála
• Például:
• gyors egzisztenciális változás, munkahelyi gondok,
munkahely elvesztése, jelentős dolgok/tárgyak
elvesztése
• fizikai és szexuális bántalmazás, visszaélés okozta
traumák, bűncselekmények
• háborús helyzetek, természeti katasztrófák, stb.

17 18

3
 2018. 09. 06.

Összetett krízisek Kialakulás

• Egy időben többfajta krízis jelentkezhet: A krízis kialakulását a kiváltó inger erőssége mellett
pl. egy serdülő életét súlyosan megnehezítheti befolyásolja az adott személy
szülei párkapcsolati válsága (válása), közben
meghalhat egyik nagyszülője, otthagyja a szerelme, • megküzdési mechanizmusai
tanulási gondjai mellett • konfliktuskezelési technikái
• A fejlődési krízis időszakában megnő a • mentális kontrollfunkciói
sérülékenység. Ha ilyenkor ér bennünket valamilyen
váratlan, válságot okozó esemény, az súlyosabb • személyiségének érettsége
hatású lehet, mint ha életünk egy nyugalmasabb
periódusában következik be.
• Leggyakrabban a kritikus életeseményekhez
kapcsolódó akcidentális krízisekkel találkozunk,
mint a gyász, a válási krízis, a munkahely elvesztése.
19 20

A krízisállapot Caplan-féle szakaszai A krízisállapotok lehetséges kimenetelei

• Készenlét • Összeomlás
• Fenyegetettség érzése (én-identitás), kudarc lehetősége
• Az eddigi problémamegoldó eszközök mozgósítása megbomlik • Nem hatékony megoldások
• Küzdelem
• A feszültség tovább nő, a cselekvések összerendezettsége kezd • Kompromisszumos megoldás
felbomlani, próbálkozások körforgása indul be
• Az egyén aktív erőfeszítéseket tesz a probléma megoldására • Sikeres megoldás – Kreatív kimenetel
• Kapkodás
• A személy önértékelése, érzelmi állapota tovább romlik, viselkedés-
rendezettsége felborul. Zavartság, beszűkült tudatállapot kezd
kialakulni, indulat-vezérelt magatartás jelentkezik
• Újabb és újabb technikák kerülnek kipróbálásra
• Összeomlás
• Az alkalmazkodó képesség felborul, kimerül, tudatállapot beszűkül,
személyiség felbomlik
• Destruktív magatartásminták jelennek meg (szuicidum, auto- vagy
heteroagresszió, impulzív, acting-out reakciók).
• Dekompenzáció
21 22

Kimenetel: Összeomlás Kimenet: Nem hatékony megoldások

• Nem sikerül megoldást találni. • Megszűnik a krízis, megoldás nem születik.

• A személyiség lelki egyensúlyának felborulása tartóssá
válik.
• A krízis úgy ér véget, hogy a személy sokkal rosszabb
állapotba, élete alacsonyabb színvonalra kerül, mint a
krízist megelőzően volt.
• Ide tartoznak a különböző mentális zavarok (elmebaj),
pszichózis (menekülés a realitásból) vagy legrosszabb
esetben az öngyilkossági kísérletek, illetve a halállal
végződő öngyilkosság. A tünetek elhúzódása,
krónikussá válása neurózishoz, deviáns
magatartásformák megjelenéséhez, diszharmónikus
személyiségfejlődéshez vezethet.
• A személyiség egyensúlya helyreáll, de nem egészséges, alkalmazkodó
formában. Az egyén nem tesz szert új problémamegoldó készségre, az
eset nem szolgál tanulsággal.
• A krízis feszültsége és a szorongás átfordulhat testi tünetekbe,
betegségbe. Nem hatékony megoldás, amikor az egyén valamilyen
pótszer segítségével próbál úrrá lenni a feszültségeken. Az alkoholizmus,
dohányzás, droghasználat kezdete sok esetben köthető valamilyen nem
megoldott krízishelyzethez.
• A nem hatékony megoldások közé sorolhatók azok az esetek is, amikor
az egyensúlyvesztés, a bizonytalanság miatt megnövekedett érzelmi
kapaszkodás, illetve a befolyásolhatóság következtében nem megfelelő
segítők hatása alá kerül az egyén. A deviáns csoportokba (galerik,
szekták) való keveredés főleg a fiatalok esetében fordul elő, akiknél
hiányzik a valódi érzelmi támasz. Minden megoldatlan krízis újra
jelentkezik hasonló helyzetekben.
• A diszfunkcionális (nem valódi) megoldások depresszív állapothoz,
szenvedélybetegségekhez, neurózishoz, pszichoszomatikus
betegségekhez vezethetnek.

23 24

4
 2018. 09. 06.

Kimenetel: Kompromisszum Kimenetel: Sikeres megoldás

• Ez a leggyakoribb kríziskimenetel. • Ez az igazán pozitív kimenetel.

• Aktuálisan jó megoldásnak tűnik, de hosszú távon nem
jelent megoldást. A felszínen jó alkalmazkodásnak
tűnik, a személy visszanyeri egyensúlyát.
• Lemondással, áldozatokkal jár, ami még később is
állandó elégedetlenséget szülhet.
• Általában visszaáll a krízis előtti helyzet, vagy egy
korábbi, de hosszabb távon nem vállalható helyzet
alakul ki (pl. az egykori házastársak a válás után is
ugyanabban a lakásban maradnak.)
• Sokszor a kompromisszumos megoldás nagy előrelépést
jelent. Nem lehet mindig minden problémát
megoldani, nincs mindenhez elég energiánk,
segítségünk, lehetőségünk.
• Az egyén lelki egyensúlya helyreáll, én-ereje fokozódik, új megküzdési
módokat tanult meg a krízis során.
• Megértette, hogy mi volt a krízis jelentése az életében, mit kellett ebből
megtanulnia a saját személyiségére, életére nézve.
• Képes volt külső erők mozgósítása révén (hozzátartozók, barátok,
segítők, szakemberek) jobb megküzdési technikákat elsajátítani,
megtanulni a veszteségek kezelését.
• Megszületett a döntés az életéről, új értékrend alakult ki, amihez új
célokat és odavezető utakat talált a személy.
• Az egyén úgy érzi, hogy még ha túl nagy szenvedésen is kellett keresztül
mennie, nem bánja a vele történteket. Személyisége érettebbé vált,
jobban érzi magát, mint valaha, élete gazdagabb lett és jobb színvonalon
folytatódik, mint a krízis előtt. Sok nagy művészi alkotás előzményében
szerepel az alkotó egy válságos időszaka, amelyből sikerült hatékonyan
kilábalni.
• A krízisben átélteket egy másik látószögből olyan módon tudják
megfogalmazni, láttatni, amely más emberek számára is mond valami
szépet, bölcset az életről.

25 26

Krízishelyzetek a gyakorlatban Fizikális tünetek

• Tünetek A krízishelyzetben lévő személy másképp érez, gondolkodik, viselkedik.

• Fizikai tünetek Testi panaszai lehetnek, betegségei alakulhatnak ki, vagyis a válságnak kívülről
látható jelei is vannak.
• Pszicho-szociális tünetek
• Intervenció Leggyakoribb panaszok:
• Lelki segélyszolgálatok
• Pszichoterápia
• Orvoshoz fordulás

27 28

Fizikális tünetek Pszicho-szociális tünetek

• Alvászavarok: elalvás, ellazulás képtelensége, akár rémálmok is jelentkezhetnek • Társas kapcsolatok összekuszálódása: bizonyos
• Étvágy megváltozása: nincs kedve, nem tud enni, étvágytalan, jelentkezhet kapcsolatok közelibbé válnak, mások
fogyás, de akár állandóan éhes is lehet, ennek következtében testsúlya
gyarapodhat
megszakadhatnak átmenetileg vagy örökre, a
• Figyelemzavar, tanulási problémák
családbeli szerepek felcserélődhetnek. Például: egy
• Szorongás, depresszió, alkalmazkodási zavar, impulzus kontroll zavarai,
kamasz fiú átveheti a családfő szerepét az apa
zaklatottság, feszültség halála esetén, amikor az anya összeomlik.
• Fáradtság, kimerülés, fejfájás, szédülés, krónikus fáradtság szindróma
• Munkahelyi funkciók összekuszálódása:
• Kiégési (burn-out) tünetegyüttes
teljesítményproblémák, képtelenség a feladatokra
• Alkohol és drogfogyasztás, gyógyszerfüggőség, dohányzás
való koncentrálásra, visszavonulás-elzárkózás a
• Vegetatív zavarok:
magas vérnyomás, heves szívdobogásérzés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, munkatársaktól, vagy épp ellenkezőleg,
megváltozhat a menstruációs ciklus, éjszakai bevizelés, elárasztásuk a problémákkal.
libidó csökkenése vagy megszűnése, egyéb szexuális problémák,
száraz bőr, székrekedés, gyakori vizelési és székelési inger, bőrviszketés, stb.
• Gerinc- és ízületi fájdalmak
29 30

5
 2018. 09. 06.

Pszicho-szociális tünetek Krízisintervenció

• Megnő az önismereti igény, a tanulási motiváció: a “ki
vagyok én?” kérdésre keressük a választ. Az énkép
változása miatt van késztetés arra, hogy jobban
megismerjük magunkat. Növekedhet az igény új
problémamegoldó készségek elsajátítására,
megoldáshoz jutni, megtanulni a feszültségét
csökkentését. Az érintett kíváncsi arra, mások hogyan
jutnak túl hasonló nehéz helyzeteken, tanácsokat kér.
• Megnő a befolyásolhatóság: a beszűkült, labilis,
bizonytalan állapot, a tanácstalanság és kétségbeesés
következtében ilyenkor bármilyen segítségre nyitott az
ember. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy nem
megfelelő segítséggel találkozik: ivócimborák, vagy
különböző szektatagok “mutatják meg a kivezető utat”.
Segítségnyújtás, amelynek az az alapvető célja, hogy a válságban lévő
egyént megvédje attól, hogy a krízisállapota valamilyen nem alkalmazkodó
jellegű állapothoz, pszichiátriai betegséghez vagy öngyilkossághoz
vezessen. A krízisben lévő ember nem beteg, a krízis nem betegség, de
betegséget okozhat.
• Azonnaliság, elérhetőség
• Elfogadó, támogató attitűd, hitelesség
• Összpontosítás a jelenre: „Itt és most” helyzet
• Helyzet meghatározása, kiváltó okok
• Problémaorientáció, összefüggések megbeszélése

31 32

Krízisintervenció elemei Krízisintervenció

• Intézkedési sor Stratégia: Elvárások:

• Krízisterápia (négyszemközti beszélgetések • Nemkívánatos • Személyes bevonódás a
ingerhatások kiszűrése,
formájában) csökkentése kliens pillanatnyi igénye
• Gyógyszeres kezelés szerinti mértékben
• Védekező, elhárító
• Pszichoedukációt és készségfejlesztés mechanizmusok erősítése • Közvetlen hangvétel,
• Régi, mélyen nyugvó vagy viselkedés
elfojtott problémák • Kívülállók (családtagok,
levezetése
barátok) bevonása
• A megértés, elfogadás
folyamatos • Cselekvés-orientált
kommunikációja a
páciens felé

33 34

Krízisterápia Lelki segélyszolgálat

• Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége.

Mit teszünk krízisterápiában? Mit nem teszünk a krízisterápiában? Weboldaluk: http://www.sos505.hu. Hívható a nap 24
órájában, az ország egész területéről. Telefonszám: 116-123.
Emberi odafordulást tanúsítunk Nem ítélkezünk A lelki elsősegély telefonszolgálatoknál képzett önkéntesek
fogadják a segítséget kérők hívásait. Az ügyelők laikusok,
Megértő, elfogadó, támogató magatartást Nem értékeljük a cselekményt erkölcsi, akik önként jelentkeznek a segítő karitatív munkára.
kell tanúsítanunk etikai szempontok szerint • ESZTER Alapítvány. Az Erőszakos Szexuális Támadást
Elszenvedettek Rehabilitációjára Alapítvány célja: az
Aktívnak és direktívnek kell lenni (konkrét Nem utasítunk, nem döntünk helyette erőszakos szexuális bűncselekmények áldozataink
helyzetértékelési, megoldási javaslatok) pszichoterápiás kezelése, szociális segítése, jogvédelmük
előmozdítása, az ilyen irányú bűnmegelőzés és bűnüldözés
támogatása.
Nyitott kérdések alkalmazása javasolt Nem játsszuk a karizmatikus terapeuta
szerepét • Áldozatvédelem.hu. A http://www.aldozatvedelem.hu oldal
a Komp Egyesület és a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr
Biztosítjuk az érzelmek, indulatok, a Nem alkalmazunk „mechanikus” Szövetség Konzorcium által megvalósításra kerülő projekt
harag szabad áramlását – miközben nem vigasztalást keretében jött létre. Jelentkezhet náluk az, aki áldozattá vált,
vesszük át a páciens indulatát vagy hozzátartozója, ismerőse lett áldozat

35 36

6

Pszichoterápiás krízisintervenció
A pszichoterápia a pszichés tekintetben veszélyeztető
állapotban lévő személy(ek) célzott vizsgálatát és
kezelését jelenti.
Célja a veszélyeztető állapot megszüntetése, illetve
megfelelő szakmai ellátás biztosítása.
Időtartama jellemzően 1-6 ülés.
Közösségi pszichiátria elveire épül.
37
Orvoshoz fordulás
• Az orvoshoz fordulók többsége a testi panaszait említi, gondosan
kerülve azokat, amelyek érzésük szerint pszichés eredetre
utalnának.
Ritkábban fordul elő, hogy egyből a krízishelyzet kerül elő.
Ez függ a krízishelyzet jellegétől is: hozzátartozó halála,
munkahely elvesztése, baleset, válás könnyebben elmondhatók,
illetve nehezebben titkolhatók, mint a bántalmazás, erőszak.
• A válságba kerülő ember sokszor nehezen vagy nem vallja be,
hogy segítségre szorul. A kulturális sztereotípiák, társadalmi
hagyományoknak is azt támogatják, hogy erősnek kell lenni, nem
jó kimutatni a gyengeségeket, sérülékenységet, nem szabad
kifejezni bánatunkat, elesettségünket. Aki segítséget kér, az
gyenge, életképtelen, beteg. Ez főként, de nem kizárólag férfiakra
jellemző.
Reális önismeretre vall, ha valaki felismeri azt, hogy erejének,
megküzdési képességeinek határához érkezett, vagyis belátja,
hogy helyzete veszélyesebbé válhat, ha nem kér segítséget.
39
Családorvos feladata, szerepe
• A testi tünetek kivizsgálása fontos.
• A kimerültség, fáradság hátterében állhat például
vérszegénység is, ami lehet akár daganatos
megbetegedés következménye.
• A szív-érrendszeri panaszok esetén elengedhetetlen a
vérnyomás kontrollja, EKG vizsgálat, indokolt esetben a
kardiológiai kivizsgálás.
• Stresszhelyzetben felléphet szívritmuszavar vagy
miokardialis infarktus is kialakulhat.
• Nem hanyagolható el a fejfájás, szédülés, ízületi
fájdalmak szervi okainak kiderítése.
• Párhuzamosan végezzük a fizikális tünetek testi és lelki
okainak vizsgálatát és kezelését.
41
2018. 09. 06.
Pszichoterápiás krízisintervenció
Közösségi pszichiátria elveire épül:
• az ellátás minden lehetséges formáját a beteg otthonában, illetve annak
közelében kell biztosítani, kialakítva a házi gondozás, házi ápolás, szükség
esetén az intenzív ellátást jelentő hospitalizáció, a napi 24 órás mobilis krízis-
szolgálat és krízis-fektető feltételeit,
• támaszkodni kell a természetes közösségi erőforrásokra (önkormányzati
szolgáltatások, hozzátartozók, családorvos, önsegítők stb.), ezek képviselőit be
kell vonni a multidiszciplináris team tevékenységébe,
• gondoskodni kell a beteg, a közösség és a természetes segítők megfelelő
oktatásáról és támogatásáról, hogy megfelelő kompetenciával, de a
szakemberektől egyre inkább függetlenedve küzdjék le a pszichiátriai betegség
okozta nehézségeket,
• szoros együttműködést kell kialakítani a nappali klubokkal, ahol az
öntevékenységre, az önsegítésre épülve, kívülállók számára is hozzáférhető
módon, különböző lakossági és családi programok, találkozók szervezésére és
lebonyolítására kerül sor, kulturális, szabadidős, tájékoztató, képzési-átképzési,
állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő célzattal,
• kapcsolattartás a nappali kórházakkal, ahonnan a beteg naponta visszatér
természetes környezetébe; valamint közösségi szemléletű gondozás biztosítása
a kiegészítő intézményekben.
38
Családorvos feladata, szerepe
• A családorvos, aki éveket át kezeli a beteget,
rendszeresen találkozik vele, könnyebben észreveszi,
meglátja a beteg viselkedésében létrejövő változást, a
feszült állapotot.
• Sokoldalú tudása, felkészültsége, megbízhatósága az
adott közösségen belül fontos véleményformálóvá
teheti. A hosszú távú, kölcsönös bizalmon alapuló
orvos-beteg kapcsolat segíti, hogy a krízishelyzetek
felszínre kerüljenek.
• A krízisben lévő páciens sokszor nem képes ellátni
munkáját, nem tud gondoskodni önmagáról, családjáról
vagy csak egy kis pihenésre, megnyugvásra, időre van
szüksége. Ilyenkor szükségszerű betegállományba
vétele.
40
Családorvos feladata, szerepe
• A családorvosok nagy része nem képzett pszichoterapeuta,
de orvosi tudása és speciális szerepe (az alapellátás
könnyen, gyorsan elérhető, hosszú idejű, a családdal akár
több generációra szóló viszony, általában bizalmi orvos-
beteg kapcsolat, keresőképtelenség elbírálása) miatt sokszor
ők az elsők, akik tudomást szereznek a krízishelyzetekről.
• A társas környezet, az érintett személyek bevonása is
szükséges lehet.
• Poszttraumás stressz zavar kezelése, a szoros utánkövetés is
kiemelt jelentőségű.
• A pályakezdő orvosok számára nehezebb a krízishelyzetek
feltárása. Meg kell küzdeniük a betegek bizalmatlanságával,
generációs különbségekkel, kevesebb az élettapasztalatuk és
a krízisintervencióban szerzett gyakorlatuk.
42
7
 2018. 09. 06.

Fokozottan veszélyeztetettek Fokozottan veszélyeztetettek

• Az előzetes egyéni sérülékenység eleve • Fokozott figyelmet érdemlő páciensek:

érzékenyebbé teszi az egyént. • elváltak (gyermekét egyedül nevelő szülő), egyedül élők,
• Ha valakit valamilyen trauma ért, akár gyermek, • poszt-partum állapot
akár felnőtt korában, az jobban ki van téve a • fogyatékkal élők
krízisek megterhelő hatásának. • nehéz szociális helyzetben lévő emberek,
• gyógyszerszedés (szteroid, SSRI kezdeti időszaka)
• Ha egy addig jól alkalmazkodó embert sorozatos
• kóros szerhasználat (alkohol, drog, nikotin)
kudarcok, frusztrációk érnek, akkor egy újabb,
• depresszió, szuicidium a családban
váratlan, válságot előidéző esemény könnyebben
• krónikus mentális zavar az élet során
kibillentheti a lelki egyensúlyából.
• balesetek, halálos betegségek, rokkantság áldozatai
• Fokozott figyelmet érdemlő páciensek • krónikus beteget ápolók
• gyászolók

43 44

Öngyilkossági kockázat A családorvos saját krízishelyzetei

Rizikófaktorok
Korábbi szuicid kísérlet
Mentális zavar (pszichiátriai kezelés)
Hangulatzavar (major depresszió, bipoláris
zavar)
Pszichotikus zavar
Személyiségzavar
Szerfüggőség (alkohol, drog, nikotin)
Testi betegség (krónikus)
Szuicidium a családban (közeli modellszemély) Női nem
Támogatottság hiánya (emocionális, szociális)
Negatív életesemény
Pszichoszociális stresszor tényező
Férfi nem
Idősebb kor (45 év felett)
Protektív faktorok
• A családorvosi rendelőben különböző korú betegek eltérő
Jó szociális és családi háttér súlyosságú problémáival találkozunk.
Stabil kapcsolatrendszer • Egy-egy rendelésen 40-70 beteg is megjelenhet, s
Terhesség mindegyikük különböző, személyre szabott kezelést igényel.
Más kommunikáció szükséges az iskolázatlan páciens
Szülést követő 1 év
esetében és más a részletes, internetes keresőn
összegyűjtött "szaktudással" érkezőnél.
Nagyobb gyermekszám
• Fokozott energiát és extra időt igényel a hátrányos szociális
Gyakorló vallásosság helyzetűek komplex ellátása, de a nagyon jómódú, kulturált
Jó egészségi állapot betegek tájékoztatása is, az általuk helyesnek vélt
gyógyszerek használatáról és a szükségesnek vélt
kivizsgálások elvégzéséről.
Fiatalabb kor (45 év alatt) • A krónikus betegségben szenvedők ellátásán túl az akut,
sürgősségi beavatkozások teendői mellett, a betegek otthoni
ápolását is meg kell szervezni. Az orvosi feladatok mellett
menedzselni kell a beosztottakat, intézni a praxis
működését, gazdasági, jogi ügyeit.
45 46

A családorvos saját krízishelyzetei A családorvos saját krízishelyzetei

Ezek a szerteágazó feladatok és változatos • Az orvos automatikusan belehelyezi magát a segítő

élethelyzetek naponta próbára teszik és
krízishelyzetek sorozata elé állítják a családorvost.
Az adekvát hozzáálláshoz feltétlenül szükséges a saját
rendezett mentálhigiénés állapot, biztonságot nyújtó
magánéleti háttér.
A szaktudás folyamatos frissítése mellett a
folyamatos feltöltődésről, mozgásról, pihenésről,
szórakozásról, lazításról, rendezettségről kell
gondoskodni.
szerepébe. Szeretné megoldani a betegek problémáit, de
szigorúan meg kell határoznia a saját feladatait,
lehetőségeit, korlátait. Amennyiben ezt nem teszi, úgy az
emocionális megterhelések, stresszhelyzetek mentális
kimerülés állapotához, kiégéshez, burn-out szindrómához
vezethetnek.
• A kellően érett személyiség, önismeret, reális énkép mellett
is szerencsés, ha rendelkezünk humorérzékkel,
bölcsességgel és segítő munkatársakkal, kollégákkal.
• Mi is kérjünk segítséget a területünkön dolgozó
szakorvosoktól, konzultáljuk betegeinkről. Csökkenti az
izoláció, elveszettség érzését, ha a nehéz, problémás
eseteinket megbeszéljük a családorvos kollégákkal. Erre sor
kerülhet kötetlen beszélgetések során vagy szervezetten,
Bálint-csoportok foglalkozásain.

47 48

8
 2018. 09. 06.

Irodalom Köszönöm a figyelmet!

• Bakó T.: Öngyilkosság – öngyilkossági kísérlet. Adatok és tények. Animula Kiadó, Budapest (1992)
• Bakó T.: Verem mélyén. Cserépfalvi Kiadó, Budapest (1996)
• Csiszér N, Füri A.: Egy krízisintervenciós modell. In: TBZ Bulletin, IV (szerk. Kolozsi B, Münnich I.) Budapest
(1985)
• Pető Cs.: A krízis pszichológiai vonatkozásai - krízisintervenció. Polgári Védelmi Szemle 4:16-18. (1999)
• Caplan, G.: Principles of preventive psychiatry; Basic Book, New York (1964)
• Németh M, Virág Gy.: Pszichológusok számára szervezett „Bűncselekmények áldozatainak támogatása,
kiemelten a szexuális bűncselekmények sértettjeinek segítése” című képzés (http://docplayer.hu/2382187-
Eszter-00827-2011-tamop.html)
• Hajduska M.: Krízislélektan; ELTE Eötvös Kiadó, Budapest (2008)
• Csiszér N.: „Van segítség!”, Áldozatsegítő modellprogram, Eszter Alapítvány, Göd (2007)
• Balikó M.: Tele(pszicho)fon; Animula Kiadó (1990)
• Hermann JL.: Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig. Tűz-
hely könyvek Háttér - Kávé Kiadó (2003)
• Vörös V, Osváth P, Ruzsics I, et al.: Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és jellegzetességei a családorvosi
gyakorlatban. Orvosi Hetilap 147:263-268. (2006)
• Németh K.: Krízis, -krízisintervenció,- krízismegelőzés (http://slideplayer.hu/slide/2074738/)
• Szilágyi S.: Krízisállapotok a krízisintervenció kommunikációs sajátosságai a közvetlen orvos-beteg Dr. Márkus Bernadett
kapcsolatban. (http://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/files/2012/06/Dr.-Szilágyi-Simon-.pdf)
• Margittay E.: Krízishelyzetek a családorvosi gyakorlatban. Családorvosi ismeretek. Előadás- és fakultációs markus.bernadett@
jegyzet, Semmelweis Kiadó (2009) med.semmelweis-univ.hu
• http://www.tebolyda.hu/protokoll.html; http://www.sos505.hu; http://www.aldozatvedelem.hu/;
http://kompegyesulet.hu/

49 50