A FA

SZTE Technika Tanszék

B-TAK063 Háztartástan
A FA
Különböző nagyságú sejtekből, sejthalmazokból épül fel.
Sejtes felépítése miatt nedvességtartalma változó.

Mindennapi életünkben:
 A fa – a kő és az agyag mellett – a legősibb építőanyagok egyike.
Sokoldalú felhasználási lehetőségei tették sokáig alapvető műszaki
alapanyaggá.
 a fa újratermelődő nyersanyag, (de újra kell telepíteni)
 kitermelése egyszerű, feldolgozása kis energiaigényű,
 természetes, környezetbarát anyag,
 nagyszámú, különböző tulajdonságú fafaj közül lehet az adott célra
legmegfelelőbb tulajdonságú faanyagot kiválasztani

2
FA RÉSZEI

-GYÖKÉR
-TÖRZS
-KORONA

A fa törzs felépítése
6. FATEST RÉSZEI: Kéreg: védi a fát.
Háncs: másodlagos kéreg. Lefelé
szállítja a tápanyagot.
Kambium: osztódó szövet. Befelé a
szíjácsot kifelé a háncsot, kérget
hozza létre.

A fa
Szíjács: Élő fatest. Tápanyaggal,
vízzel teli. Puhább, kórokozók
gyakrabban megtámadják.
Geszt: Az élettevékenység teljesen
leáll. A sejtek eltömődnek, ligninnel
telítődnek. Kemény, tartós, a
legértékesebb farész. Sok fánál
elszíneződik, sötétebb.
Bél: A fatest közepén elhelyezkedő
rész. Sok fánál felszívódik, eltűnik.
Más fajoknál határozott, ált. puha,
sérülékeny. Sokszor támadják 4meg
kórokozók.
Fa hibái
 A fa szabályos alakjától, felépítésétől szövetszerkezetétől
való eltérés.
 Pl. lombos fáknál: villásnövés

évgyűrű torzulás
hullámos rostúság
csavarodott növés
ággöcs
 Tűlevelűeknél: túlzott elgyantásodás

 Külső hatások: fülledés, korhadás, zsugorodás-repedés

állati kártevők
5
 21. NÖVEKEDÉSI FAHIBÁK:

A fa
a) Sudarasság és tővastagodás
b) Görbeség
h) Kieső ággöcs
c) Villás növés
i) Bél repedés
d) Csavarodott növés
j) Gyűrűs repedés
e) Hullámos növés
k) Fagyrepedés 6
f) Külpontos növés
l) Száradási
g) Benőtt ággöcs
Fa betegségei

 Gombásodás
 Korhadás

 Élősködő növények pl. fagyöngy

 Állati kártévők

 Savas eső hatása

 A levelek-széndioxid és víz-cukor

7
 NÖVÉNYI KÁRTEVŐK:
Gombák. Lebontó szervezetek. Ideális növekedési feltételeik a megfelelő: fa
víztartalom (20-50%), hőmérséklet (10-400c), álló levegő, sötétség. Ha a beteg
faanyagot kiszárítják, a károsító hatás megáll, de a gomba él, nedvesség
hatására tovább bontja a fát.
A könnyező házigomba a levegő páratartalmát hasznosítja, tehát szárazabb
faanyagon is megél. Ezért rendkívül veszélyes!
Elszíneződést okozó penészgombák: Kékülést, szürkülést okoznak. A frissen

A fa
vágott fa felületéről később a fatestbe is bejutnak. Kártételük csak esztétikai
jellegű.
Fülledést okozó gombák: A helytelenül kezelt, rosszul tárolt faanyagot támadja
meg. Kezdetben csak a sejtüregek anyagát bontja. Ha a faanyag kezelése
elmarad, akkor a sejtfal cellulóz tartalmát is károsítja, ami már
szilárdságcsökkenést okozhat.
Korhadást okozó gombák: A sejtfalakat támadják meg.
Barna korhadás: A cellulózt bontja, a barna lignin marad meg. A fa szétporlad.
Fehér korhadás: A sejtfalak lignin tartalmát bontja. A fa teherbírása jelentősen
romlik.
Védekezés a gombák ellen:
- Kiszárítással, szárazon tartással.
- Az úsztatott fából a folyó kimossa a könnyen bontható tápanyagokat.
- Gőzölés során a tápanyagok lebomlanak, a gombák elpusztulnak.
- Vegyszeres kezelés. Gombaölő hatású anyagokkal kezelik a fát. Lehet
(hatékonysági sorrendben:) permetezéssel, ecseteléssel, bemártással, telítéssel
kezelni.
Ma már csak kezelt faanyagot szabad beépíteni!
Hazánkban egyetlen lombos növényi kártevő honos a : fagyöngy. Gyökereit a 8
fatestbe növeszti és elszívja a fa által készített tápanyagokat. Megöli a gazda
fát. Jelentős kárt okozhat. Gödöllő környékén sok fán látható.
ÁLLATI KÁRTEVŐK:

 A rovarok fejlődésük során több szakaszon mennek

keresztül. A kifejlet rovar a petéit a fa különböző részein

A fa
rakja le. Ezek kikelve lárvákká, hernyókká fejlődnek. Ilyen
állapotban az élő és beépített fát egyaránt
megtámadhatják. A fatestbe járatokat rágnak, a levélzetet
lerágják, a tápanyagot elszívják. A báb állapotú rovar nem
okoz kárt, de ebből kel ki a kifejlett rovar.
 Leggyakoribb farontó rovarok:
- kopogó bogarak; - cincérek; - szúfélék; - darazsak és
farontó lepkék.
A rovarok elleni védekezés már az erőben megkezdődik a
megfelelő erdészeti technológiák alkalmazásával. A
kivágott fa megfelelő tárolása, szárítása, kéregtelenítése
nagyon fontos lépések és legtöbb esetben elégségesek is. A
már megtámadott, vagy különösen védendő fákat
vegyszerekkel kell kezelni.
9
Erdei választék: -törzs
-ágak/lomb
Ipari választék: -tüzelő
-fűrészáru

Fűrészáru:
Szélezett, Szélezetlen
 Gerenda 10*10,12*12cm

 Palló 8 cm
 Deszka

 Léc, csapléc
NEMESÍTTET TERMÉKEK:
 A korlátozott famennyiség, a sok hulladék,
illetve a nagy összefüggő lapok hiánya miatt

A fa
mesterséges fa termékeket készítenek.
Mesterséges, mert az eredeti fa szerkezetet
megváltoztatják.
• Furnérok
• Rétegelt lemezek bútorlapok
• Farostlemezek
• Faforgács lapok
• OSB lapok, egyebek
11
FA NEMESÍTÉSE/FAPÓTLÓK
Hulladék: -fapogácsa tüzelésre
-fapótlók

 Eljárások:
-faanyag rétegelése
-faanyag tömörítése
-préselt műfák
 Furnérok ( rétegek) lemez vastagsága 0,2- Rétegelt lemez

RÉTEGELT LEMEZEK

8 mm
 A rétegelt lemez vékony furnérrétegek
egyesítésével előállított termék. A
szomszédos rétegeket tipikusan 90°-kal
elforgatva szokták egymáshoz ragasztani,
így a lemez mindkét irányban teherbíró,
bár a szilárdság általában az egyik
irányban 1,5–2-szer nagyobb, mint arra
merőlegesen.
 A rétegelt lemezek páratlan (legkevesebb 3)
rétegszámúak.
 A gyártáshoz használt ragasztóanyagtól
függően a rétegelt lemez lehet normál,
vízálló és főzésálló.
 A rétegelt falemezek készülhetnek egyik
vagy mindkét oldalukon színfurnérozott
kivitelben.
 Felhasználásuk: Bútorok lapalkatrészei,
szekrényhátfal, fiókfenék, keretbetétek,
jármű- és csónakgyártás.
 LDF-HDF-MDF
Alacsony sűrűségű farostlemez (LDF) – 400

LDF-MDF-HDF

kg/m3 térfogati sűrűség alatt. Elsősorban
padlóborítások céljaira használják, kitűnő
hangszigetelő, lépshanggátló tulajdonságai
miatt, valamint hőszigetelési célokra. Alacsony
szilárdsága miatt szerkezeti célokra nem
alkalmas.
 Közepes sűrűségű farostlemez (MDF) – 400-800
kg/m3 között. Az MDF igen sokoldalú
alapanyag. Hazánkban elsősorban bútoripari
célokra szokták alkalmazni.
 Nagy sűrűségű (kemény)farostlemez (HDF) –
800 kg/m3 felett. A keményfarostlemez
általában igen vékony, nagy sűrűségű termék.
Alkalmazása az építőiparban nem jellemző, mert
szilárdsági tulajdonságai viszonylag gyengék,
főleg a termék sűrűségéhez képest.
 (1920-s évek végétől): Faforgácslap

FAFORGÁCSLAP

formaldehiddel összepréselt apró
faforgács. Olcsó. Nagyon sima és
egyenletes a felülete.
 A hagyományos faforgácslapok
tipikusan viszonylag magas
térfogati sűrűségű és ugyanakkor
alacsony szilárdságú falemezek
 Leginkább az asztalosipari
alkalmazásuk jellemző
 Vastagságok: 8, 10, 12, 16, 18, 19,
22, 25, 28 mm.
 Táblaméret: 2600x1830 mm (natúr).
Bútorkorpusznak nagyon jó.
Furnérozható, laminálható,
kasírozható.
 Bútorlapoknak nevezzük azokat a laptermékeket, amelyek középrészből és két Bútorlap

BÚTORLAPOK

borítólapból állnak.
 A borítólap lehet 2-3 mm vastag műszaki furnér vagy kemény farostlemez. A
középrész anyaga alapján a bútorlap lehet:
- lécbetétes bútorlap,
- furnérbetétes bútorlap.
 Lécbetétes bútorlap. A betét anyagát fenyő- vagy lágy lombos lécekből
alakítják ki. A léceket teljes hosszuk mentén vagy helyenként
pontragasztással gépi úton egyesítik. A középrész repedezése megelőzhető, ha
a borítórétegek felragasztása előtt a középrészt váltakozva alul és felül a
vastagság 2/3-áig bemetszik.
 Furnérbetétes bútorlap. A középrész anyaga furnérhulladékból
összeragasztott tömbökből fűrészelt lécekből készül. A furnérbetétes
középrészt úgy alakítják ki, hogy az egyes furnérok a borítólapra merőlegesen
helyezkedjenek el.
• A léc- és furnérbetétes bútorlapokat nemes furnérral borítva is készítik. 14-30
mm közötti vastagságokban, többféle táblaméretben gyártják.
 Tulajdonságaik: A szilárdsági értékek, különösen a hajlítószilárdság
kiemelkedők. A természetes fával azonos módon megmunkálható, fogazások,
árokcsapos kötések kialakítására alkalmas.
 Felhasználásuk: Bútorok lapalkatrészei, falburkolat, ajtó stb.
• A bútorlapokat fedett, zárt, lehetőleg klimatizált helyiségben, vízszintes
síkban; vastagság, borítófurnér és méret szerint elkülönítve kell tárolni.
Nyilvántartásuk, ármegállapításuk m3-ben történik.
 Háromrétegű bútorlapok
 A lapok borítórétegei 3-7 mm vastagságú fenyő- vagy lágy lombos furnérból
készülnek. A középréteg ragasztott deszka, amelynek száliránya merőleges a
borítórétegekre. A ragasztáshoz vízálló műgyantát használnak.
• A műszaki tulajdonságok hasonlóak a lécbetétes bútorlaphoz. A lapokat a
natúr tömörfa bútorok készítésére használják.
 OSB
Az OSB az angol Oriented Strand

OSB

Board (irányított szálforgács lemez)
elnevezés rövidítése.
 Az OSB ún. szálforgácsokból
felépülő lemez. Ezeket a hosszúkás
forgácsokat a fedőrétegben a lemez
hosszirányával párhuzamosan
fektetik le, míg a lemez belsejében
keresztirányban helyezkednek el
 Az OSB eredetileg a rétegelt lemez
kiváltására jött létre, ezért
technikai paraméterei – sűrűsége és
szilárdsága – a rétegelt lemezéhez
hasonló.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Következik: A fa vizsgálata

18