Egyszerű körlapösszeg mérés

Ez a becslési mód jelenleg az egyik leggyakrabban használt eljárás a fakészlet

meghatározására. Ezt az eljárást – mint általában a szögszámláló mintavételen alapuló
eljárásokat – 10 cm-nél nagyobb mellmagassági átmérőjű állományok esetében lehet
alkalmazni.

A faállományban – a terület nagyságától, a faállomány változatosságától és a megkívánt

pontosságtól függő – meghatározott számú helyen, lehetőleg egyenletes eloszlásban
fafajcsoportonként megmérjük a körlapot.

Felállásonként a körlapösszeg méréssel párhuzamosan megmérjük fafajcsoportonként egy-

egy átlagos faegyed mellmagassági átmérőjét (d) és magasságát (h).

Fatérfogat számítás módja: fafajcsoportonként a mért (g) és a fatermési táblás (G(kor,h))

körlapösszeg arányából származtatjuk a sűrűséget (s=g/G). Majd e sűrűség értékkel
korrigáljuk a fatermési táblás fatérfogat (V(kor,h)) értékét: v= V s.

A faállomány fatérfogatát a fafajcsoportok fatérfogatainak összege adja.

A felállási pontok szükséges számát a „Mintapontok számának meghatározása” c. külön

leírásban részletezzük.

Országos Erdőállomány Adattárban használt rövidítése és kódja: EK (7)

Felhasznált irodalom
Erdőrendezési Útmutató MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság (2004)
Veperdi G. [összeállította] (2005): Dendrometria (Erdőbecsléstan). Oktatási segédanyag.
Kézirat, Sopron