9.

b Tétel

A fa hibái és betegségei

A fa hibájának nevezzük azokat az elváltozásokat, amelyek a felhasználhatóság

szempontjából csökkentik a fa értékét. Az élőfa sokféle hatásnak van kitéve. A különböző
károsítók okozta hibákat a következőképpen csoportosíthatjuk:

o az élőfa növekedéséből származó hibák;

o növényi kártevők okozta hibák;
o farontó rovarok okozta hibák;
o kezelési hibák.

Növekedésből származó hibák:

Görbeség: A normálistól eltérő görbültségét a hó és a szél nyomása okozhat. A felhasználás

szempontjából ez azért káros, mert a görbeség miatt elmetszett rostok csökkentik a fa
szilárdságát.

A villás növésű fáknál, a törzs egy vezérága helyett kettő fejlődik, vagyis a fának két fő ága
lesz, “V” alakban (ábra). Mindkét ágnak külön évgyűrűi vannak, a keresztmetszetek nyilván
csökkennek, ezek együttesen repedéseket okozhatnak.

A hullámos növés a fa felületén jelentkezik. Következményeként a fa keresztmetszete változó

lesz, ami csökkenti a felhasználhatóság lehetőségeit.

A külpontosság esetén a bél nem a fa keresztmetszetének mértani középpontjában

helyezkedik el. Az ilyen fa általában valamelyik oldalról terhelést kap, ennek következtében
jön létre a külpontos növekedési hiba. Az évgyűrűk változó szélessége miatt ezeket a fákat
nehéz megmunkálni és a száradásuk során egyenlőtlen zsugorodásra hajlamosak.

Csavarodott növés esetén a rostirány nem párhuzamos a fa hossztengelyével. Az ilyen fa a

felhasználás szempontjából értéktelen.

A fa ágainak növekedése a bélből indul ki és ez a feldolgozás során göcs formájában

jelentkezik. Ennek a fa minőségének megállapításában nagy szerepe van. A göcs színe és
alakja miatt elkülönül a környező fától.

A növényi kártevők az élő és a feldolgozott fában is kárt tehetnek. A fán élősködnek, azaz
más élő szervezetből veszik fel a tápanyagot. A faanyag károsodása alapján elszíneződést
(penészgomba), fülledést és korhadást okozó, farontó gombákat különböztetünk meg.

Elszíneződést okoznak a különböző penészgombák. Ezek a gombák nem változtatják meg a fa

fizikai és mechanikai tulajdonságait. A fenyőféléknél gyakori jelenség a kékülés. A frissen
kidöntött fa felületét támadják meg, majd később a fa egész keresztmetszetébe is eljutnak. A
szürke elszíneződés a hosszú ideig szabadon tárolt faanyagoknál fordul elő, ezek első sorban
esztétikai hibák.

A fülledés a sejtfalat lebontó, farontó gombák élősködésének a következménye. Kezdetben

még nem következik be a szilárdságcsökkenés. Az elmaradt feldolgozás esetén azonban a
gombák megtámadják a sejtfalak cellulóz- és ligninanyagát. A fülledést okozó gombák
ilyenkor egyre jobban elszaporodnak és a faanyag feldolgozás szempontjából használhatatlan
lesz.

A korhadás során a fa sejtfalai károsodnak. Ekkor a fa először megrepedezik, később kisebb

darabokra esik szét, később pedig teljesen szétporlad. A fehér korhadás következében a fa
foltos, fehér színű lesz. Veszélyes lehet a tartószerkezeteknél, hatására tartószerkezet veszít
teherbíró képességéből. Ezért rendszeresen kell ellenőrizni, illetve a szükséges időközönként
el kell végezni a megelőző, karbantartó (festés, mázolás, beeresztés, stb.) munkákat.

A farontó rovarok okozta hibák következtében a faanyag mechanikai és szilárdsági

tulajdonságai károsodnak. A rovarok a friss döntésű és a száradófélben lévő faanyagban
okoznak kárt A farontó rovarok jelentős része pusztítja a fűrészárukat és a beépített
szerkezetkész faanyagokat. A legfontosabb farontó rovarok a kopogóbogarak, a cincérek, a
szúfélék, a darazsak és a farontó lepkék.

A kezelés közben bekövetkező hibákat kezelési hibáknak nevezzük. A vetemedés a helytelen

szárítás következménye. Az egyenlőtlen feszültségek a fa bizonyos részeit összehúzzák és ez
nem kívánt alakváltozáshoz, azaz vetemedéshez vezet. A repedések a fa értékét csökkentik,
ezeket a részeket nem lehet hasznosítani.

FASZERKEZETEINK VÉDELME BIOLÓGIAI KÁROSÍTÓKTÓL

Szerkezeteinket fizikai és kémiai úton egyaránt védenünk kell.

Faszerkezetek fizikai védelmét elsősorban átgondolt műszaki megoldásokkal: a nedvesség
távoltartásával, kiszellőzési lehetőség megadásával biztosítjuk.
A kémiai védelmet faanyagvédőszerekkel (gombásodás és rovarok ellen) érjük el.

Ha a fa külső burkolat az épületen, akkor időjárásálló, megelőző gomba- és rovarvédelmet

igényel, illetve ha földdel is érintkezik telítésre van szükség.

FASZERKEZETEK TŰZVÉDELME:

 Fokozhatjuk égéskésleltető vegyszerekkel a tűzállóságot

 Sókeverékekkel (károsak a fára nézve)
 Hőre habosodó tűzvédő bevonatok, mely megakadályozza a meggyulladást

Az építőiparban használatos faipari termékek csoportosítása

 Erdőgazdasági fatermékek: az erdőben készítik elő a további felhasználásra, a

maradékot tüzelési célra használják.
További feldolgozásra nem kerülő erdei késztermékek:

o Cölöpfa: mélyépítési célokra, fenyő vagy akác, min. 6 m hosszú,

középátmérője min. 20cm.
o Állványfa: fenyő, min. 3m, átmérő min. 12cm
o Rúdfa: egyenes, hengeres alakú, 1,5-8 m hosszú, fenyő vagy lombos fa,
vastagsága 3-12 cm
 o Vezetékoszlopok: fenyőféle, tölgy, bükk, kőrisfa
o Bányafa: ácsolatok, dúcolatokhoz alkalmas földalatti kitermeléshez

Faragással, hasítással, bárdolással, fűrészeléssel kialakított erdei késztermékek:

o Faragott gerenda: hengeres fából, min. 3m-es gerenda, szélesség és vastagság

közt a különbség max. 4cm
o Vasúti talpfa: keményfából, minden oldalon megmunkált, felhasználás előtt
telítették és víztaszító anyaggal vonták be
o Kerítésanyagok: hasítással, faragással készülnek, fenyőfélékből, lombosfából

Ipari farönköket ipari felhasználásra a kitermelés helyszínéről szállítják el:

o Szálfa: kidöntött vagy kivágott, legallyazott fa, hossza min 8m, legkisebb
átmérője min 15cm
o Rönk: szálfából leszabott rész, mely alkalmas arra ,hogy fűrészelt vagy hasított
termékeket készítsenek belőle.

 Fűrészáru: olyan rönkből készült hosszában fűrészelt ipari termék, amelynek legalább
2 lapja párhuzamos. A lap a fűrészáru szélesebbik, az oldal a keskenyebbik
hosszoldala, a bütü a fűrészáru véglapja.

 Palló 41-100 mm vastag, szélessége a vastagság min. kétszerese

 A deszka 19-40 mm vastag ,szélessége min. a vastagság kétszerese
 A léc 45 mm alatti vastagságú, szélessége min. a vastagság kétszerese
 Zárléc (heveder) 48 mm vastagságot meghaladó és 100 mm szélességet el
nem érő választék, keresztmetszete 100 cm2-nél nagyobb nem lehet.
 Fűrészelt gerenda vastagsága legalább 100mm, de szélessége a vastagság
kétszeresénél nem nagyobb.

Egyéb fűrészipari termékek

 Bányadeszka: hossza 120cm, szélessége min. 10 cm, keményfából.

 Talpfák, talpfabetétek: kis terhelésű vasutaknál, keményfák, telített állípotban.

Fűrészipari vegyes fatermékek:

 Parketta: négy oldalt gyalult, bütüjén fűrészelt, meghatározott keresztmetszetű

deszka, ami csaphornyos és fecskefarkú lehet. Anyaga: tölgy, bükk, kőris,
akác, szil, cser, gyertyán.
 Mozaikparketta: 90 °-os szögben elforgatott parkettalécekből
 Szalagparketta: háromrétegű, 100-300 cm hosszú, 129-147,, széles többrétegű,
ragasztott csaphornyos deszka.
 Hajópadlódeszka: megmunkált fenyődeszka, mely egyik lapja simára gyalult a
másik lapja gyalulatlan, egyik hosszoldala hornnyal, másik eresztékkel ellátott.
 Szegélyléc: meleg padozatok falmenti csatlakozásánál, illesztési hézag
eltakarására szolgál, általában háromszög keresztmetszetű gyalult léc.
 Falléc: parkettázott felületek falmenti csatlakozására szolgáló, mindkét oldalán
hornyolt és mindkét lapján gyalult léc.
 Lemezipari termékek: olyan hasznosítható építőlemezek, melyeket fából, vagy a fa
valamilyen hulladékából készítenek.

 Furnér: azok a falapok, melyeket hasítással, hámozással állítanak elő furnér-,

vagy lemezipari rönkökből. Vastagságuk: 0,2-8mm. Három fajta: Színfurnér
(külső-belső felületek borítására), Vakfurnér (színfurnérozás alá alap),
Műszaki furnér (ragasztott, rétegelt fagyártmányok alapanyaga).
Vágási mód szerint: késelt- (hasított) és hámozott furnér.
 Rétegelt falemezek: ált. műszaki furnérból, keméyn, lágylombos,
trópusi fákból, bükk, éger, hárs, cser. Vastagsága 3-16 mm.
 Bútorlap: kétoldali borítólapbó (késelt vagy hámozott)l és középrészből
áll
 Farostlemez: növényi rostokból készül, kötőanyag és hőkezelés segítségével.
Anyaga: fa, kender, szalma, nád, kukorica, napraforgószár stb.
 Faforgácslap: fa hulladékából,kötőanyaggal, hőkezeléses préseléssel
 OSB lapok: nagy felületű sima forgácsok préselésével, műgyantával. Három
rétegből állnak. Nagy szilárdságúak, könnyen megmunkálhatók (vágás, marás,
fúrás)