A hengeres fa hibái (göcsök, alaki hibák, repedések, stb.

Oktatási segédanyag
Készítette: Vörös Ágnes
2020.
 Sudarlósság

A fatörzs hengeres geometriai alaktól eltérő kúpos növekedése. Sudarlós a törzs, ha

átmérőjének folyóméterenkénti csökkenése az 1,0 cm-t meghaladja. A két átmérő
különbségét mérjük, a választék 1 méter hosszú szakaszára adjuk meg cm-ben.

Terpeszesség (tővastagodás)
A fa tőrészének erőteljes megvastagodása. Terpeszes a törzs, ha az alsó bütüfelület
átmérője a vágáslap fölött 1,0 m magasságban mért átmérőjének legalább 1,2-
szerese. A terpeszesség mértékét e két átmérő különbsége adja. A terpeszesség két
típusa:
 hengeres tőterpesz: A megvastagodott tőrész keresztmetszete kör alakú.
 barázdált (bordás) tőterpesz. A megvastagodott tőrész keresztmetszete
csillagos alakú, bordás.

Ovalitás
A törzs ovalitását a legnagyobb és legkisebb átmérő közötti különbségként mérjük.
Lineáris mérettel vagy az átmérő arányában fejezzük ki.

Kinövés, ágdudor (vakcsomó)

A törzs különböző alakú és méretű erőteljes helyi megvastagodása. Többnyire benőtt
ággöcsök helyét jelzi. Hosszúságát és vastagságát mérjük, lineáris méreteivel vagy a
törzs átmérőjének hányadában adjuk meg. Az ágdudor vastagsága alatt a palást
síkjában fekvő és az ágdudor magasságában húzott párhuzamos egyenesek közötti
távolságot értjük.

Görbeség
Ha a hengeres fa hossztengelye eltér az egyenestől, görbeségről beszélünk. A törzs
görbe növekedése olyan fahiba, amely származhat faji tulajdonságokból, vagy külső
hatások eredménye, pl. kedvezőtlen termőhely, egyoldalú kitettség, szél illetve hó-
nyomás.

Egyszerű görbeség
A faanyag görbesége egyetlen behajlással jellemezhető. Az egyszerű görbeség
mértékét a legnagyobb görbület helyén a választék behajlásának húrmagasságát
mérjük. A behajlás 1 m-ére vonatkoztatjuk egész cm-ben, vagy a behajlás hosszának
százalékában fejezzük ki. Megadható az egyszerű görbeség, mint a legnagyobb
behajlás 1 m-es szakaszának megfelelő húrmagasság.

Összetett görbeség
A faanyag görbesége egy vagy több síkban két vagy több behajlással jellemezhető.
Az összetett görbeséget az egyszerűvel azonos módon mérjük, és a legnagyobb
behajlással jellemezzük. Egyidejűleg megadjuk a görbületek számát, valamint azt,
hogy azok egy síkban vagy térben helyezkednek-e el.
A görbe növekedésű törzs felhasználása gazdaságtalanabb. A görbeség mértéke
szerint csökken a kihozatali százalék, az elmetszett rostok következtében csökken a
fűrészáru teherbíró képessége. A térgörbe növekedésű törzs fűrészipari
felhasználásra alkalmatlan.

Göcsösség
A göcs fatest által körbezárt, de a fatest szövetével általában összefüggő, önálló
évgyűrűszerkezettel rendelkező ágrész. A göcs csúcsával befelé álló kúp alakjában
fejlődik ki. A göcsök fája rendszerint keményebb, tömöttebb, sötétebb színű.
Száradáskor mindig jobban zsugorodik, mint a körülötte lévő farész, így a göcsben
repedések keletkezhetnek.
A fa testével össze nem nőtt göcsrészek a zsugorodás és repedés következtében a
feldolgozáskor kihullanak. Megmunkáláskor a keményebb göcsök körüli puhább
farostok fel is szakadozhatnak, durvább felület képződik. A göcsösség tehát mindig
fahiba, mert korlátozza a fa felhasználhatóságát, csökkenti a keletkező fűrészáru
minőségét és értékét.

Nyitott göcs
A hengeres választék palástjára kiérő göcs. Csoportosítása egészségi állapota
alapján történik.

 Egészséges göcs: A göcs faanyaga korhadástól mentes.

 Korhadó göcs: A göcs faanyaga a keresztmetszet területének legfeljebb 1/3-ad
részén korhadt.
 Korhadt göcs: A göcs faanyaga a keresztmetszet területének több mint 1/3-ad
részén korhadt.
A nyitott göcsök legkisebb átmérőjét mérjük, méretüket az alacsonyabb értékű egész
számra kerekítve cm-ben adjuk meg.
A göcsöt körülvevő peremrészt a göcs méretébe nem számítjuk be. A göcs korhadt
részének arányát szabad szemmel, vizuálisan állapítjuk meg.

Benőtt göcs
A hengeres faválaszték palástjára a göcs nem terjed ki, előfordulására a benövés
nyomaiból (ágdudor, sebhely, perem) következtethetünk. A benőtt göcs méreteként a
palást síkja fölötti dudor magasságát mérjük. Megengedett a benőtt göcs más
paramétereinek mérése is.

Repedések
A faanyagban a rostok mentén keletkezett helyenkénti elválások. Ha azok a törzs
egész keresztmetszetén áthaladnak, hasadásoknak nevezzük. A repedések oka a
faanyag egyes szöveti részeinek eltérő mértékű összeaszása.

Bütürepedés
A faválaszték bütüfelületén (a kitermelt törzs véglapjain) keletkezett olyan repedés,
amely a palástra nem terjed ki. A bütürepedések (egyszerű és összetett bél- vagy
sugárirányú repedés, gyűrűs elválás) méreteként:
 a repedés legnagyobb szélességét mérjük 0,1 cm-re kerekítve
 vagy a repedés kiterjedésével érintett metszet legkisebb vastagságát (lineáris
méreteivel vagy a megfelelő bütüátmérő hányadában adjuk meg).

Palást- vagy oldalrepedés

A hengeres fa palástjára vagy a palástra és bütüre is kiterjedő repedés. Rendszerint a
gesztig hatol, így szijács-repedésnek is nevezik.
A palást vagy oldalrepedések (fagy, - száradási, és átmenő repedések) mélységét és
hosszúságát mérjük. Lineáris méretükkel vagy a választék mérethányadában adjuk
meg. Megengedett a fagyrepedés méreteként a repedés által érintett metszet
legkisebb vastagságának mérése (lineáris méretével vagy a bütü átmérőjének
hányadában adjuk meg).

A kutatás az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-19-3-I kódszámú Új Nemzeti

Kiválóság Programjának támogatásával készült.