Balassi Bálint

(1554-1594)

Életrajz:

 1554. október 20-án született Zólyom várában.

 Apja, Balassi János, arisztokrata földesúr, báró.

 Kitűnő nevelést kapott; nevelője egy ideig a század egyik legjelentősebb írója,
prédikátora, Bornemissza Péter volt, aki 1563-1569-ig állt Balassi János
szolgálatában, mint udvari pap Zólyom várában.

 1565-ben, Nürnbergben folytatta tanulmányait, talán megfordult valamelyik

német egyetemen, esetleg Padovában is.

Édesapját 1569-ben tartóztatták le hamis vádak alapján összeesküvés

gyanújával. Ekkor Balassiék Lengyelországba menekültek.

 „az ő szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására” németből magyarra

fordított egy vallásos elmélkedést. 1572-ben, Krakkóban is megjelent
nyomtatásban: Beteg lelkeknek való füves kertecske
 Apja 1572-ben kapott formálisan kegyelmet, de a birodalom bizalmát
visszaszerezni nem tudta. Ennek érdekében küldte fiát –a bécsi udvar
szándéka szerint- 1575-ben a Báthory István, erdélyi fejedelem elleni
hadjáratba. Ennek során Balassi ugyan fogságba esett, de nem bántak vele
ellenségesen és az olaszos műveltségű fejedelmi udvarba került.

 Amikor Báthoryt 1576-ban lengyel királlyá választották, Balassi is követte őt

külföldre.

 Lengyelországot 1577-ben hagyta ott és tért vissza Magyarországra, hogy

apját és családját megkímélje az örökös zaklatástól. Apja ekkor, 1577-ben halt
meg, és zilált anyagi ügyeket és pereket hagyott maga után árváira.

 Balassi Bálint 1578-ban találkozott a „halhatatlan kedvessel”, Losonczi

Annával, Ungnád Kristóf feleségével. Ennek a szerelemnek a hatására vált
igazi költővé az addig csak verselgető főúr.

 1579 nyarán vállalt 50 lóval járó hadnagyságot Egerben. Itt négy évig
szolgált. 1582-ben kellett távoznia, állítólag összeférhetetlenség miatt.
  Hogy anyagi ügyeit rendezze 1584 karácsonyán érdekházasságot kötött
unokatestvérével, Dobó Krisztinával és hozományként elfoglalta Sárospatak
várát. Ezzel magára vonta a felségsértés és a vérfertőzés vádját is.

 Ezután hiába tért át katolikus hitre, a házasságát érvénytelenítették.

 Anyagi gondjai tovább növekedtek és sorozatos szerelmi kalandjai is tovább

fokozták rossz hírét. Egyre lejjebb csúszott a társadalmi ranglétrán.

 Egy ideig Érsekújváron szolgált 100 lovas hadnagyként, de a főkapitány

hamarosan kiutasította a várból, mert felesége beleszeretett.

 Házassági reményeket táplált eztán az időközben megözvegyült Losonczi

Annával, de a dúsgazdag asszony hallani sem akart a vagyontalan, rossz hírű
emberről.

 1589-ben Lengyelországba bujdosott.

 1590 tavaszán Wesselényi Ferencnél vendégeskedett Dembnóban. A korábbi

szakirodalom a házigazda feleségével, Szárkándi Annával azonosította –
megalapozatlanul- az ekkor keletkezett Célia-versek ihletőjét.

 Balassi 1591-ben tért vissza Magyarországra.

 Hírnevét az 1593-ban indított „hosszú háborúban” szerette volna

helyreállítani, de 1594. május 19-én Esztergom ostromakor megsebesült és
május 30-án meghalt.

 Ekkor még csak néhány barátja tudta, hogy a halott Balassi a magyar nyelv
addigi legnagyobb művésze volt.

Történelmi háttér:

 A XVI. sz. a magyar történelem egyik legvérzivatarosabb korszaka: kegyetlen

megtorlásba fulladó parasztforradalom, állandósult török fosztogatások, a
független állam elvesztése, az ország három részre szakadása.
 A szellemi élet mindezek ellenére pezsdülést mutatott: hátterét és közegét a
terjedő reformáció adja.

 Sylvester János 1541-ben az Újtestamentumot,

 Károli Gáspár 1590-ben az úgynevezett vizsolyi Bibliát bocsátja közre.

 Balassi Janus Pannoniust követően a második nagy magyar reneszánsz költő,

őt tekintjük a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának, világirodalmi
jelentőségű alkotójának.
Költészete:

 Elsősorban a magyar reformáció hatott rá

 Ő az első magyar költő, aki magyarul írt

 Verseihez mindig zene is tartozott

 Balassi szövegei dallam nélkül is megállják a helyüket

 Témáiban meghatározók:

 Katonaélet /Sajátos értékrend/ - Itt alakul ki Balassi nyomán a vitézi

költészet

 Szerelem – Igazi reneszánsz szerelmi élmény. Hódítás, epekedés, testi-

lelkivonzalom, nyíltság

 Búcsúzás – Itt fejezi ki hazaszeretetét

 Vallás – Ezek Istenes versei. Magyarországon ez egészen új volt, ezután majd

lesznek az országban követői. Ez a reneszánsz és a reformáció hatását
tükrözik. A földi embert állítja előtérbe és vitatkozik Istennel. Ezeket akkor
írta, amikor valamilyen bajban volt. Legtöbbjüket bűnbánat jellemzi

Az egyéniség és a költői öntudat is megnyilvánul költészetében. Ennek kapcsán

saját strófaszerkezetet is alkotott: Balassi-strófa

Vitézi versei:

 Fő témájuk a végvári katonaélet

 Reneszánsz értékrend tükröződik bennük

 fontos a természet

 az emberi kapcsolatok ápolása

 barátság

 Fontosak a belső tulajdonságok

 az emberi értékek

 a hazaszeretet
Egy katonaének

Keletkezése: 1589-ben keletkezett. Miután elvált feleségétől, a tatárok elleni

hadjáratra indult, és Lengyelországba történő távozásakor írta. Visszaidézi benne a
vitézi élet szépségeit, és ezt állítja középpontba.

Témája: A végvári vitézek mindennapjai, a hétköznapi életük

Szerkezete: A versnek három fő gondolata, pillére van (1.-5.-9.). Köztük három-

három versszak helyezkedik el. Mindegyik három versszakból álló rész a vitézi élet
egy-egy oldalát mutatja meg. Alapvető szerveződése a hármas szám:

Három pillér

Köztük 3-3 versszak

A vers felütésében kérdéseket tesz fel. Ez a vers első pillére, az első versszak.

A második szerkezeti egységben, a 2-3-4. versszakban a feltett kérdés válaszát

fogalmazza meg

 az életük szép, harmóniában élnek a természettel

 ugyanakkor kalandos és mozgalmas is. A vitézek portyázását jeleníti meg a 2-
3. versszakban. A portyázás célja a zsákmányszerzés. Nagyon fárasztó és
veszélyes tevékenység, éjszaka kerítenek rá sort. Kifejezőeszközei az igék és a
jelzők

A következő pillér az ötödik versszak, ami a vers legfontosabb mondanivalóját

hordozza. A katonák nyújtják az erkölcsi példát minden ember számára. Itt
mutatkozik meg a reneszánsz értékrend:

 tisztesség
 hírnév

 önfeláldozás

 példamutató emberségesség

 vitézség

Az eztán következő 6-7-8. versszak párhuzamba állítható a 2-3-4. versszakokkal. Itt

azonban már nem kalandos portyázgatásról van szó, hanem már komoly ütközetről,
igazi küzdelemről. Kifejező eszközei az igék, a határozók, melléknevek és a jelzők.
Ellentétben áll az előző résszel, mert míg a portyák izgalmaiból megmenekülnek,
ezekben a csatákban pedig meg is halhatnak, megeszik őket a vadak és a madarak.
Ezzel is bemutatja az együvéválást a természettel, mert ezáltal ők is a természet
részeivé válnak
A katonaélet egyáltalán nem veszélytelen, azonban szívesen teszik kockára az
életüket, mert ezt tartják a legmagasabb rendű életformának.

Az utolsó szerkezeti egység, a harmadik pillér a kilencedik versszak. Ebben

elbúcsúzik a végvári vitézektől, és áldást kér nekik. Ez Balassi számára kettős búcsú
is, hiszen ekkor hagyta el hazáját, és el kellet búcsúznia mindazoktól is, akik életüket
adták a hazáért. Dicsérettel illeti őket, és ezek a katonák méltók is a dicséretére. Isten
áldását kéri nekik.

Mondanivalója, üzenete: A hazáért önfeláldozásra képes vitézek tiszteletet

érdemelnek, hiszen övék a legmagasabb rendű életforma az adott korszakban.

Versformája: Balassi strófa; a hármas számra épül. Három hosszabb terjedelmű

sorból áll és ezek egyenként is három részre oszthatók.

1. sor: 6 6 7 szótag

2. sor: 6 6 7 szótag

3. sor: 6 6 7 szótag

Rímelése: Belső rím van benne, a a b

aab

aab

Hangsúlyos verselésű, magyaros versritmusú vers. Egy-egy egység kétütemű 6-

os, vagy 7-es.

Nyelvezetére jellemzőek a tipikusan reneszánsz stílus sajátosságai; a reformáció

stílusa hatott rá.

A katonaéletet jeleníti meg Balassi két – a vágánsköltészet hagyományait folytató –

költeménye is:

 Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje

 Széllel tündökleni nem ládd-é ez földet
Hazaszeretet Balassinál: Általában utazásai előtt mutatkozik nála a hazaszeretet,
mikor búcsúzik Magyarországtól

Ó én édes hazám, te jó Magyarország:

 1589-ben Lengyelországba utazott

 Ez a vers a bizonytalan jövő ihlette, fájdalmas búcsúvers, melyben
hazájától búcsúzik, amit szeretett, és több ízben is harcolt érte

 A fájdalom és a szeretet hangjai szólalnak meg

 Búcsú a féltett, szeretett hazától és minden értékétől, ami hozzá köti, amitől el
kell válnia

 amiktől elbúcsúzik azok számára fontosak

 Balassi az első költő, aki a „haza” szóhoz az „édes” jelzőt párosította. Ez az

édesanya szóval hozható párhuzamba, mert ide kötődik, az itt átélt dolgok
számítanak neki. Itt nőtt fel, itt tanult meg mindent

 Magyarország ekkor, az adott történelmi helyzetben kereszténység

védőbástyája volt. Az ország tartotta vissza a mohamedán hódításokat a
további, európai hódítások elől

Szerkezete: Először az „Egésztől” búcsúzik el, s ezután veszi sorra azokat az

értékeket, melyektől külön-külön elbúcsúzik:

 vitézektől
 lovaktól- mint a katonaember társaitól

 fegyverektől

 vitézi élettől

 saját kezei közül kikerült katonáktól

 csatamezőtől, tájtól

 A természet szerves része az életüknek, búcsúzik a barátaitól

 A sokféle szintű emberi kapcsolat már nagyon értékes a reneszánsz korban

 búcsúzik az asszonyoktól, lányoktól

 Elbúcsúzik a verseitől is, melyeket értéktelennek tart: szóban, szimbolikusan

elégeti őket
Verselése: Hangsúlyos verselésű, 4 ütemű 12-es

Rímelése: Bokorrím – a a a a

Szerelmi költészete:

 a szerelmi költészet egy reneszánsz megújítás

 az őszinte, valódi emberi érzéseket énekeli meg

 megőrizte a trubadúrköltészet néhány vonását is: a viszonzatlan, boldogtalan

szerelem terén

 A Petrarcai szerelmi költészet jellemvonásai is felismerhetőek verseiben:

 a reménytelen szerelemben

 vágyakozásban

 az istenített nő dicsőítésében

 A virágénekek motívumai is megtalálhatóak ezekben a szerelmes verseiben:

 metaforákkal, szóképekkel fejezi ki az érzelmeit

 a humanista tudós költők használta versek ilyenek

 Balassi a szerelmet földi mivoltában ábrázolja

 A beteljesülés örömét is ábrázolja a szenvedések mellett

 Megjelenik verseiben a női szépség dicsérete is

 Szerelmi múzsája elsősorban Losonczi Anna

 A Balassi-kódexben mindenféle szerelmes vers megtalálható;

 ez kézzel írott, saját könyve, melyben valószínűleg tudatosan rendezte sorba a

verseket

 mai formája már nem az eredeti; egy kódexmásoló másolta le

 a XIX. században találták meg

 Losonczi Annát Júliának nevezi verseiben, mint múzsáját, a reneszánsz költők

nyomán
  Júlia nem viszonozta szerelmét és költeményeiben is ez az érzés a
meghatározó: vágyainak tárgya isteni magasságokba emelt, elérhetetlen
személy

Hogy Júliára talála így köszöne neki:

Keletkezése: 1589-ben írta. Júlia kikosarazta, majd ezt követően egy véletlen
találkozásuk ihlette a verset.

Szerkezete: Hat strófából áll. Az első szerkezeti egység az első versszak:

 a találkozás pillanatát jeleníti meg, az üdvözlést tartalmazza

 a szerelem továbbra is él Balassiban és ez a találkozás újra felébreszti érzéseit

 a megszólításokból is látszik, hogy még mindig szereti

A következő szerkezeti egység a 2-3-4-5. strófa

 Ebben a részben fogalmazódik meg a vers lényegi mondanivalója

 Júlia dicséretéről szól, magasztalásáról, értékeinek előtérbe állításáról

 Metaforákkal, metaforák halmozásával fejezi ki Júlia külső- és belső értékeit

Az utolsó részben, a vers zárlatában, a 6. versszakban visszatér a találkozás

szituációjához; itt fejezi ki a reménytelenséget, szerelmének viszonzatlanságát

Nyelvezete, stílusa igen gazdag, a reneszánsz gondolkodást tükrözi. Nagyon gazdag

jelzőkben.

Verselése: Hangsúlyos verselésű, kétütemű 8-as. Egy sorban 16 szótag található.

Rímelése: Belső rímelésű, bokorrímes verselésű

Célia-versek:

 Boldog, viszonzott szerelemről szólnak

 Ezekben a versekben művészi tökéletességre törekszik

 Leegyszerűsítetten ír. Versei rövidebbek és letisztultabbak

 Nincs bennük szenvedés

Kiben az kesergő Céliárúl ír:

Keletkezése: 1590-91-ben, mikor Célia elveszítette testvérét, és őt siratja

Témája: Épp ezért témája is a síró nő szépségének a dicsérete

Szerkezete: Három versszakból áll. Alapvető költői eszköze a hasonlat. A síró nőt
hasonlítja földi szépségekhez

Minden strófája egy hasonlat, melyben Céliát hasonlítja:

1. egy fiát elveszített fülemüléhez

2. egy harmatos rózsához

3. félbemetszett liliomszálhoz

A Magyarországra visszatérő költőt új szerelem égette itthon. A Fulvia-ként

emlegetett asszony kilétét nem tudni. Nevét egy Balassi-strófából álló epigramma
őrzi, melyben a költő összefoglalta és jellemezte három nagy szerelmét.

Istenes versei:

 Ezek általában szélsőséges helyzetekben keletkeztek

 Akkor fordult Istenhez, amikor megrázkódtatás, csapás érte

 Reneszánsz ember módjára viszonyult Istenhez

 Tisztelte, de már nem tartotta elérhetetlenül félelmetes úrnak:

 igazságosnak tartotta, akivel vitatkozni lehet

 olyannak tartotta, akit meg lehet győzni

 aki a bajban megsegíti és megbocsátja a bűneit

 Szintén őszinte, vallomásos versek ezek és személyes hangvételűek

 Mindig feloldozást várt Istentől bűneiért

Adj már csendességet:

Keletkezése: 1591-ben írta Lengyelországban száműzetése idején. Szélsőséges

élethelyzetben volt számkivetettként élt.
Szerkezete: Nyolc versszakból áll.

Az első szerkezeti egység az 1-2. strófa, a KÖNYÖRGÉS

 Istenhez könyörög ebben nyugalomért, békéért

 A bujdosás keservei szomorítják meg életét

 A bizonytalanságban támaszt, védelmet kért Istentől

A következő szerkezeti egység a 3-4-5-6. versszak, az INDOKLÁS

 Leírja, hogy miért kér támaszt, védelmet az Istentől

 Őszintén bevallja és bánja, hogy bűnös

 Hivatkozik Isten jóságára, és arra, hogy megtartja az embereknek tett ígéreteit

A vers egyben Isten dicsérete is, kötődik a középkori himnuszokhoz

Dicséret-> kérés

 a földi ember észjárása tükröződik a műben

 de megnyilvánul benne a hit és a bizalom Istenben is

 Szóhasználata választékos, szép, igényes, de már ez is a reneszánsz ember

felfogását tükrözi; eltér a középkori ember szókincsétől, kifejezésmodorától

Miután megindokolta kérését, a harmadik szerkezeti egységben, a 7-8. versszakban

ismét a KÖNYÖRGÉS jelenik meg

 Ezzel keretbe foglalja a verset, és még hangsúlyosabban jelenik meg

kiszolgáltatott helyzete
 Most már el is várja a segítséget

 Szorongatott helyzetét metafora fejezi ki

 Ugyanakkor nyugodt halált is kér Istentől

 Ezzel az utolsó képpel lesz a vers teljessége elégikus hangvételű

Versformája: A Balassi-strófa rövidebb változatában íródott.

664

664

6 6 4 szótagos sorokból áll,

Rímelése: a a b

c c b magyaros versritmus jellemzi

Balassi rendkívüli helyet tölt be irodalmunk fejlődésében: ő az első költőnk, aki

tudatosan vállalja az alkotói létet, aki összegezte, egybeolvasztotta az addigi költői
hagyományokat, de merészen újított, teremteni is képes volt. A verseit kiadásra
rendező, gondozó, utolsó perceiben mellette lévő hű tanítvány, a manierista
költőbarát, Rymai János méltán írta róla: „Sas volt ő az apró madarak előtt”.