24. heti feladatsor ∥ 2024. március 17.

Minden feladat helyes megoldása 4 pontot ér. Beadási határidő: 2024. március 27, órakezdés.

116. Egy szabályos sokszög területe 2, 4 dm2 , az egy csúcsból kiinduló szomszédos átlók 22, 5°-os szö-
get zárnak be egymással. Mekkora a sokszög legrövidebb átlója?

117. a) Egy érintőnégyszög három oldala 22 cm, 20 cm, 28 cm, a negyedik oldal hossza hárommal
osztható egész szám. Számítsuk ki a negyedik oldal hosszát!
b) Bizonyítsuk
√ be, hogy egy r sugarú kör köré írt szimmetrikus trapéz átlója nem kisebb, mint
2 2r.

118. Oldjuk meg a valós számok halmazán a következő egyenletet!

25x4 − 135x3 + 76x2 − 135x + 25 = 0.

119. Egy háromszög két oldala a = 32 cm,

√ b = 15 cm, és e két oldal által bezárt γ szög szögfelezőjének
a háromszögbe eső szakasza fγ = 3 11 cm. Mekkora a harmadik oldal?

120. Egy szabálytalan dobókockával kapcsolatban a következőket tudjuk: a prímszám dobásának va-
lószínűsége 0, 3, páros szám dobásának valószínűsége 0, 4, míg az egyes dobásának valószínűsége
0, 4. Mekkora a valószínűsége a kettes dobásának?

1
 Ötletek:

116. A szomszédos átlók szögéből meghatározható, hány oldalú a sokszög. A szabályos sokszög terü-
letképletéből kiszámolható a sokszög egy oldalának hossza, majd abból alkalmas háromszögben
a szögek ismeretében a legrövidebb átló.

117. a) Alkalmazzuk az érintőnégyszögek tételét, illetve emlékezzünk vissza, mikor osztható egy
szám hárommal. Attól függően, melyek a szemközti oldalak, lehet, hogy több megoldás van.
Realizálódik-e mindegyik?
b) Vezessünk be paramétereket az alapok hosszára, majd keressünk köztük kapcsolatot az érin-
tőnégyszögek tétele és a Pitagorasz-tétel segítségével (utóbbihoz használjuk, hogy körhöz
külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak). Fejezzük ki az átló hosszát Pita-
gorasz-tétellel egyentlen paraméter segítségével, majd határozzuk meg ennek a függvénynek
a minimumát.

118. Szimmetrikus negyedfokú egyenletről van szó, alkalmazzuk az erről tanultakat (x = 0 nem lehet
megoldás, x4 -nel oszthatjuk az egyenletet, vegyük észre a nevezetes azonosságot, stb.).

119. Alkalmazzuk a szögfelezőtételt, illetve a koszinusztételt (majd küszöböljük ki a szögfüggvényt

tartalmazó kifejezést).

120. Az egyes kimenetelek valószínűségei eloszlást alkotnak. Legyen a k-as dobásának valószínűsége
pk (k = 1; 2; . . . ; 6), és írjunk fel ezekre egy egyenletrendszert, majd oldjuk meg.