VADASNÉ SZilAGYI ÉVA

'aigari . . .- . ._
anyagismeret
MÜSZAKI KÖNYVKIADO
 VADASNÉ SZILÁGYI ÉVA

Faipari
anyag·smeret
10. kiadás

MŰ~IKUU)Ó,BUDAPEST
 A tankönyv használatát az oktatási mlniszrer
a 14738-1/2005. szám alatt engedélyezte

Tankönyv a következő szakképesírésekhez:

faipari gépmunkás (31 5243 02), asztalosipari felületkezelő (31 5262 Ol ),
asztalosipari szerelő (31 5262 02), fajárékkészírő (31 5291 03) ,
fatömegcikk- és eszközgyártó (31 5291 04}, redőny-, reluxakészí tő, javító (31 5292 l O),
asztalos (33 5262 Ol}, asztalos angol (33 5262 Ola), bognár (33 5262 02} ,
csónaképítő (33 5262 03} , faesztergályos (33 5262 04}, kádár (33 5262 05), kárpitos (33 5262 06},
faműves (33 5262 07}, sportszergyártó (33 5291 02) , műbútorasztalos és restaurátor (51 5262 Ol)

Szakmai lektor:
KELLNERNÉFÜZINUUuA

Pedagógiai lektor:
DR. DÁVID LÁSZLÖ

Alkotó szerkesztő:
DR. MURÁNYI PÁL

Sorozatszerkesztő:
MAHLER GYÖRGYNÉ

© Vadasné Szihígyi Éva

© Hungarian edition Mtíszaki Könyvkiadó Kft, 20 14

ISBN 978-963- 16-1874-7

 Tartalomiegyzé

Bevezetés 7

FAIPARI ANYAGISMERET 9

l. A fa mintipari nyersanyag ll
l. l. Az erdő ll
1.2. Erdőgazdálkodás, fakitermelés 12
1.3. Erdei választékok 13

2. A fa szövetszerkezeti felépítése 16
2.l.Anövényisejt 16
2.1.1. A növényi sejt felépítése 16
2.1 .2. A sejtek anyagcseréje 17
2.1.3. A sejtek keletkezése, fejlődése, elhalása 17
2.1.4.Asejtekalakja 19
2.2. A növényi szövetek 20
2.2.1. Az osztódószövetek 20
2.2.2. Az állandósult szövetek 21

3. A fa vegyi felépítése 27
3.1. A fát felépítő kémiai elemek 27
3.2. A fa vegyületei 27
3.2.1. Vázvegyületek 27
3.2.2. A fa egyéb vegyületei 29

4. A fa nedvességtartalma 32
4.1. Az egyensúlyi fanedvesség 32
4.2. A fa nedvességtartalmának meghatározása 34
4.3. A nedvességváltozás hatása a fa méreteire 35

5. A fa műszaki tulajdonságai 37
5. l. A fa sűrűsége 37
5.2. A fa szilárdsága 39
5.3. A fa rugalmassága 40
5.4. A fa keménysége 4 1
5.5. A fa kopásállósága 42
5.6. A fa hasírási ellenállása 42

3
TARTALOMJEGYZÉK

5.7. A fa szeg- és csavarállásága 42

5.8. A fa hőtani tulajdonságai 42
5.8.1. A fa hővezető képessége, hőszigetelése 43
5.8.2. A fa hőtágulása 43
5.9. A fa égési tulajdonságai 43
5.9.1. A fa égésének folyamata 43
5.9.2. A fa fűtőértéke 44
5.10. A fa hangtani tulajdonságai 44
5.1 0.1. A fa hangveze tő képessége 44
5.10.2. A fa rezonálóképessége 45
5.11. A fa elektromos tulajdonságai 45
5.11 .1. A fa elektromos vezetőképessége és ellenállása 45
5.11.2. A fa dielektromos állandója 45
5.12. A fa természetes tartóssága 46
5.13. A fa külső megjelenése 46
5.13.l.Afarajzolata 46
5.13.2. A fa színe 47
5.13.3. A fa fénye 48
5.13.4.Afaillata 48
5.13.5. A fa szöveti finomsága 48

6. A fa hibái 50
6.1. Növekedési hibák 50
6.1.1. Alaki hibák 50
6.1.2. Szövetszerkezeti hibák 52
6.2. Növényi kártevők okozta hibák 55
6.2.1. Felületi elszfneződést okozó gombák 56
6.2.2. Kékülést okozó gombák 56
6.2.3. Fülledést okozó gombák 57
6.2.4. Korhadás 58
6.3. Állari kártevők okozta hibák 59
6.3.1. Kopogóbogár 60
6.3.2. Szúfélék 60
6.3.3. Cincérek 61
6.3.4. Falisztbogár vagy szíjácsbogár 61
6.4. Tárolási és kezelési hibák 62
6.4.1. Vetemedés 62
6.4.2. Repedések 62
6.5. Védekezés a faronró gombák és rovarok ellen 63

7. Fafajok 65
7.1. Fenyők 65
7.2. Lombos fák 75
7.2.1. Gyűrűslikacsú fák 75
7.2.2. Szórtlikacsú fák 82
7.3. Trópusi fák (egzórák) 94

4
 TARTALOMJEGYZÉK

ASZTALOS ANYAGISMERET 103

8. Fiírész- és lemezipad termékek 105

8.1. Fűrészáru l 05
8.2. Furnérok 109
8.3. Rétegelt termékek ll l
8.3.1. Rétegeltfalemezek lll
8.3.2. Egyéb rétegelt termékek lll
8.4. Búrorlapok 112
8.5. Háromrétegű bútorlapok 112
8.6. Takarék bútorlapok 11 3

9. Agglomerált termékek 114

9 .l. Forgácslapok 114
9 .2. Farostlemezek 115
9 .2. 1. Kis sűrűségű farostlemezek 116
9.2.2. Közepes sűrűségű farostlemezek (MDF-lapok) 116
9.2.3. Kemény faros tlemezek 116
9.3. Egyéb agglomerált termékek 117

10. A faanyag szárítása és gőzölése 120

l 0.1. A faanyag szárítása 120
l O.1.1. Természeres szárítás 120
l 0.1.2. Mesterséges szárítás 121
10.2. Gőzölés 123

ll. Műanyagok a faiparban 126

11.1. A műanyagok előállítása, csoportosítása 126
11.2. A faipari kész és félkész műanyag termékek gyártási eljárásai 127
11.3. A faipari félkész és kész műanyag termékek leggyakoribb alapanyagai 128
11.4. A műanyagok előnyös és hátrányos tulajdonságai 129

12. Ragasztóanyagok 131

12.1. Ragasztókkal kapcsolatos fogalmak 131
12.2. A ragasztóanyagok csoportosítása 132
12.3. Növényi eredetű ragasztók 133
12.4. Állati eredetű ragaszrók 133
12.5. Műgyanta ragasztók 135
12.5.1. Fizikai úton kötő műgyama ragasztók 135
12.5.2. Kémiai úton kötő műgyanta ragasztók 136

13. A felület előkészítésének anyagai 139

13.1. Tapaszokés pórustömítők 139
13.2. A gyantamentesítés anyagai 139
13.3. Halványító-, fehérítőanyagok 140
13.4. Felülenisztító anyagok 141

5
TARTALOMJEGYZÉK

14. A fa pácolásának anyagai 143

14.1. A pácok összetétele és csoportosítása 143
14.1.1. Vizes pácok 144
14.1.2. Egyéb pácok 144

15. A felületbevonó anyagok 146

15.1. Olajok 146
15.2. Viaszak 147
15.3. Természetes gyanták 147
15.4. Műgyantalakkok 148
15.4.1. Nitro-cellulóz-lakkok (NC-lakkok) 149
15.4.2. Savra keményedő lakkok (SK-lakkok) 149
15.4.3. Poliuretánlakkok (PUR-lakkok) 149
15.4.4. Poliészterlakkok (UP-lakkok) 150
15.4.5. Vizes bázisú lakkok 150

16. Fémek a faiparban 152

16.1. Az iparban leggyakrabban használt fémek jellemzése 152
16.1.1. Vas (Fe) 152
16.1.2. Alumínium (Al) 153
16.1.3.Réz(Cu) 154
16.2. A megmunkálószerszámok anyagai 154
16.3. A szerszárn élezésének anyagai 155
16.4. Szegek és csavarok 156
16.4.1. Szegek 156
16.4.2. Csavacok 156

17. Kiegészítő anyagok 160

17.1. A kárpitozás anyagai 160
l 7.l. l. Bevonóanyagok 160
17 .1.2. Rugók, rugózatok 162
17.1.3. Tömőanyagok 162
17.2. Üvegek, tükrök 163
17.3. Márványok 164

Irodalom 167

6
 Beve.z:e1fés

A magas színvonalú, jó minőségű termékek előállításához nélkülözhetetlen, hogy a szak~

ember ismerje azokat az alap~ és segédanyagokat, amelyekkel dolgozik.
Szakmánk legfontosabb alapanyaga a fa. Szöverszerkezeti felépítésének, előnyös és hát~
rányos tulajdonságainak ismeretében nyílik csak lehetőség a gazdaságos, szakszerű meg-
munkálási technológia megválasztására. Ez teszi leherővé, hogy - a termékminőség, a ta-
karékosság és a környezetvédelem szempontjait is figyelembe véve - a faanyagor arra a
célra használhassuk, amire leginkább megfelel.
A természetes fa mellerr a végtermékek kialakításához még sokféle anyag szükséges.
A természetes fából készült félkész termékek (furnér, rétegelt lemez, bútorlap, agglome-
rált termékek) nélkül szakmánk ma már elképzelhetetlen.
A fa alapanyagú terméken kívül azonban szükség van egyéb anyagokra is. A ragasztó-
és felületkezelő anyagok, műanyagok, fémek, üvegek nélkül gyártmányaink jelentős része
nem készülherne el.
Az anyagismeret tantárgy célja olyan elméleti ismereteket nyújtani, amelyek a techno-
lógiai ismeretekkel és a gyakorlati tapasztalatokkal együtt alapot adnak a szakma tökéleres
elsajátításához.

7
 r

l
'
FAIPARl ANYAGISMERET
 1e famint i
nyersanya

A fa nélkülözheteden ipari alapanyag. Életünknek el sem képzelhető olyan területe, ahol

ne találkoznánk ezzel az anyaggal. Fából készítjük, és fával rendezzük be otthonainkat, de
megtaláljuk-a járműgyártástól a cellulózgyárrásig, az élelmiszeripartól a műszálakig - ,a
hétköznapi élet minden területén.
Ezt a hihetetlenül széles körű felhasználást a fa különleges tulajdonságaival magyaráz-
harjuk Kis önsúlya mellerr nagy teherbíró képessége van. Száraz állapotban kiváló hő-,
hang- és elektromos szigerelő. Megfelelő körűlmények között tartós. Vegyileg ellenálló.
A természettőlszinte készen kapva akár kézi erővel is megmunkálható természetes szépsé-
gű, környezetbarát anyag.
A sok kedvező tulajdonság mellett vannak hátrányos tulajdonságai is. Nedvességválto-
zás hatására alakját, méretét változtatja, gomba- és rovarkánevők megtámadhatják, az
egyéb építési anyagokhoz képest alacsony hőmérsékleten meggyullad, inhomogén a szer-
kezere és az esetleges fahibák miatt a teherbíró képessége nem megbizhatóan egyenletes.
A növekedés és fejlődés során a fa felépíti saját anyagát, miközben élerműködéseit a
környezet befolyásolja. A fát mint sejtekből és szöverekből felépülő élőlényt is meg kell is-
mernünk, hogy a fa szerkezeti és vegyi felépítésére, fizikai rulajdonságaira, jellemző hibái-
ra magyarázato r kapjunk.
##

1.1. AZ ERDO
A szén, kőolaj, földgáz, a fém és egyéb ásványkincsekkel együtt a fa nélkülözhetetlen ipa-
ri nyersanyag. A többi nyersanyaggal szemben azonban a fa újratermelhető.
A fafeldolgozás számára a legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű alapanyagat az
erdő biztosítja. Az erdőnek, a gazdasági hasznamellett azonban más jelentősége is van. Az
erdők zöld lombozara biztosítja a föld többi élőlénye számára szükséges oxigént. Megköti
a hegyoldalak talaját, megakadályozva azyős esőzések okozta földcsuszamlást. Kedvező­
en befolyásolja környezete klímáját a falyamatos párolograrással. Esztétikai élményt, ki-
rándulóhelyet és pihenésre alkalmas környezetet biztosít.
A tervszerű, átgondolt erdőgazdálkodás feladata, hogy úgy biztosítson megfelelő
mennyiségű alapanyagat a fafeldolgozás számára, hogy közben a környezetvédelmi és
szociális szempontokat is szem előtt tartja.

ll
A FA MINT IPARI NYERSANYAG
,, , ; ;

1.2. ERDOGAZDALKODAS, FAKITERMELES

Az erdő biológiai életközösség, amelynek meghatározója a fa. Az életközösség egyéb tagjai
az aljnövényzet, az erdő állatvilága és a talaj a benne élő mikroorganizmusokkal. Az élet-
közösség egyes csoportjai kölcsönösen függnek egymástól, és kedvező körülmények kö-
zött biológiai egyensúly alakul ki.
Az erdők lehetnek természetes őserdők, vagy telepítettek.
Oserdőnek nevezünk minden emberi beavatkozástól {telepftés, kitermelés) mentes, telmé-
szetes állapotában lévó' erdőt.
A növekvőfofelhasználás, valamint a törekvés megművelhető mezó'gazdasági területek nye-
résére az őserdők területétfolyamatosan csökkenti. A még meglévő őserdó'k és állatviláguk meg-
mentése csak nemzetközi összefogással, a területek állami védelem alatt álló nemzeti parkokká
nyilván/tásával képzelhető eL.
Az erdőt alkotó fák fajtáját az Egyenlítőtől való távolság és a tengerszint feletti magas-
ság határozza meg.
A forró égövben az örökzöld trópusi fák nőnek. Közös jellemzőjük, hogy egész évben
növekednek, és lombjukat folyamatosan cserélik. Idetartoznak a trópusi őserdők, a ba-
bérlombú erdők, a keménylombú örökzöld erdők és a monszunerdők.
A mécsékelt égövben az erdőket nagyrészt lombhullató lombos fák alkotják. Növeke-
désük kora tavasztól nyár végéig tart, ősszellombjukat lehullatják. A mérsékelt égöv észa-
ki határán és az 1000 m-nél magasabb hegyoldalakon fenyőerdők találhatók.
Az egyes cerületek faellátottságának összehasonlftásához az erdősültség használható,
amely megmutatja, hogy egy adott terület (megye, ország, földrész) hány százalékát borít-
ja erdő. A Föld erdősültsége kb. 30o/o, Magyarországé 15-16%.
Egy adott terület erdősültségét és az erdőben lévő famennyiség értékét növelni, vagy
legalább szincen tartani az erdőgazdálkodás feladata. Egy évben csak annyi tömegű fát
szabad ki termelni, amennyivel az erdőben lévő famennyiség a fák természeres növekedése
által gyarapszik. Ez az ún. évi növedék.
Az évi növedék az erdőben lévófák száma és egy fo átlagos növekedésének ismeretében ki-
számítható. Ha a m3-ben kiszámolt évi növedéket elosztjuk egy átlagos fo m3-ben kifejezett
méretével, megkapjuk a kitermelhetőfák számát.
A fákat vágásérett korban kell ki termelni. Vágásérett a fa, ha intenzív növekedését be-
fejezte, és a fatörzsben már kialakult a fafajra jellemző geszt-szíjács arány. A vágásérett
kort meghaladó túltartott fák minősége gyakran romlik, biológiai kártevők és viharká-
rok áldozaraivá válhatnak.

Néhány mérsékelt égövi fa vágásérettsége:

tölgyek 100- 120 év,
bükk 80-100 év,
fenyők 70-90 év,
nyárfák 30-40 év,
akác 25-30 év.

A kivágásra megjelölt vágásérett fák irtással vagy döntéssel termelhetők ki.

12
 ERDEI VÁLASZTÉKOK

Irtás: A főgyökerek átvágása urán a tuskóval együtt termelik ki a fát. Ez a gazdaságo-

sabb eljárás, me n a tuskó is felhasználható, és lehecéívé válik a jó minőségű tő rönk terme-
lése. Mindenütt, ahol az erőművelési és műszaki feltételek lehetővé teszik, az irtás alkal-
mazható.
Döntés: A fatörzset a föld felszíne felett választják el a földben maradó tuskó tól. Ezt a
ki termelési módoc akkor kell választani, ha az erdőművelési vagy egyéb körülm ények mi-
att az irtás nem megoldható. Döntés előtt a fatörzs alsó részét meg kell tisztítani a gyökér-
terpeszekcől, majd a dőlés irányának szabályozására ék alakú bevágást, hajkor kell készíte-
ni. Ezután végezhető a döntéífűrészelés, amelynek síkja a hajkolásnál magasabban van, és
a hossztengelyre merőleges. A hajkolás és döntés során a törzs legértékesebb, föld feletti
részéből keleekezik hulladék.
A kitermelt és legallyazott fatörzs a szálfa. A következő művelec a hossztolás, ami a kü-
lönböző választékok bejelölését jelenti a szálfán. A hossztoJást úgy kell végrehajtani, hogy
a lehető legércékesebb választékokat termeljük ki a törzsből. A művelecec ezért a tő felőli ,
ércékesebb törzsrészek bejelölésével kell kezdeni, és ennek kell alárendelni egyéb válaszré-
kok rermelésér.
, ,
1.3. ERDEI VALASZTEKOK
A további felhasználási célnak megfelelően szécválogatott termékek az erdei választékok,
amelyek magukban foglalják a törzsből, ágakból, tuskóból és gyökerekből nyert alap-
anyagot.
Ipari fa
Közvetlen késztermékek vagy ipari fatermékek előállítására, továbbfeldolgozásra kerülő
választékok.

Erdei késztermékek
Azok az erdőben gyártott készcermékek, amelyek további ipari feldolgozásra nem ke-
rülnek, legfeljebb célzo cr kezeléseken mennek keresztül, hogy rendelterésüknek megfelel-
jenek.
Cölöpfa: Híd- és vízi építéshez használt erdei késztermék, fenyőkből, tölgyből vagy
akácból készül. Hossza legalább 6 m, középátmérője kéreg nélkül min. 20 cm.
Vezetékoszlop: Szabadvezetékek felerősítésére alkalmas erdei késztermék, amely telí-
tett állapo tban kerül felhasználásra. Alkalmas fafa.jok a fenyők, valamint a tölgy, bükk,
akác, éger és a kőrisfa.
Komlófa: Bármely fafajból készíthető, telítés után a mezőgazdaságban a komlófuttató
huzalok tartására használják. 7,5 vagy 8 m hosszúságban 10-20 cm-es átmérővel készül.
Bányafa: Hengeres faválaszcék, amelyet bányatérségekben ácsolatok készírésére hasz-
nálnak. Fenyőkből és nagy teherbírású kemény lombos fákból készülhet.
Gyümölcstámasz és -karó: A mezőgazdaságban gyümölcsfák ágainak alátámasztására
vagy futónövények karózására használják. Nyárfa kivételével bármilyen fából termelhető.

Faragással, bárdotással és hasítással készüliS erdei késztermékek

Faragott gerenda: A nyárak kivételével valamennyi fafajból termelhető, a megrendelő
igényei szerint különböző mérerekben.

13
A FA MINT IPARI NYERSANYAG

Fakerítésanyagok: Hasítással és faragással készülnek, de idetartoznak azok a termékek

is, amelyek hengeres állapotukban maradnak. Fenyőfákból és tartós lombos fákból ké-
szfthetők.
Vasúti talpfa. Mind a négy oldalán megmunkált, tartós, kemény fából készülnek. Víz-
taszító anyaggal telítve használhatók fel.

Ipari feldolgozásra kerül() erdei választékok

A szálfa hossztolása után kitermelt törzsszakaszok neve rönk. A rönkök további elneve-
zése a felhasználási területtől függ.
Fűrészrönk: A törzs legértékesebb része, a fűrészáru termelésének alapanyaga. A keres-
kedelem és a szabvány fenyő-, kemény lombos és lágy lombos fűrészrönköket különböz-
tet meg. A köbözéshez szükséges rönkátmérőt a rönk hosszának közepén kell mérni két
egymásra merőleges irányban, majd átlagoini kell. A mérés helyén a rönköt kérgezni kell,
vagy ha ez a fertőzés veszélyemiatt nem lehetséges, az átlagos kéregvastagságot le kell von-
ni. A fűrészrönkök minősftése a szabvány szerint az előforduló fahibák alapján történik.
Furnér- és lemezipari rönkök: A furnér- és lemezgyártás alapanyagai. Csak egészsé-
ges szövetű, repedésmentes, egyenes tengelyű rönkök alkalmasak a furnér termelésének
bármelyik módjára.
Gyufaipari rönk: Közép-Európában a nyár- és fűzrönkök alkalmasak gyufaszálak és
gyufásdobozok készítésére.
Papír- és cellulózipari rönköle A vegyipari feldolgozásra kisebb hosszméretű és át-
mérőjű, szöveti hibás rönkök is felhasználhatók. A korhadt anyag vegyi feldolgozásra sem
alkalmas.
Farostlemez- és forgácslaprönkök: Az alacsonyabb rendű választékokból kerülnek
ki. Felhasználható ágfa és minden, a fűrész- és lemezgyártás céljaira - mérete miatt- gaz-
daságosan nem feldolgozató rönk.
Tűzifa
Idetartozik minden olyan választék, ami ipari rönk céljára mérete, minősége miarr nem
alkalmas. A korhadt rönkök tűzifának is csökkent értékűek.

Összefoglalás
Az erd() biológiai élctkozosség, amelynek legfontosabb terméke a fa. Az erd6gazdálko-
d;b feladata az ipart alapanyag biztosítása úgy, hogy u adott terület erdősültsége ne
csökkenJen.
Csak az évi növedéknek megfelelő mennyiség(i, vágásérett fát szabad egy adon év-
ben kirermelni.
A fakitermelés történhet irrással, arnikor a gyökereket átvágva a tuskóval egyurt
emelik kt a fát. Dönréskor a gyökerek é~ a tuskó a földben maradnak.
A legallyazott fatörzs a szálfa, amelynek hossztolásakor bejeiölik a kulönböző erdei
vála~zrékokat.

14
 ERDEI VÁLASZTÉKOK

Erdei vólasztekok

TŰZIFA IPARIFA

Erdei késztermékek Hasítássa11 fűrészelés~( Ipari rönk

és bórdaló$sol kialakítható
erdei 'késztermékek
Cölop fürés:uonk
Vezetékoszlop Furnér- és lemezipon ronk
Bónyofo Forogott gerendo Gyufarönk
Komlófo Talpfa Cellulózrönk
Gyümölcstámasz Fakerífésonyogok Forgócslop és farost·
éskoró lemezrönk

Kérdések
l. Melyek az erdőben élő életközösség tagjai?
2. Mi az erdő?
3. Hogyan határozható meg az erdő évi növedéke?
4. Mit jelent a vágásérettség?
5. Melyek a fakitermelés módjai?
6. Mi az irtás előnye a döntéssel szemben?
7. Milyen művelet a hosszrolás?
8. Milyen erdei válaszrékok vannak?

15
A fa szövetszerkezeri felépítésének megismerése nélkülözheteden ahhoz, hogy megértsük
a faanyag - egyéb alapanyagoktól eltérő -viselkedését, tulajdonságait. M ásrészt az egyes
szövetelemek jelenléte, hiánya, mennyisége és elrendeződése jellemző az adott fafajra.
A szöveti felépítés ismererében lehetséges csak az egyes fafajtákat egymástól megkülön-
böztetni és felismerni akár színesre pácolt, felületkezelt állaporában is.

..
2. 1. A NOVENYI SEJT
;

A sejt azélőszervezet legkisebb önálló életműködésre is képes egysége.

2. 1 . 1 • A növényi seit felépítése

A növényi sejt élő és élettelen sejtalkotókból épül fel. Az élettelen sejtalkotókat az élő sejt-
alkorók hozzák létre működésük során.
Az élő sejtalkotók bonyolult összetételű fehérjemolekulákból épülnek fel. Összetéte-
lük, állományok a sej t élete során folyamatosan változik. A sejtmag irányítja a sejt műkö­
dését. A plazmában játszódnak le az anyagcsere-folyamatok, és a plazma termeli a sejtfa-
lat is. A színtestek közül a legismereebbek a zöld színresrek, ezekben játszódik le a foto-
szintézis.
Az élettelen sejtalkoták plazmaproduktumok. A faanyag tulajdonságai szempontjá-
ból a leglényegesebb sejtalkotó a sejtfal. Anyagai különböző szénhidráro k, amelyek kö-
zül mennyiségét, jelentőségét tekintve kiemelkedik a cellulóz és a lignin. A sejtfal meg-
határozza a sejtek alakját, és úgy választja el egymástól az egyes sej teket, hogy közben le-

Élő sejtalkotók: ÉleHelen sejtalkotók:

Sejtmag Sejtfal

Sejtplazma

1. ábra. A sejt felépítése

16
 A NÖVÉNYI SEJT

hetűvé teszi a tápanyagok, nedvek sejtről sejue történő áramlását, sőt szelepként működ­
ve meghatározza az áramlás irányát is.
A sejtnedvek szerves és szerveden anyagok vizes oldatai. Lehetnek védő- és tartósító-
anyagok, tartalék tápanyagok stb. A zárványok folyékony (pl. illóolaj ok) vagy szilárd (pl.
keményítőkristályok) halmazállapotúak. A zárványok élettani szempontból a sejt nélkü-
lözhető alkotói, de jelenlétük, mennyiségük a faanyag tulajdo nságait lényegesen befolyá-
solhatja.

2. 1.2. A sejtek anyagcseréje

A zöld színtesteket is tartalmazó növényi részekben a napenergia felhasználásával a leve-
gő szén-dioxidjából és a talajból felszívott vízből szőlőcukor alakul ki. A folyamat neve
fotoszintézis.
A fotoszintézis az élet alapját biztosító természeti folyamat. Csak a zöld növények képesek
szervetlen anyagból szerves anyago t, szőló'cukrot előállítani. Egy hatalmas méretűJát csodálva
szinte hihetetlen elképzelni, hogy az óriási növény a levegőből vizből a nap energiájának se-
gitségével építette fel iinmagát.
A fotoszintézis melléktermékeként oxigén szabadul fel, ami biztosítja a légkör folyamatos
oxigénellátását, lehetövé téve a többi élőlény létezését.
A zöld növények képesek csak hatékonyan felhasználni, megkötni és raktározni a napener-
giát. A szén, kó'olaj, foldgáz elégetésekor a többmillió évvel ezelőtt megkötött napenergiát kap-
juk vissza, amit a növények hasznosltottak.
A fotoszintézis során kialakult szőlőcukor oldat formában a növény szállítórendszerén
keresztül eljut az összes élő sej thez. A sejt életműködése során a tápanyagat átalakítja saját
anyagává, vagy tartalék tápanyagként, zárványokként elraktározza.

2. 1.3. A sejtek keletkezése, fejlődése, elhalása

Új sejtek sejregyesüléssel vagy osztódással jönnek létre. A sejtegyesülésnek az egyedfejlő­
dés kezdetén, a megtermékenyítéskor van szerepe. A növények növekedése, fejlődése so-
rán az új sej tek osztódással alakulnak ki.
Az új sejtek fala vékony, és az elsődleges sejtfal tiszta cellulózból épül fel. A sejtek plaz-
mával relítettek, bennük üregek nincsenek.
Ha a sejt elérte végleges alakjár és méretét, meg~ődik az öregedés: a sejtfal megvas-
tagszik, három rétegűvé válik, s a cellulózvázba tartósító-, festő- és fásítóanyagok épül-
nek be.
A sejtfal vastagodása a sejt típusától függően lehet egyenleres vagy részleges.
Egyenletes sejtfalvastagodáskor a másodiagos és harmadlagos sejtfal egyenletesen
rakódik rá az elsődleges sejtfal belső felületére. A sejtek közötti átjárhatóságat az teszi le-
hetővé, hogy az egym ással érintkező sejtek falain, bizonyos helyeken a vastagodás nem
történik meg, s így a két sejt között hasítékszerű, kerek vagy ovális sejtfaláttörések ma-
radnak (2. ábra).
Részleges vastagodáskor az új sejtfalrétegek csak meghatározott helyeken alakulnak
ki, s - mi nt beépített merevítőbordák - gyűrűs, spirális vagy más alakban bizrosírják a
sejtfal szilárdságát (3. ábra).

17
A FA SZÖVETSZERKEZETI FELÉPÍTÉSE

--·-·----·· · · · · --·· -· · -·--·----·-· · · · --···-·· ·-----·-· -·-------· · · · ·-· ·---··-·····--·-·-·. . . . . . . . _l

2. ábra. Egyenletes sejtfalvastagodás 3. ábra. Gyürüs, spirális és létrás

ovális áttörésekkel vastagodás

4. ábra. Parenchim sejtcsoport 5. ábra. Prozenchim sejtcsoport

6. ábra. Vízszállító edény vagy trachea

i
......-............. ...................................... ···-·--........................................................._..,_.......... __ ,...........................- ...- ............................----·-·-·----·---·-·-·..·-··-..-·.........1

18
 A NÖVÉNYI SEJT

A sejtfal végső kialakulásával egyidejűleg az élő sejtalkotók befejezik élettevékenységü-

ker, s helyüket levegő, zárványok vagy egyéb anyagok foglalják el. A sejtfalak ánörései el-
záródnak, sa sej r kikapcsolódik a tápanyagforgalombóL Az évelő növényekben az elhalt
sejtek szerepe ezurán a növény szilárdítása és védelme. A sejtek elhalása tehát nem a sejtek
pusztulását jelenti, hanem azt aminőségi változást, amelynek során belül a fa szilárdságot
biztosító gesztje, kívül pedig a védelmer adó kérge kialakul.

Az idősebb fok belső részei már nem vesznek részt a növény életműködéseiben. Ezért fordul-
hat elő, hogy évró1 évre kihajtanak, termést hoznak olyan fok, amelyek belsó' része elkorhadt.
Az erős szélnek, viharoknak azonban könnyen áldozatdvd válnak a korhadt törzsű fok, míg
az egészséges példányok sértetlenek maradnak. A 80-J 00 m-es magasságra megnövó'foóriások
alsó törzsrésze is összerappanna a hatalmas önstílytól, ha az elJásodottfolú, elhalt sejtek töme-
gei nem biztositandk a növény szildrdsdgdt.

2 . 1.4. A seitek a lakia

A szabadon álló sejtek, valamint az osztódás után kialakuló új sejtek megközelítőleg
gömb vagy tojásdad alakúak. A fejlett többsejtű növényekben azonban a sejtek alakja je-
lentősen módosuL
Az egymás mel!ett növekvő sejtek egymás falára nyomást gyakorolnak, ezért az egyéb-
ként közel gömb formájú sejtek is deformálódnak, sokszögletűvé válnak.
A fejlett szervezetekben a különböző feladatokat végző sejtek a törzsfejlődés során
olyan formára módosultak, ami a végzendő feladatuknak leginkább megfelel.
A fák szöveteit felépítő sokféle sejtet három fő csoportba sorolhatjuk:

Parenchimatikus seitek
Legtöbbször kocka vagy téglatest alakúak. Sejtfaluk viszonylag vékony, sejtfalvastagodá-
suk egyenletes. Sokáig életképesek maradnak. Feladatuk a tápanyag raktározása, szállítá-
sa. Hosszméretük 20-100 )lm átmérőjük 5-60 )lm között változik. Fenyő- és lombos
fákban egyaránt megtalálhatók (4. ábra).

Prozenchimatikus seitek
Hosszúkás, vastagfalú, végükön ki hegyesedő, szűk üregű sejtek. Kialakulásuk~n azon-
nal elhalnak. Feladatuk a szilárdítás. Az egyenletesen vastagodó sejtfalon keskeny, hasí-
tékszerű áttörések találhatók. A sejtek hossza a 10 OOO )lm-t is elérheti, míg átmérőjük
csak néhány )lm. A fenyő- és a lombos fák szilárdítását egyaránt prozenchimatikus (pro-
zenchim) jellegű sejtek végzik (5. ábra).

Vízszállító edények vagy tracheák

Valójában nem egy sej tből állnak, hanem a vízszállítás irányában megnyúlt, egym ás felett
elhelyezkedő sej tek összeépüléséből alakulnak ki. Az egymás feletti sejtek válaszfala felszí-
vódik, s így hosszabb-rövidebb csőelemek, tracheák jönnek létre. A tracheák fala részlege-

19
A FA SZÖVETSZERKEZETI FELÉPÍTÉSE

sen- spirális, gyűrűs vagy hálózatos formában- vasragodik. Egy-egy edénytag átmérője
néh ány J.lm-től több száz J.lm-igváltozhat. Az összefüggő csövekké rendeződött edények
hossza a több cm-es méretet is meghaladhatj a. Az edények csak a lombos fákban fordul-
nak elő. A fenyők fájában tracheák sosem találhatók (6. ábra).

.. ;

2.2. A NOVENYI SZOVETEK

..
Az azonos alakú és működésű sejtek szövereket alkotnak. A szöverek a növény életében
egy meghatározott feladatot látnak el. Lehetnek osztódó- és állandósult szövetek.

2.2. 1 . Az os:ztódósxövetek
Működésük következménye a fa hossz- és keresztirányú növekedése. A hosszirányú nö-
vekedést biztosító osztódószövetek a rügy és a gyökértenyészcsúcs. Működésük követ-
keztében újabb és új abb hajtások és gyökérrészek fejlődnek.
Aszár vastagsági növekedését a kambiumgyűrű oszrádása biztosítja. Ez a két-három
sejtrétegből felépülő hengerpalást alakú osztódószövet működése során befelé faeleme-
ket, kifelé háncselemeket hoz létre.
Működése az éghajlat függvénye. A mérsékelt éghajlati övben oszcódása szakaszos: ta-
vasszal lazább szövetű, világosabb színű, főleg vízszállító elemeket tartalmazó korai pász-
tát hoz létre.
A nyári időszakban sötétebb színű, főleg szilárdítósejteket tartalmazó késői pászta ala-
kul ki. A két pászta együtt egy évgyűrű.
A késő őszi és téli időszakban a kambium nyugalmi állapotba kerül, ilyenkor a vastag-
sági növekedés szünetel. A tömör késői pászta és a következő évi lazább korai pászta talál-
kozása jelzi az évgyűrűhatárt.
Ha a két pászta színe, szerkezere lényegesen különbözik egymástól, akkor az évgyű­
rűhatár jóllátható. Ilyenkor a fa erőteljes, határozott rajzolatú. Ellenkező esetben az év-
gyűrűhatár nehezen kivehető, és a fa rajzolata elmosódott.
A trópusokon az állandó meleg miatt a kambium működése folyamaros, ezért a trópu-
si fákban a mécsékelt égövi fákéval megegyező évgyűrűszerkezet nem alakul ki. Sok forró
égövi fában azonban sávos rajzolatként jól kivehető a száraz és a nedves évszakban kiala-
kult szövetek közötti különbség. Ezek a zónahatárok azonban összemosódnak, míg az
évgyűrűhatár vonala mindig pontosan meghatározható.

7. ábra. Fenyőfák határozott 8. ábra. Trópusi fák elmosódott zónahatára

évgyűrűrajzolata

20
 A NÖVÉNYI SZÖVETEK

2.2.2. Az. állandósult szövetek

Az oszródószöverek általlétrehozott új szövetcsoportok kifej lődésük urán már nem osz-
ródnak és nem növekednek tovább, állandósulnak A növény további fej lődésér, növeke-
dését az osztódószövetek újabb működése biztosítja.
Az állandósult szövetek a végzett feladatuk alapján lehetnek:
- szállítószöverek,
- szilárdítószövetek,
- bőrszövet,
- alapszövetek.

Szállító- és szilárdítószövetek
A fatörzs ben kérféle anyagszállítás történik. Egyrészr a talajból felszívott víz és a benne ol-
dott ásványi anyagok szállítása a gyökértéSI a levelekig. Ez a kambiumon belüli farész élő
évgyűrűiben, a szíjácsban történik. Másrészt a levélben kialakult szerves anyag elszállítá-
sa a fa élő sejtjeihez a háncs szállítóelemei és a bélsugarak segítségéve!.

H20 és ásványi
anyagok

,.

9. ábra. Víz- és tápanyagforgalom az élő fában

A sejtek öregedése és elhalása során a száltítószövet sejtjeinek falai is elfásodnak. Az el-

fásodás után is vékony, sok áttöréssei gyengített fal ú szállítósejtek ö n magukban nem biz-
tosítanak keltél szilárdságot a növény számára. A fatörzs s így a faanyag mechanikai ellen-
állóképességéta szállítást végző szövetelemek közöttelhelyezkedő szilárdítószövet bizto-
sítja. A két szövet együttesen építi fel a farest közel l 00%-át.
Lényeges különbség van a fenyő- és a lombos fák szállító- és szilárdítórendszere között.

21
A FA SZÖVETSZERKEZETI FELÉPÍTÉSE

A nyitvatermők s így a fenyMák nem rendelkeznek elkülönült szállító- és szilárdító-

szövertel, hanem mindkét feladatot ugyanaz a sejt, a tracheida látja el.
A korai pásztában a tracheidák viszonylag vékony fal úak, és sejtfalaikon sok az áttörés,
merr feladatuk elsősorban a vfzszállítás. A késői pásztát felépítő tracheidák jellegzetesen
prozenchimatikus sejtek, faluk vastag, rajtuk áttörés alig található, mert szerepük a szilár-
dítás.
A fenyők farestének 90-95%-át rendezett rracheidasejtek alkotják. Hosszméretük
0,4-7 mm közört változik, szabadszemmel mégsem láthatók, mert sejtátmérőjük csak
4- 80 J.Lm (10. ábra).
A korai pászta szállíró jellegű és a késői pászta szilárdító tracheidái közötti különbség
következménye, hogy a fenyőknéllényeges az eltérés a két pászta színe, szilárdsága, ke-
ménysége között.
A zárvatermők közé tartozó lombos fák fejlettebb szervezerek, s így külön a szállítás
céljára kifejlődött csőrendszerük settől elkülönülő szilárdítószövetük van.
A vízszállítást a tracheák vagy más néven szállítóedények biztosítják. A szilárdítást a
prozenehím sejtekből felépülő szilárdítószövet, a farost végzi.
Az edények elrendeződése alapján a lombos fákat két csoportba osztjuk. Lehetnek
gyűrűslikacsú és szórtlikacsú fák.
A gyűrűslikacsú fákban a korai pászta nagyméretű edényei az évgyűrűhatárt követve
gyűrű alakba rendeződve helyezkednek el. A késői pászta edényei lényegesen kisebbek, és
nem követik az évgyűrű vonalát. A korai pászta néhány tracheasorból épül fel. Az évgyű­
rű nagyobb részét a főleg szilárdítószövetből felépülő késői pászta teszi ki (ll. ábra).
Ebből a szerkezeti felépítésből következik, hogy a gyűrűslikacsú fák évgyűrűhatára
mindig jóllátható. A nagyméretű edények - amelyek a hosszmetszeten hosszabb-rövi-
debb karcolásokként jelentkeznek - a csoportba tartozó fák gyalult felülerét is durvává,
egyenerlenné teszik.
A szilárdító jellegű késői pászta túlsúlya miatt a gyűrűslikacsú fák jellemzőerr szilárd,
kemény, kopásálló fafajok.

'l

·® 'l
® ~

ll
·0 l
f
\

a) b)

1O. ábra. Korai (a); 11 . ábra. Csertölgy bütümetszete

késői (b) tracheidák hatszoros nagyításban

22
 A NÖVÉNYI SZÖVETEK

Az iparban leggyakrabban használt gyűrűslikacsú fák:

- tölgy,
- csertölgy,
- szelídgesztenye,
- akác,
- eper,
- kőris,
- szil,
- cseresznye.
A szórtlikacsú fákban a két pászta edényei közel azonos méretűek, és szórtan helyez-
kednek el. Mivel a szállító- és a szilárdítószövet-elemek eloszlása az évgyűrű teljes szélessé-
gében egyenletes, nincs lényeges különbség a korai és késői pászta szerkezete, keménysé-
ge, szilárdsága között. Így a szórtlikacsú fák szövetszerkezete egyenletesebb, mint a
gyíirűslikacsúaké vagy a fenyőké. A mécsékelt égövi szórdikacsú fák edényei a dió kivéte-
lével szabad szemmel nem láthatók. Az évgyűríiharár fafajtól függően jól vagy kevésbé jól
látható, de nem olyan határozott, mint a fenyők és a gyűrűslikacsúak esetében (12. ábra).
Az iparban leggyakrabban használt mécsékelt égövi
szórtlikacsú fák:

Kemény fák: Lágy lombosok:

- gyertyán, - hárs,
- bükk, - éger,
- dió, - nyár,
- juhar, - fűz,
- nyír, - vadgesztenye stb.
- platán,
- vadkörte stb.

Börszövet
Feladata az élő növény védelme a külső hatások, így a
kiszáradás, t úlzott lehűlés, farontó gombák és rovarok,
12. ábra. Fehérnyár káros sugárzások, mechanikai sérülések stb. ellen.
keresztmetszete hatszoros Az új hajtást a parenehím sejtekből felépülő elsőd­
nagyításban leges bőrszövet borítja. Ez azonban nem tudja követ-
ni a szár vastagodását, berepedezik, az alatta kialakuló
ún. parakambium évről évre új abb bőrszöveti rétegeket hoz létre. Az elhalr, védő- és víz-
taszító anyagokkal telítődött külső bőrszöveti rétegek alkotják a fafajo nként eltérő színű,
vastagságú és repedezenség ű kérget.
A bükkfa és platán kéregvastagsága vágásérett korban is csak 1-2 mm. A Kaliforniában ős­
honos mamutfenyó'k kérgének vastagsága viszont aJél métert is meghaladja. A kiváló szigetelő­
képességű, égésgátló anyagokkal telítődött kéregnek köszönhető, hogy ezek a fák több ezer évet
is élhetnek. Villámcsapás, öngyulladás következtében ugyanis tüzek pusztítják el az erdó'k fo-
állományát 500-600 évenként, a növények megjelenése óta. (Az emberi gondatlanságmiatt
az erdőtüzek az utóbbi évezredben gyakoribbakká váltak.) A mamutfenyők azonban károso-
dás nélkül képesek átvészelni a pusztító erdőtüzeket.

23
A FA SZÖVETSZERKEZETI FELÉPÍTÉSE

A kéreg a hánccsal együtt a rönkök

kérgezése, a fűrészáru szélezése során
hulladékba kerül. Folynak a kísérletek
a kéreg anyagának felhasználására.
Néhány fa kérgét (nyír, csertölgy) a
gyógyszergyártás és a vegyipar haszno-
sítja. Készülnek cementkötésű kéreg-
lapok az épírőipar számára.
Különleges és sokoldalúan haszno-
sítható kéreg a Spanyolországban,
Portugáliában tenyésző paratölgy bőr­
szövete, a parafa.
A parafa különleges tulajdonságú,
értékes ipari alapanyag. Térfogatának
90%-a levegő, így igen könnyű. Sejt-
l 3. ábra. A parafa termelése falai víztaszító hatású anyaggal,
szuberinnel relítődtek, így a vizet nem
szívja be, a nedvességet nem ereszti át. Kemény és kopásálló, nem porlik. Kémiailag külö-
nösen ellenálló, tűzálló, kiváló hő-, hang- és elektromos szigetelő. A levegőt átereszti, és
képes igen nagy mértékű rugalmas alakváltozásra. (Az évekig összepréselt, vegyszerek ha-
tásának kitett parafa dugó ki húzás után azonnal visszanyeri eredeti méretét.)
Felhasználása hihetetlenül sokoldalú. Készül belőle bútor, padló, falburkolat, dugó,
különböző gépipari tömítés, számtalan dísztárgy, ajándéktárgy. Hasznosítja a cipőipar,
villamosipar, repülőgépgyárrás, és parafából készül a rakétalövedékek hő pajzsa is.

Alapszöve te k
Alapszöveteknek nevezzük mindazokat az állandósult szöveteket, amelyek a szállíráson és
szilárdításon kívüli alapvető élettani feladarokat biztosítják (tápanyagkészítés, raktározás,
kiválasztás stb.). Az alapszövetek mindegyike parenehím sejtekből épül fel.

Raktározó alapszövetek
Nagy mennyiségű tápanyag raktározása történik a rügyben és a termésben. A fatörzsön
belül a leglényegesebb raktározószövetek a bélsugár, valamint a fa- és háncsparenchima.
A bélsugarak tápanyag-raktározás t és keresztirányú anyagszállítást végeznek így részei
a szállítószövet-rendszernek is. Leggyakrabban közel tégla alakú sejtekből épülnek fel,
amelyek egymás mellett egy vagy több sorban sugárirányban elrendezőcive helyezked-
nek el.
Méretük, alakjuk, mennyiségük egy adott fafajra jellemző, de egy fafajon belül is elő­
fordulnak különböző méretű bélsugarak A bélsugárlapok vastagsága az egymás mellett,
míg magassága az egymás fölött elhelyezkedő sejtsarok számától függ. A vastagsági méret
a bütün és a húrmetszeten, a magasság a húrmetszeten és a sugármetszeten látható. A su-
gármetszeten a bélsugarak teljes lapfelületükkel, selyem- vagy tompa fényű ún. bélsugár-
tükrökkém jelentkeznek.
A raktározó fa- és háncsparenchimák lombos fákban fordulnak elő. Néhány lombos fa
késői pásztájában szabadszemmel is láthatók raktározó parenehím sejtcsoportok.

24
 A NÖVÉNYI SZÖVETEK

7 B 14. ábra. A fatörzs felépítése

1 b6l: o fatörzs középső része, oz első évi növekményből

alakul ki;
2 geszt: oz elhalt belső foévgyűrűk sorozata;
10 3 szfjócs: oz élő foévgyűrűk sorozata;
4 kambium: o keresztirányú növekedést biztosító
osztódószövet;
7
5 h6ncs: szállítóelemei o fotoszintézis termékeit
tovóbbítják;
9 6 kéreg: o védelmet biztosító börszövet;
7b6lsug6r: o keresztirányú anyagszállítást és o
roktározást biztosítja;
8 bütumetu:et (keresztmetszet): merőleges o szálirónyro;
6 9 sug6rmelsmf: o száliránnyol párhuzamos, és átmegy o
fo belén;
1Ohúrmetuet: o szálirónnyal párhuzamos, de nem meg y
óta bélen

Kiválasztó- és váladéktartó szövetek

Akiválasztószövetek parenebim sejtjei sokáig életképesek maradnak, sejtfalaik nem fá-
sodnak el, és a környező sejtek elhalása után is sokáig alkalmasak még váladéktermelésre.
A váladéktartók sejt közörri járatok és üregek, amelyek a váladékot termelő sejtek külső
sejtfalának egymástól való elválása során alakulnak ki. Így alakulnak k i a fenyők vízszintes
és függőleges gyantajáratai, amelyek a fatörzsben összefüggő rendszert képeznek.

Egyéb alapszövetek
A növény életműködése szempontjából létfontosságú alapszövetek nagy része a fatör-
zsön kívül helyezkedik el. A gyökerek felszívószövere juttatja a szállítóelemekbe a talajból
felszívott vizet a benne oldott ásványi anyagokkaL Az asszimilálószövet a zöld levelekben
található, itr játszódik le a fotoszintézis.

Összefoglalás
A f~ növényr felépíteS legkisebb élettam egység a seJt, .tmelynek seJtfala a ges-ztesedés
során megvastagszik, elfásodik.
Az azonos alakú, működést1 ~eJtek szoveteke:c alkotnak. Az osztódószöve:tek évről
vére új abb állandósult szöveceket hoznak létre, ezzel bizrosírva a fa folyamatos növeke-
dését. A szállítószövetek a farészben vtzet sUllítanak a gyökértől a.levelekig, a háncs-
részben a fotoszm tézts term ékeit juttatják el az élő seJtekhez.
A fenyőkben a Slállítást és a s-L.i!árdítást a traebeida seJtek vég%tk. A Iombos fákban a
~zállítást al ed ények, a szilárdftást a farosrok b1:r.cosfqák. A bőrszövec küls() védelmet
ad, a1 alapszövetek külonböző élerran1feladatokat látnak el

25
A FA SZÖVETSZERKEZETI FELÉPÍTÉSE

Kérdések
l. Milyen változások játszódnak le a fatörzsben a gesztesedés során?
2. Mi a szíjács élettani feladata?
3. Mi a következménye a kambium szakaszos működésének?
4. Milyen szállítóelemeken keresztül jut el a víz a gyökértől a levelekig a fenyők fájában?
5. Milyen szállítóelemeken keresztül jut el a víz a gyökértől a levelekig a lombos fák fájá-
ban?
6. Mi a bélsugártükör?
7. Melyik metszeteken látható a bélsugarak vastagsági mérete?
8. Hogyan alakulnak ki a váladéktartók?

26
 ,(;- ?
fa ve yi felé utese

A vegyi felépítés meghatározza az adott anyag tulajdonságait. A fából készült termékek fe-
lületkezelését befolyásolja a faanyag vegyi összeférhetősége más vegyszerekkeL ellenálló
képessége savaknak, lúgoknak, alkoholoknak és egyéb oldószereknek Felhasználása táro-
ló- és csomagolóanyagként a vegyi összetételtől függ.

; # #' ,, ;

3. 1. A FAT FELEPITO KEMIAI ELEMEK

A zöld színtesteket tartalmazó növények autotróf módon táplálkoznak. Életműködésük­
höz, növekedés ükhöz, fejlődésükhöz szükséges tápanyago t a fotoszintézis során önmaguk
állítják elő.
A napfényenergia felhasználásával a levegő szén-dioxidjából és vízből a zöld színtes-
tekkel rendelkező növényi részekben szőlőcukor alakul ki oxigénfejlődés közben.
A keletkező szőlőcukor alakul át bonyolult biokémiai folyamatok során a növényt fel-
építő vegyületekké. A szőlőcukor kémiai összegképlete: C 6H 120 6 •
A fát felépítő kémiai elemek a szőlőcukor összetevői. Az egyes elemek százalékos meg-
oszlása fafajtól függetlenül közel állandó.
szén (C) 50%, hidrogén (H) 6%,
oxigén (0) 43%, egyéb anyagok l %.
Az egyéb anyagok, elsősorban N, Mg, Ca, Si stb. a felszívott talajvízzel kerülnek a fába.
Kis mennyiségük ellenére az élő növény számára nélkülözhetetlenek. Lombhulláskor
nagy részük visszajut a talajba.

3.2. A FA VEGYÜLETEl
A fát felépítő vegyülerek az ásványi eredetű összetevők kivérelével szőlőcukor-származé­
kok.
Alapvetően két csoportba oszthatók:
- vázvegyülerek
- egyéb vegyületek.

3.2. 1. Vázvegyületek
A sejtfalat felépítő vegyületek, amelyek minden elfásodott növényi részben megtalálha-
tók Mennyiségük a fa fajtájától és a növekedés körülményeitől függően változó:
cellulóz: 48-50%, hemicellulóz: 12-28%, lignin: 18-38%.

27
A FA VEGYI FELÉPÍTÉSE

Cellulóz
A cellulóz l 000- 1500 szőlőcukoregység összekapcsolódásával kialakuló fonalszerkezet ű
óriásmolekula.
Egymás mellett párhuzamosan elhelyezkedő 50-100 cellulózszál hasáb alakú, kristá-
lyos micellumba rendeződik. A sejtfalnak ezt a szerkezeti egységét elemi rostnak nevez-
zük. Vastagsági mérete a milliméter tízezred része, hossza a mm-t is megközelíti.
Több micellum együtt újabb kötegbe, fibrillumba rendeződik. Az egymás mel!ett ren-
dezetten vagy rendezetlenül elhelyezkedő fibrillumok építik fel a sejtfalat. A fi.brillumok
párhuzamos rendeződése nagy szilárdságot ad a sejtfalnak. A rendezetlen elhelyezkedés a
nem szilárdító jellegű parenehím sejtek sejtfalfelépítésére jellemz6.
A cellulózfonalak micellumok és fi.brillumok között parányi üregek találhatók, ame-
lyek egy sejt falán belül összefüggő hálózatot alkotnak. Ide épülnek be a gesztesítőanyagok,
és ezeket az üregeket tölti ki a faanyag tulajdonságait lényegesen befolyásoló kötött víz.
A tiszta cellulóz fehér színű, kémiailag igen ellenálló. Csak néhány különleges vegy-
szerrellép reakcióba. A papír és fa alapanyag ezért széleskörűen alkalmazható élelmisze-
rek, vegyszerek csomagolás ára.
A fiaral sejtek falában a cellulóz tiszta állapotban található. A fásító, tartósító, festő ve-
gyületek az elfásodás során rakódnak a sejrfalba. A cellulózgyártás feladata ezeknek az
anyagoknak az eltávolítása.

A fa sejtfalain kívül nagy mennyiségű cellul6zt tartalmaznak egyes textilipari növények

szárdnak háncsrost}ai. Ilyenek a len és a kender.
A legjobb minó'ségű, legtisztább cellulózt a trópusi éghajlat alatt termőgyapot növény mag-
jdnak repítőszála, a pamut adja.
A növényekbó1feltárt cellulóz sok iparág értékes nyersanyaga. A papíripari termékeken kí-
vül cellulózból készülnek a különböző cellulózalapú vegyi szdlak (pl. viszkóz).
A faipari termékek felületkezelésére is gyakran használják a nitro-cellulóz-lakkokat.
A trinitro-cellulóz robbanószer-alapanyag. Hidrolízissei glükózt majd abból etil-alkoholt ál-
lítanak elő.
Hemicellulóz
A hemicellulóz a cellulózkísérő anyagok gyűjt6neve. Kémiai felépítésük haso nló a cellu-
lózhoz. A szőlőcukorból felépül{) fonalak azonban lényegesen rövidebbek, és a láncok
gyakran elágaznak. Kémiai ellenálló képességük kisebb, mint a cellulózé.
Az élő növényben is képesek lebomlani, ezért amellett, hogy sejtfalépítő vázvegyületek,
tartalék tápanyago t is jelentenek. Az elfásodás során épülnek a sejtfalba.
A magas hemicellulóz-tartalom jó táptalajt biztosít a farontó szeevezetek számára.
Leggyakorib bhemicellulózoka xylán, mannán, arabán és a pektin, ami a szomszédos
sejtfalakat összetartó ragasztóanyag.

Lignin
A sejtek öregedése és elhalása során a sejtfal mennyisége és rninősége megválrozik. A meg-
vastagodó sejtfal középső rétegének intermicelláris és interfibrilláris üregeibe fásítóanyag,
elsősorban lignin rakódik be. Ez az anyag a növény sejtfalán kívül máshol a természetben
nem fordul elő.

28
 A FA VEGYÜLETEl

A lignin bonyolult felépírésű, térhálós szerkezetű óriásmolekula, mely beépülésévd

körbeveszi, szilárdírja, merevíti a rugalmas cellulózfonalakat.
A lignin vegyi ellenálló képessége lényegesen kisebb, mint a cellulózé. A fából kioldott
lignin sárgás színű amorf po r. A százalékos széntartalma magasabb, mint a cellulózé, ezért
a fák lignintartalma befolyásolja a fűtőértéket is.
A cellulóz-lignin arány fafajtól függően eltérő, de egy fatörzsön belül sem állandó.
A geszt lignintartalma magasabb, mint a szíjácsé. A korai pásztában a sejtfal százalékos
lignintartalma nagyobb, mint a késői pásztában. A természet így biztosítja, hogy a szállr-
tófeladatot ellátó sejtek mechanikai ellenálló képessége ne térjen el lényegesen a szilárdí-
tósejtekből felépülő késői pásztáétól.
Egyes növekedési rendellenességek- elsősorban a fejlődésben lévő fára ható folyama-
tos nagy igénybevétel-miatt is fokozódhat a ligninlerakódás az érintett szövetekben.
A ligninnek egyes farontó szervezetekkel szemben tartósítóharása is van.

A cellulóz és lignin együttes jelenlétének köszönhető, hogy a fa geszt)e rugalmas és szildrd.

A két anyag szerepe a vasbetonnal modellezhető. A vasvdznak a cellulózbólfelépülő elemei ros-
tok hálózata, a betonnak a hálózat üregeit kitöltő lignin felel meg.

3.2.2. A fa egyéb vegyületei

A sejtfalat felépítő vázvegyületeken kívül a gesztesedés során egyéb vegyületek is beépül-
nek a sejtfalba vagy a sejtüregbe. Jelenlétük, mennyiségük módosftja a faanyag tulajdon-
ságait. /
Csersav
A legtöbb fa kérge, de sok fa gesztje is tartalmaz kisebb-nagyobb mennyiségben csersavat.
A mérsékelt égövi fák közül kiemelkedő mennyiséget tartalmaznak a következők:
szelídgesztenye 12-16%,
tölgy 10-12%,
vörösfenyő 8-10%.
A csersav tartósító-, konzerválóhatású anyag, ezért az ilyen fák a legtöbb farontó szer-
vezettel szemben ellenállóak.
Vastartam ú vegyüleeekkel érintkezve a csersav fekete csapadékot képez, ezért a fa páco-
lásako r, megmunkálásakor a vegyi összetételt figyelembe kell venni. A csersav vízben ol-
dódik, a levegőn oxidálódik. Az oxidáció következménye a magas csersavtartamú fák
gesztjének utólagos sötétedése.
A fakéreg csersavtartalmának köszönhetó: hogy ép kérgen keresztül nem juthatnak farontó
szervezetek a fába. Néhány fa kérge {pL a csertölgy) más növényeknek a levele, termése (pl. a
cserszömörce} tartalmaz nagy mennyiségt'l csersavat.
A kivont csersav értékes ipari alapanyag. Cserzés hatására válik a romlékony fehérjébőlfel-
épü/ó' bőr kiilönösen tartós anyaggá.
A csersav a gyógyszergyártásnak isfontos alapanyaga.

29
A FA VEGYI FELÉPÍTÉSE

Gyanta
A gyanta fenyőfák parenebim sejtjeiben képződik normál élettani folyamatként.
Anyaga rerpentinben oldott kolofóniumgyanta, amely az idősebb gesztrészekben és a le-
vegővel érintkezve megszilárdul. Termelődését fokozza a fa betegsége vagy sérülése.
A gyanta vízben nem , de szénhidrogénekben és sok szerves oldószerben jól oldható. Ezen
alapszik az erősen gyantás fák felületi gyanramentesítése.
A magas gyamatartalom nehezíti a megmunkálásr, ragasztást, a pác és telítőanyagok
beszívódását.
Csökkenti a fa nedvszívó képességét, növeli a tartósságát.
Az éló' fot mesterséges sebzéssei kényszerítik fokozott gyantatermelésre. A fo gyantajáratai
összefoggő hálózatot képeznek. Igy a sebzés helyétőll0-12 m távolságban is kimutatható a
gyantatermelődés fokozódása.
A gyanta a terpentingyártás, fos ték- és lakkgyártás, kozmetikai és háztartdsvegyipar, a pa-
pirgyártás, elektromos szigeteló'ipar értékes alapanyaga.
A több millió évvel ezelőtt a fold fo!szfne alá kerültfonyők megkövesedett gyantája a boros-
tyán.
Festékek
A festékek a geszt sz ínér határozzák meg.
A mérsékelt égövi fákban mennyiségük elhanyagolható. E fák gesztjeinek a színét a cser-
sav, lignin és egyes hemicellulóz származékok oxidációjakor megjelenő sötétebb árnyalat
adja. A festéket csak kis mennyiségben tartalmazó fák gesztjének a színe ezért a sárgásfe-
hér és sötétszürkés vagy vörösesbarna árnyalatok között változik. A szíjács színe leggyak-
rabban sárgásfehér.
Néhány trópusi fában nagy mennyiségű, különleges színű festékanyag található. Van-
nak sárga, vörös és kék gesztű fák is.
A fából kioldott szfnezőanyag festékek gyártására használható.

Keményítő
A keményítő kémiai összetétele igen hasonló a cellulózéhoz. Szőlőcukor-molekulák
összekapcsolódásával jön létre egyéb alkotóelemek hozzákapcsolódása nélkül.
Tartalék tápanyagként raktározódik els5sorban a bélsugár sejtjeiben. A sok keményítő t
raktározó fafajták különösen ki vannak téve a farontó gombák és rovarok támadásának.

Nitrogén
A nitrogén az élő sejtek fehérjeállományának fontos alkotórésze. Az elhalt sejtekből álló
farészben mennyisége néhány ezrelék.

Ásványianyagok
A vízben oldott ásványi sók a gyökerétől a levelekig vándorolnak a szállítószövetekben.
A kidöntött fa mindig nagy mennyiségű szállított (szabad) vizet tartalmaz, amely szárítás-
kor elpárolog, de a ~-zállított sók visszamaradnak Mennyiségük 0,1-0,5%.

30
 A FA VEGYÜLETEl

Néhány fa különleges vegyi összetételének hatására a szállítóelemekben a vízkövesed és-

hez hasonló jelenség játszódik le. Ilyenkor a szállítósejtekben kalcium- és szilfciumkristá-
lyok rakódnak le. Az ilyen fák a szerszáméler erősen koptatják (pl. okumé).
Az ásványianyag-tartalom az elégetett fa hamujában mutatharó ki.
Az elmúlt századokban az erd6'gazdasdgok egyik fontos bevételi forrdsa az elégetett bükk és
szilfa hamujdb6l kilúgozott hamuzs/r (kdlium-karbondt) elődfl!tdsa volt. A hamuzsír az
üveggydrtds fontos segédanyaga. Haszndltdk afenyők gyantatartalmdnak kimosásdra is.

Összefoglalás
Az elgesztesedett fát felépítő vegyilletek két csoportba oszthatók.
Vázvegyülerek építik fel a sejt falát. A rugalmas fonalsze.rkezetlí cellulózvá1.ba bera-
kódó lignin szilárdíqa, merevíti a sejtfalat. A kísér6anyagkénr megjelenő hemicelluló-
zoka szilárdság1 tulajdonságokat lényegesen nem befolyásolják
Az t:gyéb vegyúlerek közül a csersav tartósságor, ~ötét színárnyalator ad a fának.
A gyantatartalom növeli a rartósságot, de nehezíti a megmunkálás t. A festékek a geszt
színét befolyásolják. A nitrogén és egyéb ásványi anyagok néhány é'z.relékny1 mennyt-
ségben fordulnak csak elő.

Kérdések
l. Milyen kémiai elemekből épül fel a fa?
2. Melyek a sejtfalat felépítő vázvegyületek?
3. Hogyan befolyásolja a lignintartalom a fa tulajdonságait?
4. Melyek a tartósságat biztosító vegyületek?

31
 4'

fa ne vesse ta alma

A fa nedvszívó (higroszkópos) anyag, ezért mindig tartalmaz valamennyi nedvességet. Az

abszolút száraz állapot csak elméletileg érhető el, a gyakorlatban szárítóberendezés segít-
ségével is csak megközelíthető. Abszolút száraz állapotban csak a szilárd váz, vagyis a sejt-
faltömeg és megszilárdult tartalmi részek vannak jelen, víztartalom nincs.
A faanyag nedvességtartalmát százalékban adjuk meg. Ez megmutatja, hogy a fában lé-
vő vízmennyiség tömege hány százaléka az abszolút száraz famennyiség tömegének. Ab-
szolút száraz állaporban a nedvességtartalom O%.
A víz a fában kétféle állapotban fordul elő: szabad és kötött vízként.

Szabad víz: A sejtüregekben, vízszállító elemekben található. Száradáskor először a

szabad víz távozik el. Mennyiségének változása méretváltozást nem okoz, és a fa tulajdon-
ságait kimutathatóan nem befolyásolja - kivéve a sűrűséget, elektromos kapacitást és a
hőtani tulajdonságokat.

Kötött víz: A sejtfalba épülve a micellumok és fibrillumok közötti parányi üregeket

tölti ki. Kémiai kötésbe nem lép a sejtfal vegyületeivel, hanem vékony hártyaként vonja
be a cellulózkötegeket. Távozása száradáskor csak a szabad víz elrávozása után kezdődik
el. Mennyiségének változása méretváltozást okoz, és a faanyag tulajdonságait is befolyá-
solja.

A száradás vagy a nedvességfelvétel során a faanyagnak létezik egy olyan állapota, ami-
kor szabad vizet nem tartalmaz, de a kötött víz teljes mennyiségében jelen van. Ez a rost-'
telítettségi határ, amikor a sejtfalak telítettek, de a cseppfolyós víz a sejt üregeiben nincs
jelen. Ez az állapot kb. 30°/o-os f~edvesség esetében valósul meg.

; ;

4. 1. AZ EGYENSULYI FANEDVESSEG
A faanyag száradása vagy nedvességfelvétele addig ran, amíg meg nem valósul az egyensú-
lyi fanedvességi állapot. Ilyenkor a fa nem vesz fel és nem ad le vizet, mert nedvességtar-
talma egyensúlyban van a környezet relatív páratartalmávaL
A relatív páratartalom megmutatja, hogy egy adott hőmérsékleten a levegő hány száza-
lékár tartalmazza annak a nedvességnek, ami azon a hőfokon tel ítetté tenné. A telített le-
vegő relatív páratarralma l 00%. Ilyen állaporban már nem képes több nedvességer fel-
venni.
Melegftéssel a telítetc levegő relfredenné válik, lehűléskor telített marad, és belőle pára
csapódik le.

32
,-

AZ EGYENSÚLYIFANEDVESSÉG

Az emberi tartózkodása alkalmas, kellemesnek érzett szobaklíma 22-24 oc, miközben a

relatív páratartalom kb. 50%. Minél magasabb a levegő hó'mérséklete, annál nagyobb meny-
nyiségű párát képes fo/venni. Ezért van, hogy a trópusok magas hőmérsékletén a 80-90%-os
relatív páratartalom az ember számára nehezen elviselhetó; mig egy hűvös, ködös napon
ugyanilyen magas relatív páratartalom nem jelent megterhelést a szervezetnek.
A faipari gyakorlatban egyes nedvességtartalmi állapotokra a következő kifejezések ter-
jedtek el:
Abszolút száraz állapot
A fanedvesség O%. Elméleti állapot, amely szárítóberendezésben megközelíthető. Ilyen
száraz fa a gyakorlatban nem létezik. Jelentősége kutatások és számítással történő nedves-
ségtartalom-meghatározás során van.

Szobaszáraz állapot
A fanedvesség 8-12%. 20°C-os hőmérsékletű, 45- 50%-os relatív páratartalmú, mcster-
ségesen fűtött szaba klímájának megfelelő egyensúlyi állapot. Európai viszonyok között
csak mesterséges szárítással érhető el. Ilyen nedvességtartalmú alapanyagra van szükség a
szobabútorok, belső lépcsők stb. készÍtéséhez. A szabaszáraznál alacsonyabb nedvesség-
tartalmú anyago r túlszárítottnak nevezzük. Ilyenek a hőprésből kikerülő lapok, lemezek.
Ezeket felhasználás előtt megfelelő relatív páratartalmú helyiségben való tárolással klima-
tizálni kell.
Légszáraz állapot
A fanedvesség 12-15%. A szabadban tárolt, természetes szárítással szárított anyagnál el-
érhető egyensúlyi állapot, amely kb. 15 °C-os hőmérséklet és 75%-os relatív páratarca-
lom mellett valósul meg. Ilyen anyagra van szükség az épületasztalos ipar külső szerkeze-
teihez, szabadtéri, kültéri tárgyakhoz stb. A 15%-nál magasabb nedvességtartalmú alap-
anyager nem lehet j6 minőségben megmunkálni, ragaszcani, felületkezelni.

RosHelíteHségi határállapot
A fanedvesség kb. 30%. A relftett levegőnek megfelelő egyensúlyi állapot.

Élőnedves állapot
80- 120%-os fanedvesség, az élő vagy frissen döntött fa állapota. A sejtüregek méretétől,
a sejtfal vastagságától függően az egyes fafajok élőnedves víztartalma jelentősen eltérhet.

Abszolút nedves állapot

140-1 600/o-os fanedvesség. Csak hosszú időn keresztüli áztatással érhető el. A fa minden
üregét víz tölti ki.

33
A FA NEDVESSÉGTARTALMA
; ;

4.2. A FA NEDVES~EGT~RTALMANAK
MEGHATARCZASA
A nedvességtartalom meghatározható közveclen műszeres méréssel és szárításos eljárássaL

Közvetlen műszeres mérés

A mérés elvi alapja az, hogy a fa elektromos jellemz{:) i a nedvességtartalommal arányo-
san változnak.
A mérőműszer elektródáit a fa felületére helyezve vagy a fába ürve a beépített áramkör
záródik. A műszer jelzőrendszere a típustól függően közvedenül százalékban vagy közvet-
ve, színváltozással mutatja a nedvességtartalmar. (Az utóbbi esetben a műszerhez mellé-
kelr tájékoztató alapján határozható meg a nedvességtartalom.)
A műszerek működési elve alapjánamérés alapulhat az elektromos ellenálláson vagy az
elektromos kapacitáson.
Az ellenálJáson alapuló műszerek méréshatára S- 25%, me rt a fa elektromos ellenállása
csak a kötött víztartalommal arányos. A túlszárított fa gyakorlatilag tökéletes elektromos
szigetelő, míg a rosttelítettségi határon túl az ellenállás mértéke már nem változik lénye-
gesen. Ennek oka az, hogy az egymással érintkező, vízzel telitett sejtfalak már összefüggő
vízréreger képeznek.
A kapacitáson alapuló méréíműszer felső méréshatára 100%, mert a fa elektromos ka-
pacitását a szabadvíz-tartalom is befolyásolja.
A faipari gyakorlatban az ellenálJáson alapuló műszert használják, mert a feldolgozásra
kerül{:) faanyag nedvességtartalmát 8- l So/o között kell bizcosírani.

Szárításos eljárás
A nedvességtartalom ilyen meghatározása nehézkesebb, időigényes, de pomosabb
eredményt biztosít. Alkalmazására kísérletek, kuratások és a mérőműszerek pomosságá-
nak megállapítása céljából van szükség. A méréshez használt próbadarab méretét és az el-
járás menerét szabvány írja elő.

A mérés lényege
A próbadarab tömegér lernérik (m.), majd szárítószekrényben tömegállandóságig szá-
rftják (mo).
A két mért tömeg különbsége megadja a próbadarabban levő vízmennyiséget. Ezekből
az adarokból meghatározható, hogy a kapott vízmennyiség hány százaléka az abszolút
száraz tömegnek.
U= me -mo ·100.
mo
Egyenlet átrendezésével bármelyik ismereden meghatározható.

me = mo(l+ .i!:_),
100
m
mo =--t-·
l+-
100

34
 A NEDVESSÉGVÁLTOZÁS HATÁSA A FA MÉRETEIRE

Példa
Mennyi volt l m3 lucfenyő élőnedves tömege, ha légszáraz állapotra kiszárítva a tömeg
470 kg? (A légszáraz állapotot tekintsük 15°/o-nak, az élőnedvest pedig 90%-nak!)
400 kg
m0 =- -- = 408,7 kg,
15
1+ -
100

me = 408, 7 kg · (1+ __2Q_)

100
=776, 5 kg.

Tehát l m3 lucfenyő tömege élőnedves állapotban 776,5 kg.

,. #' ,. ,.

4.3. A NEDVESSEGYALTOZAS HATASA

A FA MERETEIRE
A szabadvíz-tartalom változása a fa méreteit nem befolyásolja, merr a szabad vízzel telt
sejtüregek, vízszállíró elemek mérete nem változik, ha a vfz helyét a száradás során levegél
foglalja el.
A zsugorodás a rosttelfrettségi határ alatt, a körött víz eltávozásával kezdődik. A sejtfal-
ba beépült víz eltávozása a sejtfal vastagsági m éretét csökkenti. A zsugorodás a rosttelített-
ségi állapottól az abszolút száraz állapor eléréséig tart. A kiszárított anyag vízfelvétele ese-
tén a folyamat ellenkező irányú. A felvett nedvesség először kötött vízként a sejtfalba ra-
kódik, ami az anyag dagadásár okozza. A méretválrozás a rostrelítettségi harár eléréséig
tart. További vízmennyiség felvérele már nem okoz méretváltozást.
Mivel a beépített, felhasznált faanyag környezetében a relatív páratarralom folyamaro-
san változik, a természetes fából készült szerkezeti elemek kisebb-nagyobb méretváltozá-
sára számítani kell.

A zsugorodás-dagadás mérréké t befolyásoló tényezők:

- A fa fajtája: a különböző fafajok méretváltozása eltérő. Általában a tömör, nehéz fák
zsugorodás a nagyobb mérrékű, mint a laza szerkezerű, könnyű fáké.
- Az anatómiai irány: a zsugorodás mértéke húrirányban a legnagyobb, maximális ér-
téke kemény fáknál elérheti a 16%-ot is. Sugárirányban 6-8%, míg a legkisebb a rost-
iránnyal párhuzamosan 0,2- 0,6%.
- A faanyag helye a fatörzsön belül: a tömörebb geszt erősebben zsugorodik, mint a
szíjács.
- A fa egészségi állapota: a rendellenes szövetű részek (álgeszres, vaseres, csomós) min-
dig erősebben zsugorodnak, mint az ép szövetek. Emiatt e hibákkal a faanyag repedésre,
vetemedés re különösen hajlamos.

35
A FA NEDVESSÉGTARTALMA

Összefoglalás
A nedvs~ívó tulajdonságú faanyagban a víz kötott é5 szabad állapotban fordul elő.
A kötött víz a sejtfalba épülve, a szabad víz a sejt üregeiben található. A kb. 30%-os
nedvességtartalmat jelentő rosttelítettségi harár alatt csak körött víz van a fában
Mennyiségének változása mérerváltozást okoz, és a fa műszaki tulajdonságait is befo-
lyásolja. A tömör, nehéz fák méretváltozása nagyobb, mmt a laza szerkezetű, könnyú
fáké. Legnagyobb mértékben húrirányban zsugorodik a fa, a sugárirányú méretválro-
zás ennek csak kb. a fele; míg a rostiránnyal párhuzamosan a méretváltozás gyakorlan-
lag elhanyagolható.
A faanyag nedvességtartalma hosszabb idej (i tárolás után egyensúlyba ketül környe-
zetének relatív páratattalmával. Ezért a felhasználás körülményeinek megfelelő egyen-
súlyi fanedvességt állapotban lév6 anya.got kell felhasználm. A belső térbe kerül6 anya-
got ~zobaszáraz állapotúra (8-12%), míg a ki.ilső térben felhasználandó anyagot
lég~-oz:áraz (12~15%) nedvességtartalomra kell kiszádtani. Ezzel az elkészít<;tt szerkeze-
tek osszeszáradás vagy beclagadás mtattt károsodása megelőzhető. A nedvességtarra-
lom J.Z elekrromo1> ellenállás vagy kapacitás elvén működő mérőmű.<.-z.erekkel ellen-
őrizhető.

Kérdések
l. Miért nem okoz méretválrozást a szabadvíz-tartalom válrozása?
2. Miért okoz méretválrozást a kötöttvíz-tartalom változása?
3 . Mit jelent a rosttelítettségi határ?
4. Mit jelent az egyensúlyi fanedvességi állapot?
5. H ogyan lehet meghatározni a faanyag nedvességtarralmát?
6. Mennyi lesz a próbadarab tömege 10%-os, 50%-os és 100%-os nedvességtartalom
mellett, ha az abszolút száraz tömege 200 g?
7. Milyen tényezők befolyásolják a zsugorodás-dagadás mérrékét?

36
 5. a "a muszaki
tuma1 onsagae # •

A műszaki tulajdonságok közé azokat a jellemzőket soroljuk, amelyek meghatározzák

vagy lényegesen befolyásolják a faanyag felhasználhatóságát egy adott területen.
A leglényegesebb műszaki tulajdonságok: sűrűség, szilárdság, rugalmasság, kemény-
ség, kopásállóság, hasírási ellenállás, szeg- és csavarállóság, hőtani és h angtani tulajdonsá-
gok, elektromos tulajdonságok, természetes tartósság, külső megjelenés.

,,. ,, .;

5. 1. A FA SURUSEGE
A sűrűség az egységnyi térfogatú anyag tömegér adja meg.
Kiszámítása:

aho l ma tömeg (g, kg); Va térfogat (cm3, m 3); p a sűrűség.

A sűrűség m érrékegysége:

_[_; ~j 1_[_=1000~.
cm3 m3 cm3 m3

A nedvességtartalom lényegesen befolyásolja a fa sűrűségét, ezért a különböző fafajokat

összehasonlítani csak azonos nedvességtartalommal lehet.
A szakkönyvek az egyes fa fajok ádagsűrűségét adják meg légszáraz állapotban.
A fafajták átlagsűrűsége O, 16-1,36 g/cm 3 közötti. Az iparban felhaszn ált legkisebb
átlagsűrűségű balsafa és a legnehezebb pockfa is a trópusi fák közé tartozik. A mérsékelt
égövi fák átlagsűrűsége ennél is kisebb szórású; kb. 0,36 g/cm3 és 0,85 g/cm 3 k özött vál-
tozik.

A csak elméletileg létező, üregeket és nedvességet nem tartalmazó abszolút tömör fo sűrűsége
fofojt6l foggetlenül1,56 g/cm3. Az egyes faJajokban kimutathat6 eltér6' cellul6z-lignin arány
az értéket azért nem befolyásolja, mert a két anyag sűrűsége közel azonos. A laza, könnyű fo
tehát ilyen szempontb6l úgy tekinthető, mint egy "habosított" nehéz fo.

A sűrűség egy fafajon belüllényegesen eltérhet a szakirodalomban közölt átlagértéktől,

ezért az adatok tájékoztató jelleg<íek.

37
A FA MŰSZAKI TULAJDONSÁGAI

A sűrüséget befolyásoló tényezők

Az évgyűrű szélességi mérete. A fenyő- és szórdikacsú fáknál az évgyűrűszélesség csök-
kenésével növekszik a sűrűség, mert ugyanakkora térfogaton belül gyakrabban fordul elő
a tömörebb késői pászta. (Fenyőknél a késői pászta anyagának sűrűsége meghaladhatja a
korai pászta sűrűségének kétszeresét.)

w
a)

- b)

15. ábra. Kölönböző fa fajcsoportok évgyürü-szélességi méretének hatása a sürüségre

a} fenyő és lágy lombos; b) gyürüslikocsú

Gyűrűslikacsú fák évgyűrűszélességének növekedésével növekszik a sűrűség, mert a

keskeny évgyűrűs fákban ugyanakkora térfogaton belül gyakrabban fordul elő az üreges
szerkezetű, könnyebb korai pászta. Az összefüggés kb. 4 mm-es évgyűrűszélességig érvé-
nyes.
A faanyag helye a fatörzsön belül. A geszt anyaga nehezebb, mint a szíjácsé. Függőle­
ges irányban vizsgálva legnagyobb a sűrűség a fatörzs alsó, föld feletti részében, m íg felfe-
lé haladva fokozatosan csökken. Az ágak anyaga nehezebb, a gyökéré könnyebb, mint a
törzsé.
A fa egészségi állapota. A szövetszerkezeti rendellenességek többnyire növelik a hibás
rész sűrűségét (álgeszt, csomók, vaseresség, elgyantásodás stb.). A korhadó farész sűrűsége
jelentősen csökken.
A fa nedvességtartalma. A víztartalom növekedésével fokozatosan nő a sűrűség. Az
abszolút nedves anyag sűrűsége meghaladhatja az abszolút száraz állapo tban mérr érték
2,5-szeresét .
A fa sűrűségének ismerete azért lényeges, m ert segítségével kiszámírható egy adott tér-
fogatú anyag, egy ismert méretű szerkezet várható tömege. M ásrészt a sűrűségből követ-
keztetni lehet a fa sok más lényeges tulajdonságára. Általában a nagyobb sűrűségű fa ke-
ményebb, szilárdabb, mechanikailag ellenálló bb, mint a kis sűrűségű anyag.

Példa
Mennyi egy 15 X 1 Ocm keresztmetszetű, 6 m hosszúságú gerenda tömege, ha a sűrűsé­
ge 590 kg/m3.
m
p =V --7 m = p· V,
V= 0,15 m·O,l m·6 m = 0,09 m 3 ,
kg 3
m =590-
3
• 0,09 m = 53,1 kg.
m
Tehát a gerenda tömege 53, l kg.

38
 A FA SZILÁRDSÁGA

5.2. A FA SZILÁRDSÁGA
A szilárdság az egységnyi keresztmetszetű anyag teherbíró képessége, vagyis me gm u tatja,
hogy mekkora az a terhelés, amir l mm2 keresztmetszetű anyag károsodás nélkül elvisel.
A szilárdság ismererében meghatározható, hogy egy adott mérerű sze rkezet mekkora ter-
helést képes elviselni, vagy egy adott mértékű igénybevételhez milyen méretű és darab-
számú tartóelemre van szükség. Az ilyen céllal végzett számításokat méretezésnek ne-
vezzük
A szilárdság kiszámítása:
F
(J =-'lli!lS..
A '
ahol F max a legnagyobb, károsodást még nem okozó erő; A az igénybe vett keresztmet-
szet; era szilárdság.

Mérrékegysége: Pa vagy MPa, ~ ; ~.

m mm
Az igénybevétellehet nyomás, húzás, hajlítás, nyírás. Ha a terhelés fokozatosan éri az
anyago t, és utána tartósan fennáll, statikus igénybevételről beszélünk. Ha az erőhatás hir-
telen, ütésszerű, az igénybevétel dinamikus.
A fából készült termékek nagy része - bútorok, ácsszerkezetek, épületasztalos termékek
stb.- jellemzően statikus igénybevételnek vannak kitéve. Dinamikus igénybevétel sporr-
szereknél, jármű- és gépalkarrészeknél, szerszámnyeleknél fordul elő.
A faanyag szilárdságát laboratóriumi körülmények között, a szabvány által előírt mére-
tű, nedvességtartalmú próbadarabokon vizsgálják. A szakirodalom adatai nagyszámú mé-
rés átlagértékeit tartalmazzák légszáraz anyagra vonatkoztatva.

!a
!_ ___!:_ -d ~

a Je

16. ábra. A különböző igénybevételek értelmezése

a} nyomós szálirónnyol párhuzamosan; b} nyomós szólirónyra merölegesen; c} húzós szálirónnyal
párhuzamosan; d} húzós szólirónyra merölegesen; e) hajlílós; f} nyírós szálirónnyal párhuzamosan;
g} nyírós szólirónyra merőlegesen

39
A FA MŰSZAKI TUlAJDONSÁGAI

A szilárdságot befolyásoló tényezők

A fa fajtája. A tömör szerkezetű, nagy átlagsűrűségű fafajták szilárdsága nagyobb, mint a
könnyű puhafáké. A legszilárdabbak a kemény lombos fák (tölgy, kőris, bükk, gyertyán
stb.), majd a fenyők és legkisebb szilárdsági értékűek a lágy lombos fák.
Az anatómiai irány. A húzást, a nyomást és a hajlírást a természetes fa száliránnyal
párhuzamosan jobban bírja, mint szálirányra merőlegesen. Ez a tulajdo nság a fa szeekeze-
ti felépítéséből következik. Az egymás mellett párhuzam osan futó szilárdító rostkötegek a
késői pásztában jól ellenállnak az igénybevéreleknek, és a kisebb ellenállású korai pászta
anyaga nem rontja jelentősen a teherbírást. A rostirányra merőleges igénybevételnél
azonban a kisebb szilárdságú ko rai pásztában bekövetkezett törés vagy szakadás az egész
szerkezet tönkremenetelét okozza. A nyírószilárdság szálirányra merőlegesen nagyobb,
mint a rostokkal párhuzamosan, mert a szálirányú igénybevételnél az egymás mellett pár-
huzamosan futó rostkötegeket a fellépő csúsztatóerő könnyebben elmozdíthatja.
A fa nedvességtartalma. A kötöttvíz-tanalom l %-os növekedése 1- 3%-os szilárdság-
csökkenést okoz. A szabad víz mennyiségének növekedése a szilárdságor nem befolyásolja.
A faanyag helye a fatörzsön belül. A geszt anyaga szilárdabb, m int a szíjácsé. A na-
gyobb sűrűségű törzsrészekből származó anyag szilárdabb.
A fa egészségi állapota. A legtöbb fahiba jelentős mértékben rontja a szilárdságot. Kü-
lönösen a csomók, repedések és korhadás bármelyik fajrája csökkentik a reherbírásc.

1. táblázat. Néhány hazaifafaj szilárdsági értékei légszáraz állapotban

Sűrűség, Húzó· Nyomó· Hajlító- Nyíró· Keménység,

Fafej
g/ cm3 szilárdság száliránnyal párhuzamosan, N/ mm2 N/ mm2

Lucfenyő 0,47 83 48 71 5 36
Erdei fenyő 0,53 113 60 97 10 40
Vörösfenyő 0,59 100 55 10 1 9 54
Tölgy 0,69 98 59 98 12 72
Akác 0,77 146 74 151 16 74
Kőris 0,69 158 54 123 13 77
Gyertyán 0,82 131 81 156 8 72
Bükk 0,72 132 64 124 8 73
Dió 0,68 109 50 101 10 56
Nyír 0,65 133 53 144 12 75
Hárs 0,53 84 54 108 4 48
Éger 0,55 93 47 85 4 38
Nyár 0,47 76 36 73 5 36

5.3. A FA RUGALMASSAGA
A rugalmasság az anyagnak az a képessége, hogy külső erő hatására alakját, méretét vál-
toztatja, de az erő megszűnése után visszanyeri eredeti formáj át.
Ha az igénybevétel m eghaladja az adott anyagra jellemző rugalmassági határt, m ara-
dandó alakváltozás következik be. Tovább fokozva a terhelést, a töréshatáron az anyag

40
 A FA KEMÉNYSÉGE

tönkremegy. A rugalmassági haráron belül a méretváltozás (nyúlás, tömörödés, behajlás)

mértéke arányos a terhelőerőveL
Minden fafaj rugalmas anyagnak tekinthető. A külö nösen rugalmas fafajok alkalma-
sak szerszámnyelek, sportszerek, gépalkatrészek gyártására.
A legrugalmasabbak a kemény lombos fák, majd a fenyők, végül a lágy lombos fák kö-
vetkeznek. A köröttvíz-tartalom növekedésének hatására csökken a rugalmasság. A sűrű,
egyenletes évgyűrűszerkezet növeli, a fahibák bármelyike csökkenti a rugalmasságot.
A hajlított bútorok és foszerkezetek gyártásakor a fot hőkezeléssel átmenetileg képlékennyé
teszik, így nagy rugalmasságú anyagok (bükk, dió, tölgy stb.) kis erő hatására is maradandó
alakváltozást szenvednek. A meghajlított anyag kihűlés és száradás után újra rugalmas anyag-
ként viselkedik.

5.4. A FA KEMÉNYSÉGE
A keménység az idegen anyag benyomódásával szemben mutatott ellenállás. Mérrékét a
szilárd anyag belső kohéziója határozza meg.
A faanyag keménységének meghatározására a Brinell-módszert használják, s a szak-
könyvek az ún. Brinell-keménységet (HB) adják meg N/mm2-ben, légszáraz anyagra vo-
natkoztatva.
A vizsgálat lényege: l mm átmérőjű acélgolyót meghatározott erővel nyomnak a vizs-
gált anyagba. A benyomódon gömbfelület átmérőjét mérőmikroszkóppal mérik, s ez
alapján a táblázatból kikereshető a Brinell-keménység.

A keménységet befolyásoló tényezők

A fa fajtája. Általánosságban kimondható az összefüggés, hogy a nagyobb sűrűségű fák
keményebbek, mint a könnyűek. A trópusi fák között azonban vannak kis sűrűségű, de
kemény fafajok (pl. okumé).
A fa sűrűsége. Adott fafajon belül a keménység összefügg a sűrűséggel. A nagyobb sű­
rűségű példányok és egy törzsön belül a nagyobb sűrűségű részek mindig keményebbek
Az anatómiai irány. A bütün mért ke-
2. táblázat. Keménységi fokazatak ménység m indig nagyobb, mint a szálirány-
nyal párhuzamos.
Fokozat Keménység bütüirányban, ' A fa nedvességtartalma. A kö törrvíz-tar-
N/ mm2 J talom l %-os növekedése a keménység
Nagyon lágy 35·ig 2- 4%-os csökkenését okozza. A szabad víz a
lágy 35-40 keménységet nem befolyásolja.
Középkemény 4D-55 ~
l A fa egészségi állapota. Néhány szövet-
Kemény 55-70 szerkezeti hiba növeli a rendellenes szöveri
Nagyon kemény 7D-90
Rendkívül kemény 90 feleH részek keménységét. Például az álgeszt, vas-
•t-»»».; eresség, csomók.

41
A FA MŰSZAKI TULAJDONSÁGAI

.; ; ; ;

5.5. A FA KOPASALLOSAGA
A kopásállóság idegen anyag súrlódó-koptató hatásával szembeni ellenállás. Mivel a felü-
leti anyagrészecskék leválása az anyag belső kohéziójáról függ, a kopásállóság szorosan
összefügg a keménységgel. A kemény fák egyben kopásállóak, s így alkalmasak padló, út-
burkolat, lépcső, csúszóléc és egyéb súrlódásnak kitett szerkezet készítésére.

; .; , #

5.6. A FA HASITASI ELLENALLASA

A faanyagnak azt az ellenállását, amelyet a száliránnyal párhuzamosan beütött ék rostokat
szétfeszítő hatásával szemben kifejt, hasírási ellenállásnak nevezzük. A fa csak száliránnyal
párhuzamosan hasítható, bütüirányú megmunkáláskor a rostirányra merőleges nyírószi-
lárdságot kell legyőzni.
Mivel a forgácsleválasztás a hasítás és nyírás együttes eredménye, a hasírási ellenállás az
anyag forgácsolással való megmunkálhatóságát döntően befolyásolja.

A hasítási ellenállást befolyásoló tényezők

A fa fajtája. A hasírhatóságot a faanyag szövetszerkezeti felépítése határozza meg. A fe-
nyők hasíthatóságát az igen hosszú, egyenes, párhuzamosan rendezett tracheidák bizto-
sítják. A nagy bélsugarú tölgy sugárirányban könnyen hasítható. Az olyan szövetszerkeze-
tű fák, ahol a rostok spirálisan összekapcsolódnak, vagy lefutásuk hullámos, nehezen ha-
sírhatók.
A hasírási ellenállás alapján a fafajokat három csoportba sorolják:
Könnyen hasíthatóak: pl. a legtöbb fenyő, tölgy, kőris, éger, hárs.
Nehezen hasíthatóak: pl. feketefenyő, dió, eper, juhar.
Igen nehezen hasíthatóak: pl. gyümölcsfák, gyertyán, akác.
A hasítás iránya. Sugárirányban, a bélsugarak mentén a fa könnyebben, húrirányban ne-
hezebben, szálirányra merőlegesen pedig nem hasítható.
A fa nedvességtartalma. A nedvességtartalom növekedésével csökken a hasírási ellen-
állás.
A fa egészségi állapota. A szövetszerkezeti hibák növelik a hasírási ellenállást.

; # # ,

5.7. A FA SZEG· ES CSAVARALLOSAGA

A szeg- és csavarállóság az az ellenállás, amit a faanyag a beütött szeg vagy behajtott csavar
kihúzásakor kifejt. Ez az ellenállás összefügg a fa keménységével, hasírási ellenállásával,
rugalmasságával, nyíró- és nyomószilárdságával.

Befolyásoló tényezők
A szeg és csavar anyaga, valamint felületének kialakítása.
Az anatómiai irány. Az ellenállás a száliránnyal párhuzamosan a legkisebb, a szálakra
merőlegesen a legnagyobb.

42
 A FA ÉGÉSI TUlAJDONSÁGAI

A fa nedvességtartalma. A nedves fába vert szög vagy behajtott csavar az anyag kiszá-
radása után nehezebben távolítható el, mintha kiszáradt állapotban ütötték vagy hajtot-
ták volna a fába.

H •

5.8. A FA HOTANI TULAJDONSAGAI

5.8. 1. A fa hővezető képessége, hőszigetelése
A száraz fa rossz hővezető, tehát hőszigetelő anyagként jól használható. A laza szerkezetű,
könnyű fák szigetelőképessége jobb, mint a tömör, nehéz fáké. A szigetelőképesség a ned-
vességtartalom növekedésével romlik. Mértékét a szabadvíz-tartalom is befolyásolja.
Rostiránnyal párhuzamosan a hővezetés körülbelül kétszer jobb, mint húrirányban, de
az egyéb szerkezeti anyagokkal (fémek, beton, tégla stb.) összehasonlítva a fa az anatómi-
ai iránytól függetlenül kiváló hőszigetelő.

5.8.2. A fa hőtágulása
A faanyag - a többi szilárd anyaghoz hasonlóan - melegítés hatására kitágul, lehűtve
összehúzódik. Mértékét a hőtágulási együttható jellemzi, amely megmutatja, hogy l K
hőmérséklet-változás hatására mennyi a hosszegységre jutó méretváltozás. A fa hőtágulási
együttharója sugár- és húrirányban mérve nagyságrendileg megegyezik az alum ínium és
az acél hőtágulási együtthatójával, szálirányban egy nagyságrenddel kisebb.
A gyakorlatban a foanyag h6'tágulását nem vesszük figyelembe.
Ennek okai a következők:
- A fáb6l készült termékek sugár- és húrirányú mérete általdban cm-ben mérhető, és a né-
hány cm méretű anyag méretváltozása még több száz fokos hőmérséklet-változás hatásdra is
csak néhány j.lm lenne. A fáb61 készült termékek azonban éghet6'ségük miatt nem tehetök ki
több száz fokos hőmérséklet-változásnak.
- Természetes körülmények között a fo Jeimelegedése nedvességtartalmdnak csökkenéséhez,
és így zsugorodásdhoz vezet, s a bekövetkező méretcsökkenés több nagyságrenddel nagyobb,
mint a hőtágulás.
Hosszan tartó kemény hidegek esetén az élő fában és a nagyobb keresztmetszetű élette-
len faanyagban is az összehúzódás hatására fagyrepedések alakulnak ki.

# # #

5.9. A FA EGESI TULAJDONSAGAI

5.9.1. A fa égésének folyamata
A fa termikus bomlása l 05 °C körül kezdődik. A fából vízgőz és más, könnyen bomló
anyagok távoznak el. 200 oc fölött a bomlás felgyorsul, és a felszabaduló éghető gázok
220-250 oc között külső láng hatására meggyulladnak Ez a hőmérséklet a lobbanás-
pont, amely függ a fa fajtájától és nedvességtartalmátóL Az égés nem folyamatos, csak
külső lánggal tartható fenn. ...

43
A FA MŰSZAKI TULAJDONSÁGAI

Az égéspont 260- 290 oc között van. Ilyenkor az égés maradandóvá válik, merr a ke-
letkező gázok folyamatosan táplálják.
330-470 oc közé esik a fa gyulladáspontja, ahol a keletkezett gázok már önmaguk-
tól, külső láng nélkül is meggyulladnak
Az égés terjedésének sebessége a szórtlikacsú fákban a legnagyobb, majd a fenyők kö-
vetkeznek, és a kísérletek szerím a legkisebb terjedési sebesség a gyűrűslikacsú fákban mu-
tatható ki.

5.9.2. A fa fűtőértéke
A fűtőérték az a hőmennyiség, amely l kg tömegű anyag elégetésekor felszabadul. Mivel
a fában levő víztartalom elpárologtatása a vízmennyiségtől függően jelentős hőelvonással
jár, az egyes fafajok fűtőértékét csak azonos nedvességtartalom mellett lehet összehasonlí-
tani. A fűtőértéket a vegyi összetétel határozza meg. Mivel a lignin fűtőértéke magasabb,
mim: a cellulózé, a lignim nagyobb százalékban tartalmazó fafajok fűtőértéke magasabb.
Növeli a felszabaduló hőmennyiséget a fák gyanta-, olaj- és viasztartalma is.
A fafajcsoportok légszáraz állapotban mért fűtőértéke összehasonlítva néhány egyéb
tüzelőanyaggal:
fenyők 19 400 kJ/kg,
kemény lombos fák 18 100 kJ/kg,
lágy lombos fák 17 OOO kJ/kg,
barnaszén 12 OOO kj/kg,
brikett 20 OOO k]/kg,
gázolaj 45 OOO kj/kg.

5.1 O. A FA HANGTANI TULAJDONSÁGAI

5.1 O. 1. A fa hangvezető képessége
A hanghullámok terjedési sebessége a fában rostiránnyal párhuzamosan igen nagy, a leg-
több fafajnál nagyobb, mint az acélban. A hangerősség terjedés közben nagymértékben
gyengül, mert a hangrezgések energiáját a fa üregeiben levő levegőoszlopok elnyelik.

3. táblázat. A hangte~edés se bessége néhány

fafejban és sxericexeti anyagban

Te rjedési sebesség, m/s

Fafaj
rostirány sugárirány húrirány

Erdeifenyő 5030 1450 850

Jegenyefenyő 4600 1525 860
Kőris 5065 1310 1370
Tölgy 4175 1665 1400
Levegő, 15 °( 340
Víz 1460
Üveg 5200

44
 A FA TERMÉSZETES TARTÓSSÁGA

5. 10.2. A fa rezonálóképessége
Egyes finom szöveti felépítésű, sűrű évgyűrű-szerkezetű fákban (lucfenyő, jegenyefenyő,
juhar) a rezgés terjedésekor fellépő veszteség csekély. Ezek az anyagok - megfelelő formai
kialakítással-a hozzájuk érkezett rezgéseket felerősítve hanghullámokként adják át a le-
vegőnek. Az ilyen különleges tulajdonságú ún. rezonáns fákat a hangszergyártás haszno-
sítja.
;

5. 11. A FA ELEKTROMOS TULAJDONSAGAI

5. 11.1 • A fa elektromos vezetőképessége
és ellenállása
A szabaszáraz vagy annál szárazabb anyag jó elektromos szigetelő. A köröttvíz-tartalom
növekedésével az elektromos ellenállás fokozatosan csökken, és a rosttelírecrségi határon a
fa vezetőképessége már közel tízszerese a vízének. (Ez a fa vegyületeiből kialakuló elektro-
litekkel magyarázható.) A víztartalom további növekedése az elektromos vezetőképessé­
get már nem befolyásolja.
Azonos nedvességcarealo m mellett összehasonlítva a különböző fafajok elektromos ve-
zetőképességér az látható, hogy a sűrűség, a vegyi összetétel és az anatómiai irány befolyá-
soló hatása a nedvességtartalomhoz képest elhanyagolható.

5.11.2. A fa dielektromos állandóia

A dielektromos állandó megmutatja, hogy egy kondenzátor kapacitása hányszorosára vál-
tozik, ha lemeze i közé levegő helyett faanyagot helyezünk. A dielektromos állandó isme-
retének a fa nagyfrekvenciás szárításakor, ragasztásakor van jelentősége.

; ; ,
5. 12. A FA TERMESZETES TARTCSSAGA
Természetes tartósságon azt az években kifejezett időtartamor értjük, amíg a fa mestersé-
ges védelem nélkül megőrzi eredeti tulajdonságait.
Az eltartharóság idejét alapvetőerr az ún. kiteteségi körülmények határozzák meg. Ab-
szolút száraz állapotban, és vegyszereket, élőlényeket nem tartalmazó vízzel telítve a fa el-
méletileg korlátlan ideig el tartható.
A gyakorlatban a fa állandó szabaszáraz állapotban, közvetlen napfénynek és páralecsa-
pódásnak ki nem tett helyen tárolva a legtartósabb.
Ilyen köriilmények folyamatos fenntartására csak a technikai fejlődés {légkondicionálás,
klimatizálás) nyújtott lehetőséget, így mód van a múzeumba került több száz éves antik búto-
rok, dísztárgyak, fafaragósok megó'rzésére.
Legkevésbé a külső környezetben, földdel, vízzel érintkezve tartós a fa.
Mivel a kiceteségi körülmények dön tően befolyásolják a faanyag eltarthatóságát, a kü-
lönböző fafajok természetes tartósságát csak azonos feltételek mellett lehet összehasonlí-
tani.

45
A FA MŰSZAKI TULAJDONSÁGAI

A tartósságot alapvetően a vegyi összetétel határozza meg. A csersav-, viasz- és gyanta-

eartalom növeli a carcósságot. A magas lignimartalom, valamint a gesztesedés során a sejt-
üregek thiliszekkel tömődése az élettartamot előnyösen befolyásolja.
A különböző fafajok ádagsűrűsége és tartósságaközött nincs összefüggés, de egy fafa-
jon belül általában a nagyobb sűrűségű egyedek tartósabbak
A gyakorlatban tartósság szempontjából a fafajokat három csoportba sorolj uk:
Igen tartósak pl. tölgy, akác, szelídgesztenye, vörösfenyő, szil, mahagóni.
Közepesen tartósak pl. erdeifenyő, dió, kőris.
Nemtartósak a színes geszt nélküli és igen világos gesztű fák.

4. táblázat. A faanyag várható élettartama felhasználási területenként a tartósság függvényében

Az eltarthatóság időtartama években

Csoportak tartósság szerint szabadban, a talajjol száraz víz
érintkezve nem érintkezve épületben alatt

Igen tartósok 10-20 6o-so 5Do-1000 500

Közepesen tartósok 4-5 10-40 l Do-700 500
Nemtartósok 2- 5 5-35 6o-5oo 50

~ H ,

5. 13. A FA KULSO MEGJELENESE

A faanyag külső megjelenése az érzékszervekkel érzékelhető tulajdonságok összhatása: a fa
rajzolata, színe, fénye, illata és kézzel tapincható szöveti finomsága.

5.13.1. A fa raizolata
A fa rajzolatát (erezetét) az évgyűrűk, nagyméretű edények és a látható bélsugarak hatá-
rozzák meg. A rajzolat a három anatómiai metszeten eltérő.
Bütümetszet: A metszősík merőleges a szálirányra.
Az évgyűrűk: Koncentrikus, többé-kevésbé szabályos körfvek.
A bélsugarak: Sugárirányú, hosszabb-rövidebb, a bél felé irányuló vonalak. Egyes fák-
nál feltűnőek, színük különbözik a fa anyagától (tölgy), más fáknál szabadszemmel nem
vagy alig láthatók.
Az edények: Tűszúrásszerű lyukaknak vagy fehér pontoknak látszanak. Fenyőknél nin-
csenek, lombos fáknál gyűrűsen vagy szórcan helyezkednek el.

17. ábra. Bütümetszet rajzolata

l bélsugá r; 2 évgyürühatár; 3 edény

46
 A FA KÜLSŐ MEGJELENÉSE

a)

2 3

b)

2 3
18. ábra. Az a} sugármetszet és b} húrmetszet rajzolata
J tölgy; 2 bükk; 3 juhar

Sugármetszet: A metszősík párhuzamos a száliránnyal, és ácmegy a fa belén.

Az évgyűrűk: Közel párhuzamos csíkok.
Az edények: Hosszabb-rövidebb karcolások.
A bélsugarak: H osszú, fénylő szalagok (pl. tölgy, gyertyán). Kisebb-nagyobb barna fol-
rok (pl. bükk, platán). Apró, halvány tükröző foltok (pl. juhar, jegenyefenyő).
Húrmetszet: A merszősík párhuzamos a száliránnyal, de nem megy át a fa belén.
Az évgyűrűk: Parabolikus ívek, vagy a valóságos méretüknéllényegesen szélesebb csí-
kok.
Az edények: A sugármetszethez hasonlóan, hosszabb-rövidebb, száliránnyal párhuza-
mos karcolások.
A bélsugarak: Hosszú, vékony csíkok (pl. tölgy, gyertyán) vagy rövid, jól vagy kevésbé
jóllátható vonalkák (pl. bükk, juhar).

5. 13.2. A fa színe
A szín a fában levő festőanyagok, csersav, lignin és egyéb szfnes vagy a levegőn elszfneződő
vegyületek hatására alakul ki. A fák lehetnek színes gesztűek vagy színes geszt nélküliek.
Színes gesztű fák gesztje mindig sötétebb, mint a szíjácsa, színes geszt nélküli fák esetén a
szíjács és a geszt színe megegyezik.
A faanyag szfne a levegő és fény hatására fokozarosan sötétebbé, "érettebbé" válik. Az
egészen sötét árnyalatú fákban napfény hatására a tónus halványodik.
A felületbevonó anyagok (olaj, viasz, lakk, műgyanta) hatására a szín sörétebbé válik, a
pácolás pedig alapvetően megváltoztatja a fa szfnét. A fából készült késztermékeken ezér t
az alapanyag természeres (natúr) színe módosírva vagy megváltoztatva látható.

47
A FA MŰSZAKI TULAJDONSÁGAI

5. 13.3. A fa fénye
A megcsiszolt sugármetszeten a bélsugártükrök fényvisszaveréS hatásának következtében
egyes fafajokon lágy, selyemfény figyelheté5 meg. A felületkezelés bármilyen módja ezt a
fényt eltünteti, így a késztermékeken a fa természetes fénye sosem látható.

5. 13.4. A fa illata
Néhány fának nyers, vizes állapotában kifejezetten kellemetlen szaga van (nyár), míg
más, főleg éterikus olajokat tartalmazó fák kellemes illatúak (fenyé5k, szamáifa stb.). A ra-
gasztó- és felületkezelő anyagok erőteljesebb szaga, valamint a hosszabb tárolás hatására a
természeres illatok eltűnnek, a késztermékeken nem érezheté5k.

5. 13.5. A fa szöveti finomsága

A nagy edényű fafajok felülete csiszolás után is egyenetlen. Ezeken az anyagokon m agas
fényű felület csak a pórusok tömítése után alakítható ki. A durva rosckötegű fák anyaga
szálkásodó.
A finom szövetű fák apró, szabad szemmel nem látható edényekből és kisméret<.í, fi-
nom rostokból épülnek feL Az ilyen anyagok fűrészelt felülete csiszolás nélkül is szálka-
mentes. A durva és finom szövetű fák közötti különbség tapintással érzékelhető.

Összefoglalás
A faanyag alkalma1.ságát egy adott területen való felhasználásrá az dönti el, hogy az
anyag rendelkezik-e a célnak megfeleléS műszaki tulajdonságokkaL
A faanyagok sűrűsége légszáraz állapoeban 0,16-1,36 g/cm3 kozottl, !> ez lényege~
sen alacsonyabb, rrunt a szerkezeci célokra alkalmas könnyűfémek síirűsége.
A fa szi.lárdsága, vagyis az egységnyi kt:resztmetszetű anyag teherbíró képessége a
sűrűséghez képest nag> A húzó-, nyomó- és hajlftószilárdság külbnösen ~-záUránnyaJ
párhuzamosan nagy, m fg a nyíró tgénybevételt az anatőmtat sajátosságai rotatt a rost-
u-ányra merőlegesen bírja jobban.
A keménység, amely az idegen anyag benyomódásával szemben mutatott ellenál-
lás, l>"ZOrosan összefügg a kopásállóságg31.
A fa rugalmas anyag, a rugalmassági hacáron belül terhelve nagyméretíi deformá-
lódás után is visszanyen ereden alakját. Ezt a tulajdonságát használja fel pL a sport-
szergyárcás.
A fa szilárdsága, keménysége, rugalmassága a kötötevíz-tartalom növekedésével fo-
kozatosan c~ökken.
A la.za :.'Zerkezetíi, ~záraz fa kiváló Msz.igetelő. A felmelegedésekor bekövetkez() M~
tágulás t a gyakorlatban nem vessztik figyelembe.

48
 A FA KÜLSŐ MEGJELENÉSE

Külső láng hatására a fából felszabaduló éghető gázok 220 °C-nál meggyulladnak,
260 oc felett az égés önfennrartóvá válik. fu l kg anyag elégetésekor felszabaduló hő­
mennpség a fűtoérték, amely fenyőknél a legmagasabb, lágy lombos fáknál a legala-
csonyabb.
A hang a fában nagy sebességgel terjed, de erőssége közben Jelentősen csökken,
ezért a fa jó hangsugetelő. Rezonálóképessége rruatt a hangszergyártá5 nélkülözhe-
reden alapanyaga.
A száraz fa kiváló elektromos szigetelő, de a rosttelírertségi határon már jól vezeti
az áramot.
A vegyi összetétel meghatározza a fa tetntészetes tartósságát, A fa vátható élettar-
tama azonban a kitettségí körülményektéíl függ. Szebaszáraz állapotban a kevésbé tar-
tós, színes geszt nélküli fák több száz évig is elállhatnak, núg külséí környezetben a tar-
tós fák is néhány évtized alatt tönkremennek.
A fa külséí, látható felüleeekre való alkalmasságát a rajzolat határozza meg, mely az
évgyűrűk, edények és bélsugarak megjelenése az egyes ilnatómiai mctszeteken
A finom szövetű fák tagolt, szépen kidolgozott dfszrárgyak, fafaragások készítésére
is alkalmasak, míg a durva szövetű fákkal rusztikus hatás érhető el. A fa termésLetes
szfne, fénye, szaga a késztermékeken ritkán érvényesül.

Kérdések
l. Hogyan számítható ki az anyag sűrűsége?
2. Milyen határok között válrozikalétező fafajok légszáraz sű rűsége?
3. Hogyan befolyásolja az évgyűrűszerkezet a faanyag sűrűségét?
4. Mit jelent a méretezés?
5. Mi a szilárdság mértékegysége?
6. H ogyan befolyásolja a nedvességtartalom a faanyag szilárdságát?
7. Milyen összefüggés van a faanyag sűrűsége és szilárdsága közötr?
8. Mi a rugalmassági határ?
9. Milyen termékek előállításához szükségesek nagy keménységű fafajok?
10. Milyen szöveti sajátosságok befolyásolják a fa hasírási ellenállását?
ll. Miért nem veszi figyelembe a gyakorlat a faanyag hőtágulását?
12. Mit jelent a fa lobbanáspontja, égéspontja és a gyulladáspontj a?
13. Milyen összefüggés van a fa vegyi felé pítése és a fűtőértéke között?
14. Mi a rezonáns fa?
15. Hogyan használható fel a fa elektromos ellenállása a nedvességtartalom m eghatározá-
sára?
16. Miréíl függ a fa természeres tartóssága?
17. Mitől függ a faanyag várható élettartama?
18. Melyek azok az elméleti és gyakorlati körűlmények, amelyek között a fa várható élet-
tartama a leghosszabb?
19. Milyen az évgyűrű és a bélsugár az egyes anatómiai metszeteken?
20. Milyen összefüggés van a fa szöveti finomsága és az edények mérete között?

49
 fa hi

A faanyag az élő fa növekedése, fejlődése során alakul ki a természetben lejátszódó folya-

matok eredményeként. A szélsőséges időjárás, talaj - és környezetszennyezés, növényi és
állati kártevők, megváltozott körűlmények és egyéb hatások azonban a növényi szervezet
fejlődésének menetét folyamatosan módosítják. Ennek következtében sokszor a fatörzs
anyaga már a kitermelés előtt hátrányos elváltozásokat szenved.
A kitermelt és feldolgozott anyag további veszélyeknek van kitéve. Természetes anyaga
táplálékul szolgál számos farontó szervezetnek. A tűző nap, erős fagy, változó nedvesség-
tartalom miatt bekövetkező méret- és alakváltozás további károsodást okozhat.
A faanyag felhasználójának ismernie kell a leggyakrabban előforduló hibákat, és tudnia
kell, hogy ezek a hibák mennyire korlátozzák az anyag felhasználhatóságát. Az elváltozá-
sok okának ismerete sok esetben lehetőséget ad a kár kialakulásának megelőzésére is.
Fahibának nevezünk minden olyan eltérést a fafajra jellemző alaktól, szövetszerkezettől
és egészségi állapottól, ami a fa felhasználhatóságát, értékét csökkenti.
Keletkezésük okai szerint a fahibák lehetnek:
- növekedési hibák,
- növényi kártevők okozta hibák,
- állati kárevők okozta hibák,
- helytelen tárolásból és kezelésből eredő hibák.
A hibdk ilyen csoportosítdsdt nem szabad mereven kezelni. Sok esetben az élő fo növényi
vagy dllati kdrtevó'k elleni védekezése mint növekedési hiba jelenik meg, tehdt az elvdltozds
mindkét csoportba besorolható. A helytelen tdrolds következménye is lehet gombafortőzés stb.

..
6. 1. NOVEKEDESI HIBAK
~ ;

Ide sorolható minden olyan rendellenesség, ami a fa növekedése, fejlődése során keletke-
zik. Kialakulásának oka lehet kedvezőtlen külső körülmény, a fát érő mechanikai vagy bi-
ológiai támadás vagy belső örökletes hajlam.
A növekedési rendellenességek befolyásolhatják a fatörzs alakját vagy szövetszerkezetét.
Az alaki hibák leggyakrabban azonban a szöveti torzulásokkal együtt fordulnak elő.

6.1. l. Alaki hibák

Görbeség
Egyes fafajoknál lehet örökletes hajlam következménye, de okozhatja külső hatás is.
A törzs lehet síkgörbe vagy térgörbe. A síkgörbe rönk felfűrészelés re alkalmas, de a görbe-

50
 NÖVEKEDÉSI HIBÁK

ség rontja a kihozatalt, és az ilyen fűrészáruból gyártott alkatrésznek az elmetszett rostok

miatt csökken a szilárdsága.
A térgörbe fatörzs felfűrészelésre, furnérgyártásra nem alkalmas.

19. ábra. Síkgörbe törzsből vágoH

fűrészáru

Sudarlósság
A fatörzs jellegzetessége, hogy a törzsátmérő a csúcs felé haladva fokozatosan csökken. Ez
a fa sajátos növekedéséből adódó természetes következmény, hiszen felfelé haladva a tör-
zset felépítő évgyűrűk száma fokozatosan csökken. A sudarlósság mértéke az egy folyó-
mécerre eső átmérőcsökkenéssei jellemezhető centiméterben kifejezve. Hibának számí t,
ha mértéke meghaladja az l ,25 cm-t. A nagymértékű sudarlósság rontja a kihozatalt, és
kúposságból adódó szükségszerű rostátmetszésekkel csökkenti a szilárdságot. A közvetle-
n ül a föld feletti részen jelentkező túlrott mértékű sudarlósságat tővastagodásnak nevez-
zük.
Villásnövés és ikerbelüség
Gyakran eléSforduL hogy egy törzsön egy vezérág helyett két- esetleg több- egyforma
erős hajtás alakul ki. A vastagsági növekedés során a két törzsrész összenő het, és így a kö-
zös törzsön belül két - vagy több- önálló évgyűrűszerkezet található. A két bél közötti
szakasz közbezárt kéregrészeket is tartalmazhat, ami számos fertőzés kiinduló helye lehet.
Egészséges ikerbelű törzs esetén is a két bél közötti rész a különböző irányban zsugorodó
eltérő évgyűrűszerkezet miatt olyan belső feszültségeket tartalmaz, ami a száradáskor el-
kerülhetetlen repedésekhez vezet.

20. ábra. Villásnövés 21. ábra. Ikerbelüség 22. ábra. Bordás növés

51
A FA HIBÁI

Bordás növés vagy ormósság

A fatörzs keresztmetszete nem szabályos kör, hanem rajta kiálló bordák és benyomódások
figyelhetők meg. Ez a genetikus eredetű növekedési sajátosság néhány fafajra (pl. gyer-
tyán) különösen jellemző. Az ilyen fák évgyűrűrajzolara a bürün hullámos, fodros. A bor-
dázottság a gyökfőben a legerősebb, és a kiálló bordák rendszerint erőteljes főgyökerek­
ben folytatódnak A bordás növés rontja a kihozatalt, és csökkenti a fűrészáru szilárdsá-
gát. (Ábrát l. az 51. oldalon.)
Csavarodott növés
A rostok a fa hossztengelye körül csavarvonalat írnak le. Örökletes tulajdonság, néhány
fafaj különösen hajlamos ilyen növekedésre. Ismeerek olyan fafajok, amelyek mindig csak
egyeden irányban csavarodnak (pl. vadgesztenye), mások hol jobbra, hol balra. A csava-
radottság legjobban a kéreg nélküli fatörzs palástján figyelhető meg.
Mérrékér jellemzi az a rönkszakasz méterben kifejezve, amelyen a csavarodás egy teljes
kör. Ha ez a rönkszakasz kisebb, mint l Om, a fa műszaki célra nem alkalmas.
A csavaradottság nehezíti a megmunkálást, a hasíthatóságot, a szálátvágások miatr
csökkenti a szilárdságot. Száradás során az ilyen rönkből termelt fűrészáru tovább csava-
rodik.

6. 1.2. Sxövetsxerkexeti hibák

Külpontosság

A fa bele nem a keresztmetszet mérrani középpontj ában van. Ez legtöbbször külső körül-
ményekre vezethető vissza, az egyenetlenül fejlődő lombkorona következménye. A válto-
zó szélességű évgyűrűk miatt a fa nehezen m egmunkálható, egyenlőtlenül zsugorodik,
ezért száradás során repedésre különösen hajlamos.

Nyomott fa vagy vaseresség

Ha a fenyőfára növekedés közben állandó vagy gyakran ismédődő
egyirányú erő hat, az igénybe vett törzsrészben az erőhatás ellensú-
lyozására fokozódik a sejtfalvastagodás és a lignin beépülése.
A nyomott szövetrész vörös színűvé válik, és azévgyűrűk széleseb-
bek, m int az ép részekben. A pásztahatár és az évgyűrűhatár elmo-
sódik, merc a két pászta tracheidái közel egyforma felépítésűek
23. ábra. lesznek.
Külpontosság A vaseresség súlyos hibának számít. Bár a nyomott rész sűrűsége
és keménysége nagyobb a normál anyagnál, húzó- és hajlítószilárd-
sága, rugalmassága lényegesen csökken, a rostirányú zsugorodás pedig 20-30-szorosára
növekszik. Az ilyen fa nehezen megmunkálható, repedésre hajlamos.
A vaseresség olyan mértékű is lehet, hogy az egyébként lágy fenyőfába egy szög beütése is
problémát okoz. A lombos fák egyirányú igénybevételének hatására a nyomással ellentétes ol-
dalon ún. húzott fo alakul ki. Ez nem jelent olyan erőteljes szöveti torzulást, mint a fenyők
nyomott fája, de növeli a zsugorodás mértékét, ezzel repedékennyé téve a száradó foanyagot.

52
 NÖVEKEDÉSI HIBÁK

Egyenetlen évgyűrűszélesség
Ha az egymás után következéS évgyűrűk szélességi mérete lényegesen különbözik, egye-
neden évgyűrűszerkezetről beszélünk. Ezt az időjárási szélsőségek okozzák, amelyekre a
fajt61 és egyéb életkörülményektől függéSen az egyedek eltérően reagálhatnak
Az egyeneden évgyűrűszerkezetű fa nehezen megmunkálhac6, és repedés re különösen
hajlamos. Az évgyűrűhatáron történéS gyűrűs elválás már a fa életében előfordulhat.

Ággöcs (csomó)
Ággöcsnek nevezzük az oldalágaknak a fatörzs vastagsági növekedése során benőtt részét.
Önálló évgyűrűszerkezetével, sötétebb, keményebb anyagával elkülönül a környezéS szö-
vetektől, és megszakítja a rostok egyenletes, párhuzamos futását. A választékban található
csomók mérete, száma, elhelyezkedése és állapota fontos szempontja aminőségi osztályo-
zásnak.
A húrmetszésű felüleren a csomók kerek vagy ovális alakúak, att61 függően, hogy az
ágak milyen szöget zártak be a fatörzs tengelyéveL Sugármetszésű anyagon a benőrt oldal-
ágak hosszmetszete jelenik meg.

24. ábra. Ovális ággöcs 25. ábra. Jól benőtt ággöcs

Agöcsök
- átmérőjük szerint lehetnek: - állapotuk szerint lehetnek:
tűgöcs 7 m m-ig, jól benőtt,
kisgöcs 7-20 mm-ig, félig benőtt,
közepes 20-40 mm-ig, kieső,
nagygöcs 40-70 mm-ig, elgyantásodort,
igen nagy 70 mm felett; korhadt csom6k.

A göcsök nagymértékben rontják az anyag tulajdonságait. Nehezítik a megmunkálást,

csökkentik a szilárdságot, különösen romlik a hajlftószilárdság értéke. A gyalult felületen
a göcsök környezetében a szálszakadások durva felüleret okoznak.

53
A FA HIBÁ I

Csomorosság
Ha a fa hosszmetszetén egymáshoz közel több apró tűgöcsszerű alakzat látható, a fát
csomorosnak nevezzük. A parányi göcsök az alvórügyek, ágkezdemények benővésekor
keletkeznek.
A csomorosság csökkenti a szilárdságo t, nehezíti a megmunkálást, de a fának külö nle-
ges rajzolatot ad. A csomoros nyár, a madárszemű juhar a furnérgyártás, műbútorasztalos
szakma keresett alapanyaga.

26. ábra. Csomoros rajzolat

Hullámos rostúság
A hosszmetszeten azévgyűrűk lefutása hullámos, fodros. Egyes fafajok ö röklött tulajdon-
sága, de okozhatja váltakozó irányú erős szél is. Ilyenkor a hullámvonal elsősorban a fa-
törzs alsó részére jellemző.
A hullámos rostúság jellemezhető a hullámok hosszméretével és oldalirányú kitérésé-
veL Csökkenti a szilárdságot, főleg a nyomó és hajlító igénybevétellel szembeni ellenál-
lást, de a furnérnak különleges rajzolatot ad. Keresett hullámos rostú fa a "habos" kőris.

Gyantatáska vagy gyantatömlö

Egyes fenyőfákban - feltehetőleg viharos szél okozta igénybevétel hatására - az évgyűrű­
határon repedés keletkezik. Ha a repedés gyantajáratot keresztez, gyantatáska alakul ki.
A gyantatáskák az évgyűrű t követve a bütün félhold alakúak, a húrmetszeten foltok, a su-
gármetszeten csónak alakú hasadékok. H esszuk több cm, vastagságuk a sugármetszeten
több mm lehet.
A feldolgozott anyagból felmelegedés hatására még évek múlva is folyhat a tömlőkben
összegyűlt gyanta. A gyanratáska lehecetlenné teszi a felülerkezelést, csökkenti a szilárdságot.

54
r

NÖVÉNYI KÁRTEVŐK OKOZTA HIBÁK

Elgyantásodás
Sok, nagyméretű gyantajárattal rendelkező fenyőben sérülés, gombafertőzés hatására fo~
kozódik a gyantatermelődés, és a környező szöverek anyaga gyantával itatódik át. Az
elgyantásodás hatására növekszik a fa sűrűsége, ellenálló képessége gombákkal, rovarok~
kal szemben és csökken a nedvszívó képessége. Egyes felhasználási területeken - földi és
vízi építés - az elgyantásodás előnyt jelent, de a bútor, épületasztalos és egyéb termékek
gyártásakor nehezíti a megmunkálást, ragasztást, felületkezelést.

Áigeszt
Színes geszt nélküli és világos gesztü fákban gombafertőzés hatására egy- a gesztesedés~
hez hasonló - védekező folyamat játszódik le A megtámadott sejtek belsejébe tömősejtek
(thiliszek) nyomulnak, hogy megakadályozzák a gombafonalak továbbterjedését.
A valódi geszttel ellentétben az áigeszt nem követi az évgyűrű vonalár.
A gombák elsősorban a bélsugarak mentén sugárirányban terjednek, így az áigeszt igen
gyakran szabálytalan, csillag alakú.
Ha az álgesztesedés hatására megszűnt a gombafertőzés
terjedése, egészséges áigeszt alakul ki. Az egészséges áigeszt
vörösbarna színű, nagyobb sűrűségű, szilárdabb, kemé~
nyebb, ellenállóbb, mint az álgesztmentes szövetek. Szára~
dása lassabb, mint az egészséges részeké, ezért repedésre haj~
lamos. Telítése és ragasztása rendszerint nehezebb. Eltérő
színe miatt esztétikailag is kifogásolható.
Ha az áigesztképződés ellenére a gombafertőzés folytató-
dik az anyagban, beteg áigeszt alakul ki. Határát rendszerint
fekete vonal jelzi, és benne szürkés korhadó részek találha~
27. ábra. Áigesztes fatörzs tók. Az ilyen anyag műszaki célra alkalmatlan.

•• " # .;, ,

6.2. NOVENYI KARTEVOK OKOZTA HIBAK

A faanyag legveszedelmesebb kártevő i a farontó gombák. Egyes gombafajok az élő fában
károsftanak, s hatásukra növekedési rendellenesség, pl. álgeszt, elgyantásodás alakul ki.
Az élő fában működő gombák elsősorban az erődgazdaságoknak okoznak nagy károkat.
A másodiagos faiparban és a faanyagból készített termékek számára azok a gombák j e~
lentenek nagy veszélyt, amelyek a kidöntött, feldolgozott, beépített anyagban károsfranak
A farontó gombák zöld szfntestek hiányában fotoszintézisre képtelenek, így a növeke-
désükhöz, fejlődésükhöz szükséges szerves anyagokat a fa vegyületeinek lebontásával
nyerik.
Mikroszkopikus méretű spórákka! szaporodnak, amelyek a szél, az állarak vagy az em~
ber közreműködésével eljutnak a fa felületére, repedéseibe, és ott megrelepedve kedvező
körülményck között fejlődésnek indulnak. Fejlődésük során kis keresztmetszeti méretük
miatt szabad szemmel nem látható hosszú gombafonalakat, ún. hifákat hoznak léte.
A gombafonalak (micéliumok) áthatolnak a sejtfalak áttörésein, és enzimeik segítségével
lebo ntják a fa vegyületei t.

55
A FA HIBÁI

A gombák megtelepedéséhez, szaporodásához megfelelő hőmérséklet, víztartalom és

oxigén szükséges.
A gombák héSmérsékleti optimurna 22-28 ocközöte van. 45-50 oc
fölött a gombák
elpusztulnak, míg alacsony hőmérsékleten tevékenységük szünetel, de életképességüket
megőrizve ún. latens állapotba kerülnek.
A fa ki termelése után azonnal megkezdődik az anyag száradása, és a szállítóelemek üre-
geibe víz helyett levegő kerül. Körülbelül 60°/o-os fanedvességnél már számítani kell a
gombák m egjelenésére. A különböző gombafajok vízigénye eltérő, de 15°/o-os nedvesség-
tartalom alarr tevékenységük megszűnik, bár életképességük még hosszú ideig meg-
marad.

Kártételük alapján a farontó gombákat a következő csoportokba sorolhatjuk:

- felületi elszíneződést okozó gombák,
- kékülést okozó gombák,
- fülledés t okozó gombák,
- korbadást okozó gombák.

6.2. 1 . Felületi elszíneződést okozó gombák

Az ide sorolható gombafajok leggyakrabban penészgombák, amelyek a vizesen tárolt fa-
anyag felülerén elkülönülő foltok, vagy összefüggő fekete bevonatként jelennek meg. Az
elszíneződött felületi rétegek a gyalulás során általában nyom nélkül eltávolítharók.

A penészgombák a faanyagot önmagukban kimutathatóan nem károsítják, de minden

gombafaj és minden kártevő az anyagban olyan elváltozást okoz, amely előkészíti a talajt
tíjabb kártevők számára. Ezért bármilyen fertőzés éri az anyago t, törekedni kell annak azon-
nali megszüntetésére.

6.2.2. Kékülést okozó gombák

A kékülést okozó gombák a sejtek tartalék tápanyagait élik fel, de a sejtfal vázvegyületeit
nem károsítják. Főleg a bélsugarak mentén terjedve színezhetik el a fertőzött anyag teljes
keresztmetszetét. Nedvességigényük magas; 15- 20%-os vízvesztés után megjelenhernek
a kiterm elt faanyagon, de a rosttelírettségi határ alatt már nem károsítanak. Elettevékeny-
ségük még fagypont körül sem szűnik meg teljesen.
Az elszínezéSdés a fa műszaki tulajdonságait csak kismértékben rontja. Nehezíti az
anyag védőszerekkel történéS relírését, és csökkenti a dinamikus szilárdságor.
Az elszíneződés sem mechanikusan, sem vegyszerekkel nem szüntethető meg, így az
ilyen anyagok fromfelülereken nem alkalmazhatók.
A szúfélék egy csoportja az elszíneződést okozó gombákkal táplálkozik, így a gombák
jelenléte elősegíti ezeknek a károsíróknak a megjelenését. Az elszíneződött faanyagban
nagyobb valószínűséggel telepednek meg korbadást okozó gombák is.
Leggyakoribb a színes geszt nélküli fenyők teljes keresztmetszetének és a színes gesztű
fenyők szíjácsának kék elszíneződése. Néhány lágy lombos fában előfordulhat szürké.~,
zöldes árnyalatú, a kéküléshez hasonló elszíneződés.

56
 NÖVÉNYI KÁRTEVŐK OKOZTA HIBÁK

6.2.3. Fülledést okozó gombák

A fülledés több, egymás után károsíró gombafaj tevékenységének a következménye. Ezek
a gombák jellemzően a szórtlikacsú, színes geszt nélküli fákat támadják meg. Különösen a
tavaszi és nyári döntésű bükkre jelentenek nagy veszélyt.
A fülledés folyamata három szakaszra bontható. Az első szakaszban a frissen döntött fa
vágásfelületén, a legallyazások helyein barnás, lilás árnyalatú foltok jelennek meg.
A Joltok megjelenése az álgesztképzó'déshez hasonló folyamat. A döntés után egy ideig még
tovább élőparenehím sejtekben védőanyagok termelődnek.
A fülledés első szakaszában a szilárdsági tulajdonságok még nem romlanak. Ha a fa rö-
vid id6n belül a rosttelfteccségi határ alá szárad, vagy ha a gombafertőzés hőkezeléssel
megszümethető, az anyag még korlátozás nélkül felhasználható.
A fülledés második szakaszában gyengén korhasztó gombák jelennek meg, amelyek
megkezdik a sejtfal vázvegyületeinek lebo ntását. Az anyag belsejében szürkéssárgás foltok
jelennek meg.
A szilárdság csökken, az anyag már csak teherviselésnek ki nem tett helyeken, aláren-
delt célra használható. A felhasználhatóság feltétele ilyenkor is a fertőzöttség megszünte-
tése.

28. ábra. Kezdődő bütüs fülledés 29. ábra. Bütüs fülledés második szakasza
régi vágáslepon

30. ábra. Bütüs fülledés második szakasza 31 . ábra. Márványosodás bütün

friss vágáslepon

57
A FA HIBÁI

32. ábra. Márványosodás hosszmetszeten

A harmadik szakaszban erőteljes korhaszták bontják tovább a vázvegyületeker. A kül-

önálló sárgás foltok összeolvadnak, és a gombafonalak tömörülési helyein szabálytalan fe-
kete vonalak jelennek meg. Látszatra az anyag a márványhoz lesz hasonló, ezért a folya-
mat neve "márványosodás". Ilyen állapotban a fa műszaki célra nem használható, és tüze-
lőnek is csökkent értékű.
A fülledés szakaszait a 28-32. ábrákon szemléltetjük.

6.2.4. Korhadás
A korhadás a farontó gombák sejtfalakat lebontó tevékenysége. Attól függően, hogy a
gombák enzimjei a cellulózt vagy a lignint hasznositják, vörös és fehér korhadásról be-
szélünk.

Vörös korhadás
A gombák a sejtfal cellulóztartalmát roncsolják el. A vörös vagy barna szín a cellulóz fel-
használása után visszamaradó ligninváznak tulajdonítható. A barnára korhadt anyag su-
gár- és húrirányban repedezik, majd hasábokra hullik szét, végül elporlad.
A barna korhadást okozó gombafajok közü/legveszélyesebb a könnyezó' hdzigomba, amely
a beépített faanyag legnagyobb kdrtevője. Minden faJajt megtdmad. Létfeltételeit a légszdraz
faanyagban is megtaldlja, mert a cellul6z lebontásakor vizet dl/it elő, amellyel sajdt nedvesség-
szükségletét biztositja. Micéliuma a falazatban is terjed, üvegrepedéseken is keresztülhatol.
Életképességét hosszú ideig szélsőséges körűlmények között is megőrzi.

Fehér korhadás
A gombák a sejtfallignintartalmár bontják le. A visszamaradó fehér színű, laza, könnyű
korhadt anyag kézzel morzsolható.
A korhadást okozó leggyakoribb gombafajok csoportosítását előfordulásuk helye és a
károsírásuk módja alapján az 5. táblázat tartalmazza.

58
 ÁLlATI KÁRTEVŐK OKOZTA HIBÁK

5. táblázat. A komadást okozó leggyakoribb gombafajok

A károsítás Veszélyeztetett A korhadás

Gombafaj A gombák életkörülményei
helye szerint fofajok módja

Fenyőtapló Főleg erdei- Kezdetben Sebparazita. Fatelepeken nem fertőz

fenyő, de más vörös, majd
fenyők is fehér korhadás
Törzskarhodást Gyűrüs Fenyő- és lombos Fehér korhadás. Micéliuma a háncs alatt fertőz. A meg-
okozó gombák tölcsérgomba fák egyaránt A korhadt rész támadott fa elpusztul. Építmények
sötétben világil földdel érintkező részén is károsít
Gyökértapló Főleg Fenyők, Vörös korhadás Gyökéren keresztül fertőz
gomba ritkábbon bükk,
éger, nyír
lemezes fenyő- luc- és jegenye- Vörös korhadás. Fatelepeken, keritésoszlopokon,
gomba fenyő A korai pászto hidakon, vezetékoszlopokon gyakori.
megpuhul A hifák évekig életképesek marodnak
Fatelepeken és viz nélkül
szabadtéren Nyeletlen Fenyő- és lombos Vörös korhadás Fürészporhalmokban szaporodik
károsító gembók
cölöpgomba fák egyaránt
Labirintus Tölgyfa Vörös korhadás Speeiélis tölgyfakárositó, vasúti talp-
taplógomba fákban, oszlopokbon élősködik
Könnyező Fenyő- és lombos Vörös korhadás A légszáraz anyagat is megtámadja.
házigomba fák egyeránt Falazatban is terjed, és évekig élet-
képes marad
Beépítell anyago Pincegombo Fenyő- és lombo Vörös korhadás 5o-60%-os a fanedvesség igénye
kórositó gombák fák egyaránt
Házi kéreg- Fenyőfák Vörös korhadás Magas póratartalmú, 26-30 •c-os
gomba hőmérsékletü helyeken
(pl. üvegházak) kórosli

; ,. ,,. ,.
6.3. ALLATI KARTEVOK OKOZTA HIBAK
A faanyagot veszélyeztető állati kártevők közül a legnagyobb károkat a farontó rovarok
okozzák.
A rovarok teste három testtájból épül fel ezek a fej, a tor és a potroh. A fej erős, szilárd
tok, amelyen végtagok és a szemek találhatók. Az első pár végtag a csáp, amelynek hossza,
felépítése fontos ismertetőj egy a rovar azonosításakor. A tor három szelvényből épül fel, s
ezek mindegyikén egy-egy pár láb ralálható. A lábak alakja is fonros rendszertani jellem-
ző. A to ri részen kapcsolódnak az állat testéhez a szárnyak is. A potrohan az ivarfüggelék,
toj ócső találhatók.
Szaporodásuk módja a teljes átalakulás. Az anyaállat általlerakott petéből álca (lárva)
fejlődik, amely a bebábozódásig folyamatosan táplálkozik, növekszik. A farontó rovarok a
legnagyobb kárt fejlődésüknek ebben a szakaszában okozzák, mert járataikkal összefur-
kálják a faanyagot. A lárvák fehérek, sárgásak vagy csontszínűek, lehetnek lábasok vagy
lábadanok. A kifejlett lárvák védett helyen bebábozódnak. A rovar fajtájától és a külső
körülményektől függően a bábállapot néhány hónaptól több évig is eltarthat. A bábidő-

59
A FA HIBÁI

szak végén a kifejlett bogár a kirepülőnyíláson keresztül elhagyja fejlődési helyét. A kire-
pülőnyílások mérete és alakja jellemző a bogár fajtájára. A rovarok váltakozó testhőmér­
sékletűek, tehát hőmérsékletük alkalmazkodik a környezethez. Életműködésük l 0- 40
oc között aktív. Alacsony hőmérsékleten az életjelenségek szünetelnek, az optimumhoz
közeledve felgyorsulnak, majd magas hőmérsékleten 50 oc körül bekövetkezik a hő halál.
Nedvességigényük eltérő. A magas nedvességet igénylő rovarfajták az élő, de valami-
lyen ok miatt megrendült egészségű fában károsítanak. Más, szintén a rosttelítettségi ha-
tár fölött károsítók a lábon álló, de már élettelen törzsekben működnek.
A faipar számára a legnagyobb veszélyt azok a károsítók jelentik, amelyek a légszáraz
anyagban is megtalálják létfeltételeiket.
A kitermelt és feldolgozott faanyag legveszélyesebb rovarkártevő i:
- a kopogóbogár,
- a szúfélék,
- a cincérek,
- a faliszebogár vagy szíjácsbogár.

6.3. 1. Kopogóbogár
Háziasodon élőlények, amelyek főleg a fedett térben tárolt anyago t támadják. Régi búto-
rok, múzeumi tárgyak, faragott szobrok gyakori károsítói. A szabadban, az időjárás válto-
zásainak kitett helyen ritkán fordulnak elő. Álcáik a több száz éves anyagban is megél nek,
de a friss fában gyorsabban szaporodnak. A gombák által már károsírott anyagban kifejlő­
désük rövidebb ideig tart.
A bogár sötétbarna színű, hengeres testű 3-4 mm hosszú. Csápja fonalas, és a csáp
utolsó három íze megnyúlt. Az álcák fehérek, nnoman szőrösek, és három pár jól fejlett
lábuk van. Járataik 1-2 rnm átmérőjűek, szabálytalanul zegzugosak, sa kifejlett bogarak
gombostűfejnyi kerek kirepülőnyíláson
hagyják el a fát. Nagy rnennyiségű járatuk-
kal teljes keresztmetszetében összefurkálhar-
ják és felmorzsolhatják a fát. Jelenlétükre a
kirepülőnyílásból kipergő nnorn rágcsálé-
~E J kuk és jellegzetes kopogó hangjuk utal.
.- A bogarak által hallatott kopogó hangot a
köznyelv tévesen szú percegésnek, a kdrosítást
szúrdgdsnak nevezi. A kopogó hang abból ered,
hogy a h im bogdr a fejét a járat foldnak ütö-
getve csalogatja a nőstényt. Ha a bogarat meg-
33. ábra. A kopogóbogár és rágásképe zavarják, halottnak tetteti magdt.

6.3.2. Szúfélék
Legyengült élő fában vagy frissen döntött, kéregben tárolt anyagban károsítanak. Fatelepe-
ken, rönktelepeken gyakoriak. Lehetnek kéregben és kéreg alatt költők. A kéregben költők
élettanilag károsítanak, míg a kéreg alatt költők járataikat a fa anyagában alakítják ki.

60
 ÁLLATI KÁRTEVŐK OKOZTA HIBÁK

A szúk kisméretű- 1-9 mm hosszú- bar-

na vagy fekete, hengeres testű bogarak.
A kopogóbogaraktól könnyen elkülöníthe-
]~ --l'lllUI tők, mert rövid csápjuk vége mindig bun-
IOmm kós. Rágásképük jellegzetes. A kéreg alatt
költő szúk anyabogarai a fában meneteket
rágnak peterakás céljából. Az álcák az anya-
34. ábra. A tölgyszú és rágásképe menerből elágazó álcamenetet készítenek.
A két menet együtt jellegzetes rágásképet ad,
amelynek segítségével aszúféle azonosítható. Az álcák lábatlanok, piszkosfehér színűek,
görbül tek.
A fo ban költő szttk álcái nem a fo vegyületeivel, hanem a járatokba telepített gombákkal
táplálkoznak. Mivel a gombák nedvességigénye magas, a szúk csak a rosttelítettné/nedvesebb
Jában szaporodnak.
A szúk családjában fejlett ivadékgondozásfigyelhető meg. Az anyabogár a gombák betelepí-
tését végzi a járatokban, a hím pedig a rágcsálékok, iirülékcsomók eltakarításdról gondosko-
dik. A fo ban költó' szúk járatai ezért mindig tiszták, rágcsálékmentesek.

6.3.3. Cincérek
A eineérek családjába tartozó nagyszámú faj legtöbbje az élő fában találja meg létfeltétele-
ir, tehát élettanilag káros ír. A feldolgozott és beépített faanyagranagy veszélyt a házi cin-
cér jelent.
Gazdanövénye elsősorban az erdeifenyő, de a többi fenyőt is megtámadhatja. Lég-
száraz anyagban is megtalálja létfeltételei t. Előfordul farelepeken, rakodókon, de az épü-
lerek faszerkezeteit is veszélyezteti.
A eineérek teste több cm hosszú. Csápjuk l 0-12 ízből áll, és a test fél hosszát megha-
ladja. Járataik ovális keresztmetszetűek méretük az 1-2 cm-es átmérőt és a méceres hosszt
is elérheti. Ki fejlődésük 4- 5 év, de szélsőséges esetben a 15 év is lehet.

cm
20

10

o
35. ábra. A cincér és rágásképe

6.3.4. Fa lisztbogár vagy szíiácsbogár.

Elsősorban a tölgyek, de más kemény lombos fák is leheenek gazdanövényei. Kimondot-
tan a száraz faanyagot károsítja, nedvességi optimurna 11 o/o körül van. Raktárakban, be-
épített faanyagban a szíjácsot károsítja.

61
A FA HIBÁI

A bogár 3-5 mm hosszú, sárgásbarna színű. A petéit hosszú tojócsöve segítségével a

nagyméretű edényekbe rakja. Az álcák 4- 5 mm hosszúak, rorlábasak, görbültek. Járataik
összepréselt rágcsálékkal, ürülékcsomókkal telítettek

# ; ; ; ,

6.4. TAROLASI ES KEZELESI HIBAK

6.4. 1. Vetemedés
A faanyag száradásakor a húrirányú zsugorodás közel kétszerese a sugárirányban méche-
tőnek Ez az anyagban olyan belső feszültségek kialakulásához vezet, amelyek a fűrészáru
deformálódását okozzák. A vetemedés lehet teknősödés vagy kajszulás.
Teknősödés. A húrmetszésű (fekvő évgyűrűs) fűrészáru esetében az anyag béltől távo-
labbi felületén nagyobb mértékű a zsugorodás, mint a bélhez közelebbi oldalon. Ez az
anyag deformálódásához vezet. Egy fafaj esetében minél nagyobb a különbség a húr- és
sugárirányú zsugorodás mértéke között, annál nagyobb mértékű alakválrozás várható.
A teknősödés gyalulási veszteséget okoz.

36. ábra. Sugár- és húrmetszésü anyag

alakváltozása

A sugármetszésű (álló évgyűrűs) anyagban a párhuzamos lapok egyenlő mérrékű zsu-

goradásamiatt teknősödés nem fordul elő.
Kajszulás. Az anyag térgörbévé válikaszáradási feszültségek hatására, s így további fel-
dolgozásra alkalmatlan. A kajszulás leggyakrabban szabványou kívüli, erősen hibás vagy
belet is tartalmazó választék esetében fordul elő.

6.4.2. Repedések
A külső és belső részek, a geszt és szíjács, az eltérő egészségi állapotú szöveti részek száradá-
sának sebessége különböző. Ennek hatására olyan belső feszültségek alakulharnak ki,
amelyek száradás i repedéseket okoznak.
A repedés mértékét csak a száraz anyagban lehet megállapítani, mert esős időben a re-
pedések bedagadnak, és átmenetileg láthatatlanná válnak. A repedéseket azok hosszával,
mélységével és jellegével határozhatjuk meg. Jellegeszerint a repedés lehet bütürepedés,
bélből kiinduló repedés, oldalrepedés, gyűrűs elválás és felületi hajszálrepedés.

62
 VÉDEKEZÉS A FARONTÓ GOMBÁK ÉS ROVAROK ELLEN
~ #' # #'

6.5. VEDE(<EZES A FARONTO GOMBAK

ES ROVAROK ELLEN
A gombák és rovarok elleni védelem érdeke az erdőgazdaságnak, a fafeldolgozásnak és a
fából készült termékek felhasználójának is.
Az élő fát károsíró gombák és rovarok elleni védekezés az erdőgazdaságok feladata.
A szakszerű erdőműveléssel, az erdő higiéniájának biztosításával az erdőgazdaság jó minő­
ségű alapanyagat biztosírhat a fafeldolgozás számára.
A faanyagvédelem feladata a kidöntött, raktározott és feldolgozott anyag minőségének
megóvása. A kártevők elleni védekezés lehet megelőző vagy megszüntető.

Megelőző védekezés. Célja folyamatosan olyan körülmények biztosítása, amelyek le-

hetetlenné teszik a biológiai kártevők megtelepedését. A védekezést a fakitermelés pilla-
natától kell elkezdeni.

A védekezés lehetőségei:
- A kitermelés idejének helyes megválasztása.
- Minél hosszabb méretű rönkök darabolásával csökkenteni a bütüfelületet, amely a
fülledést okozó gombák fertőzési kapuja.
- Az anyagminél gyorsabb elszállítása a vágásterületrőL
- Minél gyorsabban gondoskodni a rönkök felfűrészeléséről, vagy ha ez nem lehetsé-
ges (pl. furnérrönkök), akkor a szakszerű tárolásáról.
Az ipari rönkanyagfertőződése megeló'zhetó' olyan túl magas vagy túl alacsony nedvesség-
tartalom fenntartásával, ami a kártevők megtelepedéséf lehetetlenné teszi. A magas nedves-
ségtartalom fenntartható víz alatti tároldssa~ vagy a rönk Locsolásával. Az alacsony nedves-
ségtartalmat a rönk felfűrészelésével, majd természetes vagy mesterséges szárítdsával lehet
biztositani.
A megelőző védelem nem biztosítja az anyag védettségét. A körülmények megváltozá-
sa, a kártevők behurcolása az anyag fertőződését okozhatja.
A külső térbe kerülő faanyag esetében vegyszeres megelőző védelmet kell biztosírani.
A védő vegyszerek leheenek gombaölő, rovarölő, víztaszító, égéscsökkentő és kombinált
hatású készitmények. Ezek a vegyszerek faj tájától és telítés módjától függően több éven át
megfelelő védelmer biztosítanak.

Megszüntető védekezés. A gomba vagy rovar kártevőkkel fertőzött anyag további ká-
rosodását, valamin t a kártevők további szaporodását vegyszeres kezeléssei vagy hőkezelés­
sellehet megakadályozni.
A vegyszeres védelemre a kereskedelmi forgalomban kapható gomba- és rovarölő sze-
rek használharók, amelyeket szigorúan csak a használati utasítás betartásával szabad alkal-
mazni.
A hőkezelés lehet gőzölés, főzés vagy mesterséges szárítás. A kártevők elpusztulása a
magas hőmérséklet hatására azonban nem biztosít az anyagnak tartós védelmet. A külső
térbe kerülő anyagok esetében vegyszeres védelemről kell gondoskodni.

63
A FA HIBÁI

Összefoglalás
A fahibák hátrányos eltérést jelentenek a fafajra jellemző alaktól, szaverszerkezettől
vagy egészségi állapottól.
A növekedési hibák alaki vagy szöverszerkezeti rendellenességek. Az alak! hibák -
mint görbeség, villásnövés, sudatlósság, bordás növés stb. - rontják a kihozatalt, ~ a
száJátvágások miatt csökkentik a szilárdságot. A szöveti hibák - mint vaseresség,
álgeszt, csomorosság, göcsök stb. - nehezítik a megrnunkálást, csökkentik a s-úlárdsá-
got, növelik a repedésre, vetemedésrevaló hajlamo c.
A fawntó gombák a fa vegyüleeeit élik fel. Az els:zineződést okozó gombák csak a
sejt tartalék tápanyagair hasznosítják, így műszakilag nem, csak esztétikailag károsíta-
nak. A fülledést okozó gombák a magas nedvességtartalmú színes geszt nélküli fákban
kezdetben elszínezéSdést okoznak, majd fokozarosan lebontják a sejtfal vázvegyületei c,
mfg a fa eljut a márványcsodás állapotába. A korbadást okozó gombák a cellulózt vagy
a lignint bontják le, vörös vagy fehér korbadást okozva.
A farontó rovarok álcái járataikkal összefurkálják a faanyagot, és segítik a gombák
elterjedését. A kopogóbagarak zátt térben tárolt, száraz anyagban károsítanak, !gy a
műemlékek, antik bútorok legnagyobb ellenségei.
A kéregben tárolt nagy nedvességtartalmú anyagban a ~-zúfélék találják meg életfel~
réceleikec. A házi cmcér több cm átmérőj(í járataival a beépített faanyagotteszi tönkre
A s:djácsbogarak a szebaszáraz kemény fák szíjácsát támadják meg.
A farontó szeevezetek ellen a faanyag gyors kíszárításával, az élőnedves vagy annál
nedvesebb állapot mesterséges fenntartásával vagy vegyszerekkel lehet védekezni.
A már bekövetkezett fertőzés hőkezeléssel vagy vegyszerekkel szüntethet6 meg
A faanyag száradáskor-a zsugorodásból adódó bels() feszültség hatására - veteme-
dé1. vagy repedés köverke-Lhet be.

Kérdések
l. Melyek a farörzs leggyakoribb alaki hibái?
2. Miért növelik a repedésre, vetemedésre való hajlamot a szövetszerkezeti rendellenes-
ségek?
3. Hogyan alakulnak ki a göcsök?
4. Mely szöveti hibák növelhetik a fa értékér?
5. Miben különbözik az áigeszt a valódi geszttől?
6. Miért jelent védelmet a farontó gombák ellen az álgesztesedés és a thiliszesedés?
7. Melyek a farontó gombák fanedvességi és hőmérsékleti optimumai?
8. Milyen károsodást jelent a kékülés?
9. Milyen szakaszokra bontható a fülledés folyamata?
l O. Milyen gombák okoznak vörös korhadás t?
ll. Miről ismerhetők fel a kopogóbagarak és az általuk okozott kár?
12. Milyen farontó bogarak veszélyeztetik a beépített és kiszáradt faanyagot?
13. Melyek a megelőző védelem lehetőségei?
14. Melyek a megszüntető védelem lehetőségei?
15. Mi okozza a reknősödést?

64
 7.

A faanyag szövetelemeinek ismerete lehetövé teszi a fafajrák azonosítását. Az évgyűrűk

alakja, láthatósága, az edények, bélsugarak, gyantajáratok mérete, elrendeződése egy
adott fafajra mindig j ellemző. Ezeket a sajátosságokat növekedési rendellenességek nem
befolyásolják, és külső beavatkozással nem változtathatók meg. Ezért a faazonosítás szem-
pontjából elsődleges fafaj-meghatározók.
A sűrűség, keménység, szín, fény, szag szimén jellemzők egy adott fafajra. Ezeket azon-
ban a növekedés körülményei, fahibák, külső beavatkozások megváltoztatják, ezért csak
másodiagos fafaj-meghatározóként vehetők figyelembe.
A fafajok megbízható azonosítása az elsődleges és másodiagos meghatározák együttes
figyelembevételével történik.

A fafajok részletes leírásánállévő üres ke-

retekbe furnér, fólia ragasztható, vagy az
órán bernutatorr minta alapján színes
rajz készíthető.

7.1. FENYŐK
A fenyők vízszállítását és szilárdítását a traebeida sejtek végzik, vízszállító edényeik nin-
csenek. A két pászta színe, keménysége közötti különbség rniatt az évgyűrűhatár leg-
többször jóllátható. A bélsugarak egy sejtsor szélesek, ezért szabad szemmellegfeljebb a
sugármetszeten mint apró tükröző foltok láthatók.

65
FAFAJOK

A legtöbb fenyőben parenebim sejtekkel körülvett gyantajáratok találhatók. Ezek

többnyire szabadszemmel is láthatók.

Lucfenyő
Európdban őshonos, előfordulása
600-900 m magasságon gyakori. Sűrűn
egyesével dl/6 1,2- 2 cm hosszú, szúr6s
zöld ttllevelei az ágakon gyengén csavar-
vonalban helyezkednek el. Kérge világos-
barna, idősebb korb(ln vöröses, kéregcse-
repei lekerekítettek.
Fatörzs magassága: 40-60 m;
Törzsdtméró:· 1,2-2 m.

Évgyűrűk: Az évgyűrűhatár éles, a széles korai pászta fokozatosan megy át a keskeny

későipásztába.
Bélsugár: Apró, fénylő tükrökként a sugármetszeten láthatók.
Gyantajárat: Kevés, apró.
Szín: Színes geszt nélküli fáj a sárgásfehér, a nap hatására erősen sötétedik.
Sűrűség: 0,47 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Lágy, könnyű, minden eljárással könnyen megm un-
kálható, jól pácolható, telíthető, nem tartós.
Leggyakoribb hibák és kártevők: Gyakran csomós, a csomók általában barnaszínű­
ek. Kékülésre hajlamos. A beépített faanyagot a pincegomba, a könnyező házigomba és a
házi kéreggomba kárositja. A rovarok (kopogóbogár) is gyakran támadják.
Felhasználás: A bútorgyártásban tömörfa és furnér formában, ajtó- és ab lakgyárrás,
hajópadló, lambéria. Az építőiparban tetőgerendák, tetőlécek, ács·· és állványszerkezetek,
vezetékoszlop, csónakgyártás, cellulóz- és papírgyárrás. A sűrű évgyűrűszerkezetű hibát-
lan lucfenyőt a hangszergyártás hasznosítja.

66
 FENYŐK

Jegenyefenyő

Európa hegyvidékein gyakori. Egyesével

álló fenyőtűi kb. 3 cm hosszúak, nem he-
gyesek, és két sorban, ftsűsen helyezked-
nek el. Kérge fiatalon sima, szürke, idó'-
sebb korban sötétszürke, szögletes kéreg-
cserepekkeL
Fatörzs magassága: 40-50 m;
Tórzsátmérő: 1,2-1,5 m.

Évgyűrűk: Az évgyűrűhatár jóllátható. A két pászta közötti átmenet fokozatos.

Bélsugár: Sugármetszeten a fénylő bélsugártükrök jól láthatók.
Gyantajárat: Gyantajárat nincs. Gyantát csak a fa kérge és fenyőtűi tartalmaznak.
Szín: Színes geszt nélküli, sárgásfehér.
Sűrűség: 0,45 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Lágy, könnyű, könnyen hasítható, jól pácolható,

rostjai rövidebbek és durvábbak, mint a lucfenyőnek. Nem tartós.
Leggyakoribb hibák és kártevők: Igen gyakran csavarodortan nő, csomói sokszor fe-
kete színűek, száradáskor repedésre hajlamos. Kékülést okozó gombák, könnyező
házigomba és a kopogóbogár gyakran megtámadj a.
Felhasználás: Bútorgyártás, épületaszralos- és építőipar; lambéria. Szálkásadásra való
hajlama miatt hajópadlónak kevésbé alkalmas. A lucfenyőhöz hasonlóan hangszerkészí-
résre is használják.

67
FAFAJOK

Erdeifenyő

A mediterrán hegyláncokt6l az északi

sarkkörig mindenütt megtalálhat6, alfol-
dön és hegyvidéken egyaránt. Tűi párosá-
val állnak, laposak, szürkészöldek, 4-7
cm hosszúak. Kérge a törzs als6 részén
vastag, szürkésbarna, mélyen és hosszan
barázdált, a törzs felső részén vörös, pik-
kelyesen leháml6.
Fatörzs magassága: 25-40 m;
10rzsátmér6:· 0,9- 1,0 m.

Évgyűrűk: Az évgyűrűhatár éles, gyakran hullámos. Az évgyűrűn belül a korai és kés() i

pászta jól elkülöníthető.
Bélsugár: Szabad szemmel nem látható.
Gyantajárat: A sok, nagyméretű gyantajárat elsősorban a késői pásztában jól láth ató.
Szín: Színes, vörösesbarna gesztje a törzsátmér() kétharmadát teszi ki. Szíjácsa sárgás-
vagy vörösesfehér.
Sűrííség: 0,53 g/cm3.

Egyéb rnííszald tulajdonságok: Könnyű, puha, könnyen hasítható, de nehezen farag-

ható, kevésbé rugalmas, mint a lucfenyő, magas gyantatartalmamiatt nehezebben meg-
munkálható, pácolható, ragasztható, felülerkezelhető. Közepesen tartós.
Leggyakoribb hibák és kártevöle Erősen csomós, gyakoriak a vaseres szövetek és a
gyantatáskák Az él() fá t a gyökértapló és a gyűrűs tölcsérgomba, a kitermelt anyago t a ké-
külést okozó gombák, eineérek károsítják.
Felhasználás: A bútorgyártásban, az épületasztalos-iparban, falburkolat, tetőzsindely,
faházépítés; földi és vízi építés, vezetékoszlop, bányafa, forgácslap- és farostlemezgyártás.
Telítve vasúti talpfának, útburkoló kockának is alkalmas. Gyanráját a terpentingyártás,
lakkgyártás és vegyipar hasznosítja.

68
 FENYŐK

Vörösfenyő

Európában, Azsiában és Észak-Ameri-

kában elterjedt kiilönböző fajtájú vörös-
ftnyó'k szövetszerkezetiik alapján nehe-
zen kiilöníthetők el, így a gyakorlatban
azonos fofojnak tekinthetó'k. Az európai
vörösfenyőftnyőtűi 1-3 cm hosszúak, vi-
lágoszöldek, csomókban helyezkednek el.
A fo lombhullató. Kérge mélyen repede-
zett, vörösesszürke. A levált kéregcserepek
helye kárminvörös.
Fatörzs magassága: 30-40 m;
Törzsátméró:· 0,6-1,0 m.

Évgyűrűk: Az évgyűrűhatár éles, gyakran hullámos. A két pászta határozottan elkülö-

nül, a késői pászta aránya az évgyűrűn belül elérheti a 40o/o-ot.
Bélsugár: Sugármetszeten szabad szemmel is láthatók az apró, fénylő tükrök.
Gyantajárat: Közepes mennyiségű, kisméretű, szabad szemmellátható.
Szín: A sz íj ács keskeny, sárgásfehér, a geszt sötét vörösesbarna.
Sűrűség: 0,59 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Középkemény, középnehéz fája 10-12% csersavtar-

talma miart igen tartós. Egyenletes szövetű, közel csomómentes, határozott, markáns raj-
zolatú, értékes fafaj.
Leggyakoribb hibák és kártevők: Gyantatáskák előfordulhatnak. A beépített faanya-
got a könnyező házigomba károsíthatja. Rovarkártevője nincs.
Felhasználás: A bútorgyártásban, az épületasztalos-iparban külső és belső lépcsők,
korlátok, falburkolat, tetőzsindely, faházépítés, földi és vízi építés, bányafa, hajóárboc. Jól
használható minden területen, ahol a természetes tartósság fontos követelmény. Gyantá-
jából különleges minőségű terpentin készül.

69
FAFAJOK

Feketefenyő

Közép- és Déi-Eur6pában elterjedt. Ta-

lajjal és éghajlattal szemben igénytelen.
Kettesével ál/6 sötétzöld, merev ftnyőtűi
7- 15 cm hosszúak. Kérge sötét, szürkés-
barna, mélyen repedezett.
Fatörzs magassága: 15-45 m;
Tórzsdtmérő: 0,2- 1,0 m.

Évgyűrűk: Az évgyűrűhatár éles, a két pászta jól elkülöníthető. A késői pászta gyakran
feltűnően széles, átlagos aránya az évgyűrűn belül kb. 30%.
Bélsugár: Szabad szemmel nem látható.
Gyantajárat: Sok, nagy, bő gyantatartalommaL
Szín: A szfjács széles sárgásfehér, a geszt világos vörösesbarna, a törzsátmérőnek mind-
össze l /3-a.
Sűrűség: 0,60 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Gyakori nagyméretű csomói miatt egyenetlen szöve-

tű, nehezen hasítható. Magas gyantatartalmamiatt nehezen megmunkálható, ragasztha-
tó, felületkezelhető. Középnehéz, középkem ény. A fatörzs nagyobb hányadát adó
szíjácsrész a levegőn nem tartós, magas gyantatartalma miatt azonban földi és vízi építés-
re alkalmas.
Leggyakoribb hibák és kártevők: Gyakoriak a nagyméretű csomók. A kitermelt
anyagot a kékülést okozó gombák, pincegomba, könnyező házigomba károsítják.
Felhasználás: Az építőiparban gerendák, zsaluzóanyag, forgácslap-és farosdemezgyár-
tás; földi és vízi építés.

70
 FENYŐK

Simafenyő

Észak-Amerikában őshonos. Európában

a XVI- XVII. században kezdődött el a
telepítése. Csak a hegyvidéki éghajlatot
kedveli. ÉLénkzöLd 8-10 cm hosszú tűi
ötösével alkotnak tűcsomót. Kérge idős
korban is sima, szürke.
Méretei európai körülmények között:
Fatörzs magassága: 30-40 m;
TOrzsátmérő: 0,5- 0, 6 m.

Évgyűrűk: Az évgyűrűhatár éles. A széles korai pászta fokozarosan megy át a keskeny

késői pásztába.
Bélsugár: Sugármetszeten szabad szemmel is látható.
Gyantajárat: A sok, közepes méretű gyantajárat többnyire az évgyűrű közepén látha-
tó.
Szín: A szíjács keskeny sárgásfehér, a geszt világos sárgásbarna.
Sűrűség: 0,40 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Igen könnyű, puha, sérülékeny, könnyen hasítható,

magas gyantatartalmú, kis szilárdságú, közepesen tartós.
Leggyakoribb hibák és kártev5k: Vékony kérge miatt gyakori a vadrágás okozta sérü-
lés.
Felhasználás: Nagyobb igénybevételnek kitett helyeken kis szilárdsága miatt nem
használható. Vakkeretek, kárpitoskeretek készítése, forgács- és farostlemez, láda, fagya-
pot, gyufa és falburkolat gyártása.

71
FAFAJOK

Douglas:z:fenyö
Észak-Amerika ócednparti tdjain ősho­
nos, aho/I 00 m feletti magassdgot 1,5-4
m körüli törzsdtmérőt is eléri. A rekor-
derként számon tartott legmagasabb fo
egy127m magas douglaszfenyő. Fenyő­
tűi egyesével dllnak, laposak, szétmor-
zsolva narancs illatúak. Ké!ge fiatalon
sziirke, idősebb korban vörösesbarna,
mélyen repedezett.
Méretei európai köriilmények között:
Fatörzs magassdga: 30-40 m;
Törzsdtmérő: 1- 1,2 m.

Évgyűrűk: Az évgyűrűhatár éles. Az évgyűrűk szélesek. A korai pászta fokozatosan

megy át a keskeny késői pásztába.
Bélsugár: Sugármetszeten alig vagy egyáltalán nem látható.
Gyantajárat: Az évgyűrű teljes szélességében rendszertelen ül elszórva helyezkednek el,
kisméretűek, szabadszemmel alig láthatók.
Szín: Döntéskor a geszt és szíjács azonos színű, de a levegőn a geszt gyorsan sötétedik.
A szíjács széles, sárgásfehér, a geszt vörösesbarna.
Sűrűség: 0,51 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: A sűrűségéhez képest nagy szilárdságú, ütés- és

törésálló, középkemény, 6-8o/o csersavtartalom miatt tartós, egyenletes szöverszerkezetű,
jól megmunkálható. Nehezen gyullad, kiváló hő- és hangszigetelő.
Leggyakoribb hibák és kártevők: Szárításkor könnyen reped és vetemedik. A kiter-
melt fát a kékülést okozó gombák, a pincegomba és a könnyező házigomba károsíthatja.
Rovarok ritkán támadják.
Felhasználás: Bútorgyártás, az épületasztalos-iparban, hajópadló, faházépítés, hajóár-
boc, külső és belső lépcsők.

72
 FENYŐK

Tiszafa
Nyugat-, Közép- és Dél-Európdban, va-
lamint Kis-Azsidban őshonos. Magas
kort ér el, 2000 éves példdnyok is ismer-
tek. Lassan növekszik, kertekben, par-
kokban diszcserjeként ültetik. Sötétzöld,
egyedüldl/ó puha tűlevelei fésűsen helyez-
kednek el. A levelei gyantdt nem tartal-
maznak.
Fatö"rzs magassdga: 15-20 m;
TOrzsdtmérő: 0,5- 0,8 m.

Évgyűrűk: Azévgyűrűk igen keskenyek, átlagos méretűk az l mm-t sem éri el. A2
évgyűrűhatár hullámos, jóllátharó, a pászták élesen elkülönülnek
Bélsugár: A sugármetszeten a selyemfényű bélsugártükrök jól láthatók.
Gyantajárat: Nincs, a fa gyantát nem tartalmaz.
Szín: A szíjács igen keskeny, világossárga, a geszt sötétbarna.
Sűrűség: 0,69 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Igen kemény, kopásálló, finom, egyenletes szövetű,

nehezen, de szépen faragható, igen tartós, értékes fa.
Leggyakoribb hibák és kártevó'k: Törzskorbadást okozó gombafajok hatására az élő
fán gyakran rákos sebek keletkeznek. A kitermelt anyago t a könnyező házigomba, a pin-
cegomba és a h ázi kéreggomba károsítja. A kopogóbogár is megtámadhatj a.
Felhasználás: Fafaragások, különleges egyedi bútorok, dísztárgyak.

Kérdések
l. Melyek a fenyőfák közös makroszkopikus j ellemzői?
2. Sorolja fel a színes geszt nélküli fákat!
3. Mely fenyőfák tartóssága kiemelkedő?
4. Melyek a hangszergyártásra alkalmas fenyők?
5. Melyik fenyőben nincsenek gyantajáratok?
6. A tiszafa kivételével melyek a fenyők közös felhasználási területei?

73
~ -:;
~
o7':
6. táblázat. Az iparilog legfontosabb fenyők leglényegesebb tulajdonságai

Fofoj Évgyürüszerkezet Szín Gyontojárot Sűrűség Keménység Tartósság Felhasználás

Lucfenyő Évgyűrűhatár éles, a széles ko- Színes geszl Kevés, apró 0,47 g/cm3 Puha Nem tartós Bútor- és épületoszlolos-ipor,
ro i pászlo fokozatoson megy nélküli, építőipar, hangszer-, cellu-
át o keskeny késői pászlábo sárgásfehér lózgyártás
Jegenyefenyő Nincs 0,45 g/cm3

Erdeifenyő Az évgyűrűhatár éles, Szíjócs sárgás- Közepes 0,53g/cm3 Közepesen Bútor· és épületoszlolos-ipor.
gyakron hullámos, o késői fehér, geszt mennyiségű, tartós Földi és vízi építés.
pászla viszonylag széles. vörösesba-rna lótható Terpentingyértás
Vörösfenyő 0,59g/cm3 Középkemény Igen tartós
A két pászto jól elkülönül

Feketefenyő Sok, nagy 0,60g/cm3 Közepesen Cölöp, á llvány, bányafa

tartós

Dougloszfenyő Évgyűrűhatár éles, Apró, alig 0,51 g/cm3 Tartós Bútor, faház, lépcső, hajó-
a pászlahatár elmosódot! lótható gyértás

Simafenyő Szíjács sárgás- Sok, közepes 0,40 g/cm3 Nagyon puha Közepesen Láda, fagyapot, gyufa,
fehér, geszl méretü tartós vakkeret
halványbarna

Tiszafa Igen keskeny, hullámos Keskeny szíjács, Nincs 0,69 g/cm3 Kemény Tartós Fafaragás, különleges búto-
sötétborna geszt rok, dísztárgyak
 LOMBOS FÁK

7.2. LOMBOS FAK

A lombos fák vízszállítását az edények, a szilárdítását a farostok végzik. A legtöbb fa
bélsugarai több sejtsor szélesek. Az edények elrendeződése alapján a lombos fák le-
hetnek gyűrűs- és szórdikacsúak.

7.2.1. Gyűrűslikacsú fák

A gyűrűslikacsó fákban a korai pászta edényei az évgyűrűhatáron néhány soros gyűrű­
alakzatban rendeződnek el. A kés5i pászta edényei lényegesen kisebbek, és nem követik
az évgyűrű vonalát. A szilárdítóelemekben gazdagabb késői pászta szélesebb, mint a korai
pászta, ezért a gyűrűslikacsó fák jellemzően kemények, szilárdak. Az évgyűrűhatár jóllát-
ható.
Tölgy
Az európai alfoldi erdők jellegzetes fdja.
Több fajtája a levél és a termés alapján jól
elkülönlthető, de anyagaik külső megjele-
nésben, műszaki tulajdonságokban nem
különböznek lényegesen. Ezeket a fdkat -
a csertölgy kevésbé jó minőségű fdjától
megkülönböztetve - a faipari gyakorlat-
ban nemes tölgyeknek is nevezik.
Leveleik tojds alakúak, mélyen karéjo-
zottak. A kéreg sötétbarna, foggó1egesen
barázdált.
Famagasság: 30-40 m,·
Törzsátmérő: 1-2,5 m.

Edények: A korai pásztában nagyok, nyitottak, a késői pászta apró edényei sugárirány-
ban rendeződnek.
Bélsugár: Igen nagy, mindhárom metszeten feltűnő. A bütün sárga, az egyéb szövetek-
ben világosabb sugárirányú vonalak, a sugármetszeten szabálytalan széles, fénylő szala-
gok, a húrmetszeten a többi szövetnél sötétebbnek tűnő hosszabb-rövidebb barna vona-
lak.
Szín: A szíjács keskeny, sárgásfehér, a geszt sárgásbarna.
Sűrűség: 0,69 g/cm3.

75
FAFAJOK

Egyéb műszaki tulajdonságok: Kemény, kopásálló, sugárirányban könnyen hasítha-

tó, jól megmunkálható. Gőzölés után hajlítható. 10-12%-os csersavtanalma miatt tar-
tós. Durva szövetű. Nehezen szegezhető, csavarozható.
Leggyakoribb hibák és kártevők: Szárításkor repedékeny, főleg gyűrűs repedésre haj-
lamos. Szabad térben a labirintus taplógomba veszélyezteti. A szíjácsos anyagat a
szíjácsbogár megtámadja.
Felhasználás: Igen széleskörűen használható. Búrorgyártás, az épületasztalos-ipar kül-
ső elemei, külső és belső lépcsők, korlátok, falburkolat, parketta, küszöb; kádáripar, bog-
náripar, vasúti talpfa, útburkoló kocka, bányafa.

Csertölgy
Közép- és Délkelet-Európdban ó'shonos, a
déli domboldalakat kedvelő fofoj. Kérge
fekete, igen durva hosszanti repedésekke!.
Elnevezése a kéreg magas csersavtartal-
mdra utal.
Famagassdg: 25-30m;
TOrzsátmérő: 0,5- 1,5 m.

Edények: A korai pásztában nagyobbak, nyitottak, több sorosak, mint a nemes tölgyé.
Bélsugár: Sok, mindhárom mctszeten feltűnő. Megjelenése hasonló a nemes tölgy-
höz, de sugár- és húrmetszeten kisebbek és gyakoribbak.
Szín: A szíjács széles, piszkosszürke, a geszt vörösesbarna.
Sűrűség: 0,85 g/cm3.
Egyéb műszaki tulajdonságok: Igen nehéz, kemény, kopásálló. A sok bélsugár miatt
rideg, repedékeny. Nehezen megmunkálható, durva szövetű, szálkásodó. Csersavtanalma
alacsony.
Leggyakoribb hibák és kártevők: Igen gyakran álgesztes. Az egészséges álgesztű fát a
kereskedelemben szokás vörös csernek nevezni. Gyakoriak a fagyrepedések, amelyek év-
ről évre felújulva a törzsnek ormósságot adnak. Sokszor csomós, jellemző a sík- és
térgörbe, valaminc a sudarJós fatörzs. Az élő fában is keletkezhetnek gyűrűs repedések.
Számos korhadást okozó gomba és farontó bogár károsítja.

76
 LOMBOS FÁK

Felhasználás: A gyakori hibák miarr igen alacsony a kihozatal (13-15%), ezért első­
sorban mint kiváló tűzifát használják fel. Az ép rönkből származó egészséges anyag belső
rérben a nemes tölggyel azonos módon használható.

Szelídgesztenye
Mediterrán flóraelem. Elterjedésének
északi határa Magyarország, ahol a Du-
nántúl déli napos domboldalain önálló
erdőalkotó fofoj. 15-25 cm hosszú kes-
keny, fényes bőrszerű levelei fűrészfog ala-
kúan cakkozottak. Kérge sokáig sima, fe-
hér foltos szürkésbarna, hosszirányban
repedezett.
Famagasság: 15- 30 m;
Tdrzsátmérő: 0,6-1,8 m.

Edények: Elrendeződés ük hasonló a nemes rölgyhöz.

Bélsugár: Szabadszemmel nem látható.
Szín: A szíjács keskeny, sárgásfehér, a geszt sötét sárgásbarna.
Sűrűség: 0,63 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Középkemény, 12- 16% csersavtartalmamiatt igen

tartós, minden eljárással jól megmunkálható. Megmunkáláskor, furnérhasításkor a nagy
csersavtartalom miatt elszíneződhet.
Leggyakoribb hibák és kártevők: A beépített faanyagot a könnyező házigomba és a
pincegomba, a bútorokat a kopogóbogár és szíjácsbogár károsíthatja.
Felhasználás: Bútorgyártás: kültéri bútorok, kerti berendezések, parkerra; külső és
belső lépcsők, korlátok, kádáripar, hajógyártás, vízi építés.

77
FAFAJOK

Akác
Észak-Amerikdban őshonos, Európába
csak az 1600-as évek elején telep/tették.
Magyarország erdeinek 20%-a akdc. Le-
velei 7-21 tojás alakú levélkével páratla-
nul szárnya/tak. Világosbarna kérge idó's
korban vastag, mélyen, durván kötegesen
repedezett.
Famagasság: 20-25 m;
TOrzsdtmérő: 0,3- 0, 6 m.

Edények: Tilliszekkel telítődnek a gesztesedés során, ezért a bütün fehér pontoknak

látszanak.
Bélsugár: Színük a környező szövetekkel megegyező, ezérr csak sugármetszeten- tom-
pa fényű apró tükrökként -látszanak.
Szín: A világossárga szíjács igen keskeny, 3- 6 évgyűrű, a geszt világos sárgászöldtől sö-
tét zöldesbarnáig válrozik. Gőzölve csokoládébarna.
Sűrűség: 0,77 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Igen kemény, kopásálló, rugalmassága, h ajlítószilárd-

sága és törésállósága kiemelkedően nagy. Durva szövetű, szálkásodó, nehezen hasítható.
Természetes tartóssága az európai fafajok között a legnagyobb. Vetemedésre, repedés re a
gyors növekedés miatti belső feszültség következtében hajlamos. Ez a tulajdonság g6zö-
léssel javítható, de a gőzölés hatására tartóssága csökken. Kristályos zárványai miatt a
szerszám élét erősen koptatja.
Leggyakoribb hibák és kártevők: Az egyeneden évgyűrűszélesség, külponrosság,
sudarlósság, t6vastagodás, csomósság jellemz6 novekedési hibák, amelyek a fűrészáru-ki­
hozatalt csökkentik. Farontó gombák és rovarok csak a szíjácsos anyagot támadják meg.
Felhasználás: Régebben mint mezőgazdasági szerszámfát, karót és tűzifát használrák
Néhány évtizede a búrorgyártás, kádári par, parketta, ragasztOtt épületszerkezet, külső és
belső lépcsők, korlárok gyárrásának alapanyaga.

78
 LOMBOS FÁK

Eper
Kínából került Európába, a selyemher-
nyó-tenyésztés céljából telepítették. Kihe-
gyesedó' kerekded leveleinek széleJinoman
ftirészfogas. Édeskés termése emberi fo-
gyasztdsra alkalmas. Kérge fiatalon sima,
késó'bb szürkésbarna, hosszan repedezett.
Famagasság: 12-15 m;
Törzsátmérő: 0,8-1.5 m.

Edények: Egy részük nyirott marad, más részük tilliszekkel telítődik a gesztesedés ide-
jén.
Bélsugár: Sugármetszeten a fénylő tükrök szabadszemmel jól láthatók.
Szín: A szíjács keskeny, világossárga, a geszt aranyosan fénylő sárgásbarna.
Sűrűség: 0,75 g/cm3.

Egyéb mfiszaki tulajdonságok: Az akáchoz hasonlóan d urva rostú, szálkásodó, nagy

szilárdságú, kemény, kopásálló, igen tartós.
Leggyakoribb h ibák és kártevők: Farontó gombák és rovarok csak a szíjácsos anyagat
rámadják meg.
Felhasználás: Kereskedelmi forgalomba ritkán kerül. Az akáccal azonos területeken
használható. Hagyományosan eperfából készül a legjobb minőségű pálinkáshordó.

79
FAFAJOK

Kőris

jellemzően európai jlóraelem, Skandiná-

viától Spanyolországig megtalálható. Le-
velei összetettek, 7-15 fűrészelt szélű le-
vétkével páratlanul szárnya/tak,
Jényeszöldek. Kérge sokáig repedésmentes,
szürke foltos, idó's korban mély hosszanti
repedésekkel barázdált.
Farnagasság: 17-40 m;
TOrzsátmérő: 0,7-1,7 m.

Edények: A korai pásztában nagyok, nyitottak, többsorosak A nagyméretű elmetszett

edények a hosszmetszetnek jellegzetes, határozo ttan csíkos rajzolatot adnak. A késői pász-
ta edényei fehér pontoknak látszanak.
Bélsugár: Csak sugármetszeten- sok keskeny, apró tükörként - láthatók.
Szín: Szíjácsa sárgásfehér, gesztje aranysárgától barnáig változó. Csak későn, 40 éves
kor felert kezdődik el a geszt kialakulása. Igen gyakran álgesztes. Az egészséges álgesztű
kőrist a kereskedelem "barna bélű" kőriském különbözteti m eg.
Sűrűség: 0,69 g/cm 3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Kemény, kopásálló, igen szilárd, rugalmas, ütés- és

törésáiló, jól pácolható, szépen fehéríthető. Nehezen hasad, közepesen tartós. Gőzölve
hajlítható.
Leggyakoribb hibák és kártev5k: Előfordul a hullámos rostúság, ami a furnérnak
szép rajzolatot ad. Gyakori az álgeszt. Kevéssé óvatos mesterséges szárításkor könnyen ve-
temedik, de nem reped. A beépített anyagot a könnyező házigomba, a házi kéreggomba
és a szíjácsbogár károsítja.
Felhasználás: Búrorgyártás, parketta, sportszerek, ragasztott épületelemek, jármű­
gyárrás.

80
 LOMBOS FÁK

Szil
Eurázsiai, me/eget kedveló'jlóraelem, sík-
és dombvidéken elegyfoként fordul elő.
Sötétzöld, aszimmetrikus kerekded leve-
leiJinoman fogazottak. Kérge rövid, mély
barázdákkal repedezett, sötétszürke.
Famagasság: 20-30m;
Tdrzsátmérő.· 0,4-1,0 m.

Edények: A korai pásztában nagyok, nyitorrak, többsorosak A késői pászta apró edé-
nyei jellegzetes cikcakk vonalba rendeződnek. Ezek a hullámos edénysávok a húrmetsze-
ten párhuzamosan futó, zegzugos finom vonalakként jelennek meg.
Bélsugár: A sugármetszeten feltűnőek, apró sötétbarna foltokként elütnek a faanyag
színétől.
Szín: A szíjács keskeny, sárgásfehér, a geszt sötét vörösesbarna.
Sűrűség: 0,68 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok : Közepesen kemény, nehezen hasítható, szilárd, rugal-

mas, d urva rostú, szálkásodó, tarrós.
Leggyakoribb hibák és k ártevlSk: Gyakori a göcsösség, csavarodott növés, színbeli
tarkaság. Előfordulnak gyűrűs és sugárirányú repedések. A kitermelt anyagot a szú, a
könnyező házigom ba és a szíjácsbogár károsítja.
Felhasználás: Kereskedelmi forgalomba ritkán kerül. Hagyományosan a kocsi- és ha-
jógyárrás hasznosítja. Alkalmas bútor, parketta, sportszer, kerti búror készítésére is. Ré-
gen az elégetett anyag hamujából hamuzsírt állírottak elő.

81
FAFAJOK

Madárcseresznye
Egész Európában elterjedt tölgy-, cser- és
bükkerdó'k elegyfájaként. (Fájának
anyagához hasonló a kertekben gyümöl-
cséért termesztett cseresznyefa, de a kert-
ben növő egyedülálló fáknak nincsen
hosszú, ágtiszta, ft!dolgozásra alkalmas
egyenes fatörzsük.) Tojás alakú levelei he-
gyesek, finoman ftlrészeftek. Kérge sokáig
sima, fényes, barnásvörös, később sötét-
szürkés keresztirányú szalagokban leváló.
Famagasság: 12-20 m;
Törzsátmérő: 0,3--0,7 m.

Edények: A korai pásztában is aprók, szabadszemmel alig láthatók, ezért átmenetet je-
lent a gyűrűs- és szórtlikacsú fák között.
Bélsugár: Sugármetszeten selyemfényű 0,5- 1 mm magas tükrökként láthatók.
Szín: A szíjács sárgásfehér, 3-5 cm széles, a geszt világos pirosasbarna, a hosszmetsze-
ten az évgyűrűhatárokon zöldes árnyalatú csíkokkaL
Sűrűség: 0,61 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Középkemény, középnehéz, finom szövetű, szépen

faragható, nem tartós, szép rajzolatú, jól pácolható, fényezhető, értékes fa.
Leggyakoribb hibák és kártevők: A szabadon álló fa törzse sudarlós, csomós. A kiter-
melt fa fülledésre hajlamos.
Felhasználás: Csak beltéri hasznosításra javasolható. Értékes, drága bútorok, falbur-
kolat, lépcsők, korlátok, fafaragások, öntőminták, hangszerek (pianínó), dísztárgyak ké-
szítésére használják.

7 .2.2. Szórtlikacsú fák

A szórtlikacsú fákban az edények a két pásztában egyenletesen elszórtan helyezkednek el.
Ezen fák szövetszerkezete egyenletesebb, mint a fenyő- és gyűrűslikacsú fáké. Az évgyű­
rűhatár fafajtól függőerr lehet látható vagy elmosódott. A m érsékelr égövi szórtlikacsú fák
edényei szabadszemmel csak a diófában láthatók. Tulajdonságai szélesebb határok között
változnak, mint a gyűrűslikacsú fáké. A csoportban lágy- és keményfák, színes geszt nél-
küli és sötét gesztű fák egyaránt megtalálhatók

82
 LOMBOS FÁK l
Gyertyán
Közép-Európa hegy- és dombvidékein
fordul eló; mint a tölgyesek, bükkösök
elegyfája. Levelei tojds alakúak, hegyesek,
szélükön erősen fürészfogasak, vékony
kérge sima, szennyesszürke.
Famagasság: 15-25 m,·
Tórzsátméró:· 0,6-1 m.

Évgyűrű: Az évgyűrűhatár a bütü n hullámos fodros vonalként halványan, a hosszmet-

szeteken nem látható.
Edények: Igen kis méretűek, kézi nagyítóval sem láthatók.
Bélsugár: Nagy, összetett bélsugarai mindhárom mctszeten jól láthatók. Sugármetsze-
ten keskeny fénylő szalagok, húrmetszeten hosszú, világosbarna csíkok.
Szín: Színes geszt nélküli fája szürkésfehér.
Sűrűség: 0,82 g/cm 3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Igen kemény, kopásálló, nagy szilárdságú, ütésálló.

Nehezen hasítható, finom szövetű, szálkamentes.
Leggyakoribb hibák és kártevők: Jellemző a törzs erős bordázottsága, csavarodott
növés, sudarlósság és görbeség. A nyári döntésű fa könnyen fülled. Száradáskor veteme-
désre hajlamos, és erősen zsugorodik.
A farontó gombákkal és rovarokkal szemben színes geszt nélküli fája nem ellenálló.
Felhasználás: A bútor- és épüleeasztalos-iparban alapanyagként ritkán használj ák. Jel-
lemzően szerszámnyelek, fakalapács, gyalutalp, csúszólécek, esztergályozott munkák ké-
szítésére használják. Kiváló cellulóz-alapanyag.

83
FAFAJOK

Vadkörte
Európában, Nyugat-Ázsidban és a Kau-
kázusban elterjedt. A sík- és hegyvidéket
egyaránt kedveli. Összefoggó' állomdnyo-
kat nem alkot, tölgyesekben, legeló'kön
fordul elő. Levelei oválisak, csaknem ke-
rekdedek, hosszú nye/űek. Kérge szürkés
sötétbarna, hossz- és harántirányban mé-
lyen repedezett.
Famagasság: 10-15 m;
TOrzsdtmérő.· 0,5- 0,7 m.

Évgyűrű: Határát a bütün sötétebb vonal jelzi.

Edények: Szabad szemmel nem láthatók.
Bélsugár: Szabad szemmel nem láthatók.
Szín: Színes geszt nélküli, szürkés vörösesbarna, rompa fényű.
Sűrűség: 0,74 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Igen kemény, kopásálló, egyenletes finom szövetű,

nehezen hasítható, szépen fa ragható, .nem tartós. Gőzölve javulnak a megmunkálási tu-
lajdonságai.
Leggyakoribb hibák és kártevők: Rövid törzse általában egyenes, de gyakran bordás,
sudarlós csavarodott. Gyakran álgesztes, bélfoltok előfordulnak.
Gyakran károsítja a fagyöngy növényi élősködő, amelynek szívógyökerei a szíjácsot lu-
kacsossá teszik. A faromó gombák és rovarok károsítják.
Felhasználás: A bútorgyártás és belsőépítészet értékes alapanyaga. Pácolva alkalmas az
ébenfa utánzására. Készülnek belőle dísztárgyak, fafaragások, dohányzóeszközök (pipa),
rajz- és mérőeszközök.

84
 LOMBOS FÁK

Bükk
A mérsékelt égövben mindenütt elterjedt.
Amerikában és Európában is szám os foj-
tája létezik, de a fitanyagukban nincs
számottevő különbség. Főleg a dombvidé-
kek északkeleti hűvösebb oldalát kedveli.
Wkony, világosszürke, fényes kérge idős
korban is sima. Bőrszerűfényes, közel ke-
rek levelei hullámos szélűek.
Famagassdg: 35-40 m;
Tdrzsátmérő: 0,7-1,5 m.

Évgyűrű: Az évgyűrűhatár és a pásztahatár is jóllátható a bürün, íve a bélsugaraknál

megtörik. Az évgyűrű rajzolata a hosszmetszeten is látható.
Edények: Szabad szemmel nem láthatók.
Bélsugár: Sok, feltűnő, a rajzolatot jelentősen befolyásolják. Sugármetszeten több mm
magas barna színű tükrökként, húrmetszeten rövid, barna köménymagra emlékeztető
vonalkákként láthatók.
Szín: Színes geszt nélküli fája vörösesfehér, gőzölve vöröses, hússzínű.
Sűrűség: 0,72 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Kemény, kopásálló, nagy szilárdságú, gőzölve jól haj-
lítható. Finom szövetű, minden eljárással jól megmunkálható. Nem tartós.
Leggyakoribb hibák és kártevők: Leggyakoribb növekedési hibája az álgesztesedés.
Az ilyen anyag tartósabb, de repedékenyebb és nem telíthető. Gyakori a színegyenetlen-
ség az áigeszementes részekben is, ez gőzöléssei kiegyenlíthető. A kitermelt fa különösen
fülledékeny. Gőzölés nélkül repedésre, vetemedésre haj lamos. A beépített faanyagot szá-
mos korhasztó gomba és rovar károsítja, ezért csak beltéri felhasználásra javasolható.
Felhasználás: Igen széles körű beltéri és vegyi hasznosításra alkalmas. A hajlítottbútor-
gyártás és rétegeltlemez-gyártás legfontosabb alapanyaga. Ezenkívül parketta, falburko-
lat, farömegcikkek, sporrszerek, szerszámnyelek készülnek belőle. Csersav- és egyéb
inkrusztálóanyag-mentes vegyi összetétele különösen alkalmassá teszi vágódeszkák, faka-
nalak, élelmiszeres és vegyszeres hordók készítésére. Cellulóz és jó minőségű faszén is ké-
szül belőle. Forgácsár felhasználják hús füstölésre, ecetgyárrásra, sőt a fűrészpora állaci ta-
karmányozásra is alkalmas.

85
FAFAJOK

Dió
A közönséges vagy kird/ydió a Balkdnon,
a feketedió Amerikdban őshonos. Európa
többi részén telepített keverékfaként vagy
kertekben fordul elő. Nagy összetett viid-
goszöld levelei pdratlanul szdrnyaftak.
Kérge vildgosszürke, kemény, repedezett,
a kéregcserepek oldala fekete.
Famagassdg: 20- 30 m;
TOrzsdtmérő.· 1-2,5 m.

Évgyűrű: Az évgyűrűhatár sötét vonalként minden metszeten jóllátható, vonalai a fá-

nak szép rajzolatot adnak.
Edények: Nagyok, szabadszemmel jól láthatók. A hosszmetszeteken az edények több
mm-es szálirányú karcalásai az évgyűrű teljes szélességében egyenletesen elszórva figyel-
hetők meg.
Bélsugár: Csak a sugármetszeten, az edények vonalát merőlegesen keresztező rövidebb
csíkokként láthatók.
Szin: A szíjács széles, világosszürke, a geszt sötét szürkésbarna - a feketediónál lilás ár-
nyalattal.
Sűrűség: 0,68 g/cm3.

Egyéb rnűszaki tulajdonságok: Kemény, kopásálló, szilárd, gőzölve jól hajlítható,

szépen faragható. Jól pácolható, szépen fényezhető. Közepesen tartós.
Leggyakoribb hibák és kártevők: Szárításkor erősen zsugorodik, könnyen reped.
Az élő fát rörzskorhadást okozó gombák gyakran károsítják. A feldolgozott, beépített
anyagat a könnyező házigomba és a pincegomba gyakran megtámad ja.
Felhasználás: Értékes bútorok, parketta, fafaragás, öntőminta, belső lépcső, korlát,
falburkolat.

86
 LOMBOS FÁK

Nyír
Észak-Európa ht'ivösebb vidékeinek gya-
kori elegyfája. Levelei rombusz alakúak,
aszimmetrikusan ftirészeltek. Kérge fia-
talon sima, fohér, keresztirányban össze-
foggő szalagokban lehúzható. Idősebb
korban fokete, vastag, durván repedezett.
Famagasság: 20-25 m;
Törzsátmérő: 0,5- 1 m.

Évgyűrű: Az évgyűrűhatár elmosódott, nehezen kivehető.

Edények: A sok egyenletesen szórt edény a bütü n lisztszerű bevonatnak tűnik, a hossz-
metszeten a karcolások szabadszemmel nem láthatók.
Bélsugár: Csak sugármetszeten - nagyon apró, halványbarna foltokként -látható.
Szín: Színes geszt nélküli fája fehér, esetleg halvány vörösessárga.
Sűrűség: 0,65 g/cm3 .

Egyéb rnűszaki tulajdonságok: Középkemény, középnehéz fája jó szilárdsági tulaj-

donságú, ütés- és törésálló. Nem tartós, jól pácolható, telíthető.
Leggyakoribb hibák és kártevők: A fűrészáru fülledésre hajlamos.
Az élőfát gyakran sebparaziták károsítják, törzskorhadást okozva. Kék elszíneződést
okozó gombák megjelenése is gyakori.
Felhasználás: Műszaki furnér- és rétegeltlemez-gyártás, fatőmegcikkek (cérnaorsó,
fogvájó, cipőszcg). Alkalmas szántalpak, kocsirudak készítésére. Jó minőség(i cellulóz- és
m(is el ycm -alapan yag.

87
FAFAJOK

Juhar (iávor)
Közé-európai, mediterránjellegű növény.
A lobos fok közüla legmagasabbra hatol
a tengerszint felett. (.4 számosjuharfajta
közüla hegyi juhar flija a legértékesebb.)
Nagy zöld levelei ötkaréjosak, szélei fino-
man íve/tek. Kérge fiatalon sima, később
vékonyJoltok ban, lemezekben leváló.
Famagasság: 20-30m;
Tórzsátméró:· 1-1,5 m.

Évgyűrű: A késői pászta vékony, de határozott vonalként kirajzolja az évgyűrű vonalát,

és a hosszmetszeteknek finom rajzolatot ad.
Edények: Aprók, szabad szemmel nem láthatók.
Bélsugár: A sugármetszeten - sok apró fénylő tükörként - jól láthatók A bütü- és
húrmetszeten nehezen kivehetők.
Szín: Színes geszt nélküli fája fehér, néha sárgás árnyalattal.
Sűrűség: 0,63 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Középnehéz, középkemény, egyenletes szövetű, fája

szálkamentesen hasad, jól megmunkálható, szépen fehéríthető, pácolható, fényezhető.
Magas keményítőtartalmú fáj a nem tartós.
Leggyakoribb hibák és kártevők: A fűrészárut erőteljesen támadják az elszíneződés!
és fülledést okozó gombafajok, a beépített anyagot a könnyező házigomba és a pince-
gom ba károsíthatja.
Felhasználás: Beltéri bútorok, parketta, rétegelt lemez, szerszámnyél, cellulóz, hang-
szerek gyártása.

88
 LOMBOS FÁK

Platán
Parkok, útszegélyek Jekorativ telepített
fdja. A nyugati platán őshazdja Ameri-
ka, a keleti platáné Kis-Ázsia. Az euró-
pai fojok leggyakrabban a kétfile platán
keverékei. Nagy levelei fényeszöldek, 3-5
osztatúak, hegyes csúcsúak. Wkony kérge
jellegzetes terepszínű foltokban hámlik.
Famagasság: 30-40 m is lehet, de a
hasznos törzshossz csak 6-8 m;
Törzsátméró:·J-2,5 m.

Évgyűrű: Az évgyűrűhatár jóllátható.

Edények: Szabadszemmel nem láthatók.
Bélsugár: Igen sok, feltűnő, mindhárom metszeten jóllátható. A sugármetszeten nagy
mennyiségű barna foltként, a húrmetszeten sűrűn előforduló rövid barna vonalakként te-
szik a bélsugarak mozgalmassá a rajzola rot.
Szín: A szíjács viszonylag széles, vörösesfehér, a geszt vörösesbarna.
Sűrűség: 0,58 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Középnehéz, közepes szilárdágú, nehezen hasítható,

jól hámozható. Finom szövetű, szálkamentes fája szépen fényezhető, faragható, esztergá-
lyozható. Nem tartós.
Leggyakoribb hibák és kártevők: A fatörzs gyakran görbe, előfordulhat fagyrepedés,
rovarrágás. Fülledésre hajlamos.
Felhasználás: Érdekes rajzolata miart színfurnér-, intarzia-alapanyag. Dísztár-
gyak, esztergályosmunkák is készülhetnek belőle. Kereskedelmi forgalomban ritkán
kapható.

89
FAFAJOK
,
Eger
Európában őshonos, de Aftikában és Kis-
Ázsiában is előfordul. A vízpartokat, lá-
pokat kedveli. Fényes sötétzöld levelei ke-
rekdedek, ftirészelt szélűek. To'rzse szürke
vagy barna, kérge 1-3 cm vastag, a repe-
dések finom hálózatától tagolt.
Famagasság: 20-30m;
To'rzsátmérő: 0,3-0,7 m.

Évgyűrű: A hullámos, olykor fodros évgyűrűhatár elmosódott, alig látható.

Edények: Szabadszemmel nem láthatók.
Bélsugár: Széles, összetett bélsugarai mindhárom metszeten jól láthatók. A sugáemet-
szeten keskeny, fénylő szalagok, a hosszmetszeten hosszú világosbarna vonalak.
Szín: Színes geszt nélküli fája meleg sárgásvöröses, gyakran barna színű szabálytalan
ún. bélfoltokkal tarkított.
Sűrűség: 0,55 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Könnyű, puha, sűrűségéhez képest szilárd, egyenletes

szövetű, jól faragható, könnyen megmunkálható. Levegőn nem tartós, de vízzel telítve
tartóssága sokszorosára növekszik.
Leggyakoribb hibák és kártevők: Az idősebb élő fában gyakori a bélkorhadás és fagy-
repedés. Sokszor korhadt göcsöket tartalmaz. A kitermelt fa fülledésre hajlamos.
Magas keményítőtartalma miatt a beépített anyagot a korbadást okozó gombák
(könnyező házigomba, pincegomba) gyakran károsítják.
Felhasználás: Újabban a bútorgyártás egyik legkeresettebb alapanyaga. Készül belőle
parketta és falburkolat, rétegelt lemez. A faszobrászat, a ceruzagyárrás, Öntőminta-készí­
tés gyakori alapanyaga.

90
 LOMBOS FÁK

Hárs
Közép-Európa erdeinek gyakori elegyfd-
ja. Képes igen magas kort elérni, Magyar-
országon is előfordulnak 300-400 éves
fomatuzsdlemek. Levelei szív alakúak, ji-
noman fogazottak. Kérge fiatalon sima,
zöldesbarna. Idó'sebb korban 1-3 cm
vastag, hdlózatosan repedezett.
Famagassdg: 25-40 m;
Tórzsdtmérő: 0,6-1,2 m.

Évgyűrű: Az évgyűrűhatárt halvány sárgás színű vonal jelzi.

Edények: Szabadszemmel nem láthatók.
Bélsugár: Szabad szemmel nem láthatók.
Szín: Színes geszt nélküli fája sárgásfehér.
Sűrűség: 0,53 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Könnyű, puha, közepesen szilárd, rugalmas fája alig
zsugorodik. Homogén szövetszerkezete miatt a legjobban faragható fafajok közé tartozik.
Leggyakoribb hibák és kártevők: Előfordulhat álgesztesedés. A kitermelt fát elszíne-
ződést és fülledést okozó gombák, a beépített anyagot a könnyező házigomba, pincegom-
ba és a kopogóbogár károsítja.
A gyakori vadrágások miatt az élő fát sebparaziták korhaszthatják
Felhasználás: Fafaragások, szobrok, furnér, rétegelt lemez, ceruza, öntőminta, facipő,
ládagyártás a leggyakoribb felhasználási területei. Emellett a cellulóz-, forgácslap- és fa-
ros tlemezgyártásnak is alapanyaga. Elszenesítve kiváló rajzszén.

91
FAFAJOK

Nyár
A mérsékelt égövben az egész északi fil-
gömbön elterjedt. Számos fojtájuk léte-
zik, és keresztezéssei újabb nyárakat ne-
mesítenek, amelyek alkalmazkodóképes-
ségben, a növekedés intenzitásdban és a
fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség-
ben kiilönböznek egymástól. Az egyes
nyárfojttik fomagassága, törzsdtmérője,
gesztjének színe fofojtdnként változik.
A szövetszerkezeti felépitésben, műszaki
tulajdonságaikban az egyes nyárfajták lé-
nyegesen nem kiilönböznek egymástól.
Famagasság: 20-30m;
70rzsátmérő: 0,5-1,5 m.

Évgyűrű: Az évgyűrű széles, átlagos mérete az l cm-t rendszerint meghaladja. Az

évgyűrűhatár a sötétebb késői pászta miatt látható.
Edények: Szabadszemmel nem láthatók.
Bélsugár: Szabad szemmel a legtöbb fajtánál nem látható.
Szín: Néhány színes gesztű (fehérnyár, szürkenyár, óriásnyár) fajtánál a szíjács széles,
sárgásfehér, a geszt világos szürkészöld vagy szürkésbarna. A színes geszt nélküli (rezgő ­
nyár, olasznyár) fajták anyaga sárgásfehér.
Sűrűség: 0,40-0,47 g/cm3 fajtától függően.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Könnyű, lágy fájuk kis szilárdsági értékű. Hosszú
rostjai miatt r,yalult felülete bolyhos. Könnyen megmunkálható, élő nedves állapotban
hőkezelés nélkül h ámozható. Nem tartós.
Leggyakoribb hibák és kártevők: A feketenyár jellegzetes hibája a csomorosság.
A csomoros nyár értékes furnér- és műbútoraszralos alapanyag, amit a köznyelv topolya-
ként ismer. Gyakori az álgesztesedés, rovarrágás, külpontosság, húzott fa. A kitermelt
anyag elszíneződésre és fülledésre hajlamos.
A beépített anyago t a könnyező házigomba gyakran károsítja.
Felhasználás: A rétegeltlemez-, forgácslap- és farostlemezgyártás, gyufagyártás h asz-
nosítja. Készül belől e gyümölcsláda, rakodólap, cell ulóz és ragasztott épületelem is.

92
 7. tóblózat. A legfontosabb mérsékelt égövi lombos fók leglényegesebb müszaki tulajdonságai

E~nyelc o
Sünlség,
Fafejcsoport Fafej ÉvgyGnl koroi késői Bélsugarak Szín Tortóssóg Felhonnólós
g/cm'
pántóban

Tölgy Az~rühotór Nagyok Apc-61:, sug6r Minden mehzeten Sórgósborno 0,69 lgon tartó• Bútor, kühó surk. k6d6r;por,
jól16thaló Kónybo feltünóek bogn6r;por, parketta
rendezödók
Cser Nyilot1ok VöröseslxJr!'KI 0,85 Nem tartós Parketta, bútor, fo<góc~op

Szelidgeszten~ Neml6thot6k S6rgóWarno 0,63 Igen tartós A tölgyhöz hasonló

8 Akó c Tilliszekkel telít<Kek l>f>r6 fehér Csok sugórmetszeten Sórgó>·zöldesborno 0,77 Igen tart6• Bútor, parketta, kódőripor
j pontok l6thot6k apró fényló
'Si Eper Ré>zben telitettek túkroklént Aranyborna 0,75 Igen tortOs Bútor, parketta, k6d6r;por,

~
pólink6.hordó
1
J!E Kőris Nagyok, nyítoltok cikcakk S6rg6sborno 0,69 Nem torló• BútO!', sportu er porkelta
_Q \'OOOIba
Szil Többoorasok rendezadlek Sugórmetszelen lebünó Vörösesborna 0,68 Tartós Bognóripor, hoj6gy6rlós

f CJercsznye l>f>r6k, alig 16tllot6k Neml6thot6k

borna foltok
Sug6rmetszelen opró
fénylo tükrök
Pirososzöldes csíkokkal 0,65 Nemtartós Dekoratív bútor, falburkolat,
foforog6s, önt<Sminto
- Oi6 .lóllótllo16 Nagyon 16tho16k CJOk sugórmetueten Szürkéiborno 0,68 Közepes

Gye<tyón Hull6rno• elmos6dolt Aprók, szebad szernrnel nem lóthalók Minden rnetuelen j6l Szines geut nélküli, fehér 0,82 Nem tort6sok1 Szecszómnyél, gyolutolp,
l6thotók kühó szerkezetí eszlergólyos munkól<
anyognok t~em
Vadkőne Elmosódotton lótllotó Necnl6tllat61: Színe• geut nélküli,born6• 0,74 Foforog6•. egyedi ki.bútor
olkolmosok
Bükk J6l lóthot6 Csok svg6rmet$zeten Színesgeszt nélküli 0,72 Hajlított bútor, rétege~ lemez,
vörO~sfehér bútor, parketta
Hegyi jvhar Vékony borna Csok su16~metszeten S6rg6sfehér~ szines geu1 0,63 Bútor, parketta, rétegelt lemez,
1 ·h >.
vonolként lóthaJó fénylotu rók nilkuli szers.zómnyél, hangszer

l Fatőnsegcikk, koc.;gy6rt6s
~.s Nyír Nehezen kiveheló Csok •ug6rmetszetero 0,65
'le
:S -2
op<6 borna folt
Plotón .16116tllo16 Mindhórom metsteten Vörösesborno 0,58 Bútor,di>ztti~k
"' lehünóek
Éger Hul16mos, elmoK>doH Nagy, öuzetett, mind· Színes geszt nélküli, 0,55 BUtor, foForog6s, ceru:w"
hórom metszeten lóthotól: s6rg6svörös cellulóz
1
~
J!E H6rs Sórgo vonalként Nem 16thotok S6rg6>!.hér 0,53
..2 holvónyon lótszik
~ Ny6r ~évgy0rüj61 Geut halvónyszürké>, 0,45 Gyvfo, lódo, cellulóz, o:>
:9 zöldes vogy színes goszt
nélküli
lorostlemez o
Ul
~ "
)>·
(,.) 7\
FAFAJOK

Kérdések
1. Sorolja el a gyűrűslikacsú fák közös jellemzőit!
2. Melyek a csersavat nagyobb mennyiségben tartalmazó gyűrűslikacsú fák?
3. Mely gyűrűslikacsú fák alkalmasak külső szeekezetek készítésére?
4. Miben tér el a cseresznyefa szövetszerkezete a többi gyűrűslikacsú fáétól?
5. Melyek a színes geszt nélküli, szórtlikacsú keményfák?
6. Milyen kártevők veszélyeztetik a színes geszt nélküli szórtlikacsú fákat?
7. Melyek a lágy lombos fafajok?
8. Melyek a dekoratív, szép rajzolatú, színfurnérgyártásra alkalmas fafajok?
9. Melyek a jól faragható fafajok?
1O. Me!y fafajok a ceruzagyártás, gyufagyártás, a háztartási eszközök gyártásának alap-
anyagai?
~ # ~ ~

7.3. TROPUSI FAK (EGZOTAK)

A trópusokon a kambiumgyűrű működése folyamatos, ezért a fatörzs egyévi vastagsági
növekedése nem különül el olyan határozottan, mint a mécsékelt égövi fáké. A legtöbb
trópusi fának azonban az évgyűrűkre emlékeztető csíkos rajzolatot ad az, hogy a száraz és
a nedves évszakban a karn b ium különböző szövetű anyago t hoz létre.
Az egész éves folyamatos fejlődés hatására a trópusi fák gyorsan nőnek, és igen nagy
méceteket érhetnek el. Torzsátmérőjük meghaladhatja az 1,5 m-t, és gyakran 20- 30m
magasságig törzsük hengeres, elágazásmentes, ágtiszta. Szövetszerkezetük ezért többnyire
egyenletes, egyenes szálú, csomómentes.
Edényeik nagyok, sz6rtak, egyesével vagy csoportosan helyezkednek el.
Műszaki tulajdonságaik igen széles határok között változnak. A legkönnyebb és legne-
hezebb, a legpuhább és legkeményebb, a legvilágosabb és legsötétebb fák mind a trópusi
fák közé tartoznak.
A trópusi fák átfogó megismerését nehezíti, hogy több ezer fojtájuk van, és egyes Jajok a
foldrajzi származástólfliggően eltérő sajátossdgúak. Ezért a kereskedelemben a fofoj mellett a
származási helyét is ajánlatos fe/tüntetni. További nehézséget okoz, hogy egy-egy fofoj többféle
néven kerülforgalomba, illetve ugyanazon a néven több, egymástól lényegesen különböző tu-
Lajdonságú Jajajt is áru/hatnak. Szokás pl. mahagóninak nevezni minden vörös árnyalatú
trópusiJát.
A második világháború utáni évtizedekbenfőleg Afikdból származó egzótdkat használtak
főleg fornér-, de tömörfoként is Magyarországo n. Környezetvédelmi, gazdasági és politikai
okokis szerepet játszanak abban, hogy a 90-es évektót az európai fofeldolgozásban eddig isme-
retlen, Dél-Ázsidból származó faJajok jelennek meg a piacon.

94
 TRÓPUSI FÁK

Mahagóni
Valódi hazája Közép-Amerika, és a legér-
tékesebb, legszebb anyag az innen szár-
mazó törzsekből kerül ki. Az Európába
kerülő mahagóni Afrikdból származik.
TObb változata közül/egjobb minőségű a
Sapelli-mahagóni.

Növekedési zónák: Jól megkülönbözethetők, a hosszmetszetnek szép, sávos rajzolarot

adnak.
Edények: Egyenletesen elszóródva egyesével vagy ikerpólusként találhatók, szabad
szemmellárhatók.
Bélsugár: A sugármetszeten fénylő foltokként láthatók.
Szín: A szíjács keskeny, sárgásrózsaszín, a geszt aranyosan fénylő vörösesbarna.
Sűrűség: 0,70 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Kemény, kopásálló, szilárd, a geszt különösen tartós,

gombák, rovarok nem támadják meg. Nehezen pácolható, telíthető, de természeres szép
színe miatt pácolására ritkán kerül sor.
Felhasználás: Búrorgyártás; falburkolat, külső és belső lépcsők, korlátok, ajtók. Hasz-
nálja a jármű- és hajógyártás, és készül belőle luxusigényeker kielégítő tetőzsindely is.

95
FAFAJOK

Okumé
Oshazája Nyugat-Afrika. ahol igen nagy
méreteket ér el. Nem ritka a 60 m-es fo-
magasság 1,5-2 m törzsátméró' melfett.

Növekedési zónák: EltéréS fényű sávokként jól láthatók.

Edények: Egyesével, egyenletesen szórran helyezkednek el, jól láthatók.
Bélsugár: Selyemfényű fi nom tükrökként a sugármerszeten jól láthatók.
Szín: A szíjács keskeny, világosszü rke, a geszt szürkésrózsaszín .
Sűrűség: 0,45 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Könnyű fája viszonylag kemény, és az üvegszerűen

kemén y kristályos zárványok miat t a megmunkálószerszám élét erősen koptatja. Nem
tartós, jól pácolható.
Felhasználás: Mivel szerkezete hasonlír a mahagóni hoz, pácolva alkalmas an nak után-
zására. Készül belőle műszaki furnér és rétegelt lemez, láda, csónak, és használja a vízi és
magasépítészet is.

96
 TRÓPUSI FÁK

Paliszander
Oshazdja Brazília, de változataí DéJ-
Azsidban is megtalálhatók. Trópusi eső­
erdőkben terem.

Növekedési zónák: Nem feltűnőek.

Edények: Nagyméretűek, durvák, szórtak.
Bélsugár: Szabadszemmel nem láthatók.
Szín: A keskeny szfjács sárgásfehér, a geszt vöröses, lilásbarna majdnem fekete szabály-
talan csíkokkaL
Sűrííség: 0,82 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Igen nehéz, kemény, nehezen hasítható, fény hatásá-
ra fakul. Fűrészpora bőrgyulladást, allergiás tüneteket okozhat. Dekoratív, tartós, értékes
fafaj.
Felhasználás: Esztergályosmunkák, dísztárgyak, értékes bútorok.

97
FAFAJOK

Balsafa
Hazája Közép- és Dél-Amerika. Rendkí-
viil gyorsan rtó: Egyéves korában eléri a
l O m magasságot. Az ipari célokra fel-
használt legkönnyebb fo.

Növekedési zónák: Nem kivehetők.

Edények : Igen nagyok, a hosszmetszeten több cm hosszú mély barázdák.
Bélsugár: Sugármetszeren selyemfényű tükrökkém jól láthatók.
Szín: Sárgásfehér, idővel halványodik.
Sűrűség: 0,16 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Igen könnyű, puha, kézzel morzsolható, kis szilárdsá-
gú, bársonyo~ tapimású. Kiváló hőszigetelő. Puhasága miatt kéziszerszámokkal nem
munkálható meg, de éles, nagy fordulatszámú gépeken jól alakítható. Nem tartós.
Felhasználás: Szigetelőanyag, víztaszító anyagokkal imprcgnálva úszó- és menrőövek
anyaga. Színházi díszletck, filmgyári kellékek is készülnek belüle. Cell ulózgyánásra
kiválóan alkalmas.

98
 TRÓPUSI FÁK

Teakfa
ELő- és Hátsó-Indiában őshonos, indiai
tölgynek is nevezik. Kivágás eló'tt 2- 3 év-
vellekérgezik, és Lábon állva hagyják ki-
száradni.

Növekedési zónák: Jól láthatók.

Edények: A kéc zónában az edények mérece lényegesen különbözik, ezért szerkezece a
gyűrűslikacs ú fákéra hasonlít.
Bélsugár: Szabad szemmel nem láthatók.
Szín: A szíjács keskeny, sárgásbarn a, a geszt söcéc sárgásbarna, csokoládébarna.
Sűrűség: 0,65 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Közepesen kemény, igen szilárd, magas viaszcarcal-

mú, zsíros cap incású, nehezen szárad.
Felhasználás: Bútorgyárcás, fafaragások, hajógyárcás, vízi építés.

99
FAFAJOK

Gumifa
Dél-Amerikában ó'shonos fofoj, amely-
nek csapolással nyert tejszerű nedve a la-
tex (kaucsuk) a gumigyártás alapanyaga.
A szigorú törvények ellenére sikerült a
növény magját Brazíliából kicsempészni,
és a Ját Dél-Ázsiában is meghonosítani.
A latextermelésre már alkalmatlan fákat
régebben kivágták és e/tüze/ték. Csak az
elmúlt évtizedekben kezdődött el a gumi-
fo ipari hasznosítása.

Növekedési zónák: Nem különülnek el.

Edények: Nagyok, durvák, sárga tilliszekkel telftődtek.
Bélsugár: Csak sugármetszeten - selyemfényű tükrökként - láthatók.
Szín: Színes geszt nélküli, halvány krémszínű, gyakran enyhe rózsaszín árnyalattal.
Sűrűség: 0,60 g/cm3.

Egyéb műszaki tulajdonságok: Középkemény, könnyen megmunkálható, nem tar-

tós, durva, de egyenletes szövetű.
Felhasználás: Beltéri bútorok, lemezgyártás, parketta, belső lépcsők, korlátok.

Különösen értékes trópusi fafaiok

Ébenfa
Tóbb f:'ljtája közül a legércékesebb a kékesfekete színű. Igen kemény, nehezen megmun-
kálható, repedékeny. Sűrűsége 1,25 g/cm3. Fafaragások, intarziák, bútorberakások, dísz-
tárgyak készítésére, valamint hangszergyártás ra használják.

Brazíliai rózsafa
A legdrágáb b fák egyike. Színe rózsaszínű, világospiros, kárminvörös csíkokkal tar-
kítva. Megmunkáláskor rózsaillatú. Kemény, sűrűsége 0,95 g/cm3, de könnyen hasít-
ható, jól megmunkálható. A színfurnérgyártás, egyedi bütorok készítésének értékes
alapanyaga.

100
 TRÓPUSI FÁK

Pockfa (lignum sanctum)

A legnehezebb fa, sűrűsége l ,36 g/cm3. Színe sötét zöldesbarna. 25°/o-os viasztartalma
miatt zsíros tapinrású, nehezen hasítható, igen tartós. Tekegolyókat, csúszóléceket, víz
alatti csapágyakat készítenek belőle.

Lóhúsfa
Vörösesbarna, vékony csíkokkal tarkított nagyon nehéz és kemény fájából dísztárgya-
kat, esernyő- és sérabotnyelet, hegedűvonókat készítenek.

Kérdések
1. Miben különbözik a trópusi fák szövetszerkezetc a m érsékelr égövi fákétól?
2. Milyen közös tulajdonságai vannak a trópusi fáknak?
3. Melyek a különleges rajzofarú színfurnér gyárrására alkalmas legismertebb egzótafák?
4. Mire használható a balsafa?

101
ASZTALOS ANYAGISMERET
 Q

a re

Az erdei választék közül kikerülő ipari rönköket az elsődleges faipar dolgozza fel. Az el-
sődleges faipar szalgáltatja az alapanyagat a fafeldolgozás különböző területei számára.
A fűrészüzemekben előállított fűrészáru tömörfa alapanyagat biztosír a bútor- és épület-
asztalos-ipar, a kádár- és bognáripar, a játék- és fatőmegcikk-készítők és más feldolgozók
számára.
A lemeziparban furnért, rétegelt lemezeket és idomokat valamint különböző felépítésű
bútorlapokat állítanak elő . Ezek a termékek szintén alapanyagok, amelyek fajtáit, tulaj-
donságait, megmunkálharóságát, felhasználásának lehetőségeit ismernünk kell.

,, # #

8. 1. FURESZARU
A fűrészáru fűrészipari rönkből hosszirányú fűrészeléssei kialakított faválaszték, aminek
legalább két párhuzamos lapja van.
A lap a fűrészáru szélesebbik, az oldal a keskenyebbik hosszirányú felülete, a bütü a fű­
részelt véglap. A lapok, oldalak és bütük síkja merőleges egymásra.

Oldal

Bütü
37. ábra. Fűrészáru

A fűrészáru lehet szélezett és szélezeden. A fenyőfűrészáru általában szélezetr, a lombos

szélezeden állapotban kerül forgalomba.
A fűrészáru ármegállapítása, nyilvántartása m3-ben történik.
A fűrészáru-választékok méreteit, kialakítását és minőségi osztályozását szabvány írja
elő.

105
FŰRÉSZ- ÉS LEMEZIPARI TERMÉKEK

Fürészáru-választékok
8. táblázat. FenyőFürészáru·válosztékok és méreteik

Fűrészáru neve Vostagság Szélesség

Deszka vékony áru 40mm·ig 50mm fölött

Léc 40mm· ig 75mm-ig
Palló vostag áru 44mm-től 16 cm·ig keskeny áru
17 cm-től széles áru
Zárléc 80mm·ig l 20mm· ig
Gerenda 300mm·ig 300m·ig
minimális keresztmetszet l 00 cm2
. · w ·· • '" ~ " w ··~ . . ~ ..,

Fenyőfürés:záru-válas:ztékok
Névleges hosszúságok:
normál áru 3 m fölött 30 cm fokozarokkal,
rövid áru 1- 2,75 m~ig 25 cm-es fokozatokkal,
extrarövid áru 0,5- 0,9 m~ig l Ocm-es fokozatokkaL
A normál és rövid áru fenyődeszkát és ~pallót K (kiváló), L, II., III. és IV. osztályba,
míg az extrarövid árut egyeden minőségi osztályba soroljuk A megállapított minőségi
osztályokat az egyik bütün vízálló festékkel meg kell jelölni. Az egyes minőségi osztályok
szín jelzései:
K (kiváló) fehér,
L osztály p1ros,
II. osztály kék,
III. osztály sárga,
IV. osztály fekete.

Lombosfürés:záru-válas:ztékok
9. táblázat. Lombosfürészáru·válosztékok és méreteik

Fűrészáru neve Vostagság Szélesség

l'
~
Deszka 40mm·ig 50mm fölött ~
Léc 40mm-ig 80mm-ig
l
Palló 45mm-töl A pallószélesség minimálisan o vostagság kétszerese
16 cm·ig keskeny áru .•"
~
*
17 cm- től széles áru ~
.,~
Zárléc 98mm·ig 98 mm·ig
Gerendo 300mm·ig 300m-ig
minimális keresztmetszet l 00 cm2
·~ · .. . ., ., ......, .. / .. .... . . , .... ' .
'"'

106
 FŰRÉSZÁRU

Névleges hosszúságok:
normál áru 2 mfölött l O cm fokoza tokkal,
rövid áru 1,0-1,9 m-ig l O cm-es fokoza tokkal,
extrarövid áru 0,5- 0,95 m-ig 5 cm-es fokozatokkaL

A lombos rövid deszkát és pallót 1., II. és III. minőségi osztályba, a zárlécet és gerendát
L és II. minőségi osztályba kell sorolni.

A fűrészáru méreteinek meghatározása

Hossz: A hossztengelyre merőlegesen fűrészelt két bütü közötti legrövidebb távolság.
Szélesség:
- Párhuzamosan szélezett fűrészáru szélességét az áru hossza mentén bárhol, de a vé-
gektőllegalább 15 cm-re kelllemérni.
- Nem párhuzamosan szélezett fűrészáru esetén a hosszúság felénél kelllemérni.
- Szélezeden fűrészáru eserén a hossz felénél, 38 mm-es vastagságig a keskenyebbik la-
pon kell mérni. 40 mm-es vastagság fölött a hosszközépen mért két lap szélességének átla-
gát kell számolni, majd egész cm-re kerekíteni.
Vastagság: Az áru hossza mentén bárhol, de a végétőllegalább 15 cm-re kell mérni.
A fűrészáru szabványos méretei légszáraz anyagra vonatkoznak.

~ ~
J.. sz ~ ,.. sz ... ,

~ ~
,... sz ...J 1.. sz .. 1

38. ábra. Profiira gyalult fűrészáru

szélességi méreteinek meghatározása

A térfogat kiszámítása: hosszúság X szélesség X vastagság azonos méctékegységben

(m) megadva. Ha a fűrészáru valamelyik mérete nem éri el a szabványos értéket, számítás-
kor eggyel alacsonyabb mérettartományba kell sorolni. (Például a 3,57 m hosszú, 16,5
cm széles, 63 mm vastag fűrészáru térfogata 3,50 X O, 16 X 0,06 = 0,033 m3.) A profiira
gyalult fűrészáru (palló, parketta, lambéria) m éreteit illesztett állapotban, vagyis aljazás és
csapolás nélkül adjuk meg.

A fűrészáru megnevezésének fogalmai

Ttikrös áru: A fűrészáru egyik lapja a bélsugarakon halad keresztül, Igy ott a bélsugártük-
rök teljes felületükkel látszanak.
Zárt bélű fűrészáru: A fűrészáru magában foglalja a belet, ami a lapfelületre is kifut-
hat.
Bélátvágott fűrészáru: A bél az egyik lapfelületen fut.

107
FŰRÉSZ- ÉS LEMEZIPARI TERMÉKEK

-<i 39. ábra. Állóévgyürüs lapfelületű áru

(deszka, palló)

40. ábra. Rajzos lapfelületü, 41 . ábra. Boules-áru

fekvő évgyürüs fűrészáru

(
a} b} c)
42. ábra. A fűrészáru vágási módja
a} élesvógós; b} prizmovógós; c} forgató vagy tükrös vágás

43. ábra. A késeit furnér gyártása 44. ábra. Hámozott furnér gyártása
l furnérlap; 2 nyomógerenda; 3 kés; l rönk, központoson befogva; 2 kés;
4 rönk, fel-le mozog 3 nyomógerendo; 4 furnérszalog

108
 FURNÉROK

Boules-áru: Jó minőségű, nagy átmérőjű rönkökből készül búroripari célokra. Min-

den fafajból előállítható. A rönköt azonos vastagságú szelvényekké fűrészelik, sa rönkben
elfoglalt helyének megfelelően máglyázzák (41. ábra).

,
8.2. FURNEROK
Furnérnak nevezzük a fa alapanyagból előállírott 0,2-5 mm vastagságú lemezt.
Alapanyag elméletileg bármelyik fajajta lehet. Az erdei választékok hossztolásakor furnér-
rönkkéntjelölik meg az olyan törzsszakaszokat, amelyek mérete és minó'sége megfolel ajitrnér-
gyártás céijainak. Ujabban használt faanyagból fó'legfenyó'gerendákból is gyártanak fornér t.
A repedésekkel rovarrágásokkal tarkított furnért éttermek, sörözó'k, alpesi házak berendezésé-
hez hasznáiják.

A furnérok csoportosítása az előállítás módia szerint

Késeit vagy hasított furnér
Furnérhasító gépeken állítják elő. Vágáslapjuk a rönk középtengelyén átfektetett síkkal
párhuzamos.
A késeléssei előállított furnérokat a "pengehullás" sorrendjében 16, 24 vagy 32 darab-
ból álló kötegekbe rendezik.
Az egymás után következő furnérlapok rajzolata közel megegyezik, így lehetőség van
változatos terítékek összeforgatására. A kötegeken a furnérok fajtáját, méretét és a köteg-
ben lévő lapok számát fel kell tüntetni. A látható felületek borítására színfurnérként első­
sorban hasított fumért használnak (43. ábra).

Hámozott furnér
Lehet koncenuikusan hámozott, amikor a tengelyvonalában befogott forgó rönk pa-
lástjáról csigavonalban fejtik le a furnért. A kés végtelenített furnérszalago t választ le.
Koncentrikus hámozás esetén a furnér elveszti a fa fajtájára jellemző rajzolarát, az évgyű­
rűk széles csíkok és hullámok alakjában láthatók. A koncenrrikusan hámozott furnér a ré-
tegelt termékek gyártásának alapanyaga (44. ábra).
A furnérhámozás lehet excentrikus, ilyenkor a rö nköt vagy a kialakított prizmát nem a
bél tengelyében, hanem külpontosan fogják be. Az így nyert furnér rajzolata változato-
sabb.

Fűrészelt furnér
A furnér előállításának hagyományos módja. Különösen értékes, kemény, nehezen ha-
sítható, elszíneződésre érzékeny fafajtákból (ében, rózsafa) csak fűrészeléssei gyártható
furnér. Az így előállírott furnérok különleges aszralosmunkák, inrarziák alapanyagai.

Különleges furnérok
A ceruzafaragás elvén működik a radiálfurnér-gyártás. Az előállítort különleges rajzola-
tú összefüggő körlap, kerek asztallapok furnérozására alkalmas. A kétszer késeit furnérok
a legkülönlegesebb rajzolarú furnérok. Az eljárással nagy mennyiségben állítható elő cso-
moros vagy gyökérfurnér rajzolatát utánzó minrázat.

109
FŰRÉSZ- ÉS LEMEZIPARI TERMÉKEK

A kétszer késeit fornérok gyártásakor az előállított fornér/apokból tömböket enyveznek

össze, majd ezeket újra késelik. Például egyenletes szövetű, nagyméretű trópusi fákból előálli­
tott világos és sötétebb színű vastaga,bb és vékonyabb fornérlapokat az évgyűrűk szerkezetét
utánozva filhenger alakzatba présein ek. Az így összeállitott tó'mböt újrakéselve a fonyófornér
rajzolatdt utánzó, nagyméretű fornérlapok dllithatók eló: A fornérok színe, az összeállitott
tömb formája, a késelés szöge változtatható. Igy bármilyen fafajtát utánzó, vagy akár textil-
szövésre emlékeztetőfornérlapok is gyárthatók.

45. ábra . Kétszer késeit furnér gyártása

A furnérok csoportosítása felhasználás szerint

Színfurnér
Felületek, élek borítására szolgál. A látható felületek borítására dekoratívabb, értékesebb
fumért használnak, nem lárható felülerekhez kevésbé értékes fából készült furnérokat.

Vakfurnér
Színfurnérozás alá használják. Alkalmazására elsősorban tömörfából szélesítőroldással
készült lapok furnérozásakor van szükség. Az előre gyártott bútorlapok általában közvet-
lenül színfurnérozharók.

Műszaki furnér
A rétegelt lemezek, tömbök és idomok, valamint a bútorlap gyártásának alapanyaga.

A furnérok mérete és minősítése

A furnérok legkisebb hosszúsági és szélességi mérerér, a megengedett mérettűréseket
szabvány írja elő. Az I., II. és III. mi nőségi osztályba sorolása lapokon megengedett fahi-
bák faj tája, mérete és mennyisége alapján szemrevételezéssel történik. Aminőségi osztályt
a kötegeken fel kell tüntetni.

A furnérok tárolása
A furnérgyártás a fa élőnedves állapotában történik (pl. nyár) vagy a rönk gőzölése vagy
főzése előzi meg. Az előállírás után a furnér nedvességtartalma magas, ezért egymásra he-
lyezés előtt a fumért szárírani kell. A ki~árított furnérkötegeket zárt helyen , napról és
nedvességtől védve, fafajo nként, furnérfaj tánként és minőségi osztályonként csoportosít-
va, deszkára vagy rácsra fektetve kell tárolni. A furnérok nyilvántartása, ármegállapítása,
forgalmazása m2-ben történik.

1 10
 RÉTEGELT TERMÉKEK
~ ~

8.3. RETEGELT TERMEKEK

8.3. 1. Rétegelt falemezek
A rétegelt lemezek műszaki furnérból ragasztás útján előállított termékek. A lapok szim-
merrikus felépítésűek Az egymásra kerülő szomszédos furnérlapok száliránya mindig
merőleges. A borítólapok száliránya megegyezik. A két feltételből következik, hogy a réte-
gelt lemezek páratlan (legkevesebb 3) rétegszámúak
A rétegelt lemezek gyárrásához kemény és lágy lombos valamint trópusi fafajok is hasz-
nálhatók. A két borírólap azonos fafajtából készül, a belső furnérok anyaga eltérhet a bo-
rírólaptól.
A gyártáshoz használt ragasztóanyagtól függően a rétegelt lemez lehet normál, vízálló
és főzésálló.
A lemezek elnevezése és minősítése a borítófurnér alapján történik: lehet egész lapos
vagy illesztett, a borítólap száliránya lehet párhuzamos a lemez hosszirányával vagy ke-
resztszálú. A szebb, hibamenres borítólap a színlap, az ellenkező a hátlap.
A rétegelt falemezek készülhernek egyik vagy mindkét oldalukon színfurnérozott kivi-
telben.
Tulajdonságaik: A szilárdság a hossz- és szélességi méret mentén közel azonos. Minél
nagyobb rétegszámú a lemez, annál egyenletesebbek a két irányban a tulajdonságok.
A nedvességfelvétel hasonló a természetes tömörfáéhoz. A zsugorodás hosszúsági és szé-
lességi irányban kb. 0,4% (a tömörfánál a lapok szélességi zs ugorodása 6-12%), vastagsá-
gi irányban 5%. Megjelenése és megmunkálhatósága hasonló a természetes fáéhoz.
Sűrűségük: 0,45-0,75 g/cm3.
Felhasználásuk: Bútorok lapalkatrészei, szekrényhátfal, fiókfenék, keretberétek, jár-
mű- és csónakgyárrás.
A rétegelt lemezeket alátéteken, vízszintes helyzetben letakarva, borítólap, mérer és mi-
nőség szerinr elkülönítve kell tárolni. A raktárhelyiség zárt, lehetőleg klimatizált legyen.
A rétegelt lemezek forgalmazása, nyilvántartása, ármegállapítása m3-ben történik.

8.3.2. Egyéb rétegelt termékek

Székülés és széktámla. Tómeggyártásban megfelelően kialakítort sablon segítségével
kész formára préselik. Alapanyaga hámozott műszaki furnér.
Sokrétű fatömb. A furnérlemezeket műgyanrával átitatják, majd nagy nyomáson pré-
sel ik. Az egymás után következő rétegek egymáshoz viszonyított száliránya a felhasználás
területétől függően különböző lehet. Alapanyagként többnyire bükk- és nyírfurnér hasz-
nálható. Az így kapott anyag kiváló mechanikai tulajdonságú. Igen kemény, kopásálló,
hő- és hidegálló, és biológiai károsítók nem támadják meg. Az anyagot elsősorban a gép-
gyártás és járműgyártás hasznosítja.
Alumíniummal színelt lemezek. Különleges felhasználási igények kielégítésére (jár-
mű-, repülőgépgyártás) 0,4 vagy 0,5 mm vastagságú alumíniumlemezzel borírott réte-
gelt lemezt is készítenek. A furnér bükk vagy nyír, az alumíniumborítás lehet egy- vagy
kétoldali.
Az alkalmazott ragasztó nagy szilárdságú, víz- és főzésálló.

111
FŰRÉSZ- ÉS LEMEZIPARI TERMÉKEK

8.4. BUTORLAPOK
Bútorlapoknak nevezzük azokat a laptermékeket, amelyek középrészből és két borítólap-
ból állnak.
A borítólap lehet 2- 3 mm vasrag műszaki furnér vagy kemény farostlemez. A közép-
rész anyaga alapján a bútorlap lehet:
- lécbetéres bútorlap,
- furnérbetétes bútorlap.

Lécbetétes bútorlap. A betét anyagát fenyő- vagy lágy lombos lécekből alakítják ki.
A léreket teljes bosszuk mentén vagy helyenként pontragasztással gépi úton egyesítik.
A középrész repedezése megelőzhető, ha a borítórétegek felragasztása előtt a középrészt
váltakozva alul és felül a vastagság 2/3-áig bemetszik.
Furnérbetétes bútorlap. A középrész
anyaga furnérhulladékból összeragasztott
tömbökből fűrészelt lécekből készül. A fur-
nérbetétes középrészt úgy alakítják ki, hogy
az egyes furnéroka borítólapra merőlegesen
helyezkedjenek el.
a} b)
A léc- és furnérbetétes bútorlapokat ne-
mes furnérral borítva is készítik. 14-30 mm
közötti vastagságokban, többféle táblamé-
retben gyártják
Tulajdonságaik: A szilárdsági értékek, kü-
c} d) lönösen a hajlítószilárdság kiemelkedők. A ter-
46. ábra. Bútorlapfajták mészeres fával azonos módon megmunkálha-
a) középrész vékony lécből; b) ötrétegű bútorlop; tó, fogazások, árokcsapos kötések kialakításá-
c} deszka középrész; d) lécbetét ra alkalmas. Higroszkópassága a természetes
fáéhoz hasonló, de zsugarodása hossz- és szé-
lességi irányban kb. 0,5%, míg vastagságban kb. 5%. Alaktartó, ezért szabadon álló alkatré-
szek (szekrényajtó) készítésére alkalmas.
Sűrűségük: 0,45- 0,78 g/cm 3.
Felhasználásuk: Bútorok lapalkatrészei, falburkolat, ajtó stb.
A bútorlapokat fedett, zárt, lehetőleg klimatizált helyiségben, vízszintes síkban; vastag-
ság, bo rítófurnér és méret szerint elkülönítve kell tárolni. Nyilvántartásuk, ármegállapítá-
suk m3-ben történik.

#' , ,, ,

8.5. HAROMRETEGU BUTORLAPOK

A lapok borítórétegei 3- 7 mm vastagú fenyő- vagy lágy lombos furnérból készülnek.
A középréteg ragasztorr deszka, amelynek száliránya merőleges a borítóréregekre. A ra-
gasztáshoz vízálló műgyantát használnak.
A műszaki tulajdonságok hasonlóak a lécbetétes bútorlaphoz. A lapokat a natúr
tömörfa bútorok készítésére használják.
 TAKARÉK BÚTORlAPOK
; ;

8.6. TAKAREK BUTORLAPOK

A bútoriparban szekrényoldalak és ajtók, az épületasztalos-iparban ajtólapok készítéséhez
olyan bútorlapokat is készítenek, amelyek középrésze élére állított furnérrács vagy papír-
rács. A borítóréteg lehet rétegelt lemez vagy farostlemez is. A lapokhoz előre meghatáro-
zott méretű fenyőfa kereteket készítenek, és tűzőkapoccsal vagy más módon ehhez rögzítik
a középrészt. A szeekezetek előnye a kis önsúly mellett az anyagtakarékosság. Hátrányuk,
hogy utólagos méretváltoztatásra, darabolásra, szerelvények áthelyezésére nincs lehetőség.

Összefoglalás
A tömörfa alkatrészeket és gyártmányokat fűr6'Záru alapanyagból állítják el6. Vastag-
sági mérete alapJán a fűrészáru deszka, léc, palló vagy gerenda, szélessége ~erint kes-
kenyvagys-Léles, ho~szúságt mérete alapján extrarövid, rövid vagy normáláru. Az egyes
választékok méretét, minőségi osztályozását szabvány írja elő.
A furnérok 0,2-5 mm vastagságú .falapok, amelyeket természetes fára vagy más hor-
dozóanyagra tagasztanak feL
Alkalmazásuk e.~tétikaí és míh-zakí előnyökkel jár. Segítségükkel a konnyebb és ol-
csóbb hordozóanyagok értékes fafaJok látszatát keltik, másrészt .a két oldalú furnérozás
nö.veh a lapok szilárdságát, alakrartóss~gát.
A furnérokat ké~eléssel, konc<mtrikus vagy excentrikus hámozással, ntkábban fare-
szeléssei állítják elő. A szfnfurnért a felületek borltására, a vufurnért szfnfurnéroz~
alá, a mClszaki fumért többrétegű termékek gyárrására használják.
A rétegelt lemezek meróleges száliránnyal egymásra raga~ztott páradan réteg~-zámú
mít~ furnérból készülnek. Megmunkálhatóságuk, megjelenésük a tömörfáéhoz
ha onló, műszakt tulajdonságaik azonban felülmúlják J. tömöefa lapo két.
A bútorlapok középrét<::gb61 ts két borításból állnak A középréteg lehet léc- vagy
deszkabetét, furner és papírrács. S·l.lmmetrikus felépítésük alak- és mérerrartósságot
biztosít a természetes fával azonos módon megmunkálható iapoknak

Kérdések
l. Létezik-e olyan fűrészáru, amelynek vastagsága nagyobb, mint a szélességi mérete?
2. Hogyan kell meghatározni a szélezetlen fűrészáru köbözéséhez szükséges szélességi mé-
retet?
3. Mir jelent az álló és a fekvő évgyűrű és fűrészárunál?
4. Miért forgalmazzák a késeit furnérokat 16, 24 vagy 32 lapból álló kötegekben?
5. Milyen módon előállított furnérokat használunkszínfurnérozásra?
6. Milyen előnyös tulajdonságai vannak a rétegelt lemeznek a természetes fával szemben?
7. Milyen a szerkezeti felépítése a lécbetéres és furnérbetétes bútorlapnak?
8. Milyen célra alkalmasak a takarék bútorlapok?

113
A fakészletek csökkenése miatt a faanyaggal való takarékosság és hulladékhasznosítás a
huszadik században egyre sürgetőbb igényként léperr fel. A műgyantaragaszrók előáll írása
ugyanakkor megteremtette a Iehetőségéc annak, hogy a fűrészáru és furnér termelésre
nem alkalmas méretű rönkválasztékokat felaprírva és ragasztással újraegyesítve olcsóbb
alapanyagokat állítsanak elő.
A fa vagy m ás lignocellulóz-tartalmú anyag ap d tékából ragasztással és préseléssel előál­
lÍtott anyagokar agglomerált termékeknek nevezzük. Gyártásuk lehetövé teszi az egyéb
famegmunkálások során keletkezett forgácsok újrahasznosítását is. Ilyen termékek a for-
gácslapok, farosdemezek és az OSB-lapok.

,
9.1. FORGACSLAPOK
Alapanyaguk faapríték, amely lehet célforgács vagy hulladék. A gyártás során a meghatá-
rozott méretű darabkákká aprított forgácsot kiszárítják, hőre keményedő műgyantara­
gasztóval keverik, ted tik, majd hő présben préselik. A kész lapok felületkezelés nélkül esi-
szoladan vagy csiszolt állapotban, fu rnérozva vagy egyéb módon (laminálás, lakkozás)
felületkezelve kerülnek forgalomba.
Csoportosírásuk sűrűségük ésszerkezetük alapján történik.

A forgácslapok csoportosítása sürüségük szerint

Kis sűrűségű forgácslapok. Az ilyen lapok alacsonyabb présnyomással, kevés műgyan­
taragasztóval készülnek. .t.pítési anyagként hő- és hangszigetelésre használhatók. Sűrűsé­
gük 250-400 kg/m3 között.
Közepes sűrűségű forgácslapok A felületüket boríró forgácsréteg magasabb gyanta-
tartalmú, finomabb őrlésű aprítékból készül, mint a középréteg. (A borírórétegben a
forgács vastagsága O, 1-0,2 mm, a kötőanyag 10-12%, m íg a középrétegben 0,4-0,5
mm, 6-8% kötőanyag-tartalommal. A forgácsok hossza 18-22 mm.)
Felhasználásuk főleg a bútorgyártásban terjedt el a rétegelt lemez és bútorlap helyette-
sítésére. Alacsonyabb ára miatt a tömegigényeket kielégítő, viszonylag olcsóbb bútorok
gyárrásának alapanyaga.
Vastagsága 8- 36 mm, hosszúsága 1860-5500 mm, szélessége 1000- 1860 mm közöte
változik.
Sűrűsége a felhasznált alapanyagtól függően 400-750 kgfm3. A lap csiszolt kivitelben
készül és közvetlen ül színfurnérozharó.

114 .
 FAROSTLEMEZEK

Nagy sűrűségű forgácslapok. Magas műgyanrarartalommal, nagy présnyomással, ke-

mény, kopásálló fafajokból készülnek. Alkalmasak padlóburkolatnak, zsaluzóanyagnak
Sűrűségük nagyobb, minr 750 kg/m3.

A forgácslapok csoportosítása szerkezetük szerint

Síkpréselt lapok. A forgácsdarabkák hosszmérre párhuzamos a lap síkjávaL Lehetnek
egy- vagy háromrétegűek Az egyrétegűeknél a forgácsok mérete és a műgyantatartalom a
lap teljes vastagságában egyenletes. Három rétegesetén a borítólapok finomabb, a közép-
rétegek durvább forgácsaprítékból készülnek. A szigetelőlapokként használt kis sűrűségű
lapok általában egy-, míg a bútorlapok háromrétegűen készülnek.
Dugattyúval préselt lapok. A fogácsok
túlnyomórészt merőlegesen helyezkednek el
a lap síkjára. A lapok lapsíkra merőleges hú-
zószilárdsága és csavarállásága nagyobb, haj-
a} b) lítószilárdsága kisebb, mint a síkpréselt la-
poké. A dugatryús technológia üreges szer-
kezerű lapok gyártását is lehetővé teszi.
A forgácslapok tulajdonságai
A természetes fával összehasonlírva elő­
c)
nyük, hogy tetszőleges vastagságban és lap-
47. ábra. Forgácslapfajták méretben gyárthaták Nincs szálirányuk,
o) egyrétegű lap; b) dugattyúval gyártatt lap; ezért szilárdsági tulajdonságaik hossz- és szé-
c} hó ramrétegű lap; d) dugattyúval préselt üreges lességi irányban megegyeznek. Zsugoradá-
szigetelőlap suk kisebb, a légköri változásokra lassabban
reagálnak. Gomba és rovarkártevők nem tá-
madják meg. Lényegesen olcsóbbak, mim azok a termékek, ~melyeket hasonló célra, ter-
mészetes fából készítenek (lécbetétes bútorlap, rétegelt lemez).
Hátrányuk, hogy különösen az éleik nedvességfelvételre érzékenyek, ezért élJezárás
nélkül nem alkalmazhatók. Szeg- és csavarállóságuk lényegesen elmarad a természetes fá-
ról. A 8-12%-os műgyantatartalmuk miatt a megmunkálószerszám élét erősen koptat-
ják. A gyártás és a felhasználás során a műgyantaragasztóból még évek múlva is formalde-
hidgázok szabadulnak fel, amelyek az egészségre ártalmasak. A lapok minőségvizsgálatá­
nak egyik lényeges része ennek a gázkibocsátásnak a mérése.

9.2. FAROSTLEMEZEK
A farostlemezek mechanikailag és kémiailag is a rostjaira bontott faanyag préselésével ké-
szülnek. Gyártásuk során az előre darabolt faaprítékot hőkezeléssel vagy vegyszerrel lá-
gyítják, majd őrlőtárcsák között ún. defibrátorban rostjaira bontják. A rostokat kötő­
anyaggal és más adalékanyagokkal keverik, majd nedves vagy száraz eljárással lapokká
préselik. Az egymással érintkező rostok filcelődése, nemezelődése kötőanyag nélkül is bi-
zonyos szilárdságot biztosít, így a farostlemezek alacsony műgyantatartalommal készül-
nek. A farostlemezeket a gyakorlatban sűrűségükszerint csoportosítjuk.

115
AGGLOMERÁLT TERMÉKEK

9.2. 1. Kis sűrűségű farostlemezek

Hő- és hangszigetelő anyagok. A nedvszívó képesség csökkentésére bitumen kötőanyag­
gal is készülhernek Kis szilárdságúak, műgyantatartalmuk alacsony. Mindkét fel ületük
durva rostos, de utólagos megmunkálással, szinezéssel, árkok, lyukak kialakításával deko-
ratÍv hatásuk fokozható. 5-20 mm-es lapvastagságban készülnek. A térelválasztó, fal- és
mennyezetburkoló elemeker több lemezből ragasztják össze. Sűrűségük 200-400 kgfm3.

9.2.2. Közepes sűrűségű farostlemezek (MDF-Iapok)

Száraz eljárással készülő, homogén szerkezetű lapok. Az alkalmazott műgyantáról függő­
en készülnek normál- és vízálló változatban.
A lemezek a természetes fával azonos m ódon megmunkálhatók. Fakötések, fogazások
kialakítására alkalmasak, élükön profilozhatók, lapfelületük tetszőlegesen marható. Pá-
colhatók, lakkozhatók, furnérral vagy fóliával bevonhatók.
Zsugoradásuk hossz- és szélességi irányban 0, 5%, vastagságban 6%.
Sűrűségük 650-850 kg/m3 között változik.
6-40 mm közörti vastagságban készülnek.
Megmunkálhatóságuk, rugalmasságuk, szi-
lárdságuk, vízállóságuk meghaladja a búror-
gyártásban használt háromrétegű forgácslapo-
kér, emellett a szabadformaldehid-kibocsátá-
suk is töredéke a forgácslapokénak
48. ábra. Bútorelem MDF-Iapból Felhasználhatóságuk rendkívül széles körű
profilozoH éllel és felüleHel és újszerű m egoldások kialakítására ad lehető­
séget. A kis vastagságú lapokat egyik felületü-
kön párhuzamos bemarásokkal bordázott kivitelben készítik. Ezekkel a lapokkal ívelt fe-
lületek, hengerpalástok alakíthatók ki. Megfelelő sablonnal ívelt ajtólapok vagy egyéb al-
katrészek gyárilag kialakíthatók. Legjellemzőbb felhasználási területük a bútorgyártásban
a profilozott, lapmarásokkal tagolt frontfelületek kialakítása. A felületkezelésre leggyak-
rabban nem átlátszó, pigmentálc lakkokat használnak. A vízálló műgyamával készült ter-
mékek alkalmasak külső szeekezetek anyagának is, de tartós érintkezésüket a földdel ke-
rülni kell.

9 .2.3. Kemény farostlemezek

Nedves eljárással készülnek, a rostok összekapcsolódása, filcelődése vizes közegben tör-
ténik. A magas nedvességtartalom miatt a lapok hőpréselése csak úgy végezhető el, hogy
az alsó préslap nem sima felületű, hanem vízáteresztő szitaszövetből készül. Ezért a ke-
mény farostlemezek egyik felülete sima, fényes, a másik szitanyomatos. Vastagsági mére-
tük 3-6 mm. A kemény farostlemezek fényes fel ülete a gyártáskor bekevert parafin m iatt
víztaszító hatású, de a szitanyomatos felület nedvszívó képessége nagy. Keretbetétek anya-
gául ezért a szitanyomatos oldalukon összeenyvezve ún. duplex lemezekként használha-
tók. A lemezek készülnek natúr, lakkozott vagy laminátos kivitelben. Furnérozás előtt a
parafinréteger a felületrőile kell csiszolni.

116
 EGYÉB AGGLOMERÁLT TERMÉKEK

Sűrűségük 850-1200 kg/m3. Szakító-és nyomószilárdságuk hossz- és szélességi irány-

ban azonos. Hajlítószilárdságuk alacsony.
A lapméretirányú zsugoradásuk kb. 0,5%, vastagsági irányban l O%. Az éleken gyors a
nedvességfelvéteL
Ahol a szilárdsági követelmények lehetővé teszik, Ott a rétegelt lemezeket gazdasági
okokból faros tlemezzel lehet helyettesíteni. Használják szekrényhátfal, fiókfenék, fal- és
mennyezetburkolat anyagának. Az épületasztalos-iparban lemezelt keretszerkezerű és ke-
retbetétes ajtók készülnek belőle.

; ; ;

9.3. EGYEB AGGLOMERALT TERMEKEK

Nehezen éghető építőipari lapok
A forgácslapok éghető műgyanta-kötőanyag helyett cementtel, magnezittel, azbeszttel
készülnek. Hő-, hideg-, gomba- és rovarállóak. A belsőépítészetben égésgátló válaszfalak,
falburkolarak készítésére alkalmasak.

Idompréselt forgácslapprofilok
A ragasztóval kevert aprítéket nem sík préslapok között, hanem az igénynek megfele-
lően kialakított profilú formában préselik. Minden oldalon műanyaggal bevonva hasz-
nálhaták ki.ilső és belső borítások, ablakpárkányok anyagaként.

49. ábra. Idompréselt müanyaggal bevont 50. ábra. OSB-lapok

forgácslapprofilok

OSB-lapok
Irányított forgácsszerkezetű lemezek, amelyeket nagy felületű, sima, lapos forgácsok
összepréselésével áll ítanak elő. A 75 mm hosszú, 0,7 mm vastagságú, többnyire erdeife-
nyő alapanyagú aprítékat három récegbe rendezik úgy, hogy a két bodrólapon a forgács-
darabok iránya a lap hosszméretével párhuzamos, a középrétegben erre merőleges.
Ez a háromrétegű el rendeződés nagy szilárdságot biztosít alapnak, hasonlóan a rétegelt
lemez kedvező mechanikai tulajdonságaihoz. Ugyanakkor a forgácslap gyártáshoz hason-
lóan kisebb méretű, gyengébb minőségű rönk és ág is felhasználható. A préselési nyomás
és hőmérséklet jóval magasabb, mint a forgácslapok esetében, így a szilárdságot nemcsak
a ragasztó biztosítja, hanem a forgácsdarabok között létrejött kötés is. Ez lehetővéteszi ki-

117
AGGLOMERÁLT TERMÉKEK

sebb mennyiségű műgyanta alkalmazását. A természetes fával azonos módon megmun-

kálhatók, éleik marharók, csaphornyozhatók. Szeg- és csavartartók Nagy szilárdságúak,
vízállók A hossz- és szélességi irányban a zsugorodás, dagadás mértéke l% alatti, vastag-
ságban 12%.
Sűrűsége 450-650 kg/m3. Felületének minősége elsősorban az építészeti felhasználást
teszi lehetővé, de felhasználható különleges harású, újszerű bútorfromfelületek kialakítá-
sára is.
Pa raliam
Alapanyagát a fenyőfáknak olyan külső szíjácsrészei adják, amelyek a fűrészáru szélezése-
kor hulladékba kerülnének.
A hámozott fumért 2,4 m hosszú, 3 mm vastag csíkokra vágják. A hibákat kiejtik, a
csíkokat párhuzamosan rendezik és vízálló ragasztó hozzáadásával gerenda alakúra prése-
lik. Az így elkészített tartósze rkezetek előnye, hogy az acélgerendák megbízhatóan egyen-
letes szilárdságát egyesítik a fa kis súlyával, könnyű megmunkálhatóságávaL A paraliarn a
fagerendákkal azonos módon használható.

Összefoglalás
Az agglomerált termékek a faaprítékból kötőanyag hozzáadásával, préselé.) ÚtJán ké-
szúlnek. Gyáreásuk lehet6vé teszi a gyengébb minőségú rönkök és a hulladék haszno-
sítását.
A forgácslapok faapdrékból készülnek. A:z. egyrétegű, kls ~űrűségű lapok aL építő­
Iparban M- és hangszigetelő anyagkém használatosak. A háromrétegt1, közepes sűrű­
~égű forgácslapok a bútorgyártás alapanyagaL Magas műgyamarartalmuk mian a szer-
llzárn élet koptarjá:k. Kozvetlenül színfurnérozhat6k. A nagy sűr(iségű forgacslapok
kopásálló fafajokból készülnek, padlóburkolat, zsaluzóanyag késLülhet bdőlük.
A farostlemezek rosejaira bontott fából készülnek, homogén, egyenletes anyaguk-
ban forgácsdarabok níncsenek. Készülhetnek száraz és nedves eljárássaL A hagyomá-
nyo~ nedves eljárással készülő kemény farostlemez egyik lapja fényes, sima víztaszító, a
szitanyomatos fele erősen nedvszívó. Ezt a szerkezetek kialakításakor figyelembe kell
ven m. A száraz eljárással előállított közepes slirűség(í farostlemez (MDF) tulaJdoruá~
ga1mmden szempontból felülmúlják a forgácslapo kér. A természetes fával azonos mó-
don megmunkálhacók, külső és belséS térben használharók, alkalmasak tagolt, ívelt,
profilozott lapok klalakftás.á ta.
Al OSB-lap elsősorban építőipan anyag, falburkolarok, zsaluzatok készítéséle al~
kalmas H áromréteg(i, furnérdarabokból felépüló szerkezerc sztlárd~ágban a récegelt
lem ezhez, alapanyagigényben az olcsóbb forgácslaphoz hasonlítható.
Az agglomerált anyagok gyárrásakor mfigyantaragas.t.ró helyett cerneutet vagy az-
beszret használva könnyebben megmunkálható, nehezen éghető burkoló- é.~ válaszfal-
anyagok állfthatók elő.
Megfelelő sablonokat alkalmazva az aprítékból térbeh tdomok rs kialakíthatók.

118
 EGYÉB AGGLOMERÁLT TERMÉKEK

Kérdések
I. Milyen előnyei vannak a forgácslapnak a természeres fával összehasonlícva?
2. Milyen háuányos tulajdonságai vannak a forgácslapoknak a rétegelt lemezzel és lécbe-
tétes bútorlappal szemben?
3. Milyen tulajdonságaik miatt válnak egyre népszerűbbé a közepes sűrűségű farostleme-
zek?
4. Melyek a kemény farostlemezek felhasználásának legjellemzőbb területei?
5. Miben hasonlít az OSB-lapok szerkezete a rétegelt lemezéhez?

119
 ~O. A faanyag szárítása
és gózölése
~ ~ ~

10.1. A FAANYAG SZARITASA

Ki termelése után a faanyag késztermék előállírására még nem alkalmas. A 80-90%-os
víztartalmú élőnedves fa forgácsolásakor kialakuló felület rossz minőségű, és a nedves
anyag nem csiszolható, ragasztható, felülerkezelherő. Másrészt a kötöttvíz-tartalom csök-
kenése zsugoradást okoz, ezért a faanyagnak a megmunkáláskor már olyan nedvességtar-
talmat kell bizrosírani, ami megegyezik a felhasznál ás körülményeinek megfelelő egyen-
súlyi fanedvességi állapottal. Így megelőzhető a szerkezeteknek, termékeknek a szétszára-
dásból vagy bedagadásból eredő károsodása. Vannak olyan feldolgozási technológiák,
amelyek szükségessé teszik, hogy az anyag nedves állapotban maradjon. Ilyenek pl. a fur-
nérgyártás, a hajlított termékek gyártása. Eserenként a favédclem megkövetelheti a ned-
ves tárolást. Mi nden más esetben a faanyagot szárítani kell.
A faanyag száradásakor a fa felületéről pára formájában nedvesség lép ki a környezetbe.
Ezzel egyidejűleg a belső rétegekből a víz a felület irányába áramlik. A folyamat az egyen-
súly eléréséig rarr, tehát a külső környezet paramétereinek rudatos megválasztásával és irá-
nyírásával a száradás sebessége és végeredménye befolyásolható.
A környezet száradást befolyásoló paramécerei a hőmérséklet, a relatív páratarta-
lom és a légáramlás. A száradó anyagról függő befolyásoló tényezők a fa fajtája, sűrűsé­
ge, vegyi felépítése (a gyanta-, viasztartalom), nedvességtartalma és a választék vastag-
sága. A faanyag természetes és mesterséges úton szárítható.

1O. 1. 1. Természetes szárítás

A szárítás során a külső paramétereket a meteorológiai környezet biztosítja. A természetes
szárítás megfelelően kialakfrott máglyatéren történik.
Máglyatérnek széljárta helyet kell választani. A talajnak vízszintesnek és vízáteresztő­
nek kell lennie, ezért salakkal, sóderral kell borítani. A m áglyákat úgy kell kialakítani,
hogy hosszirányuk az uralkodó szélirányra merőleges legyen. A máglyák között a szállí-
tó és rakodó járművek számára megfelelő mérerű utakat kell biztositani. A m áglyák ál-
lapotát folyamarosan ellenőrizni kell, és kártevők megjelenése esetén a megszüntető vé-
delemről azonnal gondoskodni kell.

A máglyák felépítése
A máglyákat szabványos méretű berontuskókra kell építeni, amelyek távolsága a m áglya
szélességében a:t. l m -t, hosszúságában a 2 m-t nem haladhatja meg. A tuskókra egészséges
fából vagy vasbetonból készült keresztgerendákat kell helyezni. A talajszint és a máglya al-
só sora közötti minimális távolság 40 cm. A fűrészáru máglyázása több módon történhet,

120
 A FAANYAG SZÁRÍTÁSA

egy máglyába azonban csak azonos fajtájú és

51. ábra. A máglya (szekrényes)
felépítése
vastagságú fűrészáru kerülhet.
Szekrényes máglyázás
Az alsó sor építésekor a máglya közepe felé
haladva a fűrészáruk közötti hézagokat fokoza-
tosan növeini kell. A sorok közé egészséges, fe r-
tőzésmentes hézagléceket kell helyezni úgy,
hogy a hézaglécek mi ndig egymás fölé kerülje-
nek. A máglyák magassági mérete a rakásolás
módjától függ. A kész máglyákat fe rde tetővel
le kell takarni.
A szekrényes m áglyázáson kívül egyéb m ág-
lyázási technológiákat is alkalmaznak.

Egységrakatos máglyázás
A kombinál t, természetes és mesterséges szádrási eljáráshoz alkalmazzák. A máglya
mérete és kialakítása a szárítókamra méreteihez igazodik. Ilyenko r a máglya felépítésének
elsődleges célja nem a máglyán belüli légcsatornák optimális kialakitása, hanem a mág-
lyák mozgathatósága. Az összerakott, hézaglécekkel elláto tt egységm áglyák egymásra he-
lyezhetők.

Boules-máglyázás
A lényege, hogy az egy rönkből származó szélezetlen fűrészáruk felvágás után egy mág-
lyába kerüljenek. Így egyazon máglyába azonos nedvességtarralmú, azonos sebességgel
száradó fűrészáru kerül. Ez a módszer az értékes lombos fűrészáru különleges célú fel hasz-
nálásához szükséges (hangszergyártás) .

A természetes szárítás előnyei és hátrányai

A természetes szárítás egyenletes, kíméletes száradást biztosít, amelynek során belső fe-
szültségek, száradási repedések nem keletkeznek. Költséges berendezést, energiaráfordí-
tást nem igényel. A száradás azonban lassú, az anyag fajtájától és vastagságától függően
1- 5 év is lehet. Az elérhető végső nedvességtartalom Közép-Európában 12- 17%. Az éve-
kig tartó tárolás során az anyagot biológiai és más károsodás érheti.

10.1.2. Mesterséges szárítás

A mesterséges szárítás során a külső paraméterek műszaki berendezésekkel szabályozha-
tók. A kíván t végnedvesség programozható, az eléréséhez szükséges idő pontosan megha-
tározható. A szárítás az ún. szádrási menetrend alapján megy végbe.
A szárítási menetrend előírja abetartandó paramétereket a szárítás egyes szakaszaiban a
fafajtól és anyagvastagságtól függően. A menetrendek a berendezéseket gyártó cégek aján-
lásai, amelyek berartása csökkenti a szárirási hibák kialakulásának veszélyét.

121
A FAANYAG SZÁRÍTÁSA ÉS GŐZÖLÉSE

A fűrészáru szárítására leggyakrabban alkalmazott szárítóberendezések:

- konvekciós szárítók,
- vákuumszárítók,
- nagyfrekvenciás szárítók.

Konvekciós szárítók
Az áramló szárítóközeg (levegő, füstgáz) érintkezik a szárítandó anyag felületével. A szára-
dás folyamara a konvekciós szárítókban három szakaszra bontható.
Felfűtés: Az üzembe helyezéstől a szádrási hőmérséklet eléréséig tart. A faanyag szára-
dása még nem kezdődhet el, ezért a felfűtési szakaszban a levegő telített állapotban van.
Száradás: Aszáradási hőmérséklet elérésétől a kívánt nedvességtartalom megvalósulá-
sáig tart. A száradás folyamata három elkülöníehető fázisra bontható.

l. fázis: A kezdeti nedvességi állapottól a rosttelítettségi határ eléréséig tart. Ez a szá-

rítás legkritikusabb szakasza. Ha túl gyors felmelegítés vagy túl száraz levegő hatására a fe-
lületeken hamarabb kezdődik el a zsugorodás, mint a keresztmetszet belsejében, akkor a
belső nedvesség felületre áramlásának folyamata megszakad. Ez a jelenség a kérgesedés,
hatására belső repedések alakulnak ki.
2. fázis: A szakasz végére a felületen Icialakul a szárító levegő állapotának megfelelő
egyensúlyi állapot, de az anyag belsejében még nem. Ebben a szakaszban a száradás me ne-
te már gyorsírható.
3. fázis: A teljes keresztmetszetben kialakul az előre meghatározott, végleges faned-
vesség.
Kiegyenlítés: Célja a fa nedvességtartalmának közel azonos értékre hozása a kamra tel-
jes mécerében és az anyag teljes vastagságában. A kiegyenlítés során a hőmérséklet csök-
ken, a relatív páratartalom nő. A túlszáradt felületi rétegek nedvességet vesznek fel, az
esetleg nedvesebben maradr belső részek tovább száradnak. Ezáltalkiegyenlítődnek azok
a belső feszültségek, amelyek repedést, vetemedést okoznának.
A konvekciós szárítás történhet száritókamrában vagy alagútban.
A kamra szakaszos üzemm6dban működik, benne a száradó anyag áll, és a körülmények a
szárítás egyes szakaszainak megfeleló'en változnak. A kamrákat az anyagfajtájától és vastag-
ságátólfoggően 7-14 naponként üritik.
A szárító alagút folyamatos anyagellátást biztosit. Az alagút egyes szakaszaiban a száradás
különbözőfázisainak megfelelő klimaviszonyok vannak, és az anyag eló'rehaladó mozgást vé-
gez. Az alagút telepítése és üzemeltetése költséges. Működtetése akkor gazdaságos, ha folyama-
tosan nagy mennyiségű szdritott árut dolgoznak foL A szárítókamrák működtetése lehet kézi
vezérlésű, filautomata vagy teljesen automatizált.

A konvekciós szárítás leggyakoribb szárítási hibái

Belső repedések: A kérgesedés következményei, a bélsugarak mentén keletkeznek.
Vetemedés: Húrmerszésű fűrészáru gyakori száradási hibája Elsősorban akkor következik
be, ha a szárítóhatás a fűrészáru két lapján nem egyforma.

122
 GŐZÖLÉS

Elszíneződés. Nagy lignin- és csersavtartalmú fák magas hőmérséklet hatására sötétre

színeződhetnek. Csak esztétikailag kifogásolható, az anyag mechanikai tulajdonságaira
nincs hatással.
Sejtzsugorodás: Néhány fafajnál (tölgy, fűz) léphet fel. A sejtfalak összeesnek, a sejt-
üreg eltűnik. Oka az, hogy a sejtüregből kilépő víz helyére nem kerül elég gyorsan levegő,
és a szomszédos sejtek nyomása összeroppaneja a sejteket. Kíméletes szárítással megelőz­
hető.
Gyantakiválás: Magas gyantatartalmú fenyőkben 80 ° C-nál magasabb hőmérsékleten
a gyantajáratokban lévő gyanta folyékonnyá válik, és leszivárag a fűrészáru alsóbb rétegei-
be. Nehezíti a későbbi megmunkálást.

Vákuumszárítók
A vákuumszárítás azt a fizikai elvet hasznosítja, hogy a normállégköri nyomás alatt a víz
forráspontja - így az elpárologtatásához szükséges hőmérséklet is - alacsonyabb.
Ezzel az eljárással magas hőmérsékleten elszíneződésre hajlamos fafajok is gyorsan és
kíméletesen száríthatók. Az elpárolgó víz a fa felületét folyamarosan nedvesíti, így a felü-
leti repedések kialakulásának veszélye minimális.

Nagyfrekvenciás szárítás
A kondenzátor lemezei közé nagyfrekvenciás erőtérbe nedves faanyagot helyeznek, ettől a
vízrészecskék rezgésbe jönnek és felmelegszenek. A felmelegedés ott a leggyorsabb, ahol
legmagasabb a nedvességtartalom, így a felmelegedés az anyag belsejében, belülről kifelé
indul meg.
Ezen szádrási módszer legnagyobb eléSnye, hogy alkalmas nagy sűrűségű vastag anyag
gyors szárítására. A száradás egyenletes, mert a felmelegedés a nedvesebb részekben erő­
teljesebb, mint a szárazabbakban. Így nincsen kérgesedési veszély. A szárítási idő 50-60-
szor rövidebb, mint a konvekciós szárítás esetében. Hátránya, hogy költséges, és csak fe-
nyők és álgesztmentes szórtlikacsú fák szárítására használható.

10.2. GOZ O LES

,, .. ,

A gőzölés történhet technológiai, esztétikai okokból, de lehet a célja a belső, növekedési

feszültségek megszüntetése és a biológiai kártevők elpusztítása is.

Technológiai okokból történik a rönkök gőzölése furnérgyártás előtt, a hajlított ter-

mékek gyártásakor stb.
Esztétikai ok lehet a bükk, éger vagy más fafajták színkülönbségeinek kiegyenlítése, a
dió, akác stb. fafajok sötét árnyalatának szándékos kialakítása.
Mechanikai tulajdonságok javítása a célja az akác- és bükkfűrészáru gőzölésének
A hőkezelés kiegyenlíti azokat a növekedési feszültségeket, amelyek a gőzöletlen anyagot
vetemedésre hajlamossá teszik.
Gomba- és rovarfertőzés megszüntetése is lehet a gőzölés célja. A legtöbb biológiai
károsíró 40-50°C-os hőmérséklet hatására elpusztul.

]23
A FAANYAG SZÁRÍTÁSA ÉS GŐZÖLÉSE

A gőzölés pararnéterei
A fa nedvességtartalma: A legjobb hatásfokkal az élőnedves anyag gőzölhető, de a
nedvességtartalomnak a rosttelítettségi határt meg kell haladnia.
A levegő relatív pá.ratartalma: A gőzöléskor száradás nem következher be, ezért a le-
vegő relatív páratartalma l 00%.
Gőzölési hőmérséklet: A gőzölt fa fajtája és a gőzölési cél függvényében 40-l 00 °C.
Gőzölési idő: Az anyag faj tája, vastagsága és a gőzölési cél függvényében tág harárok
20-140 óra között változik. Ez magában foglalja a felfűtéshez, gőzöléshez és lehűtéshez
szükséges időt. A gőzölés hőszigetelt fal ú, légmentesen zárható gőzölőkamrában vagy -ak-
nában történik a gőzölési menetrend alapján. Egyidejűleg lehetőleg azonos fajtájú, vas-
tagságú, kérgezeden anyago t kell gőzöln i.

A leggyakoribb gőzölési hibák

Egyenetlen elszíneződés: Oka lehet a gőz egyenetlen eloszlása vagy a gőzölendő anyag
egyenetlen nedvességtarralma.
Túlzott elszíneződés: Túl magas hőmérséklet vagy hosszú gőzölési idő okozhatja.
Repedezés: Oka a túl gyors felmelegírés a felfűtési szakaszban.

Összefoglalás
A kitermelt fa légszáraz állapotra szárítása a faanyag feldolgozhatóságának előfeltétele.
A szárítás módja lehet természeres és mesrerséges.
A természetes szárítás időigényes, segítségévell2-17%-os végnedvesség érhető el.
A szárítás megfelelően kiválasztott máglyatéren szakszerűen kialakított máglyákban
történik. A máglyákat úgy kell felépíteni, hogy a kialakuló légcsatorna a máglya belse-
jében is lehecővé tegye az egyenleres száradás r.
A leggyakoribb szekrényes máglyázáson kívül villás targoncákkal szállítható egység-
rakatokat is készítenek, ha a természetes elé5szárítást mestersége.s szárftás követi. Az ér-
tékes lombos fűrészárut Boules-tnáglyákká összeállítva szárítják
A mesterséges szárítással a több évig tartó száradás napokra csökkenthető.
A leggyakoribb módra a konvekdós szárítás, amikor az. anyag felmelegícéséc é~ a
kilépő nedvesség elszállírását mesterségesen áramoltatott levegé5 vagy füsrgá1 bizto-
sítja. A szárítás kamrában vagy alagútban a ~zárítási menetrend alapJán · törcémk,
amely megadja abetartandó paramétereket a felflítés, szárítás és kiegyenlítés mín-
den fázisára.
A vákuumszárítás alacsonyabb hőfokon kiméletes szárftást tesz. lehetővé, ugyanis
kts légköri nyomáson a víz alacsonyabb h<:ímérsékleten válik gőzzé.
A nagyfrekvenciás szárítás a nagy vastagJ>ágú, kcményf:ík gyors, kíméletes szádtását
teszi leherővé.
A faanyag g6zölése történhet technológi:u, eszrétikal okok mJact, vagy célja lehet a
belső feszültségek és biológiai fertőzések megszüntetése.
A hőmérséklet és időszükséglet a gőzölés céljáról és a gőzölt anyagtól függ. A gőzólt
anyag nedvességtartalmának meg kell haladnia a 30o/o~or, é~> a g6zölést teHeett gőzzel
kell végezm. A menetrend betartásával mind a szádrási hibák, mind a gőzölés\ hibák
előfordulása csökkenthető.

124
 GŐZÖLÉS

Kérdések
1. Melyek a szárítás külső paraméterei?
2. Milyen belső tényezők befolyásolják a száradást?
3. Mit jelem a természetes szárítás?
4. Melyek a máglyák építésével kapcsolaros legfontosabb előírások?
5. Milyen előnyei és hátrányai vannak a természetes szárításnak?
6. Melyek a konvekciós szárítás főbb szakaszai?
7. Mi okozza a kérgesedést?
8. Melyek a leggyakoribb szárirási hibák?
9. Milyen előnyei vannak a vákuumszárításnak és a nagyfrekvenciás szárításnak a
konvekciós szárítással szemben?
10. Milyen céljai lehetnek a gőzölésnek?
ll. Mitől függ a gőzölés hőmérséklete és ideje?
12. Mekkora hőmérséklet és idő szükséges a gőzöléshez?
13. Melyek a leggyakoribb gőzölési hibák?

125
 1 • o:

Mindennapi életünk ma már elképzelhetetlen a műanyagok nélkül. Élelmiszereink cso-

magolásától kezdve az öltözködésen keresztül bármelyik használati tárgyunk nagy való-
színűséggel tartalmaz valamilyen formában m(íanyagot.
A faipar által előállított végtermékekben négy jól elkülöníthető formában vannak mű­
anyagok.
Műanyag késztermékek: A rendeltetési célnak megfelelően, pontos méretekkel kiala-
kított, közvetlen felhasználásra alkalmas termékek. Ilyenek a m(íanyag ajtók, ablakok, fi-
ókok, bútorok, zárak, görgők stb.
Félkész termékek: További m(íveletekkel alakítva válnak egy - többféle anyagból
összetett- termék részeivé. Ilyenek az éllécek, élfóliák, csövek, rudak, lemezek, tömítés ek
srb.
Ragasztóanyagok: Részben mint az alkarrészek egyesítésének anyagai, részben a fa
alapanyagú félkész termékek alkotórészei (rétegelt lemez, bútorlap, agglomerált termé-
kek).
A felületkezelés és bevonás anyagai: Ide sorolhatók a m(íanyagalapú festékek, !ami-
nátok, m(ígyantalakkok.

,, ,,. , ; ,
11.1. A MUANYAGO~ ~LOALLITASA,
CSOPORTOSITASA
A m(íanyagok mesterségesen előállírott óriásmolekulák. Alapanyagaik természetes
ó riásmolekulák (cellulóz, kaucsuk), vagy kis molekulájú szénvegyületek.
A molekulák mesterséges összekapcsolódását szinrézisnek, az ilyen módon gyárto tt
anyagokat szinretikus m(íanyagoknak nevezzük. A m(íanyagok csoportosítharók a gyár-
tásuk közbeni reakció alapján: polimerizációs polikondenzációs és poladdíciós műanya­
gok lehetnek.
A polimerizáció során sok azonos telíteden kismolekula melléktermék keletkezése
nélkül kapcsolódik óriásmolekulává.
A polikondenzáció során két- vagy többféle anyag molekuláiból alakul ki az óriásmo-
lekula, miközben melléktermékkénr víz keletkezik.
A poliaddíció során két vagy több anyag kismolekulái m elléktermék keletkezése nél-
kül úgy kapcsolódnak óriás molekulává, hogy közben szerkezerük átrendeződik.
A műanyag tulajdonságát befolyásolja az, hogy hány kismolekula vesz részt az óriás-
molekula felépítésében.
Az összekapcsolódó molekulák számát az adott anyag polimerizációs, polikondenzá-
ciós vagy poliaddíciós fokának nevezzük.

126
 A FAIPARl KÉSZ ÉS FÉLKÉSZ MŰANYAG TERMÉKEK GYÁRTÁSI EUÁRÁSAI

A polimerizációs, polikondenzációs vagy poliaddfciós reakcióval előállított müanya-

gok lehetnek hő re lágyulók (termoplasztok), vagy hő re keményedők (duroplaszrok). Ez a
viselkedésük a hérköznapi gyakorlat számára jobban jellemzi a müanyagot, minr az előál­
lírásuk módja.
A hőre lágyuló műanyagok: A láncszerkezetü óriásmolekulák nem kerülnek egymás-
sal kémiai kötésbe, hőközlés hatására a molekulák könnyen elmozdulnak 70-100 oc
fö-
lött meglágyul nak, alakíthatók. 140 ocfölött hegeszthetők. Könnyen megmunkálhatók,
minden színben előállírharók, rugalmasak. Nagy szakítószilárdságuk van. Az ilyen tulaj-
donságú műanyagok környezetbarátnak tekinthetők, merc szervezecr hulladékgyűjtéssel
újrahasznosírásuk megoldható.
A hőre keményedő műanyagok: Folyadékká - sem oldással, sem olvasztással - már
nem alakíthatók. Formázásuk, ragasztó- vagy felületkezelő anyagként való felhasználásuk
során a megszilárdulás bekövetkezhet alacsony hőmérsékleten is vegyszer vagy DV-sugár-
zás hatására, de a térhálósodort óriásmolekulából felépülő anyag már nem olvasztható,
nem hegeszthető. Kemény, nehezen megmunkálható, 150 °C-ig hőálló anyagok. Al ilyen
műanyagok nem használhatók fel újra, tönkremenerelük után lebontharatlan hulladék,
elégetésükkor környezetszennyező égéstermék keletkezik.

#' ; , , ,,

11.2. A FAI~ARI KES~ ES.. FELKE~Z fAUANYAG

TERMEKEK GYARlASI EUARASAI
A vegyipar által előállított műanyagok szemcse, granulátum vagy por alakban kerülnek
forgalomba. A félkész és késztermékek gyártása során ezekhez keverik a különböző ada-
lékanyagokat. Ilyen anyagok a színezőanyagok, vázanyagok, lágyítók, srabilizárorok stb.,
amelyekkel az alapanyag tulajdonságai javíthatók, módosíthatók.

Fröccsöntés
Különböző mérerű és bonyolult alakú tárgyak egy művelettel való előállítására alkal-
mas eljárás, amelynek feltétele, hogy a gyártandó termékhez nyitható-zárható fémsablon
készülhessen. A megolvasztott műanyagot nagy nyomással a hideg fémsablonba "fröccs-
öntik", s ott kitöltve a formát, megszilárdul. Ilyen eljárással készülhetnek polctartó gom-
bok, fogantyúk, díszítőelemek stb. Hőre lágyuló és hőre keményedő anyagok is
fröccsömhetők.

Extrudálás
A megolvasztott műanyagot forgó csiga tömöríri és továbbírja a vonónyílás felé. Így
végteleníterr szalag gyártható. Ha a vonónyílás el{ profiladó szerszámot helyeznek, kü-
lönböző csövek, éllécek, T lécek és egyéb változatos alakú profilozott, elméletileg végtele-
nített termékek gyárrhatók. Extrudálással készülnek műanyag ablakok, vízverők, éllécek,
vezetősínek, fiókcsúszók stb. Csak a hőre lágyuló anyagok formázharók extrudálássaL

Kalanderezés
A folyamaros fólia- és lemezgyártás legtermékenyebb módszere. A műanyag egymással
szemben forgó hengerpár közöte szilárdul meg, a fólia vastagsága a hengerek távolságával
szabályozható. Csak hőre lágyuló műanyagok formázására alkalmas.

127
MŰANYAGOK A FAIPARBAN

Vákuumformázás
Hő re lágyuló műanyag lemezek felmelegítés után légritkítással végzett alakítása. Nagy
felületű, vékony falú termékek, fotelpaláswk, mosogatók, kádak stb. formázási eljárása.

, ; ; ,; 1'1'

11 .3. A; FAIPARl FELKESZ ES KESZ MUANYAG

TERMEKEK LEGGYAKORIBB ALAPANYAGAl
Poli(vinil-klorid) (PVC)
Polimerizációval előállított, hőre lágyuló műanyag. Vegytiszta állapotában fehér színű.
Sűrűsége 1,38 g/cm3. Szebahőmérsékleten gyakorlatilag oldhatatlan, melegen néhány
szerves oldószerben duzzad vagy oldódik. 80°C fölött lágyul, 130-140 °C-on jól alakít-
ható. Külső láng hatására meggyullad, de a láng eltávolítása után nem ég tovább (önoltó).
-l 0- +60 oc közöte használható, melegben lágyul, hidegben rideggé, merevvé válik.
Napfény hatására törékennyé válik- öregszik-, de ez a tulajdonság stabilizátorok hozzá-
adásával javítható. Minden formázási eljárással jól alakítható. Megszilárdulás után forgá-
csolható, hegeszthető.
A kemény PVC éllécek, élfóliák, csövek, vezetősfnek, díszítőelemek, polctartó gom-
bok stb. alapanyaga.
A lágy PVC-ből padlóburkolat, fóliabevonat készül. A lágy PVC a műbőrgyártás alap-
anyaga.

Polietilén (PE)
Polimerizációval előállított, hőre lágyuló műanyag. Tejfehér színű, zsíros tapintású.
Sűrűsége 0,91- 0,94 g/cm3. Vegyi ellenálló képessége igen nagy, gyakorlatilag oldhatat-
lan. Meggyújtva lassan, világító kék lánggal ég. 125 oc felett lágyul. Kiváló elektromos
szigetelő. Szilárdsági tulajdonságai a gyártási eljárástól függnek.
A kisnyomású eljárással gyártott PE az élelmiszer-csomagolás alapanyaga. A bútoripar-
ban a közepes nyomású eljárással gyártott nagy szilárdságú változatát használják. Leg-
gyakrabban extrudálással vagy fröccsöntéssei munkálják meg. A fém-műanyag szerelvé-
nyek, díszítőelemek, fogantyúk alapanyaga.

Poliamid (PA)
Polikondenzációval előállított, hőre lágyuló műanyag. Szerves oldószereknek, lúgok-
nak ellenáll, de a savak megtámadják. Hőállósága 80 °C-ig igen jó, rövid ideig 150 °C-on
kielégítő, de hosszú, tartós hőhatásra elszíneződik és rideggé válik. Felülete simábbra ki-
készíthető, minr egy tükrösírett fémfelület. Nagy szilárdsága, rugalmassága, ütés- és törés-
állósága, kis súrlódása miatt elsősorban gépalkatrészek készítésére használják. Fröccsön-
téssel, extrudálással, vákuumformázással jól megmunkálható.
Készülnek belőle nagy igénybevételnek kitett bútoralkatrészek (fotelgörgők, bútor-
összehúzó szerelvények stb.) is.

Poliészter
Polikondenzációval előállított, hőre keményedő műanyag. A poliészter jellemzőerr a
műszál és műgyanralakk gyártásának alapanyaga, de üvegszállal megerősítve alkalmas
nagy szilárdságú sík- és térgörbe alkatrészek előállítására. Negatív sablonnal egyéb gépi

128
 A MŰANYAGOK ELŐNYÖS ÉS HÁTRÁNYOS TUlAJDONSÁGAI

berendezés nélkül tetszőleges formájú, vékony fal ú elemek, alaktarró termékek készíthe-
tők belőle. Készülhetnek térelválasztó elemek, lépcsők, korlátok, forelpalástok, műanyag
csórrakok is poliészter alapanyagbóL

Polisztirol (PS)
Polimerizációval előállfrott, hőre lágyuló műanyag. Víztiszta, fényes, átlátszó, de jól
színezhető. Sű rűsége 1,05 g/cm3. Savnak, lúgnak, alkoholnak ellenáll, de a legtöbb szer-
ves oldószerben oldódik. Meggyújtva kormozó lánggal ég. l 00 °C-on lágyul, 200 °C-on
elbomlik. Szilárdsági tulajdo nságai az alapanyag összetételétől függőerr igen eltérőek le-
hetnek.
A faipari termékek előállításához az ún. ütésálló polisztirolr használják, amely nagy szi-
lárdságú, ütés- és törésálló, kiváló elektromos szigetelő, de elektrosztatikusan erősen töl-
tőd ik. Leggyakrabban fröccsöntéssei és vákuumformázással munkálják meg. Bútorszer-
kezetek, díszítőelemek készítésére használják.
A polisztirol másik felhasználási területe a habanyagként való alkalmazás. Zárt cella-
szerkezetű kemény habja igen könnyű, 12- 50 kg/m3 sűrűségű, kiváló hőszigetelő. Épüle-
rek szigetelőanyagakénr, fapa nelek közé helyezve válaszfalak szigetelésére, csomagolásra
jól használható. (Magyarországon a polisztirol keményhabokat- az első ilyen szerkezetű
anyag márkaneve után - hungarocellnek nevezik. )

~
J 1.4J A ff\UANYAGOK -
ELONYOS -
ES HATRANVOS TULAJDONSAGAI
Az alapanyag, a gyártási eljárás, és a módosító-, tulajdonságjavító anyagok faj tájának és
mennyiségének függvényében a különböző műanyagok igen eltérő tulajdonságúak.
A műanyag tulajdonsága a termék által megkövetelt igények szerint előre tervezhető, és az
állandó minőség tetszőleges mennyiségben folyamarosan biztosítható. A műanyagok
könnyen, változatosan formázhatók, utólagosan megmunkálhatók. A késztermékek felü-
letkezelést nem igényelnek, biológiai károsíróknak ellenállnak. Vízállók, nem rozsdásod-
nak, jó hő- és elektromos szigetelők. Áruk rendszerint kevesebb, mint a hasonló használa-
ri értékű fa- vagy fémtárgyaké. Felületük kialakítása, színük tetszésszerint változtatható.
A fémeknél könnyebbek, de a legtöbb fánál nehezebbek.
A műanyagok gyártásának és megsemmisítésének folyamara kö rnyezetszennyezéssei
jár. A természet anyagcsere-körforgalmába biológiai lebontószervezetek h iányában nem
kerülnek vissza, így megsemmisítés nélkül mint környezetszennyező hulladékok felhal-
mozódnak
Használatuk közben elektrosztatikusan többé-kevésbé feltöltődnek. Élettartamuk rö-
vid, napfény, hő hatására kémiai változások játszódnak le bennük, amelyek következté-
ben ö regszenek, rideggé, törékennyé válnak.
Dekoratív hatásuk a legtöbb felhasználási területen alacsonyabb szintű, m int a termé-
szetes anyagoké.

129
MŰANYAGOK A FAIPARBAN

Összefoglalás
Minden műanyag mestetséges ónásmolekula. Alapanyagaik lusmolekulájú szénve-
gyuletek, amelyek pohmenzácíó,, polikondem.acJÓS, poliaddíciós reakctóval kapcso-
lódnak ónásmolekulává.
Hővel szembent vtselkedéstik S'lettnt hőre lágyulnak vagy höre keményednek.
A poti(vmrl~klorid), pohettlén és pohn tirol hőre lágyuló műanyagok, amelyeket
fwccsontéssel, extrudál:tssal, kalanderezessel, vákuumtorm~~al formalnak leggyak-
rctbban. PVC-ből fóhák, élfóliák, csúszóléceh., éllécek, polterilenből és polisztirolból
dís.títőekmek, szerelvenyek, fogan tyúk késztilnek
A políkondenzáctos műanyagokac elsősorban mmt ragasztó· és felulerkezelő anya-
gokat használják fel.

Kérdések
l. Milyen területeken alkalmaznak a fai parban a műanyagokat?
2. Milyen kémiai reakciókkal alakíthatók ki szintetikus műanyagok?
3. Mic jelent a höre lágyuló tulajdonság?
4. Mit jelent a hő re keményedő tulajdonság?
5. Milyen tulajdonságú műanyagok nevezhetők környezerbarátnak?
6. Milyen műanyag-formálási eljárásokat alkalmaznak a leggyakrabban a végtelenített
termékek elöállítására?
7. Milyen term ékek gyárthaták fröccsöntéssel?
8. Melyek a hő re lágyuló műanyagok?
9. Milyen termékek készülnek PVC-ből, polietilénből és polisztirolból?
10. Milyen előnyös és hátrányos tulajdonságai vannak a műanyagoknak?

130
 agaszteanya ok
~

Ragasztóknak nevezzük az olyan anyagokat, amelyek két összeillesztett felület között fo-
lyékony állaporba hozhatók, és ott megszilárdulva a két felüleret tartósan és szilárdan
egyesítik.
A tartós és szilárd kapcsolatot a ragasztó és ragasztott anyagok közötti adhézió biztosít-
ja. A ragasztás akkor elfogadható, ha az adhéziós erő nagyobb, mint a ragasztott anyag ré-
szecskéi t összetartó kohézió. Ennek előfeltétele a 15%-nál szárazabb, megfelelően előké­
szített felületű faanyag és a jól kiválasztott ragasztóanyag. A ragasztót m indig a ragasztan-
dó fafaj (vagy egyéb anyag) és a ragaszrási feladat függvényében kell kiválasztani.

12. 1. RAGASZTOKKAL KAPCSOLATOS FOGALMAK

Kötési szilárdság: Azzal az erővel jellemezhető, amely l cm2 ragasztott kötés szétszakí-
tásához szükséges. Jó ragasztás esetén a ragasztott felületen sűrű rostkiszakadások lát-
hatók.
Rugalmasság: Rugalmas a ragasztó, ha repedezésmentesen képes köveeni a ragasztott
anyag mozgását.
Fazékidő: Az az idő, amíg a ragasztás ra előkészített anyag felhasználható. Felhasználás-
ra kész állapotban megvásárolható egykomponensű ragasztóké szakszerű tárolás esetén
megegyezik az eitarrhatóság idejével, amit a csomagoláson fel kell rüntem i. Kétkompo-
nensű vagy egyéb előkészírést igénylő ragasztóknak kb. 0,5-4 óra között változik.
Nyitott idő: A ragasztóanyag felhordása és a felületek összeillesztése között eltelt idő.
Zárt idő: Az az idő, amin belül az összeillesztert faanyagra a présnyomást gyakorolni
kell.
Kötési idő: Az az idő, ami alatt a megszilárdulr ragasztó eléri a teljes szilárdságát. A kö-
tési idő eltelte után a ragasztás terhelhetővé válik.
Megszilárdulási (kikeményedési) idő: Az az idő, amíg a felhordott ragasztó kikemé-
nyedik. Letelte után a ragasztás önhordóvá válik, de még nem terhelhető.
Szárazanyag-tartalom: Megmutatja, hogy a kötés után a felhordo tt ragasztóanyag
hány százaléka marad a felületen.
Viszkozitás: A ragasztóanyag belső súrlódását, folyékonyságár mutatja. A viszkozitást
befolyásolja a ragasztó hőmérséklete és szárazanyag-tartalma, ezért aminőséger meghatá-
rozó viszkozitásméréseker a szabványban megadott hőmérséklet és szárazanyag-tartalom
mellett kell elvégezni.
Fehér pont: Az az alsó hőmérsékleti határ, ami alatt a diszperziós ragasztó már nem
használható, mert a szétoszlatott szemesék fehér porként kiülepednek a fel ületen.

131
RAGASZTÓANYAGOK

Szaporítóanyagok: A ragasztóanyaghoz keverik gazdaságossági és mi nőségj avítási cél-

lal. Növelik a szárazanyag-rartalmat, segítik a fugák lciröltését, m egakadályozzák az enyv-
árütést fu rnérozáskor. Lehetnek töltő- és nyúj tóanyagok
A töltőanyagoknak nincs önálló ragaszróképességük. Használhaták ásványi őrlemé­
nyek, falisze stb. H atásukra csökken a ragaszrási szilárdság.
Az ásványi eredetű töltőanyagok a további m egmunkálás során a szerszám élét erősen
koptatják
A nyújtóanyagok önálló ragasztóképességgel is rendelkező növényi őrlemények (rozs-
liszt, keményítő), eserleg állati eredetű enyvek (glutinenyv, véralbuminenyv). A rideg ra-
gasztókhoz adagolva a nyújtóanyagok növelik a rugalmasságo t, és viszonylag nagyobb
mennyiségben (20-40%) sem rontj ák a ragaszrási szilárdságot. A vízállóságot azo nban
kedvezőtlenül befolyásolják.
Katalizátor (edző): A kémiai úton kötő ragasztók megszilárdulása a katalizátor hatá-
sára következik be.

~ ~ ~

12.2. A RAGASZTOANYAGOK CSOPORTOSITASA

M egszilárdulásuk módja szerint
- Fizikai úton kötők: A ragasztó megszilárdulása víz- vagy oldószerpárolgás, vagy a le-
hűlés okozta halmazállapot-változás miatt következik be.
- Kémiai úton kötők: A ragasztó megszilárdulásakor kémiai változás játszódik le, ka-
talizátor hatására vagy m agas hőmérsékleten körnek.
- Fizikai és kémiai úton kötők: A kémiai változással egyidejűleg száradás és lejátszódik.

A kötési hőmérsékletük szerint

Hidegen kötők: 5-40°C,
Melegen kötők: 40-100 oc,
Forrón kötők: 100-1 80 oc,
M inden hőmérsékleten kötők: 5-180 oc.

10. táblázat. A ragosztáanyagok osztályozása a megszilárdult ragosztáanyag vízállásága szerint

Csoport Követelmény Felhasználás

Nemvízálló Dl Zárt térben, páralecsapódásnak ki nem Belső ajtók, szabobútorok

lett helyeken
Mérsékelten vízálló 02 Zárt térben, pára lecsapódásnak, Konyha-, fi.i rdőszobobútar, be lső ablak
alkalmonként rövid ideig víznek kitett
helyeken
Yízólló 03 Magas páralartolomnok, alkalmonként Külső a jtók, fehér ablakok
nagyobb mennyiségü víznek kitett
helyeken
Főzésálló 04 Magos hőmérsékleten nagy Lazúr vagy sötét bevonolú ablakok,
(lrópusálló) pórolortalomnok, forró víz hotásónak Fürdőépület, tusolókob in, beépített _
kitett helyeken konyhabútor stb

132
 ÁLlATI EREDETŰ RAGASZTÓK

A megszilárdulási idejük szerint

- Szokásos kötési idej űek: néhány óra,
- Gyorsan kötők: egy órán belül,
- Pillanatragasztók: néhány perc alatt.
Alapanyaguk szerint
- Növényi eredetűek,
- Állati eredetűek (enyvek),
- Mesterséges eredetűek (műgyantaragasztók).

.. ;

12.3. NOVENYI EREDETU RAGASZTOK

;; ,

Szénhidrátalapú ragasztók (csirizek)

Különböző növényi magvak őrleményeiből, keményítőtartalmából készülnek. Kis ra-
gasztószilárdságúak, nem vízállóak, és a baktériumok a szervesanyag-tartalmuk miatt
megtámadják akikeményedett ragasztót is.
Környezetbarát, egészségre ártalmadan ragasztók. Alkalmasak kis szilárdságú anyagok
gyufásdoboz, papír ragasztására. A faipari ragasztásban elsősorban mint nyújtóanyagok
játszanak szerepet.

Cellulózalapú ragasztók
A gyapotból vagy fából előállított cellulóz további kémiai feldolgozásával készült cellu-
lózenyveket használják ragasztóként. Melegítésre meglágyulnak. Ragaszráshoz oldósze-
rekben oldják fel. Rugalmas, mérsékelten vízálló, megfelelő szílárdságú kötést biztosí-
tanak.
Elsősorban a kárpirosipar használja textíliák, bőrök fához való ragasztásához.

Latexragasztó
A gumifa tejszerű nedvéből készül. A ragasztó vízállóan szárad, rugalmas, szilárd kötést
biztosít, azonban nem hőálló.
Alkalmas szerves oldószerekben oldódó műanyagok (polisztirol) fához ragasztására.

# - #

12.4. ALLATI EREDETU RAGASZTOK

Glutinenyvek
A glutinenyvek kollagént tartalmazó állati részek (bőr, csont, porcogók) hidrolízisével ké-
szülnek. Az enyv legtisztább formája a zselatin, amit gyors kocsonyásadási képessége és
magas ára miatt faipari ragasztás ra nem használnak. A bőrenyv vágóhídi bőr hulladékból,
a krómenyv krómcserzésű bőrgyári hulladékból, a csontenyv zsírtalanított csontokból
készül. A kevert enyv az előző enyvek keveréke, de legalább 30%-ot tartalmaz a legjobb
minőségű bőrenyvbőL
A glutinenyvek aranysárgától sötétbarnáig terjedő színű por, szemcse, ritkábban tábla
alakban kerülnek forgalomba. Száraz állapotban évekig eltarthatók.
Ragasztás előtt az enyvet szabahőmérsékletű vízben áztatni kell. Az áztatás hatására
megduzzadnak, s száraz súlyukhoz viszonyítva 2-3-szoros mennyiségű vizet vesznek fel.

133
RAGASZTÓANYAGOK

A megduzzadt enyv már nem tartalmazhat szilárd részeket. A felesleges vizet az enyvről le
kell Önteni, s kettős falú edényben, vfzfürdőn keresztül50-70°C-ra melegírve a ragasztó
felhasználható. A kívánt viszkozitást víz hozzáadásával lehet beállítani. A többszörös,
hosszan tartó melegírés hatására az enyv minősége romlik, ezért egy alkalommal csak a
szükséges mennyiségű enyvet kell elkészíteni.
Fizikai úton szárad. Lehűlés hatására megdermed, miközben a felesleges vízmennyiség
a ragasztorr anyagba szívódik, ezért a glutinenyv csak fa vagy más nedvszívó anyag ragasz-
tására használható.
A létrejött ragasztás szilárd, rugalmas. Felmelegítés hatására az enyv újra folyékonnyá
válik.
Ez a tulajdonsdg teszi a glutinenyveket a restaurdlds nélkülözhetetfen anyagdvd. Az antik
bútorok javitdsakor etikai követelmény egyrészt a korht7 anyagok haszndlata, mdsrészt annak
a biztositdsa, hogy újabb javítds évszdzadok múlva is az eredeti alkatrészek roncsoldsa nélkül
biztositható legyen.
A ragasztás nem vízálló, csak D l kategóriában használható. Nagy fehérjetartalma mi-
att mikroorganizmusok, rovarok, gombák megrámadhatják
Felhasználható furnérozásra és fakötések készítésére egyaránt. Antik bútorok restaurá-
lásakor, korhű és biobútorok gyártásához használják. Rideg műgyanta ragaszrókhoz
nyújtóanyagkém is adagolható.

Kazeinenyv
Alapanyaga a tejből kicsaparott savkazein, amit különböző lúgos kémhatású anyagok-
kal kezelnek. Az enyvet fehé r por alakban forgalmazzák. Elkészítésekor a gyártó által
megadott arányban, kb. 70-80%-nyi vízzel intenzíven el kell keverni. A vízfelvételtől az
enyv folyamatosan s(írűsödik, ezt további vízadagolással kell megakadályozni. Az enyv
teljes feloldásáig adagolt vízmennyiség a száraz súly l ,5-2-szerese. Oldódás után az eny-
vet kb. 30 percig pihentetni kell. Az elkészített enyv fazékideje 3-4 óra, a présidő szimén
3-4 óra, de a teljes kötéshez egy hétre van szükség. Megkötése visszafordíthatatlan kémi-
ai folyamat, a megkötött anyag bőre keményedő.
A kazeinenyv erősen lúgos kémhatású, így a csersavtartalmú fákat elszínezi. A ragasztás
hőálló, vízálló, ezért a műgyanta ragaszrák megjelenése előtt kültéri ragasztott szerkczc-
tek, külső ajtók, ablakok gyártásához használ ták. Újabban a D2-D3 vízállásági követel-
ményeknek megfelelő biotermékek gyártásához használják.

Véralbuminenyv
Alapanyaguk vágóhídi vér, amelyet darálás és szűrés után szárítással készítenek. Sörét-
barna-fekere színű por vagy szemcse alakban kerül forgalomba.
Előkészítésekor l ,5-szeres mennyiségű kb. 20 °C-os vizet kell adagol ni, s oldádásig ke-
verni. A továbbiakban hozzáadott vegyszertől függően víz- és főzésálló, vagy vízálló ra-
gasztó is készíthető.
A véralbuminenyv melegen kötő, 80- 90 °C-os préslapok közört szilárdul meg, kike-
ményedése kémiai folyamat. Sötét színe, kellemeden szaga miatt a műgyanta ragaszták
megjelenése óta ritkán használják. Felhasználási területe a külső térbe kerülő ragasztott
termékek gyártása.

134
 MŰGYANTA RAGASZTÓK

H #

12.5. MUGYANTA RAGASZTOK

12.5.1. Fixikai úton kötő mügyanta ragosztók
Ezek a ragaszrák hő re lágyulók, megszilárdulásuk visszafordítható, fizikai folyamat.

Diszperziós ragaszták
A diszperzi6k folyékony közegből (Leggyakrabban víz, vagy víz-ofd6szer keverék) és mik-
roszkopikus rnéretű, eloszlatott szemcsékből áLLnak. A szemesék a folyékony közegben nem of-
d6dnak fel, hanem Lebegnek. Leülepedésüket stabilizátorral akadályozzák meg. A stabifizáto-
rok részben a diszperzi6s közeghez, részben a szemcsékhez kötődve biztosítják a homogén szer-
kezetet.
Polimerizációval előállított, hőre lágyuló poli(vinil-acerác) (PVAC) vizes d iszperziói.
Megszilárdulásuk fizikai folyamat. A víz részben a fába szívódik, részben a környezetbe
párolog, és a szétoszlatoct szemesék a száradás után összefüggő réteget alkotnak.
A ragasztó felhasználásra kész, 50 vagy 60%-os szárazanyag-tarcalmú, fehér folya-
dékként kerül forgalomba. Többféle változatát gyártják, készül hidegen és melegen kö-
tő, lassan és gyorsan kötő változatban. Az igénybevételi csoport 0 2-04 lehet választék
sze ri nt.
A ragasztó hő re lágyuló, s a szükséges viszkozitás beállírásához vízzel hígítható. A nyi-
tott idő 5-15 perc, a présidő l 0-180 perc a ragasztó típusától függően.
A létrehozott ragasztás szilárd, rugalmas, 60 °C-ig hőálló. Ha a ragasztott fa nedvesség-
tartalma alacsonyabb, mint 8% vagy nagyobb, mint 15%, a kötési szilárdság nagymér-
tékben csökken.
A diszperziós ragasztók széles körben alkalmazhatók. A hidegen kötők jól használha-
ták fakötések ragasztására, parketta, csempe ragaszrására és kisüzemi furnérozásra. Nagy-
üzemi furnérozásta nem gazdaságosak
Előnyük, hogy felhordáskor és kötéskor oldószer nem párolog a környezetbe.

Oldószeres ragaszták
Szénhidrogén-származékokban oldott, hőre lágyuló műanyagok. Megszilárdulásuk az
oldószer elpárolgása útján, fizikai úton történik. Felhasználásra kész állapotban,
25- 35%-os szárazanyag-tarcalommal forgalmazzák.
A ragasztás során az anyagat mindkét felületre fel kell vinni. Az oldószer jelentős részé-
nekelpárolgása után a felületeker kis nyomással (akár gépi eszközök nélkül) kell összesza-
rítan i.
A létrehozott ragasztás szilárd, vízállásága 0 2-03 igénybevételi csoportnak megfe-
lelő.
Hosszan tartó, m agasabb hőhatásra azonban meglágyulnak Öregedésre hajlamosak,
drágák, és az oldószerek tűz- és robbanásveszélyesek, környezetszennyezők, egészségre ká-
rosak. (A gyártók komoly erőfeszítéseket tesznekaminél magasabb szárazanyag-tartalmú
ragaszták előállícására, s az eredmények igen biztacók.)
Az oldószeres ragasztók alkalmasak fém, műanyag és textília ragasztására is. Legna-
gyobb felhasználójuk a kárpitosipar.
A faipar egyéb cerülerein elsősorban kis felületen, gyors javítások, valamint fa-fém, fa-
műanyag ragaszrásokra használják.

135
RAGASZTÓANYAGOK

Olvadékragaszták
A ragaszrási feladathoz igazodóan PVAC, poliamid, poliuretán alapanyagból készül-
nek l OOo/o-os szárazanyag-tartalommaL
Kereskedelmi forgalomba fehérről barna színig terjedő, granulátum, film vagy hordo-
oc
zóanyagra (fólia, furnér) felhordott állapotban kerülnek. 180- 21 O körül folyékonnyá
válnak, és az anyag kisméretű lehűlésével megszilárdulnak. Préselési idejük rövid, néhány
másodperc, a ragasztás gyorsan öntartóvá, a további megmunkáláshoz alkalmassá válik.
A létrejött ragasztás szilárd, rugalmas, vízálló, magas hőmérsékleti g (1 00-120 °C-ig)
hőálló. Megszilárdulása nem jár oldószer- vagy vízpárolgássaC ezért nem nedvszívó anya-
gok ragasztására is alkalmazható.
Elsősorban a bútoriparban, agglomerált termékek élfóliázására, élfurnérozására hasz-
nálják. A gyors megszilárdulás lehetővéteszi az 50-70 m/perces előtolási sebesség alkal-
mazását.

12.5.2. Kémiai úton kötő mügyanta ragosztók

A ragaszrók hőre keményedők. Megszilárdulásuk vissza nem fordítható kémiai folyamat,
amely edző, magas hőmérséklet vagy a kettő együttes hatására a ragaszrási folyamat során
következik be. A lejárszódó folyamat polikondenzáció vagy poliaddíció.

Karbamid-formaldehid alapú ragaszták

Viszonylag alacsony áruk és nagy ragaszrási szilárdságuk miatt a legnagyobb mennyi-
ségben használt faipari ragaszrók.
A ragasztóanyag fehér por vagy 50-65%-os szárazanyag-tartalmú folyadékké nt kerül
forgalomba.
A ragasztókar a felhasználáshoz elő kell készíteni. Katalizátoruk a szalmiáksó (ammó-
nium-klorid), amelyet az egyenletes eloszlás érdekében vízben feloldva kell bekeverni.
A présidő az alkalmazott katalizátor mennyiségéről és a préselési hőmérséklettől függően
változik- 15-40 másodperc a forrón kötő ragasztóké, míg a hidegragasztásé 2- 5 óra.
A ragasztás során a polikondenzáció melléktermékeként víz keletkezik, ezért a ragasz-
tandó anyag nedvességtartalmára fokozott gondor kell fordítani (6-15%).
A karbamid-formaldehid ragasztók szilárd, de rideg kötést biztosítanak. A ridegség
nyújtóanyag -általában rozsliszt-hozzáadásával csökken thető. A nyújtóanyag-tartalom
20o/o-ig nem rontja a ragasztás minőségét, 20% fölött a vlzállóságot hátrányosan befolyá-
solja. A ragasztóból megszilárdulás után még évek múlva is szabad formaldehidgázok sza-
badulhatnak fel, amelyek az egészségre ártalmasak.
A ragasztókar forgácslapgyárrásra, furnérozásra, vízálló épületasztalos szerkezetek ra-
gasztására használják.

Fenol-formaldehid alapú ragaszták

Sötét sárgásbarna színű por, folyadék vagy filmenyv formájában forgalmazzák. Edző
hatására vagy 135 oc fölött edző nélkül kötnek a ragasztó típusától függően. Nyújtó-
anyag nélkül is rugalmas, szilárd vízálló kötést biztosítanak. Kültlnböző módosíróanya-
gokkal előállított változataik alkalmasak fa-fém, fa-műanyag ragasztására is.
Hátrányuk, hogy a fenolgőzök az egészségre ártalmasak, a fenolszármazékok a vizeket
erősen szennyezik.

136
 MŰGYANTA RAGASZTÓK

A fenol-formaldehid ragasztókar elsősorban rétegelt lemez, farostlemez és forgácslap

gyárrására használják.

Melamin-formaldehid alapú ragasztók

Különösen jó szilárdsági, rugalmassági tulajdonságú, víz és főzésálló kötések létrehozá-
sára alkalmas ragasztók. Melegen vagy forrón kötő változatban készülnek, a forrón kötők
katalizátor nélkül szilárdulnak.
Magas áruk miatt alkalmazásuk csak akkor indokolt, ha a kiváló mechanikai tulajdon-
ságok mellett a víz- és főzésállóság is követelmény.
Elsősorban rétegelt termékek, gépalkatrészek, sportszerek gyártásához használják.

Poliuretán ragasztók
A ragasztók poliaddíciós reakcióval készülnek. Sárgától barnáig terj edő színű folyadék-
ként forgalmazzák. Készülnek hidegen és melegen kötő változatban. A velük létesített ra-
gasztások feszültségmencesek, vízállóak és nagymértékben hőállóak.
Felhasználás előre gondos tárolást és kezelése igényelnek, m ert víz vagy a levegő pára-
cartalmának hatására ragasztóképességüket elvesztik.
Alkalmazásuk elsősorban az épüleeasztalos-iparban jellemző, kombinációs ragaszrási
feladatokra (fa-fém-műanyag). Mivel nehezen égnek, a tűzzáró szeekezetek ragasztásához
a legjobbak.

Összefoglalás
A ragasztóanyagokat kötési sajátosságaik, .t létrehozott ragasztás tulaJdonságai és ere~
derük szeeine csopottosíchatjuk. A gyári termékek csomagolásán feltuncerik a ragasztó
fazék- (edény-) idejét, nyitortidej ét, kötési idejét, többkomponensű ragaszták keveré-
si arányát és a szüksége..<> paramétereket. }ó minőségű ragasztás csak a használaci utasí-
tás betartásával érhető el.
A növényi eredetű ragaszrák papír és gyufásdoboz, textíliák, bórök ragasztására,
nyújtóanyagként használhatók.
A glutinenyvek rugalmas, szilárd kötést biztosító kornyezetbarát ragasztók, de víz-
és h6állóságuk nem jó, és biológial kártevőknek ts táptalaj ru lehetnek Jelentőségtik az
antik bútorok restaurálásánál van. A kazem~ és véralbummenyvekkel szilárd, vízálló
kötés hozható létre Vízálló biotermékek előállírásához használják.
A műgyanta ragasztókkal nagy sz.ilárdságú. víz~ és főzésálló ragaszrások is létrehoz-
hatók. A polimerizációs reakcióval el<Sállított műanyag ragasztók hő re lágyulók. fizikat
úton száradnak. A dí.s·zperziós ragasztók leggyakoribb alkalmazása a fakötések ragasz-
tása mert hideg ragasztóként használhatók, és rugalma~ kotést biztosítanak. AL old6~
szeres ragaszcók a kárpitosiparban, az olvadékragaszrák az agglomerált termékek élie-
zárásában fontol>ak.
A polikondenzációs ragaszrók kémtai úton kötnek, megszilárdulásuk Vtsszafordít-
hatadan. Legnagyobb jelentőségük a karbarnid-formaldehid raga~zt6knak van. Vi-
szonylag olcsó áruk miatc elterjedten hal!-ználják azokon a területeken, ahol nagy
mennyiségű ragasztó m.ikséges (furnérozás, forgácslapgyártás) . A fenol- é~ melamin-

137
RAGASZTÓANYAGOK

forrnaldehid ragasztókkal rugalmas, szilárd, v!z- és főzésálló ragasztások hozhatók lét-

re. Magas áruk miatt különleges ragasztás! feladarokhoz alkalmazzák
A poliaddíciós ragaszták közül a poliuretánokat használják fa-fém-műanyag ra-
gasztásokra elsé5sorban az épületaszta1os-iparban.

Kérdések
l. Milyen vízállásági fokozatúak lehetnek a ragasztók?
2. Hogyan csoportosíthaták a ragaszták a kötési hőmérséklet szerint?
3. Mi a töltő- és nyújtóanyagok szerepe?
4. Mit jelent a szárazanyag-tartalom?
5. Mi lehet a nyitott idő túllépésének a következménye?
6. Mi a megszilárdulási és mi a kötési idő?
7. Milyen ragaszták igényelnek katalizátort?
8. Mi a glutinenyvek leglényegesebb alkalmazási területe?
9. Milyen összetevőkből épülnek fel a diszperziós ragasztók?
l O. Milyen ragaszták alkalmasak nem nedvszívó anyagok ragasztására is?
ll. Hogyan szilárdulnak meg a polikondenzációs ragasztók?
12. Milyen ragasztókat használnak a rétegelt lemezek és az agglomerált termékek gyártá-
sára?

138
 fe~ule\1' 13.
előkészi1tésének Olnyagai

A csiszolás után az elkészített termékek felülere nem minden esetben alkalmas a közvetlen
pácolásra s bevonásra. Az előző megmunkálások során a felület megsérülhet, a behajtott
csavarok, szegek helyén beszakad hat.
A kis felületi hibákat tapaszolássallehet eltüntetni. A nagy gyantatartalom és viasztar-
talom akadálya lehet a pácok beszívódásának, a bevonóanyag tapadásának. Az ilyen felü-
leteker gyanramenresíteni vagy zsírtalanítani kell. Egyenletes, világos fafelüler eléréséhez
halványításra, fehérítésre van szükség. A felületi szennyeződéseket a pácolás előtt kell el-
tüntetni.

13. 1. TAPASZOK ES PORUSTOMITOK

,. ; .. ,. ;;

Az apróbb felületi hibák tapaszokkal tüntetherők el. Mázolás és más átlátszatlan felületi
bevonatok felvirele előtt a kittek használhatók.
Enyves kitt: Bőrenyvoldatha kevert gipszpor, facsiszolarpor. Szükség eserén a kittbc
színezőanyag is keverhető.
Olajos kitt: Kötőanyaga száradó olaj, leggyakrabban lenolajkence. A töltőanyag ásvá-
nyi eredetű őrlemény. Az olajos kitt is színezhető.
Átlátszó bevonatok alá a kittek nem használhatók.
Folyékonyfa: Nirro-cellulóz-lakkból, faporból, ásványi őrleményből és festékekből
áll. A kereskedelemben mahagóni-, tölgy-, dió-, natúr- sr b. színekben, felhasználásra kész
állapotban vásárolható.
Pórustömítők: Nagy pólusú fák felületbevonása előtt a tükörsima felület kialakításá-
hoz használhatók. Összetételük: száradó növényi olaj, műgyanra, ásványi őrlemény, pig-
ment és lágyító.

# #

13.2. A GYANTAMENTESITES ANYAGAl

A gyantamentesítés történhet oldószerekkel, amelyek a megszilárdult kolofóniumgyantát
a felületi rétegekből kioldják A másik módszer az elszappanosírás, ilyenkor lúgos átmosás
hatására a gyanta vízben oldhatóvá válik, és a felületr61 kimosható.

Oldószerek
Benzin: Víztiszta, szímelen, tűzveszélyes, egészségre ártalmas.
Benzol: Víztiszta, színrelen, kellemes szagú folyadék. Vízzel nem, de alkoholokkal
minden arányban keverhető, és gyanramentesítésre keverékként is használható. Tűzveszé­
lyes, egészségre ártalmas.

139
A FELÜLET ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ANYAGAl

Denaturált szesz: Az ipari etil-alkoholnak denarurálóanyagokkal fogyasztásra élvez-

hetedenné tett keveréke. (A mérgező hatású metil- és butil-alkohol helyett az iparban ol-
dó- és hígítóanyagként a denaturáltszesz használara szokásos.) Víztiszta, jellegzetes szagát
a denaturáló adalékok okozzák. Tűzveszélyes, gőzei hosszabb időn át belélegezve bódító
hatásúak.
Aceton: Az ún. nemes oldószerek közé tartozó, drága vegyszer. Színtelen, aromás sza-
gú, csípős ízű, gyorsan párolgó folyadék. Vízzel, alkohollal korlátlanul elegyedik. Tűzve­
szélyes, egészségre ártalmas.
Oldószerkeverékek: Gyantamentesítésre leggyakrabban a nitro-cellulóz-lakk oldósze-
reként használaros "nitrohígítór" alkalmazzák. A gyárilag előállított oldószerkeverék al-
koholból és észrerekből áll. Víztiszta, gyorsan párolgó, tűzveszélyes, mérgező.
Az oldószerekkel végzett gyantamentesítés hátránya, hogy a felüleren vékonyan elosz-
latva gyantaréteg marad a száradás után.

Elszappanosítószerek
Nátrium-karbonát (szóda): Vízben jól oldódó, színtelen vagy fehér kristályos anyag.
Vizes oldara lúgos kémhatású. Gyamamentesítésre 6°/o-os vizes oldara használható.
Kálium-karhonát (hamuzsír): A nátrium-karbonáthoz hasonló módon használható.
(Az anyag a nevét onnan kapta, hogy régebben elégetett bükk vagy szilfa hamujából áll í-
tották elő.)
Kenőszappan: Kenőcsszerűen kenhető, magas zsírsavtartalmú anyag. Elszappanosí-
tásra 3%-os forró vizes oldat használható.
A lúgos anyagú elszappanosítás után a felületet gyenge savas (ecetsav) átmosással kö-
zömbösíteni kel.

# ## ####

13.3. HALVANYITO-, FEHERITOANYAGOK

A halványítás, fehérítés a fa természetes festékanyagainak kémiai elroncsolását jelenti.
Célja lehet a fa színének világosabbá tétele, a színtónus kiegyenlítése vagy csíkok, foltok
eltüntetése. Anyagai a következők:
Hidrogén-peroxid: Főleg finom pólusú lombos fákhoz és fenyőkhöz használható.
A csersavtartalmú fákat elszínezi. 30%-os "tömény" oldatként forgalmazzák, amelyet a
kívánt hatástól függően l: l, l :2 arányban hígíthatu nk. A fémeket és a parafát is megtá-
madja, fény hatására bomlik, ezért sötét üvegben kell tárolni. Közvedenül felhasználás
előtt 5- 8% szalmiákszesze kell hozzá adagolni. A felületre rostecsettel vagy vászonrongy-
gyal kell felvinn i, mert a sörre- vagy műszálecseteket szétroncsolja. A felvitel után a vegyi
reakció habképződéssei járhat. A keletkezett habot letörölni nem szabad, mert a felület
foltos lesz.
Oxálsav: A csersavtartamú fákat halványítja. Színtelen, kristályos anyag. Hideg vízben
gyengén, forró vízben jól oldódik. 5%-os forró vizes oldatát használjuk. Száradás után a
pórusokban az oxálsavkristályok kiválharnak, ezért használata után meleg vizes átmosás
szükséges.
Kálium-hidrogén-oxalát (heresó): Az oxálsav és a hamuzsír sója. Alkalmazása főleg
gyantamentesítési feladarhoz előnyös. Rozsdafoltok eltávolítására is alkalmas, és hatására
eltűnik a cseresznyefa zöldes csíkoltsága. 5%-os forró vizes oldatát használjuk, urána me-

140
 FELÜLETIISZTÍTÓ ANYAGOK

leg vizes átmosássaL A juhar- és nyírfát a heresó rózsaszínűvé változtathatja úgy, hogy az
elszíneződés csak hetek múlva jelentkezik.
Nátrium-hidrogén-szulfit: Főleg diófa-halványító, mert a farajzalat a halványírás
urán is szépen érvényesül. 3-5%-os forró vizes oldatát használják.

.. .; ,.
13.4. FELULEniSZTITO ANYAGOK
A megmunkálás, a tárolás során a felüleeekre szennyeződések kerülhernek. A további
megmunkálás szempontjából szennyeződésnek tekincherők a furnérozáskor, ragaszráskor
keletkező enyvátütések és enyvkifolyások is.

ll . táblázat. A leggyakoribb szennyeződések, és az eltűntelés ükhöz alkalmazhatá anyagok

A folt jellege A felhasználhatá anyag Megjegyzés ••

Kenőszappan
Glutinenyvátütés
vizes oldatc
3%-os forró Utána gyenge savas óhnosós a jánlott
1
Oxálsav 5%-os oldatc Utánameleg vizes átmosás ajánlott
~

Kozeinenyv·ótütés
Mész-, g ipsz- és cementfolt
Rozsda-, tinta· és vosfoltok
Sósav 1: 1Oolda to
Ecetsav l :1Ooldato
Kólium·hidrogén·oxolót
(heresó) 4%-os oldola
l
Utána tiszta vizes álmosós ajánlott
Utána meleg vizes álmosós ajánlott
l

~
Zsír· és olajfoltok Lakkbenzin Hatósosabb benzinből és krétoporból készült
keveréket kenni o Felületre, majd száradás
után eltávolítani
1
Régi olajfestékek és Festék-
maradványok
Kereskedelemben kapható
festékmarató anyagok
Csak a Feltüntetett használoti utasítás
betartásóvol alkalmazhatók j
Régi bevonatok, pócok, Ci onex 1
mügyantolokkok
- - l
Összefoglalá.'>
A telüleren lévő egyenetlenségeket tapaszokkallehet elrüntetni. Átlárszatlan bevona-
tok alá olajos vagy enyves kitt. átlátszó felületbevonatokhoz folyékonyfa használható.
A tapaszak hordozóanyagból, tölt6anyagokból és színezékekből állnak. Száradásket a
hordozóanyagok folyékony komponensei elpárolognak, a .szilárdak pedig a töltőanya­
got ko nk a javftotr felülethez.
A maga~ gyantatartalom akadályozza a pácok beszfvódását, bevonatok tapadásár,
ezért gyanramentesíceni kell. A gyantát jól oldják a benzm, benzol, terpentin, denatu-
rált szesz, aceron és kulönböző oldósterkeverékek. Segft~égükkel a felülen rétegekből a
gyama ki oldható. Elszappanosításkor lúgok - mmt ná tn um-karbonát, kálíum~karbo­
nát é~ kenőszappan vtze~ oldatának - hatására a gyama vízzel kimosható szappanná
alakul. A felület kozombösítésére gyenge !>avas átmos~ s-Llikséges.

141
A FELÜLET ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ANYAGAl

Agresszív vegyszerekkel, mint a h idrogén-peroxid, oxálsav, kálium-hidrogén-oxa-

lát, nátrium-hidrogén-szulfir, a fa festékeartalma elroncsolható és a felület világosabbá
válik.
A megmunkálás és a tárolás során a felületi szennyeződéseket a megfelelő vegysze-
rekkel el kell távolítani.

Kérdések
l . Milyen tapaszak alkalmazhatók átlátszatlan felületbevonatok alá?
2. Mi a folyékonyfa?
3. Milyen old0szerek alkalmasak a megszilárdult kolofóniumgyanta feloldására?
4. Mit jelent az elszappanosítás?
5. Milyen anyagokkal halványíthatók a csersavtartal mú fák?
6. Milyen vegyszerrel tüntethető el a cseresznyefa zöld csíkozottsága?
7. Milyen vegyszerrel zsírtalanírható a felület?
8. Mivel távolítható el a rozsda- és a tintafolt?

142
 fa páco~ásána
an gam•

A természetes tömörfából készült termék színe lehet természetes (natúr) vagy pácokkal
színezett. A pácoláskor a rajzolat eltakarása nélkül változik a fa színe.
A pácolás célja lehet:
Értékesebb, nemesebb fák utánzása. Az utánzat akkor jó, ha a faszerkezete is megfe-
lel az utánozni kívánt értékesebb fa struktúrájának.
Árnyalatkülönbségek kiegyenlítése. Egy fatörzsö n belül is előfordulnak árnyalatkü-
lönbségek, és a különböző fatörzsből származó anyagoknak lényeges lehet a színeltérése.
Javításkor, meglevő berendezések kiegészítésekor és a színharmónia megteremtésekor
szükséges a pácolás.
A rajzolat jellegének megváltoztatása. A pácolás után látható rajzolatot pácképnek
nevezzük. A páckép lehet pozidv, ha a rajzolat jellege nem módosult, csak a szín változott.
A páckép negatív, ha a pácolás után az eredetileg világosabb részek válnak sötétebbé.
Strukturált a rajzolat, ha a pácolás után a szöveti egyenlőtlenségek (nagy edények,
bélsugarak) feltűnővé válnak. H a a rajzolat látható ugyan, de az erederinél elmosódottab-
bá válik, a páckép homogén.
Különleges színhatások eltérése. Esztétikai igény Icielégítése céljából.

.. , ,
14. 1. A PACOK OSSZETETELE
, , ,
ES CSOPORTOSITASA
A felhasználásra előkészített pácok festékanyagból, folyékony hordozóból és adalékanya-
gokból (stabilizáror, tartósítószer stb.) épülnek fel. A festékanyagok lehetnek színezékek
és pigmentek.
A színezékek kismolekulájú, oldható anyagok, amelyek beszívódnak a fa rostjaiba.
A pigmenrek oldhatatlanok és nem szívódnak fel, hanem rátakódnak a fa felületére,
ezért nagyobb mennyiségben a fedőfestékekhez használatosak. A kisebb mennyiségben
alkalmazott részben áttetsző pigmentekkel lehet a pácképet strukrurálni vagy homoge-
nizálni.
Eredetük szerint a festékek lehetnek: növényi festékek, földfestékek, anilinfestékek és
vegyi pácok.
Növényi festékek: Trópusi fakivonatok. Felhasználásukra csak különleges munkák
esetén, pl. korhű anyagokkal történő restauráláskor kerül sor.
Földfestékek: Színes ásványok őrleményei. Por alakban forgalmazzák, főzést, ülepí-
tést, hosszadalmas előkészítést igényelnek, ezért csak a korhű és biobútorok gyárrásához
használják.

143
A FA PÁCOlÁSÁNAK ANYAGAl

Anilinfestékele Szintetikus festékek. Leheenek vízben és szeszben oldhatók, de hasz-

nálhatók egyéb pácféleségek (vegyi pácok, viaszpácok) színezésére is. Tetszőleges színek-
ben előállíthatók. A leggyako ribb festékanyagok
Vegyi pácok: A fában a szín vegyi reakció eredményeképpen alakul ki. Elő- és utápác-
ból állnak. Az előpácok szerves savak, az utópácok fémsóoldatok, max. 5°/o-os fémsótar-
ralommal. Az utópácok tartalmazhacnak anilinfestékeket is.
A hordozóanyaguk alapján a pácok lehetnek vizes pácok, oldószeres pácok, szeszpácok,
viaszpácok és kenős pácok.

14.1. 1. Vizes pácok

A vizes pácok valamennyi típus ú felületbevonathoz használharók. Felhordhaták ecsettel,
szivaccsal és szórással.

Porpácok: Por alakban forgalmazzák. Oldani forró vízben kell, a gyártó által feltünte-
tett módo n. Festékanyaguk mindig színezék, leggyakrabban anilinfesték A rosrokat fes-
tik, ezért élénkítik a rajzolaror. Bármi lyen fafajhoz megfelel ők, a különböző színárnyala-
tok egymással kcverhetők. Negatív pácképet adnak, me rt a vizes oldat a lazább farészekbe
intenzívebben beszívódik. Előzetes vizezéssei a negatív kép élessége mérsékel he tő. Szórás-
sal is felvihetők
Folyékony, vizes pácok: Felhasználásra kész folyékony, vizes rendszerek, amelyek ol-
dószereker is tartalmaznak. Festékanyaguk színezék és pigment kombinációja. A kész pá-
cok vízzel és egymással keverhetők, minden fafajhoz alkalmazhatók. Negatív pácképet
adnak. A világosszínű pigmen teket tartalmazó pácokkal a natúrszínnél világosabb, ho-
mogén páckép is kialakítható. A pigmenrek takaró jellege miatt nem élénkftik a rajzo-
lato r.
Egykomponensű pozitív pácok: Felhasználás ra kész vizes bázisú folyadékok, ame-
lyek különlegessége, hogy fenyőfákon is pozitív pácképet adnak, ami másképpen csak ve-
gyi pácokkal érhető cl. A kész festékek egymással keverése nem ajánlott. Elsősorban fe-
nyőfákat pácolnak vele.

14. 1 .2. Egyéb pácok

Oldószeres pácok
Folyékony, felhasználásra kész állapotban forgalmazzák. Festékanyaguk lehet színezék
vagy pigment. Gyorsan száradnak, és a festékszemesék a fa pórusaiban rakódnak le. A fel-
hordás urán a felület áttörlésével jól használhaták nagy edényű fák pórusainak hangsú-
lyozására. Alkalmasak nagyüzemi gyártás során hengeres és szórásos felviteire is.

Szeszpácok
96°/o-os etil-alkoholban feloldott anilinfestékek felhasználásra kész állapotban forgal-
mazzák. Egymással keverhetők. Gyorsan száradnak, ecsettel való felhordásuk során gyak-
ran foltosodás következik be. Ajánlott felhordási módjuk ezért a szórás. Negatív pácképet
eredményeznek, m inden fafajra megfelelők. Politúrozás alá szeszpácok nem használ-
hatók.

144
 A PÁCOK ÖSSZETÉTELE ÉS CSOPORTOSÍTÁSA

Viaszpácok
Színezékekkel vagy pigmentekkel elkevert viaszok, amelyek felhasználásra kész állapot-
ban vásárolhaták meg. A különböző színű viaszak egymással keverherők Erőteljes szín-
változtarás a viaszpácokkal nem érhető el. Utánlakkozás nem lehetséges, ezért a viaszpá-
cokat akkor használják, ha a felületkezelés ezzel befejeződik.

Kettős pácok
Vízzel oldható porokként forgalmazzák, és a pácolás előtt előkészítést igényelnek, ezért
a vegyi pácok színe előre nem keverbecő ki. A vegyszerek a fa tartalmi részeivel reagálnak,
az évgyűrű tömörebb részeit sötétebbre festik, így pozitív páckép alakul ki.
Az előpácok szerves savak vizes oldatai, 2-l 0%-os töménységben használhaták Erő­
reljesebb színváltozratás eléréséhez töményebb előpác szükséges.
Az urópácok 2-5%-os fémsóoldatok, amelyekhez előkészírés urán 5% szalmiákszesze
kell adagol ni. Az elő- és urápác egymással nem keverherő.
A kettős pácok csak néhány szín: barna, szürke-fekete árnyalatok elérésére alkalmasak.
Mélyen szfvódnak a fába, fényállóak, minden fafajra megfelelők. Hátrányuk, hogy alkal-
mazásuk körülményes, és a neh ézfémsók az egészségre károsak Jelentőségük a pozitív vi-
zes pácok megjelenése óta csökkent.

Összefoglalás
A pácolás a fa színének megváltoztatása a rajzolat elfedésc: nélkül. A pácok folyékony
közegben elkeverr vagy feloldott szfnezőanyagok. A színezőanyagok oldható lazúrok
vagy oldharadan pigmentek. Lehetnek növényi, ásványi és szintecikus anyagok Az el-
.színeződés lehet a fában lejátszódó vegyi reakció következménye is.
A folyékony hordozóanyag lehet víz, srerves oldószer, alkohol vagy v1ast. A v1zes pá-
cok ecsettel, szórással és szivaccsal hordbarák fel, bármllyen felületkezelés alá álkalmaz-
harók Por vagy felhasználásra kész állaporban forgalmazzák. Az oldószeres él> szeszpá-
cok gyorsan száradnak, nem szfvódnak mélyen a rostokba. Pigmentek bekeverésével
nagy pórusú fák strukturált, finom sz.övecű fák homogenizált pácképe 1s Ioalakíthacó

Kérdések
l. Mi a pácolás célja?
2. Milyen pácképek kialakítására van lehetőség?
3. Milyen komponensekből épülnek fel a pácok?
4. Milyen előnyük van a vizes bázisú pácoknak?
5. Mely pácok alkalmasak pozitív páckép kialakítására?

145
 ] 5. A felületbevené
anyagok

A megcsiszolt natúr- vagy pácolással színezett fa felülete sérülékeny, rajta a víz, a külön-
bözt5 vegyszerek, sugárzások elváltozásokat okoznak. A felület bevonásának elst5dleges
célja a felület védelme. A jól megválasztott bevonatok növelik a termék esztétikai értékét
l S.
A felület bevonása természetes tömörfa vagy furnérozott lapok esetében folyékony
filrnképzt5 anyagokkal történik, amelyek a felüleren fizikai vagy kémiai úton m egszilár-
dulnak.
A bevonatok anyagai lehetnek olajok, viaszok, természetes gyanrák és műgyanralakkok.
A bevonat lehet nyitott és zárt pórusú.
A nyitott pórusú felüleren nem alakul ki összefügg() egyenletes filmréteg, a fa pórusai
nyitottak maradnak, az anyag "lélegzik".
A zárt pórusú felületen összefüggéS, meghatározható vastagságú filmréteg alakul ki.
A különbözt5 felüleebevonatok eltér() fényességi fokokban készülhetnek A fényességi
fokot az határozza meg, hogy a felületre juró 45°-0S fény hány százaléka verődik vissza.
Magasfény 90% fölött,
Selyemfény 40-700/o,
Matt felület 30% alatt.
A felületkezelő anyagokat többnyire matt, selyem- vagy magasfényű minó'sitésselforgalmaz-
zdk, de léteznek félselyem, tompán matt stb. átmeneti fokozatok is.

15.1. OLAJOK
A felületvédelemre a legrégebbi idők óra használt bevonatok. A műgyantalakkok elterje-
dése a huszadik század közepéről visszaszorftotta alkalmazásukat. A környezetvédelem és
a természetes anyagok új rafelfedezése az olajbevonatok gyártásának fejlődését hozta. Ma
az olajok kémiai felépítésének pontosabb ismeretében vegyi kezeléssei olyan kedvez() tu-
lajdonságú anyagokat állfranak elő, amelyek felveszik a versenyt a műgyanralakkokkal.
Az alapanyagok növényi magvakb6l sajtolt olajok. A leggyakoribbak a lenolaj, ken-
derolaj, szójaolaj és a legjobb minőségű faolaj, amelyet egy kínai fa gyümölcséből nyer-
nek. A nyersolajak száradási ideje igen hosszú, 4-8 nap. Száradásuk oxidációs folyamat,
nem jár párolgássaL
Az olajok nemesítésével száradási idej ük, vegyi ellenálló képességük, fényük jelentéSsen
javítható. A nemesítés során az olajat finomítják, sűrítik és levegővel fúvatják, s eközben
előszáradás megyvégbe. Akencék nemesített olajok, amelyekhez a száradás gyorsítása ér-
dekében szárítókat kevertek. A szárítók nehézfémek (kobalt, ólom stb.) sói, amelyek az
egészségre ártalmasak.

146
 TERMÉSZETES GYANTÁK

Az olajozott felillet tulajdonságai

Az olajos kezelés kiemeli és mélyíti a fa természetes rajzolarát. Beszívódva, a felületi ré-
tegekben víztaszító hatású. Együtt mozog a fával, nem repedezik. Nyitott pórusú felülete
matt vagy selyemmatt fényességi fokozatú, természetes harású. Sérülés vagy kopás esetén
az egész felület csiszolása nélkül, helyileg javítható. Az olajozott felület elektrosztatikusan
nem töltődik fel, kö nnyen karbantartható. Az olaj tetszőleges kisipari vagy nagyüzemi
technológiával felhordható. Környezetbarát, belőle oldószerek nem szabadulnak fel.
A különböző gyártók kültéri és beltéri használatra egyaránt gyártanak olajokat. Utólagos
viaszolással selyemfényű felület alakítható ki.
Alkalmazása nagy igénybevételnek kitett helyeken előnyös. Középületekben padlók,
lépcsők felületkezelésére, de konyhabútorok, parafa burkolarok bevonására is kiváló.

15.2. VIASZOK
A viaszok az olajokkal együtt a műgyanták előtti hagyományos felületkezelés anyagai,
amelyek mint természetes és környezetbarát anyagok, újra nagy szerepet kapnak.
A viaszok szobahőmérsékleten szilárdak, melegítve lágyulnak Oldószetük a terpentin,
benzol, de o lajokkal elkeverve is folyékonnyá tehetők. Készülnek melegen felhordható,
oldószermentes változatban is. Ilyenkor száradási idejük lényegesen csökken. Természeres
gyantákkal dúsírva a viaszak mechanikai, vegyi ellenálló képessége tovább javítható. Ké-
szülnek natúr- és színezett változatban is. A színezetr vizes emulziók az ún. viaszpácok.

A leggyakrabban alkalmazott viaszok

Méhviasz: Sárga színű, lágy viasz, tisztítva fehér, olvadáspontja 60 oc.
Karnaubaviasz: A brazíliai legyezőpálma leveléből nyerik. Színe szürkétől sárgáig vál-
tozik. Keményviasz, olvadáspontja 90 oc felett van.
Montánviasz: Barnaszénből nyerik. Sötétbarna, tisztítva sárgás, l 00 oc fölött olvadó
keményviasz.
Cerezin: TisztÍtott földviasz, színtelentől sárgáig terjedő színű, 50- 80°C között olvad.

A viaszolt felilletek tulajdonságai

A viasz önmagában nem nyújt kellő védelmet, de az olajos alapozással együtt igen.
A viaszréteg polírozva selyemfényt biztosít.
Felhasználási területei megegyeznek az olajokéval, de dekoratív hatása miatt a viaszo-
lást gyakrabban használják bútorok frontfelületére.

# #

15.3. TERMESZETES GYANTAK

A természeres gyanták növényi váladékok. A faanyagok felületkezelésében a legna-
gyobb jelentősége a sellakknak van. Az egyéb gyanták önálló felületkezelő anyagként
csak különleges esetekben használatosak (pl. különösen értékes dísztárgyak felületbe-
vonása borostyángyantával). Műgyantalakkokhoz, viaszokhoz keverve javítják azok tu-
lajdonságait.

147
A FELÜLETBEVONÓ ANYAGOK

Seilakk
Indiai fügefán élősködő tetvek szúrása nyomán az ágakból szivárog ki.
A tetvek nagy tömegben boritják be az ágakat, sa nedvüket szivják. A fa védekezésűlgyan-
taanyagot választ ki, amely a rovart is befedi, s megszilárdul. A rovar elpusztul, de testébó'l
20- 30 álcafejlődik, amely l 0-40 hónap múlva a gyantaburkot átforva távozik. A fa ágai el-
száradnak, s az ágakkal együtt letörde/tgyanta a rúdlakk (stocklakk). A lekapart lakkot vizzel
mossdk, majd hosszú zsákokba akasztva tűz folött olvasztják, sa kifolyó lakko t pálmalevelekre
vagy cseréphengerre kenve megszáritják. A száradó lakk vékony hártyaszerű lapocskákká töre-
dezik.

A seHakkor aranysárga-sötétbarna színű, hártyavékony lemezkék formájában forgal-

mazzák. A világosabb színű seilakk jobb minőségű. 96°/o-os denaturált szeszcs oldara a
politúr. A politúr az alkoholban oldódó komponenseken kívül néhány százalék sellakk-
viaszt is tartalmaz, ami javírja a rugalmasságát.
A politúr sötétíti a kezelt fa színét, ezért világos felülerek előállításához fehérÍtetc
scilakk szükséges. A politúr a felülerre csak különleges, nem gépesíthető, kézi technológi-
ával vihető fel. A politúrozás több munkaműveletből álló folyamat, ami a lassú száradás és
a szükségcs pihentetési idők betartásamiatt 7-10 napot vesz igénybe. A politúrozáshoz
2- 8%-os, maximum 15% töménységű oldatot használnak.
A politúrral selyemfényű, nyitott pórusú, ún. dörzsölt felület és magasfényű felület is
kialakírható. Magasfényű kezeléshez segédanyagként finom olajat (lenolaj, faolaj), apó-
rustömítéshez habkőport kell használni. A politúrrétegben maradt olaj és viasz rontja a
felület fényét, ezért az utolsó művelerben ezeket az anyagokat polírvízzel el kell távolítani.
A polírvíz gyorsan párolgó folyadék (kámforolaj), zsíroldószer és az olajat magábaszívó
finom ásványi őrlemény keveréke. A felfényezéshez benzol is használható.

A politúrozott felület tulajdonságai

A politúr kiválóantapad a fához, ezért filmje rugalmasan követi a fa mozgását, nem re-
pedezik. A politúrozott felület különleges szépsége abból adódik, hogy a filmréteg csak
néhány J.Lm vastag, ezért fénye a fa saját fényének tűnik.
Igen tartós, fényálló, a szakszerű felületkezelés évtizedek múlva is hibátlan. Hátránya,
hogy víz- és vegyszeráliósága nem kielégírő.
Alkalmazás: antik bútorok restaurálása, korhű bútorok, stllbúrorok gyártása.

15.4. MUGYANTALAKKOK
A m esterséges alapanyagú felületbevonatokat közös néven műgyantalakkoknak nevez-
zük. A lakkok a műgyanta alapanyagokon kívüloldószerrés más tulajdonságjavíró adalé-
kokat tartalmaznak.
Száradás i mechanizmusuk alapján a lakkok három csoportja:
Fizikai úton szárad6lakkok: Illékony, szerves, folyékony komponenseker tartalmazó
oldatok, valamint vizes vagy oldószeres diszperziók. Aszáradási idő és az egyszeri felhor-
dással kialakítható rétegvastagság a szárazanyag-tartalomtól függ.
Kémiai úton szárad6lakkok: A lakkréteg megszilárdulása kémiai változás következ-
ménye, így a felvitt lakkréteg közel l 00%-a a felületen marad.

148
 MŰGYANTAlAKKOK

Fizikai és kémiai úton száradó lakkok: Illékony összetevőket is tartalmazó, kémiai

úton kötő rendszerek.
A bevonat egy vagy több felhordással alakítható ki. Tobb rétegű bevonatoknál a felépí-
tésben elfoglalt helyük szerint nevezzük meg a lakkokat, így megkülönböztethetünk ala-
pozókat, közbenső rétegeket és fedőrétegeket.

15.4. 1. Nitro·cellulóx-lakkok (NC·Iakkok)

Oldószerpárolgással, fizikai úton száradnak. Alapanyaguk szerves oldószerekben oldorr
cellulóz-nitrát. Oldószereik (észtcrek, aceton) drágák, ezért a szükséges viszkozitás nitro-
hígítóval állítható be.
Gyorsan száradnak, és jól tapadnak a felülethez. Szárazanyag-tartalmuk 30% alatt van,
ezért a megfelelő vastagságú lakkfilm csak több, 3-5 réteg felhordásával érhető el.
Vegyszer- és vízállóságuk nem kielégítő, csekély a kopás- és karcállóságuk, valamint
vízgőzáteresztő képességük miatt csak kevésbé igénybe vett bútorokhoz, belső felületek-
hez használhatók.
Tűz- és robbanásveszélyek, a száradáskor elpárolgó oldó- és hígítőszerek erősen környe-
zetszennyezők.

15.4.2. Savra keményedő lakkok (SK-lakkok)

Karbamidgyantából vagy melamingyantából állnak Kikeményedésük savas katalizátor
hatására bekövetkező polikondenzációs kémiai folyamat és fizikai száradás.
Esztétikai hatásuk az NC-Iakkokhoz hasonló, de vegyszer- és vízállók, valamint me-
chanikai ellenálló képességük lényegesen jobb.
Az edzővel bekevert lakk fazékideje hosszú, 24-78 óra, így felhordáshoz az egykompo-
nensű lakkok technológiái használhatók. Megkötéskor formaldehidgázok szabadulnak
fel, és melléktermékként víz is keletkezik, ezért száradási idejét növeli a levegő magas pá-
ratartalma.
A beépített savas katalizátor hatására akikeményedett lakkréteg öregszik, opálossá, re-
pedezetté válik Ha a lakkozott fa nedvességtartalma nagyobb, mint 12 oc, vagy a felület
előkészítésekor lúgos hatású vegyszereket alkalmaztak, kikeményedési zavarok fordulhat-
nak elő.
Az SK-lakkok készülnek fényes, selyemfényű és matt változatban is. Nagy igénybevé-
telnek kitett búrorfelületek, parketta, lépcső stb. felületének bevonására alkalmazzák

1 5.4.3. Poliuretánlakkok (PUR-lakkok)

Kémiai úton kötő lakkok, megszilárdulásuk poliaddíciós folyamat és fizikai száradás kö-
vetkezménye. Készülnek kétkomponensű és egykomponensű változatban is.
A kétkomponensű PUR-lakkok fazékideje rövid, ezért közvetlen ül a felhasználás előtt
kell összekeverni. Készülhernek alacsony (30-35%), közepes (50%) és magas (70-75%)
szárazanyag-tartalommaL

149
A FELÜLETBEVONÓ ANYAGOK

Az egykomponensíí PUR-lakkok kikeményedése a l evegő nedvességtartalmának ha-

tására következik be. Tárolhatóságuk rövid, és csak légmentesen zárt, bontatlan edényben
oldható meg. A felbontott egység tároláskor tönkremegy.
A PUR-lakkok kiváló mechanikai tulajdonságúak, víz- és vegyszerálló k Minden fé-
nyességi fokozatban előállíthatók. Érzékedenek a lakkozandó anyag vegyi összetételére,
jól használhaták magas gyanta- és viasztartalmú fákhoz, sőt műanyag fóliákra is. Nehezen
gyulladnak, csak kismértékben környezetszennyezők.
Felhasználásuk nagy igénybevételnek kirett helyre: konyhabútorok, közületi bútorok,
lépcsők, parketták, bejárati ajtók stb. bevonására javasolható.

15.4.4. Poliészterlakkok (UP-lakkok)

Kémiai úton, polimerizációs reakcióval ki keményedő lakkok. Megszilárdulásuk aktivátor
és katalizátor együtres hatására következik be. Oldószerük a sztirol, ami kikeményedéskor
beépül a lakkfilmbe, így az UP-lakkok oldószerpárolgás nélkül száradnak. A kikeménye-
dési reakció hőfejlődéssel jár.
Az UP-lakkok kikeményedését a levegő oxigénje gátolja, ezért a lakkokhoz alacsony ol-
vadáspontú viaszt kevernek, ami kiúszva a lakkréteg felületére, szigetelőréteget képez.
A viaszt a száradás után polfrozással el kell távolítani.
Készülnek fé nyesre száradó változatban is, de ezek drágábbak.
A poliészterlakkokat főként magasfényű, vastag lakkrétegek kialakítására használják.
A lakkréteg vastagsága 0,2-0,4 mm is lehet, míg a többi lakktípusé 0,02-0,07 mm vas-
tagságú. Ezek a lakkok rugalmasak, jó tapadóképességűek, vízzel, lúgga!, savakkal, alko-
holokkal szemben ellenállók. Felhordáskor kis viszkozirásúak, így a pórusokat jól kitöl-
tik. Furnérozott és tömör fa felületen az üveglapszerűen vastag lakkréteg esztétikailag ki-
fogásolható, de jól használható pigmentálc változatban agglomerált lapok felületkezelé-
sére.

15.4.5. Vizes bázisú lakkok

A vizes bázisú lakkok vízben oldható vagy vízben diszpergált rendszerek. Szerves oldósze-
reket csak néhány százalékban tartalmaznak. A vízben eloszlatott műanyagok lehetnek
savra keményedő vagy poliuretánlakkok
A vizes lakkok egy- vagy kérkomponensűek. Az egykomponensűek kevésbé igénybe
vert felülerekhez alkalmazhatók. A kérkomponensű lakkokban az edző csak a diszpert.iós
közeg eltávozása urán fej ri ki hatását, így a fazékidő nem csökken. A szárazanyag-ranalom
magas, 40-60%. Száradás i idejük a lakk faj tájáról, a levegő páratartalmáról és hőmérsék­
letétől függően l-4 óra között változik.
Tároláskor figyelembe kell venni, hogy ezek a lakkok fagyé rzékenyek, és ki olvadás urán
már nem használhaták fel.
Használatuk során a fa vízben oldódó tartalmi részei elszíneződést o kozhatnak.
A vizes lakkok nem tfizveszélyesek, egészségkárosító hatásuk is csekélyebb, mint a szer-
ves oldószereket tartalmazó lakkoké. Minőségük, alkalmazásuk a savra keményedő és
poliuretánlakkokéhoz hasonló.

150
 MŰGYANTALAKKOK

Összefoglalás
A felületi bevonatok megvédik a fát a külső káros hatásokról, és növelik e~-ztétikat érté-
két.
A felületkezelés lehet nyitott vagy zárt pórusú, a fényvisszaverés szempomjából
matt, selyem- és magasfényű.
A természeres felületbevonatok-az olajok, viaszak és természetes gyamák- a felü-
letkezelés hagyományos anyagai, amelyeket a műgyamalakkok átmenetileg háttérbe
szorítottak.
A viaszak és olajok víztaszító, mechanikailag ellenálló, nyitatt pórusú, mart- vagy
selyemfényű, könnyen javítható, karbantanharó, környezetkímélő bevonatok létre-
hozására alkalmasak.
A seilakk alkoholos oldata a politút, amely különösen szép, rugalmas, tartó!., repe-
dezésmentes felületer képez, de víz- és vegyszerállósága nem megfelelő. A politúrozás
hosszadalmas, fárasztó, csak kézzel végezheté> művelet, de az antik bútorok restaurálá-
~a, a korh<i búrorok gyártása nem képzelhető el nélküle.
A nitro-cellulóz-lakkok kis S1.átazanyag-tartalmú, fiúkal úton, oldószerpárolgással
kötő anyagok, csak kevésbé igénybe vert bútorfelülerek lakkozására alkalmasak.
A savra keményedő lakkok megszllárdulása polikondenzáció~ kémiai reakció.
A lakkréteg víz- és vegyszerálló, mechanikailag ellenálló, alkalmas nagy igénybevétel-
nek kltert helyek felületkezelésére.
A poliuretánlakkok egy- és kétkomponensű kivttelben készülnek. Igen jó tapa-
dóképességű, vegyHeg és mechanikailag ellenálló filmképzők. Megszilárdulásuk
poliadd1ciós kémiai reakció.
A poliészterlakkok kémiai úron, oldószerpárolgás nélkül kötnek, így egy művelertel
felhordharók. Els6sorban vastag, magasfényű lakkréteg kialakítására alkalmasak
A vtzes báztsú lakkokkal elkerülhető a drága, egés1.ségre ártalmas oldószerek haszná-
lata. Alapanyaguk többnyire polikondenzációs vagy poliaddídós múgyanra. A kémiat
kötés csak a vizes közeg elpárolgása után indul meg, így fazéktdejük hoss1.ú. Az SK- és
PUR-lakkokhoz hasonló miné>ségű felület hozható velük létre.

Kérdések
l. Mit jelent a nyitott és zárt pórusú felületkezelés?
2. Milyen előnyei vannak az olajbevonatoknak?
3. Miért alkalmasak az olajok nagy igénybevételnek kitett felületek kezelésére?
4. Milyen viaszokat használnak a fa felülerkezelésére?
5. Milyen műgyantalakkok alkalmasak nagy igénybevételü felületekhez?
G. Mi a vizes bázisú lakkok előnye az egyéb műgyantalakkokkal szemben?

151
 G Féme a faipar an

A fémek lehetnek a faipari termékek szerkezeti elemei, szerelvényei és díszítőelemei, de

fémekből készülnek a m egmunkálószerszámok is.
A fémek közös tulajdonságai, hogy a réz és arany kivételével szürkés, "fémes" színűek,
fémrácsos szerkezetűek, és határozott olvadáspontúak A higany kivételével szabahőmér­
sékleten szilárdak.
]6 elektromos és hővezető tulajdonságuk van. Oldószerekben csak kémiailag oldód-
nak. Megolvaszrva egymásban oldódnak, ötvözeteket alkotnak. A nemesfémek kivérelé-
vel a levegőn oxidálódnak A természetben érceikben fordulnak elő. Gyárrásuk a fémko-
hászat feladata. A leggyakoribb fémek a faiparban a vas, réz és az alumínium.

16. 1. AZ IPARBAN LEGGYAKRABBAN HASZNALT

~ ~

FEMEK JELLEMZESE
16. 1. 1. Vas (Fe)
A vas a föld szilárd kérgének 4,7%-át alkotja. Vegytiszta állapotában ezüstszürke, lágy,
képlékeny.
Sűrűsége 7,9 g/cm3.
Olvadáspontja 1528 oc.
A vasat a vasércből állítják elő. A vaskohászat végterméke a nyersvas, amelynek széntar-
ralma l ,7-Go/o. A nyersvas csak öntés re alkalmas, más módon nem alakítható. A széntar-
talmat az acélgyártás során csökkentik. Az acél olyan vasötvözet, amelynek széntarralma
kevesebb, mint 1,7%.
Száraz levegőn a vastárgyak felülerét összefüggő oxidréteg vonja be, s ez megvédi az
anyag belsejét a további oxidációtóL Nedves levegőn laza rozsda alakul ki, s a folyamat
nem áll meg a felszínen, az anyag teljes keresztmetszetét elporlaszthatj a. Ezért a vasból ké-
szült tárgyak felületvédelméről gondoskodni kell.

12. táblázat. A vos elnevezése o százalékos széntartalom függvényében

%-os C-tartalom Elnevezés Tulojdonsóg Felhasználás

(}-{),6 Szerkezeti acél Kovácsolható, nem edzhető Zárak, pántok, szegek, csovorok 1
0,6- 1,7 Szerszámocél Kovácsolható, edzhető Szerszámgyártás a lapanyago ~

l ,7-2,3 Feldolgozásra nem alkalmas

Nyersvas i
2,3-6,67 Önthető ÖntöHvas állvány, radiátor stb.

152
 AZ IPARBAN LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT FÉMEK JELLEMZÉSE

A felületvédelem leggyakoribb eljárásai

Védőlakkozás: A fémfelületet lakkréteg választja el a levegőtőL
Zománcozás: Színes, üvegszerű bevonat, amely egyidejűleg véd és díszít. 800- 900 °C-
on égetik be.
Galvanizálás: Réz, cink, nikkel, któm, arany, ezüst stb. védőréteg létrehozása elektro-
kémiai Úton, egyenáram segítségéve!.
Plattozás: Nemesfém felhengerlése a felületre.
Foszfatálás: Az acél fel ületének érdesítése savval és ellenálló védőréteg kialakítása vas-
foszfáttaL Ettől a szegek és csavacok felületi súrlódása megnövekszik, így nehezen kihúz-
hatóvá és rozsdamentessé válnak.
Az acél tulajdonságai ötvözéssei és hőkezeléssel javíthatók. Az ötvözött acél jobban hő­
kezelhető.

Acélötvözetek
Az ötvözőanyag fajtájától és mennyiségétő l függően azacélok tulajdonsága igen széles
határok között változtathatók. Szakítószilárdságuk 300 N/mm2-tő l a tÍzszereséig fokoz-
ható, keménységük közel a gyémánt keménységéig növelhető. A nem esfémekhez hason-
lóan rozsdamentessé tehetök. Lehetnek amimágnesesek és igen erősen mágnesesek.
5°/o-os ötvözőanyag-tartatomig alacso ny, e fölött magasötvözésűnek nevezzük az acélr.

Krómacél: 18% któmtartalom fölö tt az acél rozsdamentes. A krómtartalom a ke-

ménységet is növeli.
Króm-nikkel acél: A króm a keménységet, a nikkel a szívósságot javítja.
Volfrámacél: A volfrám a legmagasabb olvadáspontú fém (338 0 oq, ötvözetei hőálló­
ak és kemények.
Egyéb ötvözött acélok: G yakori ötvözőanyagok a mangán, titán, vanádium, kobalt,
molibdén. Az elnevezések a legnagyobb mennyiségben alkalmazott ötvözőanyagra vonat-
koznak. Az ötvözőanyag-tartalom elérheti a 40%-ot.

16.1.2. Alumínium (Al)

Az oxigén és a szilícium után a földkéregben legnagyobb mennyiségben előforduló elem
(7,5%). Ezüstfehér színű, jól nyújtható, vékony féliává hengerelhető. Érce a bauxit,
amelyből előbb rimföldet, majd elektrolízissei tiszta alumíniumot állítanak elő.
Sűrűsége 2,7 g/cm 3.
O lvadáspontja 660 oc.
Az alumínium a levegő oxigénjével azonnal reakcióba lép, és felületén néhány moleku-
laréteg vastagságú, igen kemény, jól rapadó oxidréteg keletkezik. Sérülés, karcolás után a
réteg újra alakul, ezért az alumínium rozsdamentes.
Az iparban az alumínium - rézzel, mangánnal, ni kkellel, kobalttal, krómmal alko-
tott - ötvözeteit használják. Eloxálással a korrózióállóság növelhető , és színezett bevo-
nat is kialakíth ató.
A fai parban alumíniummal színelt rétegelt lemezeket, ajtókat, ablakokat, vasalatokat,
szerelvényeket használnak.

153
FÉMEK A FAIPARBAN

16.1.3. Réz (Cu)

Vörös színű, lágy fém, a rézércből kohászati úton állírják elő.
Sűrűsége 8,92 g/cm3.
Olvadáspontja 1083 oc.
Nedves levegőn a felületét zöldes színű réz-karbonát (patina) vonja be. A réz-oxid sa-
vakban o ld ód ik, és mérgező vegyület keletkezik. Az ezüst után a legjobb elektromos ve-
zető.
Leggyakoribb ötvözetei:
Sárgaréz: Réz és cink ötvözete. Csavarok, díszítőelemek, építőipari vasalatok készül-
nek belőle.
Bronz: Réz és ón ötvözete. Színe vörösesbarna. Szilárdsága, korrózióállásága nagyobb,
mint a sárgarézé. Építőipari vasalatok, díszítőelemek alapanyaga.

; ; ;

16.2. A MEGMUNKALOSZERSZAMOK ANYAGAl

A faa nyag megmunkálásához használt szerszámok alapanyagai lehetnek
- ötvözetlen szerszámacélok (szénacélok),
- ötvözött szerszámacélok,
- keményfém lapkák.

Ötvözetlen szerszámacélok
Az ötvözetlen szerszámacélok vagy szénacélok egyedüli ötvözőeleme a szén, amelynek
mennyisége 0,6-1 ,5%. Az acél jól edzhető, edzése 700-800 °C-ra történő melegítés után
vizes hűtésből áll. Így megfelelő felületi keménység érhető el.
Az ötvözetlen szerszámacélokból kézi forgácsolószerszámok, fűrészlapok, fúrók, vala-
mint szerszámtestck készülnek.

Ötvözött szerszámacélok
Az ötvözött szerszámacélok ragasztóanyagat nem tartalmazó tömörfa alkatrészek gépi
megmunkálására alkalmazhatók. A króm a keménységet és éledzhetőséget, a volfrám a
szilárdságot és hőállóságot, a nikkel az alakíthatóságot, rugalmasságot és a szívósságot nö-
veli. A különböző ötvözetekb(:)l készülhetnek összetett acélok, amelyeket hegesztéssei rög-
zítenek egymáshoz (Így készül pl. a furnérhasító gép gépkése, amelynek a szerszáméle és a
szerszámreste különbö7.Ő összetétel ű acélból áll.)

Keményfém-karbidok
Keményfémek karbidjaiból (volfrám-karbid, titán-karbid) és vas-, nikkel-, ill. kobalt-
porból porkohászati úton előállított anyagok.
A porkohdszat lényege, hogy firn-karbidok és a kötőanyagok szerepét betöltő keményfirn ek
porait a szükséges ardnyban összekeverik. A keveréket sajtolószerszdmmal formdra sajtoljdk.
A sajtoltformatesteket elektromos úton, afo' összetevő olvaddspontjdt megközelítő hőmérséklet­
re hevítik. Az olvadds és zsugorodds következtében összefoggó' szildrd anyagjön létre.
A keményfémek nem tartoznak az acélok csoportjába, tulajdonságaik lényegesen kü-
lö nböznek. Nem edzhetők. Igen kemények, kopásállók, de ridegek, ütésre érzékenyek.

154
 A SZERSZÁM ÉLEZÉSÉNEK ANYAGAl

Csak a szerszám élet alakítják ki keményfémb5l, és ezüst- vagy rézforrasztással, vagy mc-
chanikusan rögzítik az acélból készült szerszámtestre.
A keményfémeknek élezés urán nincsen olyan éles forgácsolóélük, mint az acéloknak,
de éltartósságuk 10-50-szerese a szerszámacéloknak. Ragasztott szerkezerek, agglomerált
lapok műanyag-fa kombinációk forgácsolására alkalmasak.

# ,. ; ,.

16.3. A SZERSZAM ELEZESENEK ANYAGAl

A szcrszámok élezéséhez köszörűköveker használunk. A köszörűkövek csiszolószem esék-
ből és kötőanyagból összepréselt forgástestek, amelyekjellemzőira gyárrónak a köszörű­
korongorr fel kell tüntetnie. A jelzések a következéS adarokat tartalmazzák.
Megengedett fordulatszám: 1/min mértékegységben.
Fő mérerek: átméréS X vastagság x furarárméréS (mm-ben).
A szemcse anyaga: A gépi köszörGkövek mesrerséges csiszolószemcsékből készülnek.
A köszörüléshez 30-60,
a fenéshez 150-220 szemcseméretű köveket használnak.
Kötéskeménység: A kötésnek az az ellenállása, amir a szemesék ki töredezésével szem-
ben kifejt. Az ábécé nagybetűivel jelölik.

13. táblázat. A leggyakrobban használt

csiszolószemesék 14. táblázat. Szemeseméretek

Anyago Jele Megnevezése Jele

Nemes elektrokorund KA Durva 8 1o 12 14 16 20 24

Normál elektrokorund KB Közepes 30 36 46 54 60
Szilícium· karbid sc Finom 708090100120
Igen ~nom 150180220240

15. táblázat. A kötéskeménység fokozolai 16. táblázat. A tömörség fokozatai

Megnevezése Jele Megnevezése Jele

Nagyon lágy DEFG Tömör 1-3

lágy Hl J K Közepes 4-6
Közepes LMNO Ritka 7-9
Kemény PQRS Nagyon porózus 10

17. táblázat. Kötőanyagak

Anyag neve Jelzése

Kerámia Ke
Mügyanto Bo
Seilokk Se

155
FÉMEK A FAIPARBAN

A faipari szerszámok köszörülésére keményfém lapkáknál K, szerszámacéloknál G, H,

l
I jelzésű köveket használnak.
Tömörség: A köszörűkövek térfogategységében levő szemcsemennyiségre utal. jelzése
1-1 O-ig terjedő számokkal történik.
Faipari szerszámok köszörülésére 4-8 tömörségű köveket használnak.
Kötőanyag: Faipari szerszámok köszörülésére kerámia és bakelit kötőanyagú köveket
használnak.
;

16.4. SZEGEK ES CSAVAROK

Alkatrészeket kötnek össze, vagy falhoz szereléskor használatosak. A kapcsolat lehet old-
ható vagy oldhatatlan.

16.4. 1. Szegek
A szegek kihegyezettek, fából vagy fémből készülnek. Kovácsolás esetén kovácsolt szeg,
huzalból való préselés esetén huzalszeg a nevük.
A szegeket acélból, rozsdamentes acélból, rézből vagy sárgarézből készítik. Érdesítésük-
kel jobb kihúzási ellenállás érhető el. A rozsdásodás megakadályozására a szegeker foszfa-
rálják, nikkelezik vagy horganyzott kivitelben forgalmazzák.
A szegeket ömleszrve vagy 1-10 kg-os csomagolásban árusítják A gyártóról, a szeg
alakjáról, súlyáról, méretéről és anyagáról a csomagolás felirata tájékoztat. A szeg méretét
törtszám formájában adják meg. Például a 14/30 azt jelenti, hogy a szeg átmérője 1,4
mm, hossza 30 mm. A szeg hosszát a fejjel együtt mérik.

Kovácsolt szegek: A kovácsolt szegeket ma már csak ritkán használják. Az acélszegeket

különböző szegbeütő és -beJövő készülékekkel ütik be. Attól az anyagtól függően, amely-
be be kell ütni őket, palástjuk és fejük eltérő lehet.
Huzalszegek: Keresztmetszetük kerek vagy négyzetes. A palást sík vagy kissé bordá-
zott. A csavarmenetes vagy hornyolt szegek (csavarszegek) valamivelnehezebben húzha-
ták ki, mint a normál huzalszegek.
Szegezőkészülékekhez a huzalszegeket és kapcsokat tárolóval együtt árulják. A huzal-
szegeket papírcsíkokra vagy műanyag szalagra fűzve forgalmazzák.
Horgok és kapcsok: Képek felfüggesztésére és deszkák, valamint lapok falon és
m ennyezeten való rögzítésére használatosak.

16.4.2. Csavarok
Acélból, rézből vagy poliamidból menettel készült, oldható kötőelemek A kivitellehet
egyszerű préselt, fényesen horganyzott, barnított, nikkelezett, krómozott és rezezett.
A csavarokat 50, l 00, 200 és 500 darabos csomagokban forgalmazzák. Különleges kisze-
relés esetén kisebb mennyiségben is kaphatók. A csomagoláson fel kell tüntetni a gyártó t,
a csavar fajtáját, anyagát és méretét. A vastagságot a fej alatt mérik. A csavar hosszúsága az
a méret, ami a faanyagba hajtható. A méretet szorzat vagy tört alakban adják meg, az első
szám az átmérőt, a második a hosszat jelenti.

156
 SZEGEK ÉS CSAVAROK

···-··-··············-·······················-·--····-·····-···-···············--·-·-·-·········· ........· - ----·········-······-·········-··--·--···-··-···········--·-·--····-·········-----·-··············

U~ U~
1
52. ábra. Szegcsúcs-kialakítások
a) gyémántcsúcs; b) kerek csúcs; c} köszöriilt csúcs;
d) vésőcsúcs

a} b) c} d}

n 1T a) b)
111r n_
c} d} e}
53. ábra. Szegfej-kialakítások
Szegfejfojták a) süllyeszlelt Fej; b} lapos Fej;
c} zömített Fej; d} korongfej; e} félgömbfej;
f) mélyen süllyeszlelt Fej; g} széles lej;
h) besüllyesztelt Fej; i} lencsefej;
f} g} h} i} il j) lopíto~ félgömbfe j

a} b} c} d} e} f} g} h)

54. ábra. A kovácsolt szeg fajtái

a)- b) kézzel kovácsolt szegek; c) géppel kovácsolt szeg; d} faszeg; e} csillogszeg
(olumíniumból); f) menetes csap; g} acélszeg betonhoz; h} bordás acélszeg

d~
d)~
nn •i

a} b}

55. ábra. Huzalszegfajták 56. ábra. Horgok és kapcsok

a} huzalszeg; b) bognárszeg; c) csavart huzalszeg; a) folhorog; b) padvos; eJ beokasztólül;
d) hornyolt szeg; e} sűrűn hornyolt szeg; f} horangszeg; d} foli akasztóhorog; e} huzalkapocs
g} szeg kemény forostlemezhez; h) szologszeg;
i} kétcsúcsú szeg; il kartácsszeg; k} könnyü szeg;

l /J vosalotszeg; m} zárszeg; n} arany lécszeg

1.---·-·-·-·---··--··----······-·-·-----·-···--·-·----·-·-·-·-·-·-·---····---·-··-·-············-··----·-···-·-·------···-····-··-·····--·····-·-···-·-·-·---·--·-····-

157
FÉMEK A FAIPARBAN

f 11 TI IT Tr IT§@@©@
a} b) c) d) e} f) a} b) c) d) e)

57. ábra. Csavarfej-kialakítások 58. ábra. Csavarhorony-kiképzések

a) süllyesztett fej; b) süllyesztett lencse fej; c) félgömbfej; a) hosszirányú horony; b) kereszthorony; c) Phillips-
d) lapos Fej; e} hengerfej; f} hatlapú fej kereszthorony; d} TORX-horony; e} hatlapú írnbusz

1f i
' -
l I i TTT ü wi
l r& ~ ~
omO-m·:;'"'"'()m>
CoUUU\'I
n
a) b} c} d} e} f} g} a} b} c} d}

59. ábra. Facsavarfajták 60. ábra. Fémesavarok

a} süllyesztett fejű csavar; b) tőcsovor; a) hengercsovor; b) hatlapfejű csavar; c} Félgömbfejű
c) forgácslopcsavor; d) önfúró oblokcsavor; n
csavar; d) kőcsavar; eJ lépcsőcsovar; lemezcsavar
e} hotlapfejű facsavar; f)-g) hátiolcsavarok

A csavarhúzó nyelvének pontosan bele kell illenie a horonyba. A csavarok gépi behajtá-
sához a kereszthorony a kedvező.
Facsavarok: Nagy menetemelkedésűek, amenetek a csúcs ba futnak ki. Minden fejfor-
ma lehetséges. A rőcsavarok karmantyúval is használatosak. A forgácslapcsavarok éles ket-
tős menettel készül nek. A hatlapfejű facsavarokat állványcsavaroknak is nevezik. Az ab-
lakcsavarok a szükséges lyukat maguk fúrják ki. Ez utóbbiakat alumínium- és műanyag
ablakokhoz használják.
Fémcsavarok: Palástjuk hengeres, m enetük éles élű. Merrikus rendszerűek, és szaká-
sosan jobbmenetesek. Minden fejforma lehetséges. A menet egészen a fejig kimegy. Az
anyás hatlapfejű cs avarok szára nem végig menetes. A félgömbfej ű, négylapvégű csavaro-
kat kapupántcsavaroknak nevezik. A kőcsavarokat becementezik.

Összc:foglalás
A va~ a fatparban a legnagyobb menn}'lségben felhasznált fém. A nyersvas széntartal-
ma magas, a7 acélgyártás somn a széntarcalmat 1,7% alá csókkentik Az alacsony
0-0,6% S'.léntarralrnú acél a szegek, csavarok, vasalatok anyaga. A 0,6...-1.5% !>-z.éntar-
talrnú szerszárnacél ötvözésével és hőkezelésével h5áll6, kemény, útésálló, tozsdamen-
tes acélötvözetek állíthatók elő. Az acélból készült tárgyak felülerét korrózió ellem vé-
delemmel kell ellátni.
Az alumímum felülerén ktalakuló oxidréteg a fémet megvédt a korrózlótó l. Alumí-
niumbtvözerekből leme-t-ek, szerelvények, dfsz:hé5elemek, ablakok, ajtók készülnek.
A rézötvözetek díszítőelemek, S'Lerelvények, d íszszegek, csavarok alapanyagaL

158
 SZEGEK ÉS CSAVAROK

A kéziszerszámok ötvözetlen szerszámacélból, a römörfa megmunkálására alkalma:.

gépi szerszámok któm, króm·nikkel, volfrám stb. ötvözés(í szerszárnacélból kéSzülnek
A keményfém~karbidokból porkohászati eljárással készül() keményfém lapkák az agg-
lomerált és egyéb ragaszeort termékek megmunkálására alkalmasak.
A szerszámok élesítésére nemes vagy normál elektrokorund anyagú, 30-60 szem-
csenagyságú, G, H, I, K kötéskeménységű, 4-8 tömörségű kerámia vagy bakelit kötő­
anyagú köször(íköveket használnak.

Kérdések
l. Mi az acél?
2. Milyen eljárások használhatók az acélból és vasból készült termékek korrózióvédelmé-
re?
3. Milyen ötvözőanyagokat használnak a szerszámacélok gyártásához?
4. Milyen ötvözet a rozsdamentes acél?
5. Melyek az ismertebb rézötvözerek?
6. Milyen előnyös tulajdonságai vannak a keményfém lapkáknak?
7. Milyen jelölésekkel milyen info'rmációkat tüntetnek fel a köszörűköveken?
8. Hogyan adják meg a szegek mérereit?
9. Milyen csavarfejhornyolások lehetségesek?

159
 a ok

A faipari termékek elkészítése után a munkák befejezésekor, a helyszíni szerelések során a

faszerkezeteket gyakran más iparágak által el6állított termékekkel kell kiegészíteni.
A legjellemz6bb kiegészítő termékek a kárpitozás anyagai, a különböző bevonóanya-
gok, üvegek, tükrök, márványok.

; ;

17.1. A KARPITOZAS ANYAGAl

A kárpitozáshoz bevonóanyagokat, rugókar és párnázóanyagokat használnak.
Párnázóanyag

Bevonóanyag

Fakeret

Síkrugó

61. ábra. A magaskárpitozású ágybetét szerkezete

17.1.1. Bevonóanyagok
A kárpitozott termékek bevonására bőröket, műbőröket vagy bútorszöveteket hasz-
nálnak.

Bőrök
A bőr az egyik legértékesebb bevonóanyag. Rugalmassága, szívóssága, lég- és nedves-
ségáteresztő képessége alkalmassá teszi az ülő- és fekvőbútorok borítására.
Az állati bőrök három rétegből: felhámból, irhából és hájasrétegből állnak (62. ábra).
A kikészítés során a felbárnot és hájasréteger eltávolítják, és az irharéteg képezi a bőr­
gyártás alapanyagát. Az irha felső része tömörebb, ellenállóbb, és az állat fajtájától függően
finomabb vagy durvább barkarajzor ad. Finom, vékony, egyenletes vastagságú bőrök gyár-

160
 A KÁRPITOZÁS ANYAGAl

rásához a bőrt a felületével párhuzamosan

hasítják. Kárpitozás céljára csak a felső réteg
felel meg, az alsó, lazább szöverű, barkarajzo-
lat nélküli hasított bőr kevésbé jó minőségű.
Kárpitozás céljára használt bőrök:
- A marhab<Sr egyenletes barkájú, tö-
mött.
62. ábra. A bőr szerkezefe - A borjúb<Sr finom barkájú, lágy, relr
fogású, hajlékony.
- A kecskebőr (sevro vagy saffian) igen tartós, és különösen értékes a párhuzamos
hullámvonalakba rendeződött barkája miatt.
- A sertésb<Sr durva barkájú, a sörtehelyek a bőrt teljesen átlyukasztják, de megfelelő
kikészítéssei szívós, tartós buzatot ad.
A jól, szakszerűen elkészített bőrbevonatok több száz évig el tartanak.

Műbőrök
Külsőleg a bőrre emlékeztető, azt helyettesítő műanyagok. Készülhetnek hordozó-
anyagra felvitt és önálló fóliás változatban. Alapanyaguk leggyakrabban lágy PVC. Légát-
eresztő képességük, tartósságuk mcssze elmarad a természetes bőrökétőL Előnyük, hogy
lényegesen olcsóbbak, és könnyen tisztíthatók.
Felhasználásukra elsősorban olyan bútorok kárpitozásakor kerül sor, amelyeket gyak-
ran, rendszeresen kell tisztítani (várótermek, orvosi rendelők, járművek).

Textíliák
A búcorok bevonására, de kárpitozások belső szerelési munkáira is leggyakrabban szö-
veteket használnak. A szövet két egymásra merőleges fonalrendszer kereszteződése révén
jön létre.
A fonalakat elemi szálakból fonják. Így lehetnek növényi és állati eredetűek, készülhet-
nek vegyi szálakból és lehetnek kevert szálúak is. A fonal összetétele és a szövés módja
alapvetően meghatározza a textíliák tulajdonságait.
Pamut: A gyapotnövény magszála. Magas cellulóztartalm ú, fehér színű, de jól színez-
hető. A pamutszövetek jó szakítószilárdságúak különlegesen jó nedvszívó képességűek
120 °C-ig hőállóak, vegyileg ellenállóak.
Len: Az ipari növény háncsrosrja. Szakítószilárdsága közel tÍzszerese a pamutszálnak,
de nedvszívó képessége és szigetelőképessége kisebb. Főleg nagy szilárdságú vásznak, he-
vederek készülnek belőle.
Kender: Durva szálú, igen nagy szakítószilárdság ú háncsrost. Kötelek, zsinegek, pony-
vák, vásznak, szőnyegek, hevederek készülnek belőle.
Gyapjú: A juhok restét borító szőrzet. Kiemelkedő tulajdonsága az igen nagyfokú ru-
galmasság, gyűrhetetlenség, a nagy szakírási nyúlás és a kiváló hőszigetelő képesség.
A gyapjú elemi szálainak egyedi tulajdonsága, hogy hőkezelés, dörzsölés és nyomás ha-
dsára a 1.-zálak összetapadnak, egymáshoz kapcsolódnak, fonás és szövés nélkül összefüggő
anyago t alkotnak. Az így előállított filc vagy nemez foszlás nélkül tetszőlegesen szabható.
Felhasználható különböző (kártya-, biliárd-, tárgyaló- stb.) asztalok bevonására, élképzés-
re, tömítésre, bútorok lábazatára ragasztva a padló m egóvására stb.
A gyapjúszálból jó minőségű bársonyokés más bútorszövetek készülnek.

161
KIEGÉSZÍTŐ ANYAGOK

Hernyóselyem: A selyemhernyó mirigyváladéka, amelyet a bebábozódáskor termel.

Utánozhatatlan selyemfénye, lágy fogása, nagy szilárdsága, gyűrhetetlensége, jól festhető­
sége, rendkívüli tartósságamiatt a legértékesebb rextilipari alapanyag.
Vegyi szálak: A cellulózalapú szálak köz ül a viszkózselyem, aszintetikus szálak köz ül a
poliészter-, poliamidszálakar használják leggyakrabban. A vegyi szálakb_ól készült szöve-
tek szilárdak, nyúlásuk és rugalmasságuk széles határok között változik. Altalában jól tisz-
títhatók, de kevésbé nedvszívók, sa gyengébb minőségűek a használattól göbösödnek, és
elektrosztatikusan fel töltődnek. A különböző vegyi szálak, illetve vegyi és természetes szá-
lakkeverékével a vegyi szálak és természetes szálak előnyös tulajdonságait egyesíteni lehet.

17. 1.2. Rugók, rugó%atok

A rugók nagy szilárdságú acélból készülnek. Lehetnek rartószerelési rugók és bútorrugók
A tartószerelési rugókat vagy síkrugókat a végükön kengyellellátják el, amivel rögzír-
hetők a kárpitoskerethez.
A bútorrugók nyitott vagy csomózott véggel, egy- vagy kétkúpos kivitelben készül-
nek.

63. ábra. Síkrugók 64. ábra. Csomózetlan egy- 65. ábra. Csomózott
és kétkúpos bútorrugó kétkúpos
bútorrugó

A bútorrugók jellemző méretei a menetszám, huzalvastagság, teljes magasság és az át-

mérő. Rendeltetésük szerint lehetnek kartámla, háttámla, ülő- és fekvőfelületi rugók.
A rugózatokat meghatározott hosszúsági és szélességi méretben több, henger alakú ru-
gó összekapcsolásával gépi úton alakítják ki. A rugózar különleges fajtája az epeda, ame-
lyet egy összefüggő acélhuzalból fonatelással alakítanak ki. A rugózatok készülhetnek él-
kerettel vagy élkeret nélkül.

17. 1.3. Tömőanyagok

A tömőanyagokat rugózat nélküli kárpitozott szerkezetek kialakítására vagy a rugókkal
készülő szerkezetek rugója és bevonóanyaga közötti párnázarra használják.
A tömőanyagok lényeges követelménye a nagyfokú rugalmasság, valamint az, hogy ne
törj enek és ne porladjanak
A hagyományos kárpitozásban növényi és állati eredetű tömőanyagokat használnak.

162
 ÜVEGEK, TÜKRÖK

A habszivacsok forradalmasították a kárpitosipart, de a hagyományos anyagokat nem

szorították ki.
Mrik: Egy afrikai törpepálma levélrostja, amelynek rugalmasságát nedvesen kötélhe
fonással növelik. Sárgászöld színű, alap- és felsőpárnázáshoz, matractöméshez használják.
Fibris: Mexikói cserje levélrostja. Sárgásfehér vagy feketére festett, szőrhöz hasonló.
Gumival vulkanizálva vagy szőrrel keverve is használják.
Vatta: Pamuthulladékból állítják elő, a párnázás befejezőanyaga. Megakadályozza a
·durvább szálú tömőanyagok átszúródását.
Szőrök: Főleg lószőr, esetleg disznószőr használható fertőtlenítés urán. A lószőr külö-
nösen tartós, de kemény párnázóanyag. Gumírozással a rugalmassága fokozható.
Habszivacs: Műanyagból kémiai habosítással készül. Alapanyaga polisztirol vagy
poliuretán. Könnyen szabható, tetszőleges formára alakítható. Oldószeres ragasztókkal
ragasztható. Szigetelőképessége, hőállósága jó. Könnyen tisztítható, fertőtleníthető. Nem
penészedik. Alkalmazása főleg kórházi ágyak, járművek, várótermek bútorainak kárpiro-
zására ajánlott. A tömegbútorok kárpitozásában tömőanyagként szime kizárólag habszi-
vacsokat használnak.

17.2. ÜVEGEK, TÜKRÖK

Az üvegek kristályszerkezet kialakulása nélkül megdermedt olvadékok, amely~ket szilíci-
umtartalmú ásványi anyagokból, üvegképző, ömlesztő- és tulajdonságjavító adalékokból
állítanak elő. A nyersanyagokat megfelelő arányban keverik, és 1400- 1600 °C-ra melegí-
tik. Az alakírást 900-1000 °C-on végzik.
Az üvegek igen nagy szilárdságúak. A 18. táblázat az üveg szilárdságát a lucfenyőével
hasonlítja össze.
18. táblázat

Anyag Nyomósxilórdság, Húxósxilárdság, Hajlításxilárdság,

N/mm2 N/mm2 N/mm2

Üveg BBo-930 90 90
Lucfenyő 50 90 78

Sűrűségük kb. 2,5 g/cm3. Hőtágulásuknak csak igen nagy üvegtáblák esetében van je-
lentősége.
Hővezető képességük alacsony, de a sugárzó hőt átengedik. A megszilárdult edzetlen
üveg csiszolható, fúrható.
A síküvegeket öntéssei (hengerlés), húzással vagy úsztatással állítják elő.
Húzott üvegek: A leggyakoribb eljárás, ahol az üvegolvadékból két húzóhengerrel sza-
lagat alakítanak ki. Az üveg egyenletesen vastag és sima, de hosszirányban kissé hullámos.
Torzításmentes tükörüveg előállításához csiszolásra van szükség. Az üvegek homályosí-
tott vagy m intás felülettel is gyánhatók. A húzott üvegek l ,8 mm, 2,9 mm vagy 3,8 mm-
es vastagságúak.
Öntött üvegek: Az olvadékot öntőasztalra öntik, s felső hengerekkel a kívánt vastagsá-
gúra henger! ik. Vastagsága 3-1 O mm között változhat. Az üvegbe dróthuzal vagy háló is
hengerelhető. Rovátkolt felületű hengerrel különböző felületű üvegek hozhatók létre.

163
KIEGÉSZÍTŐ ANYAGOK

Úsztatott üveg: A hengerekkel előformázott üveget forró ónfürdőn vezetik keresztül,

ahol kisebb sűrűségénél fogva ki úszik a felületre, s mindkét lapja teljesen sima lesz. Csi-
szolás nélkül torzításmentes tükörüveg gyártható így.

Síküvegekből kialakítható üvegtípusok

Szigetelőüveg: Két azonos mérerű, egymásról 6-1 O mm távolságra lévő csiszolt vagy
úsztatott üvegráblából áll. A táblák közötti teret szárazlevegő vagy speciális gáz tölti ki. Az
üveglapokat hegesztéssel-vagy távtartó elemek közbeiktatásával- forrasztással, vagy ra-
gasztással egyesítik.
Fényvédő üvegek: Saját anyagukban szí-
nezett (zöld, szürke, barna) síküvegek, ame-
lyek a napsugarak egy részét elnyelik. Lehet-
nek visszaverő fémbevonatúak is.
Biztonsági üvegek: Huzallal vagy fóliá-
val erősített üvegek. Törés urán nem hulla-
nak szét. Szilárdságuk nem nagyobb, mint a
normálüvegeknek Az előfeszített (edzett)
üvegeket felhevítik és hirtelen lehűtik.
~ w ~ A hajlítószilárdság és ütésállóság többszörö-
66. ábra. Szigetelöüveg·fajták sére javul. Töréskor az üveg teljes felülete
a} hegeszlett; b) forrasztott; c) ragoszlott apró, tompa élű darabokra esik szét. Utóla-
gos méretre vágása, fúrása nem lehetséges.
Többrétegű biztonsági üveg: Két vagy több üvegtáblát átlátszó fóliával ragasztanak
össze. Töréskor a felületeket a fólia összetartja. H a a rétegek száma legalább négy, és az
üveg összvastagsága 25-60 mm, páncélüvegnek nevezzük. 60 mm fölött az üveg go-
lyóálló.
Túkrök: Csiszolt vagy úsztatott eljárással gyártott nemes üvegek, amelyeknek egyik ol-
dalára olvaszron higanyvegyületet (foncsor} visznek fel vékony rétegben. A foncsorozást
nagy keménységű védőlakkal vonják be~

; ;

17.3. MARVANYOK
Természetes eredetű, mészkőtartalJ.?ú ásványok, amelyeker fűrészeléssei és csiszolássalla-
pokká dolgoznak fel. A márványlapok kemények, ridegek, hajlító igénybevételnek nem
tehetők ki. Megkülönböztetésük színük alapján történik:
- a karrarai márvány fehér,
a Napóleon-márvány meleg sárgásbarna,
a rúzsmárvány vörös,
a thüringiai márvány fekete.
A márványok nagy keménységű fúrókkal fúrhatók, így csavarozással vagy ragasztással a
faszerkezetekkel összeépíthetők

164
 MÁRVÁNYOK

Összefoglalás
A kárpitosiparban a kényelmes és rugalmas felülerek k1alakftásához bútorszövetekreés
szerkezeci vásznakra. rugókra és párnázóanyagokra van szúkség.
A bő rök tartós, szilárd, ellenálló, esztétikus bútorbevonatok.
Természetes alapanyagokból készült szövetek a pamut, len, kender és a gyapjúszö-
vetek. A pamut kiváló nedvszívó, a len és kender nagy szakftószilárdságú, a gyapjú
igen nagy rugalmasságú. Gyapjúból készül a filc is, aminek különleges tulaJdonsága,
hogy bármilyen apró darabra szabható, merc nem foszlik A luxusigényeket lcielégftő
hernyóselyem is használható kárpitozásra.
A rugók szilárd acélhuzalokból készülnek, a hagyományos magaskárpitozás nélkü-
lözheteden kelléker.
Párnázóanyagként hagyományosan növényi eredetű afrikot, fibriszt és pamurhulla~
dékból készült vattát vagy állati szőtöket (lószőr) használnak. A habszivacsok habosf~
tort műanyagok, amelyek jól S'tabhat6k, ragasztharók, fertőtleníthetők.
A bútorok kiegészít<$ elemei, az ajtók és ablakok nélkülözheteden kellékei a síküve-
gek. A megolvasztott alapanyagok 900-1000 °C-on húzással, öntéssei siküveggé ala-
kíthatók. A szigereléílivegek két vagy több üvegrétegből állnak. Festéssel és bevonatok-
kal a Máteresztő képességük csökkenthető. Drótháló behelyezésével, edzéssel, récege-
léssei biztonsági üvegek állithatókel6.

Kérdések
l. Milyen bútorbuzarak vannak?
2. Melyek a vegyi szálakból előállított textíliák előnyös és hátrányos tulajdonságai?
3. Melyek a hagyományos és a korszerű kárpitozás jellemző tömőanyagai?
4. Milyen eljárásokkal gyárrhatók sfküvegek?
5. Milyen biztonsági üvegek vannak?

165
 l
l

•J,
~

,.,

l
l
i
J
l
l
ij
. l
 Iroda om

Kovács Illés: Faanyag-ismerettan. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1979.

Dr. Babos Károly-dr. Fi/ó Zoltán-dr. Somkuti Elemér: Haszonfák. Budapest, Műszaki
Könyvkiadó, 1979.
Dr. LugosiArmand: Faipari kézikönyv. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1976.
Gyarmati- Igmdndy-Pagony: Faanyagvédelem. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1975.
Bd/int Gyula: Védekezés a faanyagok rovarkártevői ellen. Budapest, Mezőgazdasági Ki-
adó, 1957.
Lele Dezső-Földes jdnos-Neuwirth Edit: Faipari anyag- és gyártásismerct; Budapest, Mű­
szaki Könyvkiadó, 1987.
Breis-Drabek-Hauke-Ottenshliiger- Rottmar-Scholz-Schwarz: Asztalos I. Budapest, Műsza­
ki Könyvkiadó, 1994.
Molndrné Pasch Paula: Felületkezelés a faiparban. Budapest, Faipari Tudományos Alapít-
vány, 1996.
Butterjiefd-Meyban-Peszfen: A farest háromdimenziós szerkezete. Budapest, Faipari T u-
dományos Alapírvány, 1996.
Dr. Szabó Imre: Bútor-, ajtó-, ablakgyártástan I. Budapest, Egyetemi jegyzer, Sopron,
1981.
David Mare-A/ostair Fitter: Fák. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1986.

167
 Kiadja a l\flíszaki Kiinyvki:>dó Kfr.
Fddős kiadó: Simon lstv.ín ü gyvezető igazgatá
Felelős szerkesztő: Rét Anna

Nyotntol és kötütte: az Érdi Rózs.J Nyo:nda

Felelős ve-tet6: Juhá, Líszló iigyvezet<i igazgató

Műszaki szerkeszrő: Haász Anikó

A könyv formátuma: B 5. Terjedelme: 15 (AS) ív
Azonassági száma: 59 2 12
A kiadvány tömege: 214 gramm

e-mail: vcvoszolg@muszakik.iado.hu
www.muszakik.iado.hu